A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról

A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés m) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b), h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az egészségügyi válsághelyzeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra, betegszállítókra, az ellátásban, illetve az ellátás működési feltételeinek biztosításában e rendelet alapján közreműködő jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre és természetes személyekre, valamint az egészségügyi válsághelyzeti ellátást igénybe vevőkre.

(2) *  E rendelet előírásait

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (2) bekezdésében foglalt esemény bekövetkezése esetén,

b) különleges jogrend bevezetésekor,

c) az Eütv. 228. § (3a) bekezdése szerinti esetben, továbbá

d) ha jogszabály másként nem rendelkezik, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontjában meghatározott katasztrófa bekövetkezése esetén

kell alkalmazni.

2. Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés általános szabályai

2. § (1) *  Az Eütv. 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet bekövetkezése esetén, ha az eseményt az Eütv. 228. § (4) bekezdés

a) a) pont aa) alpontja alapján a fővárosi vagy a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) vezetőjének javaslatára az egészségügyért felelős miniszter minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről haladéktalanul tájékoztatja a Kormányt és az országos tisztifőorvost, illetve az országos tisztifőorvos útján a fővárosi vagy megyei védelmi bizottságot (továbbiakban együtt: megyei védelmi bizottság),

b) a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja alapján az országos tisztifőorvos javaslatára az egészségügyért felelős miniszter minősíti egészségügyi válsághelyzetté, haladéktalanul gondoskodik a Kormány, valamint az országos tisztifőorvos útján a kormányhivatalok és a megyei védelmi bizottság tájékoztatásáról,

c) b) pont ba) alpontja alapján az országos tisztifőorvos egyetértésével a kormányhivatal vezetője minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről az egészségügyért felelős minisztert és a közigazgatás szervezéséért felelős minisztert haladéktalanul tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi válsághelyzetté minősítő gondoskodik az egészségügyi válsághelyzetté minősítésnek a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap általi, lehető legrövidebb időn belül történő közzétételéről.

(3) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.

(4) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetté minősítés során annak megítélésénél, hogy a más gyógyintézet általi betegellátás aránytalan nehézséggel jár-e, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott elvi elérhetőség szabályait, a gyógyintézet által ellátott valamennyi szakmát és a gyógyintézetben ellátott betegek érdekeit kell figyelembe venni.

3. § *  Aki egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény bekövetkezését észleli, vagy erről kap információt az érintett egészségügyi szolgáltatótól vagy a területi szakellátási kötelezettséggel rendelkező szervtől, ezt haladéktalanul köteles jelenteni a megyei védelmi bizottság elnöke, valamint az országos tisztifőorvos útján az egészségügyért felelős miniszter részére.

4. § Az egészségügyi válsághelyzet megszűnésekor az egészségügyi válsághelyzetté minősítő visszavonja az egészségügyi válsághelyzetté minősítést. Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásának közzétételére a 2. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) *  A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben meghatározott egészségügyi válsághelyzetben a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja

a) az alapellátás körzethatárait,

b) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,

c) az ellátási terület határait,

d) a betegbeutalás rendjét, valamint

e) a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.

(1a) *  A 2. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben meghatározott válsághelyzetben az országos tisztifőorvos átmenetileg módosíthatja

a) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,

b) az ellátási területek határait,

c) a betegbeutalás rendjét, valamint

d) a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.

(2) *  A megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben foglaltakról az érintetteket a helyben szokásos módon, továbbá az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) szolgálatvezető főorvosát, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) főigazgatóját, az országos tisztifőorvost, valamint az egészségügyért felelős minisztert soron kívül tájékoztatja.

(2a) *  Az országos tisztifőorvos az (1a) bekezdésben foglaltakról soron kívül tájékoztatja a kormányhivatalokat, a megyei védelmi bizottságokat, az OMSZ szolgálatvezető főorvosát, az OGYÉI és az ÁEEK főigazgatóját, valamint az egészségügyért felelős minisztert.

(3) *  Az egészségügyi válsághelyzet felszámolása során a megyei kormányhivatal együttműködik a megyei védelmi bizottság elnökével, a szomszédos megye kormányhivatalával, az OMSZ adott területet ellátó regionális mentőszervezetének vezetőjével, az érintett gyógyintézetek vezetőivel, az ÁEEK és az OGYÉI vezetőjével, valamint a honvédségi szervezet vezetőjével.

(4) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai a katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, szervezeti kereteiket és irányítási rendjüket megtartva, a polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve vesznek részt az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátásában.

(5) *  A Kormány döntése alapján a katasztrófavédelmi szervek a saját felkészülési terveik alapján a szükséges mértékben segítik az egészségügyi válsághelyzet felszámolását.

(6) *  A megyei kormányhivatal együttműködik a menekültügyi hatósággal az Eütv. 74/A. § (2) bekezdése szerinti szűrővizsgálati helyszínek (a továbbiakban: szűrőhely) kijelölésében, illetve azok létrehozásában. A szűrőhely létrehozása érdekében a megyei kormányhivatal

a) együttműködésre kötelezhet egészségügyi szolgáltatókat,

b) kirendelhet egészségügyi dolgozókat,

c) az Állami Egészségügyi Tartalékból (a továbbiakban: ÁEüT) egészségügyi anyagot és eszközt igényelhet,

d) meghatározhatja a szűrőhely működési feltételeit.

3. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés részletes szabályai

6. § *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés érdekében az egészségügyért felelős miniszter elrendelheti egészségügyi szolgáltató vagy egyéb, az egészségügyi válsághelyzeti feladatokra igénybe vehető szervezet részére tervezési, felkészülési feladatok végrehajtását.

7. § (1) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés keretében

a) az egészségügyért felelős miniszter az országos tisztifőorvos közreműködésével az egészségügyi szolgáltatók részére közvetlenül vagy a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértésével a megyei védelmi bizottság útján egészségügyi válsághelyzeti gyakorlatot vagy nemzetközi gyakorlatban való részvételt rendelhet el, ebben az esetben szervezi és irányítja annak végrehajtását,

b) *  a megyei védelmi bizottság a megyei kormányhivatal javaslatára vagy egyetértésével az egészségügyi szolgáltató részére szakmai felkészítőt, egészségügyi válsághelyzeti gyakorlatot vagy megyei katasztrófavédelmi vagy honvédelmi felkészülési gyakorlatban való részvételt rendelhet el, azzal, hogy a megyei védelmi bizottság elnöke legalább 30 nappal korábban tájékoztatja az országos tisztifőorvost, valamint a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, illetve az egészségügyért felelős minisztert és lehetővé teszi kijelölt képviselőik részére a gyakorlat megtekintését.

(2) Szakmai felkészítőre és gyakorlatra egészségügyi dolgozó, gyakorlatra egészségügyi szolgáltató nem egészségügyi dolgozója is kijelölhető.

(3) Az érintett személyeket, illetve egészségügyi szolgáltatókat a szakmai felkészítő, illetve a gyakorlat helyéről és időtartamáról annak megkezdése előtt legalább 30 nappal értesíteni kell.

(4) A szakmai felkészítőt, illetve a gyakorlatot elrendelő a kijelölt személyt kérelmére indokolt esetben felmentheti a részvétel alól. A felmentés iránti kérelmet legkésőbb a szakmai felkészítő, illetve a gyakorlat megkezdését megelőző harmadik napig, rendkívül indokolt esetben a gyakorlat, illetve a szakmai felkészítő megkezdéséig kell benyújtani.

(5) A szakmai felkészítés, illetve a gyakorlat időtartama nem haladhatja meg a polgári védelmi szervezet tagjára vonatkozó kiképzés és gyakorlat éves mértékét.

(6) A szakmai felkészítőn, illetve a gyakorlaton való részvétel időtartamára a résztvevő személyt

a) ha munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, a foglalkoztató által folyósított időarányos munkabér,

b) *  az a) pont hatálya alá nem tartozó egyéb esetben a megyei kormányhivatal által megállapított és folyósított, a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, munkaköre szerint ugyanolyan tevékenységet végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagos havi munkabérének alapulvételével meghatározott díj

illeti meg.

(7) *  Az országos gyógyintézet, az orvostudományi egyetem, valamint az egészségügyi oktatási intézmény a megyei kormányhivatal vezetője, az országos tisztifőorvos, illetve az egészségügyért felelős miniszter felkérésére a szakmai felkészítőre oktatót biztosít, akire a (6) bekezdés szerinti résztvevő személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felkérés alapján az országos gyógyintézet, az orvostudományi egyetem, illetve az egészségügyi szak- és főiskola vezetője a kiképzés előtt legalább 30 nappal e feladat ellátására az oktatót kijelöli.

(8) Az egészségügyért felelős miniszter az általa elrendelt gyakorlattal kapcsolatos költségeket az általa vezetett minisztérium költségvetéséből megtéríti.

(9) A gyakorlat elrendeléséről az elrendelő tájékoztatja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatainak vezetőit, és biztosítja az általuk kijelölt megfigyelők részvételét.

8. § *  A felkészülés érdekében az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tervezéséhez a kijelölésben meghatározott gyógyszerek és egészségügyi anyagok felhasználására, valamint a betegforgalomra vonatkozó mennyiségi adatokat szolgáltatnak az egészségügyért felelős miniszter részére.

9. § (1) *  A megyei kormányhivatal összeállítja az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges - szükséggyógyintézet céljára alkalmas - objektumok kijelölésére vonatkozó igényét, melyet megküld a területileg illetékes katonai igazgatási szervnek. A területileg illetékes katonai igazgatási szerv a kijelölésére vonatkozó határozati javaslatot a megyei védelmi bizottság elé terjeszti. A megyei védelmi bizottság határozatot hoz a kijelölésről és a határozatot megküldi az érintett objektum tulajdonosa (kezelője), a megyei kormányhivatal, a szükséggyógyintézet működtetésére kijelölt egészségügyi szolgáltató és a területileg illetékes katonai igazgatás központi szerve és az egészségügyért felelős miniszter részére.

(2) *  A megyei kormányhivatal összeállítja az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges anyagi-technikai eszközök és szolgáltatások listáját, és az ezen eszközök, illetve szolgáltatások kijelölésére vonatkozó igényt megküldi a megyei védelmi bizottság elnökének. Ennek alapján a megyei védelmi bizottság elnöke a megyei védelmi bizottság tagjai véleményének kikérését követően a megyei védelmi bizottság illetékességi területén levő települések polgármesterei részére meghatározza a kijelölendő anyagi-technikai eszközök és szolgáltatások körét. Az érintett polgármester az anyagi-technikai eszköz és szolgáltatás kijelöléséről államigazgatási jogkörben határozatot hoz, és azt megküldi az anyagi-technikai eszköz tulajdonosának (birtokosának, üzemben tartójának), illetve a szolgáltatás nyújtására kötelezettnek, a megyei védelmi bizottság elnökének, a megyei kormányhivatalnak, a katonai igazgatás központi szervének és az egészségügyért felelős miniszternek.

(3) *  Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tervezési tevékenységéhez a megyei védelmi bizottság elnöke által egészségügyi célra kijelölt objektum működtetője, illetve a polgármester által kijelölt anyagi-technikai eszköz tulajdonosa (birtokosa, üzemben tartója), továbbá a szolgáltatás nyújtására kötelezett az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi intézmények egészségügyi válsághelyzeti terveinek tartalmi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatokat és információkat a megyei védelmi bizottság rendelkezésére bocsátja.

10. § *  (1) Az állam egészségügyi válsághelyzet esetére a tömeges ellátás feltételeinek biztosítása, a szükséggyógyintézetek működéséhez, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges gyógyszerek, egészségügyi anyagok és eszközök azonnali rendelkezésre állása céljából ÁEüT-t tart fenn.

(2) Az ÁEüT-t az egészségügyért felelős miniszter felügyeli, és annak elemeiről évente tájékoztatja a megyei kormányhivatalokat és a megyei védelmi bizottságokat.

(3) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást a katasztrófa-orvostani szakmai szabályok alapján kell biztosítani.

(4) Az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzi az egészségügyi válsághelyzeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, betegszállítók, az ellátásban, illetve az ellátás működési feltételeinek biztosításában közreműködő jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek egészségügyi válsághelyzeti felkészülési tevékenységét. Az egészségügyért felelős miniszter e jogkörét a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgálatai tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve a rendvédelmi szervekért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(5) A megyei kormányhivatal az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátására vonatkozó tervet (a továbbiakban: megyei részterv) az Eütv. 232. § (2) bekezdésében meghatározott tervek és a vonatkozó szakmai előírások alapján készíti el, amit a megyei védelmi bizottság elnöke - az országos tisztifőorvos útján - kétévente, a második év február 28. napjáig az egészségügyért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküld.

(6) Ha bármely oknál fogva olyan változás áll be, amelynek következtében a megyei résztervek módosítása szükséges, arról a megyei védelmi bizottság haladéktalanul tájékoztatja az országos tisztifőorvost, és a módosított résztervet - az országos tisztifőorvos útján - a módosítástól számított 30 napon belül megküldi jóváhagyásra az egészségügyért felelős miniszter részére.

(7) Az országos tisztifőorvos kétévente, a második év március 31. napjáig terjeszti fel jóváhagyásra az egészségügyért felelős miniszter részére a jóváhagyott megyei résztervek figyelembevételével a Nemzeti Népegészségügyi Központnak az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátására vonatkozó résztervét.

(8) Az OMSZ főigazgatója, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) főigazgatója, az ÁEEK főigazgatója, valamint az OGYÉI főigazgatója kétévente, a második év március 31. napjáig terjeszti fel jóváhagyásra az egészségügyért felelős miniszter részére az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátására vonatkozó résztervét.

(9) Az (5), (7) és (8) bekezdés szerinti jóváhagyott résztervek alapján az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik az Egészségügyi Válsághelyzetek Kezelésének Országos Tervének (a továbbiban: Országos Terv) előkészítéséről.

(10) A (9) bekezdés szerinti előkészítés keretében az országos tisztifőorvos, továbbá a (8) bekezdés szerint részterv készítésére kötelezett szervezetek vezetői kétévente, a második év április 30. napjáig tehetnek javaslatot az Országos Terv tartalmi elemeire.

(11) Az Országos Terv az egészségügyi válsághelyzetek kezelésének legfőbb tervezési dokumentuma, ami a (9) bekezdés szerinti részterveken túl tartalmazza az egyes résztervek alkalmazásának, illetve azok együttes alkalmazásának tervét a vonatkozó szakmai előírások szerint.

(12) Az Országos Tervet az egészségügyért felelős miniszter adja ki kétévente, a második év május 31. napjáig, és azt a megyei védelmi bizottságok részére az országos tisztifőorvos útján megküldi.

(13) Az Országos Tervet az OMSZ, a NEAK, az ÁEEK és az OGYÉI és az országos tisztifőorvos részére az egészségügyért felelős miniszter küldi meg közvetlenül.

4. Egészségügyi válsághelyzet kezelésének részletes szabályai

11. § (1) *  Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén

a) a válsághelyzet kezelésében résztvevő egészségügyi szolgáltatók részére az ÁEüT-ből egészségügyi anyag és orvostechnikai eszköz adható át, továbbá időszakosan működő gyógyintézet (orvosi segélyhely vagy szükségkórház) és gyógyintézetnek nem minősülő, időszakosan működő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban együtt: időszakosan működő gyógyintézet) hozható létre, illetve telepíthető,

b) az egészségügyi szolgáltató részére az ÁEüT-ből készletek átadására a szolgáltató vezetőjének vagy ügyeletvezetőjének kezdeményezésére, a megyei kormányhivatal javaslatára, az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyért felelős miniszter ad utasítást, és tájékoztatja a Kormányt az ÁEüT-ből történő készlet kiadásáról.

(2) Az ÁEüT-ből készletek kiadása a sürgősségi ellátásban váratlanul bekövetkező hiányok kezelésére, konkrét ellátási feladatok megoldása céljából is engedélyezhető az (1) bekezdés b) pontja szerint, ebben az esetben nem kell a Kormányt tájékoztatni.

(2a) *  Az ÁEüT-ből biztosítható az időszakosan működő gyógyintézet - (1) bekezdés a) pontja szerinti - létrehozásához, illetve telepítéséhez szükséges egészségügyi anyag és eszköz.

(3) *  A Kormány által meghatározott számú időszakosan működő gyógyintézetből az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükségesek telepítésére a megyei kormányhivatal kezdeményezésére az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyért felelős miniszter ad engedélyt a megyei védelmi bizottság elnöke részére és erről tájékoztatja a Kormányt, továbbá az ÁEEK részére elrendeli a készletek kiadásának haladéktalan megkezdését.

(4) Az alapellátást biztosító szolgáltató, illetve kezelőorvos közreműködik a település lakosságának kimenekítésében, illetve kitelepítésének előkészítésében, melynek során

a) kezdeményezi az OMSZ-nél az őrzött betegszállítást vagy mentőszállítást igénylő betegek elszállítását,

b) gondoskodik a betegek további egészségügyi ellátásához szükséges dokumentációnak a befogadó helyre történő eljuttatásáról.

(5) Az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában közreműködő egészségügyi szolgáltató, valamint az időszakosan működő gyógyintézet által felhasznált egészségügyi anyagokat folyamatosan pótolni kell.

12. § (1) *  A megyei védelmi bizottság elnöke a megyei kormányhivatal által előzetesen kijelölt fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére határozatban elrendeli az időszakosan működő gyógyintézetnek a szolgáltató válsághelyzeti tervében foglaltak szerinti telepítését, továbbá kiadja az egészségügyi válsághelyzeti célra előzetesen kijelölt ingatlan, valamint anyagi-technikai eszköz és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, államigazgatási jogkörben hozott határozatot, erről tájékoztatja a megyei kormányhivatalt, az érintett polgármestert, valamint a katonai igazgatás központi szervét.

(2) *  A megyei kormányhivatal kezdeményezésére a megyei védelmi bizottság elnöke elrendeli az egészségügyi ellátást támogató polgári védelmi szervezetek alkalmazását.

(3) *  Az időszakosan működő gyógyintézet részére a területileg illetékes megyei kormányhivatal átmeneti működési engedélyt ad ki.

(4) Az időszakosan működő gyógyintézetnek a működés megkezdéséhez és folytatásához

a) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelményeknek nem kell megfelelnie, e követelményeknek azonban lehetőség szerint eleget kell tennie,

b) nem kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.

(5) *  Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonását követő 24 órán belül a megyei kormányhivatal visszavonja az időszakosan működő gyógyintézet részére kiadott átmeneti működési engedélyt.

13. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetését a gyógyintézet székhelye szerint illetékes

a) *  megyei kormányhivatal által az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működtetésével megbízott személy,

b) *  megyei kormányhivatal, vagy

c) *  megyei kormányhivatal által kötelezett, más egészségügyi szolgáltató

biztosítja.

(2) *  A megyei kormányhivatal az egészségügyi válsághelyzetté minősítő határozatában vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzetté minősítő rendeletében rendelkezik az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetésének (1) bekezdés szerinti formájáról. Az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet folyamatos működtetése érdekében meghozott közigazgatási hatósági intézkedések érintettje köteles az intézkedéseket tűrni és azok végrehajtásában közreműködni.

(3) *  A megyei kormányhivatal vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működési engedélyét az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében visszavonja, és egyúttal a gyógyintézetet az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint átmenetileg működtetőnek kiadja az átmeneti működési engedélyt. Az átmeneti működési engedély kiadásának nem feltétele az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelményeknek történő megfelelés, de ezen követelményeknek lehetőség szerint eleget kell tennie a gyógyintézetet az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint átmenetileg működtetőnek.

(4) *  Az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet finanszírozási szerződése a működési engedélye visszavonásával megszűnik. A (3) bekezdés szerinti átmeneti működési engedéllyel rendelkező gyógyintézet átmeneti működtetője a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel 24 órán belül finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés megszűnése esetén a finanszírozási szerződés megszűnésével érintett szolgáltató által jelentett és részére a finanszírozó által el nem számolt teljesítmények után járó díjat a finanszírozó a gyógyintézetet átmenetileg működtető részére utalványozza. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben foglaltakra tekintettel a gyógyintézetet átmenetileg működtető az utalványozott összeget és az általa elszámolt teljesítmények után kapott finanszírozási összeget elkülönített számlán kezeli, és azt kizárólag a gyógyintézet gyógyító-megelőző tevékenységére használhatja fel. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltató az általa átmenetileg működtetett gyógyintézetben elvégzett és jelentett teljesítménye után az átmeneti működtetési kötelezettség fennállásáig jogosult a díjazásra, ez a teljesítmény nem érinti a szolgáltató általános szabályok szerint finanszírozott teljesítményét.

(5) *  A gyógyintézet ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatban a megyei kormányhivatal a gyógyintézet további működtetése érdekében haladéktalanul dönt a közigazgatási hatósági eljárás szerinti biztosítási intézkedésről, illetve a végrehajtáshoz igénybe vehető eszközről.

(6) A gyógyintézetet átmenetileg működtető köteles az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyak mennyiségét - ide nem értve a betegellátás érdekében felhasznált eszközöket és készítményeket - és állagát megóvni, és az egészségügyi válsághelyzet megszűnése után azokat a tulajdonosnak (fenntartónak) vagy a tulajdonos (fenntartó) rendelkezése szerint az egészségügyi válsághelyzet után a gyógyintézetet működtető egészségügyi szolgáltatónak átadni. Az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, illetve az egészségügyi válsághelyzettel érintett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság közreműködésével lehetőség szerint leltárt kell készíteni.

(7) A gyógyintézetet az (1) bekezdés szerint átmenetileg működtető köteles együttműködni az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel a betegellátás zavartalanságának mielőbbi biztosítása és az átmeneti működtetés mielőbbi megszüntetése érdekében.

(8) Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés nem érinti az egészségügyi válsághelyzettel érintett szolgáltató által foglalkoztatott, illetve az e szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyát. A gyógyintézet (1) bekezdés szerinti átmeneti működtetése esetén az egészségügyi dolgozó kirendelésére vonatkozó szabályokat az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(9) Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés nem érinti az egészségügyi válsághelyzettel érintett szolgáltató által korábban kötött azon szerződéseket, amelyek az egészségügyi ellátás zavartalan és folyamatos biztosításához szükségesek, a szerződés szerinti teljesítés az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt nem tagadható meg. Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a gyógyintézet működéséhez szükséges közüzemi szolgáltatásokat biztosítani kell. Az átmeneti működtető a szerződések módosítására, megszüntetésére és új szerződések kötésére csak annyiban jogosult, amennyiben az a betegellátás folyamatos biztosításához elengedhetetlenül szükséges.

(10) *  Az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonásával megszűnik a gyógyintézetet az (1) bekezdés szerint átmenetileg működtető működtetési kötelezettsége. A megyei kormányhivatal vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzetté minősítés visszavonását követő 24 órán belül visszavonja az átmeneti működési engedélyt. Az átmeneti működési engedély visszavonásával megszűnik az átmeneti működtetőnek a gyógyintézetre vonatkozó finanszírozási szerződése. A gyógyintézetet átmenetileg működtető köteles elszámolást készíteni az átmeneti működéssel kapcsolatos finanszírozási díjakról, az általa kötött vagy módosított szerződésekről.

5. Az egészségügyi dolgozó kirendelése az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben

14. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozó kirendelhető egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe.

(2) *  A kirendelést az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézmény részére az intézmény vezetője, az időszakosan működő gyógyintézetbe az annak telepítésére kijelölt intézmény vezetője igényli a megyei kormányhivataltól. A megyei kormányhivatal dönt a kirendelés szükségességéről és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására.

(3) *  Ha a kirendelendő egészségügyi dolgozónak nincs a kirendelést végrehajtó intézményi vezetője, a megyei kormányhivatal adja ki a kirendelési határozatot.

(4) A kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre vagy az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra.

(5) Nem rendelhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott:

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

d) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve

e) ha az OMSZ-nak az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik.

(6) Sürgős esetben a kirendelés szóban is történhet, ebben az esetben a kirendelést a szóbeli közlést követő három napon belül írásba kell foglalni.

(7) A kirendelés időtartama addig tart, amíg az egészségügyi válsághelyzet miatti egészségügyi ellátást végző egészségügyi intézmény csak a hozzá kirendelt egészségügyi dolgozók közreműködésével képes ellátni a többletfeladatait, illetve amíg indokolt az időszakosan működő gyógyintézet működtetése.

(8) A kirendelt egészségügyi dolgozó napi munkaideje a napi 12 órát nem haladhatja meg.

(9) *  A kirendelésről értesíteni kell az ÁEEK főigazgatóját, ha a kirendeléssel érintett intézménynek az ÁEEK a fenntartója.

6. Az egészségügyi dolgozó kirendelése az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzetben

15. § (1) *  Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott egészségügyi válsághelyzet esetén a kirendelés az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetbe történhet. A kirendelést a 13. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy szerv vezetője kezdeményezi. A megyei kormányhivatal dönt a kirendelés szükségességéről és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására vagy a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben kiadja a kirendelő határozatot. A megyei kormányhivatal a kirendelésekről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.

(2) A kirendelt egészségügyi dolgozó a kirendelés alatt a munkabérére, valamint a kirendelés teljesítése során indokoltan felmerülő költsége megtérítésére jogosult a foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.

(3) Nem rendelhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott:

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

d) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve

e) ha az OMSZ-nak az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik.

7. Az egészségügyi dolgozó kirendelésének részletes szabályai

16. § (1) *  Az egészségügyi szolgáltató vezetője a kirendelést elrendelő határozat kézhezvételét követően

a) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában résztvevő fekvőbeteg-szakellátó intézménybe történő kirendeléshez haladéktalanul,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó egyéb esetben a kirendelésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a közléstől számított 24 órán belül

írásban kijelöli a kirendelésben foglalt követelményeknek megfelelő személyeket.

(2) Nem jelölhető ki a munkavállaló, illetve a foglalkoztatott:

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

d) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, illetve

e) ha az OMSZ-nak az adott válsághelyzet felszámolásában érintett szervezeti egységébe tartozik.

17. § (1) A kirendelt személynek a kirendelés helyére történő szállítása megszervezéséről - szükség esetén a fogadó megye védelmi bizottságának elnökével együttműködve - a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság elnöke gondoskodik.

(2) Ha a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna, a kirendelt személy elhelyezéséről és ellátásáról szükség esetén

a) fekvőbeteg-gyógyintézethez való kirendelés esetén a fekvőbeteg-gyógyintézet,

b) háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történő kirendelés esetén a kirendelés helye szerinti település polgármestere útján a kirendelés helye szerint illetékes megyei védelmi bizottság elnöke

gondoskodik.

18. § (1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő személy egészségügyi válsághelyzeti ellátási feladatokra beleegyezése esetén legfeljebb két hónap időtartamra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) *  által ellátandó feladatot és a feladatellátás helyét az egészségügyi válsághelyzet által érintett területen működő megyei kormányhivatal jelöli ki,

b) megfelelő helyre történő eljuttatásáról, elhelyezéséről és ellátásáról a 17. §-ban meghatározottak szerint kell gondoskodni.

8. Egyéb rendelkezések

19. § *  Az Eütv. 230. § (5) bekezdésében meghatározott térítést a központi költségvetés az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, az egészségügyi anyagok beszerzése tekintetében az ÁEEK költségvetésében biztosítja.

20. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevő,

a) az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltató - az egészségügyi válsághelyzeti ellátással kapcsolatosan felmerülő többletbeszerzések kivételével - önállóan végzi az ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseit,

b) *  nem az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott önálló szükséggyógyintézet részére az ellátás folyamatosságához szükséges egészségügyi beszerzéseket, valamint az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatók egészségügyi többletbeszerzéseit az egészségügyi szolgáltató beszerzéseit végző szervezet bevonásával az ÁEEK végzi.

9. Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

22. § * 


  Vissza az oldal tetejére