A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a 2004. május 1-jét megelőzően Magyarországon gyártott és forgalomba hozott, acél, alumínium és alumíniumötvözetű, hegesztett kivitelű ötvözetlen acél, alumínium és alumíniumötvözetű, fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstesttel) készült gázpalackok üzemeltetésére, javítására, átalakítására, töltésére, töltetváltoztatására, szállítására, azonosítására, megjelölésére, időszakos ellenőrzésére, selejtezésére és a gázpalackok szerelvényeinek alkalmazására.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a legfeljebb 0,22 liter űrtartalmú palackra,
b) a legfeljebb 2 liter űrtartalmú, folyadékkal részben töltött palackra (például aeroszol),
c) az erőgép indító és hajtó palackjára,
d) a belenyomott gázzal működő tűzoltó készülék tartányára, valamint a halonnal oltó tűzoltó készülék szabvány szerinti tartányára,
e) a hűtőberendezés (jéggyártó és hűtőgép) tartányára,
f) az olyan gáz tárolására szolgáló palackra, amelynél a tárolt gáz hőmérséklete rendeltetésszerű használat mellett 50 °C fölé emelkedik,
g) a szénsavas italok vagy gyógyvíz szállítására és kimérésére szolgáló palackra,
h) a vízben oldott ammónia szállítására szolgáló palackra, ha az oldatban legfeljebb 35 tömegszázalék ammónia van,
i) a tudományos, kutató- vagy fejlesztő intézet tulajdonában álló laboratóriumi vagy tudományos célra szolgáló palackra, ha azt az intézet saját telepén (laboratóriumában) tölti, és kizárólag tudományos (kísérleti) célra használja,
j) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó off-shore egység speciális célra vagy meghajtásra szolgáló palackokra,
k) a Magyar Honvédség használatában lévő nyomástartó berendezésekre, palackokra,
l) a vasúti társaságok tulajdonában és használatában lévő palackokra,
m) a katasztrófavédelmi szervek használatában lévő légzőkészülék palackokra, amelyek újratöltését és biztonsági ellenőrzését e szervek saját maguk végzik.
(3) A gázpalackra vonatkozó, az e rendelet II. Fejezetében említett előírásokat – ha a II. Fejezet másként nem rendelkezik – a gázhordóra és a palackkötegre is alkalmazni kell.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. acetilén palack (korábban: disszugáz palack): az a szeleppel felszerelt, porózus töltőanyagot és oldószert tartalmazó gázpalack, amely az oldószerben oldott acetilén gáz tárolására és szállítására szolgál, és a töltési vagy felhasználási helye nem azonos; a gázpalack legalább annyi acetilén gázt tartalmaz, amennyivel 15 °C-on, atmoszferikus nyomáson telítődik az oldószer;
2. biztonságtechnikai ellenőrzés: a gázpalackoknak, a gázhordónak és a palackkötegnek az időszakos, vagy rendkívüli ellenőrzése, valamint a szelepvédő tartozékok ellenőrzése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a berendezés műszaki állapotát tekintve a további használatra alkalmas-e;
3. * biztonságtechnikai ellenőrzést végző szervezet: olyan ellenőrző szervezet, amelynek a gázpalackok, gázhordók és palackkötegek, valamint azok tartozékai biztonságtechnikai ellenőrzésére való alkalmasságát a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditálási eljárásban az e rendeletben és annak 1. melléklete szerinti Gázpalack Biztonsági Szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) meghatározott műszaki követelmények és az MSZ EN ISO/IEC 17020 [Megfelelőségértékelés. Ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének követelményei (ISO/IEC 17020)] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint megállapítja;
4. gázhordó: az a gördítő abroncsokkal vagy csúszótalpakkal ellátott vagy keretvázba rögzített, fémből készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési vagy felhasználási helye nem azonos; a gázhordó űrtartalma legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter, és töltete olyan cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C-nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál;
5. gázpalack: fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstesttel) készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési vagy felhasználási helye nem azonos; a palack űrtartalma legfeljebb 150 liter, hosszának a külső átmérőjéhez való aránya nem nagyobb 10-nél, és töltete sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C-nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál;
6. használó: az a gazdálkodó szervezet vagy magánszemély, amely vagy aki a megtöltött palackot üzemszerűen használja;
7. hatóság: az e rendelet hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések – beleértve azokat a berendezéseket is, amelyeknek megfelelőség-újraértékelése nem történt meg – engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárások, a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása engedélyezésével kapcsolatos eljárások tekintetében nemzeti hatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság;
8. * karbantartó gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, mely a tulajdonos megbízása alapján a szükséges javításokat vagy átalakításokat – ideértve az ömlesztőhegesztési tevékenységet is – elvégzi;
9. kompozit palack: a külső felületen műgyantába ágyazott, végtelenített szálakkal kóc vagy pászma formába sodort bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstestű gázpalack;
10. palackköteg: szállításra használt szerkezeti egységbe épített palackok, melyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve;
11. töltő gazdálkodó szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, valamint a töltőlétesítmény használatba vételére kapott engedéllyel, továbbá, amely köteles gondoskodni az e rendeletben előírt időközönkénti biztonságtechnikai felülvizsgálatról és a palacktöltést megelőzően a rendeltetésszerű használat során meghibásodott palackok javításáról;
12. tulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, valamint gazdasági társaság, akinek vagy amelynek az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalack, gázhordó vagy palackköteg van a tulajdonában;
13. veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvénnyel kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló 62/2013. (X. 17.) NFM rendeletben kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására Vonatkozó Szabályzat előírásai, és a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2013. évi CXI. törvényben kihirdetett Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállítására Vonatkozó Szabályzat előírásai.
3. § A gázpalack, a gázhordó és a palackköteg megfelelő minőségéért a gyártó, a gázpalack, a gázhordó és a palackköteg szelepének, szerelvényeinek megfelelő minőségéért a szelep és a szerelvény gyártója, a megfelelő minőségű szerelésért a szerelést végző gazdálkodó szervezet a felelős. A töltött gázpalack, gázhordó és palackköteg megfelelő minőségéért, valamint megfelelő állapotú és biztonságú szeleppel és szerelvényekkel történő ellátásáért a töltő gazdálkodó szervezet a felelős. A használónál lévő gázpalack, gázhordó és palackköteg biztonságos üzemeltetéséért, beleértve az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések 17. §-ban meghatározott ciklusidő szerinti elvégeztetését is, a gázpalack, gázhordó és palackköteg használója a felelős.
4. § (1) * Az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalackok vonatkozásában hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságként (a továbbiakban: Hatóság) – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – a műszaki biztonsági hatósági jogkört első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala gyakorolja. Az első fokú hatóság közigazgatási határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
(2) * A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei forgalmazására szolgáló szállítható nyomástartó berendezések vonatkozásában a műszaki biztonsági hatósági jogkört a bányafelügyelet gyakorolja.
5. § A Hatóság engedélyével szabad
a) a gázpalack töltetét megváltoztatni;
b) *
c) a gázpalackba beütött megjelölést, színjelzést módosítani.
6. § (1) * A Hatóság engedélye szükséges a hidrogén töltetre engedélyezett gázpalack töltetének megváltoztatásánál, kivéve a hidrogénes elridegedés veszélyét okozó gázok szállítására szolgáló, acélból készült nyomástartó tartályok és acélbéléssel ellátott, kompozit nyomástartó tartályok esetén, amennyiben az acél összeférhetőségét jelölő „H” betűt gyártómű által feltüntették a palackon.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a kérelemhez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően csatolni kell:
a) a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy a gázpalack alkalmas az új gáztöltetre, vagy
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csatolni kell az új gáztöltet jellemzőit tartalmazó leírást.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet dönt a gáztöltet megváltoztathatóságáról a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata alapján az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés alkalmával. A nyilatkozatban a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek igazolnia kell, hogy a gázpalack alkalmas az új gáztöltetre.
(4) Ha a gázpalackba a korábban engedélyezett gáz helyett más gáz töltését engedélyezték, akkor az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés alkalmával a gázpalack megfelelőségét – az új gáz és táratömeg (sűrített gázok palackjainál üres tömeg) megjelölés után – a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a bélyegzőjének beütésével igazolja.
(5) A korábban hidrogén tárolására használt gázpalackot a Hatóság csak állapotfelmérő vizsgálat elvégzése után – annak kedvező eredménye esetén – engedélyezi mérgező vagy maró gáztöltetre, vagy 15 bar próbanyomásnál nagyobb próbanyomású gáztöltetre.
7. § * A gázpalackon és szerelvényein csak a 21. §-ban felsorolt javításokat és átalakításokat lehet végezni. E tervezett tevékenységeket a javítást végző karbantartó gazdálkodó szervezet a Hatóságnak előzetesen bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell:
a) a gázpalack javítás vagy átalakítás előtti méretezett műszaki rajzát;
b) a gázpalack anyaga mechanikai jellemzőinek és vegyi összetételének meghatározását; és
c) a javítási vagy átalakítási technológia és vizsgálati technológia leírását.
8. § (1) * Gázpalackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendeletben vagy a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, működő és erre akkreditált, független tanúsító szervezet által tanúsított minőségirányítási rendszerrel, és a töltőlétesítmény használatba vételére engedélyt kapott.
(2) A pébégáz átfejtése egyik gázpalackból a másikba töltésnek minősül, azt kizárólag a propán-bután töltő- és tároló üzemek Biztonsági Szabályzatáról szóló 8/2010. (VIII. 6.) NFM rendeletben meghatározott engedéllyel rendelkező szervezet végezheti. A cseppfolyós propán-, butángázokat és ezek elegyeit tartalmazó palackból hordozható használatra szolgáló palackba (turista palack) történő gázlefejtő tevékenység (átfejtés) szabályait a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló kormányrendelet határozza meg.
(3) A sűrített gáztöltetű palackok biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7.1. pontja tartalmazza. Sűrített gázok tölthetők gázpalackba, gázhordóba és palackkötegbe, kivéve az 1045, 1660, 1911, 2190 és 2198 UN számú gázokat, amelyek gázhordóba nem tölthetők.
(4) A cseppfolyósított gáztöltetű palackok biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7.2. pontja tartalmazza. Cseppfolyósított gázok tölthetők gázpalackba, gázhordóba és palackkötegbe, kivéve az 1069, 2188, 2196, 2199 és 2202 UN számú gázokat, melyek gázhordóba nem tölthetők.
(5) A nyomás alatt oldott gáz töltetű palackok biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7.3. pontja tartalmazza. A nyomás alatt oldott gázok tölthetők gázpalackba és palackkötegbe, a vízben oldott ammónia gázhordóba is, az acetilén nem tölthető gázhordóba.
(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározott gázok palackjai, valamint a Szabályzatban nem szereplő gázok palackjai esetében is be kell tartani a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások P200-as csomagolási utasításait.
9. § (1) Töltés előtt ellenőrizni kell a gázpalack állapotát, szerelvényeit, tartozékait, megjelöléseit és tulajdonjogát. Csak a tisztázott tulajdonjogú palack tölthető.
(2) Az acetilén palacknál a tömeget (táratömeg) mérlegeléssel ellenőrizni kell; tömeghiány esetén annak okát meg kell állapítani, és ha az az oldószer mennyiségi hiányából adódik, akkor fel kell tölteni oldószerrel a megfelelő táratömegre. Az oldószer kielégítő mennyiségű, ha a tömege, az elnyelt acetilén tömege nélkül, legfeljebb 5%-kal kevesebb a gázpalackra engedélyezett értéknél.
(3) Cseppfolyósított gázok töltését megelőzően, a biztonságtechnikai ellenőrzés során, a palackok táratömegét ellenőrizni kell. Többlet tömeg esetén gondoskodni kell a palack belső tisztításáról, míg tömeghiány esetén ki kell vizsgálni az eltérés okát és mértékét.
10. § (1) * A gázpalackba csak a gyártóművi megfelelőségi nyilatkozatban meghatározott – vagy a töltet 6. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles megváltoztatása esetén a Hatóság által kiadott engedélyben megnevezett – valamint a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet által jóváhagyott, és a gázpalackon maradandóan megjelölt típusú és mennyiségű gáz tölthető.
(2) Csak a hibátlan állapotú gázpalack tölthető meg, és töltésre csak a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időpontjáig kerülhet sor. Ha a beütött vizsgálati időpont nem olvasható vagy nem azonosítható, akkor a gázpalackot nem szabad megtölteni.
(3) Sűrített gázt úgy kell betölteni, hogy a töltés befejezése után a gázpalackban a nyomás +15 °C hőmérsékleten ne legyen nagyobb az engedélyezési nyomásnál. A betöltendő oxigén legfeljebb 3 térfogatszázalékban tartalmazhat hidrogént, a betöltendő hidrogén legfeljebb 2 térfogatszázalékban tartalmazhat oxigént. Fluor gázból legfeljebb 5 kg tölthető be egy gázpalackba.
(4) Cseppfolyósított gáz, valamint nyomás alatt oldott ammónia tárolására szolgáló gázpalackot legalább X(1) pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű automatikus működésű adagoló mérlegen szabad tölteni, vagy a töltés után III pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű nem-automatikus működésű mérleggel vagy XIII pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű jelölő mérleggel kell ellenőrizni.
(5) A gázpalack olyan cseppfolyósított gázzal,
a) amelynek kritikus hőmérséklete 70 °C alatt van, csak annyira tölthető meg, hogy 65 °C gázhőmérsékleten a nyomás ne haladja meg a próbanyomás értékét, vagy
b) amelynek kritikus hőmérséklete 70 °C vagy annál magasabb, annyira tölthető meg, hogy az űrtartalom literenkénti engedélyezett legnagyobb töltettömege a folyadékfázis 50 °C-hoz tartozó sűrűségének 0,95-szöröse lehet, és a gőzfázisnak 60 °C alatt nem szabad eltűnni; a próbanyomás értéke legalább a cseppfolyós töltet 70 °C-on kialakuló nyomásánál 1 bar-ral kevesebb legyen.
(6) Túltöltés esetén a többletgázt a gázpalackból vissza kell fejteni a biztonsági követelmények betartásával.
(7) Az acetilén palackot úgy kell megtölteni, hogy a töltés befejezése után 8 óra elteltével, 15 °C-on, a gázpalackban a nyomás ne legyen nagyobb az engedélyezett nyomásnál.
11. § Cseppfolyósított szénhidrogén gázokkal és keverékeikkel töltött gázpalackok kezelésére, tárolására és szállítására a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki biztonsági szabályzata, a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások, más töltetű gázpalackokra az MSZ 6292 [Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények, valamint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások irányadók.
12. § Üzemben tarthatók, szállíthatók és csak Magyarországon forgalmazhatók azon cseppfolyós propán-bután gáz töltetű, alumíniumötvözetű hegesztett gázpalackok, amelyeket 2004. május 1-je előtt, a korábban hatályos ide vonatkozó jogszabályok alapján, Magyarországon gyártottak és helyeztek forgalomba, az időszakos vizsgálaton történő megfelelőségükig a következő feltételek együttes megléte esetén:
a) el vannak látva egyedi azonosítóval (gyártási szám),
b) egyértelműen beazonosítható a gyártásközi ellenőrzést végző hatóság jele (bélyegző lenyomata),
c) a tízévenként esedékes termék időszakos ellenőrzést az arra jogosult, 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet elvégezte, és a gázpalack adattáblán ezt igazoló jelöléssel ellátta.
13. § (1) A beütött megjelölések és színjelzések megfelelő állapotáról forgalomba hozatal során a gyártó, használat során a töltő gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni.
(2) A beütött megjelölés és a színjelzés – a gázpalack karbantartásának, felújításának és ellenőrzésének kivételével – csak a Hatóság jóváhagyásával módosítható.
14. § (1) A gázpalackot jól olvasható és tartós megjelöléssel kell ellátni. A gázpalackon a megjelöléseket a vállrészen kell elhelyezni. Ha a rendelkezésre álló hely vagy a vállrész falvastagsága ezt nem teszi lehetővé, akkor a fenék zömített részébe vagy a gázpalackhoz forrasztott, illetve szegecselt táblára vagy a gázpalackhoz hegesztéssel rögzített védőkosáron kell a megjelöléseket elhelyezni. Teljes felületen bevont kompozit palackon a hengeres részen vagy a vállrészen, jól olvashatóan, címkén kell elhelyezni a megjelöléseket.
(2) A megjelölésnél alkalmazandó betű- és számjeleknek 3–16 mm magasságúaknak kell lenniük.
(3) Az üres gázpalack tömegét, táratömegét és űrtartalmát három számjegyes pontossággal kell megadni. Űrtartalomnál lefelé, a tömegértékeknél felfelé kell kerekíteni.
(4) A gázpalackot a beütött megjelöléseken kívül el kell látni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban foglalt követelményeknek megfelelő azonosító számmal (UN szám) és veszélyességi bárcával.
(5) Ipari, egészségügyi és élelmiszeripari gázok palackjainál a gázpalack váll egyik szegmensében a gyártásra, vele szemben a töltésre és a tulajdonosra vonatkozó megjelöléseket kell elhelyezni. A két szegmens között, időrendi sorrendben kell az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések adatait beütni.
15. § (1) A gázpalackot a benne tárolható gáz megjelölésére az MSZ EN 1089-3 [Szállítható gázpalackok. A gázpalackok megjelölése (az LPG kivételével). 3. rész: Színjelölés] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerinti színjelzéssel indokolt ellátni, kivéve a cseppfolyósított szénhidrogén-gáz töltetű gázpalackokat és a tűzoltó készülékek gázpalackjait, melyekre az MSZ EN 3 [Hordozható tűzoltó készülékek] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerinti sorozat előírásai vonatkoznak.
(2) Alumíniumötvözetből gyártott cseppfolyósított szénhidrogén-gáz töltetű gázpalackot az (1) bekezdésben hivatkozott MSZ EN 1089-3 szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint meghatározott méretű két körgyűrűs színjelzéssel kell ellátni, ha a<D/100+c, és egy körgyűrűs színjelöléssel kell ellátni, ha a≥D/100+c; ahol a: a köpeny falvastagsága mm-ben; D: a külső köpenyátmérő mm-ben; c: falvastagságpótlék, értéke 0,5 mm.
(3) A két körgyűrű egymástól való távolsága a körgyűrű szélességével azonos és a gázpalack teljes felülete a színjelzéssel azonos színű festékkel nem festhető be.
(4) Ha a Hatóság a gáztöltet megváltoztatását engedélyezi, akkor a csökkentett nyomás értékére és az új gáztöltetre vonatkozó megjelöléseket be kell ütni, és annak megfelelően a színjelzést meg kell változtatni. A korábbi engedélyezési nyomást, próbanyomást, üres tömeget és táratömeget, valamint az eredetileg engedélyezett töltőgáz nevét és a töltettömegét keresztbehúzott beütéssel kell érvényteleníteni.
(5) Tulajdonosváltozás esetén a korábbi tulajdonosi jelölés betűit az eredetivel azonos mélységű és betűnagyságú 45 fokban megdöntött „l” betű beütésével oly módon kell érvényteleníteni, hogy az eredeti tulajdonos neve továbbra is olvasható legyen. A tulajdonos által adott sorszám csak abban az esetben érvényteleníthető a fenti módon, ha a gázpalack rendelkezik egyedi azonosító jellel.
16. § (1) Amennyiben a tulajdonos vagy használó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a gázpalack nem felel meg e rendelet – ideértve az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés követelményeit is – előírásainak, a gázpalackot mindaddig nem bocsáthatja más rendelkezésére, nem használhatja, amíg azt megfelelővé nem tették.
(2) A tulajdonos vagy használó biztosítja, hogy – amíg a gázpalack felelősségi körében van – a raktározás vagy a szállítás körülményei nem veszélyeztetik a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban meghatározott követelményeknek való megfelelőséget. A használó felelős azért, hogy a gázpalack használatára vonatkozó szabályokat betartsa és a gázpalackot csak vonatkozó képesítéssel rendelkező személy használja.
(3) A tulajdonos a használónak csak olyan gázpalackot adhat át, amely az a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírásokban foglalt előírásoknak és az e rendeletben megállapított követelményeknek megfelel.
(4) A tulajdonos a gázpalack tulajdonjogát a jelének a gázpalackon való elhelyezésével jelzi. Tulajdonosi jelölés elhelyezését
a) a gázpalacknak az e rendelet hatálybalépését követő első töltését megelőzően a tulajdonos kezdeményezésére, valamint
b) tulajdonosváltás esetén a régi tulajdonos vagy jogutód kezdeményezésére kell elvégezni.
(5) A tulajdonosi jelölés beütését a tulajdonos csak karbantartó gazdálkodó szervezettel végeztetheti el. Tulajdonosváltás esetén a régi tulajdonosi jelölés betűit áthúzással maradandóan, de továbbra is olvasható módon érvényteleníteni kell.
(6) A gázpalack csak a tulajdonos engedélyével tölthető. Töltő gazdálkodó szervezet saját tulajdonú gázpalackot és megbízás alapján tisztázott tulajdonjogú gázpalackot tölthet.
(7) Már alkalmazásban lévő tulajdonosi jelölések Hatóságnak történő bejelentésére a tulajdonos köteles, az újonnan alkalmazott tulajdonosi jelölések Hatóságnak történő bejelentésére a karbantartó gazdálkodó szervezet köteles.
(8) Az 1986. június 1-je előtt gyártott, 250 bar-nál kisebb próbanyomásra és 0,75 kg/l töltettömegre engedélyezett szén-dioxid töltetű gázpalackok csak hasadótárcsás szeleppel felszerelve tarthatók forgalomban. A hasadótárcsa névleges nyitónyomásának a gázpalack próbanyomásával azonos értéknek kell lennie.
(9) A (8) bekezdésben említett gázpalackok csak belföldi forgalomban használhatók.
17. § (1) * A gázhordóknak és a palackkötegeknek a Szabályzatban foglalt követelményeknek történő megfelelőségét, illetve nem megfelelőségét a fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala állapítja meg. A gázpalackoknak és tartozékaiknak a Szabályzatban foglalt követelményeknek történő megfelelőségét, illetve nem megfelelőségét a biztonságtechnikai ellenőrzést végző szervezet állapítja meg.
(2) Az ellenőrzést a töltő gazdálkodó szervezetnek kell kérelmeznie az (1) bekezdésben megjelölt szervezettől.
(3) A töltő gazdálkodó szervezet a gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátása előtt köteles a 19. §-ban előírt intézkedéseket elvégezni.
(4) A varrat nélküli és a hegesztett acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült gázpalackoknak, illetve a kompozit palackoknak az (1) bekezdésben megjelölt szervezet által végzett időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed:
a) annak megállapítására, hogy a gázpalackokat megfelelően előkészítették-e, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a 19. §-ban meghatározott ellenőrzéseket elvégezték-e;
b) a gázpalack azonosítására (a megjelölések, beütések és színjelzés ellenőrzésére);
c) a külső és belső szerkezeti vizsgálatra; és
d) a nyomáspróba ellenőrzésére.
(5) Az acetilén palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed:
a) annak megállapítására, hogy a porózus töltőanyag és az oldószer engedélyezett-e belföldi használatra;
b) annak megállapítására, hogy a vizsgálatra kerülő gázpalackban lévő porózus töltőanyag típusengedélye, valamint az egyes gyártási tételek engedélye érvényes-e;
c) annak megállapítására, hogy a gázpalackokat megfelelően előkészítették-e, beleértve annak ellenőrzését is, hogy a 19. §-ban a meghatározott ellenőrzéseket elvégezték-e;
d) a gázpalack azonosítására (a megjelölések, beütések és színjelzés ellenőrzésére); és
e) a szerkezeti vizsgálatra.
(6) Ha az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés eredménye megfelelő, akkor a következő megjelöléseket kell a gázpalackon maradandóan elhelyezni:
a) az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időpontját (az év utolsó két számjegye/hó/nap);
b) az (1) bekezdésben megjelölt szervezet bélyegzőjének lenyomatát; és
c) a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének két utolsó számjegyét.
(7) Kompozit palackok esetén a szerkezeti vizsgálatot és a nyomáspróbát az (1) bekezdésben megjelölt szervezetnek – a hatósági engedélyben egyedileg előírt feltételek hiányában – az MSZ EN ISO 11623 [Szállítható gázpalackok. Kompozit palackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata] szabványban meghatározottak, vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelmények szerint indokolt végeznie.
(8) A gázpalackot sérültnek kell tekinteni és időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnek kell alávetni, amennyiben
a) legalább 1 m magasságból kemény talajra esett,
b) égésnyomok látszanak rajta,
c) éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van,
d) a szállítójárművet közlekedési baleset érte, vagy
e) átalakítás nyomai észlelhetők rajta.
18. § A leggyakrabban előforduló sűrített gáz töltetű, a cseppfolyósított gáz töltetű és a nyomás alatt oldott gázt tartalmazó gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a Szabályzat 7. pontja tartalmazza.
19. § (1) A gázpalackokat szakszerűen, kellő elővigyázatossággal, a munkavédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi előírások betartásával gázmentesíteni kell.
(2) A gázpalackok külső és belső felületét a gáztöltet teljes lefejtése és a gázpalack kiszelepelése után a szennyeződéstől meg kell tisztítani úgy, hogy a felületek egyértelműen és biztonságosan vizsgálhatók legyenek. A Szabályzatban megadottnál nagyobb mértékben meghibásodott vagy sérült (repedt, horpadt, éles bevágású, korrodált, menethibás vagy deformálódott) gázpalack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható.
20. § (1) A palackkötegekbe csak az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél megfelelőnek minősített gázpalackokat szabad beépíteni.
(2) A palackkötegek gázpalackjainál is be kell tartani az előírások szerinti időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés ciklusidőit a Szabályzatban meghatározottak szerint.
(3) Sűrített vagy cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló palackkötegekbe csak azonos ellenőrzési dátumú gázpalackok építhetők be.
(4) Acetilén palackkötegekbe csak azonos gyártási idejű, töltő masszájú és töltőnyomású gázpalackok építhetők be. Az acetilén palackköteg gyűjtőcsöveit 300 bar próbanyomáson kell vizsgálni.
(5) A palackkötegekre érvényes egyéb követelményeket a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások rögzítik.
21. § * (1) A gázpalackon végzett minden bejelentés-köteles javítás vagy átalakítás után a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet – függetlenül az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időszerűségétől – ellenőrzést végez.
(2) Az ellenőrzés során a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet megállapítja, hogy a gázpalack megfelel-e a javítási vagy átalakítási a 7. §-ban meghatározott műszaki dokumentációban foglaltaknak, a Hatóság által tett egyedi előírásoknak és a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek. Megfelelőség esetén a gázpalackra maradandóan el kell helyezni
a) az ellenőrzés időpontját (az év utolsó két számjegye/hó/nap);
b) a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet bélyegzőjének lenyomatát; és
c) a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének két utolsó számjegyét.
(3) A gázhordó kivételével a gázpalackokon a nyakgyűrűcserén, a szelepcserén, a talpgyűrűcserén, továbbá alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott gázpalackon a menetfelfúráson és a talpgyűrű gázpalacktesttől távolabb lévő, 10 mm-nél nem hosszabb repedésének meghegesztésén kívül egyéb javítást, átalakítást végezni nem szabad. A gázpalackszelepeken és nyomáscsökkentőkön olyan alkatrészcserét lehet végezni, amely az eredeti típusnak, valamint a töltetnek megfelel.
(4) A javított, átalakított gázpalackokat külön választva kell ellenőrzésre bocsátani.
(5) Alumíniumötvözetű gázpalackok kivételével a talpgyűrű cseréjénél a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek dokumentálnia kell a gázpalack talpgyűrű csere előtti és utáni tömegét.
(6) A szerelvények és tartozékok javításának megfelelőségét a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet ellenőrzi.
22. § (1) Az egyes szelepvédő tartozék típusok megfelelőségének ellenőrzésére a gázpalackot a felszerelt szelepvédő tartozékokkal együtt ejtőpróbának kell alávetni. Az ejtőpróbát úgy kell elvégezni, hogy a gázpalackot a gáz töltetének megfelelő tömegű vízzel töltve 1,2 méter magasból szilárd (kő vagy beton) burkolatra kell leejteni oly módon, hogy a gázpalack hossztengelye a függőlegeshez viszonyítva 30°-ot zárjon be. Az ejtőpróba sikeres, ha elvégzése után a gázpalack szelepén nincs sérülés.
(2) A gázpalackokra felszerelt szelepvédő tartozékok (védősapka, védőburkolat, védőkosár) dokumentált megfelelőségéről a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni.
23. § (1) Az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés során nem megfelelő műszaki állapotúnak minősülő, vagy a Szabályzatban, valamint cseppfolyósított szénhidrogén-gáz töltetű gázpalackok vonatkozásában az MSZ EN 1440 [LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető LPG-palackok időszakos ellenőrzése] szabványban foglalt, vagy azzal egyenértékű műszaki biztonsági követelményeknek meg nem felelő gázpalackokat a tulajdonos vagy használó költségére selejtezni kell. Selejtezni kell az olyan gázpalackot, amelyiknél a horpadás a hegesztési varratba esik, vagy amelyiken a megengedettnél nagyobb károsodás található.
(2) A kompozit palackokat az engedélyben meghatározott idő után a tulajdonos vagy használó költségére selejtezni kell.
(3) Ha egy gázpalack további használatra alkalmatlanná válik, azt kiürítés és veszélytelenítés után a tulajdonos vagy használó költségére meg kell semmisíteni szétvágással vagy roncsolással. A használatra alkalmatlanná vált gázpalackokat a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetek a telephelyen, az (5) bekezdésben előírt módon kötelesek szétvágni vagy roncsolni.
(4) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben meghatározottak elvégeztetésének költségét a használó nem vállalja, a költség a tulajdonost terheli.
(5) A gázpalackról veszélytelenítés és kiszelepelés után – a biztonságos munkavégzés szabályainak betartása mellett – az alkotóra merőlegesen le kell vágni a gázpalack kúpos menetét és a megjelölést tartalmazó vállrészt; gondoskodni kell a vállrész olyan mértékű roncsolásáról, vagy más módon történő megsemmisítéséről, hogy a gázpalack részek ismételten összeillesztve ne kerülhessenek forgalomba. A selejtes gázpalackot összelapítással is meg lehet semmisíteni, ha ezzel egyidejűleg a vállrész is roncsolódik.
24. § A gázpalackok tulajdonosát vagy használóját érintő hatósági engedéllyel kapcsolatos jogutódlás esetén – amennyiben az engedély már jogerőre emelkedett – a jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével köteles értesíteni és kérni a Hatóságtól a jogutódlás megállapítását. A tulajdonos vagy használó a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint köteles értesíteni a Hatóságot nevének megváltozása esetén is.
25. § (1) A Szabályzat az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalackok, gázhordók és palackkötegek időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzései elvégzésének műszaki biztonsági előfeltételeit, illetve ellenőrzési követelményeit határozza meg. A Szabályzattól való eltérés esetén a választott műszaki megoldás biztonsági szempontból fennálló egyenértékűségét igazolni szükséges.
(2) A Szabályzat módosításának előzetes szakmai egyeztetésére Gázpalack Műszaki Szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) kell létrehozni. A Szakbizottság a Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter részére megküldi.
(3) A Szakbizottság legfeljebb 8 fő szakértő tagból áll, akiket a miniszter felkérésére a következő szervek, illetve szervezetek vezetői delegálhatnak:
a) Magyar PB Gázipari Egyesület (2 fő),
b) Magyar Ipari Gáz Szövetség (2 fő),
c) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség (2 fő),
d) * a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (1 fő),
e) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1 fő).
(4) * A szakbizottsági tagokat az iparügyekért felelős miniszter a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala javaslatára öt év időtartamra bízza meg.
(5) * A Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül öt év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.
(6) A Szakbizottság az e rendeletben és a Szabályzatban megállapított műszaki követelményeknek eleget tevő műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki ajánlásokat tehet. A műszaki ajánlásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekintetni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának, és egyúttal kielégíti a Szabályzat által elvárt, általános biztonsági szint követelményeit is.
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
27. § * (1) A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott hatósági engedélyek 2016. december 31-én hatályukat vesztik.
(2) Az e rendelet szerinti gázpalackok biztonságtechnikai ellenőrzését végző szervezetnek e tevékenységre vonatkozó akkreditált státuszát legkésőbb 2016. december 31-ig újíthatja meg.
28. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkeiben előírt egyeztetése megtörtént.
29. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
30. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan gázpalackoknak, gázhordóknak és palackkötegeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a műszaki biztonsági előírások tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
31. § *
A Szabályzat a rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések (a továbbiakban: gázpalack) időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzései elvégzésének műszaki biztonsági előfeltételeit, illetve ellenőrzési követelményeit tartalmazza.
2.1. Jelölések ellenőrzése
2.1.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés során a gázpalackba beütött jelöléseket ellenőrizni kell, hogy azok:
a) megfelelnek-e a hatóságok által kiadott gyártási típusengedélyeknek,
b) a gázpalackok gyártó művi vagy első töltés előtti hatósági ellenőrzése megtörtént-e,
c) a gázpalackok megjelölése megegyezik-e a 6.1. pont szerinti nyilvántartási lapon rögzített adatokkal.
2.1.2. Ha a gázpalackon található jelölés olvashatatlanná vált, de azonosítható, a megjelöléseket az eredetivel azonos betű- és számnagyságban fel kell újítani.
2.1.3. Ha a gázpalackon található jelölés olvashatatlanná vált és nem azonosítható, azt felújítani nem szabad, a gázpalackot selejtezni kell.
2.2. Színjelzések ellenőrzése
2.2.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés elvégzését megelőzően, az ellenőrzésre történő előkészítés során, a gázpalack teljes felületéről el kell távolítani a színjelzéseket, illetve veszélyességi bárcákat.
2.2.2. A gázpalackok külső szerkezeti vizsgálatának elvégzését követően jól olvasható és tartós kivitelben el kell helyezni az R. 13. és 14. §-a szerinti jelöléseket a gázpalackokon.
2.2.3. A biztonságtechnikai ellenőrzés, a szerkezeti vizsgálat elvégzését követően terjedjen ki az R. 13. és 14. §-a szerinti jelölések meglétére és megfelelőségére.
3.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés során az üres gázpalackok tömegét ellenőrizni kell a következők figyelembevételével:
3.1.1. A kompozit palackok kivételével minden egyes gázpalack üres tömegét az R. 10. § (4) bekezdésében meghatározott osztálypontosságú, érvényes hitelesítésű mérlegen történő mérlegeléssel kell ellenőrizni, és eltérés esetén a tényleges értéket az eredeti üres (tára-) tömeg megjelölés fölé vagy alá be kell ütni, ha az eltérés a következő értéket meghaladja:
– az üres tömeg ≤ 3 kg, és az eltérés ≥ 3%,
– az üres tömeg > 3 kg, de < 25 kg, és az eltérés ≥ 0,1 kg,
– az üres tömeg ≥ 25 kg, és az eltérés ≥ 0,2 kg;
a korábbi tömeg megjelölést keresztbehúzott beütéssel érvényteleníteni kell; a talpgyűrű- vagy nyak gyűrűcsere miatt bekövetkezett tömeg változását is az előzőek szerint kell megjelölni; a módosított tömeg elé be kell ütni az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet bélyegzőjét, amely jelzi, hogy a tömeg változása nem korrózió miatt következett be.
3.1.2. Ha a tömeg csökkenése 3%-nál nagyobb, a gázpalackot a többitől külön választva kell a biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátani; ez esetben a próbanyomáson tartás idejének 5 percnek kell lennie; ezeknek a gázpalackoknak a további használhatóságáról az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet egyedi vizsgálat eredménye alapján dönt.
3.1.3. Ha a tömeg csökkenése a 4%-ot meghaladja, de a szerkezeti vizsgálat egyenletes falvastagság csökkenést mutat, a gázpalack csak az eredeti próbanyomás 30%-ára kaphat engedélyt, 5%-os vagy ennél nagyobb tömeg csökkenés esetén a gázpalackot selejtezni kell.
4.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés terjedjen ki palack teljes külső-belső felületének − beleértve a gázpalack talpgyűrű, illetve a nyakgyűrű meneteit is – szerkezeti vizsgálatára,
4.1.1. ha a gázpalack talpgyűrűje elhasználódott, repedt, nyakgyűrűje menethibás vagy fellazult, hiányos, védőkosara (védőburkolata) deformálódott vagy törött, a gázpalack biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható,
4.1.2. ha a gázpalacknyak szelepmenetének épségét idomszerrel és szemrevételezéssel kell ellenőrizni.
4.2. Az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a szerkezeti vizsgálat során a külső-belső felületet szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy:
4.2.1. a gázpalack felületei és hegesztési varratai nem sérültek-e, repedtek-e;
4.2.2. a horpadások, a szállításból, kezelésből, használatból eredő szúrt vagy éles bevágású hibák, a kopásból eredő falvastagság csökkenések milyen mértékűek;
4.2.3. a menetek nincsenek-e elmaródva, a menetek méretei az előírásoknak megfelelnek-e;
4.2.4. a gázpalack tengelyvonalának merőlegessége a talpgyűrű tám síkjához viszonyítva nagyobb mértékben eltér-e a 4.4.2. pontban előírtaknál,
4.2.5. esetleges hőhatás nyomai láthatóak-e rajta. Alumíniumötvözetű palackoknál az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a nyakrész repedésmentességét is ellenőrzi.
4.3. A belső felület vizsgálatára olyan fényerejű világító eszközt kell biztosítani, amely lehetővé teszi a hibák egyértelmű felismerését.
4.4. Az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet a szerkezeti vizsgálat során megállapítja, hogy az észlelt károsodások nem nagyobbak-e a következő megengedett mértéknél:
4.4.1. a horpadási felület nem lehet 10 cm2-nél nagyobb és 5 mm-nél mélyebb;
4.4.2. a gázpalack tengelyvonalának merőlegessége a talpgyűrű tám síkjától 1°-kal térhet el (ez az eltérés a tám síkra merőlegesen mért 1 m magasságban 17 mm vízszintes távolságnak felel meg);
4.4.3. helyi falvastagság csökkenésnél, éles bevágású sérülésnél sem lehet a gázpalack ép falvastagsága a számított, szilárdságilag szükséges értéknél kevesebb;
4.4.4. a 4.4.1.–4.4.3. pontokban felsorolt hibáktól eltérő károsodás megengedhetőségét kísérletekkel, vizsgálatokkal és számításokkal igazolni kell, ennek hiányában a gázpalack selejtezendő.
4.5. Az acetilén palackok szerkezeti vizsgálatát az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet az R. 17–20. §-ában leírtak szerint végzi értelemszerűen a belső felület ellenőrzése nélkül. A szelep kicsavarása után a porózus töltőanyag minőségének és épségének ellenőrzésére kerül sor, nem töredezik-e, vagy porlódik-e, továbbá, hogy a porózus töltőanyag a gázpalack vállrészét kitölti-e.
5.1. A nyomáspróbánál az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet azt ellenőrzi, hogy a gázpalack a próbanyomást tömören tartja-e, és maradandó alakváltozást nem szenved-e.
5.2. A nyomáspróba végrehajtásának szabályai:
5.2.1. a gázpalackot vízzel vagy olyan folyadékkal kell nyomáspróba alá vetni, amely a gázpalack anyagával vagy a gáztöltettel nem lép vegyi reakcióba;
5.2.2. a nyomáspróba során a nyomást egyenletesen kell növelni úgy, hogy a nyomásnövekedés sebessége másodpercenként legfeljebb 5 bar legyen;
5.2.3. a próbanyomáson tartás ideje legalább 30 másodperc és legfeljebb 5 perc;
5.2.4. a nyomáspróba +5 °C-nál kisebb hőmérsékletű vízzel nem végezhető;
5.2.5. közös nyomóvezetékre kapcsolt több gázpalack együttesen vonható nyomáspróba alá, ebben az esetben a próbanyomást jelző 2 db nyomásmérőt a közös vezetéken kell elhelyezni, és nem lehet elzáró szerelvény a gázpalack és a nyomásmérő között;
5.2.6. a nyomáspróbához 2 évnél nem régebben kalibrált, legalább 1,6 osztálypontosságú nyomásmérőket kell használni;
5.2.7. a mért értéknek a nyomásmérő méréstartományának 65–75%-ában kell lennie.
5.3. A nyomáspróba helyettesíthető a hatóság által engedélyezett egyéb kiegészítő, illetve integritás vizsgálati módszerekkel is.
6.1. Minden biztonságtechnikai ellenőrzésről nyilvántartási lapot kell kiállítani két példányban. A nyilvántartási lapon rögzített vizsgálati eredményeket az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet hitelesíti, ami alapján használatba vehető a gázpalack.
6.2. A nyilvántartási lap kitöltése elektronikus adathordozón is történhet.
6.3. A gázpalackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzéséről kitöltendő nyilvántartási lap a következőket tartalmazza:
6.3.1. iktatószám,
6.3.2. telephely,
6.3.3. az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet megnevezése,
6.3.4. sorszám,
6.3.5. gyártó (a pébégáz töltetű palack kivételével),
6.3.6. gyártási sorszám,
6.3.7. gyártási év,
6.3.8. tömeg [kg],
6.3.9. űrtartalom [l],
6.3.10. próbanyomás [bar],
6.3.11. porózus töltet megnevezése (acetilén gáz töltetű gázpalackok esetén),
6.3.12. disszugáz palack kész tömege (acetilén gáz töltetű gázpalackok esetén),
6.3.13. nyilatkozat arról, hogy a nyilvántartási lap adatai a vizsgálatra előkészített gázpalackok adataival megegyeznek,
6.3.14. tulajdonos,
6.3.15. az adatlap kiállításának kelte,
6.3.16. az R. 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet képviselőjének hitelesítése.
7.1. A leggyakrabban előforduló sűrített gáz töltetű gázpalackok esetében az ellenőrzési ciklusidő a következő:
| A | B | |||||
| 1 | A gáz | Időszakos biztonság- technikai ellenőrzés | ||||
| ADR csoportja | UN száma | megnevezése | vegyjele | ciklusideje [év] | ||
| 2 | A | 1002 1006 1046 1056 1065 1066 | levegő, sűrített argon, sűrített hélium, sűrített kripton, sűrített neon, sűrített nitrogén, sűrített | – Ar He Kr Ne N2 | 5 5 5 5 5 5 | |
| 3 | O | 1072 | oxigén, sűrített | O2 | 5 | |
| 4 | F | 1049 1957 1971 2034 | hidrogén, sűrített deutérium, sűrített metán, sűrített vagy földgáz sűrített magas metántartalommal hidrogén és metán keveréke, sűrített | H2 D3 CH4 H2 és CH4 | 5 5 5 5 | |
| 5 | T | 1612 | hexaetil-tetrafoszfát és sűrített gáz keveréke | – | 5 | |
| 6 | TF | 1016 1023 1071 | szén-monoxid, sűrített városi gáz, sűrített krakkgáz, sűrített | CO – – | 2 5 5 | |
| 7 | TOC | 1045 1660 2190 | fluor, sűrített nitrogén-monoxid, sűrített oxigén-difluorid, sűrített | F2 NO OF2 | 2 2 2 | |
7.1.1. Azoknál a készülékeknél, amelyek gyártója a Gázpalack Biztonsági Szabályzatban foglaltaknál rövidebb ellenőrzési ciklusidőt ír elő (különösen: tűzoltó készlethez kiadott légzőkészülék, búvár újralégző készülék), a gyártó által előírt időközönként kell az időszakos ellenőrzést elvégezni.
7.2. A leggyakrabban előforduló cseppfolyósított gáz töltetű gázpalackok esetében az ellenőrzési ciklusidő a következő:
| A | B | |||||
| 1 | A gáz | Időszakos biztonság- technikai ellenőrzés | ||||
| ADR csoportja | UN száma | megnevezése | vegyjele | ciklusideje [év] | ||
| 2 | A | 1009 | bróm-trifluor-metán (R 13 B 1 hűtőgáz) | CBrF3 | 5 | |
| 1013 | szén-dioxid | CO2 | 5 | |||
| 1018 | klór-difluor-metán (R 22 hűtőgáz) | CHClF2 | 10 | |||
| 1020 | klór-pentafluor-etán (R 115 hűtőgáz) | CClF3-CF2 | 10 | |||
| 1022 | klór-trifluor-metán (R 13 hűtőgáz) | CClF3 | 5 | |||
| 1028 | diklór-difluor-metán (R 12 hűtőgáz) | CCl2F2 | 10 | |||
| 1029 | diklor-fluor-metán (R 21 hűtőgáz) | CHCl2F | 10 | |||
| 1080 | kén-hexafluorid | SF6 | 5 | |||
| 1858 | hexafluor-propilén (R 1216 hűtőgáz) | CF3=CF-CF2 | 10 | |||
| 1958 | 1,2-diklór–1,1,2,2-tetrafluor-etán (R 114 hűtőgáz) | ClF2C-CClF2 | 10 | |||
| 1973 | klór-difluor-metán és klór-pentafluor-etán keveréke, állandó forrásponttal, kb. 49% klór-difluor-metán tartalommal (R 502 hűtőgáz) | CHClF2 CClF5-CH2 | 10 | |||
| 1982 | tetrafluor-metán, sűrített (R 14 hűtőgáz) | CF4 | 10 | |||
| 1983 | 1-klór–2,2,2-trifluor-etán (R 133a hűtőgáz) | F3C-CH2Cl2 | 10 | |||
| 1984 | trifluor-metán (R 23 hűtőgáz) | CHF3 | 5 | |||
| 2036 | xenon, sűrített | Xe | 5 | |||
| 2193 | hexafluor-etán, sűrített (R 116 hűtőgáz) | C2F6 | 5 | |||
| 2599 | klór-trifluor-metán és trifluor-metán azeotróp keveréke, kb. 60% klór-trifluor-metán tartalommal (R 503 hűtőgáz) | CClF3 CHF3 | 10 | |||
| 2602 | diklór-difluor-metán és 1,1 difluor-etán azeotróp keveréke, kb. 74% diklór-difluor-metán tartalommal (R 500 hűtőgáz) | CCl2F2 CH3-CHF2 | 10 | |||
| 3 | O | 1070 | dinitrogén-oxid | N2O | 5 | |
| 4 | F | 1010 | 1,3-butadién, stabilizált | H2C=CH- CH=CH2 | 5 | |
| 1011 | bután | C4H11 | 5 | |||
| 1012 | 1-butén | CH2=CH- CH2-CH3 | 10 | |||
| 1027 | ciklopropán | CH2-CH2 CH2 | 10 | |||
| 1030 | 1,1-difluor-etán (R 152a hűtőgáz) | CH3CHF2 | 10 | |||
| 1032 | dimetil-amin, vízmentes | (CH3)2NH | 5 | |||
| 1033 | dimetil-éter | CH3-O-CH3 | 5 | |||
| 1035 | etán | C2H6 | 5 | |||
| 1036 | etil-amin | C2H5-NH2 | 5 | |||
| 1037 | etil-klorid | C2H5-Cl | 10 | |||
| 1041 | etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 9%-nál több, de legfeljebb 87% etilén-oxid tartalommal | 5 | ||||
| 1061 | metil-amin, vízmentes | CH3-NH2 | 5 | |||
| 1063 | metil-klorid (R 40 hűtőgáz) | CH3Cl | 5 | |||
| 1077 | propilén (propán) | CH3=CH-CH2 | 10 | |||
| 1083 | trimetil-amin, vízmentes | (CH3)3N | 5 | |||
| 1085 | vinil-bromid, stabilizált | CH2=CH-Br | 5 | |||
| 1086 | vinil-klorid, stabilizált | CH2=CH-Cl | 5 | |||
| 1087 | vinil-metil-éter, stabilizált | CH2=CH-O- CH3 | 5 | |||
| 1860 | vinil-fluorid, stabilizált | CH2=CHF | 5 | |||
| 1911 | diborán, sűrített | B2H6 | 5 | |||
| 1959 | 1,1-difluor-etilén (R 1132a hűtőgáz) | CH2=CF2 | 5 | |||
| 1962 | etilén, sűrített | C2H4 | 5 | |||
| 1965 | szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n. (propán-bután és ezek keveréke), cseppfolyósított pébégáz alumíniumötvözetből készült palackban forgalmazott acél palack | |||||
| A keverék | 10 | |||||
| A01 keverék | 10 | |||||
| A02 keverék | 10 | |||||
| A0 keverék | 10 | |||||
| A1 keverék | 10 | |||||
| B1 keverék | 10 | |||||
| B2 keverék | 10 | |||||
| B keverék | 10 | |||||
| C keverék | 10 | |||||
| 1969 | izobután | (CH2)3CH | 5 | |||
| 1978 | propán | C3H8 | 5 | |||
| 2035 | 1,1,1-trifluor-etán (R 143a hűtőgáz) | CF3CH3 | 5 | |||
| 2203 | szilicium-hidrogén, sűrített (szilán) | SiH4 | 5 | |||
| 5 | T | 1062 | metil-bromid (bróm-metán) | CH3Br | 10 | |
| 2191 | szulfuril-fluorid | SO2F2 | 2 | |||
| 6 | TF | 1026 | dicián | NC-CN | 5 | |
| 1040 | etilén-oxid | CH2-CH2-O | 5 | |||
| 1053 | hidrogén-szulfid (kén-hidrogén) | H2S | 2 | |||
| 1064 | metil-merkaptán | CH3-SH | 10 | |||
| 1082 | klór-trifluor-etilén, stabilizált | CClF=CF2 | 10 | |||
| 2188 | arzin | AsH3 | 10 | |||
| 2199 | foszfin | PH3 | 5 | |||
| 2202 | hidrogén-szelenid, vízmentes | H2Se | 10 | |||
| 3300 | etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal | – | 5 | |||
| 7 | TC | 1005 | ammónia, vízmentes | NH3 | 5 | |
| 1008 | bór-trifluorid, sűrített | BF3 | 2 | |||
| 1017 | klór | C12 | 2 | |||
| 1048 | hidrogén-bromid, vízmentes | HBr | 2 | |||
| 1050 | hidrogén-klorid, vízmentes | HCl | 2 | |||
| 1069 | nitrozil-klorid | NOCl | 2 | |||
| 1076 | foszgén (szén-oxi-klorid) | COCl2 | 2 | |||
| 1079 | kén-dioxid | SO2 | 2 | |||
| 1741 | bór-triklorid | BCl3 | 2 | |||
| 1859 | szilícium-tetrafluorid, sűrített | SiF4 | 2 | |||
| 2196 | wolfram-hexafluorid | WF6 | 2 | |||
| 2198 | foszfor-pentafluorid, sűrített | PF5 | 2 | |||
| 2417 | karbonil-fluorid, sűrített | COF2 | 2 | |||
| 8 | TFC | 2189 | diklór-szilán | SiH2Cl2 | 10 | |
| 9 | TO | 2451 | nitrogén-trifluorid, sűrített | NF3 | 5 | |
| 10 | TOC | 1067 | dinitrogén-tetraoxid | N2O4 | 2 | |
| 1749 | klór-trifluorid | ClF3 | 2 | |||
7.3. A leggyakrabban előforduló nyomás alatt oldott gáz töltetű gázpalackok esetében az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés ciklusideje a következő:
| A | B | |||||
| 1 | A gáz | Időszakos biztonság- technikai ellenőrzés | ||||
| ADR csoportja | UN száma | megnevezése | vegyjele | ciklusideje [év] | ||
| 2 | A | 2073 | Vízben oldott ammónia 35 tf.% felett max. 40 tf.% ammóniatartalommal | NH3 | 5 | |
| 40 tf.% felett max. 50 tf.% ammóniatartalommal | NH3 | 5 | ||||
| 3 | F | 1001 | Acetilén, oldott (korábban: disszugáz) | C2H2 | ||
7.3.1. Az 1001 UN számú gázzal töltött gázpalack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a porózus anyagra érvényes gyártói előírás határozza meg, de nem lehet hosszabb, mint 5 év.
