A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól

A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fogyasztói zálogszerződés esetén kell alkalmazni, ha a zálogjogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:127-5:135. §-a szerint bírósági végrehajtáson kívül érvényesítik.

(2) E rendelet 14-16. §-át valamennyi zálogszerződésen alapuló zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése során alkalmazni kell.

(3) E rendeletet az üzletszerűen folytatott - zálogházi tevékenység keretében nyújtott - kézizálogkölcsön esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az erre vonatkozó külön jogszabály azt előírja, vagy ennek alkalmazását a felek írásban kikötötték.

(4) E rendelet rendelkezéseitől a zálogjogosult és a zálogkötelezett (a továbbiakban: felek) csak abban a körben térhetnek el, amelyben azt e rendelet lehetővé teszi. Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a felek - kielégítési jog megnyílását követő - megállapodása annyiban irányadó, amennyiben az nem sérti a zálogkötelezettnek a Ptk. - (1) bekezdésben hivatkozott - rendelkezéseiben és az e rendeletben biztosított jogait, és nem teszi számára terhesebbé az ezekben előírt kötelezettségeit, továbbá nem jár a Ptk. 5:131. § (1) bekezdése szerinti további személyek (a továbbiakban: értesítésre jogosultak) jogi érdekeinek sérelmével.

2. § (1) A zálogjogosult a birtokába bocsátott zálogtárgyakról - ha ezt a zálogkötelezett a birtokátruházással egyidejűleg kéri -, leltárt köteles készíteni, ennek során a zálogkötelezett részvételének lehetőségét biztosítani kell.

(2) A leltárban fel kell tüntetni, hogy annak felvételénél a zálogkötelezett jelen volt-e, jelenléte esetén pedig azt is, hogy a leltár másolatát átvette. Ha a zálogkötelezett a leltár felvételénél nem volt jelen, a leltár másolatát részére haladéktalanul meg kell küldeni, el kell juttatni azt továbbá a többi értesítésre jogosultnak is.

(3) A leltárt olyan részletezésben és terjedelemben kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen a zálogtárgyak azonosítására, az értékesítés elvégzésére, azt követően pedig a zálogkötelezettel, illetve a többi értesítésre jogosulttal való elszámolásra.

(4) A zálogjogosult birtokába bocsátott zálogtárgy tekintetében - annak értékesítéséig - a zálogjogosultat megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a kézizálogjog jogosultját illetik, illetve terhelik.

3. § (1) A zálogjogosult a zálogtárgy értékesítésére irányuló intézkedéseiről, azok időpontjának megjelölésével értékesítési naplót köteles vezetni.

(2) Az értékesítési naplóhoz csatolni kell a leltárt - ha annak felvételére sor került -, az intézkedések során keletkezett és az értékesítési naplóban foglaltak igazolására alkalmas okiratokat, valamint az értesítésre jogosultaknak az intézkedésekkel kapcsolatosan tett észrevételeit.

(3) Az értesítésre jogosultak az értékesítési naplót megtekinthetik, arról vagy annak egyes részeiről másolatot készíthetnek.

(4) Ha a zálogjogot érvényesítő zálogjogosulttól az elsőbbségi zálogjogosult veszi át a zálogjog érvényesítését, a zálogjogot érvényesítő zálogjogosult az általa addig megtett lépésekről és a már felmerült költségeiről az értékesítési napló átadásával egyidejűleg köteles az elsőbbségi zálogjogosultat értesíteni, és erről a többi értesítésre jogosultat tájékoztatni.

4. § (1) A Ptk. szerinti nyilvános értékesítés esetén a zálogjogosultnak az értékesítés olyan módját kell választania, amely lehetővé teszi, hogy az érintett zálogtárgy tekintetében az adott körülmények között vevőként ésszerűen számításba vehető személyek az értékesítésről tudomást szerezhessenek és egymással versengő ajánlatot tehessenek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesítését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az értesítésre jogosultak hozzájárulásával a zálogjogosult mellőzheti, ha a zálogkötelezettel a kielégítési jog megnyílását követően a Ptk. 5:128. § a) pontja alapján eltérő értékesítési mód alkalmazásában állapodik meg.

(3) Jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nyilvános értékesítésére e rendelet 5-13. §-ait kell alkalmazni.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilvános értékesítési eljárások során mind a zálogjogosult, mind pedig a zálogkötelezetten kívüli más értesítésre jogosultak a nyilvános értékesítés feltételeinek megfelelően ajánlatot tehetnek.

Lakóingatlan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése

5. § (1) E rendelet szerint lakóingatlannak minősül a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdése szerinti lakóingatlan (a továbbiakban: lakóingatlan).

(2) A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján, az általa üzemeltetett Elektronikus Árverési Felület (a továbbiakban: EÁF) igénybevételével kell nyilvánosan értékesíteni (a továbbiakban: elektronikus árverés).

(3) A Ptk. 5:131. §-a szerinti előzetes értesítésnek (a továbbiakban: előzetes értesítés) arra is utalnia kell, hogy az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot az értékesítés során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 85/F. § (2) bekezdése alapján és az abban meghatározott feltételek szerint elővásárlási jog illeti meg.

(4) Az előzetes értesítésben az értékesítés tervezett módja, helye és időpontja körében [Ptk. 5:131. § (3) bekezdés e) és f) pontja] az elektronikus árverés alkalmazásáról és ennek kezdeményezése időpontjáról kell az értesítésre jogosultakat tájékoztatni.

(5) A zálogkötelezettet a birtokba bocsátásra azzal a tájékoztatással kell felhívni, hogy ha bemutatja a települési önkormányzat Lt. 85/F. § (3) bekezdése szerinti írásbeli kötelezettségvállalását (a továbbiakban: önkormányzati kötelezettségvállalás), úgy a lakóingatlan kiürítésére a felhívásban megjelölt, de attól a naptól számított legalább 30 nappal válik kötelezetté, hogy a zálogjogosulttól olyan írásbeli értesítést kapott, amely szerint az értékesítés során az ingatlan tulajdonjogát nem az önkormányzat szerezte meg. Önkormányzati kötelezettségvállalás hiányában a zálogjogosult a lakóingatlant a Ptk. 5:132. § (2) bekezdése szerinti kiürítési kötelezettség terhével bocsátja értékesítésre.

6. § (1) A zálogjogosult a lakóingatlan elektronikus árverésének kitűzését az adóhatóságnál kezdeményezheti.

(2) Az elektronikus árverés kitűzésének kezdeményezésére szolgáló adatlapon meg kell jelölni az árverési hirdetmény 7. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat, és az adatlaphoz csatolni kell

a) a kezdeményezést megelőző hat hónapon belül készült, a beköltözhető forgalmi értékre vonatkozó szakértői értékbecslést,

b) a lakóingatlan lényeges tulajdonságainak megállapítására alkalmas, a kezdeményezést megelőző három hónapon belül készült fénykép- vagy videofelvételeket,

c) a lakóingatlanonként számított 25 ezer forintos költségátalány megfizetésének igazolását.

(3) Az adóhatóság a szakértői értékbecslésben szereplő becsértéket összeveti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, összehasonlító értékadatokat tartalmazó nyilvántartásával. Ha a becsérték és a nyilvántartási értékadat közötti eltérés a 30 százalékot meghaladja, az adóhatóság az elektronikus árverés kitűzését mellőzi és erről értesíti a zálogjogosultat. Ebben az esetben a zálogjogosult az elektronikus árverés kitűzését kizárólag az állami adóhatóság részéről - a zálogjogosult költségén - kirendelt szakértő által megjelölt becsértéken kezdeményezheti. Bűncselekményre utaló adat esetén az adóhatóság a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság eljárását kezdeményezi és az elektronikus árverés kitűzését - a zálogjogosult értesítése mellett - mellőzi.

(4) Ha az elektronikus árverés kitűzésére irányuló kezdeményezésben közölt adatok az árverési hirdetmény kibocsátásához nem elegendőek, az adóhatóság erről írásban értesíti a zálogjogosultat azzal, hogy az árverés kitűzésére a hiányok pótlását követően kerülhet sor.

7. § (1) Az adóhatóság az elektronikus árverés kitűzésére alkalmas kezdeményezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül az árverési hirdetményt az EÁF-en közzéteszi, és erről a hirdetmény másolatának megküldésével a zálogjogosultat tájékoztatja.

(2) Az árverési hirdetmény tartalmazza:

a) a zálogjogosult nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, elérhetőségét, fizetési számlaszámát,

b) a zálogkötelezett nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) a lakóingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, a tulajdonos személye, az ingatlant terhelő jogok és az ingatlanra feljegyzett jogilag jelentős tények),

d) a lakóingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) a lakóingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) a lakóingatlan becsértékét és a figyelembe vehető legalacsonyabb eladási árat [9. § (3) bekezdés], valamint a vételár - árverési előleget meghaladó részének - teljesítési határidejét,

g) a lakóingatlan megtekinthetőségének időpontját, amely a hirdetmény közzétételétől számított legalább 10, legfeljebb 50 napon belüli lehet,

h) annak tényét, hogy a települési önkormányzatot az 5. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jog vagy más személyt egyébként elővásárlási jog megilleti-e,

i) az elektronikus árverésen történő részvételhez szükséges előleg befizetésére szolgáló számlaszámot, az előleg összegét,

j) azt, hogy az elektronikus árverésen a kikiáltási ár milyen mértékben csökkenthető,

k) az árverés kezdő időpontját, amely a hirdetmény közzétételét legalább 45 nappal, de legfeljebb 60 nappal követi,

l) az arra való utalást, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges.

(3) A zálogjogosult az árverési hirdetmény alapján haladéktalanul értesíteni köteles a zálogkötelezettet és a többi értesítésre jogosultat - az elővásárlásra jogosultat, önkormányzati kötelezettségvállalás esetében pedig a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot is - az elektronikus árverés azonosító számáról és az elektronikus árverésnek az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időpontjáról.

(4) A zálogkötelezett az előzetes értesítést követően legkésőbb az árverési hirdetmény közzétételéig megjelölheti a lakóingatlan vevőjét és kérheti, hogy a lakóingatlant legalább az árverési hirdetményben meghatározott legalacsonyabb eladási áron az általa megjelölt és a lakóingatlant megvásárolni szándékozó személynek értékesítsék.

(5) A zálogjogosult a (4) bekezdés szerinti esetben a zálogkötelezetten kívüli értesítésre jogosultak hozzájárulásával a lakóingatlan nyilvános értékesítését mellőzheti, és a lakóingatlant megvásárolni kívánó személynek értékesítheti.

(6) Ha a lakóingatlant a (4)-(5) bekezdés szerint értékesítették, ezt a tényt a zálogjogosult az adóhatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

8. § (1) Az elektronikus árverésen ajánlattevőként (a továbbiakban: elektronikus árverező) - kiskorú személy és képviselője kivételével - bárki részt vehet. Az elektronikus árverésen az elektronikus árverező által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelentett meghatalmazáson alapuló képviseletnek van helye.

(2) Az elektronikus árverésen részt venni a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, ügyfélkapun keresztül lehet.

(3) Az elektronikus árverésen való részvétel előfeltétele, hogy az elektronikus árverező előlegként a lakóingatlan becsértékének 2%-át legkésőbb az elektronikus árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára történő átutalás útján megfizesse, és ezt az adóhatóságnak az elektronikus árverés megkezdéséig igazolja.

(4) Az árverési hirdetmények megtekintése, valamint az elektronikus árverésen történő részvétel és ajánlattétel - a (3) bekezdés szerinti előlegfizetési kötelezettségen túl - díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez és tesz közzé.

(5) Az elektronikus árverés technikai feltételeivel és működtetésével kapcsolatos részletes információkat az adóhatóság a honlapján közzéteszi.

9. § (1) Az elektronikus árverés az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF-en az ajánlattételkor megjelenik az elektronikus árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetve az árverés lezárulásáig tartó időtartamot mutató számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárulását megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Ha az elektronikus árverés lezárásának időpontja előtti két percen belül érkezik érvényes ajánlat, az elektronikus árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az elektronikus árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.

(2) Az ajánlatnak legalább 1000 forinttal, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5000 forinttal, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forinttal, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forinttal, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén pedig legalább 100 000 forinttal nagyobbnak kell lennie a legmagasabb érvényes ajánlatnál.

(3) Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, a becsérték 70%-ának megfelelő összeget elérő vagy ezt meghaladó legmagasabb ajánlat minősül.

(4) Az árverési ajánlat nem vonható vissza.

(5) A lakóingatlanra elővásárlási joggal rendelkező az elővásárlási jogát az elektronikus árverés lezárulását követő 30. nap 17.00 óráig, a legmagasabb érvényes ajánlat fenntartásával gyakorolhatja; erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát az adóhatóság részére kell megküldenie.

10. § (1) Az elektronikus árverés nyertesét e tényről az adóhatóság elektronikus úton az elektronikus árverés lezárulását követően haladéktalanul értesíti.

(2) Az adóhatóság a nem nyertes ajánlatokhoz kapcsolódó előlegeket az elektronikus árverés lezárulását követően haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.

(3) A nyertes elektronikus árverező az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül személyesen köteles az elektronikus árverést lebonyolító adóhatóságnál az árverési jegyzőkönyv egy példányát aláírni és átvenni. Ha az elektronikus árverező e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a befizetett árverési előleget elveszti és azt az adóhatóság a (4) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a zálogjogosultnak utalja át. A zálogjogosult ezt az összeget a zálogtárgy beszedett hasznaként köteles elszámolni.

(4) A jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az adóhatóság értesíti a zálogjogosultat az elektronikus árverés nyertesének személyéről, valamint az elektronikus árverés lényeges adatairól, illetve az árverési vevő (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének elmulasztásáról.

11. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát nem gyakorolja, az adóhatóság

a) erről a tényről elektronikus úton értesíti a zálogjogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt,

b) a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a zálogjogosult által megadott fizetési számlaszámra átutalja.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult e jogát gyakorolja, az adóhatóság

a) erről a tényről elektronikus úton értesíti a zálogjogosultat és a nyertes elektronikus árverezőt,

b) a nyertes ajánlathoz kapcsolódó előleget a nyertes elektronikus árverező által megadott fizetési számlaszámra haladéktalanul kamatmentesen visszautalja.

(3) Az adóhatóság (1) vagy (2) bekezdés szerinti értesítése alapján a zálogjogosult gondoskodik a 10. § (4) bekezdésében foglalt jegyzőkönyv tartalmának megfelelő, a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat elkészítéséről és annak az ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásáról.

(4) A zálogjogosult a nyertes elektronikus árverezővel vagy az elővásárlásra jogosulttal szembeni követelését bírósági úton érvényesítheti, vagy az általános szabályok szerint a lakóingatlan ismételt elektronikus árverését kezdeményezheti azzal, hogy a kötelezettségének teljesítését elmulasztó nyertes elektronikus árverező a további árverésen - a zálogjogosult hozzájárulása hiányában - nem vehet részt.

(5) Az adóhatóság rendelkezésére bocsátott adatok adótitoknak minősülnek, azok megismerésére az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint az értékesítésben érdekelt zálogjogosultak, valamint - az árverési vevő lakcímére és azonosító adataira vonatkozó adatok kivételével - a zálogkötelezett jogosult.

(6) Az adóhatóság nem tartozik felelősséggel a jogosult téves vagy hibás adatszolgáltatásából eredő esetleges károkért.

12. § Ha az elektronikus árverés nem vezet sikerre, az adóhatóság a zálogjogosultat erről értesíti, aki köteles e körülményről az értesítésre jogosultakat haladéktalanul tájékoztatni. Ebben az esetben a zálogjogosult

a) az elektronikus árverés későbbi időpontban történő újabb kitűzését kezdeményezheti, vagy

b) a zálogkötelezettel - a többi értesítésre jogosult hozzájárulása mellett - az értékesítés más módjában állapodhat meg.

13. § A megismételt elektronikus árverés kitűzésére és annak lefolytatására a 7-12. §-okat kell alkalmazni azzal, hogy az árverés ismételt kitűzésének előfeltétele, hogy a zálogjogosult további 25 000 Ft költségátalány befizetését igazolja.

A kielégítési jog gyakorlása során alkalmazott jogszabálysértő intézkedések elleni jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárás

14. § (1) Ha a zálogjogosult a kielégítési jog gyakorlása során megszegi a Ptk.-ban vagy az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit, a zálogkötelezett, a személyes kötelezett vagy bármely más személy, akinek ehhez jogi érdeke fűződik (a továbbiakban együtt: kérelmező), kérheti a bíróságtól

a) a zálogjogosult kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztését, vagy

b) a zálogjogosult kötelezését a kielégítési jognak a bíróság által meghatározott feltételek szerinti gyakorlására.

(2) A kérelmet a sérelmes intézkedésről vagy kötelezettségszegésről (a továbbiakban együtt: kifogásolt intézkedés) való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a zálogkötelezett lakóhelye (székhelye) szerint illetékes járásbíróságon. A kifogásolt intézkedés időpontjától számított 3 hónapon túl a kérelem előterjesztésének, e határidő elmulasztása miatt pedig igazolásnak nincs helye.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a kifogásolt zálogjogosulti intézkedést, azt, hogy az milyen okból sérti a zálogjogosult Ptk.-ban vagy e rendeletben meghatározott kötelezettségeit, és csatolni kell hozzá a kérelem elbírálásához szükséges iratokat. A zálogkötelezett vagy a személyes kötelezetten kívüli személy kérelme esetén az előterjesztéshez fűződő jogi érdek fennállását a kérelemben legalább valószínűsíteni kell.

(4) A kérelemben a kérelmezőnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a bíróságtól az (1) bekezdésben meghatározott melyik intézkedés elrendelését kéri. Az (1) bekezdés b) pontja esetében a kérelemnek azt is tartalmaznia kell, hogy a bíróság milyen feltételek szerint kötelezze a zálogjogosultat a kielégítési jog gyakorlására.

15. § (1) *  A bíróság a kérelmet nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el; azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e rendelet eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha az a kérelem elbírálásához szükséges, a bíróság a kérelmezőt, a zálogkötelezettet, a zálogjogosultat és az egyéb értesítésre jogosultakat meghallgathatja. A bíróság a kérelem tárgyában a csatolt okiratok és az esetleges meghallgatás eredménye alapján dönt. Egyéb bizonyításnak az eljárásban nincs helye.

(3) *  Ha a 14. § (1) bekezdés a) pont szerinti kérelem alaposnak mutatkozik, és a kérelmező jogainak védelme csak így biztosítható, erre irányuló kérelemre a bíróság a sérelmezett zálogjogosulti intézkedés folytatását - a határozatának meghozataláig terjedő időre - végzéssel azonnali hatállyal megtilthatja; a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezésnek az intézkedés folytatásának megtiltására nézve nincs halasztó hatálya.

16. § (1) *  A bíróság az elkésett kérelmet visszautasítja, az alaptalan kérelmet elutasítja.

(2) Ha a bíróság a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelemnek helyt ad, a bíróság a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlását a kifogásolt zálogjogosulti intézkedés tekintetében végzéssel felfüggeszti; a kifogásolt zálogjogosulti intézkedést ez esetben úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem tették volna.

(3) Ha a bíróság a 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelemnek helyt ad, meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a zálogjogosultnak a kielégítési jog gyakorlása során teljesítenie kell. A feltételek meghatározása során a felek kérelmei a bíróságot nem kötik, de határozatában olyan feltételeket nem állapíthat meg, amely ellen az eljárás során valamennyi érintett fél tiltakozott. A feltételeknek meg nem felelő valamennyi zálogjogosulti intézkedés hatálytalan.

(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad és e nélkül a kérelmező jogainak védelme nem biztosítható, végzését előzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(5) A kérelmet elbíráló végzést a bíróság a kérelmezőnek és a zálogjogosultnak - a kérelemnek való helyt adás esetén a kérelmezőn kívüli értesítésre jogosultaknak is - kézbesíti.

Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba.

18. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött zálogszerződések alapján létrejött zálogjog, illetve - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett törvényes zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése esetén kell alkalmazni.

19. § * 


  Vissza az oldal tetejére