A jogszabály mai napon ( 2018.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2015. évi XCII. törvény

az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

Council of Europe Convention on the Protection of Children against Sexual Exploitation and Sexual Abuse

Preamble

The member States of the Council of Europe and the other signatories hereto;

Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve a greater unity between its members;

Considering that every child has the right to such measures of protection as are required by his or her status as a minor, on the part of his or her family, society and the State;

Observing that the sexual exploitation of children, in particular child pornography and prostitution, and all forms of sexual abuse of children, including acts which are committed abroad, are destructive to children’s health and psycho-social development;

Observing that the sexual exploitation and sexual abuse of children have grown to worrying proportions at both national and international level, in particular as regards the increased use by both children and perpetrators of information and communication technologies (ICTs), and that preventing and combating such sexual exploitation and sexual abuse of children require international co-operation;

Considering that the well-being and best interests of children are fundamental values shared by all member States and must be promoted without any discrimination;

Recalling the Action Plan adopted at the 3rd Summit of Heads of State and Governments of the Council of Europe (Warsaw, 16-17 May 2005), calling for the elaboration of measures to stop sexual exploitation of children;

Recalling in particular the Committee of Ministers Recommendation No. R (91) 11 concerning sexual exploitation, pornography and prostitution of, and trafficking in, children and young adults, Recommendation Rec(2001)16 on the protection of children against sexual exploitation, and the Convention on Cybercrime (ETS No. 185), especially Article 9 thereof, as well as the Council of Europe Convention on Action against Trafficking in Human Beings (CETS No. 197);

Bearing in mind the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (1950, ETS No. 5), the revised European Social Charter (1996, ETS No. 163), and the European Convention on the Exercise of Children’s Rights (1996, ETS No. 160);

Also bearing in mind the United Nations Convention on the Rights of the Child, especially Article 34 thereof, the Optional Protocol on the sale of children, child prostitution and child pornography, the Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons, Especially Women and Children, supplementing the United Nations Convention against Transnational Organized Crime, as well as the International Labour Organization Convention concerning the Prohibition and Immediate Action for the Elimination of the Worst Forms of Child Labour;

Bearing in mind the Council of the European Union Framework Decision on combating the sexual exploitation of children and child pornography (2004/68/JHA), the Council of the European Union Framework Decision on the standing of victims in criminal proceedings (2001/220/JHA), and theCouncil of the European Union Framework Decision on combating trafficking in human beings (2002/629/JHA);

Taking due account of other relevant international instruments and programmes in this field, in particular the Stockholm Declaration and Agenda for Action, adopted at the 1st World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children (27-31 August 1996), the Yokohama Global Commitment adopted at the 2nd World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children (17-20 December 2001), the Budapest Commitment and Plan of Action, adopted at the preparatory Conference for the 2nd World Congress against Commercial Sexual Exploitation of Children (20-21 November 2001), the United Nations General Assembly Resolution S-27/2 „A world fit for children” and the three-year programme „Building a Europe for and with children”, adopted following the 3rd Summit and launched by the Monaco Conference (4-5 April 2006);

Determined to contribute effectively to the common goal of protecting children against sexual exploitation and sexual abuse, whoever the perpetrator may be, and of providing assistance to victims;

Taking into account the need to prepare a comprehensive international instrument focusing on the preventive, protective and criminal law aspects of the fight against all forms of sexual exploitation and sexual abuse of children and setting up a specific monitoring mechanism,

Have agreed as follows:

CHAPTER I

PURPOSES, NON-DISCRIMINATION PRINCIPLE AND DEFINITIONS

Article 1

Purposes

1. The purposes of this Convention are to:

a. prevent and combat sexual exploitation and sexual abuse of children;

b. protect the rights of child victims of sexual exploitation and sexual abuse;

c. promote national and international co-operation against sexual exploitation and sexual abuse of children.

2. In order to ensure effective implementation of its provisions by the Parties, this Convention sets up a specific monitoring mechanism.

Article 2

Non-discrimination principle

The implementation of the provisions of this Convention by the Parties, in particular the enjoyment of measures to protect the rights of victims, shall be secured without discrimination on any ground such as sex, race, colour, language, religion, political or other opinion, national or social origin, association with a national minority, property, birth, sexual orientation, state of health, disability or other status.

Article 3

Definitions

For the purposes of this Convention:

a. „child” shall mean any person under the age of 18 years;

b. „sexual exploitation and sexual abuse of children” shall include the behaviour as referred to in Articles 18 to 23 of this Convention;

c. „victim” shall mean any child subject to sexual exploitation or sexual abuse.

CHAPTER II

PREVENTIVE MEASURES

Article 4

Principles

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to prevent all forms of sexual exploitation and sexual abuse of children and to protect children.

Article 5

Recruitment, training and awareness raising of persons working in contact with children

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to encourage awareness of the protection and rights of children among persons who have regular contacts with children in the education, health, social protection, judicial and law-enforcement sectors and in areas relating to sport, culture and leisure activities.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the persons referred to in paragraph 1 have an adequate knowledge of sexual exploitation and sexual abuse of children, of the means to identify them and of the possibility mentioned in Article 12, paragraph 1.

3. Each Party shall take the necessary legislative or other measures, in conformity with its internal law, to ensure that the conditions to accede to those professions whose exercise implies regular contacts with children ensure that the candidates to these professions have not been convicted ofacts of sexual exploitation or sexual abuse of children.

Article 6

Education for children

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that children, during primary and secondary education, receive information on the risks of sexual exploitation and sexual abuse, as well as on the means to protect themselves, adapted to their evolving capacity. This information, provided in collaboration with parents, where appropriate, shall be given within a more general context of information on sexuality and shall pay special attention to situations of risk, especially those involving the use of new information and communication technologies.

Article 7

Preventive intervention programmes or measures

Each Party shall ensure that persons who fear that they might commit any of the offences established in accordance with this Convention may have access, where appropriate, to effective intervention programmes or measures designed to evaluate and prevent the risk of offences being committed.

Article 8

Measures for the general public

1. Each Party shall promote or conduct awareness raising campaigns addressed to the general public providing information on the phenomenon of sexual exploitation and sexual abuse of children and on the preventive measures which can be taken.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to prevent or prohibit the dissemination of materials advertising the offences established in accordance with this Convention.

Article 9

Participation of children, the private sector, the media and civil society

1. Each Party shall encourage the participation of children, according to their evolving capacity, in the development and the implementation of state policies, programmes or others initiatives concerning the fight against sexual exploitation and sexual abuse of children.

2. Each Party shall encourage the private sector, in particular the information and communication technology sector, the tourism and travel industry and the banking and finance sectors, as well as civil society, to participate in the elaboration and implementation of policies to prevent sexual exploitation and sexual abuse of children and to implement internal norms through self-regulation or co-regulation.

3. Each Party shall encourage the media to provide appropriate information concerning all aspects of sexual exploitation and sexual abuse of children, with due respect for the independence of the media and freedom of the press.

4. Each Party shall encourage the financing, including, where appropriate, by the creation of funds, of the projects and programmes carried out by civil society aiming at preventing and protecting children from sexual exploitation and sexual abuse.

CHAPTER III

SPECIALISED AUTHORITIES AND CO-ORDINATING BODIES

Article 10

National measures of co-ordination and collaboration

1. Each Party shall take the necessary measures to ensure the co-ordination on a national or local level between the different agencies in charge of the protection from, the prevention of and the fight against sexual exploitation and sexual abuse of children, notably the education sector, the health sector, the social services and the law-enforcement and judicial authorities.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to set up or designate:

a. independent competent national or local institutions for the promotion and protection of the rights of the child, ensuring that they are provided with specific resources and responsibilities;

b. mechanisms for data collection or focal points, at the national or local levels and in collaboration with civil society, for the purpose of observing and evaluating the phenomenon of sexual exploitation and sexual abuse of children, with due respect for the requirements of personal data protection.

3. Each Party shall encourage co-operation between the competent state authorities, civil society and the private sector, in order to better prevent and combat sexual exploitation and sexual abuse of children.

CHAPTER IV

PROTECTIVE MEASURES AND ASSISTANCE TO VICTIMS

Article 11

Principles

1. Each Party shall establish effective social programmes and set up multidisciplinary structures to provide the necessary support for victims, their close relatives and for any person who is responsible for their care.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that when the age of the victim is uncertain and there are reasons to believe that the victim is a child, the protection and assistance measures provided for children shall be accorded to him or her pending verification of his or her age.

Article 12

Reporting suspicion of sexual exploitation or sexual abuse

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the confidentiality rules imposed by internal law on certain professionals called upon to work in contact with children do not constitute an obstacle to the possibility, for those professionals, of their reporting to the services responsible for child protection any situation where they have reasonable grounds for believing that a child is the victim of sexual exploitation or sexual abuse.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to encourage any person who knows about or suspects, in good faith, sexual exploitation or sexual abuse of children to report these facts to the competent services.

Article 13

Helplines

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to encourage and support the setting up of information services, such as telephone or Internet helplines, to provide advice to callers, even confidentially or with due regard for their anonymity.

Article 14

Assistance to victims

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to assist victims, in the short and long term, in their physical and psycho-social recovery. Measures taken pursuant to this paragraph shall take due account of the child’s views, needs and concerns.

2. Each Party shall take measures, under the conditions provided for by its internal law, to co-operate with non-governmental organisations, other relevant organisations or other elements of civil society engaged in assistance to victims.

3. When the parents or persons who have care of the child are involved in his or her sexual exploitation or sexual abuse, the intervention procedures taken in application of Article 11, paragraph 1, shall include:

- the possibility of removing the alleged perpetrator;

- the possibility of removing the victim from his or her family environment. The conditions and duration of such removal shall be determined in accordance with the best interests of the child.

4. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the persons who are close to the victim may benefit, where appropriate, from therapeutic assistance, notably emergency psychological care.

CHAPTER V

INTERVENTION PROGRAMMES OR MEASURES

Article 15

General principles

1. Each Party shall ensure or promote, in accordance with its internal law, effective intervention programmes or measures for the persons referred to in Article 16, paragraphs 1 and 2, with a view to preventing and minimising the risks of repeated offences of a sexual nature against children. Such programmes or measures shall be accessible at any time during the proceedings, inside and outside prison, according to the conditions laid down in internal law.

2. Each Party shall ensure or promote, in accordance with its internal law, the development of partnerships or other forms of co-operation between the competent authorities, in particular health-care services and the social services, and the judicial authorities and other bodies responsible for following the persons referred to in Article 16, paragraphs 1 and 2.

3. Each Party shall provide, in accordance with its internal law, for an assessment of the dangerousness and possible risks of repetition of the offences established in accordance with this Convention, by the persons referred to in Article 16, paragraphs 1 and 2, with the aim of identifying appropriate programmes or measures.

4. Each Party shall provide, in accordance with its internal law, for an assessment of the effectiveness of the programmes and measures implemented.

Article 16

Recipients of intervention programmes and measures

1. Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that persons subject to criminal proceedings for any of the offences established in accordance with this Convention may have access to the programmes or measures mentioned in Article 15, paragraph 1, under conditions which are neither detrimental nor contrary to the rights of the defence and to the requirements of a fair and impartial trial, and particularly with due respect for the rules governing the principle of the presumption of innocence.

2. Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that persons convicted of any of the offences established in accordance with this Convention may have access to the programmes or measures mentioned in Article 15, paragraph 1.

3. Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that intervention programmes or measures are developed or adapted to meet the developmental needs of children who sexually offend, including those who are below the age of criminal responsibility, with the aim of addressing their sexual behavioural problems.

Article 17

Information and consent

1. Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that the persons referred to in Article 16 to whom intervention programmes or measures have been proposed are fully informed of the reasons for the proposal and consent to the programme or measure in full knowledge of the facts.

2. Each Party shall ensure, in accordance with its internal law, that persons to whom intervention programmes or measures have been proposed may refuse them and, in the case of convicted persons, that they are made aware of the possible consequences a refusal might have.

CHAPTER VI

SUBSTANTIVE CRIMINAL LAW

Article 18

Sexual abuse

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct is criminalised:

a. engaging in sexual activities with a child who, according to the relevant provisions of national law, has not reached the legal age for sexual activities;

b. engaging in sexual activities with a child where:

- use is made of coercion, force or threats; or

- abuse is made of a recognised position of trust, authority or influence over the child, including within the family; or

- abuse is made of a particularly vulnerable situation of the child, notably because of a mental or physical disability or a situation of dependence.

2. For the purpose of paragraph 1 above, each Party shall decide the age below which it is prohibited to engage in sexual activities with a child.

3. The provisions of paragraph 1.a are not intended to govern consensual sexual activities between minors.

Article 19

Offences concerning child prostitution

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct is criminalised:

a. recruiting a child into prostitution or causing a child to participate in prostitution;

b. coercing a child into prostitution or profiting from or otherwise exploiting a child for such purposes;

c. having recourse to child prostitution.

2. For the purpose of the present article, the term „child prostitution” shall mean the fact of using a child for sexual activities where money or any other form of remuneration or consideration is given or promised as payment, regardless if this payment, promise or consideration is made to the child or to a third person.

Article 20

Offences concerning child pornography

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct, when committed without right, is criminalised:

a. producing child pornography;

b. offering or making available child pornography;

c. distributing or transmitting child pornography;

d. procuring child pornography for oneself or for another person;

e. possessing child pornography;

f. knowingly obtaining access, through information and communication technologies, to child pornography.

2. For the purpose of the present article, the term „child pornography” shall mean any material that visually depicts a child engaged in real or simulated sexually explicit conduct or any depiction of a child’s sexual organs for primarily sexual purposes.

3. Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 1.a and e to the production and possession of pornographic material:

- consisting exclusively of simulated representations or realistic images of a non-existent child;

- involving children who have reached the age set in application of Article 18, paragraph 2, where these images are produced and possessed by them with their consent and solely for their own private use.

4. Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 1.f.

Article 21

Offences concerning the participation of a child in pornographic performances

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following intentional conduct is criminalised:

a. recruiting a child into participating in pornographic performances or causing a child to participate in such performances;

b. coercing a child into participating in pornographic performances or profiting from or otherwise exploiting a child for such purposes;

c. knowingly attending pornographic performances involving the participation of children.

2. Each Party may reserve the right to limit the application of paragraph 1.c to cases where children have been recruited or coerced in conformity with paragraph 1.a or b.

Article 22

Corruption of children

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to criminalise the intentional causing, for sexual purposes, of a child who has not reached the age set in application of Article 18, paragraph 2, to witness sexual abuse or sexual activities, even without having to participate.

Article 23

Solicitation of children for sexual purposes

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to criminalise the intentional proposal, through information and communication technologies, of an adult to meet a child who has not reached the age set in application of Article 18, paragraph 2, for the purpose of committing any of the offences established in accordance with Article 18, paragraph 1.a, or Article 20, paragraph 1.a, against him or her, where this proposal has been followed by material acts leading to such a meeting.

Article 24

Aiding or abetting and attempt

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish as criminal offences, when committed intentionally, aiding or abetting the commission of any of the offences established in accordance with this Convention.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish as criminal offences, when committed intentionally, attempts to commit the offences established in accordance with this Convention.

3. Each Party may reserve the right not to apply, in whole or in part, paragraph 2 to offences established in accordance with Article 20, paragraph 1.b, d, e and f, Article 21, paragraph 1.c, Article 22 and Article 23.

Article 25

Jurisdiction

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish jurisdiction over any offence established in accordance with this Convention, when the offence is committed:

a. in its territory; or

b. on board a ship flying the flag of that Party; or

c. on board an aircraft registered under the laws of that Party; or

d. by one of its nationals; or

e. by a person who has his or her habitual residence in its territory.

2. Each Party shall endeavour to take the necessary legislative or other measures to establish jurisdiction over any offence established in accordance with this Convention where the offence is committed against one of its nationals or a person who has his or her habitual residence in its territory.

3. Each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that it reserves the right not to apply or to apply only in specific cases or conditions the jurisdiction rules laid down in paragraph 1.e of this article.

4. For the prosecution of the offences established in accordance with Articles 18, 19, 20, paragraph 1.a, and 21, paragraph 1.a and b, of this Convention, each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that its jurisdiction as regards paragraph 1.d is not subordinated to the condition that the acts are criminalised at the place where they were performed.

5. Each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, declare that it reserves the right to limit the application of paragraph 4 of this article, with regard to offences established in accordance with Article 18, paragraph 1.b, second and third indents, to cases where its national has his or her habitual residence in its territory.

6. For the prosecution of the offences established in accordance with Articles 18, 19, 20, paragraph 1.a, and 21 of this Convention, each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that its jurisdiction as regards paragraphs 1.d and e is not subordinated to the condition that the prosecution can only be initiated following a report from the victim or a denunciation from the State of the place where the offence was committed.

7. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to establish jurisdiction over the offences established in accordance with this Convention, in cases where an alleged offender is present on its territory and it does not extradite him or her to another Party, solely on the basis of his or her nationality.

8. When more than one Party claims jurisdiction over an alleged offence established in accordance with this Convention, the Parties involved shall, where appropriate, consult with a view to determining the most appropriate jurisdiction for prosecution.

9. Without prejudice to the general rules of international law, this Convention does not exclude any criminal jurisdiction exercised by a Party in accordance with its internal law.

Article 26

Corporate liability

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that a legal person can be held liable for an offence established in accordance with this Convention, committed for its benefit by any natural person, acting either individually or as part of an organ of the legal person, who has a leading position within the legal person, based on:

a. power of representation of the legal person;

b. an authority to take decisions on behalf of the legal person;

c. an authority to exercise control within the legal person.

2. Apart from the cases already provided for in paragraph 1, each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that a legal person can be held liable where the lack of supervision or control by a natural person referred to in paragraph 1 has made possible the commission of an offence established in accordance with this Convention for the benefit of that legal person by a natural person acting under its authority.

3. Subject to the legal principles of the Party, the liability of a legal person may be criminal, civil or administrative.

4. Such liability shall be without prejudice to the criminal liability of the natural persons who have committed the offence.

Article 27

Sanctions and measures

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the offences established in accordance with this Convention are punishable by effective, proportionate and dissuasive sanctions, taking into account their seriousness. These sanctions shall include penalties involving deprivation of liberty which can give rise to extradition.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that legal persons held liable in accordance with Article 26 shall be subject to effective, proportionate and dissuasive sanctions which shall include monetary criminal or non-criminal fines and may include other measures, in particular:

a. exclusion from entitlement to public benefits or aid;

b. temporary or permanent disqualification from the practice of commercial activities;

c. placing under judicial supervision;

d. judicial winding-up order.

3. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to:

a. provide for the seizure and confiscation of:

- goods, documents and other instrumentalities used to commit the offences established in accordance with this Convention or to facilitate their commission;

- proceeds derived from such offences or property the value of which corresponds to such proceeds;

b. enable the temporary or permanent closure of any establishment used to carry out any of the offences established in accordance with this Convention, without prejudice to the rights of bona fide third parties, or to deny the perpetrator, temporarily or permanently, the exercise of the professional or voluntary activity involving contact with children in the course of which the offence was committed.

4. Each Party may adopt other measures in relation to perpetrators, such as withdrawal of parental rights or monitoring or supervision of convicted persons.

5. Each Party may establish that the proceeds of crime or property confiscated in accordance with this article can be allocated to a special fund in order to finance prevention and assistance programmes for victims of any of the offences established in accordance with this Convention.

Article 28

Aggravating circumstances

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the following circumstances, in so far as they do not already form part of the constituent elements of the offence, may, in conformity with the relevant provisions of internal law, be taken into consideration as aggravating circumstances in the determination of the sanctions in relation to the offences established in accordance with this Convention:

a. the offence seriously damaged the physical or mental health of the victim;

b. the offence was preceded or accompanied by acts of torture or serious violence;

c. the offence was committed against a particularly vulnerable victim;

d. the offence was committed by a member of the family, a person cohabiting with the child or a person having abused his or her authority;

e. the offence was committed by several people acting together;

f. the offence was committed within the framework of a criminal organisation;

g. the perpetrator has previously been convicted of offences of the same nature.

Article 29

Previous convictions

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to provide for the possibility to take into account final sentences passed by another Party in relation to the offences established in accordance with this Convention when determining the sanctions.

CHAPTER VII

INVESTIGATION, PROSECUTION AND PROCEDURAL LAW

Article 30

Principles

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that investigations and criminal proceedings are carried out in the best interests and respecting the rights of the child.

2. Each Party shall adopt a protective approach towards victims, ensuring that the investigations and criminal proceedings do not aggravate the trauma experienced by the child and that the criminal justice response is followed by assistance, where appropriate.

3. Each Party shall ensure that the investigations and criminal proceedings are treated as priority and carried out without any unjustified delay.

4. Each Party shall ensure that the measures applicable under the current chapter are not prejudicial to the rights of the defence and the requirements of a fair and impartial trial, in conformity with Article 6 of the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms.

5. Each Party shall take the necessary legislative or other measures, in conformity with the fundamental principles of its internal law:

- to ensure an effective investigation and prosecution of offences established in accordance with this Convention, allowing, where appropriate, for the possibility of covert operations;

- to enable units or investigative services to identify the victims of the offences established in accordance with Article 20, in particular by analysing child pornography material, such as photographs and audiovisual recordings transmitted or made available through the use of information and communication technologies.

Article 31

General measures of protection

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to protect the rights and interests of victims, including their special needs as witnesses, at all stages of investigations and criminal proceedings, in particular by:

a. informing them of their rights and the services at their disposal and, unless they do not wish to receive such information, the follow-up given to their complaint, the charges, the general progress of the investigation or proceedings, and their role therein as well as the outcome of their cases;

b. ensuring, at least in cases where the victims and their families might be in danger, that they may be informed, if necessary, when the person prosecuted or convicted is released temporarily or definitively;

c. enabling them, in a manner consistent with the procedural rules of internal law, to be heard, to supply evidence and to choose the means of having their views, needs and concerns presented, directly or through an intermediary, and considered;

d. providing them with appropriate support services so that their rights and interests are duly presented and taken into account;

e. protecting their privacy, their identity and their image and by taking measures in accordance with internal law to prevent the public dissemination of any information that could lead to their identification;

f. providing for their safety, as well as that of their families and witnesses on their behalf, from intimidation, retaliation and repeat victimisation;

g. ensuring that contact between victims and perpetrators within court and law enforcement agency premises is avoided, unless the competent authorities establish otherwise in the best interests of the child or when the investigations or proceedings require such contact.

2. Each Party shall ensure that victims have access, as from their first contact with the competent authorities, to information on relevant judicial and administrative proceedings.

3. Each Party shall ensure that victims have access, provided free of charge where warranted, to legal aid when it is possible for them to have the status of parties to criminal proceedings.

4. Each Party shall provide for the possibility for the judicial authorities to appoint a special representative for the victim when, by internal law, he or she may have the status of a party to the criminal proceedings and where the holders of parental responsibility are precluded from representing the child in such proceedings as a result of a conflict of interest between them and the victim.

5. Each Party shall provide, by means of legislative or other measures, in accordance with the conditions provided for by its internal law, the possibility for groups, foundations, associations or governmental or non-governmental organisations, to assist and/or support the victims with their consent during criminal proceedings concerning the offences established in accordance with this Convention.

6. Each Party shall ensure that the information given to victims in conformity with the provisions of this article is provided in a manner adapted to their age and maturity and in a language that they can understand.

Article 32

Initiation of proceedings

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that investigations or prosecution of offences established in accordance with this Convention shall not be dependent upon the report or accusation made by a victim, and that the proceedings may continue even if the victim has withdrawn his or her statements.

Article 33

Statute of limitation

Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the statute of limitation for initiating proceedings with regard to the offences established in accordance with Articles 18, 19, paragraph 1.a and b, and 21, paragraph 1.a and b, shall continue for a period of time sufficient to allow the efficient starting of proceedings after the victim has reached the age of majority and which is commensurate with the gravity of the crime in question.

Article 34

Investigations

1. Each Party shall adopt such measures as may be necessary to ensure that persons, units or services in charge of investigations are specialised in the field of combating sexual exploitation and sexual abuse of children or that persons are trained for this purpose. Such units or services shall have adequate financial resources.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that uncertainty as to the actual age of the victim shall not prevent the initiation of criminal investigations.

Article 35

Interviews with the child

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that:

a. interviews with the child take place without unjustified delay after the facts have been reported to the competent authorities;

b. interviews with the child take place, where necessary, in premises designed or adapted for this purpose;

c. interviews with the child are carried out by professionals trained for this purpose;

d. the same persons, if possible and where appropriate, conduct all interviews with the child;

e. the number of interviews is as limited as possible and in so far as strictly necessary for the purpose of criminal proceedings;

f. the child may be accompanied by his or her legal representative or, where appropriate, an adult of his or her choice, unless a reasoned decision has been made to the contrary in respect of that person.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that all interviews with the victim or, where appropriate, those with a child witness, may be videotaped and that these videotaped interviews may be accepted as evidence during the court proceedings, according to the rules provided by its internal law.

3. When the age of the victim is uncertain and there are reasons to believe that the victim is a child, the measures established in paragraphs 1 and 2 shall be applied pending verification of his or her age.

Article 36

Criminal court proceedings

1. Each Party shall take the necessary legislative or other measures, with due respect for the rules governing the autonomy of legal professions, to ensure that training on children’s rights and sexual exploitation and sexual abuse of children is available for the benefit of all persons involved in the proceedings, in particular judges, prosecutors and lawyers.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure, according to the rules provided by its internal law, that:

a. the judge may order the hearing to take place without the presence of the public;

b. the victim may be heard in the courtroom without being present, notably through the use of appropriate communication technologies.

CHAPTER VIII

RECORDING AND STORING OF DATA

Article 37

Recording and storing of national data on convicted sexual offenders

1. For the purposes of prevention and prosecution of the offences established in accordance with this Convention, each Party shall take the necessary legislative or other measures to collect and store, in accordance with the relevant provisions on the protection of personal data and other appropriate rules and guarantees as prescribed by domestic law, data relating to the identity and to the genetic profile (DNA) of persons convicted of the offences established in accordance with this Convention.

2. Each Party shall, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, communicate to the Secretary General of the Council of Europe the name and address of a single national authority in charge for the purposes of paragraph 1.

3. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that the information referred to in paragraph 1 can be transmitted to the competent authority of another Party, in conformity with the conditions established in its internal law and the relevant international instruments.

CHAPTER IX

INTERNATIONAL CO-OPERATION

Article 38

General principles and measures for international co-operation

1. The Parties shall co-operate with each other, in accordance with the provisions of this Convention, and through the application of relevant applicable international and regional instruments, arrangements agreed on the basis of uniform or reciprocal legislation and internal laws, to the widest extent possible, for the purpose of:

a. preventing and combating sexual exploitation and sexual abuse of children;

b. protecting and providing assistance to victims;

c. investigations or proceedings concerning the offences established in accordance with this Convention.

2. Each Party shall take the necessary legislative or other measures to ensure that victims of an offence established in accordance with this Convention in the territory of a Party other than the one where they reside may make a complaint before the competent authorities of their State of residence.

3. If a Party that makes mutual legal assistance in criminal matters or extradition conditional on the existence of a treaty receives a request for legal assistance or extradition from a Party with which it has not concluded such a treaty, it may consider this Convention the legal basis for mutual legal assistance in criminal matters or extradition in respect of the offences established in accordance with this Convention.

4. Each Party shall endeavour to integrate, where appropriate, prevention and the fight against sexual exploitation and sexual abuse of children in assistance programmes for development provided for the benefit of third states.

CHAPTER X

MONITORING MECHANISM

Article 39

Committee of the Parties

1. The Committee of the Parties shall be composed of representatives of the Parties to the Convention.

2. The Committee of the Parties shall be convened by the Secretary General of the Council of Europe. Its first meeting shall be held within a period of one year following the entry into force of this Convention for the tenth signatory having ratified it. It shall subsequently meet whenever at least one third of the Parties or the Secretary General so requests.

3. The Committee of the Parties shall adopt its own rules of procedure.

Article 40

Other representatives

1. The Parliamentary Assembly of the Council of Europe, the Commissioner for Human Rights, the European Committee on Crime Problems (CDPC), as well as other relevant Council of Europe intergovernmental committees, shall each appoint a representative to the Committee of the Parties.

2. The Committee of Ministers may invite other Council of Europe bodies to appoint a representative to the Committee of the Parties after consulting the latter.

3. Representatives of civil society, and in particular non-governmental organisations, may be admitted as observers to the Committee of the Parties following the procedure established by the relevant rules of the Council of Europe.

4. Representatives appointed under paragraphs 1 to 3 above shall participate in meetings of the Committee of the Parties without the right to vote.

Article 41

Functions of the Committee of the Parties

1. The Committee of the Parties shall monitor the implementation of this Convention. The rules of procedure of the Committee of the Parties shall determine the procedure for evaluating the implementation of this Convention.

2. The Committee of the Parties shall facilitate the collection, analysis and exchange of information, experience and good practice between States to improve their capacity to prevent and combat sexual exploitation and sexual abuse of children.

3. The Committee of the Parties shall also, where appropriate:

a. facilitate the effective use and implementation of this Convention, including the identification of any problems and the effects of any declaration or reservation made under this Convention;

b. express an opinion on any question concerning the application of this Convention and facilitate the exchange of information on significant legal, policy or technological developments.

4. The Committee of the Parties shall be assisted by the Secretariat of the Council of Europe in carrying out its functions pursuant to this article.

5. The European Committee on Crime Problems (CDPC) shall be kept periodically informed regarding the activities mentioned in paragraphs 1, 2 and 3 of this article.

CHAPTER XI

RELATIONSHIP WITH OTHER INTERNATIONAL INSTRUMENTS

Article 42

Relationship with the United Nations Convention on the Rights of the Child and its Optional Protocol on the sale of children, child prostitution and child pornography

This Convention shall not affect the rights and obligations arising from the provisions of the United Nations Convention on the Rights of the Child and its Optional Protocol on the sale of children, child prostitution and child pornography, and is intended to enhance the protection afforded by them and develop and complement the standards contained therein.

Article 43

Relationship with other international instruments

1. This Convention shall not affect the rights and obligations arising from the provisions of other international instruments to which Parties to the present Convention are Parties or shall become Parties and which contain provisions on matters governed by this Convention and which ensure greater protection and assistance for child victims of sexual exploitation or sexual abuse.

2. The Parties to the Convention may conclude bilateral or multilateral agreements with one another on the matters dealt with in this Convention, for purposes of supplementing or strengthening its provisions or facilitating the application of the principles embodied in it.

3. Parties which are members of the European Union shall, in their mutual relations, apply Community and European Union rules in so far as there are Community or European Union rules governing the particular subject concerned and applicable to the specific case, without prejudice to the object and purpose of the present Convention and without prejudice to its full application with other Parties.

CHAPTER XII

AMENDMENTS TO THE CONVENTION

Article 44

Amendments

1. Any proposal for an amendment to this Convention presented by a Party shall be communicated to the Secretary General of the Council of Europe and forwarded by him or her to the member States of the Council of Europe, any signatory, any State Party, the European Community, any State invited to sign this Convention in accordance with the provisions of Article 45, paragraph 1, and any State invited to accede to this Convention in accordance with the provisions of Article 46, paragraph 1.

2. Any amendment proposed by a Party shall be communicated to the European Committee on Crime Problems (CDPC), which shall submit to the Committee of Ministers its opinion on that proposed amendment.

3. The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and the opinion submitted by the CDPC and, following consultation with the non-member States Parties to this Convention, may adopt the amendment.

4. The text of any amendment adopted by the Committee of Ministers in accordance with paragraph 3 of this article shall be forwarded to the Parties for acceptance.

5. Any amendment adopted in accordance with paragraph 3 of this article shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of one month after the date on which all Parties have informed the Secretary General that they have accepted it.

CHAPTER XIII

FINAL CLAUSES

Article 45

Signature and entry into force

1. This Convention shall be open for signature by the member States of the Council of Europe, the non-member States which have participated in its elaboration as well as the European Community.

2. This Convention is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.

3. This Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date on which 5 signatories, including at least 3 member States of the Council of Europe, have expressed their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of the preceding paragraph.

4. In respect of any State referred to in paragraph 1 or the European Community, which subsequently expresses its consent to be bound by it, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of the deposit of its instrument of ratification, acceptance or approval.

Article 46

Accession to the Convention

1. After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council of Europe may, after consultation of the Parties to this Convention and obtaining their unanimous consent, invite any non-member State of the Council of Europe, which has not participated in the elaboration of the Convention, to accede to this Convention by a decision taken by the majority provided for in Article 20.d of the Statute of the Council of Europe, and by unanimous vote of the representatives of the Contracting States entitled to sit on the Committee of Ministers.

2. In respect of any acceding State, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of deposit of the instrument of accession with the Secretary General of the Council of Europe.

Article 47

Territorial application

1. Any State or the European Community may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which this Convention shall apply.

2. Any Party may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the Council of Europe, extend the application of this Convention to any other territory specified in the declaration and for whose international relations it is responsible or on whose behalf it is authorised to give undertakings. In respect of such territory, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such declaration by the Secretary General.

3. Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe. The withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.

Article 48

Reservations

No reservation may be made in respect of any provision of this Convention, with the exception of the reservations expressly established. Any reservation may be withdrawn at any time.

Article 49

Denunciation

1. Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.

2. Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.

Article 50

Notification

The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of Europe, any State signatory, any State Party, the European Community, any State invited to sign this Convention in accordance with the provisions of Article 45 and any State invited to accede to this Convention in accordance with the provisions of Article 46 of:

a. any signature;

b. the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;

c. any date of entry into force of this Convention in accordance with Articles 45 and 46;

d. any amendment adopted in accordance with Article 44 and the date on which such an amendment enters into force;

e. any reservation made under Article 48;

f. any denunciation made in pursuance of the provisions of Article 49;

g. any other act, notification or communication relating to this Convention.

In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.

Done at Lanzarote, this 25th day of October 2007, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, to the non-member States which have participated in the elaboration of this Convention, to the European Community and to any State invited to accede to this Convention.”

Az Európa Tanács egyezménye a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről

Preambulum

Az Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró állam;

tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja nagyobb egységet elérni a tagállamai között;

tekintettel arra, hogy minden gyermeknek joga van a családja, a társadalom és az állam részéről olyan védelmi intézkedésekhez, amelyeket kiskorú státusza megkövetel;

figyelembe véve azt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása, különösen a gyermekpornográfia és a prostitúció, valamint a gyermekek szexuális zaklatásának minden formája, ideértve a külföldön elkövetett cselekményeket is, ártalmasak a gyermekek egészségére és pszicho-szociális fejlődésére;

figyelembe véve azt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása aggasztó méreteket öltött mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, különösen az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) a gyermekek és a tettesek által történő fokozott mértékű használatát illetően, valamint azt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és leküzdése nemzetközi együttműködést igényel;

tekintettel arra, hogy a gyermekek jóléte és legjobb érdekei az összes tagállam által elismert alapvető értékeknek számítanak, amelyeket megkülönböztetés nélkül támogatni kell;

emlékeztetve az Európa Tanács állam- és kormányfőinek 3. csúcstalálkozóján (Varsó, 2005. május 16-17.) elfogadott cselekvési tervre, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolásának megállítása érdekében intézkedések kidolgozására hívott fel;

emlékeztetve különös tekintettel a Miniszteri Bizottságnak a gyermekek és a fiatal felnőttek szexuális kizsákmányolásával, pornográfiájával és prostitúciójával, valamint a gyermekkereskedelemmel és a fiatal felnőttek emberkereskedelmével kapcsolatos R (91) 11 számú ajánlására, a gyermekek szexuális kizsákmányolás elleni védelméről szóló Rec(2001)16 ajánlására, a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményre (ETS No. 185), különösen annak 9. cikkére, valamint az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményére (CETS No. 197);

emlékezetben tartva az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt (1950, ETS No. 5), a felülvizsgált Európai Szociális Chartát (1996, ETS No. 163) és a gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló európai egyezményt (1996, ETS No. 160);

emlékezetben tartva továbbá a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, különösen annak 34. cikkét, a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló opcionális jegyzőkönyvet, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvet, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményét a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és az annak felszámolására irányuló azonnali lépésekről;

emlékezetben tartva az Európai Unió Tanácsának a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló kerethatározatát (2004/68/JHA), az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló kerethatározatát (2001/220/JHA) és az Európai Unió Tanácsának az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló kerethatározatát (2002/629/JHA);

kellőképpen figyelembe véve az ezen a területen meglévő vonatkozó nemzetközi okmányokat és programokat, különösen a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni 1. világkongresszuson (1996. augusztus 27-31.) elfogadott Stockholmi Nyilatkozatot és Cselekvési Programot, a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni 2. világkongresszuson (2001. december 17-20.) elfogadott Yokohamai Globális Kötelezettségvállalást, a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása elleni 2. világkongresszus előkészítő konferenciáján (2001. november 20-21.) elfogadott Budapesti Kötelezettségvállalást és Cselekvési tervet, az ENSZ Közgyűlésének S-27/2. számú határozatát („Egy gyermekeknek való világ” [„A world fit for children”]) és a 3. csúcstalálkozót követően elfogadott és a Monacói Konferenciával (2006. április 4-5.) útjára indított hároméves programot („A gyermekek Európájának felépítése a gyermekekkel” [„Building a Europe for and with children”]);

hatékonyan hozzájárulva a tettes kilététől függetlenül a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelmének és az áldozatok megsegítésének közös céljához;

figyelembe véve, hogy ki kell dolgozni a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának minden formája elleni küzdelem megelőző, védekező és büntetőjogi szempontjaira összpontosító átfogó nemzetközi okmányt, valamint létre kell hozni egy különleges ellenőrző rendszert,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. FEJEZET

CÉLOK, A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS-MENTESSÉG ELVE ÉS FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Célok

1. A jelen Egyezmény céljai:

a. a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és leküzdése;

b. a szexuális kizsákmányolás és a szexuális zaklatás gyermekáldozatai jogainak védelme;

c. a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása elleni nemzeti és nemzetközi együttműködés elősegítése.

2. A jelen Egyezmény különleges ellenőrző rendszert állít fel, hogy a Felek hatékonyan hajtsák végre az alábbi rendelkezéseket.

2. cikk

A megkülönböztetés-mentesség elve

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek a Felek által történő végrehajtását, különösen az áldozatok jogainak védelme érdekében tett intézkedések igénybevételét mindennemű megkülönböztetésre, így különösen nemre, származásra, bőrszínre, nyelvre, vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi hovatartozásra, nemzeti kisebbséghez való tartozásra, vagyonra, születésre, szexuális irányultságra, egészségi állapotra, fogyatékosságra vagy egyéb állapotra tekintet nélkül kell biztosítani.

3. cikk

Fogalom-meghatározások

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

a. a „gyermek” 18 éven aluli személyt jelent;

b. a „gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása” a jelen Egyezmény 18-23. cikkében említett magatartást jelenti;

c. az „áldozat” a szexuális kizsákmányolásnak vagy a szexuális zaklatásnak kitett gyermeket jelenti.

II. FEJEZET

MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK

4. cikk

Alapelvek

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása minden formájának megelőzése és a gyermekek védelme érdekében.

5. cikk

A gyermekekkel foglalkozó személyek felvétele, képzése és tudatosságának növelése

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket a gyermekek védelmével és jogaival kapcsolatos tudatosság növelése céljából azon személyek körében, akik rendszeres kapcsolatban állnak a gyermekekkel az oktatási, az egészségügyi, a szociális védelem, az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás területén, valamint a sporttal, a kultúrával és a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos területeken.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. bekezdésben említett személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról és szexuális zaklatásáról, e cselekmények felismerésének módjairól és a 12. cikk 1. bekezdésében említett lehetőségről.

3. A belső jogával összhangban mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az olyan szakmák gyakorlásának, amelyeknek része a gyermekekkel való rendszeres kapcsolat, legyen feltétele, hogy a jelentkezőket nem ítélték el gyermekek szexuális kizsákmányolásával vagy szexuális zaklatásával összefüggő cselekményekért.

6. cikk

A gyermekek oktatása

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az általános iskolai és a középfokú oktatás folyamán a gyermekek fejlődő képességeiknek megfelelően tájékoztatást kapjanak a szexuális kizsákmányolás és a szexuális zaklatás veszélyeiről, valamint az önvédelem módjairól. Ezeket az adott esetben a szülőkkel együttműködve közölt információkat a szexualitás felvilágosítás általánosabb összefüggésében kell átadni, és külön figyelmet kell szentelni a veszélyes helyzeteknek, különösen azoknak, amelyekben az új információs és kommunikációs technológiák használatára kerül sor.

7. cikk

Megelőző intervenciós programok vagy intézkedések

Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy azok a személyek, akik attól félnek, hogy elkövethetik valamelyik, a jelen Egyezmény szerint meghatározott bűncselekményt, amennyiben az célszerű, olyan hatékony intervenciós programokhoz vagy intézkedésekhez férhessenek hozzá, amelyeket a bűncselekmények elkövetése valószínűségének értékelésére és megelőzésére dolgoztak ki.

8. cikk

Intézkedések a nyilvánosság számára

1. Mindegyik Fél a nyilvánosság számára készült figyelemfelhívó kampányokat szervez vagy folytat le, amelyekben tájékoztatást ad a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának jelenségéről, és a lehetséges megelőző intézkedésekről.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az olyan anyagok terjesztésének megelőzésére vagy megakadályozására, amelyek a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket reklámozzák.

9. cikk

A gyermekek, a magánszektor, a média és a civil társadalom részvétele

1. Mindegyik Fél ösztönzi a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő részvételét a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása elleni küzdelemmel összefüggő állami politikák, programok vagy más kezdeményezések kialakításában és végrehajtásában.

2. Mindegyik Fél ösztönzi a magánszektort, különösen az információs és kommunikációs technológiai szektort, az idegenforgalmi és utazási ágazatot, a bank- és pénzügyi szektort, valamint a civil társadalmat arra, hogy vegyen részt a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzését célzó politikák kidolgozásában és végrehajtásában, valamint érvényesítsen belső szabályokat az önszabályozás vagy az együttszabályozás révén.

3. Mindegyik Fél ösztönzi a médiát, hogy adjon megfelelő tájékoztatást a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának valamennyi szempontjáról a média függetlensége és a sajtószabadság kellő figyelembevétele mellett.

4. Mindegyik Fél támogatja a civil társadalom olyan projektjeinek és programjainak finanszírozását, amelyek célja a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzése és az azzal szembeni védekezés, ideértve adott esetben az ahhoz szükséges pénzalapok megteremtését is.

III. FEJEZET

SZAKOSÍTOT T HATÓSÁGOK ÉS KOORDINÁCIÓS SZERVEK

10. cikk

Nemzeti koordinációs és együttműködési intézkedések

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges intézkedéseket a nemzeti vagy helyi szintű koordináció biztosítása érdekében a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzésével, az azzal szembeni védekezéssel és küzdelemmel megbízott különböző hivatalok között, nevezetesen az oktatási ágazat, az egészségügyi szektor, a szociális szolgáltatások, valamint a bűnüldözési és az igazságügyi szervek között.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbiak létrehozása vagy kijelölése céljából:

a. független, illetékes nemzeti vagy helyi intézmények a gyermekek jogainak elősegítésére és védelmére annak biztosításával, hogy ezek az intézmények konkrét erőforrásokat és feladatokat kapjanak;

b. a civil társadalommal együttműködő nemzeti vagy helyi szintű adatgyűjtő rendszerek vagy kapcsolattartó pontok a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális zaklatása jelenségének megfigyelése és értékelése céljából, a személyes adatok védelmével kapcsolatos követelmények megfelelő betartása mellett.

3. Mindegyik Fél ösztönzi az illetékes állami hatóságok, a civil társadalom és a magánszektor közötti együttműködést a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának jobb megelőzése és leküzdése érdekében.

IV. FEJEZET

ÓVINTÉZKEDÉSEK ÉS AZ ÁLDOZATOK SEGÍTÉSE

11. cikk

Alapelvek

1. Mindegyik Fél hatékony szociális programokat alakít ki és multidiszciplináris rendszereket hoz létre, hogy a szükséges támogatásban részesítse az áldozatokat, azok közeli hozzátartozóit és a gondozásukért felelős személyeket.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy ha az áldozat életkora bizonytalan, és indokoltan vélelmezhető, hogy az áldozat gyermek, akkor a gyermekeknek nyújtott védelemi és segítségnyújtási intézkedéseket a gyermek életkorának megállapítása függvényében tegyék meg.

12. cikk

A szexuális kizsákmányolás vagy a szexuális zaklatás gyanújának bejelentése

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az egyes gyermekügyi szakemberekre a belső jog által meghatározott titoktartási szabályok ne akadályozzák az ilyen szakembereket abban, hogy jelentést tegyenek a gyermekvédelemért felelős szolgálatoknak azokról az esetekről, amelyekben megalapozottan feltételezik, hogy egy gyermek szexuális kizsákmányolás vagy szexuális zaklatás áldozatául esett.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy ösztönözze azokat személyeket, akiknek jóhiszemű tudomásuk van arról vagy azt gyanítják, hogy gyermekek szexuális kizsákmányolás vagy szexuális zaklatás áldozataivá váltak, hogy jelentsék be ezeket a tényeket az illetékes szolgálatoknál.

13. cikk

Segélyvonalak

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az olyan tájékoztató szolgálatok létrehozásának ösztönzésére és támogatására, mint a telefonos vagy az internetes segélyvonalak, hogy akár bizalmasan, akár névtelenségük tiszteletben tartásával tanácsot adjanak a segélyvonalak hívóinak.

14. cikk

Az áldozatok segítése

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az áldozatok rövid és hosszú távú segítése érdekében azok testi és pszicho-szociális felépülése során. A jelen bekezdésnek megfelelő intézkedések során kellőképpen figyelembe kell venni a gyermekek véleményét, igényeit és aggályait.

2. Mindegyik Fél intézkedéseket tesz, hogy a belső joga által biztosított feltételekkel együttműködjön az áldozatok segítésében részt vevő nem kormányzati szervezetekkel, más megfelelő szervezetekkel vagy a civil társadalom más elemeivel.

3. Ha a gyermeket gondozó szülők vagy személyek érintettek a gyermek szexuális kizsákmányolásában vagy szexuális zaklatásában, akkor a 11. cikk 1. bekezdésének alkalmazásakor igénybe vett intervenciós eljárások az alábbiakat foglalják magukba:

- a vélt elkövető eltávolításának lehetőségét;

- az áldozatnak a családi környezetéből történő kiemelésének lehetőségét. A kiemelés feltételeit és időtartamát a gyermek legfőbb érdekeinek megfelelően kell meghatározni.

4. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozathoz közel álló személyek adott esetben terápiás segítségben, nevezetesen sürgősségi pszichológiai ellátásban részesüljenek.

V. FEJEZET

INTERVENCIÓS PROGRAMOK VAGY INTÉZKEDÉSEK

15. cikk

Általános elvek

1. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja vagy ösztönzi a hatékony intervenciós programok vagy intézkedések bevezetését a 16. cikk 1. és 2. bekezdésében említett személyek számára, hogy megelőzze és minimalizálja a gyermekek ellen elkövetett szexuális természetű, ismétlődő bűncselekmények veszélyét. Ezeknek a programoknak vagy intézkedéseknek az eljárások során, a büntetés-végrehajtó intézeten belül és kívül egyaránt hozzáférhetőeknek kell lenniük a belső jogban meghatározott feltételek szerint.

2. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja vagy ösztönzi a partnerség vagy az együttműködés más formáinak kialakítását az illetékes hatóságok között, különösen az egészségügyi szolgálatok és a szociális szolgálatok, az igazságügyi hatóságok és a 16. cikk 1. és 2. bekezdésében említett személyek figyelemmel kíséréséért felelős más szervek között.

3. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - a megfelelő programok vagy intézkedések azonosítása céljából értékeli a jelen Egyezmény szerint meghatározott, a 16. cikk 1. és 2. bekezdésében említett személyek által elkövetett bűncselekmények veszélyességét és megismétlésének lehetséges kockázatát.

4. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - értékeli a megvalósított programok és intézkedések hatékonyságát.

16. cikk

Az intervenciós programok és intézkedések kedvezményezettjei

1. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja, hogy a jelen Egyezményben meghatározott bármelyik bűncselekménnyel kapcsolatos büntetőeljárás alá vont személyek hozzáférhessenek a 15. cikk 1. bekezdésében említett programokhoz vagy intézkedésekhez olyan feltételek mellett, amelyek nem sértik a védelem jogait, illetve nem ellentétesek a védelem jogaival, illetve a tisztességes és a pártatlan bírósági eljárás követelményeivel, figyelembe véve különösen az ártatlanság vélelmének elvét szabályozó előírásokat.

2. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja, hogy a jelen Egyezményben meghatározott bármelyik bűncselekményt elkövető személy hozzáférhessen a 15. cikk 1. bekezdésében említett programokhoz vagy intézkedésekhez.

3. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja, hogy szexuális magatartási problémáik kezelése céljából az intervenciós programokat vagy intézkedéseket a szexuális bűncselekményt elkövető gyermekek fejlődési igényeinek megfelelően alakítja ki vagy alkalmazza, ideértve a büntetőjogi felelősség korhatára alatt lévő gyermekeket is.

17. cikk

Tájékoztatás és hozzájárulás

1. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja, hogy a 16. cikkben említett azon személyek, akiknek intervenciós programokat vagy intézkedéseket javasoltak, teljes mértékben tájékozottak legyenek a javaslat indokairól, és a tények alapos ismeretében járuljanak hozzá a programhoz vagy az intézkedéshez.

2. Mindegyik Fél - belső jogának megfelelően - biztosítja, hogy azok a személyek, akiknek intervenciós programokat vagy intézkedéseket javasoltak, elutasíthassák azokat, és - az elítéltek esetében - tájékoztatást kapjanak az elutasítás lehetséges következményeiről.

VI. FEJEZET

BÜNTETŐ ANYAGI JOG

18. cikk

Szexuális zaklatás

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi szándékos magatartás büntethetősége céljából:

a. szexuális cselekmény folytatása olyan gyermekkel, aki a nemzeti jog vonatkozó rendelkezései szerint nem érte el a szexuális cselekmény tekintetében a nagykorúságot;

b. szexuális cselekmény folytatása gyermekkel

- kényszer, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával; vagy

- elismert bizalmi helyzettel, tekintéllyel vagy a gyermek befolyásolásával történő visszaéléssel, ideértve a családon belüli eseteket is; vagy

- a gyermek különösen veszélyeztetett helyzetével történő visszaéléssel, nevezetesen a testi vagy szellemi fogyatékossága vagy függőségi helyzete miatt.

2. A fenti 1. bekezdés alkalmazásában mindegyik Fél meghatározza azt az életkort, amely alatt tilos egy gyermekkel szexuális cselekményt folytatni.

3. Az 1.a. bekezdés rendelkezéseinek nem céljuk szabályozni a kiskorúak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális cselekményeket.

19. cikk

A gyermekprostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi szándékos magatartás büntethetősége céljából:

a. gyermek prostitúcióra toborzása vagy gyermek prostitúcióban való részvételre rávétele;

b. gyermekek prostitúcióra kényszerítése vagy gyermekek ilyen célú kihasználása vagy más módon történő kizsákmányolása;

c. a gyermekprostitúció igénybevétele.

2. A jelen cikk alkalmazásában a „gyermekprostitúció” a gyermek szexuális cselekményhez történő felhasználásának a tényét jelenti, ha fizetségként pénzt, javadalmazást vagy bármilyen egyéb juttatást adnak vagy ígérnek, függetlenül attól, hogy a fizetséget, az ígéretet vagy a juttatást a gyermeknek vagy harmadik személynek biztosítják-e.

20. cikk

A gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi, jogtalanul elkövetett szándékos cselekmények büntethetősége céljából:

a. gyermekpornográfia előállítása;

b. gyermekpornográfia felkínálása vagy hozzáférhetővé tétele;

c. gyermekpornográfia terjesztése vagy továbbadása;

d. gyermekpornográfia beszerzése saját célra vagy más személy részére;

e. gyermekpornográfia birtoklása;

f. az információs és kommunikációs technológiákon keresztül tudatos hozzáférés a gyermekpornográfiához.

2. A jelen cikk alkalmazásában a „gyermekpornográfia” kifejezés minden olyan anyagot jelent, amely vizuálisan ábrázol egy valós vagy színlelt, egyértelműen szexuális cselekményben részt vevő gyermeket, vagy egy gyermek nemi szerveinek elsődlegesen szexuális célú ábrázolását.

3. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy részben vagy egészben ne alkalmazza az 1.a. és az 1.e. bekezdést az olyan pornográf anyag előállítására és birtoklására vonatkozóan, amely

- kizárólag színlelt ábrázolásból vagy egy nem létező gyermek valósághű képeiből áll;

- a 18. cikk 2. bekezdése alkalmazásában meghatározott életkort elért gyermekeket tartalmaz, ha a képeket saját maguk, saját hozzájárulásukkal és kizárólag saját felhasználásra készítették és birtokolják.

4. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy részben vagy egészben ne alkalmazza az 1.f. bekezdést.

21. cikk

A gyermekek pornográf előadásokban való részvételével kapcsolatos bűncselekmények

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi szándékos magatartás büntethetősége céljából:

a. gyermek pornográf előadásokra rávétele vagy gyermek késztetése ilyen előadásokban való részvételre;

b. gyermek pornográf előadásokban való részvételre kényszerítése, vagy gyermek ilyen célú kihasználása vagy más módon történő kizsákmányolása;

c. tudatos részvétel olyan pornográf előadásokon, amelyekben gyermekek szerepelnek.

2. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot, hogy az 1.c. bekezdés alkalmazását azokra az esetekre korlátozza, amelyekben a gyerekeket az 1.a. vagy az 1.b. bekezdésnek megfelelően vonták be vagy kényszerítették.

22. cikk

A gyermekek megrontása

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak büntetésére, ha valaki a 18. cikk 2. bekezdésében meghatározott életkort el nem ért gyermekkel szexuális zaklatást vagy szexuális tevékenységeket szexuális célzattal szándékosan megnézet, akár a gyermek azokban való részvétele nélkül is.

23. cikk

A gyermekek szexuális célú megszólítása

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak büntetésére, ha egy felnőtt az információs és kommunikációs technológiák igénybevételével találkozóra szóló szándékos ajánlatot tesz a 18. cikk 2. bekezdésében meghatározott életkort el nem ért gyermeknek a 18. cikk 1.a. bekezdésében vagy a 20. cikk 1.a. bekezdésében meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetése céljából, amennyiben az ajánlatot a találkozó létrejöttéhez vezető lényeges cselekmények követték.

24. cikk

Bűnsegély vagy felbujtás és kísérlet

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse a bűnsegélyt vagy felbujtást a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetésével összefüggésben.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekménynek minősítse a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetésének kísérletét.

3. Mindegyik Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy részben vagy egészben ne alkalmazza a 2. bekezdést a 20. cikk 1.b., d., e. és f. bekezdésével, a 21. cikk 1.c. bekezdésével, a 22. cikkel és a 23. cikkel összhangban meghatározott bűncselekményekre.

25. cikk

Joghatóság

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények esetében meghatározza a joghatóságot, ha a bűncselekményt:

a. saját területén; vagy

b. az adott Fél zászlaja alatt közlekedő hajó fedélzetén; vagy

c. az adott Fél törvényei alapján lajstromba vett repülőgép fedélzetén; vagy

d. valamelyik állampolgára részéről; vagy

e. a saját területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy részéről követik el.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekménynek minősülő esetekben meghatározza a joghatóságot, ha a bűncselekményt saját állampolgára ellen vagy a területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy ellen követik el.

3. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik Fél - az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozatban - kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy a jelen cikk 1.e. bekezdésében meghatározott joghatósági szabályokat nem, vagy csak konkrét esetekben vagy konkrét körülmények között alkalmazza.

4. A jelen Egyezmény 18. cikkével, 19. cikkével, 20. cikk 1.a. bekezdésével és 21. cikk 1.a. és b. bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárás céljából mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy joghatóságának az 1.d. bekezdés vonatkozásában ne legyen feltétele, hogy a cselekményeket az elkövetés helyén kell büntetni.

5. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik Fél - az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozatban - kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy a jelen cikk 4. bekezdésének alkalmazását - a 18. cikk 1.b. bekezdésének második és harmadik francia bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmények vonatkozásában - azokra az esetekre korlátozza, amelyekben az állampolgára a saját területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel.

6. A jelen Egyezmény 18. cikkével, 19. cikkével, 20. cikk 1.a. bekezdésével és 21. cikkével összhangban meghatározott bűncselekmények miatti büntetőeljárás céljából mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy joghatósága az 1.d. és 1.e. bekezdés vonatkozásában ne legyen annak a feltételnek alárendelve, hogy a büntetőeljárást csak az áldozat bejelentését vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti állam feljelentését követően lehet megindítani.

7. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott, bűncselekménynek minősített esetekben meghatározza a joghatóságot azokban a helyzetekben, amelyekben a gyanúsított az adott Fél saját területén tartózkodik és kizárólag nemzetisége alapján nem adja ki egy másik államnak.

8. Ha a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott állítólagos bűncselekmény vonatkozásában több Fél jelent be joghatósági igényt, akkor az érintett Felek adott esetben egyeztetnek egymással a büntetőeljárás szempontjából legmegfelelőbb joghatóság megállapítása céljából.

9. A nemzetközi jog általános szabályainak sérelme nélkül a jelen Egyezmény nem zárja ki, hogy valamelyik Fél saját nemzeti joga alapján gyakorolja a büntető joghatóságot.

26. cikk

Jogi személy felelőssége

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely jogi személyt felelősségre lehessen vonni a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott olyan bűncselekményért, amelyet az ő érdekében a nála vezető beosztásban lévő természetes személy egyénileg vagy a jogi személy valamelyik egységének tagjaként követett el

a. a jogi személy képviseleti jogosultsága;

b. a jogi személy megbízásából döntéshozatali felhatalmazás;

c. a jogi személyen belül ellenőrzési felhatalmazás

alapján.

2. Az 1. bekezdésben már meghatározott eseteken kívül mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy bármely jogi személyt felelősségére lehessen vonni, ha egy természetes személy által gyakorolt, az 1. bekezdésben említett felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetését az adott jogi személy érdekében, az ő felhatalmazása alapján cselekvő természetes személy részéről.

3. A Fél jogelvei alapján a jogi személy felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi felelősség lehet.

4. Ez a felelősség nem érinti a bűncselekményt elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét.

27. cikk

Szankciók és intézkedések

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményeket - súlyosságuk figyelembevételével - hatásos, arányos és elrettentő szankciókkal büntessék. Ilyen szankció lehet a szabadságvesztéssel járó büntetés, amely kiadatást vonhat maga után.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a 26. cikk alapján felelősségre vont jogi személyeket hatásos, arányos és elrettentő szankciókkal büntessék, aminek tartalmaznia kell büntetőjogi vagy nem büntetőjogi alapon kiszabott pénzbüntetést, illetve tartalmazhat más intézkedéseket is, nevezetesen:

a. kizárást az állami juttatásokra vagy segélyekre való jogosultságból;

b. ideiglenes vagy végleges kizárást a kereskedelmi tevékenységek gyakorlásából;

c. bírósági felügyelet alá helyezést;

d. bírósági felszámolási határozatot.

3. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbiak céljából:

a. a következők elkobzása és lefoglalása:

- a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez vagy az elkövetés elősegítéséhez használt áruk, okmányok és egyéb eszközök;

- a bűncselekményekből származó bevételek vagy vagyontárgyak, amelyek értéke megfelel a bevételeknek;

b. a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bármelyik bűncselekmény elkövetéséhez használt bármely létesítmény ideiglenes vagy végleges bezárása a jóhiszemű harmadik személyek jogainak sérelme nélkül, vagy a tettes ideiglenes vagy végleges eltiltása a gyermekekkel kapcsolatos olyan szakmai vagy önkéntes tevékenység gyakorlásától, amelynek során a bűncselekményt elkövették.

4. Mindegyik Fél más intézkedéseket is tehet a tettesekkel kapcsolatban, például a szülői jogok megvonását, illetve az elítéltek ellenőrzését vagy felügyeletét.

5. Mindegyik Fél meghatározhatja, hogy a jelen cikknek megfelelően elkobzott, bűncselekményből származó bevételeket vagy vagyontárgyakat különleges alapba helyezi, hogy finanszírozza a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények megelőzését szolgáló és az áldozatokat segítő programokat.

28. cikk

Súlyosító körülmények

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az alábbi körülményeket - amennyiben még nem képezik a tényállás részét - a belső jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban súlyosbító körülményként lehessen figyelembe venni a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények büntetéseinek megállapításakor:

a. a bűncselekmény az áldozat testi és szellemi egészségét súlyosan károsította;

b. a bűncselekményt kínzás vagy súlyos erőszak előzte meg vagy kísérte;

c. a bűncselekményt különösen veszélyeztetett áldozat sérelmére követték el;

d. a bűncselekményt családtag, a gyermekkel együtt élő személy vagy a tekintélyével visszaélő személy követte el;

e. a bűncselekményt több személy együttesen követte el;

f. a bűncselekményt bűnszervezetben követték el;

g. a tettes ugyanolyan természetű bűncselekményekért korábban már volt büntetve.

29. cikk

Korábbi büntető ítéletek

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a büntetések megállapításakor lehetővé tegye a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban egy másik Fél által meghozott jogerős ítéletek figyelembevételét.

VII. FEJEZET

NYOMOZÁS, BÜNTETŐELJÁRÁS ÉS ELJÁRÁSJOG

30. cikk

Alapelvek

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a nyomozást és a büntetőeljárásokat a gyermekek legfőbb érdekében és jogaik tiszteletben tartásával végezzék.

2. Mindegyik Fél olyan védelmi jellegű megközelítést fogad el az áldozatokkal kapcsolatban, amely segítségével biztosítható, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások ne növeljék a gyermek által elszenvedett traumát, és hogy a büntető igazságszolgáltatást lehetőség szerint segítségnyújtás kövesse.

3. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások elsőbbséget kapjanak, és azok indokolatlan késedelem nélkül történjenek meg.

4. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a jelen fejezet alapján alkalmazandó intézkedések - az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkével összhangban - ne sértsék a védelemhez való jogot, illetve a tisztességes és pártatlan eljárás követelményeit.

5. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket belső jogának alapelveivel összhangban az alábbiak céljából:

- a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és az azok miatt induló büntetőeljárásnak a biztosítása, adott esetben lehetővé téve a leplezett műveleteket is;

- annak lehetővé tétele az egységek vagy a nyomozó szolgálatok számára, hogy azonosítsák a 20. cikkel összhangban meghatározott bűncselekmények áldozatait, elsősorban a gyermekpornográfiával kapcsolatos anyagok, például az információs és kommunikációs technológiák használatával továbbított vagy rendelkezésre bocsátott fényképek és audiovizuális felvételek elemzésével.

31. cikk

Általános óvintézkedések

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az áldozatok jogainak és érdekeinek védelme érdekében a nyomozás és a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, ideértve a tanúként felmerülő különleges igényeiket is, különösen az alábbiak révén:

a. tájékoztatásuk a jogaikról és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról, és - ha nem kívánnak ilyen információkat kapni - a panaszuk nyomon követéséről, a díjakról, a nyomozás vagy az eljárások általános menetéről, az eljárásokban betöltött szerepükről, valamint ügyeik kimeneteléről;

b. legalább azokban az esetekben, amikor az áldozatok és családtagjaik veszélyben lehetnek, annak biztosítása, hogy szükség esetén tájékoztatást kaphassanak arról, hogy a vádlottat vagy az elítéltet mikor bocsátják ideiglenesen vagy véglegesen szabadlábra;

c. a belső jog eljárási szabályainak megfelelő módon annak lehetővé tétele, hogy az áldozatokat meghallgassák, bizonyítékokat nyújthassanak be, megválaszthassák véleményük, igényeik és aggályaik közvetlenül vagy közvetítő közreműködésével történő kifejtésének módjait, valamint azt, hogy a véleményüket figyelembe vegyék;

d. megfelelő támogató szolgáltatásokkal történő ellátásuk, hogy jogaikat és érdekeiket megfelelő módon érvényesíthessék, és azokat figyelembe vegyék;

e. magánéletük, identitásuk és képmásuk védelme, valamint a belső jognak megfelelő intézkedések megtételével az azonosíthatóságukat lehetővé tevő információk nyilvános terjesztésének megakadályozása;

f. biztonságuk, valamint családtagjaik és a mellettük tanúskodó személyek biztonságának megteremtése a megfélemlítéssel, a megtorlással és az ismételt áldozattá válással szemben;

g. annak biztosítása, hogy az áldozatok és a tettesek között ne jöhessen létre kapcsolat a bíróság és a bűnüldöző szervek helyiségeiben, kivéve ha az illetékes hatóságok másképpen nem határoznak a gyermek legfőbb érdekében, vagy ha a nyomozás vagy az eljárások nem teszik szükségessé az ilyen kapcsolatot.

2. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az áldozatok az illetékes hatóságokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdődően hozzáférhessenek a vonatkozó igazságügyi és közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos információkhoz.

3. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az áldozatok - adott esetben díjmentesen - igénybe vehessenek jogsegélyt, ha büntetőeljárásokban félként vehetnek részt.

4. Mindegyik Fél lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok részére, hogy különleges képviselőt jelöljenek ki az áldozat mellé, ha a belső jog alapján az áldozat a büntetőeljárás résztvevőjének minősül, és ha a szülői felelősség gyakorlói és a gyermek közötti összeférhetetlenség miatt a szülői felelősség gyakorlói ki vannak zárva a gyermek képviseletéből.

5. Mindegyik Fél jogalkotási vagy más intézkedésekkel - a belső joguk által biztosított feltételeknek megfelelően - lehetővé teszi a csoportok, alapítványok, egyesületek, illetve kormányzati és nem kormányzati szervezetek számára, hogy hozzájárulásuk alapján segítsék, illetve támogassák az áldozatokat a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások során.

6. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően az áldozatokat az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően, számukra érthető nyelven tájékoztassák.

32. cikk

Eljárások kezdeményezése

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények nyomozása vagy büntetése ne függjön az áldozat bejelentésétől vagy feljelentésétől, és hogy az eljárások akkor is folytatódhassanak, ha az áldozat visszavonta vallomását.

33. cikk

Elévülés

Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a 18. cikkel, a 19. cikk 1.a. és 1.b. bekezdésével és a 21. cikk 1.a. és 1.b. bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások kezdeményezésének elévülési ideje annyi ideig tartson, amennyi az eljárás hatékony megkezdésének lehetővé tételéhez elegendő azt követően, hogy az áldozat elérte a nagykorúságot, oly módon, hogy arányos legyen a szóban forgó bűncselekmény súlyával.

34. cikk

Nyomozás

1. Mindegyik Fél a szükséges intézkedések meghozatalával biztosítja, hogy a nyomozással megbízott személyek, egységek vagy szolgálatok a gyermekek szexuális kizsákmányolásával és szexuális zaklatásával szembeni küzdelem területére szakosodjanak, vagy a nyomozásban részt vevő személyeket erre a célra kiképezzék. Ezeknek az egységeknek vagy szolgálatoknak megfelelő pénzforrásokkal kell rendelkezniük.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozat tényleges életkorával kapcsolatos bizonytalanság ne akadályozza a bűnügyi nyomozás megkezdését.

35. cikk

Gyermek meghallgatása

1. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi célokból:

a. a gyermek személyes meghallgatására indokolatlan késedelem nélkül kerüljön sor a tényeknek az illetékes hatóságokkal történő közlése után;

b. a gyermek személyes meghallgatására szükség esetén az erre a célra tervezett és kialakított helyiségben kerüljön sor;

c. a gyermek személyes meghallgatását az erre a célra kiképzett szakemberek folytassák le;

d. ha lehetséges és megoldható, a gyermek személyes meghallgatását ugyanazok a személyek végezzék;

e. a személyes meghallgatásra a lehető legkevesebbszer kerüljön sor és csak olyan mértékű legyen, amilyen a büntetőeljárás szempontjából feltétlenül szükséges;

f. a gyermeket elkísérheti jogi képviselője vagy adott esetben a gyermek által választott felnőtt, ha az adott személy vonatkozásában nem hoztak ezzel ellentétes értelmű indokolt határozatot.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az áldozat vagy adott esetben egy gyermekkorú szemtanú összes személyes meghallgatását videofelvételen lehessen rögzíteni, és ezek a videóra rögzített személyes beszélgetések a belső jog szabályainak megfelelően bizonyítékként elfogadhatóak legyenek a bírósági eljárások során.

3. Ha az áldozat életkora bizonytalan, és megalapozottan feltételezhető, hogy az áldozat gyermek, akkor az 1. és 2. bekezdésben meghatározott intézkedéseket a gyermek életkorának megállapítása függvényében kell megtenni.

36. cikk

Büntetőbírósági eljárások

1. A jogászi hivatás gyakorlóinak önállóságát szabályozó előírások megfelelő figyelembevételével mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a gyermekek jogait, valamint a szexuális kizsákmányolásukat és szexuális zaklatásukat érintő képzés rendelkezésre álljon az eljárásokban részt vevő minden személy, különösen a bírák, az ügyészek és az ügyvédek számára.

2. A belső jog által biztosított szabályoknak megfelelően mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak céljából, hogy

a. a bíró a nyilvánosság kizárásával rendelhessen el meghallgatást;

b. az áldozatot a bírósági tárgyalóteremben való jelenléte nélkül, megfelelő kommunikációs eszközök felhasználásával hallgathassák meg.

VIII. FEJEZET

AZ ADATOK RÖGZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA

37. cikk

A szexuális bűncselekmények elítélt tetteseivel kapcsolatos nemzeti adatok rögzítése és tárolása

1. A jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények megelőzése és az azok miatt induló büntetőeljárások céljából mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket, hogy a személyes adatok védelméről szóló megfelelő rendelkezésekkel és a hazai jogban előírt más megfelelő szabályokkal és garanciákkal összhangban összegyűjtsék és tárolják a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények elkövetéséért elítélt személyek személyazonosságával és genetikai profiljával (DNS) kapcsolatos adatokat.

2. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor mindegyik Fél közli az Európa Tanács főtitkárával az 1. bekezdés vonatkozásában eljáró nemzeti hatóság nevét és címét.

3. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. bekezdésben említett információkat - a belső jogban és a vonatkozó nemzetközi okmányokban meghatározott feltételeknek megfelelően - át lehessen adni egy másik Fél illetékes hatóságának.

IX. FEJEZET

NEMZETKÖZI EGYÜT TMŰKÖDÉS

38. cikk

A nemzetközi együttműködés általános elvei, intézkedések

1. A jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, illetve a vonatkozó nemzetközi és regionális okiratok, az egyforma vagy a kölcsönös jogalkotás és a belső jogok alapján egyeztetett megállapodások alkalmazása révén a Felek a lehető legteljesebb mértékben együttműködnek egymással, hogy

a. megelőzzék és leküzdjék a gyermekek szexuális kizsákmányolását és szexuális zaklatását;

b. megvédjék az áldozatokat és segítséget nyújtsanak a részükre;

c. nyomozást vagy eljárásokat folytassanak a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatban.

2. Mindegyik Fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Egyezménnyel összhangban meghatározott bűncselekmények áldozatai a tartózkodási helyük szerinti Féltől eltérő Fél területén is nyújthassanak be panaszt a tartózkodási helyük szerinti országuk illetékes hatóságaihoz.

3. Ha valamely Fél, amely a kiadatást vagy kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtását szerződés meglététől teszi függővé, olyan Féltől kap kiadatásra vagy kölcsönös bűnügyi jogsegély nyújtására vonatkozó megkeresést, amellyel nincs ezekre vonatkozó szerződése, a megkeresett Fél - szabad belátása szerint - jelen Egyezményt a kiadatás, valamint kölcsönös bűnügyi jogsegély jogi alapjának tekintheti a jelen Egyezményben meghatározott bűncselekmények tekintetében.

4. Mindegyik Fél erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy lehetőség szerint beillessze a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és szexuális zaklatásának megelőzését és leküzdését a harmadik államok javára kialakított segítségnyújtási fejlesztési programokba.

X. FEJEZET

ELLENŐRZŐ RENDSZER

39. cikk

A Felek Bizottsága

1. A Felek Bizottsága az Egyezményben részes Felek képviselőiből áll.

2. A Felek Bizottságát az Európa Tanács főtitkára hívja össze. A Felek Bizottságának első ülését egy éven belül kell összehívni azt követően, hogy a jelen Egyezmény hatályba lépett a tízedik aláíró állam megerősítése után. A Felek Bizottsága ezután a Felek legalább egyharmada vagy a főtitkár kérésére ül össze.

3. A Felek Bizottsága fogadja el saját eljárási szabályzatát.

40. cikk

Egyéb képviselők

1. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az emberi jogi biztos, a Bűnügyi Problémák Európai Bizottsága (CDPC), valamint az Európa Tanács más vonatkozó kormányközi bizottságai egy-egy képviselőt jelölhetnek a Felek Bizottságába.

2. A Felek Bizottságával folytatott egyeztetést követően a Miniszteri Bizottság az Európa Tanács más szerveit is felkérheti arra, hogy képviselőt jelöljenek a Felek Bizottságába.

3. A civil társadalom, különösen a nem kormányzati szervezetek képviselői megfigyelőként vehetnek részt a Felek Bizottságának ülésein, az Európa Tanács vonatkozó szabályaiban meghatározott eljárás alapján.

4. A fenti 1-3. bekezdés alapján jelölt képviselők szavazati jog nélkül vesznek rész a Felek Bizottságának ülésein.

41. cikk

A Felek Bizottságának feladatai

1. A Felek Bizottsága ellenőrzi jelen Egyezmény végrehajtását. A Felek Bizottságának eljárási szabályai határozzák meg a jelen Egyezmény végrehajtásának értékelési eljárását.

2. A Felek Bizottsága elősegíti az információk, a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok összegyűjtését, elemzését és az államok közötti cseréjét, hogy az államok hatékonyabban tudják megelőzni és leküzdeni a gyermekek szexuális kizsákmányolását és szexuális zaklatását.

3. A Felek Bizottsága lehetőség szerint

a. elősegíti jelen Egyezmény hatékony felhasználását és végrehajtását, ideértve az esetleges problémák, valamint a jelen Egyezmény alapján tett nyilatkozatok vagy fenntartások hatásainak azonosítását is;

b. véleményt nyilvánít a jelen Egyezmény alkalmazását érintő bármely kérdésben, és elősegíti a jelentős jogi, politikai vagy technológiai fejleményekkel kapcsolatos információk cseréjét.

4. A Felek Bizottságát az Európa Tanács főtitkára segíti a jelen cikk szerinti feladatok teljesítése során.

5. A Bűnügyi Problémák Európai Bizottsága (CDPC) rendszeres tájékoztatást kap a jelen cikk 1., 2. és 3. bekezdésében említett tevékenységekkel kapcsolatban.

XI. FEJEZET

KAPCSOLAT MÁS NEMZETKÖZI OKMÁNYOKKAL

42. cikk

Kapcsolat a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, valamint a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyvvel

A jelen Egyezmény nem érinti a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményből, valamint a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyvből eredő jogokat és kötelezettségeket, hanem az a célja, hogy fokozza az azokban biztosított védelmet, illetve kiegészítse és továbbfejlessze az azokban foglalt követelményeket.

43. cikk

Kapcsolat más nemzetközi okmányokkal

1. Jelen Egyezmény nem érinti azon nemzetközi okmányok rendelkezéseiből eredő jogokat és kötelezettségeket, amelyeknek a jelen Egyezményben részes Felek a szerződő felei vagy szerződő feleivé válnak, és amelyek a jelen Egyezmény által szabályozott ügyekkel kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket, illetve amelyek nagyobb védelmet és segítséget biztosítanak a szexuális kizsákmányolás vagy a szexuális zaklatás gyermekáldozatainak.

2. Az Egyezményben részes Felek kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymással a jelen Egyezményben foglalt ügyekben, az Egyezmény rendelkezéseinek kiegészítése vagy erősítése, illetve az abban foglalt elvek alkalmazásának elősegítése céljából.

3. Azok a Felek, amelyek egyben az Európai Unió tagjai is, kölcsönös kapcsolataikban a Közösség és az Európai Unió szabályait alkalmazzák, amennyiben léteznek az érintett, konkrét tárgyat szabályozó és a konkrét esetre alkalmazandó közösségi vagy európai uniós szabályok, a jelen Egyezmény tárgyának és céljának sérelme nélkül, illetve az Egyezmény más Felekkel történő teljes körű alkalmazásának sérelme nélkül.

XII. FEJEZET

AZ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSA

44. cikk

Módosítások

1. Jelen Egyezmény valamelyik Fél által előterjesztett bármilyen módosítási javaslatát közölni kell az Európa Tanács főtitkárával, aki megküldi a módosításokat az Európa Tanács tagállamai, az aláíró államok, a Részes Felek, az Európai Közösség és az Egyezmény aláírására felkért államok részére a 45. cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően, valamint az Egyezményhez való csatlakozásra felkért államok részére a 46. cikk 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.

2. Egy adott Fél által javasolt bármely módosítást közölni kell a Bűnügyi Problémák Európai Bizottságával (CDPC), amely a javasolt módosítással kapcsolatos véleményét a Miniszteri Bizottság elé terjeszti.

3. A Miniszteri Bizottság fontolóra veszi a javasolt módosítást és a CDPC által beterjesztett véleményt, és a jelen Egyezmény nem tagállam részes államaival folytatott egyeztetést követően elfogadhatja a módosítást.

4. A Miniszteri Bizottság által a jelen cikk 3. bekezdésével összhangban elfogadott módosítások szövegét elfogadás céljából megküldik a Felek részére.

5. A jelen cikk 3. bekezdésével összhangban elfogadott módosítások azt a hónapot követő hónap első napján lépnek hatályba, amelyben letelt az egyhónapos időszak azt követően, hogy az összes Fél tájékoztatta a főtitkárt a módosítások elfogadásáról.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. Az Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok, valamint az Európai Közösség számára.

2. Az Egyezmény megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása szükséges. A megerősítő, az elfogadó vagy a jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. Az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónapos időszak azt követően, hogy 5 aláíró állam, köztük az Európa Tanács legalább 3 tagállama, az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kifejezésre juttatta, hogy magára nézve kötelező érvényűnek tekinti az Egyezményt.

4. Az 1. bekezdésben említett államok vagy az Európai Közösség vonatkozásában, amelyek a későbbiekben fejezik ki, hogy magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik az Egyezményt, az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a megerősítő, az elfogadó vagy a jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő három hónapos időszak.

46. cikk

Csatlakozás az Egyezményhez

1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága - az Egyezmény Feleivel folytatott egyeztetést és egyhangú hozzájárulásuk megszerzését követően - felkérheti az Európa Tanácsnak az Egyezmény kidolgozásában részt nem vett bármelyik nem tagállamát az Egyezményhez történő csatlakozásra, az Európa Tanács Alapokmánya 20.d. cikkében foglalt többséggel hozott határozattal és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult szerződő államok képviselőinek egyhangú szavazatával.

2. A csatlakozó államok vonatkozásában az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a csatlakozási okiratot letétbe helyezték az Európa Tanács főtitkáránál.

47. cikk

Területi hatály

1. Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor bármelyik állam vagy az Európai Közösség meghatározhatja azt a területet vagy területeket, amelyen vagy amelyeken az Egyezmény alkalmazandó.

2. Bármelyik Fél bármely későbbi időpontban - az Európa Tanács főtitkárához intézett nyilatkozatában - kiterjesztheti a jelen Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott, illetve olyan más területekre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyek megbízásából felhatalmazással rendelkezik a kötelezettségvállalásra. Az ilyen terület vonatkozásában az Egyezmény azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a főtitkár megkapta az erre vonatkozó nyilatkozatot.

3. Az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozatok - az azokban meghatározott bármelyik terület vonatkozásában - az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel vonhatók vissza. A visszavonás azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a főtitkár megkapta az értesítést.

48. cikk

Fenntartások

A kifejezetten meghatározott fenntartások kivételével a jelen Egyezmény egyik rendelkezésével kapcsolatban sem fogalmazható meg fenntartás. Bármelyik fenntartás bármikor visszavonható.

49. cikk

Felmondás

1. Bármelyik Fél bármely időpontban felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítésben.

2. A felmondás azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amelyben letelt a három hónap azt az időpontot követően, hogy a főtitkár megkapta az értesítést.

50. cikk

Értesítés

Az Európa Tanács főtitkára az alábbiakról értesíti az Európa Tanács tagállamait, az aláíró államokat, a Részes Feleket, az Európai Közösséget és az Egyezmény aláírására felkért államokat a 45. cikk rendelkezéseinek megfelelően, valamint az Egyezményhez való csatlakozásra felkért államokat a 46. cikk rendelkezéseinek megfelelően:

a. az Egyezmény aláírásáról;

b. a megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

c. az Egyezmény hatálybalépésének időpontjairól a 45. vagy a 46. cikkel összhangban;

d. a 44. cikkel összhangban elfogadott módosításokról és a módosítások hatálybalépésének időpontjáról;

e. a 48. cikk szerint megfogalmazott fenntartásokról;

f. a 49. cikk rendelkezései értelmében benyújtott felmondásokról;

g. az Egyezménnyel kapcsolatos bármilyen más törvényről, értesítésről vagy közleményről.

A fentiek tanúságául a hivatalos felhatalmazással rendelkező alulírott személyek aláírásukkal látták el az Egyezményt.

Készült Lanzarotében, 2007. október 25-én, angol és francia nyelven, a két szöveg egyformán hiteles, egy példányban, amelynek elhelyezésére az Európa Tanács irattárában kerül sor. Az Európa Tanács főtitkára továbbítja a hitelesített másolatokat az Európa Tanács tagállamainak, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak, az Európai Közösségnek és az Egyezményhez való csatlakozásra felkért államoknak.”

4. § (1) Az Egyezmény 20. cikk 3. bekezdése alapján Magyarország az Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez a (2) bekezdés szerinti fenntartást teszi.

(2) Az Egyezményhez a 20. cikk 3. bekezdése alapján tett fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Hungary reserves the right not to apply Article 20 paragraph 1.a. and 1.e. of the Convention on the basis of Article 20 paragraph 3 of the Convention, if the pornographic material consists exclusively of simulated representations or realistic images of a non-existent child.”

„Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 20. cikk 1.a. bekezdését és 1.e. bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 20. cikk 3. bekezdése alapján, ha a pornográf anyagok kizárólag kitalált gyermekek szimulált megjelenítését vagy realisztikus képeit tartalmazzák.”

(3) Az Egyezmény 20. cikk 4. bekezdése alapján Magyarország az Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez a (4) bekezdés szerinti fenntartást teszi.

(4) Az Egyezményhez a 20. cikk 4. bekezdése alapján tett fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Hungary reserves the right not to apply Article 20 paragraph 1.f. of the Convention on the basis of Article 20 paragraph 4 of the Convention.”

„Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 20. cikk 1.f. bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 20. cikk 4. bekezdése alapján.”

(5) Az Egyezmény 25. cikk 3. bekezdése alapján Magyarország az Egyezmény kötelező hatályának elismerésekor az Egyezményhez a (6) bekezdés szerinti fenntartást teszi.

(6) Az Egyezményhez a 25. cikk 3. bekezdése alapján tett fenntartás hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Hungary reserves the right not to apply Article 25 paragraph 1.e. of the Convention on the basis of Article 25 paragraph 3 of the Convention.”

„Magyarország fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény 25. cikk 1.e. bekezdését nem alkalmazza az Egyezmény 25. cikk 3. bekezdése alapján.”

5-6. § * 

7. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. §, valamint az 5. § és a 6. § az Egyezmény 45. cikk 4. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) Az Egyezmény, továbbá a 2. § és a 3. §, valamint az 5. § és a 6. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. * 

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére