A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

28/2015. (X. 21.) NGM rendelet

a biztosítóban az élet- és nem-életbiztosítási ágak elkülönítésének módjáról

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 438. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A biztosító köteles külön az élet-, és külön a nem-életbiztosítási ágak vezetésére az első számú vezető közvetlen irányítása alá tartozó egy-egy felelős vezetőt kijelölni.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az élet-, illetve nem-életbiztosítási tevékenységét a belső irányítás és gazdálkodás szempontjából elkülönült szervezeti egységekben végezheti.

(3) Az elkülönítésnek érvényesülnie kell a felelősségi- és hatáskörök szétválasztásában, a biztosítási áganként kialakított és vezetett számviteli nyilvántartásokban, valamint az éves beszámolóban.

2. § (1) A biztosító belső szervezetét úgy kell működtetni, hogy az lehetővé tegye a biztosítási ágakhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak az adott biztosítási ágra történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.

(2) A mindkét biztosítási ághoz kapcsolódó, valamint közvetlenül az egyikhez sem kapcsolódó tevékenységek végzése és irányítása, továbbá az ehhez szükséges eszközök külön szervezeti egységekbe is telepíthetők.

3. § (1) A biztosító a szervezeti és működési szabályzatában, a számviteli politikájában, valamint egyéb belső szabályzataiban rögzíti

a) a biztosítási ágak elkülönítése során követett rendező elveket,

b) az elkülönített szervezeti és működési rendet,

c) az eszközök és források megosztásának módját,

d) a bevételek, költségek, ráfordítások megosztásának módját és

e) a vetítési alapok számlacsoport szintű meghatározását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendező elvek módosítására csak indokolt esetben és január 1-jével a következő évre vonatkozóan kerülhet sor. A módosítást - indokolással együtt - be kell mutatni a számviteli politikában és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.

(3) A rendező elveket úgy kell megállapítani, hogy annak alkalmazásával a bevételek és a költségek, illetve a ráfordítások felosztása tükrözze az egyes biztosítási ágak eredményességét.

4. § (1) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyekről már felmerülésük időpontjában megállapítható, hogy melyik biztosítási ághoz kapcsolódnak, közvetlenül az adott biztosítási ágra kell elszámolni.

(2) A biztosítási ágra közvetlenül, a felmerülésük időpontjában el nem számolható bevételek, költségek és ráfordítások közül tételesen kell a biztosítási ágra terhelni azokat a költségeket, amelyekről utólagos elemzéssel megállapítható, hogy mely biztosítási ág érdekében merültek fel, illetve mely biztosítási ágat érintik.

5. § (1) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek tételesen sem a felmerülésük időpontjában, sem utólagos elemzéssel nem rendelhetők egyik biztosítási ághoz sem, a bevétel-, illetve a költségtételre leginkább jellemző vetítési alap arányában, vagy belső szolgáltatási díjak alkalmazásával kell a biztosítási ágak között szétosztani.

(2) A vetítési alapot úgy kell megállapítani, hogy az az adott biztosító működési feltételeihez igazodva kifejezze a felosztásra kerülő tétel összegének a biztosítási ágak közötti valós megoszlását.

(3) A vetítési alapot felosztandó tételenként kell megállapítani és a biztosító számviteli politikájában indokolással alátámasztva kell rögzíteni.

(4) A belső szolgáltatási díj a belső erőforrások igénybevételével nyújtott, az adott feladat elvégzéséhez kapcsolódó szolgáltatás önköltsége.

6. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére