A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

32/2014. (X. 21.) NGM rendelet

az illetékbélyegek előállításáról, forgalomba hozataláról és forgalmazásáról

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Forgalomba hozható címletek

1. § Az illetékbélyeggel fizetendő illeték-, igazgatási és bírósági szolgáltatási díj, valamint egyéb fizetési kötelezettségek teljesítéséhez 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos címletű illetékbélyegeket kell forgalomba hozni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. gyártás: az illetékbélyegek előállítása;

2. forgalmazás:

a) az illetékbélyegek éves mennyiségének megrendelése,

b) az illetékbélyegek átvétele és szállítása,

c) az értékesítőhelyek illetékbélyegekkel történő ellátása,

d) az illetékbélyegek árusítása,

e) az illetékbélyegek értékének elszámolása;

3. selejtezés: az illetékbélyegek megsemmisítése.

3. Az illetékbélyegek előállítására vonatkozó követelmények

3. § (1) Az illetékbélyegek álló téglalap alakúak. Perforálási méretük 25,2x36 mm. A perforálási lyukak közötti távolság 1,8 mm, a perforálási lyuk mérete 1 mm. A bélyegek függőleges oldalának közepén lekerekített hegyű keresztet formázó biztonsági alakos perforálás található. A bélyegek nyomtatása enyvezett, optikai fehérítőt nem tartalmazó, UV fényben kéken és sárgán fluoreszkáló rostokkal pelyhezett, 110 g/m2-es biztonsági bélyegpapírra, ofszet- és metszetnyomtatás kombinációjával történik. Az ofszet alnyomatok két szín nyomtatásával készülnek, amelyből az egyik a metszetnyomattal harmonizáló színű finom vonalhálózatot, míg a másik színtelen festékkel nyomtatott, a metszetnyomat külső szélétől a papír széléig terjedő, UV fényben fluoreszkáló keretet alkot.

(2) A bélyegek fő grafikai motívumai metszetnyomtatással készülnek, amelynek jellemzője, hogy a festékréteg tapintható, a papír síkjából kiemelkedik. Valamennyi címletnél a metszetnyomat UV fényben a természetes megvilágítás melletti alapszíntartománytól eltérő színben fluoreszkál.

(3) Az egyes illetékbélyeg címletek külön műszaki adatait és az azonosítási jellemzőket az 1. melléklet tartalmazza.

4. A gyártás

4. § Az illetékbélyegek kiviteli terveihez és rajzaihoz kapcsolódó vagyoni jogok az államot illetik meg.

5. § Az illetékbélyegek kizárólagos forgalmazására - figyelemmel a 8. § (2) bekezdésében foglaltakra is - a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Posta Zrt.) jogosult. A Magyar Posta Zrt. - az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélye alapján - gondoskodik a gyártásról.

6. § (1) A gyártás a miniszter által írásban jóváhagyott mintapéldány alapján történik.

(2) Címletenként egy jóváhagyott mintapéldányt a Magyar Posta Zrt.-nél kell archiválni.

7. § Az e rendelet szerint legyártott illetékbélyegek az állam tulajdonát képezik. A Magyar Posta Zrt. birtokában lévő illetékbélyegekben keletkező kárt a Magyar Posta Zrt. viseli.

5. A forgalmazás

8. § (1) A Magyar Posta Zrt. biztosítja az átvett és raktározott illetékbélyegek őrzését.

(2) A Magyar Posta Zrt. az illetékbélyegek továbbértékesítésére - e rendelet hatálybalépését követően - kizárólag a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerinti postai közreműködővel és partnerszervezettel, továbbá ügyvéddel, közjegyzővel és költségvetési szervvel köthet viszonteladói szerződést.

(3) Az illetékbélyegeket névértéken kell értékesíteni.

6. A gyártással és forgalmazással kapcsolatos feladatokért járó díj

9. § (1) A gyártással és forgalmazással kapcsolatos feladatok elvégzéséért a Magyar Posta Zrt.-t díj illeti meg.

(2) A Magyar Posta Zrt.-t megillető - az áfát még nem tartalmazó - havi díj összege a tárgyhavi illetékbélyegértékesítésből származó bevétel 5,2%-ának megfelelő összeg, növelve a tárgyhóban felmerült, számlával, bizonylattal igazolt gyártási költségekkel megegyező összeggel (a továbbiakban együtt: díj).

7. Az illetékbélyegek értékének elszámolása

10. § (1) *  A Magyar Posta Zrt. az értékesítőhelyek által eladott bélyegekről havonta pénzügyi értékcikk-eladási elszámolást készít, melyet a tárgyhót követő 15. napig megküld a miniszter és a Magyar Államkincstár részére.

(2) Az elszámolás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tárgyhónapban eladott illetékbélyegek címletenkénti mennyisége,

b) a tárgyhónapban eladott illetékbélyegek összértéke,

c) a tárgyhónapban leszállított illetékbélyegek gyártási költsége,

d) a tárgyhavi forgalmazás alapján számított díj végösszege.

11. § (1) A Magyar Posta Zrt. a díjról havonta számlát állít ki, amelyet a tárgyhót követő hónap 15-éig megküld a miniszternek. Az értékesítésből származó bevétel áfát tartalmazó díjjal csökkentett összegét a Magyar Posta Zrt. havonta, az elszámolással egyidejűleg utalja át a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01012004 számú, „illetékek bevételi számla” elnevezésű számla javára. A miniszter részére kiállított számla az utalás alapján megfizetettnek minősül.

(2) A Magyar Posta Zrt. minden év január 15. napjáig az előző évben gyártott és forgalmazott illetékbélyegekről a 10. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal éves összesítést készít és küld a miniszter számára.

(3) Fizetési késedelem esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamat összegét kell megfizetni.

8. Az illetékbélyegek selejtezése

12. § (1) *  A megsérült, értékesítésre alkalmatlan illetékbélyegek selejtezését a miniszter engedélyezi a Magyar Posta Zrt. kérelme alapján. A selejtezést a Magyar Posta Zrt. végzi a selejtezési engedély szerint, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a selejtezés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága által kijelölt két munkatársa jelenlétében.

(2) A selejtezés tényét és megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a selejtezésre kerülő címletek darabszámát és névértékét,

b) a selejtezés okát,

c) a megsemmisítés módját,

d) az eljárásban résztvevő és a megsemmisítésért felelős személyek nevét és aláírását.

(3) A selejtezett bélyegeket a selejtezés helyén a bizottság jelenlétében kell megsemmisíteni.

9. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § *  A 8. §-t és a 10-12. §-t az egyes közvetlen adózási tárgyú PM rendeletek, továbbá az illetékbélyegek előállításáról, forgalomba hozataláról és forgalmazásáról szóló 32/2014. (X. 21.) NGM rendelet módosításáról szóló 54/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőzően gyártott és a Módr. rendelet hatálybalépését követően a Magyar Posta Zrt. által értékesített illetékbélyegek forgalmazására, elszámolására és selejtezésére is alkalmazni kell.

1. melléklet a 32/2014. (X. 21.) NGM rendelethez

A) Az illetékbélyeg címletek adatai, valamint színhatása természetes fényben a következők:

a) A 100 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó zöldessárga színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat sárgászöld színű. A bélyeg közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer fölött az ILLETÉK, a címer alatt két sorban a „100 FORINT” vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A címert és a feliratot alul és felül egy-egy vízszintes lécből álló, jobb és bal oldalon ívelten elhelyezkedő, a külső oldalán vékony vonallal határolt rozetta veszi körül. A rozetta függőleges belső íve mentén folyamatosan a „100” értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg.

b) A 200 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó melegsárga színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat narancssárga színű. A bélyeg közepén négyzet alakú rozettában Magyarország címere helyezkedik el. A rozetta alsó és felső vízszintes széle mentén folyamatosan a „200” értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg. A rozetta fölött az ILLETÉK, a rozetta alatt két sorban a „200 FORINT” vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A rozettát és a feliratot kettős vonallal nyomtatott vékony keret veszi körül.

c) Az 500 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó szürke színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat lila színű. A bélyeg közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címert alul vastagabb, felül vékonyabb lécből álló, jobb és bal oldalon két-két háromszög alakú, a külső oldalán vékony vonallal határolt rozetta veszi körül. A háromszögek ferdén elhelyezkedő belső oldalai mentén folyamatosan az „500” értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg. A felső lécben, sötét háttérben fehéren az ILLETÉK, az alsó lécben, két sorban, szintén sötét háttérben fehéren az „500 FORINT” vízszintes elhelyezkedésű felirat látható.

d) Az 1000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó világosbarna színű vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat barna színű. A bélyeg közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer fölött ívelten az ILLETÉK, a címer alatt két sorban az „1000 FORINT” felirat látható, az 1000 értékjelzés vízszintesen, a FORINT felirat ívelten helyezkedik el. A címert és a feliratot felül sűrűbb vonalakból álló sötét, alul ritkább vonalakból álló világosabb, belül ovális, kívül téglalap alakú, vékony kerettel határolt rozetta veszi körül. A keret vékony vonalból és az „1000” értékjelzést ábrázoló mikroírásból áll. A címer két oldalán fémes csillogású színváltó festékkel nyomtatott díszítő grafikai elem helyezkedik el. Szemből nézve a festék színe vörös, míg a szem síkjához emelve sárgás aranyra változik.

e) A 2000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó világoszöld színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat kékeszöld színű. A bélyeg közepén kör alakú rozettában Magyarország címere helyezkedik el. A rozetta külső íve mentén folyamatosan a „2000” értékjelzést ábrázoló mikroírás helyezkedik el. A rozetta fölött az ILLETÉK, a rozetta alatt két sorban a „2000 FORINT” vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A rozettát és a feliratot vékony vonallal nyomtatott keret veszi körül. A címer két oldalán fémes csillogású színváltó festékkel nyomtatott díszítő grafikai elem helyezkedik el. Szemből nézve a festék színe ezüst, kissé megdöntve zöldre, míg a szem síkjához emelve lilára változik.

f) Az 5000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó rózsaszínű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat vörös színű. A bélyeg közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer fölött ívelten az ILLETÉK, a címer alatt két sorban az „5000 FORINT” felirat látható, az „5000” értékjelzés vízszintesen, a FORINT felirat ívelten helyezkedik el. A címert és a feliratot alul és felül ívelten elhelyezkedő, jobb és bal oldalon egy-egy függőleges lécből álló, a külső oldalán vékony vonallal határolt rozetta veszi körül. A rozetta belső függőleges élei mentén folyamatosan az „5000” értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg. A címer két oldalán fémes csillogású színváltó festékkel nyomtatott díszítő grafikai elem helyezkedik el. Szemből nézve a festék színe vörös, míg a szem síkjához emelve sárgás aranyra változik.

g) A 10 000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó világoskék színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat sötétkék színű. A bélyeg közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer fölött az ILLETÉK, a címer alatt két sorban a „10 000 FORINT” vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A címert és a feliratot alul és felül ívelten elhelyezkedő, keretbe foglalt rozetta veszi körül. A keret vékony vonalból és a „10 000” értékjelzést megjelenítő mikroírásból áll. A címer két oldalán fémes csillogású színváltó festékkel nyomtatott díszítő grafikai elem helyezkedik el. Szemből nézve a festék színe ezüst, kissé megdöntve zöldre, míg a szem síkjához emelve lilára változik.

B) Az illetékbélyeg címletek azonosítási jellemzői UV gerjesztés hatására a következők:

a) Általános jellemzők

A fluoreszcencia intenzitása és színárnyalata függ az UV gerjesztés intenzitásától, a gerjesztés hullámhosszától, a környezeti fénytől és attól a hordozóanyagtól, amelyre a bélyeg felragasztásra kerül. A leírás széles hullámhossztartományban (320-390 nm) működő, PHILIPS TLSW/08 F8TS BLB típusú fénycsövet tartalmazó, ENTAS UVEC MAXI típusú UV lámpával történő gerjesztésre vonatkozik. Az optikai fehérítőt tartalmazó hordozón a fluoreszcencia színe nem változik, intenzitása azonban gyengébbnek hat, ezért sötétebbnek tűnik.

b) Egyes címletek azonosítási jellemzői:

100 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret rózsaszínen, a belső keret, a címer és a feliratok világos zöldessárgán fluoreszkálnak, a nyomatlan középmező liláskék színű;

200 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret sárgásan, a középmező és a feliratok narancs színnel fluoreszkálnak, a belső keret, az illeték szó és a 200 forint alatti nyomatlan felület liláskék színű;

500 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret sárgásan, a belső grafikai motívumok sötétvörös színnel fluoreszkálnak, a címer alatti nyomatlan felület és feliratok liláskék színűek;

1000 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret sárgásan, a belső keret, a címer és a feliratok sötétvörösen fluoreszkálnak, a háttér és a címer alatti nyomatlan felület liláskék;

2000 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret rózsaszínen, a belső keret, a címer és a feliratok világoszölden fluoreszkálnak, a feliratok alatti nyomatlan felület lila;

5000 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret sárgásan, a belső keret, a feliratok és a címer vörösen fluoreszkálnak, a címer és a feliratok alatti nyomatlan felület liláskék színű;

10 000 forintos címletű illetékbélyeg

UV fényben a külső keret rózsaszínen, a belső keret, a címer és a feliratok kékeszölden fluoreszkálnak, a címer és a feliratok alatti nyomatlan felület liláskék színű.

Szűkebb hullámhossztartományban sugárzó UV lámpákkal vizsgálva - speciális optikai tulajdonságuk miatt - a 200 forintos, az 500 forintos, az 1000 forintos és az 5000 forintos címleteknél különbségek tapasztalhatók a fluoreszcencia színében és intenzitásában. Ezeknél a fluoreszcencia intenzitása csökken, aminek a következtében a színe egy árnyalattal sötétebbé válik:

- 200 forintos címletű illetékbélyeg esetében narancs helyett sötétvörös;

- 500 forintos címletű illetékbélyeg esetében sötétvörös helyett bordó;

- 1000 forintos címletű illetékbélyeg esetében sötétvörös helyett bordó;

- 5000 forintos címletű illetékbélyeg esetében vörös helyett sötétvörös.


  Vissza az oldal tetejére