A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

459/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

a tőzsdék, a központi értéktári és a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó tőzsdék, a központi értéktári és a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet a Tpt.-ben meghatározott, szakosított hitelintézetnek nem minősülő, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet.

II. FEJEZET

A TŐZSDE

1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. § (1) A tőzsde az 1. melléklet szerinti mérlegből, a 2. melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló - kettős könyvvitellel alátámasztott - éves beszámolót, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti üzleti jelentést készít. Az Szt. éves beszámoló tartalmára vonatkozó rendelkezéseit a tőzsde az e rendeletben meghatározott sajátosságokra tekintettel alkalmazza.

(2) A tőzsde a belső számviteli rendjét oly módon alakítja ki, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) információs igényeit.

2. A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

4. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A követelések között kell kimutatni:

a) a tőzsdei kereskedőktől járó, a kereskedési jog gyakorlásáért felszámított díjak miatti követelést,

b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjak miatti követelést,

c) a tőzsdén kötött ügyletek után a belső szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékok miatti követelést,

d) a tőzsdén, tőzsdén kívül vagy jogszabály által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultság biztosításáért felszámított díjak miatti követelést,

e) az egyéb követelést.

(3) Az értékpapírok között kell kimutatni a tőzsde szabad pénzeszközeiből vásárolt állampapírok és a hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok értékét.

5. § (1) A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és az adózott eredményből áll.

(2) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a létesítő okiratban rögzített, a tőzsde tulajdonosai által teljesített hozzájárulás (alaptőke) és az abban bekövetkezett, cégbíróság által bejegyzett változás összegét. A Tpt. hatálybalépése előtt már működő, a Tpt. hatálybalépését követően részvénytársasággá átalakult tőzsde esetében jegyzett tőkeként kell kimutatni az átalakulással létrejövő részvénytársaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke és az abban bekövetkezett, cégbíróságon bejegyzett változás összegét.

3. Az eredménykimutatás tagolása és tételeinek tartalma

6. § (1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tőzsdei tevékenység bevételei között kell kimutatni:

a) a kereskedési jog gyakorlásáért felszámított díjat,

b) a tőzsde szolgáltatásaiért járó díjat,

c) a tőzsdén kötött ügyletek után a belső szabályzatokban meghatározott mértékben járó forgalmi jutalékot,

d) a tőzsdén, tőzsdén kívül vagy jogszabály által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultság biztosításával összefüggésben beszedett díjat.

(3) Az egyéb bevételek között elkülönítetten kell bemutatni a tőzsde részére befolyt felajánlások és hozzájárulások összegét.

4. A kiegészítő melléklet

7. § A kiegészítő melléklet az Szt. előírásainak a tőzsde sajátosságaira tekintettel történő alkalmazásán túlmenően tartalmazza:

a) a tőzsdei kereskedők számát,

b) az üzleti évben belépő új tőzsdei kereskedők számát és a kereskedési jog megszerzéséért befizetett díjak összegét,

c) a tőzsdei kereskedők számának az üzleti évben történő csökkenését,

d) a tőzsdei tevékenység bevételeiből, a tőzsdei kereskedők által összesen befizetett éves díjak összegét.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI, A KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET

5. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

8. § (1) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet az Szt. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint az Szt. 95. §-a szerinti üzleti jelentést készít. Az Szt. éves beszámoló tartalmára vonatkozó rendelkezéseit a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet az e rendeletben meghatározott sajátosságokra tekintettel alkalmazza.

(2) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet belső számviteli rendjét oly módon alakítja ki, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet információs igényeit, továbbá teljesíthesse a jogszabály által előírt nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettséget.

6. A mérleg tagolása és tételeinek tartalma

9. § (1) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet éves beszámolója mérlegét az Szt. 1. számú mellékletében előírt tagolásban a 3. melléklete szerint továbbrészletezve készíti el.

(2) A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve az értéktőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értéktőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(3) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységből adódó követelésként kell kimutatni:

a) az árutőzsdén, illetve az értéktőzsdén kötött azonnali és határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató részére végzett, tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy jogszabály által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolásáért, az elszámolt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítésének lebonyolítása miatt felszámított díjakra szóló követelést,

b) az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetése miatt felszámított díjakra szóló követelést.

(4) Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységből adódó befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értéktőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.

(5) Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, a központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, a központi értéktári tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységekért, valamint egyéb - a Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.

(6) A befektetési szolgáltatásokból adódó követelések között kell kimutatni a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet saját számlájára, tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönadási ügyletek miatt fennálló követelések összegét.

(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a vevőkövetelések, a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések, a váltókövetelések, a tőzsdével szembeni követelések, valamint a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységből adódó követelések közé nem tartozó követelések összegét.

(8) A forgóeszközökön belüli értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni a szabad pénzeszközökből beszerzett állampapírok és hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét.

(9) A pénzeszközökön belül, az analitikus nyilvántartások vagy a főkönyvi nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni a szabad pénzeszközöknek a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB), illetve hitelintézetnél éven belüli lejáratú betétbe vagy a pénzforgalmi számlán elhelyezett összegét, valamint a pénztárban ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszeget.

10. § (1) A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve az értéktőzsdével szemben a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat. A könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdével és az értéktőzsdével szembeni kötelezettségeket elkülönítetten kell megjeleníteni.

(2) A központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségként kell kimutatni:

a) az árutőzsdén, illetve az értéktőzsdén kötött azonnali és határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató részére végzett, tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy jogszabály által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolásával, az elszámolt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítésének lebonyolításával összefüggésben keletkezett kötelezettséget,

b) az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetésével összefüggésben felmerült kötelezettséget.

(3) Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni a megbízásra történő kamat- és osztalékbeszedés során a központi értéktári tevékenységet végző szervezet által átvett, beszedett kamatok, osztalékok összegét mindaddig, amíg azt a központi értéktári tevékenységet végző szervezet azokat nem továbbította. Itt kell kimutatni továbbá az értékpapírok letétkezelése, letéti őrzése, az értékpapírszámla és a letéti igazolások kiállítása, a részvénykönyv vezetése, az értékpapírok be- és kiszállítása, a központi értéktári tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek és egyéb szolgáltatások miatt felmerült kötelezettségek összegét.

(4) A befektetési szolgáltatásokból adódó kötelezettségként kell kimutatni a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet saját számlájára, tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönbevételi ügylet miatt fennálló kötelezettségek összegét.

(5) Egyéb kötelezettségként kell kimutatni a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, a vevőtől kapott előlegek miatti kötelezettségek, a szállítói tartozások, a váltótartozások, a tőzsdével szembeni kötelezettségek, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségek, a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségek közé nem tartozó kötelezettségek összegét.

(6) A céltartalékokon belül az egyéb céltartalékok között kell a mérlegben szerepeltetni a Tpt. szerint a jövőbeni veszteség fedezetére - jogszabály alapján - képzett céltartalékot.

7. A mérlegtételek értékelése

11. § (1) Az egyéb követeléseken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló követelések összegét azok keletkezésekor és a mérleg fordulónapján az Szt. 60. §-a szerint kell értékelni a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(2) Ha a lebonyolító az MNB, a követelés összegét, annak keletkezése napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a követelés értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(3) Ha a követelés a külföldön lebonyolított ügyletek teljesítésére átutalt pénzösszeg címen merült fel, annak értékelésére az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig az Szt. 60. §-át kell alkalmazni a követelés könyvviteli nyilvántartásokba történő felvételekor.

(4) Az egyéb kötelezettségeken belül a külföldi letétkezelővel szembeni, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket azok keletkezésekor és a mérleg fordulónapján az Szt. 60. §-a szerint kell értékelni az (5) és (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(5) Ha a lebonyolító az MNB, a kötelezettség összegét annak keletkezése napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. A mérleg fordulónapján a kötelezettség értékelésekor, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot, az ügylet elszámolásakor (pénzügyi rendezésekor) az MNB által érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(6) Ha a kötelezettség az ügyletek teljesítésére külföldi által átutalt pénzösszeg címen merült fel, annak értékelésére az Szt. 60. §-át kell alkalmazni. Az MNB által történő lebonyolítás esetén az MNB által az átutaláskor érvényesített devizaárfolyamot, hitelintézet által történő lebonyolítás esetén, a hitelintézet által a lebonyolításkor érvényesített devizaárfolyamot kell figyelembe venni, egyéb esetben pedig az Szt. 60. §-át kell alkalmazni a kötelezettség könyvviteli nyilvántartásokba felvételekor.

8. Könyvvezetésre vonatkozó előírások

12. § (1) A központi értéktári tevékenységet végző szervezet az általa letétben őrzött nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált, idegen tulajdonú értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosként névértéken mutatja ki.

(2) A nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.

(3) A központi értéktári tevékenységet végző szervezet az általa vezetett értékpapírszámlákról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapír-fajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként nyilvántartást vezet.

(4) A kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról a központi értéktárnak értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetni.

(5) Az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

(6) Az óvadéki repóügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír-viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kötelezettség-többletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el.

(7) A szállításos repóügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték - esetleges felhalmozott kamattal csökkentett - összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron - az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron - és a felek kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

(8) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor

a) a kölcsönbe adó

aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket - az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket - a követelésként a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,

ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyvviteli nyilvántartásaiba a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,

ac) a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;

b) a kölcsönbe vevő

ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyvviteli nyilvántartásaiba a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken a kötelezettségekkel szemben,

bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a követelésként a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),

bc) a kölcsön futamideje alatt a pénzben fizetett óvadékot követelésként, az értékpapír formájában adott óvadékot az analitikus nyilvántartásban való elkülönítésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,

bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.

(9) A megbízó tulajdonát képező értékpapír - a megbízóval kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a kölcsönzésben bizományosként közreműködő központi értéktári tevékenységet végző szervezet a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az idegen tulajdont képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönbe adott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban megbízónként és értékpapír-fajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönadott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a központi értéktári tevékenységet végző szervezet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti a megbízók tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapír-tulajdonos - megbízót megillető kölcsönzési díj összegét kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj megbízó felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(10) A megbízó javára kölcsönvett értékpapír esetén a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a megbízó kölcsönbe vett értékpapírját és a megbízó által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. A megbízó által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) a megbízóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha a megbízó értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelőként eljáró központi értéktári tevékenységet végző szervezet bonyolítja, akkor megbízója tájékoztatása alapján köteles a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.

9. Az eredménykimutatás tagolása és tételeinek tartalma

13. § (1) Az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban az „értékesítés nettó árbevétele” helyett a „központi értéktári, központi szerződő fél tevékenység bevétele”-ként kell kimutatni a központi értéktár és a központi szerződő fél által végzett szolgáltatásokért felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül vagy jogszabály által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, egyéb jutalékokat, a letétkezelési és őrzési díjakat, a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért, az értékpapírszámla vezetésért, a részvénykönyv vezetéséért, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységért, továbbá az egyéb - a Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat.

(2) Az Szt. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban, ha az összköltségeljárással készül, akkor a megfelelő költségeket tartalmazó ráfordítások között, ha az forgalmi költségeljárással készül, akkor az „értékesítés közvetlen költségei”, illetve az „értékesítés közvetett költségei” között kell kimutatni az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő közvetlen, illetve közvetett költségeket.

10. A kiegészítő melléklet

14. § A kiegészítő melléklet az Szt. előírásainak a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet sajátosságaira tekintettel történő alkalmazásán túlmenően a következőket tartalmazza:

a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,

b) a Tpt. szerint a várható veszteség fedezetére - jogszabály alapján - képzett céltartalék összegét,

c) a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,

d) a befektetési szolgáltatók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen,

e) a saját tulajdonú és a megbízásra kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírok értékét értékpapíronkénti részletezésben,

f) a szabad pénzeszközök állampapírba, hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba befektetett, valamint MNB-nél, illetve hitelintézetnél elhelyezett betétszámlán lévő, továbbá repóügyletre fordított összegét.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

16. § (1) A tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének e rendeletben megállapított sajátos szabályait először a 2016. évben induló üzleti év könyvvezetésére és az erről az üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A 2015. üzleti évről készített beszámolóra a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 348/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 2015. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

17. § Ez a rendelet a bankok és más pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. § * 

1. melléklet a 459/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A tőzsde mérlegének tagolása

ESZKÖZÖK

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások

Eszközök (aktívák) összesen (A+B+C)

FORRÁSOK

D. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Lekötött tartalék

V. Értékelési tartalék

VI. Adózott eredmény

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

Források (passzívák) összesen (D+E+F+G)

2. melléklet a 459/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A tőzsde eredménykimutatásának tagolása

I. Tőzsdei tevékenység bevételei

II. Egyéb bevételek

III. Aktivált saját teljesítmények értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások

V. Személyi jellegű ráfordítások

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

A. Tőzsdei tevékenység eredménye (I+II±III-IV-V-VI-VII)

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)

C. Adózás előtti eredmény (±A±B)

X. Adófizetési kötelezettség

D. Adózott eredmény (±C-X)

3. melléklet a 459/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet az Szt. 1. számú melléklete szerinti mérleg egyes sorait a következőképpen köteles részletezni:

A mérleg „B/II. Követelések” főcsoportjának tagolása a következő:

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

5. Váltókövetelések

6. Tőzsdével szembeni követelések

7. Központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységből adódó követelések

a) Központi szerződő fél által nyújtható szolgáltatásból adódó követelés

b) Értéktári szolgáltatások miatti követelés

c) Befektetési szolgáltatásból adódó követelés

8. Egyéb követelés

Az „A” változatú mérleg „F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek” mérlegfőcsoportjának és a „B” változatú mérleg „D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek” mérlegfőcsoportjának tagolása a következő:

1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebből: az átváltoztatható kötvények

2. Rövid lejáratú hitelek

3. Vevőtől kapott előlegek

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

5. Váltótartozások

6. Tőzsdével szembeni kötelezettségek

7. Központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységből adódó kötelezettségek

a) Központi szerződő fél által nyújtható szolgáltatásból adódó kötelezettség

b) Értéktári szolgáltatások miatti kötelezettség

c) Befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség

8. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

9. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

10. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

11. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek


  Vissza az oldal tetejére