A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet

az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól

A Kormány a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 31. § a)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 31. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ EGYHÁZKÉNT TÖRTÉNŐ ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS SZABÁLYAI

1. A kezdeményezés benyújtása

1. § A vallási tevékenységet végző szervezet a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 14/B. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezéshez csatolja a vallási tevékenységet végző szervezet

a) elfogadott

aa) belső szabályát és az elfogadás során készített hitelesített jegyzőkönyvet,

ab) tanításának lényegét tartalmazó hitvallását és rítusát bemutató dokumentumot vagy legfőbb vallási tanainak és rítusainak összefoglalását,

b) képviselőinek nyilatkozatát

ba) az Ehtv. 14. § f) pontjában meghatározott feltétel teljesüléséről és

bb) arról, hogy a vallási tevékenységet végző szervezet elsődlegesen vallási tevékenységet végez,

c) taglétszámának az Ehtv. 14. § c) pont cb) alpontjában meghatározott feltételnek való megfelelésének bizonyítására alkalmas okiratot,

d) az Ehtv. 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást,

e) az ügyintéző és képviseletei szerveinek megválasztásáról vagy kijelöléséről készült dokumentumot és az ilyen a tisztséget betöltő személyek nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról,

f) képviselője képviseleti jogosultságának igazolására alkalmas okirat hiteles másolatát, valamint

g) a vallási tevékenységet végző szervezet székhelyhasználatának jogcímét igazoló okiratot és szükség esetén a névhasználatot engedélyező okiratot.

1/A. § *  Az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb két alkalommal - hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

2. A szakértő kirendelése

2. § *  A miniszter az Ehtv. 14/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül elsősorban olyan szakértőt rendel ki, aki kiemelkedő tudással vagy a vallástudománnyal összefüggő legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

3. § (1) A kirendelt szakértő szakvéleményt ad arra vonatkozóan, hogy

a) a vallási tevékenységet végző szervezet

aa) elsődlegesen végzett tevékenysége vallási tevékenységnek minősül,

ab) rendelkezik a tanításainak lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal,

ac) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon,

b) az Ehtv. 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást kiállító szervezet

ba) legalább két országban egyházi státusszal rendelkezik és azonos hitelveket vall a vallási tevékenységet végző szervezettel,

bb) legalább két országban működik és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége, amelynek a vallási tevékenységet végző szervezet az igazolás kiállításakor igazolhatóan tagja,

bc) világegyházként legalább két országban működő részegyházakat fog össze és a vallási tevékenységet végző szervezet is részegyháznak minősül.

(2) A szakértői vélemény tartalmazza

a) a szakértő nevét,

b) a vallási tevékenységet végző szervezet tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállására vonatkozó indokolt véleményt,

c) a szakértői vélemény elkészítésének helyét és időpontját,

d) a szakértő aláírását.

4. § A szakértő a szakvélemény kialakításáért az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályok szerint az egyéb szakértői tevékenységre meghatározott díjra jogosult.

3. Az elismerési eljárásnak a miniszter döntését követő szakasza

5. § A miniszter a kezdeményezés alapján rendelkezésre álló olyan okiratot, dokumentumot és a tudomására jutott olyan adatra, tényre, körülményre való utalást, amely az Ehtv. 14. § g)-i) pontja szerinti feltételek bizonyítására alkalmas, az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága részére a döntése Ehtv. 14/B. § (2) bekezdése szerinti közlésével egyidejűleg megküldi.

5/A. § *  Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban hozott döntést a hatóság írásban közli.

II. FEJEZET

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA

4. A nyilvántartás-vezetés általános szabályai

6. § (1) Az eljárás - a bevett egyház nyilvántartásba vétele kivételével - az egyházi jogi személy kérelmére indul. A bevett egyház nyilvántartásba vétele hivatalból indul.

(2) A kérelmet az e rendeletben meghatározott módon írásban lehet a miniszternél előterjeszteni.

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

7. § * 

8. § (1) Az eljárásban a bevett egyház az ügyfelet a Ket. alapján megillető jogok gyakorlására jogosult és kötelezettségek teljesítésére köteles. A miniszter gondoskodik arról, hogy az eljárásban a Ket. alapelvei érvényesüljenek.

(2) Az eljárás költségeit a miniszter előlegezi és viseli.

(3) Az eljárásban papír alapú a kapcsolattartás.

(4) *  Az eljárás során a hiánypótlásra az 1/A. §-t kell alkalmazni.

(5) *  A II. fejezetben meghatározott eljárások során az 5/A. §-t kell alkalmazni.

9. § Az egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatai a miniszter által vezetett minisztérium honlapján bárki számára korlátozásmentesen hozzáférhetőek, és a bevett egyház neve, nyilvántartási száma szerint kereshetőek.

5. A bevett egyház nyilvántartásba vétele

10. § (1) A bevett egyház nyilvántartásba vételére irányuló eljárás ügyintézési határideje a miniszter (2) bekezdés szerinti felhívásának megtételével indul.

(2) A bevett egyház a miniszter felhívására a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a miniszternek az e célra rendszeresített nyomtatványon írásban bejelenti a nyilvántartásba vételéhez szükséges, (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a bevett egyház

a) nevét, - ha azzal rendelkezik - rövidített nevét és a köznyelvben meghonosodott elnevezését,

b) székhelyét,

c) képviselőjének nevét, lakóhelyét és a képviselet gyakorlásának módját, továbbá

d) - ha azzal rendelkezik - címerének és logójának tartalmi leírását.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez a bevett egyház csatolja

a) a tanításának lényegét tartalmazó hitvallását vagy legfőbb vallási tanainak összefoglalását,

b) a belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatát,

c) a székhely használatának jogcímét igazoló okirat egyszerű másolatát,

d) *  a képviselője képviseleti jogosultságának igazolására alkalmas okirat hiteles másolatát

e) *  képviselőjének aláírás-mintáját tartalmazó okirat hiteles másolatát, és

f) *  - ha azzal rendelkezik - címerének és logójának képi megjelenítését és tartalmi leírását.

(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentumokat nem kell benyújtani, ha a bevett egyház belső szabálya alapján az a bevett egyház tekintetében nem értelmezhető.

(6) * 

(7) A bevett egyház a nyilvántartásba vétel során kilencjegyű nyilvántartási számot kap, amelyben az első öt jegy a nyilvántartásba vétel sorszámát jelenti, amelyhez per jellel a nyilvántartásba vétel éve kapcsolódik.

6. A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vétele

11. § (1) *  A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vétele a bevett egyház egészének, legfőbb szervének képviselője vagy közvetlen felettes szervének képviselője általi kezdeményezésére az e célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott írásbeli kérelemmel indul.

(2) * 

(3) Az (1) bekezdés szerinti, kérelem * 

a) a bevett egyház 10. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatát és nyilvántartási számát, valamint

b) a belső egyházi jogi személy 10. § (3) bekezdése szerinti adatát

tartalmazza.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti, kérelemhez a bevett egyház csatolja

a) a bevett egyház olyan belső szabályát, amely alapján az Ehtv. 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személy kérelmének jogalapja megállapítható és

b) a belső egyházi jogi személy képviselőjének aláírás-mintáját tartalmazó okirat hiteles másolatát.

(5) A belső egyházi jogi személy a bevett egyház nyilvántartási száma alatt, alszámként feltüntetve kap nyilvántartási számot, amelynek első öt jegyét a bevett egyház nyilvántartásba vételi sorszáma képezi, amelyhez per jellel a bevett egyház nyilvántartásba vételének éve, kötőjellel a belső egyházi jogi személy háromjegyű nyilvántartási sorszáma kapcsolódik.

7. A nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltozása

12. § (1) *  Az egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatainak módosítása az Ehtv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott személynek a 11. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli kérelme alapján indul.

(2) A változás átvezetésére vonatkozó, kérelem * 

a) - ha a változás a bevett egyház nyilvántartásban szereplő adatait érinti - a bevett egyház 10. § (3) bekezdésében meghatározott adatai mellett a bevett egyház

aa) nyilvántartási számát, és

ab) létesítő okiratának keltét és módosításának időpontját,

b) - ha a változás a belső egyházi jogi személy nyilvántartásban szereplő adatait érinti - a belső egyházi jogi személy 11. § (3) bekezdésében meghatározott adatait,

valamint ezen adatok módosításának irányára történő utalást tartalmazza.

(2a) *  Amennyiben a bevett egyház vagy belső egyházi jogi személy képviselője változik, akkor a változás átvezetésére vonatkozó kérelemhez csatolni kell az új képviselő aláírás-mintáját tartalmazó okirat hiteles másolatát.

(3) *  A változás átvezetésére vonatkozó, kérelemhez - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vétel iránti, kérelemhez benyújtandó dokumentumokat kell csatolni.

(4) *  A változás átvezetésére vonatkozó, kérelemhez nem kell csatolni azokat a dokumentumokat, amelyek a nyilvántartásbavételi eljárásban történő benyújtásra tekintettel a miniszter rendelkezésére állnak, és amelyek a, kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosulnak.

13. § (1) *  A létesítő okirat módosítása esetén a változás átvezetésére vonatkozó, kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

(2) Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton az Ehtv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott személy igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű létesítő okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

14. § *  Ha a változás átvezetésére vonatkozó, kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan változásbejelentési eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezésekor kezdődik az újabb változásbejelentési eljárás ügyintézési határideje.

8. A nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

15. § (1) Az egyházi jogi személy nyilvántartásban szereplő adatainak igazolásáról a miniszter által e célra rendszeresített nyomtatványon lehet kivonatot igényelni.

(2) A kivonat tartalmazza

a) a miniszter megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,

b) a bevett egyház tekintetében a bevett egyház nyilvántartási számát és a 10. § (3) bekezdésében, a belső egyházi jogi személy tekintetében a 11. § (3) bekezdésében meghatározott, a bevett egyháznak, illetve a belső egyházi jogi személynek a kivonat kiállításának időpontjában fennálló adatait, valamint

c) a kivonat kiállításának helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását és - ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával - a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását.

(3) A kivonatot a miniszter a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal állítja ki.

(4) *  Ha a miniszter a kivonat kiállítását követően megállapítja, hogy a kivonat tartalma valótlan, a kivonatot a Ákr. kijavításra, kiegészítésre, visszavonásra vagy módosításra vonatkozó szabályai szerint kijavítja, kiegészíti, visszavonja vagy módosítja.

8/A. *  A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek, illetve belső egyházi jogi személyek bírósági nyilvántartásba vétele

15/A. § *  Az Ehtv. 13. § (2) bekezdése szerinti bejegyzett egyházként, nyilvántartásba vett egyházként, illetve vallási egyesületként, valamint az Ehtv. 18. § (1) bekezdése szerinti, nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház belső egyházi jogi személyeként történő nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a következő adattartalommal kell a Fővárosi Törvényszékhez benyújtani:

1. Az eljáró bíróság megjelölése, hiánypótlás esetén az eljárás és a hiánypótlásra felhívó határozat száma

2. Annak jelölése, hogy elektronikus vagy papír alapon küldi be a kérelmet

2.1. Elektronikus beküldés esetén a beküldő adatai:

2.1.1. Viselt név

2.1.2. Születési név

2.1.3. Anyja neve

2.1.4. Születési helye, ideje

3. A kérelmezővel kapcsolatos kötelező adatok:

3.1. A kérelmező típusa

3.2. Neve

3.3. Lakcíme vagy székhelye

4. Képviselő esetén

4.1. Személyének típusa

4.2. Neve

4.3. Címe

5. A nyilvántartásba vétel iránti határozott kérelem

6. A kérelem beadásának időpontja

7. A szervezettel kapcsolatos kötelező adatok

7.1. Vallási közösség formája

7.2. Neve

7.3. Székhely

7.4. Szervezet képviselőjének

7.4.1. Neve

7.4.2. Címe

7.4.3. A képviselet terjedelme

7.4.4. A képviselet gyakorlásának módja

7.4.5. A képviseleti jog időtartama, megszűnésének időpontja

8. A szervezettel kapcsolatos szükség szerint kötelező adatok

8.1. Rövidített neve

8.2. Köznyelvben meghonosodott elnevezése

8.3. Létesítő okiratának kelte/módosításának kelte

8.4. Címerének tartalmi leírása

8.5. Logójának tartalmi leírása

8.6. Jogelőd közösség adatai

8.7. Belső egyházi jogi személlyé nyilvánítás esetén

8.7.1. Jogi személy neve

8.7.2. Ha rendelkezik ilyennel, a jogi személy rövidített neve

8.7.3. Ha rendelkezik ilyennel, a jogi személy köznyelvben meghonosodott elnevezése

8.7.4. Jogi személy székhelye

8.7.5. Ha van ilyen, ügyintéző és képviselő szerv neve

8.7.6. Jogi személy képviselőjének neve

8.7.7. Jogi személy képviselőjének lakcíme

8.7.8. A képviseleti jog terjedelme

8.7.9. A képviselet gyakorlásának módja

8.7.10. Ha rendelkezik ilyennel, a jogi személy címerének tartalmi leírása

8.7.11. Ha rendelkezik ilyennel, a jogi személy logójának tartalmi leírása

9. A kérelmező választása szerint megadható adatok

9.1. A vallási közösség bankszámlával kapcsolatos adatai

9.2. A vallási közösség célja, elsődleges célja szerinti besorolása

9.3. A szervezet fő tevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei, beleértve a kiegészítő jelleggel végzett gazdasági tevékenységet is, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével

9.4. A szervezet gazdálkodási formája (GFO kód szerint)

9.5. A jogi személy szervezeti egység főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével

9.6. A jogi személy szervezeti egység gazdálkodási formája (GFO kód szerint)

9.7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat

9.8. A szervezet képviselőjének adóazonosító jele, születési ideje

9.9. A jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító jele, születési ideje

9.10. Kérelmező hivatkozási száma

9.11. Képviselő hivatkozási száma

9.12. Kérelmező telefonszáma, faxszáma, e-mail-címe

9.13. Képviselő telefonszáma, faxszáma, e-mail-címe

10. Az űrlaphoz csatolt mellékletek megnevezése

11. Az űrlapon lévő tájékoztatások, figyelmeztetések

11.1. A kérelemhez csatolandó iratok

III. FEJEZET

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYEK MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES SZABÁLYOK

9. Az egyházi céltámogatások nyújtásának szabályai

16. § *  (1) A központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó 17. § (1) bekezdésében meghatározott olyan fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására, amelyek költségvetési támogatásként kerülnek az egyházi jogi személy részére rendelkezésre bocsátásra (a továbbiakban: egyházi céltámogatás), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 66-70. §-át, 72. § (2) bekezdését, 75. § (3) bekezdését, 90. §-át és 93. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Az egyházi céltámogatások támogatói okirattal kerülnek átadásra.

(3) Az egyházi céltámogatások esetén a kedvezményezett által e célra megadott elektronikus címre elektronikusan - változatlan tartalom visszaidézésére alkalmas formában - megküldött támogatói okirat - az Ávr. 102/C. § (8) bekezdésétől eltérően - abban az időpontban minősül hivatalosan közöltnek, amikor a kedvezményezett számára hozzáférhetővé vált.

17. § (1) *  Egyházi céltámogatásként kell tervezni

a) az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatását,

b) a fakultatív hitoktatás támogatását,

c) azt a támogatást, amely

ca) az ötezer lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékához kapcsolódik,

cb) *  a teljes egészében lezárt zsidó temetők vallási előírásokat és kegyeleti szempontokat tiszteletben tartó fenntartásához, a nem zsidó hitközségek tulajdonában álló lezárt zsidó temetők fenntartásához és a használatban lévő zsidó temetők felújításához kapcsolódik

d) a határon túli magyar gyülekezetben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek feladatvégzéséhez kapcsolódó támogatást,

e) *  a kórházlelkészi szolgálat támogatását, és

f) *  a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatását.

(2) *  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a levéltárat, könyvtárat, múzeumot és más gyűjteményt közvetlenül vagy belső egyházi jogi személyei által fenntartó bevett egyházak között az 1. mellékletben meghatározott arányban kell felosztani.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra a bevett egyház az általa közvetlenül vagy belső egyházi jogi személyei által szervezett fakultatív hitoktatás támogatásához a fakultatív hitoktatásban részt vevő tanulók és csoportok száma alapján az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 7. §-a szerint jogosult. A támogatás mértéke a bevett egyház jogszabályban meghatározott tartalmú adatszolgáltatása alapján úgy kerül meghatározásra, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat 50%-a a hittancsoportok száma, 50%-a a fakultatív hitoktatásban résztvevők száma szerint, arányosan kerül felosztásra azzal, hogy egy csoport minimális létszáma a csoportszám alapú támogatás kiszámítása szempontjából átlagosan nem lehet kevesebb, mint 7 fő.

(4) *  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a 2. mellékletben meghatározottak szerint kell felosztani.

18. § Az egyházi jogi személy a 17. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti támogatás felhasználásáról a jogszabályok keretei között a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon önállóan dönt a támogatás céljának megfelelően.

9/A. *  Egyéb költségvetési támogatások nyújtásának szabályai

18/A. § *  (1) *  A központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások előirányzat alá besorolt nem egyházi céltámogatásként meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatból egyházi jogi személy számára nyújtott költségvetési támogatásra (a továbbiakban: egyéb egyházi költségvetési támogatás) - ha a támogatói okirat, támogatási szerződés másként nem rendelkezik - az Ávr. 70. §-át, 71. § (1) bekezdését és 86. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdést az Eftv. 3. §-a és 4. §-a szerinti költségvetési támogatásra nem lehet alkalmazni.

(2a) *  Az (1) bekezdés szerinti költségvetési támogatásra vonatkozó támogatási szerződés vagy támogatói okirat az Ávr. 75. § (2) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozat megtétele hiányában is megköthető, illetve kiadható.

(3) *  Az egyházi jogi személy számára a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből a hit- és erkölcstan oktatás 8 főt meg nem haladó csoportja után nyújtott költségvetési támogatásra az Ávr. 93. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) *  Az egyéb egyházi költségvetési támogatások esetén a kedvezményezett által e célra megadott elektronikus címre elektronikusan - változatlan tartalom visszaidézésére alkalmas formában - megküldött támogatói okirat abban az időpontban minősül hivatalosan közöltnek, amikor a kedvezményezett számára hozzáférhetővé vált.

18/B. § *  (1) Az Ávr. 69. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az egyedi támogatásra vonatkozó támogatási kérelemnek kiemelt előirányzati bontásban meghatározott költségtervet kell tartalmaznia. A részletes költségterv benyújtása a támogatási jogviszony létrehozásának feltétele.

(2) Ha a kedvezményezett több alkalommal nyújt be támogatási kérelmet ugyanahhoz a támogatóhoz, és az Ávr. 75. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, az okiratokat a legkorábban benyújtott támogatási kérelemhez kell csatolni, a további kérelmekben pedig nyilatkozni arról, hogy az okiratokban adatváltozás nem történt.

(3) Az e rendelet alapján támogatási kérelmet benyújtó kedvezményezettnek - amennyiben önerő nem került előírásra - az Ávr. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot nem kell megtennie.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben az Ávr. 75. § (5) bekezdésétől eltérően elegendő, ha a kedvezményezett arról nyilatkozik, hogy az Ávr. 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti dokumentumban megjelölt adatban változás nem következett be. A nyilatkozat aláírásának dátuma nem lehet régebbi, mint a támogatási igény benyújtásától számított 30 nap.

(5) Amennyiben az e rendelet alapján támogatási kérelmet benyújtók szerepelnek az Ehtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott, a miniszter által vezetett nyilvántartásban, nem kötelesek benyújtani az Ávr. 75. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot, feltéve, hogy az adatokban nem történt változás.

(6) Az e rendelet alapján biztosított költségvetési támogatások esetében - az Ávr. 70. § (3) bekezdésétől eltérően - hiánypótlásra több alkalommal is lehetőség van.

10. A tábori lelkészi szolgálat végzése

19. § (1) A bevett egyház a katonai szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlás, valamint lelki gondozás biztosítása érdekében a Magyar Honvédségnél végezhet tábori lelkészi szolgálatot. A tábori lelkészi szolgálat működése a katonai tevékenységet, a kiképzés rendjét nem zavarhatja.

(2) A tábori lelkészi szolgálat igénybevétele vagy annak mellőzése a katona kizárólagos joga. A tábori lelkészi szolgálat igénybevétele vagy az attól való tartózkodás miatt megkülönböztetés a katonával szemben nem alkalmazható.

(3) A tábori lelkész és a katonai szervezet parancsnoka a katonai szervezet és a tábori lelkészi szolgálat feladatainak zavartalan megvalósítása érdekében együttműködik.

(4) A Magyar Honvédség parancsnokai a hitéleti tevékenységre vonatkozó döntést nem hozhatnak, a működésre vonatkozó intézkedést - a szolgálati renddel történő összhang biztosításának kivételével - nem tehetnek.

(5) A Magyar Honvédség parancsnokai, valamint a tábori lelkészi szolgálat tagjai kötelesek elősegíteni, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek vallásgyakorlási és lelkigondozási jogosultsága a katonák igényei szerint érvényesüljön.

20. § (1) *  A tábori lelkészi szolgálat a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó, a bevett egyházakkal erre vonatkozóan kötött megállapodásokban foglaltak alapján működő egységes szervezet, amely három, egymással azonos jogállású szolgálati ágra tagozódik.

(2) A szolgálati ágakat bevett egyházak vezetik.

(3) A szolgálati ág a bevett egyház belső szabálya szerint eljárni jogosult egyházi elöljáró egyetértésével, a honvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat alapján végzi a tevékenységét.

(4) A tábori lelkészi szolgálat felállításának és működésének költségei a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetét az igénybevétel szerint terhelik.

21. § A tábori lelkészi szolgálat főbb feladata

a) a hit- és kegyességi élet, a vallásgyakorlás biztosítása, mise, istentisztelet, biblia- és imaórák tartása,

b) az egyéni és közösségi lelki gondozás,

c) az életismereti, erkölcsi oktatás, nevelés,

d) a szociális, karitatív tevékenység végzése a katonai egészségügyi és szociális intézményekben,

e) a bizalmi fórum biztosítása a katonák számára,

f) a katonák ellátása a vallásgyakorláshoz szükséges eszközökkel, tárgyakkal,

g) a katonák részvételének biztosítása a hazai és nemzetközi zarándoklatokon,

h) a katonák és családtagjaik részére végzett egyházi szolgálat.

22. § (1) Tábori lelkész az a lelkész lehet, aki rendelkezik egyházi (felekezeti) elöljárója ajánlásával, és - a kisegítő tábori lelkész kivételével - megfelel a katonákra vonatkozó jogszabályokban előírt életkori, egészségügyi alkalmassági, végzettségi és egyéb követelményeknek.

(2) A tábori lelkészi szolgálat állományába tartoznak a tényleges katonai szolgálatot teljesítő tábori lelkészek. A tábori lelkészi szolgálat hivatásos állományú tagja a Magyar Honvédség rendfokozatai állományviszony-csoportjainak megfelelően a Magyar Honvédség tisztje és tábornoka.

(3) A tábori lelkészi szolgálatnál kisegítő tábori lelkészek is működhetnek. A kisegítő tábori lelkész a helyi egyházközség, hitközség lelkésze, aki felkérésre a helyőrségekben állomásozó katonai szervezetek lelkipásztori feladatait látja el. A kisegítő tábori lelkész e tevékenységéért díjazásban részesíthető.

(4) A tábori lelkész, a tábori püspök és a vezető tábori rabbi kinevezése és alkalmazása a bevett egyházzal kötött megállapodásban foglaltak szerint történik.

(5) A tábori lelkész lelkészi tevékenysége kizárólag az egyházi jogi személy irányítása, felügyelete alatt áll.

23. § (1) A tábori lelkészi szolgálat állományába tartozó hivatásos lelkészek számát úgy kell megállapítani, hogy békében a Magyar Honvédség minden ezer katonájára egy tábori lelkész jusson. Háborúban minden dandárhoz és minden ezredhez tisztként legalább egy lelkészt kell biztosítani.

(2) A tábori lelkész munkáját ökumenikus szellemben, a felekezeti önállóság tiszteletben tartásával végzi.

(3) A tábori lelkész a háború áldozatairól szóló Genfi Egyezménynek megfelelően harcba nem vethető személy, akit minden körülmény között kíméletben és védelemben kell részesíteni.

(4) A tábori lelkész köteles betartani a rendfokozatára, a beosztására, valamint a katonai szervezet működési rendjére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése esetén a katonákra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelősségre vonható.

IV. FEJEZET

AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI

11. A bevett egyház megszűnése

24. § (1) Ha a bevett egyház legfőbb szerve a bevett egyház feloszlásáról határoz, az erről szóló döntés meghozatalát követően nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet nyújt be a miniszternek az e célra rendszeresített nyomtatványon.

(2) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a bevett egyház csatolja

a) legfőbb szervének a bevett egyház megszűnését elhatározó üléséről készített jegyzőkönyvét, és az azon résztvevő személyek nevét, lakcímét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet,

b) a bevett egyház vagyoni ügyeinek lezárását bizonyító, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően elkészített záró beszámolót és végleges vagyonmérleget, és

c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a bevett egyház nyilvántartásból való törlésének feltételei bekövetkeztek.

(3) *  A bevett egyház (1) bekezdés szerinti okból történő nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás ügyintézési határideje az Országgyűlés Ehtv. 28. § (1) bekezdése szerinti döntésének hatálybalépését követő nyolcadik napon telik le.

25. § *  A bevett egyház jogutódlással való megszűnésének nyilvántartásban történő átvezetésére a 12. §-14. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a változás átvezetésére vonatkozó, kérelemben meg kell jelölni a jogutódlás Ehtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott módját is.

26. § (1) Ha a bevett egyház

a) tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik,

b) tevékenysége - az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján - az Alaptörvénybe ütközik, vagy

c) ilyen jogállását egyébként elveszti,

a miniszter a bevett egyházat a bevett egyháznak az Ehtv. mellékletéből való törlésének, illetve egyesülés vagy különválás esetén az Ehtv. melléklete módosításának hatálybalépését követően hivatalból törli a nyilvántartásból.

(2) Ha a bevett egyház ilyen jogállásának bármely okból történő elvesztését követően az Ehtv. alapján vallási tevékenységet végző szervezetként működik tovább, a miniszter e tényről és az ezzel összefüggő körülményekről a vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vételére kizárólagosan illetékes bíróságot értesíti.

27. § A bevett egyház adatainak nyilvántartásból való törlését oly módon kell végrehajtani, hogy azok a nyilvántartásból továbbra is megállapíthatóak legyenek.

12. A belső egyházi jogi személy megszűnése

28. § A belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésére a 24. §-t, a 25. §-t és a 27. §-t kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) *  az eljárás a 11. § (1) bekezdése szerinti kérelemmel indul,

b) *  a belső egyházi jogi személy nyilvántartásból való törlésére a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy a belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a kérelme alapján a belső egyházi jogi személy megszűnése nélkül is sor kerülhet,

c) *  a nyilvántartásból való törlés iránti, kérelemhez

ca) a 12. § (3) bekezdése szerinti dokumentumot, és

cb) a b) pontban foglalt eset kivételével a megszűnő belső egyházi jogi személy vagyoni viszonyai az Ehtv. 30. § (2) bekezdésének megfelelően való rendezésére vonatkozó nyilatkozatot

kell csatolni,

d) * 

29. § A bevett egyház nyilvántartásból való törlése esetén a miniszter a bevett egyház belső egyházi jogi személyét is törli a nyilvántartásból.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § Ez a rendelet a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

31. § *  Az egyes egyházi és szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 261/2014. (X. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 18/A. § (3) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően nyújtott költségvetési támogatások esetében is alkalmazni kell.

32. § *  Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 18/A. § (1) és (3) bekezdését a Módr2. hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatások esetében is alkalmazni kell.

33. § *  (1) Az Ehtv. Mellékletében szereplő bevett egyházak az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 293/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) hatálybalépését követő 30 napon belül kötelesek a 10. § (3) bekezdés d) pontja szerinti dokumentum benyújtására, amennyiben erre eddig az időpontig nem került sor.

(2) A Módr3.-mal megállapított 18/A. és 18/B. §-ban foglalt előírásokat a Módr3. hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződésekkel vagy támogatói okiratokkal biztosított és még fel nem használt költségvetési támogatásokra is megfelelően alkalmazni kell.

1. melléklet a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása felosztásának arányai

A B
1 Egyház neve Támogatási arány
2 Magyar Katolikus Egyház 52,7%
3 Magyarországi Református Egyház 29,5%
4 Magyarországi Evangélikus Egyház 7,1%
5 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 5,6%
6 Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 2,1%
7 Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus 0,4%
8 Magyarországi Román Ortodox Egyház 0,5%
9 Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus) 0,4%
10 Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
(Magyarországi Unitárius Egyház)
0,5%
11 Magyarországi Baptista Egyház 0,7%
12 Magyarországi Metodista Egyház 0,1%
13 Hetednapi Adventista Egyház 0,2%
14 A Tan Kapuja Buddhista Egyház 0,1%
15 Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség 0,1%

2. melléklet a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez * 

Az ötezer lakosnál kisebb településen szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka

A B
1 Egyház jogi személy neve Támogatási arány
2 Magyar Katolikus Egyház 72,6190%
3 Magyarországi Református Egyház 20,2477%
4 Magyarországi Evangélikus Egyház 3,4311%
5 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 2,6830%
6 Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 0,1078%
7 Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus 0,0288%
8 Magyarországi Román Ortodox Egyház 0,1509%
9 Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
(Magyarországi Unitárius Egyház)
0,0288%
10 Magyarországi Baptista Egyház 0,3809%
11 Magyar Pünkösdi Egyház 0,3220%

3. melléklet a 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére