A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet

a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § *  E rendelet hatálya a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználására terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. audit hatóság: a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelet (a továbbiakban: horizontális rendelet) 25. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerv;

2. Belső Biztonsági Alap: a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőri együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 513/2014/EU rendeletével, valamint a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 515/2014/EU rendeletével létrehozott alap;

3. Belügyi Alapok: a Belső Biztonsági Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belügyi Alapok technikai költségkeretének összefoglaló elnevezése;

4. Felelős Hatóság: a horizontális rendelet 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szerv;

5. Felelős Személy: a Felelős Hatóság irányítására a miniszter által kijelölt személy;

6. *  indikátor: a 14. pont szerinti Nemzeti Programban meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő számszerűsített mutató;

7. intézkedés: a Belügyi Alapokat létrehozó rendeletekben meghatározott konkrét és nemzeti célkitűzések eléréséhez szükséges tevékenységek;

8. kijelölés: a Felelős Hatóság kijelölésének tevékenysége a horizontális rendelet 26. cikkében foglaltakkal összhangban;

9. Kijelölő Személy: a kijelölés feladatát ellátó, a Kormány által felhatalmazott személy;

10. *  kiválasztási eljárás: a Nemzeti Programban megjelölt célkitűzések elérése érdekében történő forráselosztás;

11. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2008/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 516/2014/EU rendeletével létrehozott alap;

12. *  monitoring és információs rendszer: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet szerinti Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Informatikai Információs Rendszer, valamint a Támogatási Szerződés megkötésétől a Belügyi Alapok információs rendszere;

13. * 

14. Nemzeti Program: a 2014-2020 közötti pénzügyi ciklusra a Belső Biztonsági Alap, vagy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásainak terhére meghatározott stratégiai célkitűzéseket, elérendő eredményeket rögzítő dokumentum;

15. szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, EURATOM rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak, továbbá a jogszabályok előírásainak, a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen az Európai Unió vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek;

16. szabálytalansági gyanú: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal.

3. Intézményrendszer

3. § A központi költségvetés XIV. fejezetét irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter)

a) gondoskodik a Belügyi Alapok forrásainak felhasználásához szükséges szervezetrendszer kialakításáról és működtetéséről,

b) ellátja a Kijelölő Személy feladatait, ennek keretében gondoskodik a Felelős Hatóság és a Felelős Személy kijelöléséről, valamint az audit hatóság által lefolytatott vizsgálatokról készült jelentéseken keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri a Felelős Hatóság tevékenységét,

c) * 

d) jogorvoslati feladatai körében elbírálja a szabálytalansági eljárásban hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket,

e) * 

4. § (1) A Felelős Hatóság a miniszter által vezetett minisztérium - miniszter által kijelölt - szervezeti egységeiből áll.

(2) A Felelős Hatóság feladatait európai uniós jogi aktusok határozzák meg.

(3) A Felelős Személy a pénzügyi évet követően, az éves egyenleg kifizetése iránti kérelem Európai Bizottság részére történő benyújtásával egyidejűleg a Kijelölő Személy részére nyilatkozik az általa működtetett irányítási és kontrollrendszerek megfelelő és megbízható működéséről.

(4) Ha év közben változás történik a Felelős Személy személyében, továbbá szervezeti átalakulás vagy megszűnés esetén, a távozó Felelős Személy köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, a nyilatkozatot a tisztséget betöltő személynek átadni, aki köteles azt az éves beszámolóhoz mellékelni saját nyilatkozatával együtt.

(5) *  A Felelős Hatóság a partnerség elvével összhangban gondoskodik a pályázati kiírások egyeztetéséről.

(6) *  A Felelős Hatóság az adott pénzügyi évre vonatkozó szakmai és a pénzügyi helyszíni ellenőrzéseit a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével az adott pénzügyi év október 15-ig folytatja le.

5. § (1) Az audit hatóság feladatait jogszabályban meghatározott szervezet látja el.

(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott auditálási standardok alapján

a) a horizontális rendelet 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően értékeli a Felelős Hatóság kijelölési kritériumoknak való megfelelését, az értékelésről jelentést és véleményt készít;

b) a Nemzeti Programokra vonatkozóan ellenőrzési stratégiát, valamint éves ellenőrzési tervet készít;

c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket;

d) az Európai Bizottság részére elküldendő éves elszámolás alátámasztása érdekében pénzügyi ellenőrzést végez;

e) az a), c) és d) pont szerinti ellenőrzések megállapításairól készített jelentéseket megküldi a Kijelölő Személynek;

f) a c) és d) pont szerinti ellenőrzések eredményei alapján éves véleményt bocsát ki;

g) közreműködik az éves összefoglaló c) és d) pont szerinti ellenőrzésekre vonatkozó részei összeállításában;

h) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását;

i) feladatkörét illetően véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában;

j) gondoskodik az Európai Bizottság által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések végrehajtása érdekében az audit hatóság részére korlátlan betekintést és hozzáférést kell biztosítani a monitoring és információs rendszerhez, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek.

(4) A Felelős Személy az audit hatóság megállapításai alapján - ha abban rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel - intézkedési tervet készít, és azt az audit hatóságnak megküldi.

(5) A Felelős Személy gondoskodik az intézkedési tervek megvalósításáról, illetve azok folyamatos nyomon követéséről, amelyről félévente, minden év május 15-ei és november 15-ei zárónappal beszámolót készít és a zárónapot követő 15 napon belül tájékoztatja az audit hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével.

4. * 

6. § * 

5. Monitoring Bizottság

7. § (1) A Monitoring Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki.

(2) *  A Monitoring Bizottság ellátja a Nemzeti Programok teljesülésének nyomon követését és javaslatot tesz az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések tartalmára.

(3) A Monitoring Bizottság tagja a Felelős Személy által erre felkért minisztérium és nemzetközi szervezet által delegált személy. A Monitoring Bizottságban megfigyelőként részt vehet az audit hatóság által delegált személy és a Felelős Hatóság által meghívott más szervezet képviselője. Az Európai Bizottság képviselői megfigyelőként részt vehetnek a Monitoring Bizottság ülésein.

(4) A Monitoring Bizottság az általa elfogadott ügyrend alapján működik.

6. A támogatás elszámolásának szabályai

8. § A Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó költségvetési támogatások terhére az 1. mellékletben meghatározott költségek számolhatók el.

6/A. *  Sürgősségi segítségnyújtás

8/A. § *  (1) Az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében, az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében és az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkében foglaltak alapján elkészítendő sürgősségi támogatás iránti kérelmet a Európai Bizottságnak való benyújtás előtt véleményezés céljából a pályázat előkészítését követően haladéktalanul meg kell küldeni a miniszter részére, aki véleményét soron kívül megküldi a pályázó részére, aki köteles azt figyelembe venni.

(2) A pályázó a pályázat Európai Unió részére történő benyújtására az (1) bekezdésben foglaltakat követően, a Kormány egyedi döntésében foglalt támogatásával jogosult. Ha a pályázó nem a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a miniszterrel közös előterjesztést kell készíteni.

(3) A pályázati szakaszban a pályázót, a projekt végrehajtása során a kedvezményezettet a Belügyminisztérium felé adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

7. Szabálytalanságok kezelése

9. § *  A Felelős Hatóság szabálytalansági eljárást folytat le, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzésében részt vevő személy, szerv szabálytalansági gyanút észlel.

10. § *  A szabálytalansági eljárás vezetését, a szabálytalansági döntést előkészítő dokumentumok elkészítését, a szabálytalanságok nyilvántartását és jelentését a - Felelős Személy által kijelölt - szabálytalanság-felelős végzi.

11. § (1) *  A támogatás felhasználásának ellenőrzését végző személy, szerv az általa észlelt szabálytalansági gyanúról értesíti a Felelős Hatóságot. A Felelős Hatóság az értesítés alapján szabálytalansági eljárást folytat le. Ha a támogatás felhasználásának ellenőrzését végző szerv jogszabály alapján jogosult arra, hogy a támogatással kapcsolatosan önállóan állapítson meg szabálytalanságot, a Felelős Hatóság szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül intézkedik a támogatás felhasználásának ellenőrzését végző szerv szabálytalansági döntésében foglaltak végrehajtása érdekében. A Felelős Hatóság gondoskodik továbbá az Európai Bizottság felé végzett elszámolás tekintetében a pénzügyi korrekció végrehajtásáról.

(2) *  A szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről, kapcsolódó álláspontjáról és a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vagy mellőzésére tett javaslatáról a Felelős Hatóság tájékoztatja a Felelős Személyt. Ha a Felelős Személy a szabálytalansági gyanú kivizsgálása mellett dönt, kijelöli a kivizsgálására felállított bizottság tagjait, valamint szükség esetén dönt szakértők eljárásba történő bevonásáról. A Felelős Hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről a kedvezményezettet értesíti. A szabálytalanság-felelős a tájékoztatás megküldését követő 5 munkanapon belül a szabálytalansági gyanút rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.

(3) *  A Felelős Személy dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.

(4) A szabálytalansági eljárás időtartama, a Felelős Személy (3) bekezdés szerinti döntésétől számított 45 nap, amely indokolt esetben legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A szabálytalansági eljárás időtartamába nem számít bele a kedvezményezett észrevételezésére biztosított időtartam. Ha a szabálytalanság megállapításához valamely hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság a döntését meg nem hozta. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.

(5) *  A Felelős Hatóság a szabálytalansági gyanú észlelésével egyidejűleg dönthet a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.

12. § (1) *  A szabálytalansági eljárás eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza

a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait;

b) a szabálytalansággal érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként;

c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét;

d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását;

e) az eljárásban közreműködők megnevezését;

f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását;

g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás és a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek az eljárást végző, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát;

h) a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot;

i) az eljárás során megállapított következtetéseket;

j) a szabálytalanság tényének megállapítása esetén

ja) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,

jb) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,

jc) a további intézkedésekre tett javaslatot; valamint

k) költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja esetén az erre való utalást, valamint azt, hogy ezzel összefüggésben feljelentést tettek-e.

(2) *  Ha a szabálytalansági eljárás során tartott meghallgatás lefolytatásával egyidejűleg nem készül jegyzőkönyv, a szabálytalanság-vizsgálati jelentéshez csatolni kell

a) a jegyzőkönyvtervezetnek a vizsgálatot végző személy aláírásával ellátott példányát és a jegyzőkönyvtervezetnek a meghallgatott személy részére történő megküldését igazoló dokumentumot, továbbá

b) a meghallgatott személynek a jegyzőkönyvtervezet tartalmának megismerésére és egyetértésére vonatkozó, valamint egyet nem értése esetén az erre történő utalást és észrevételeit is tartalmazó, aláírással ellátott nyilatkozatát.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a jegyzőkönyvtervezet és a meghallgatott személy nyilatkozata együttesen alkotja a jegyzőkönyv végleges tartalmát.

(4) *  A szabálytalansági eljárás lezárásáról és a szabálytalanság jellegére és súlyára tekintettel alkalmazandó jogkövetkezményekről a Felelős Személy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt.

(5) *  A szabálytalansági eljárás lezárulhat

a) a szabálytalanság hiányának megállapításával és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével;

b) - ha a szabálytalansági eljárás hibát tár fel - a hiba megtörténtének megállapításával, szükség esetén a hiba megszüntetésére irányuló intézkedés elrendelésével;

c) a szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel.

(6) A szabálytalanság megállapítása során elrendelt - együttesen is alkalmazható - intézkedés lehet

a) a szabálytalanság következményeinek enyhítésére vagy megszüntetésére vonatkozó intézkedés elrendelése;

b) pénzügyi korrekció megállapítása.

(7) *  A szabálytalansági eljárás eredményét a Felelős Hatóság közli a kedvezményezettel, és szabálytalanság megállapítása esetén a döntést - a hozzájárulással nem érintett személyes adatok kivételével - a Felelős Hatóság honlapján, a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a megsértett rendelkezések pontos hivatkozásával, a szabálytalanság következményének és a szabálytalanság eredményeként megállapított pénzügyi korrekció összegének, valamint az alkalmazott további intézkedések megjelölésével közzéteszi.

13. § (1) A kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyt érintő hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, a szabálytalansági döntéssel szemben jogorvoslattal élhet, ha a szabálytalansági döntés jogszabálysértő vagy a támogatási szerződésbe ütközik.

(2) *  A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni a Felelős Személynél, aki megvizsgálja azt és amennyiben nincs helye az (5) bekezdésben foglaltaknak, 25 napon belül továbbítja a miniszter részére véleményével és a szabálytalansági eljárás irataival együtt.

(3) *  A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtását a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig a Felelős Személy felfüggesztheti.

(4) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni a megsértett jogszabályi vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket. A kérelemben új - a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált - tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.

(5) *  A Felelős Személy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a jogorvoslati kérelmet, ha

a) a kérelem elkésett,

b) a kérelem nyilvánvalóan nem az arra jogosulttól származik,

c) a kérelem a szabálytalansági döntés ellen azonos tényállás mellett, ismételten előterjesztett,

d) a kérelem nem tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltakat.

(6) *  A jogorvoslati kérelemről az (5) bekezdés kivételével a miniszter a kérelem hozzá történő felterjesztésétől számított 15 napon belül dönt.

(7) A miniszter a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást is megvizsgálja, amelynek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(8) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges, a miniszter legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt. A kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, amelyre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.

(9) A miniszter az eljárás során bármikor a kérelmezőtől további - a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges - tájékoztatást kérhet, amelyet a kérelmező haladéktalanul köteles teljesíteni.

(10) * 

(11) *  Ha a jogorvoslati kérelem elbírálásához valamely hatóság előzetes döntése szükséges, a jogorvoslati eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság döntést nem hoz. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

14. § (1) A miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági döntést megváltoztatja,

c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy

d) *  a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a Felelős Hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.

(2) *  Ha a miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút észlel, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárásra utasítja a Felelős Hatóságot.

(3) *  A jogorvoslati eljárás eredményéről a Felelős Hatóság tájékoztatja a szabálytalansági eljárással érintett kedvezményezettet.

(4) *  A miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen további jogorvoslati kérelmet a miniszter által vezetett minisztériumnál előterjeszteni nem lehet.

15. § A Felelős Hatóság köteles minden intézkedést megtenni a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegeknek a kedvezményezettől történő behajtására, továbbá köteles gondoskodni az érintett összegek nyilvántartásáról.

8. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. § (1) * 

(2) Ez a rendelet a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Unió általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) a Menekültügyi, a Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról, a 2000/381/EK tanácsi határozat módosításáról, valamint az 573/2007/EK és az 575/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatok és a 2007/435/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

e) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

1. melléklet a 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelethez * 

ÚTMUTATÓ AZ ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEKRŐL
2014-2020-as programozási időszak - Belügyi Alapok

Bevezetés

Jelen útmutató (a továbbiakban: Útmutató) a rendelet 1. §-a hatálya alá tartozó európai uniós források felhasználása kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságának szabályait határozza meg a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelettel összhangban. A költségek a Belügyi Alapokra vonatkozóan meghatározott el nem számolható költségek kivételével a tagállam döntésétől függően számolhatók el, ezáltal az Európai Bizottság a tagállamok számára nagy mozgásteret biztosít a költségek elszámolhatósága kapcsán. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden, a „negatív listába” nem tartozó költség elszámolható lenne. Az Útmutató célja az elszámolhatósági elvek rögzítése, konkrétan meghatározva az el nem számolható költségek körét, valamint azt, hogy egyes költségek milyen feltételek mellett számolhatóak el. Az elszámolható költségek meghatározásakor a cél az, hogy az Útmutató azonos támogatási terület tekintetében azonos elszámolhatósági kritériumokat adjon meg.

1. Az elszámolhatóság általános szabályai

1.1. Fogalom-meghatározások

1. Beruházási jellegű projekt: azon projekt, amelynek fő célja eszközbeszerzés, ingatlan-beruházás vagy informatikai fejlesztés.

2. Bevétel: a projekt által a projekt támogathatósági időszaka során elért jövedelem.

3. Célcsoport: azon személyek, akik a projekt megvalósítása során létrejött terméket vagy szolgáltatást közvetlenül használják (közvetlen célcsoport), továbbá akik a projekt megvalósítása során létrejött termékből vagy szolgáltatásból közvetlenül nem részesülnek, azonban a projekt eredményei és hatásai helyzetüket befolyásolják (közvetett célcsoport).

4. Egyéb közreműködő: a kedvezményezett alkalmazásában nem álló szakmai megvalósításban közreműködők, önkéntesek.

5. Egyszerűsített elszámolási módok: a horizontális rendelet 18. cikk (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti támogatási formák (egységköltség-alapú térítés, egyösszegű átalány, százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás).

6. Elszámolható költség: az Útmutató által elszámolhatónak minősített költség, amely

a) a támogatási szerződésben rögzítésre került és közvetlenül a támogatás céljával összefüggésben merült fel;

b) az Útmutató 1.2. pontja szerinti elszámolhatósági időszakban ténylegesen felmerült és elszámoló bizonylattal alátámasztott;

c) megfelel az Útmutatóban rögzített feltételeknek és a pályázati kiírás elszámolható költségként nevesíti;

d) nem kerül nevesítésre, mint nem elszámolható költség.

7. Költség: az Útmutató értelmezésében minden olyan tétel, ami a projekt költségvetésében megjelenik, beleértve a projektvégrehajtás során felmerült változásokat is.

8. Mérföldkő: a projekt megvalósítása szempontjából jelentős időpont, esemény vagy a projekt megvalósítása révén elért szakmai vagy műszaki eredmény.

9. Működési célú támogatás: a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és az 574/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 515/2014/EU Rendeletének III. mellékletében meghatározott célkitűzésekre irányuló tevékenységek.

10. Összköltség: a támogatott projekt összes felmerülő, a Felelős Hatóság felé elszámolható és el nem számolható költsége.

11. Technikai Segítségnyújtás: a Felelős Hatóság vagy az audit hatóság által az intézményrendszer működtetése érdekében felhasznált forráskeret.

12. Tételes, dokumentum alapú elszámolás: a kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült, teljesített, tehát valós munkára alapozott költségek esetén alkalmazott elszámolás, amelynek során a teljesítés elszámoló bizonylattal, míg jogalapja szerződéssel, írásbeli megrendelővel, közigazgatási határozattal vagy ezekkel azonos bizonyító erejű dokumentummal igazolható.

13. Üzemeltetési kötelezettség időtartama: a projektmegvalósítási és a projektfenntartási időszak együttes időtartama.

14. Valós költségek: magukban foglalják a tételes költségelszámolással és az egyszerűsített elszámolási módok valamelyikével (elszámoló bizonylatok nélkül) elszámolt költségeket is.

1.2. Elszámolhatósági időszak

A horizontális rendelet 17. cikk (3) bekezdése értelmében a projekttel kapcsolatos költségeknek 2014. január 1. és 2022. december 31. között kell felmerülniük. A fenti hivatkozás alapján a költségek csakis abban az esetben finanszírozhatók az alapokból, ha a Felelős Hatóság 2014. január 1. és 2023. június 30. között meg is téríti azokat a kedvezményezettek felé. Megkezdett projekt abban az esetben részesülhet támogatásban, ha a támogatási kérelem benyújtásakor nem minősül fizikailag befejezettnek, továbbá a jelen jogszabályban és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelel.

A támogatott projektek esetében a pályázati kiírások a jelen pont szerinti általános elszámolhatósági időszakon belül szűkebb időtartamot is meghatározhatnak.

1.3. Az elszámolhatóság alapelvei és feltételei
1.3.1. *  Alapelvek

A pályázati kiírásokban az Útmutatóban foglaltakat kell alkalmazni. Ha a hatékony forrásfelhasználás megköveteli, a Felelős Hatóság az elszámolhatósági szabályokat az adott pályázati kiírás céljához testre szabva szűkítheti, a fejlesztés céljától függően részletezheti, specifikálhatja a keret jellegű szabályozáshoz képest (pl. a fejlesztés jellegéhez igazodva kizárhat egyes költségtételeket, vagy feltételhez kötheti azok elszámolását). Az Útmutató egyes költségtípusok tekintetében meghatározza azoknak a projektek keretében maximálisan elszámolható arányát az összes elszámolható közvetlen költséghez viszonyítva. Ezen arányokat növelni nem lehet, kivéve, ahol azt az Útmutató kifejezetten megengedi. Ezen túlmenően a pályázati kiírás határozhat meg további korlátozásokat. Amennyiben az Útmutatóban foglaltaktól eltérően a kedvezményezett saját szabályzata szigorúbb szabályokat rögzít, a kedvezményezett köteles a saját szabályzatában foglaltak szerint eljárni.

A Felelős Hatóság, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, a Belügyi Alapok által támogatott projekteknek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: közbeszerzési törvény) szerinti közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzési törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzéseit a pályázati kiírásban rögzített módokon ellenőrzi.

Az egyszerűsített elszámolási módok alapján történő elszámolás alkalmazásának lehetőségét a Felelős Hatóság eseti jelleggel, pályázati kiírásonként állapítja meg. Így előfordulhat, hogy az Útmutatóban felsorolt költség adott projekt esetében egyáltalán nem számolható el, vagy csak bizonyos felső korlátig számolható el. Kötelező az egyszerűsített költségelszámolási módok alkalmazása azon költségtípusoknál, amelyeknél a pályázati kiírás erre vonatkozó szabályozást tartalmaz.

Az értékcsökkenés és az önköltség alapú elszámolás kivételével a kifizetést banki átutalással, kivételes esetben készpénzben kell lebonyolítani.

Közbeszerzés útján beszerzett eszközök és szolgáltatások költségei csak tételes, dokumentumon alapuló elszámolással finanszírozhatóak.

Az uniós támogatásból beszerzett tárgyi eszközök után, valamint a beruházások esetében értékcsökkenés nem számolható el a projekt keretében.

1.3.2. Az elszámolhatóság általános feltételei

A kedvezményezett köteles a projekt megvalósítása során az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és alapvető elveket, továbbá az Európai Unió horizontális politikáinak szempontjait, különösen a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a környezetvédelem, közbeszerzési és versenyjogi szabályokat érvényesítve eljárni.

Csak olyan költségek számolhatóak el és csak olyan költségekre fizethető ki támogatás, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a) a Nemzeti Program keretében rögzített egyedi és nemzeti célkitűzések megvalósítása érdekében merülnek fel;

b) az alapok specifikus rendeleteiben felsorolt támogatható intézkedések *  megvalósítása érdekében merülnek fel;

c) *  főszabály szerint a kedvezményezetteknél ténylegesen felmerültek, teljesítettek, tehát valós munkára alapozottak és teljesülésük elszámoló bizonylattal, míg jogalapjuk szerződéssel, írásbeli megrendelővel, közigazgatási határozattal vagy ezekkel azonos bizonyító erejű dokumentummal igazolhatók (tételes, dokumentum alapú elszámolás). Előlegek esetében nincs szükség a teljesítés igazolására. Az egyszerűsített elszámolási módok alapján történő támogatás elszámolása teljesíthető, ha az így elszámolt költségek az Európai Bizottság által - vagy Felelős Hatóság szintjén - elfogadott módszertannal összhangban merültek fel;

d) teljes összegben az 1.2. pontban rögzített elszámolhatósági időszak során merültek fel. Kifizetett költségnek minősül a 2.2.5. alpontja szerinti értékcsökkenési leírás, valamint az állammal vagy önkormányzattal szemben adó- vagy járulék-elszámolás keretében beszámításra került kötelezettség. Kifizetett költségnek minősül továbbá a szállítói finanszírozású számlának a projekt megvalósításához igénybe vett harmadik személlyel kötött szerződés alapján a megrendelőnek járó kötbér vagy késedelmi kamat beszámítása miatt pénzügyileg nem rendezett része. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti beszámítás alapján történő kompenzáció kizárólag e nevesített esetekben fogadható el;

e) a támogatott projekt kapcsán merültek fel, a projekt céljainak eléréséhez, illetve végrehajtásához szükséges, és a projekt elfogadott költségvetésében, valamint annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, illetve amilyen mértékben annak célját szolgálják, ennek alátámasztása a kedvezményezett kötelezettsége;

f) ésszerűek és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különös tekintettel az ár-érték arányra és a költséghatékonyságra;

g) a költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (például a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, több potenciális ajánlattevőtől történő ajánlatkérés keretében beérkezett ajánlatok alapján kialakult árat vagy a Felelős Hatóság által előzetesen meghatározott egység árat). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lennie ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség beazonosítása. Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem kerülhet sor kettős finanszírozásra;

h) a projekt előkészítése, végrehajtása érdekében merültek fel;

i) az adott projektben elszámolható költségek körét a pályázati kiírás tartalmazza és a költségek nem szerepelnek az Útmutató, valamint a pályázati kiírás által nem elszámolhatónak minősített költségek között;

j) az elszámolhatóság időszakában, ezen belül a támogatási szerződésben rögzített projekt fizikai befejezés határidejéig merültek fel;

k) a kiadás az alapok specifikus rendeleteiben meghatározott célcsoporthoz kapcsolódik;

l) a pályázati kiírásban meghatározott földrajzi területen a projekt előkészítése, végrehajtása érdekében merültek fel.

1.3.3. A projektek finanszírozási forrásai

A támogatott projektek finanszírozása az uniós hozzájárulás, a nemzeti költségvetési forrásból nyújtott támogatás (együtt: nyújtott támogatás), a kedvezményezett elszámolható és nem elszámolható hozzájárulásai, valamint a projekt keretében keletkezett - tervezett és nem tervezett - bevételek által történik.

1.3.4. *  A bevétel és a nonprofit elv

A projekt jóváhagyásának időpontjában figyelembe nem vett, a projekt végrehajtása során közvetlenül keletkezett nettó jövedelemmel a kedvezményezett a projekt zárójelentésében számol el.

1.3.5. *  A piaci ár igazolása

Az elszámolásra kerülő egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat. A szokásos piaci ár bizonyítása a kedvezményezett feladata és felelőssége.

1. A piaci ár igazolására főszabály szerint maga a beszerzési eljárás dokumentumai szolgálnak.

2. Amennyiben a beszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény hatálya alá tartozik, úgy a szokásos piaci árat a hivatkozott törvények által szabályozott beszerzési eljárás dokumentumai igazolják.

3. Az előző pontban foglaltakon kívüli, nettó 1 000 000 forintot elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetén kedvezményezettnek a beszerzési eljárás során a szokásos piaci ár igazolására legalább három, azonos tárgyú és azonos igényeket/feltételeket megszabó, egymástól, valamint a kedvezményezettől független gazdasági szereplőktől származó írásos ajánlatot kell bekérnie. A nyertes ajánlattevő kiválasztása során a kedvezményezettnek a versenyt és a költséghatékonysági szempontokat megfelelően biztosítania kell, és a beérkezett ajánlatok alapján azt a gazdasági szereplőt kell nyertesnek nyilvánítania, aki az eljárást megindító felhívásban feltüntetett értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be.

a) Kedvezményezett ezen kötelezettsége - ide nem értve a 3. pont b) alpontja szerinti esetet - nem áll fenn olyan beszerzése tekintetében, amely a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazása esetén kivételnek minősülne a legalább három ajánlat bekérésének kötelezettsége alól. Ilyen esetben a kedvezményezett a 4. pont megfelelő alkalmazásával járhat el.

b) A Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján folytatott beszerzési eljárások esetén a 3. pont a) alpontja szerinti kivétel nem alkalmazható.

4. A nettó 1 000 000 forintot el nem érő, de a nettó 100 000 forintot meghaladó értékű beszerzés esetén - a szokásos piaci ár igazolásához - elegendő csupán egy írásos ajánlat bekérése, amelyet a Felelős Hatóság részére be kell mutatni. A nyílt kereskedelmi forgalomban kapható eszközök beszerzése esetén az írásos ajánlat kiváltható a beszerzés időpontjához képest hat hónapnál nem régebbi árlista bemutatásával (például forgalmazó cégek honlapja). E bekezdés rendelkezéseitől eltérni csak a Felelős Hatóság egyedi engedélye alapján, a beszerzendő eszköz vagy szolgáltatás egyedi jellegének alátámasztásával lehet (például hatósági monopólium vagy közüzemi szolgáltatás esetén).

5. A nettó 100 000 Ft értéket el nem érő értékű beszerzés esetén - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - a kedvezményezettnek nem szükséges írásbeli ajánlatot bekérnie.

6. A 3. pont alkalmazásában az ajánlatok nem fogadhatók el a piaci ár igazolására, amennyiben

a) a szerződéskötés időpontjához képest hat hónapnál régebben készültek,

b) nem valódi verseny eredményeként születtek, így különösen az ajánlattevő és a kedvezményezett, valamint azok tagjai között fennálló függőségi viszony (rokoni kapcsolat, tulajdonosi összefonódás) esetén,

c) azokat nem potenciális ajánlattevőktől kérte a kedvezményezett.

7. A költségek elszámolhatóságának feltételeként - eljárási formára és értékhatárra tekintet nélkül - a kedvezményezett köteles

a) a részekre bontás tilalmára tekintettel eljárni a beszerzés értékének - és így az alkalmazandó eljárásfajta - meghatározása során,

b) a szokásos piaci árat szabályszerűen igazolni,

c) a saját teljesítés költségeinek mértékét úgy megállapítani, hogy az ne haladja meg a szokásos piaci árat azzal, hogy az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat megalkotására kötelezett kedvezményezettől a szokásos piaci ár igazolására ajánlat bemutatása nem fogadható el,

d) a személyi jellegű költségek mértékét úgy megállapítani, hogy az - a kedvezményezett nyilatkozata alapján - ne haladja meg az adott intézményben szokásos mértéket, továbbá alkalmazásban állók esetén igazodjon a szokásos jövedelmi viszonyokhoz is,

e) betartani a támogatási szerződésben és annak mellékleteiben (különösen az Általános Szerződéses Feltételekben és a Felelős Hatóság Beszerzési segédletében) foglaltakat.

1.3.6. Elkülönített nyilvántartások vezetése

A számviteli nyilvántartásokat zárt informatikai rendszerben, kettős könyveléssel kell vezetni. A kedvezményezett köteles olyan számviteli nyilvántartást vezetni, amely elkülönített módon (pl. elkülönített ügyletkódon) tartalmazza a projekt keretében felmerült valamennyi, tételes, dokumentum alapú elszámolással érintett költséget és keletkezett bevételt, beleértve a Felelős Hatóság által biztosított támogatási összegeket is.

A kiadásnak azonosíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Különösen

a) meg kell felelnie a hatályos számviteli, adó és társadalombiztosítási szabályoknak, továbbá

b) a kedvezményezett szokásos költségszámítási módszereivel összhangban kell lennie.

Ha az egyszerűsített elszámolásra a Felelős Hatóság lehetőséget biztosít, azt a kedvezményezett a saját számviteli szabályozásának megfelelően köteles könyvelni, azonban elkülönített számviteli nyilvántartás vezetése ezen tételek esetén nem előírás.

Ha a projekt során tárgyi eszköz, immateriális javak vagy készlet beszerzése történik, azok kapcsán nyilvántartás vezetése szükséges.

Devizában megvalósuló kifizetések esetében devizaanalitika vezetése szükséges az elszámolás és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében.

1.4. Tartalék, előre nem tervezett többletköltségek
1.4.1. Általános tartalék képzése

A működési célú támogatások és a közös műveletek vonatkozásában a projektben általános tartalék képezhető.

A tervezett általános tartalék az előre nem látható, elvárható gondos tervezés mellett nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások fedezetére szolgál.

A tartaléknak a projekt összes elszámolható közvetlen költségéhez viszonyított maximális arányát - amely nem lehet több mint 10% - a pályázati kiírásban kell meghatározni.

A tartalék csak a Felelős Hatóság előzetes engedélyével a projekt költségvetésén belül átcsoportosítással használható fel, a felhasználásra vonatkozó igényt a költségvetés módosítására vonatkozó bejelentéssel kell kezdeményezni.

A tartalék felhasználása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat (pl. a közbeszerzésekről szóló törvény, illetve a Ptk. szerződésmódosításra vonatkozó előírásait), továbbá az Útmutatóban vagy a pályázati kiírásban rögzített százalékos vagy összegszerű korlátokat.

A módosítás következtében a támogatási szerződésben rögzített támogatási összeg, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási intenzitás nem növekedhet.

1.4.2. *  Előre nem tervezett többletköltségek finanszírozása

Az előre nem látható és a kedvezményezettnek fel nem róható okból szükséges többletköltségek csak előzetes bejelentéssel (a kedvezményezett kérelmére) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben rögzített feltételek teljesülése mellett számolhatók el (többlettámogatás), ha - a tervezés, pályáztatás vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontjában előre nem látható ok miatt bekövetkező - változásból fakad, továbbá ha a projekt keretében lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként válik szükségessé.

Többlettámogatás nyújtásáról, valamint annak összegéről - az esélyegyenlőség biztosítása mellett - a Felelős Hatóság ellenőrzését követően a Felelős Személy dönt. Az így megítélt többlettámogatás nem haladhatja meg a projekt teljes támogatási összegének 30%-át.

Nem nyújtható többlettámogatás az adott projekt végrehajtásához, amennyiben a költségvetési törvényben, illetve a nemzeti programban rögzített források kimerülése alapján már nincs lehetőség, kivételt képez ez alól az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben meghatározott felhatalmazás.

2. Az elszámolható közvetlen költségek részletes ismertetése

2.1. Előkészítés költségei

Előkészítés jogcímén a pályázati kiírásban meghatározott elszámolhatósági időszakban felmerülő, a projekt megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek előkészítéséhez kapcsolódó költségek számolhatók el. Így különösen:

a) jogszabály, hatóság, pályázati kiírás által előírt kötelező előzetes tanulmányok elkészítése,

b) megvalósíthatósági tanulmány,

c) környezeti hatásvizsgálat, előzetes vizsgálat, egységes környezethasználati engedélyhez kapcsolódó vizsgálat,

d) egyéb szükséges háttértanulmányok, szakvélemények,

e) szükséges engedélyezési dokumentumok, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek és ezek hatósági díjának (illeték, igazgatási szolgáltatási díj, egyéb eljárási költség) költségei (ideértve a művelési ág váltását, művelési ágból való kivétel adminisztratív költségét is),

f) tervellenőr költsége, ha alkalmazása jogszabály alapján kötelező,

g) közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is), mely nem lehet több a projekt összes közvetlen elszámolható költségének 1%-ánál,

h) előzetes igényfelmérés, célcsoport elemzése, piackutatás, szakértői hálózatépítés, szakértői műhelymunkák,

i) szükségletfelmérés, helyzetfeltárás,

j) társadalmi partnerek, érintettek bevonásával kapcsolatos költségek (ha a beruházás problémamentes megkezdéséhez indokolt, pl. helyi népszavazás, közmeghallgatás),

k) előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői tanácsadás.

Az előkészítés közbeszerzési költségeken kívüli összes elszámolható költsége nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 5%-át.

2.2. Beruházások

Az Útmutató értelmezésében beruházás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározottaknak megfelelő tevékenység.

Beruházás költségei alatt az Útmutató a Sztv. hatálya alá tartozó kedvezményezettek esetében az Sztv. 47., 48. és 51. §-a által meghatározottakat, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) hatálya alá tartozó kedvezményezettek esetében az Szja. törvény 3. § 54. pontjában meghatározottakat, az államháztartási számvitel hatálya alá tartozó kedvezményezettek esetén az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 15. és 16. §-a által meghatározottakat érti, azzal az eltéréssel, hogy az Útmutató 6. címében a nem elszámolható költségek között felsorolt, egyébként a jogszabályok szerint a beruházás bekerülési értékébe, illetve a beruházási költségbe beletartozó költségek nem elszámolhatóak.

Beruházási költség idegen tulajdonban lévő tárgyi eszközön (ideértve a földterületet, ingatlant) is elszámolható lehet, ha a kedvezményezett az idegen tulajdon használatára vonatkozóan jogalappal rendelkezik, és megfelel a pályázati kiírásban megfogalmazott feltételeknek.

A projekt fenntartási kötelezettséget bérelt vagy idegen tulajdonban lévő eszközön, földterületen, ingatlanon vagy ingatlanban megvalósított beruházások esetében is teljesíteni kell.

A beruházáshoz (beszerzett eszközhöz stb.) kapcsolódó képzés, betanítás költsége a beruházás bekerülési értékeként számolandó el.

A lízing, a bérlet és a vásárlás közül mindig az adott Alapot létrehozó specifikus rendelet céljainak leginkább megfelelő és költséghatékony megoldást kell választani.

2.2.1. Ingatlannal kapcsolatos költségek

Az ingatlan vásárlása, építése, felújítása vagy bérlése is elszámolható abban az esetben, ha az ingatlan rendelkezik a projekthez szükséges műszaki tulajdonságokkal, és megfelel a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak.

2.2.1.1. Ingatlanvásárlás

Ingatlanvásárlás alatt jelen Útmutatóban az Sztv. szerinti ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok számlacsoportba tartozó tételek értendőek * .

Ha a projekt megvalósítása olyan ingatlanokat érint, amelyekhez vagyoni értékű jogok kapcsolódnak (a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga * ) és a projekt nem megvalósítható a vagyoni értékű jogok megváltása nélkül, ezen költségek elszámolhatóak.

Az ingatlan értéke, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok megváltásának költsége kizárólag független árszakértői vagy értékbecslői határozat/szakvélemény vagy jogszabályban meghatalmazott hivatalos szerv által megállapított összeg erejéig lehet elszámolható. Az adásvétellel kapcsolatos valamennyi költség - pl. ügyvédi díjak, értékbecslés, kisajátítási terv, kártalanítási költségek - elszámolható.

Ha az ingatlanszerzés elengedhetetlen a projekt végrehajtása szempontjából, és egyértelműen kapcsolódik annak célkitűzéseihez, a már megépített épületek vásárlása vagy ingatlan építése az alább meghatározott feltételekkel támogatható:

a) Az ingatlant nem a projekt végrehajtását megelőzően nyújtott uniós támogatásból vásárolták/építették.

b) Az ingatlant kizárólag a projektben megnevezett célra használják. Ha ez csak részben teljesül, a felmerülő költségek csak a projektcélú használat arányában támogathatóak.

Értékcsökkenés alapján történő társfinanszírozás esetén e vagyontárgyak értékcsökkenésének csak a projekt számára történő felhasználás időtartamának és a tényleges felhasználás arányának megfelelő része jogosult támogatásra. Az értékcsökkenési leírást a nemzeti számviteli szabályokat *  betartva kell kiszámítani.

Az ingatlanvásárlás összes elszámolható költsége nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 10%-át.

2.2.1.2. Ingatlanbérlet

Akkor támogatható, ha közvetlen kapcsolat áll fenn a bérlet és az érintett projekt célkitűzései között:

a) Az ingatlant nem uniós támogatásból vásárolták/építették.

b) Az ingatlant csak a projekt végrehajtására használják. Ha ez nem teljesül, a költségek csak a projekt céljára történő felhasználás arányában támogathatók.

2.2.1.3. Építés (kivitelezés, átalakítás, bővítés, felújítás)

Építési költség akkor számolható el, ha a projekt végrehajtásához szükséges.

Az építési költségek alatt kell érteni az új építésen túl minden, az építmény rendeltetésszerű hasznosítását lehetővé tevő átalakítást, felújítást, bővítést.

Az akadálymentes hozzáférést biztosító átalakítási költségek elszámolhatóak, ha az akadálymentesítés végrehajtása nélkül az épület nem lenne alkalmas a feladat ellátására. Az akadálymentesítés szükségességét és az átalakítási terv megfelelőségét szakvéleménnyel kell alátámasztani. A projekt nem irányulhat kizárólag akadálymentesítési tevékenységre.

2.2.1.4. Terület-előkészítés

Elszámolhatók a projekt célkitűzéseihez illeszkedő terület-beruházásra alkalmassá tétele érdekében végzett előkészítő munkák költségei.

A terület-előkészítés összes elszámolható költsége nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 2%-át.

2.2.2. Eszközbeszerzések

A beszerzett eszközt a projekt fizikai befejezéséig fizikailag használatba kell venni és számvitelileg aktiválni kell. Tárgyi eszközkartont kell vezetni róla, amiről egyértelműen megállapíthatóak a használatbavétel adatai és az eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás összege. Az eszköz használatbavételét követően felmerült, a megvalósítási időszakon belüli eszköz-biztosítási díj elszámolható az Sztv.-ben és az Áhsz.-ben foglaltak szerint.

A projekt céljához kapcsolódó, a piacon elérhető, a projektcélok megvalósításához szükséges technológiát használó eszközök beszerzése elszámolható. Az eszköznek meg kell felelnie a hatályos szabványoknak és normáknak.

Főszabály szerint új, kereskedelmi forgalomban vagy gyártótól beszerezhető, első üzembehelyezésű gépek, berendezések, eszközök, anyagok beszerzése és beépítése támogatható. Az új jelző csak olyan beruházási jellegű termékeket illet meg, amelyeknél a kedvezményezett rendelkezik a vétel (a számlakiállítás dátuma) időpontjában kezdődő termékfelelősségi, garanciális és szavatossági jogainak érvényesíthetőségéhez szükséges, a gyártó és a forgalmazó által kibocsátott, hiteles dokumentumokkal.

Az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt használatból kivont tárgyi eszközt azonos rendeltetésű, azonos vagy jobb paraméterekkel rendelkező tárgyi eszközzel a kedvezményezett saját költségen, a Felelős Hatóságnak történő bejelentéssel kicserélheti. Ha a tárgyi eszköz az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt megrongálódik vagy megsemmisül, a kedvezményezett köteles azt saját forrásból pótolni vagy a célhoz kötött üzemeltetést a tárgyi eszközt helyettesítő más eszközzel biztosítani.

2.2.2.1. Használt eszköz beszerzése

A főszabálytól eltérően az alábbi feltételek teljesülése esetén elszámolható a használt eszköz beszerzése:

a) Adott eszközt a megelőző hét évben nem EU támogatásból szerezték be vagy állították elő, amit az eladó igazolni tud és más megoldás (új eszköz beszerzése, lízing stb.) igénybevétele nem indokolt.

b) Az eszköz eladója igazolja az eszköz eredetét.

c) Értéke nem érheti el a hasonló rendeltetésű, azzal azonos vagy közel azonos műszaki paraméterekkel rendelkező új eszköz piaci értékét, kivéve, ha a pályázati kiírás alapján kifejezetten cél a használt (korhű) eszközök beszerzése. A használt eszköz ára nem haladhatja meg a piaci árat.

d) A használt eszköznek is meg kell felelnie a hatályos szabványoknak, normáknak, technológiai és egyéb műszaki feltételeknek.

2.2.3. Immateriális javak beszerzése

A projekt megvalósításához szükséges immateriális javak (pl. szellemi termékek felhasználásának joga, licencek) bekerülési értéke elszámolható.

Az üzemeltetési kötelezettség időszakában érvényesülő, a 2.2.2. alpontban rögzített kicserélési és pótlási kötelezettség az immateriális javak tekintetében megfelelően alkalmazandó.

2.2.4. Lízing

Kizárólag az Sztv. 3. § (8) bekezdés 13. pontja szerinti pénzügyi lízing számolható el. Támogatott lízingügylet esetén kizárólag a lízingbe vevőnek nyújtható támogatás, a támogatás kedvezményezettje tehát közvetlenül a lízingbe vevő.

A számlával vagy egyéb, azonos bizonyító erejű számviteli bizonylattal igazolt lízingdíj tőkerésze elszámolható, ha a lízing az eszköz használatának legkedvezőbb módja, ellenkező esetben a többletköltségeket le kell vonni az elszámolható költségekből.

Zártvégű pénzügyi lízing esetén, ha a legrövidebb lízingelési időszak egyenlő az eszköz hasznos élettartamával, a támogatás alapjául szolgáló elszámolható költség nem haladhatja meg az eszköz piaci értékét.

Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén, ha a legrövidebb lízingelési időszak nem egyenlő az eszköz hasznos élettartamával, a lízingdíjakra a támogatható projekt megvalósítási időszakának arányában nyújtható uniós társfinanszírozásával támogatás. Ebben az esetben a lízingbe vevőnek bizonyítania kell, hogy a lízing volt a legköltséghatékonyabb módszer a berendezés használatának megszerzésére. Ha a költségek egyéb módszer alkalmazása (például a berendezés bérbevétele) esetén alacsonyabbak lettek volna, a többletköltséget le kell vonni a támogatható kiadásokból.

A lízingszerződéssel összefüggő egyéb költségek nem elszámolhatók (pl. kamat, árfolyam-különbözet). Az elszámolás alapját kizárólag a projekt megvalósítás során ténylegesen kifizetett lízingköltségek jelentik, tehát a megvalósítási időszakon túlnyúlóan felmerülő lízingdíjak nem elszámolhatók.

A lízing futamidő azzal a feltétellel áthúzódhat a projekt-fenntartási időszakra, ha a lízingdíj támogatásból finanszírozott hányada a projekt megvalósítás időszakában teljes egészében (mintegy előtörlesztésként) kifizetésre kerül, a tulajdonjog átszállása a lízingbe vevőre pedig a fenntartási időszak során megtörténik.

2.2.5. Értékcsökkenés

Értékcsökkenés a számviteli szabályozásnak megfelelően, a használatba vett tárgyi eszköz után elszámolható, ha az eszköz beszerzése a projekt keretében nem indokolt, vagy nem minősül elszámolható költségnek. Értékcsökkenést kizárólag a nem uniós támogatásból beszerzett, de a projekt megvalósításához közvetlenül igénybe vett eszközökre lehet elszámolni. Értékcsökkenés kizárólag az eszköznek a projekt megvalósítási időszakára eső tényleges használatának arányában, és a projektre fordított idő arányában számolható el.

Az eszköz hasznos élettartamát, az értékcsökkenés számítási módszerét és az éves értékcsökkenés mértékét az elszámolás során jelezni kell. Az elszámolható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott mértéket.

2.3. Fogyóeszközök, készletek

A fogyóeszközök, készletek költségei elszámolhatóak, feltéve, hogy azonosíthatóak, és a projekt végrehajtása szempontjából közvetlenül szükségesek, valamint a projekt során a raktárból kiadásra, felhasználásra kerültek.

2.4. Szolgáltatásvásárlások költsége

Harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, Sztv. 3. § (7) bekezdés 1-2. pontja szerinti igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költsége számolható el. Szolgáltatás költségei alatt az Útmutató az Sztv. 51. § (2) és (3) bekezdése által meghatározottakat érti a következő eltéréssel: az Útmutató 6. címében a nem elszámolható költségek között felsorolt, egyébként az Sztv. szerint a szolgáltatás bekerülési értékébe beletartozó költségek nem elszámolhatóak.

Különösen a következő szolgáltatási tevékenységek számolhatók el:

a) Felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költsége.

b) Műszaki ellenőri szolgáltatás, melynek az összes elszámolható közvetlen költséghez viszonyított aránya nem lehet több mint 1%.

c) Egyéb, a célcsoport számára közvetlenül nyújtott speciális szolgáltatások megvásárlásának költségei, mérnöki, szakértői díjak, tanácsadás (pl. fordítás, tolmácsolás, lektorálás, szociális munka, pszichológiai segítségnyújtás).

d) Képzéshez kapcsolódó költségek (részletesen lásd a 2.4.1. alpont alatt).

e) Projekttevékenységek hatékonyságának és eredményeinek vizsgálata.

f) Marketingeszközök fejlesztése.

g) Piackutatás.

h) K+F+I szolgáltatások díja.

i) Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerekhez kapcsolódó költségek (pl. minőség-ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatások költsége, minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek).

j) Rendezvényszervezés, kapcsolódó ellátási, ún. catering költségek, reprezentációs költségek kapcsolódó járulékokkal együtt.

k) A projekttevékenységhez kapcsolódó, nem a pályázati kiírás keretében kötelezőként meghatározott kommunikációs tevékenységek (pl. kiadványok, információs füzetek készítése, elektronikus megjelenés, képzések meghirdetése, tudatosság növelése, tájékoztatás, kommunikációs kampányok).

l) A megvalósításhoz kötődő és indokolt bérleti díjak.

m) Biztosítékok jogi, közjegyzői, bankköltségei, ha a támogatás folyósításához a biztosítéknyújtás kötelező (pl. bankgarancia költsége, ingatlan jelzáloghoz kötődő értékbecslés díja).

n) A fejlesztés tárgyára vonatkozó, az üzembe helyezést követően felmerülő vagyonbiztosítás díja (pl. a projekt keretében beszerzett és használt nagy értékű eszközök külön biztosítása). A biztosítás díja a megvalósítási időszak végéig számolható el. Az üzembe helyezést megelőzően felmerülő, a beszerzett tárgyi eszközhöz kötődő, a bekerülési érték részét képező biztosítási díj az eszközbeszerzések között elszámolandó.

o) A javítás, karbantartás költségei, ha az nem minősül felújítási költségnek.

p) A projekt megvalósításával kapcsolatban közvetve felmerülő, általános szolgáltatások:

pa) A pályázati kiírás által előírt nyilvánosság biztosításának költségei, melynek az összes elszámolható közvetlen költséghez viszonyított aránya nem lehet több, mint 0,5%.

pb) A projekt vonatkozásában végzett könyvvizsgálói szolgáltatás, az összes elszámolható közvetlen költséghez viszonyított aránya nem lehet több, mint 0,5%. A pályázati kiírásban projektszintű könyvvizsgálat előírása kizárólag az arra vonatkozó elvárás-rendszer jogszabályokkal összhangban történő meghatározása esetén lehetséges.

pc) Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek.

pd) Jogi, közjegyzői szolgáltatások költségei.

2.4.1. Képzés és képzési anyagok elszámolható költségeire vonatkozó részletes szabályok

A képzési tevékenységek vonatkozásában az elszámolható költségek a következők lehetnek:

a) Az oktatók költségei (szakértői díj, az előadói, illetve szerzői díj).

b) Az oktatók és a képzésben résztvevők utazási és szállásköltségei (tekintettel a 2.7. pontban foglalt feltételekre).

c) A képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei.

d) Képzés megszervezése, lebonyolítása.

e) Tananyag fejlesztése, kivitelezése, így különösen tankönyv, munkafüzet, CD, segédanyagok bérlése, beszerzése.

f) A projekt keretében végrehajtott (tananyag) fejlesztéshez és képzéshez kapcsolódó minősítési, értékelési, regisztrációs díjak.

g) A résztvevők (célcsoport) alkalmassági vizsgálata.

h) A résztvevők (célcsoport) biztosításának díja a projekt megvalósítás időszakában.

i) A célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás, illetve egyéb, a képzésük idejére fizetett díjazás (például megélhetési támogatás), képzés ideje alatti munkaidőre fizetendő munkabére vagy keresetkiegészítés, legfeljebb a képzést megelőzően és az alatt elért átlagkereset különbözete mértékéig, a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható. A vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a résztvevők létszámát, a juttatás egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét és az időtartamot (órákban).

j) Képzési, oktatási, kutatás-fejlesztési projektek esetén a résztvevők, illetve a kutatás-fejlesztésben közreműködő hallgatók, doktorandusok számára ösztöndíj is elszámolható. Az ösztöndíjra való jogosultság feltételeit, így különösen meghatározott tanulmányi eredmény elérése, a pályázati kiírás vagy a támogatási kérelem tartalmazza. Ösztöndíj a képzés eredményességét nem befolyásoló, igazolt betegség idejére is kifizethető és elszámolható.

k) A célcsoport tagjai közül a képzésben részt vevők körében a képzés ideje alatt jelentkező azon költségek, amelyek gyermekeik vagy más, tőlük függő hozzátartozó gondozása miatt merülnek fel.

Egyéb kiadások

a) a képzés céljára használt helyiségek, illetve eszközök bérleti díja,

b) képzés részvételi díja,

c) vizsgadíj, kivéve a pótvizsga díja,

d) bizonyítvány kiállításának díja,

e) képzés eredményességének nyomon-követéséhez kapcsolódó költségek,

f) képzők kiválasztásához kapcsolódó költségek,

g) képzéshez kapcsolódó egyéb költségek.

Csak a ténylegesen képzésben eltöltött idő vehető számításba. A költségeket résztvevőnként és alkalmanként vagy időszakonként (óránként, naponként, hetenként) az adott időszakban, adott helyen szokásos díjtételek figyelembevételével kell tervezni és elszámolni.

A beruházáshoz (beszerzett eszközhöz stb.) kapcsolódó képzés, betanítás költsége a beruházás bekerülési értékeként számolandó el.

2.5. Saját teljesítés

Saját teljesítés alatt értendő, ha a kedvezményezett bizonyos beruházásokat vagy szolgáltatásokat nem harmadik személyektől szerez be, hanem saját maga végez. Nem számít saját teljesítésnek a kedvezményezett kapcsolt vállalkozása által vagy nem gazdasági társaság kedvezményezett esetén a részben vagy egészben tulajdonában lévő gazdasági társaság által végzett teljesítés (lásd. 2.6 pont).

E tevékenység elszámolható értéke nem haladhatja meg a szokásos piaci értéket, nem haladhatja meg a pénzügyileg rendezett tételek alapján kimutatott közvetlen önköltséget. Az alátámasztás a kedvezményezett kötelezettsége.

Saját teljesítés esetében a támogatási kérelem keretében benyújtott költségvetésnek olyan részletezettségűnek kell lenni, amelyből az önköltség egyértelműen megállapítható, és ami összhangban van az önköltségre vonatkozó jogszabályokkal, szabályzatokkal.

2.5.1. Projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításai

A projekt céljának megvalósításában, illetve szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő személyzet

a) bruttó munkabére,

b) személyi jellegű egyéb kifizetései, ilyenek különösen a bérjellegű juttatások, az utazási költségtérítés, cafeteria,

c) munkaköri alkalmassági vizsgálat díja *  és

d) bérjárulékai

elszámolhatók.

Bérként, bérjellegű juttatásként kizárólag a projekt céljainak megvalósításával összefüggésben, a munkaviszony, kinevezés alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatások számolhatók el. A személyi jellegű egyéb kifizetések és bérjárulékok olyan mértékben elszámolhatóak, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak.

A bérköltség csak a ténylegesen kifizetett munkabér alapján a projekt keretében való foglalkoztatás arányában számolható el munkaidő-kimutatás alapján.

Ha a projekt végrehajtásához szükséges, többletfeladat, túlóra, túlszolgálat elrendelése célfeladatok kiírásával, többletfeladatot elrendelő megállapodás vagy megbízási szerződés keretében elszámolható.

Munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetében a munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra és a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésére/megszüntetésére vonatkozó jogszabályok által előírt, kötelezően fizetendő juttatások költsége olyan mértékben elszámolható, amilyen mértékben az a támogatott projekthez kapcsolódik függetlenül attól, hogy a munkavégzésre vonatkozó szerződés, illetve a kollektív szerződés az elszámolás arányára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

Nem elszámolható a jutalom, illetve az olyan jutalom jellegű kifizetés, amely mögött a teljesítés nem igazolható.

2.6. In-house beszerzések

A közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott in-house beszerzések eredményeként kötött szerződések alapján felmerült költségek elszámolhatóak, ha azok nem haladják meg a szokásos piaci értéket, valamint a pénzügyileg rendezett tételek alapján kimutatott közvetlen és közvetett önköltségértékét.

Ezen beszerzéseket olyan részletes, tételes egységárakat is tartalmazó kalkulációval kell alátámasztani, amelyből a beszerzés költsége egyértelműen megállapítható, és amely kétséget kizáróan igazolja, hogy e teljesítés szolgálja legjobban a költséghatékonyságot.

2.7. Útiköltség, kiküldetési költség

A projektben részt vevő célcsoportnak, illetve a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársaknak a projekt megvalósításához közvetlenül köthető, a támogatott tevékenységekhez kapcsolódó, külső helyszínen történő munkavégzése, a projekt megvalósításával összefüggő képzése miatt felmerülő utazási és szállásköltségei elszámolhatóak. Az utazási és napidíj költségek a magyar jogszabályok szerint járulékokkal együtt számolhatóak el.

A napi utazási idő és a bekerülési költségek alapján kell dönteni a naponta való utaztatás, az egyszeri (több hetes távollét esetén, hetente egyszeri) utaztatás és a helyszínen való elszállásolás között. Ha a napi utazási idő meghaladja a három órát, akkor célszerű az utóbbit választani, egyéb esetekben a költségek felmérését követően az alacsonyabb költséggel járó megoldást kell választani. A fogyatékkal élők utazása ez alól kivételt képezhet, a számukra legalkalmasabb (például külön busz) és megfelelően kialakított eszközöket kell igénybe venni.

A következő költségek számolhatóak el:

a) Utazás költségei

A költségtérítések alapja a tömegközlekedés legolcsóbb formája, a repülőutak főszabályként csak az oda-vissza 800 km-nél hosszabb utaknál engedélyezettek vagy amikor a földrajzi rendeltetési hely légi úton történő közlekedést indokol.

Az útiköltségek (utazás és helybiztosítás költsége) a 2. osztályú tömegközlekedési eszközök, külföldre repülőgéppel történő utazás esetén turista osztályú repülőjegy igénybevétele alapján számolható el.

Ettől eltérő költség elszámolását - különösen biztonsági szempontból - a Felelős Hatóság egyedileg engedélyezheti, ha az adott projekt sajátosságaira vagy a projektmegvalósítás egyedi körülményeire tekintettel indokolt.

Útiköltségek elszámolása tekintetében a kedvezményezettnek a külön jogszabályokban * , közjogi szervezetszabályozó eszközökben *  szereplő, valamint saját belső szabályzatában rögzített vonatkozó előírásokra is tekintettel kell lennie.

Hivatali vagy saját gépjármű (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonában álló gépjárművet is) használata esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges üzemanyag-költség vagy az adóhatóság által közzétett elszámolható üzemanyag-költség és a kilométerenkénti adómentes térítés figyelembevételével számolhatók el. Hivatali vagy saját gépkocsi használata esetén elszámolható a parkolási díj és a kiküldetés időtartamára eső autópálya használati díj.

Repülőgéppel történő utazás esetén elszámolható a reptéri illeték. Az utasbiztosítás költsége elszámolható. Utazási bérlet költségét olyan arányban lehet figyelembe venni, amilyen arányban az a projekt tevékenységet szolgálja, például amennyiben a képzés két hétig tart, akkor a havi bérlet árának felét.

b) Szállásköltségek

A szállásköltségek elszámolása esetén vendég-éjszakánként, belföldi szállás esetében legfeljebb - áfa nélkül számított - 15 000 Ft/fő/éj, külföldi szállás esetében bruttó 150 euró/fő/éj mértékű költség számolható el.

c) Helyi közlekedés költségei

A kiküldetés helyszínén igénybe vett tömegközlekedési eszközökön történő közlekedés költsége bizonylat alapján elszámolható. Indokolt taxi költség (pl. a szálláshely és a projekt megvalósításának helye, a konferencia helye vagy a projekttel közvetlenül összefüggésbe hozható helyszínek közötti út taxiköltsége) - ha tömegközlekedési eszköz igénybevétele nem lehetséges vagy csak indokolatlanul nagyobb időráfordítással - szintén elszámolható. Az indokoltság alátámasztása a kedvezményezett kötelezettsége.

d) Napidíj

A napidíj a pályázati kiírásban meghatározott mértékben számolható el.

A b), c) és d) pontok szerinti költségek elszámolása egységköltségek alkalmazásával történhet a pályázati kiírásban.

2.8. Célcsoportot érintő speciális költségek

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra vonatkozó speciális rendeletekben rögzített személyi kör tekintetében az alábbi költségek számolhatóak el:

a) Kisösszegű ösztönző.

b) Képzés:

ba) A célcsoport tagjai közül a képzésben részt vevők körében a képzés ideje alatt jelentkező azon költségek, amelyek a tőlük függő, a Ptk. szerinti hozzátartozó gondozása miatt merülnek fel.

bb) A célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás - célcsoporthoz kapcsolódó speciális költségekhez, illetve egyéb a képzésük idejére fizetett díjazás -, így különösen megélhetési támogatás, a képzés ideje alatti munkaidőre fizetendő munkabér vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelőzően és az alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható. A vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a résztvevők létszámát, a juttatás egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét és az időtartamot (órákban).

c) Beszerzés: a célcsoport számára a projekt keretében célzottan beszerzett és kiosztott, illetve a célcsoport számára megtartott foglalkozásokon felhasznált termékek.

d) A célcsoport számára a projekt keretében célzottan beszerzett egyéb termékek és szolgáltatások, így különösen belépőjegyek, kirándulások költsége és az ahhoz kapcsolódó szállás- és ellátási költségek, lakhatási célú projekt esetében a bérleti díj és a kapcsolódó rezsiköltség.

2.9. Projektmenedzsment költségek

A projektmenedzsment költségek mértéke, elszámolható költségek

A projektmenedzsment költségek mértéke együttesen nem haladhatja meg:

a) beruházási jellegű projekt esetében a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 2,5%-át,

b) nem beruházási jellegű projekt esetében a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 8%-át.

A projektmenedzsment költségeken belül kizárólag a következő tételek számolhatóak el:

a) bármely kedvezményezett esetén

aa) a projektjavaslat kidolgozása és a projekt fizikai befejezéséig a projektmenedzsment személyi jellegű ráfordításai,

ab) a kiküldetéshez kapcsolódó utazási költség a 2.7. pontban foglaltaknak megfelelően;

b) a %-os korláttól, illetve a közszféra szervezetekre vonatkozó szűkített elszámolhatósági költségkörtől kizárólag technikai segítségnyújtás keretében támogatott azon projektek esetén lehet eltérni, amelyeknél a projekt fő tevékenysége a személyi jellegű ráfordítások támogatása.

A projektmenedzsment költségek tekintetében a százalékban meghatározott átalány alapú elszámolásra a pályázati kiírásban foglaltak alapján van lehetőség.

2.10. Adók és közterhek, le nem vonható általános forgalmi adó

Ha a kedvezményezettnek lenne rá lehetősége, azonban nem él a visszaigénylés lehetőségével, a visszaigényelhető adók, közterhek nem számolhatóak el.

A le nem vonható áfa elszámolható a projekt keretében, kivéve, ha a kedvezményezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik, ekkor az áfa nem elszámolható költség.

2.11. Kutatás-fejlesztés és innováció

A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha az a normál működésen túlmutató kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre ösztönöz.

Elszámolható költség a programban részt vevő kutatók, fejlesztők, mérnökök, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordításai, a kutatás-fejlesztési és innovációs célra használt eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, a kizárólag az adott kutatás-fejlesztéshez, innovációhoz igénybe vett anyagfelhasználás és szolgáltatások költségei, illetve megbízási díj.

A K+F+I tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő speciális elszámolható költségek az alábbiak:

a) Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a szervezési innováció tekintetében a költségek kizárólag az infokommunikációs technológia eszközei és felszerelése beszerzési költségeit jelenthetik.

b) A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alkalmazása esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden, a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó, a KKV-knál felmerülő költség, ideértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, a munkaerő-kölcsönzés díját, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező ráfordításokat az Sztv. szerint, ha e költségek nem haladják meg a piaci árat. A tanácsadás költségei nem számolhatóak el.

3. Általános (közvetett) költségek

Az általános (közvetett) költségek nem kapcsolhatók teljes mértékben egy adott folyamathoz vagy tevékenységhez, azonban elengedhetetlenek a projekt keretében támogatott tevékenység végzéséhez.

Ilyen költségek a következők:

a) közüzemi díjak és szolgáltatások (például víz, gáz, elektromos áram, távhő, hulladékkezelési közszolgáltatás, telefon, fax, internet, telekommunikációs költségek),

b) postaköltségek, ideértve az elektronikus kommunikáció működtetéséhez kapcsolódó költségeket is (például e-aláírás alkalmazásához kapcsolódó tanúsítvány, kriptográfiai eszközök, időbélyegzés költségei),

c) takarítás,

d) őrzés,

e) állagmegóvás/karbantartás, ideértve az irodatechnikai és informatikai eszközök karbantartását is, kivéve a működési célú támogatások esetében,

f) biztosítási költség, így különösen a kedvezményezett irodájának biztosítása,

g) bankszámlanyitás költsége (ha a pályázati kiírás értelmében kötelező önálló bankszámlát nyitni a projektre), rendes havi adminisztratív (kezelési) költség és tranzakciós költségek,

h) dokumentációs, irattárazási, archiválási költségek,

i) a vállalatirányítási tevékenységek így különösen jogi, adminisztratív, igazgatási, könyvelési, bérszámfejtési, ellenőrzési, kontrolling és egyéb, a projekt megvalósítását közvetetten szolgáló tevékenységek ráfordításai,

j) a kapcsolódó anyag - és az Sztv. 80. § (2) bekezdésében, illetve az Áhsz. hatálya alá tartozó szervezetek esetén az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 4. pontja alapján meghatározott értékhatár alatti, egy összegben leírható tárgyi eszközök - költsége, így különösen nyomtató, számológép, papír, írószer,

k) kifejezetten a projektmenedzsment tevékenységhez kötődő irodabérlet.

A közvetett költségek mértéke együttesen nem haladhatja meg

a) beruházási jellegű projekt esetében a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 1%-át,

b) nem beruházási jellegű projekt esetében a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 7%-át.

Ezek a költségek csak a közvetett költségeken belül számolhatóak el, más költségkategóriákban nincs erre lehetőség.

Közvetett költség a kizárólag működési célú támogatásra irányuló projektek keretében nem számolható el. A közvetett költség további korlátozására a pályázati kiírásban a Felelős Hatóság jogosult. A saját teljesítésben megvalósuló tevékenység esetén az önköltségi ár kalkulálásakor figyelembe vett, az útmutató által közvetett költségként definiált kiadások esetében az önköltségi áras költségtételekre vonatkozóan közvetett költség - a kettős finanszírozás elkerülése érdekében - a projekt keretében már nem tervezhető.

4. Elszámolható költségekre vonatkozó százalékos korlátok

A jelen Útmutató hatálya alá tartozó projektek vonatkozásában egyes költségeknek a projekt összes elszámolható közvetlen költségére vetített százalékos arányára a következő táblázatban összefoglalt korlátozásokat szükséges betartani.

A Felelős Hatóság a pályázati kiírás keretében további korlátokat határozhat meg, vagy a táblázatban meghatározott százalékos mértékeket szűkítheti a kiírás céljának figyelembevételével.

A B
1. Költségtípus Mértéke %-ban
2. Projekt-előkészítés, tervezés (jogszabályban, illetve pályázati kiírásban megkövetelt megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésének költsége, beruházást tartalmazó projekteknél műszaki, kivitelezési tervek elkészítése, hatósági engedélyek megszerzésének költségei stb.). A közbeszerzési eljárások lefolytatásának költségét a százalékos korlátnak való megfelelés ellenőrzésekor nem kell figyelembe venni. 5%
3. Közbeszerzési eljárások lefolytatása 1%
4. Ingatlanvásárlás (föld, épület stb.) 10%
5. Terület-előkészítés (régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák stb.) 2%
6. Műszaki ellenőri szolgáltatás 1%
7. Projektmenedzsment beruházási jellegű projekt esetében 2,5%
8. nem beruházási jellegű projekt esetében 8%
9. Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás 0,5%
10. Könyvvizsgálat 0,5%
11. Közvetett költség beruházási jellegű projekt esetében 1%
12. nem beruházási jellegű projekt esetében 7%

A táblázatban szereplő százalékos korlát a projekt megvalósításakor - projektszintű megtakarítás eredményeként - sem léphető át. A kiírásban meghatározott, de uniós jogszabályban vagy az Útmutatóban nem szabályozott százalékos korlát túllépésének engedélyezése, így különösen projektszintű megtakarítás esetén a Felelős Hatóság hatásköre.

A táblázatban szereplő, százalékos korláttal korlátozott elszámolható költségek százalékban meghatározott átalányalapú módszerrel számolhatók el, ha a pályázati kiírás azt előírja vagy lehetővé teszi.

Kizárólag technikai segítségnyújtás keretében támogatott projektek esetén, ha a projekt fő tevékenysége a fenti táblázatban foglalt költségek elszámolása, a táblázatban foglalt, illetve az egyes címeknél is jelzett százalékos korlátoktól a Felelős Hatóság eltérhet.

5. Bevételek

Bevétel a projekt megvalósítása során, a projekttevékenységgel összefüggésben keletkezett - különösen az alábbi - tételek:

a) különböző tagdíjak, regisztrációs díjak befizetéseiből származó bevétel,

b) támogatott képzési díjak megfizetéséből származó bevétel,

c) tanulmányi szerződés keretében támogatott tanulmányok képzési díjának visszafizetéséből származó bevétel,

d) támogatott rendezvény belépődíjaiból származó bevétel,

e) egyéb támogatott tevékenységből származó bevételek, kivéve a 2.11. pontban jelzett kategóriák.

Levonásra nem kerülő tételek

Az alábbi, számviteli szempontból bevételként könyvelendő tételek, a jelen szabályozás értelmében nem képezik a bevétel részét, így nem kerülnek levonásra:

a) kötbér;

b) a támogatási előlegen realizált kamat;

c) foglalkoztatást célzó programok esetében a támogatott célcsoport foglalkoztatása során előállított termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel, ha a kedvezményezett e bevételeket a projekt céljaival összhangban a projekt megvalósítási időszakában a projekt megvalósításával szoros összefüggésben felmerült, a projekt költségvetésén kívüli kiadások finanszírozására fordítja és a projekt céljainak megfelelő felhasználást igazolja.

5.1. Bevételek levonása

A bevételeket teljes összegükben vagy arányosan kell levonni a projekt elszámolható költségéből, attól függően, hogy

a) a bevétel teljes egészében vagy csak részben származott a támogatott projektből, illetve

b) a támogatott projekt összes költsége vagy csak egy része kerül-e a projekt keretében elszámolásra.

A keletkezett bevétel miatti levonás mértéke az alábbi módon kerül meghatározásra:

1. A bevétel teljes egészében vagy csak részben származott a támogatott projektből:

a) ha a teljes bevétel a támogatott projektből származik, a teljes bevétel figyelembevételre kerül, a 2. pontban foglaltak szerint;

b) ha csak a bevétel egy része származik a támogatott projektből, akkor az a támogatott projekthez és az egyéb releváns tevékenységekhez kapcsolódó összes - beruházási és működési - költség alapján kerül arányosításra.

2. A támogatott tevékenység összes költsége vagy csak egy része kerül a projekt keretében elszámolásra:

a) ha a támogatott tevékenység összes költsége elszámolásra kerül a projekt keretében (tehát a projekt összköltsége azonos a projekt keretében elszámolható költségek összegével), akkor az 1. pont szerint a bevétel teljes összegében beszámításra kerül;

b) ha a támogatott tevékenység költségeinek csak egy része kerül a projekt keretében elszámolásra (a kedvezményezett által biztosított nem elszámolható hozzájárulás következtében, osztott finanszírozás esetén), akkor az 1. pont szerinti bevétel a projekt elszámolható költsége és az összes - beruházási és működési - költsége alapján kerül arányosításra.

A bevételek kezelésekor is biztosítani kell a kettős finanszírozás elkerülését.

5.2. Bevételek figyelembevételének időtartama

Bevételként legkésőbb a projekt fizikai befejezéséig számlázott bevételeket kell figyelembe venni. Az üzembe helyezésnek a fizikai befejezés időpontjáig meg kell történnie. Ha a projekt projektelemekre bontható, amelyek üzembe helyezési időpontja egymástól független, akkor a projektelemek által termelt bevétel csak az adott projektelem üzembe helyezéséig felmerülten kerül figyelembevételre.

6. Nem elszámolható költségek

Bármely alap keretében támogatott projekt esetén nem elszámolható költség:

a) levonható áfa, adó és közterhek;

b) hitelkamat;

c) pénzügyi, finanszírozási tranzakciókon realizált árfolyamveszteség;

d) bírságok és perköltségek * ;

e) beépített föld vásárlása a projekt összes elszámolható közvetlen költségének 10%-át meghaladó mértékben;

f) beépítetlen földterület vásárlása;

g) személyi költségek keretében a jutalom és a sikerdíj összege;

h) szakképzési hozzájárulás * ;

i) olyan alvállalkozásba adott tevékenységek, amelyek anélkül emelik a végrehajtás költségeit, hogy hozzáadott értékkel rendelkeznének a projekt szempontjából;

j) kormánytisztviselők, közalkalmazottak, a kedvezményezettnél alkalmazásban álló egyéb személyek elszámolt béren felüli díjazása, ha szokásos napi közigazgatási feladataikhoz és munkakörükhöz kapcsolódik;

k) projektszemélyzetre költött ajándék és reprezentációs költségek, harmadik félnek továbbszámlázott költség;

l) a számviteli nyilvántartásban nem aktivált, valamint a fel nem használt tárgyi eszköz és készlet beszerzési költsége;

m) az eszközbeszerzésekhez kapcsolódó, a projekt fizikai befejezését követően felmerült support költségek;

n) a valuta átváltásokból származó árfolyamveszteségek, illetve díjak, valamint a kamattartozás kiegyenlítése, hitelkeret-túllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek stb.;

o) rendelkezésre állási díj szolgáltatásvásárlás keretében;

p) a projektmegvalósítási időszakot meghaladó garanciális időszak esetében, a jólteljesítési és visszatartási garanciával érintett, visszatartott összeg.

7. Egyszerűsített elszámolási mód

A horizontális rendelet 18. cikke értelmében a 2014-2020-as időszakban felértékelődik az egyszerűsített elszámolási eszközök szerepe.

A tételes, dokumentum alapú elszámoláson túl alkalmazható - átalány alapú - elszámolási módok a következők:

a) százalékban meghatározott átalány (flat rate),

b) átalányalapú egységköltség (standard scale of unit cost),

c) egyösszegű átalány (lump sum).

A felsorolt elszámolási módok lehetőséget adnak a költségek elszámolására anélkül, hogy a kedvezményezett a felmerült költségeket a kifizetési igénylésében részletesen bemutatná, alátámasztó dokumentumok bemutatásával igazolná. A támogatást nyújtó és ellenőrző szervezetek nem kérik sem a dokumentum alapú, sem a helyszíni ellenőrzés során a felmerülést igazoló dokumentumokat, elszámoló bizonylatokat, könyvelési nyilvántartást.

Az alkalmazható elszámolási módok kombinálhatók, de egy elszámolható költségre, illetve egy tevékenységre egyféle elszámolási mód alkalmazható.

Az egyszerűsített elszámolási módok bevezetése módszertani megalapozáshoz kötött, kivéve, ahol a horizontális rendelet az ettől való eltekintésre lehetőséget ad. A javasolt elszámolási módok bevezetését megalapozó módszertant, alkalmazási feltételeit, korlátait előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítás alapján kell megállapítani.

Ha egyszerűsített elszámolási módszertan valamely költségtípus esetén biztosított és az Útmutató az adott költségtípus elszámolása során átalány alapú elszámolást ír elő, úgy kötelező a pályázati kiírásban, illetve a projektmegvalósítás során - a pályázati kiírásban érintett valamennyi kedvezményezettre vonatkozóan - az átalány alapú elszámolás használata.

A közvetlen költségek esetében egyszerűsített elszámolási módon történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az adott költség nem közbeszerzés-köteles tevékenységhez kapcsolódik és ha azt a pályázati kiírás előírja.

7.1. Százalékban meghatározott átalány
7.1.1. Elszámolható költségek maximalizált költségkorlátja - módszertani megalapozással

A Felelős Hatóság a pályázati kiírás keretében bizonyos elszámolható költségekre meghatározhat átalány alapon elszámolható százalékos korlátokat, ez esetben a módszertani megalapozás a Felelős Hatóság felelőssége.

7.1.2. Az Európai Bizottság által előírt százalékos átalány mértékek alkalmazása - módszertani megalapozás nélkül

A Felelős Hatóság a pályázati kiírás keretében alkalmazhatja az Európai Bizottság által előírt százalékos átalánymértékeket anélkül, hogy módszertani előkészítést kellene készítenie.

7.2. Átalány alapú egységköltség

Az átalány alapú elszámolás olyan változata, amellyel az eddigi input-orientált rendszer helyett egy output-, illetve folyamatelem-orientált rendszer felé lehet elmozdulni. A módszer szerint a mérhető outputhoz, folyamatelemhez egységköltségeket kell meghatározni, és az elszámolható költség a teljesített output darabszámának és a kapcsolódó egységköltségnek a szorzatával egyenlő.

Az átalány alapú egységköltség szerinti elszámolás során kizárólag a mennyiséget kell igazolni és nem az egységköltség ténylegesen felmerült költségösszegének alátámasztottságát.

7.2.1. Átalány alapú egységköltség megállapítása - módszertani megalapozással

Az egységköltség megállapításnak lehetséges módszerei:

a) korábbi pénzügyi adatok, kimutatások, statisztikai analízis, tanulmány stb.,

b) nemzeti hatóságok által alkalmazott egységárak (pl. üzemanyag norma),

c) piaci ár.

Az átalány alapú egységköltség értékét a Felelős Hatóság adott pályázati kiírás keretében határozza meg, ez esetben a módszertani megalapozás a Felelős Hatóság felelőssége.

7.2.2. Az Európai Bizottság által előírt átalány alapú egységköltség - módszertani megalapozás nélkül

A projekt szakmai megvalósításában közvetlenül közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításainak egységköltségére az európai bizottsági ajánlás szerint az éves bruttó személy jellegű ráfordítást osztani kell 1720 órával.

7.3. Egyösszegű átalány

Az átalány alapú elszámolás egy változata, amikor a projekt támogatási összege vagy annak egy része előre rögzített egy összegben és előre rögzített feltételek teljesülése esetén kerül folyósításra a kedvezményezett számára.

Olyan projekteknél érdemes alkalmazni, ahol az output kevésbé számszerűsíthető vagy kevésbé részekre bontható, azaz output helyett inkább eredmény-orientált megközelítést hordoz magában (teljesült/nem teljesült megközelítés).

A módszer szerint az előre pontosan definiált eredmény egy előzetes valós költségbecslésen alapszik. Az ellenőrzés a támogatás igazolásához a projekt előrehaladását/teljesülését fogja vizsgálni, és nem a valós költségeket. Az egyösszegű átalány alapú elszámolás lefedheti a projekt egészét, illetve annak egy részét (egy vagy több tevékenységét).

Az egyösszegű átalány alapú támogatás kifizetése során nincs lehetőség arányosításra. Ha a teljesítés nem 100%-os, nincs lehetőség támogatás kifizetésére, kivéve ha a támogatási szerződésben a közbenső lépések arányos kifizetéssel rögzítésre kerültek.

7.3.1. Egyösszegű átalány megállapítása - módszertani megalapozással

Az egyösszegű átalány összegét a Felelős Hatóság az adott pályázati kiírás keretében határozza meg, ez esetben a módszertani megalapozás a Felelős Hatóság felelőssége.


  Vissza az oldal tetejére