A jogszabály mai napon ( 2018.12.13. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

Ismeri a különböző technikákat az olvasás-, írás-, beszéd- és hallottszöveg-értési készség, illetve a recepció, produkció, interakció és a közvetítőkészség fejlesztésére.

Ismeri a tartalomalapú nyelvoktatás legfontosabb elveit és gyakorlatát (pl. kéttannyelvű oktatás).

Ismeri az információs és kommunikációs technikák speciális, nyelvtanuláshoz kötődő, integrált alkalmazásának lehetőségeit (a tanulói autonómia erősítése, az interaktív tábla lehetőségei, virtuális tanulási felületek, kevert tanulási módok).

Ismeri a nyelvtudás mérésével és értékelésével kapcsolatos kutatások legfontosabb eredményeit, a Közös Európai Keretrendszer elfogadott szintleírásait, a nyelvi mérés és vizsgáztatás alapelveit.

Ismeri a tantervkészítés elméleti és gyakorlati megközelítését. Ismeri a külső és belső programértékelés elméletét és gyakorlatát. Ismeri az angol nyelvkönyveket és kisegítő tananyagokat.

Ismeri a célzott megfigyelés és adatgyűjtés módszereit.

Ismeri a kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtés és elemzés alapvető technikáit.

Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri az angol nyelvet.

Megfelelő szintű nyelvtudással rendelkezik, amelyet autonóm módon folyamatosan fejleszt, alkalmazva az önértékelés és az önfejlesztés módszereit.

b) képességei

Képes az infokommunikációs taneszközök, az audiovizuális eszközök használatára a megfelelő tanulási célok eléréséhez.

Képes a tanulás és a tanítás kritikai és vizsgálódó megközelítéseinek alkalmazására (kooperáció, a partnerekkel való információ csere, különböző megközelítések kritikai elemzése, reflektív gyakorlat, osztálytermi kutatás).

Képes az osztálytermi eljárások a különböző képességű, érdeklődésű, szociális felkészültségű tanulók tanulási céljainak megfelelő alkalmazására (óravezetés, tananyagok használata, speciális igényű tanulók, szakmai nyelvhasználat).

Képes a „tanulás tanulása” módszereinek átadására (időmenedzselés, a haladás dokumentálása, gyengébb és erősebb területek azonosítása, tanulási technikák).

Képes az autonóm nyelvtanulás stratégiáinak készség szintű megismertetésére és alkalmazására.

Képes a nyelvtudás méréséhez kapcsolódó feladatok ellátására, mérőeszközök előállítására és értékelésére az egyes nyelvi készségek területén, illetve a fejlesztő értékelés eljárásainak alkalmazására.

Képes a reflektív gyakorlat és az önértékelés technikáinak alkalmazására (a tanulási célok elérésének vizsgálata, az értékelésnek mint a fejlődés eszközének alkalmazása, kollégák megfigyelése és szakmai értékelése, tanári napló).

Képes személyes és hivatalos kapcsolatok kialakítására és fenntartására a célországok oktatási szakembereivel és oktatási intézményeivel (projektek, tananyagok, ötletek cseréje).

Képes tanterv értékelésére, illetve saját tanítási céljainak integrálására, hozzáigazítására a meglévő tantervekhez.

Képes az interkulturális kommunikatív kompetenciához szükséges ismeretek átadásán kívül az interkulturális készségek és attitűdök fejlesztésére.

Képes akciókutatás tervezésére, lebonyolítására, angol nyelvű kutatási beszámoló írására

Képes angol nyelvű óravezetésre, angol nyelvű szakmai kommunikációra (szakirodalom olvasása, kutatási jelentés írása, konferencia részvétel).

c) attitűdje

Speciális szakmai érdeklődése elmélyül, megszilárdul.

Felhasználja az angol nyelv tanításával kapcsolatos szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit. Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Törekszik arra, hogy másokat is önreflexióra, önkorrekcióra késztessen.

Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és az etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.

Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

d) autonómiája és felelőssége

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben. Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért. Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, szakterülete elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.

Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.

Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.

Autonóm módon bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a meglévő nyelvi ismeretek és készségek fejlesztése (bevezetés a nyelvpedagógiába, alkalmazott nyelvészet, szakmódszertan, az osztálytermi nyelvhasználat fejlesztése, nyelvi vizsga) 8-14 kredit;

a nyelvoktatói munkához szükséges alapismeretek és készségek fejlesztése (szakmódszertan, osztálytermi megfigyelés, tanítási gyakorlat, tanítási gyakorlatot kísérő szeminárium, angol leíró nyelvészet, az angol nyelvű szakmai íráskészség fejlesztése) 24-32 kredit;

a speciális ismeretek és készségek fejlesztése (a nyelvtudás mérése, értékelése, tanulói különbségek, a kulturális ismeretek tanítása, az információs és kommunikációs technológiák használata, tananyagfejlesztés) 6-16 kredit.

9.2. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés angol nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele angol nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, külföldiek estében az ezzel egyenértékű nyelvtudás igazolása.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit bölcsészettudományi, neveléstudományi ismeretkörökből.

8. ARABISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: arabisztika (Arabic Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles arabisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Arabic Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehetők a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a klasszikus és modern arab nyelv, a közel-keleti és észak-afrikai iszlám-arab világ történelmét és műveltségét. Az arabisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az arabisztika szakos bölcsész

Ismeri az arab országok történetét és mai helyzetét.

Ismeri a klasszikus arab nyelvű forrásokat a szépirodalom, történelem, nyelvészet, iszlám vallás területén.

Ismeri az iszlám történetét és politikai és kulturális aktualitásait.

Ismeri a magyarokra vonatkozó, arab eredetű történeti és földrajzi forrásokat.

Ismeri a közel-keleti és észak-afrikai térségbeli népek történetét és műveltségét.

Ismeri a modern irodalmi arab nyelvet és az egyiptomi nyelvjárást.

Ismer egy másik sémi nyelvet vagy az iszlám egy másik nyelvét középfokú szinten.

b) képességei

Képes mind az írott, mind a beszélt arab nyelv magas szintű használatára.

Képes tudományos előadásokat tartani és szakcikkeket írni.

Képes tolmács- és fordítói feladatok ellátására.

Képes szakmai feladatok, problémák önálló megértésére és megoldására.

Képes feladatait szakmailag magas szinten, önállóan megtervezni, és a tervet végrehajtani.

Képes az arab nyelvvel és az iszlám kultúrával kapcsolatos specifikus problémák felismerésére és kreatív kezelésére.

c) attitűdje

Magas fokon motivált és elkötelezett az iszlám-arab műveltség és kultúra iránt.

A megismert nyelvek és kultúrák használatának és átadásának fontosságát illetőleg minőségtudatos és sikerorientált.

Céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.

d) autonómiája és felelőssége

A szakmai munka során személyes felelősséget vállal.

A szakmai munkája során szükség esetén döntéseket hoz.

Szakmai kvalitásait önálló tanulással fejleszti.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: nyelvi, irodalom- és nyelvtudományi, valamint kultúra- és vallástudományi ismeretek, amelyekből:

nyelvi és nyelvészeti ismeretek 20-24 kredit,

irodalomtudomány 6-10 kredit,

történelem, az arab-iszlám kultúra: 6-14 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció az irodalom-, nyelv-, vallás- és történettudomány, az antropológia területén; valamint további arab nyelvi tanulmányok és egyéb, a bölcsészettudomány területén személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeretek. A választható ismeretek kreditaránya 50 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja arab nyelvből.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon diplomával rendelkező esetében

mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányaiból a keleti nyelvek és kultúrák alapszak arabisztika szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

A 4.3. pont szerinti egyéb előtanulmányokkal rendelkezők az 50 kredit tanulmányi követelményt államilag elismert, középfokú (B2), komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű arab nyelvtudás birtokában is teljesíthetik úgy, hogy a mesterszakra történő belépéshez a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arabisztika szakirányának irodalomtudományi, történelemtudományi, valamint vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből 20 kreditet szereznek. Ezen ismeretek a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint a mesterképzési tanulmányokkal párhuzamosan is teljesíthetők.

9. ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: asszíriológia (Assyriology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles asszíriológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Assyriologist

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az ókor nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az asszíriológia általános ismeretanyagából megszerzett nyelvi, történelmi, régészeti, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti ismereteik birtokában képesek szakmájuk művelésére (könyvtárakban, múzeumokban kutatói állások betöltésére), önálló kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre (pl. könyvkiadóknál, felnőttképzési fórumokon). Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az asszíriológia szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri az akkád és sumer nyelvet, illetve az ezen nyelvek lejegyzésére használt ékírásos írásrendszert olyan szinten, hogy az képessé teszi az ezeken a nyelveken írt szövegek legfontosabb típusainak olvasására, megértésére, értelmezésére és fordítására, továbbá rendszerezett tudással bír az ókori Mezopotámia történetének és kultúrájának egészéről.

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Jó ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, elemzési és értelmezési módszereiről.

Tisztában van tudományterületen felmerülő új megközelítésekkel és az azokkal kapcsolatos tudományos vitákkal.

Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és szakdolgozatában új tudományos eredményt ír le.

Legalább két modern idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

Ismeri legalább egy másik sémi vagy ékírásos nyelv rendszerét (például: héber, arámi, arab, ugariti, hettita) középszinten.

Alapfokú szinten ismeri az ógörög nyelvet.

b) képességei

Képes különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni.

Képes önállóan és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának megfelelő interdiszciplináris módszereket.

Képes a magyar és idegen nyelvű szakirodalom folyamatos követésére.

Képes a saját kutatásai, illetve a szakirodalomból összegyűjtött információk alapján új tudományos eredmények elérésére.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

Képes magyar és legalább egy idegen nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.

c) attitűdje

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az asszíriológia tudományterülete iránt.

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása és a következő korok számára való átadása iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Speciális szakmai érdeklődése elmélyül, megszilárdul.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

nyelvi ismeretek [leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, akkád és sumer szövegolvasás, sumer lexikográfia] 20-30 kredit;

történeti, kultúrtörténeti ismeretek (Mezopotámia vallástörténete, régészete, művészettörténete, kultúrtörténete, Mezopotámia irodalomtörténete) 10-20 kredit;

specifikus asszíriológiai tanulmányok (az ókori Mezopotámia történetének írott forrásai (az írott források elemzésének kérdései), az ókori Mezopotámia tárgyi emlékei (régészeti és művészettörténeti problémák), az ókor Mezopotámia irodalma (különös tekintettel a kortárs irodalomtudomány alkalmazására), az ókori Közel-Kelet hadtörténete, az ókori Mezopotámia nyelveinek nyelvészeti kutatása (akkád nyelvtörténet, összehasonlító sémi nyelvészet, sumer nyelvtani problémák), írástörténet, az ékírásos szövegek filológiai problémái (paleográfia, szövegkritika és -kiadás) 35-45 kredit;

választás szerinti szakmai ismeretek (sémi nyelvészet, további sémi nyelvek tanulmányozása, paleográfia, összehasonlító vallástörténet, régészet, művészettörténet, történeti szemináriumok) 5-15 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak asszíriológia szakirányának ismeretköreiből. A képzés tanterve - a hallgató előtanulmányainak áttekintése alapján, azok kiegészítése céljából - legfeljebb 20 további kredit megszerzését írhatja elő, amelyeket a hallgatónak a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

10. BALKÁN-TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Balkán-tanulmányok (Balkan Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles Balkán-tanulmányok szakos bölcsész

szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Balkan Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a történelem alapképzési szak, a szlavisztika alapképzési szak bolgár, horvát, szerb és szlovén szakirányai, a romanisztika alapképzési szak román szakiránya, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög és török szakirányai; a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok és politikatudományok alapképzési szak; a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan és nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető: a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudományok képzési területek további alapképzési szakjai; az államtudományi képzési terület alapképzési szakjai; továbbá a jogi képzési terület osztatlan jogász szakja.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 313

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a balkáni és a tágabb délkelet-európai régió történetét, mai helyzetét és Magyarországgal való kapcsolatrendszerét, ezért képesek a térséggel kapcsolatos önálló kutató- és oktatómunka megkezdésére. Gyakorlatias szakértői ismereteket szereznek, amelyek birtokában képesek elhelyezkedni a köz- és a versenyszférában, megállva helyüket a régióval kapcsolatos jól hasznosítható tudásuknak köszönhetően. Képesek arra, hogy ne csak a világnyelvek (elsősorban az angol) segítségével tudjanak kommunikálni a térségben, hanem a régió legalább két nyelvén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A Balkán-tanulmányok szakos bölcsész

a) tudása

Rendszerezett, átfogó és a részletekre is kiterjedő tudással rendelkezik a balkanisztika általános és specifikus tartalmáról, diszciplináris sajátosságairól és határairól, legfontosabb fejlődési irányairól, a szakterület és a rokon diszciplínák kapcsolódásairól.

Behatóan ismeri a Balkán történetét, szociokulturális sajátosságait, aktuális társadalmi és politikai viszonyait.

Mély tájékozottsággal rendelkezik a térség belső, szubregionális tagoltságáról, az egyes államokra és nemzetekre vonatkozó specifikumokról.

Kiválóan ismeri a régió és Magyarország történeti és aktuális kapcsolatrendszerét, valamint a térségben élő magyar nemzeti közösségek helyzetét.

Magas szinten elsajátította a balkanisztika szakspecifikus kutatási, ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, terminológiáját, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Birtokában van a balkanisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokkal, bibliográfiákkal kapcsolatos ismereteknek, s szakterületének legalább egy résztémájában további elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Legalább két idegen nyelvet elsajátított a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakon végzett hallgató képes szakmája önálló és multidiszciplináris művelésére, valamint tanulmányai doktori képzésben való folytatásra.

Képes a köz- és versenyszféra Délkelet-Európa-ismereteket igénylő munkaköreinek betöltésére.

Képes elvégezni a szakterülete ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, szintetizálva megfogalmazni az átfogó és speciális összefüggéseket, s ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végezni.

Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális szakmai problémákat, feltárni és megfogalmazni az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.

Magas szinten képes használni a balkanisztika ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációit és forrásait.

Képes a véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni és megvédeni, szakterülete egyes résztémáiról önálló, szaktudományos jellegű összefoglalókat, elemzéseket készíteni.

Szakmája művelése során legalább két idegen nyelvet hatékonyan használ, mind az írásbeli, mind a szóbeli kommunikáció tekintetében.

c) attitűdje

A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakon végzett hallgatót szakmai és társadalmi tekintetben egyaránt magas fokú motiváltság és hivatástudat, valamint nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus attitűd jellemzi.

Rendelkezik a térség iránti érdeklődéssel és elkötelezettséggel, s vallja a délkelet-európai régió kulturális és társadalmi sokszínűségének fontosságát.

Határozottan és elkötelezetten vállalja szakmai identitását, azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a Balkán-tanulmányok sajátos diszciplináris karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.

Hitelesen közvetíti a balkanisztika összefoglaló és részletezett problémaköreit, s kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állítására.

Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni, szakmai kommunikációjában ennek megfelelően megnyilvánulni.

Folyamatosan törekszik az önképzésre: arra hogy szakmai érdeklődését elmélyítse, az új megközelítések iránti nyitottságát fenntartsa, szakterületének legújabb eredményeit elsajátítsa, nyelvtudását bővítse.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát, tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, szem előtt tartja témájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

d) autonómiája és felelőssége

A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakon végzett hallgató tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként és magyarként képviseli szakmai és szellemi identitását.

Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit, szolgálja a szakmai érdekeket, önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében.

Felelősen végzi átfogó és speciális balkanisztikai kérdések végiggondolását, adott források alapján történő kidolgozását.

Bekapcsolódik a kutatási és fejlesztési projektekbe, s a cél elérése érdekében kezdeményező és autonóm módon, a projektcsoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért, s vállalja döntéseinek szakmai, környezeti és társadalmi hatásait.

Tudatosan vállalja és aktív részvételével segíti a nemzetközi (európai és Európán kívüli) balkanisztikai közösséggel és a délkelet-európai partnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül történelem (a Balkán története, kultúrája, vallási és civilizációs tradíciói) 18-32 kredit;

politikatudomány (országismeret, a régió politikai rendszerei és államközi kapcsolatai, interetnikus, szociális és gazdasági viszonyai) 18-32 kredit;

nemzetközi tanulmányok (a térség a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, magyar-balkáni kapcsolatok) 18-32 kredit;

nyelvismeret (legalább két élő délkelet-európai nyelv elsajátítása) legfeljebb 25 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből szerzett államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

Amennyiben a hallgató nem a régió élő nyelveiből (albán, bolgár, bosnyák, horvát, macedón, montenegrói, román, szerb, szlovén, török, újgörög) teljesíti a nyelvvizsga-követelményeket, akkor azok közül kettőnek az alapszintű elsajátítása érdekében részt kell vennie a képzés tantervében előírt nyelvi képzésen.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján az alábbi diszciplínák délkelet-európai vonatkozású ismeretanyagából: történelem, gazdaság- és társadalomismeret, nemzetközi tanulmányok, politikatudomány, szlavisztika, romanisztika, keleti nyelvek és kultúrák.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató ezekből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11. BESZÉDTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: beszédtudomány (Speech Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles beszédtudomány szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Speech Science

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika alapképzési szak, a gyógypedagógia alapképzési szak logopédiai szakiránya, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a főiskolai szintű idegen nyelvszakos tanár szak, a gyógypedagógia szak logopédia szakiránya.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehető figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési terület bármely alapképzési szakja.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatási ismereteikkel előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást a beszédtudomány területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A beszédtudomány szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a beszédtudományok (fonetika, pszicholingvisztika) általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a beszédtudományok kapcsolódását a rokon szakterületekhez (fonológia, logopédia, beszédtechnológia).

Részletekbe menően ismeri a fonetika és a pszicholingvisztika összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.

Ismeri a beszédtudományok sajátos kutatási módszereit, mérési technikáit.

Alaposan és átfogóan ismeri a beszédtudományok jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Szakterületének legalább egy résztémájában (artikulációs fonetika, zöngeképzés, koartikuláció, akusztikai fonetika, a beszéd szupraszegmentális elemei, beszédpercepció) elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Legalább két idegen nyelvet (ebből az egyik az angol) ismer a beszédtudományok műveléséhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel képes azonosítani speciális fonetikai és pszicholingvisztikai problémákat.

Képes feltárni és megfogalmazni a megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret (mérésekkel, kísérletekkel).

A beszédtudományok egyes résztémáiról (fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott beszédtudomány) képes önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készíteni.

Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) megfogalmazni és megvédeni.

Képes önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve feltárni résztémája (artikulációs fonetika, zöngeképzés, koartikuláció, akusztikai fonetika, a beszéd szupraszegmentális elemei, beszédpercepció) összefüggéseit.

Szakmája művelése során képes két idegen nyelvet (ebből egyik az angol) hatékonyan használni.

Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes önállóan alkalmazni a módszerek (akusztikai mérések, percepciós vizsgálatok, statisztika) és technikák széles körét.

c) attitűdje

Speciális szakmai érdeklődése a beszédkutatás iránt elmélyül, megszilárdul.

Törekszik arra, hogy szakterülete (a fonetika és a pszicholingvisztika) legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.

Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állításában (részt vesz társadalmi hasznosságú beszédtechnológiai fejlesztésekben, a patológiás beszéd tudományos leírásában).

Új, komplex megközelítést kívánó döntési helyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni (mindig betartja a beszédkutatásokhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó törvényi előírásokat).

Nyitott saját tudományterületének, a beszédtudományoknak az interdiszciplináris megközelítéseire (kapcsolat más nyelvészeti ágakkal, tudományokkal, a gyógypedagógiával, a mérnöki tudományokkal).

Szem előtt tartja fonetikai avagy pszicholingvisztikai résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását (így a beszéd univerzális és nyelvspecifikus jellemzői) és adott források alapján történő kidolgozását.

Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe (beszédtechnológiai fejlesztésekbe, logopédiai diagnosztikai eljárások kidolgozásába), a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.

Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a beszédtudományhoz kapcsolódó kérdésekben.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért (különös tekintettel az adatközlő jogairól és az adatvédelemről szóló törvényi szabályozásra).

A beszéddel kapcsolatos tudományos információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

fonetika, alkalmazott fonetika, pszicholingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kutatásmódszertan.

A nagyobb szakterületi komponensek közötti kreditarány:

fonetika 38-42 kredit

pszicholingvisztika 38-42 kredit;

választás szerinti szakma-specifikus ismeretek 8-12 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, amelyekből az egyik nyelvvizsga angol nyelvű.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat beszédtechnológiai fejlesztésekkel, beszéddiagnosztikai központokban vagy a felsőoktatási intézménytől független meghatározó kutatóintézetekben, illetve egyéb helyszínen végzett legalább négy hét időtartamú szakmai munka, összesen 10 kredit.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A beszédtudomány angol nyelvű szakirodalmának megismeréséhez, feldolgozásához a megfelelő szintű angol nyelvi szakszöveg-értés szükséges.

9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 30 kredit nyelvtudományi ismeretekből. Továbbá egy államilag elismert általános középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga szükséges.

12. BIZANTINOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: bizantinológia (Byzantine Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles bizantinológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Byzantine Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológiai szakiránya, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a

történelem alapképzési szak.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkezik a görög kultúráról és a magyar-bizánci kapcsolatokról. A görög nyelvet olyan szinten ismerik, hogy képesek a görög irodalmi művek és történeti források sokoldalú elemzésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A bizantinológia szakos bölcsész

a) tudása

A görög nyelvet és a görög nyelvtant felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri.

Ismeri és elsajátította a görög kultúra összefüggéseinek felismeréséhez és megértéséhez szükséges kutatási módszereket.

Átlátja a görög irodalom és kultúra egészét az ókortól napjainkig.

Átlátja a görög kultúra jelentőségét az európai kultúrában, az ókortól máig ívelő gondolkodástörténetben és az egyetemes civilizációs folyamatban.

Jártas a modern nyelv-, irodalom-, kultúra- és történettudomány módszereiben.

Alkalmazni tudja a történeti-filológiai módszert a bizánci irodalom és kulturális jelenségek, valamint a történeti folyamatok megismerésében.

Ismeri és használni tudja a tudományszak sajátos szaknyelvét, fogalmait és szakszóit.

Szabatosan fogalmaz tudományos stílusban, ismeri a tudományos idézés szabályait.

Legalább két idegen nyelven ismeri a tudományterület sajátos szaknyelvét.

b) képességei

Képes az egyéni és csoportban szervezett tanulásra, valamint a szakmai fejlődéséhez szükséges hiányok elemző feltárására és pótlására.

Képes gondolatait szóban és írásban árnyaltan kifejteni, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.

Tudását anyanyelvén kívül más nyelven is képes gyarapítani és másokkal megosztani, képes az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására és a szakmai kommunikációra legalább két idegen nyelven.

Képes új ismereteket nyújtó források és eszközök alkalmazására, előnyben részesíti az e-szolgáltatások, például a különböző adatbázisok használatát.

Képes önálló kutatást tervezni és végezni.

Képes arra, hogy párbeszédbe állítsa a hagyományos elméleti és történeti bölcsészismereteket a kulturális és művészeti világ és a közösség számára fontos kérdésekkel.

Képes egyesíteni tudományterülete nemzeti és európai értékekre támaszkodó szemléletmódját.

c) attitűdje

Tudását folyamatosan mélyíti képzési területe belső törvényszerűségeinek a megértésével, önműveléssel és önfejlesztéssel mindig új képességeket alakít ki magában.

Elfogadja azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.

Alapos értelmiségi tájékozottsággal és nagyfokú kreativitással rendelkezik.

A görög történelemről és kultúráról szerzett tudást saját kora keretei között törekszik értelmezni és hasznosítani.

Szellemi nyitottsággal tudja értékelni az elméleti megfontolások változását.

Nyitott más kultúrák megértésére és értékeinek felismerésére.

Szakmai, kulturális, társadalmi kérdésekben kritikus magatartás tanúsít.

Képes kritikusan értékelni az irodalom-, nyelv- és történettudományban, valamint az interdiszciplináris területeken az aktuális kutatásokat és tudományos eredményeket.

d) autonómiája és felelőssége

Elkötelezetten vállalja a görög kulturális értékek megőrzését és másokkal történő megismertetését, ápolja a magyar-görög kulturális kapcsolatokat.

Rendelkezik a tudományterület speciális etikai szabályainak és vonatkozó normarendszerének széleskörű ismeretével, vállalja a mindenkori szabályrendszer betartását és betartatását.

Önállóan és szakmai szervezetek tagjaként együttműködik más szakmák képviselőivel.

Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

Teljes erkölcsi és szakmai felelősséget vállal saját szellemi termékeiért.

Önállóan és szakmai szervezetek tagjaként felelősen képviseli tudományterülete módszereit, tisztelve más tudományágak autonómiáját és módszertani sajátosságait.

Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európai polgárként képviseli szakmai és szellemi identitását.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül a bizánci birodalom története 4-8 kredit;

a bizánci irodalom története 4-8 kredit;

a bizánci művelődés története 4-8 kredit;

görög nyelvtörténet 4-8 kredit;

görög paleográfia és kodikológia 6-8 kredit;

bizánci szövegek olvasása 30-34 kredit;

nyelvfejlesztés (görög nyelv) 16-20 kredit;

nyelvfejlesztés (egy keleti nyelv vagy latin nyelv) 10-14 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez a görög felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél mellett két másik idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak újgörög szakiránya és az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak latin vagy ógörög szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismereteiből.

13. BOLGÁR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: bolgár nyelv és irodalom (Bulgarian Language and Literature)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Bulgarian Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak bolgár szakiránya

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a szlavisztika, különösen a bolgár nyelv és irodalom művelése és alkalmazása területén. Képesek a bolgár nyelvoktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a bolgár nyelv és irodalom, tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák A bolgár nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a bolgár nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

Összefüggéseiben is átlátja a bolgár nyelv és irodalomelmélet problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

A bolgár nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.

Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a bolgár nyelv regionális változatait, rálátása van a bolgár nyelv fejlődésére.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a bolgár nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.

Átfogóan ismeri a bolgár nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.

A bolgár nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

A bolgáron kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a bolgár nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

A bolgár nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

Képes helyesen értelmezni a bolgár nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

Képes a bolgár nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni a bolgár nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.

Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

Szakmája művelése során a bolgáron kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Elkötelezetten és kritikusan képviseli a bolgár, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

A bolgár nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a bolgár-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

Szakmai érdeklődése a bolgár nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.

Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

A bolgár nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban adekvát normákat követ.

Törekszik bolgár nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, bolgár irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;

a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek, választható speciális programok 20-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a bolgáron kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele bolgár nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés bolgár nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele bolgár nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A bolgár szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges bolgár nyelvi, valamint nyelvészeti, irodalomtudományi vagy kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.

14. BUDDHIZMUS TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: buddhizmus tanulmányok (Buddhist Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles buddhizmus szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Buddhist Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak valamennyi szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba: vehetők

a bölcsészettudomány és a hitéleti képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a buddhizmust térben és időben átfogóan,

Indiától Japánig, a buddhizmus alapításától a mai korig, az adott kultúrákba beágyazva ismerik, és képesek eredeti források alapján önálló kutatásokat végezni. Alkalmasak a buddhista tanulmányok területén szerzett jártasságuk és műveltségük birtokában fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A buddhizmus szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a buddhizmus alapvető ágaiban rendszerezett adatokat és a megfelelő ismeretanyagot.

Elsajátította a történettudomány, irodalomtudomány, vallás- és filozófiatörténet, kultúra- és művészettörténet, vallásszociológia, vallásfilozófia területein a buddhizmus tárgyköréhez kapcsolódó ismereteket.

Ismeri a kelet-, délkelet- és belső-ázsiai népek történetét, társadalomtörténetét és műveltségét.

Ismeri a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseit.

b) képességei

A hallgató képes legalább egy klasszikus keleti nyelven (páli, szanszkrit, tibeti, mongol, kínai) eredeti buddhista szövegeket olvasni és feldolgozni.

Képes tudományos előadások megtartására és szakcikkek megírására.

Fogalmi gondolkodás és absztrakció értő használatával képes a történet- és a nyelvtudomány területén folyó aktuális kutatások és tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a buddhizmus történetét és jelenlegi helyzetét a maga történeti kontextusában értékelni.

Képes felismerni és kreatívan kezelni a Kelet-, Délkelet- és Belső-Ázsia jelenkorával kapcsolatos problémákat.

c) attitűdje

A buddhizmus tanulmányok területének elmélyült tanulmányozása során kialakított kritikai attitűddel rendelkezik, melyet más területeken is tud alkalmazni.

Együttműködő a buddhizmus, illetve általában más vallások, illetve kultúrák képviselőivel.

A buddhizmus tanulmányozása során megtalált felismeréseket és értékeket a szakmai élet egyéb területein is tudja használni.

Az elsajátított történeti és kulturális ismeretek alapján érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.

Az elsajátított ismeretek nyomán igénye van egyéb, Európán kívüli és európai vallások és kultúrák megismerésére.

Igénye van saját tudásának magasabb szintre történő emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére, és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

A buddhista műveltség és a kapcsolódó keleti nyelvek és kultúrák iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik.

d) autonómiája és felelőssége

Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértésére és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Motivált, elkötelezett és minőségtudattal rendelkezik a buddhizmus, illetve általában a saját kultúrától különböző kultúrákat illetően, az ezekről való felelős gondolkodás és megnyilatkozás készségeit elsajátította.

Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.

Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli a szakmája érdekeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

általános vallástudományi ismeretek 12-18 kredit;

buddhológiai ismeretek 35-45 kredit;

távol-keleti nyelvi és kultúrtörténeti ismeretek 30-40 kredit.

9.1.2. A választható specializációkat is figyelembe véve a buddhizmus történetének fejlődésének alaposabb megismerésére, illetve az egyes kultúrák buddhizmusának történelmi, filozófiai és vallási jellegzetességeinek, irodalmának és képzőművészetének specializáltabb tanulmányozására nyílik lehetőség. A választható ismeretek kreditértéke 4-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi alapképzési tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak bármely szakirányából.

15. CSEH NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: cseh nyelv és irodalom (Czech Language and Literature)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles cseh nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Czech Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak cseh szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a cseh nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a cseh nyelv oktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a cseh nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A cseh nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a cseh nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

Összefüggéseiben is átlátja a cseh nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

A cseh nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait, és az értelmezés lehetséges módozatait.

Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a cseh nyelv regionális változatait, rálátása van a cseh nyelv fejlődésére.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a cseh nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.

Átfogóan ismeri a cseh nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.

A cseh nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

A csehen kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a cseh nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

A cseh nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

Képes helyesen értelmezni a cseh nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

Képes a cseh nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a cseh nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.

Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

Szakmája művelése során a csehen kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Elkötelezetten és kritikusan képviseli a cseh, magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

A cseh nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a cseh-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

Szakmai érdeklődése a cseh nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.

Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

A cseh nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban adekvát normákat követ.

Törekszik cseh nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, cseh irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;

a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek, választható speciális programok 20-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a cseh nyelven kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele cseh nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés cseh nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele cseh nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenérték érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A cseh szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges cseh nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.

16. EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egyiptológia (Egyptology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles egyiptológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Egyptologist

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak egyiptológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett filológiai, nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelmi, régészeti, művészettörténeti ismereteik birtokában ismerik az ókori egyiptomi civilizáció történetét, kultúráját, irodalmát, nyelvét és társadalmát. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az egyiptológia szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri az óegyiptomi nyelv összes fázisát, az óegyiptomi nyelv mindhárom írásának (hieroglif, hieratikus, démotikus) sajátosságait, valamint a kopt nyelvet és írást.

Ismeri az ókori Egyiptom történetét, annak kapcsolatait a keleti Mediterraneum és Afrika, különösen Núbia történetével, valamint az ókori Egyiptom szerepét a hellenizmus és a késő antik kor világában.

Ismeri az ókori egyiptomi irodalmat és annak tágabb ókori keleti kontextusát, a kopt irodalmat és annak helyét a kora keresztény irodalomban, az egyiptomi és kopt nyelvészet és nyelvtörténet problémáit.

Ismeri az ókori egyiptomi vallás történetét és kérdéseit, az egyiptomi panteont, a legfontosabb vallásos szövegcsoportokat és legfőbb tárgyi emlékeket, az ókori egyiptomi művészet és építészet történetét és legfőbb tárgyi emlékeit, továbbá a régészettudomány egészének keretében az ókori egyiptomi ikonográfiai elemzés módszereit és az egyiptomi régészet módszertanát, elméletét és gyakorlatát.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik szakterületének hagyományos és elektronikus forrásairól, publikációiról, adatbázisairól és bibliográfiáiról.

Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és szakdolgozatában új tudományos eredményt ír le.

b) képességei

Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.

Képes ismereteinek tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére.

Képes képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

Képes önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az ókori egyiptomi kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint, magas szinten bemutatni.

c) attitűdje

Az ókori egyiptomi kultúra és az egyetemes ókortudomány iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, a tudományág alkalmazásának és átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.

Együttműködési készség jellemzi.

A kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlása, szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek, továbbá kritikai attitűd jellemzi.

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik az emberiség kulturális örökségének megóvása és a következő korok számára való átadása iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli tudományos felismeréseit, eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

nyelvi ismeretek [leíró nyelvtani ismeretek (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztés, nyelvtörténet, egyiptomi/kopt szövegolvasás (filológia), hieratikus, démotikus szövegolvasás (paleográfia, szövegkritika-szövegkiadás)] 20-30 kredit;

történeti, kultúrtörténeti ismeretek (az ókori Egyiptom története, a kopt egyház története, Egyiptom régészete, Egyiptom művészete és építészete, egyiptomi, kopt irodalomtörténet, Egyiptom vallástörténete) 10-20 kredit;

választható speciális programok ismeretei (nyelv- és irodalomtudományi, vallástörténeti, régészeti-művészettörténeti, koptológiai ismeretek) 30-40 kredit;

a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges vagy - az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvként - angol, német, francia, olasz vagy orosz nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az egyiptológia szakirányától eltérő korábbi alapképzési tanulmányok esetén 50 kredit szükséges az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak egyiptológia szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és történettudományi ismereteiből, továbbá 8 kredit értékű ógörög nyelvismeret.

17. ELMÉLETI NYELVÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: elméleti nyelvészet (Theoretical Linguistics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles elméleti nyelvész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Theroretical Linguistics

választható specializációk: nyelvelmélet, számítógépes nyelvészet, számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika, pragmatika, digitális bölcsészet

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja, a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja elméleti nyelvész szakemberek képzése, akik szilárd alapismeretekkel rendelkeznek a nyelvészeti alapdiszciplínák és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományágak területein, képesek a modern kutatási módszertanok alkalmazására, egy speciális területen elmélyült szakmai ismeretek megszerzésére, valamint azok innovatív kutatásokban való alkalmazására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. Az elméleti nyelvész

a) tudása

Jól tájékozott a különféle modern nyelvészeti elméletek és modellek széles körében.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok feldolgozásának és analízisének lehetőségeiről.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a különféle nyelvekre vonatkozó empirikus adatok különböző elméleti modellek keretében történő értelmezésének lehetőségeiről.

Jól ismeri az elméleti és empirikus nyelvészeti kutatások szakmódszertanát.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák kapcsolatairól.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nyelvészet interdiszciplináris kapcsolódási pontjairól.

Elmélyült tudással rendelkezik valamelyik nyelvészeti részdiszciplína speciális problémáiról.

Ismeri valamely nyelv szerkezetének, rendszerének, illetve használatának legalább egy átfogó elméleti leírását.

b) képessége

Képes a megoldandó szakmai problémák azonosítására és megértésére, elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására.

Képes nyelvi adatok kritikus, többoldalú elemzésére, a megfelelő elemzési, kutatási módszertan megválasztására.

Képes valamely nyelv szerkezetének, rendszerének és használatának a modern elméletek, illetve modellek kereteiben történő leírására.

Képes innovatív nyelvészeti alapkutatásokba való bekapcsolódásra.

Képes innovatív alkalmazott nyelvészeti kutatásokba és kísérleti fejlesztésekbe való bekapcsolódásra.

Képes az ismeretek strukturált, világos bemutatásra, megjelenítésére szűkebb szakterületük tudományos fórumain, valamint tágabb szakmai fórumokon.

c) attitűdje

Elkötelezett a nyelvek objektív elemzéséhez szükséges tudományos gondolkodásmód és a szaktudományos módszerek alkalmazása mellett.

Munkája, kutatása során tudatosítja és figyelembe veszi a nyelvi jelenségek kognitív, történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Nyitott saját nyelvészeti tudományterülete interdiszciplináris megközelítéseire.

Szem előtt tartja kutatási témái szakmai és társadalmi összefüggéseit, és elősegíti az eredmények közös társadalmi célok érdekében történő felhasználhatóságát.

Munkája, kutatása során tiszteletben tartja a nyelvi identitások különbözőségeit.

Megszilárdult, elmélyült szakmai érdeklődéssel rendelkezik a nyelvek szerkezetének és használatának elemzése iránt.

Kreativitás, problémaazonosító és problémamegoldó készség, önállóság, kritikai attitűd jellemzi, absztrakció képességgel, elemző és szintetizáló képességgel, rendelkezik.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősen képviseli azon tudományos módszereket, amelyekkel a szakterületükön dolgoznak.

Elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Önállóan képes azonosítani megoldandó szakmai problémákat, és önállóan képes elméletileg megalapozott kérdések megfogalmazására.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját munkájukért, akár önállóan, akár csapatban.

Ismeri, betartja és felelős kutatásvezetőként dolgozva betartatja a szakterület szakmai kutatásetikai normáit.

Nyitott és elhivatott nyelvészeti vagy interdiszciplináris szakterületük fejlődésének követésére, valamint új, kapcsolódó szakterületek ismereteinek elsajátítására.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

8.1.2. Nyelvelmélet specializáción továbbá az elméleti nyelvész

a) tudása

Elmélyült ismeretekkel bír a különféle kurrens nyelvészeti elméletek, modellek és kutatási módszertanok széles körében.

Specializált ismeretek az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.

b) képességei

Képes magas színvonalú kutatás végzésére valamely nyelvészeti részdiszciplína területén.

c) attitűdje

Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új nyelvelméleti szakterületek ismereteinek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására legalább egy nyelvészeti részdiszciplína területén.

8.1.3. Számítógépes nyelvészet specializáción továbbá az elméleti nyelvész

a) tudása

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a számítógépes nyelvészet különféle területein.

Tájékozott több programozási nyelv használatában.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén.

b) képességei

Képes innovatív nyelvtechnológiai projektekben való részvételre.

c) attitűdje

Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti szakterületek ismereteinek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a számítógépes nyelvészet területén

8.1.4. Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika specializáción továbbá az elméleti nyelvész

a) tudása

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a nyelvtechnológia és neurolingvisztika területein.

Tájékozott valamely programozási nyelv használatában.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a pszicholingvisztika és az anyanyelv-elsajátítás területén.

b) képességei

Képes innovatív nyelvtechnológiai és neurolingvisztikai projektekben való részvételre.

c) attitűdje

Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti és neurolingvisztikai szakterületek ismereteinek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

- Önállóan képes bonyolultabb problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a számítógépes nyelvészet és a neurolingvisztika területén.

8.1.5. Neurolingvisztika specializáción továbbá az elméleti nyelvész

a) tudása

Elmélyült ismeretekkel bír a neurolingvisztika területein.

Tájékozott a kísérletes és klinikai (diagnosztikai, terápiás) módszerekben.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a neurolingvisztika vagy pszicholingvisztika valamely főbb szakterületén.

b) képességei

Képes innovatív neurolingvisztikai projektekben való részvételre.

c) attitűdje

Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új neurolingvisztikai szakterületek ismereteinek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan képes problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a neurolingvisztika területén.

8.1.6. Pragmatika specializáción továbbá az elméleti nyelvész

a) tudása

Elmélyült ismeretekkel bír a pragmatika szakterületein.

Tájékozott a pragmatika részterületeihez tartozó kutatási módszerekben.

Specializált ismeretekkel rendelkezik a pragmatika szakirány egyik szakterületén.

b) képességei

Képes magas színvonalú kutatás végzésére az egyik pragmatikai részdiszciplína területén.

Képes innovatív pragmatikai témájú projektekben való részvételre.

Képes a pragmatikai tudás gyakorlati alkalmazására.

c) attitűdje

Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új pragmatikai szakterületek ismereteinek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan képes problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására legalább egy pragmatikai részdiszciplína területén.

8.1.7. Digitális bölcsészet specializáción továbbá az elméleti nyelvész

a) tudása

Ismeri az információtechnológia és az információfeldolgozás alapjait.

Elmélyült ismeretekkel bír a nyelvtechnológia különféle területein.

Tájékozott több programozási nyelvben.

Specializált ismeretekkel rendelkezik az egyes nyelvészeti részdiszciplínák eredményeinek számítógépes alkalmazása területén.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a különféle kurrens nyelvészeti elméletek, modellek és kutatási módszertanok széles körében.

b) képességei

Képes kulturális és tudományos értékű kiadványok digitális létrehozására, szerkesztésére, fejlesztésére, virtuális múzeumok, virtuális valóságra támaszkodó térképek, elektronikus könyvtárak és ehhez hasonló típusú adatbázisok megalkotására, feltöltésére és karbantartására.

Képes innovatív nyelvtechnológiai illetve számítógépes nyelvészeti projektekben való részvételre.

Képes magas színvonalú kutatásba való bekapcsolódásra az egyik nyelvészeti részdiszciplína területén.

c) attitűdje

Nyitott és elhivatott szakterülete fejlődésének követésére, valamint új számítógépes nyelvészeti és nyelvelméleti szakterületek ismereteinek elsajátítására.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan képese bonyolult problémák azonosítására, innovatív kérdések megfogalmazására a nyelvtechnológia illetve a számítógépes nyelvészet, valamint a nyelvelmélet területén.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

nyelvelmélet (fonetika, fonológia, morfológia, lexikon, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika; nyelvtörténet, dialektológia) 42-90 kredit;

interdiszciplináris szakterületek (számítógépes nyelvészet; pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, neurolingvisztika, szociolingvisztika, nyelvfilozófia) 2-50 kredit;

gyakorlati és egyéb szakmai ismeretek (terepmunka, kutatásmódszertan, nyelvészeti gyakorlat, statisztika, számítógépes ismeretek, programozási ismeretek) 2-48 kredit.

9.1.2. A választható specializációk és azok szakterületei

A válaszható specializációk képzésen belüli kreditaránya: 24-36 kredit.

a) nyelvelmélet specializáció:

fonológia, morfológia

szintaxis

szemantika, pragmatika

b) számítógépes nyelvészet specializáció:

számítógépes reprezentációk a nyelvészeti részdiszciplínáknak megfelelően,

számítógépes alkalmazások a nyelvtechnológia részterületeinek megfelelően,

nyelvi adatbázisok, korpuszok létrehozása és használata.

c) számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika specializáció:

neurolingvisztika

pszicholingvisztika

számítógépes nyelvészet

d) neurolingvisztika specializáció:

neurolingvisztika

pszicholingvisztika

kognitív tudomány

e) pragmatika specializáció:

pragmatika

szemantika

diskurzus- és társalgáselemzés

f) digitális bölcsészet specializáció:

nyelvelmélet

nyelvtechnológia és programozási ismeretek

adatszerkezetek és adatbázisok

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél, vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat legalább egy féléven át tartó, legalább heti négy órában kutatást, fejlesztést vagy alkalmazást végző műhelyben vagy intézményben folytatott nyelvészeti gyakorlat a gyakorlat-vezető irányításával.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján 19 kredit szükséges olyan ismeretkörökből, amelyek megfeleltethetők a szabad bölcsészet alapképzési szak elméleti nyelvészet specializációja és a magyar alapképzési szak nyelvtechnológia specializációja ismeretköreinek (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, logika, szemantika, pragmatika, diskurzuselemzés, nyelvleírás, történeti nyelvészet, matematikai ismeretek, kognitív tudomány, nyelvfilozófia, nyelvtechnológia, számítógépes nyelvészet, mesterséges intelligencia, terepmunka, kutatásmódszertani ismeretek).

18. EMBERI ERŐFORRÁS TANÁCSADÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: emberi erőforrás tanácsadó (Human Resource Counselling)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles emberierőforrás tanácsadó

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Resource Counsellor

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az andragógia és közösségszervező alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, valamint a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia; a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások, a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a politológia, az informatikus könyvtáros és a kulturális antropológia alapképzési szak; valamint a pedagógusi képzési terület alapképzési szakjai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 345

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik humán és gazdasági ismereteik, valamint kialakult interdiszciplináris szemléletük birtokában képesek a szervezetek, a munka, a munkavállalás és a képzés világában részletes analízisre, átfogó és speciális összefüggések megfogalmazására, a tanácsadó és értékelő tevékenységre. Adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelően használják fel szakmai tudásukat, támogatják a munkaerő-gazdálkodás és az oktatás makroszintű folyamatait; képesek a speciális szakmai problémák azonosítására és a megoldáshoz szükséges gyakorlati feladatok megfogalmazására. Segítik az egyéneket pályatervezési döntéseik meghozatalában, tanácsadási tevékenységüket meghatározza a munkaerő-piaci és szervezeti folyamatok ismerete. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az emberi erőforrás tanácsadó

tudása

Átfogóan ismeri és érti a szervezetek működési jellemzőit, gazdasági és társadalmi szerepüket.

Ismeri az erőforrások, a tényezők és jelenségek összefüggéseit, az erőforrások felhasználásának szabályait és törvényszerűségeit.

Mélyrehatóan ismeri az emberierőforrás-gazdálkodás feladatait és módszereit, a munkanélküliség és a szervezetek piaci alkalmazkodásának ok-okozati összefüggéseit, a munkaügyi kapcsolatok rendszerét.

Átfogóan, összefüggéseiben is ismeri és érti a munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai folyamatokat, a munka világának rétegspecifikus-, regionális- és térségi összefüggéseit.

Ismeri az Európai Unióban zajló folyamatokat, felismeri azok hatását a hazai rendszerekre.

Összehasonlításában is ismeri az európai és az Európán kívüli kultúra, munkakultúra specifikációit, a multikulturalitás jelenségét, érti annak a szervezeti működéssel összefüggő folyamatait.

Mélyrehatóan ismeri a tanácsadási és pályatervezési tevékenységet megalapozó általános és specifikus andragógiai és pszichológiai jellemzőket, azok gyakorlati alkalmazását.

Mélyrehatóan ismeri a tanácsadás módszereit, az alkalmazás etikai feltételeit, felismeri az eltéréseket és azonosságokat a pszichológiai tanácsadással összefüggésben.

Ismeri a tanácsadás folyamatában alkalmazható kommunikációs technikákat, a személyközi és társadalmi kommunikáció összefüggéseit.

Átfogóan ismeri a személyiséggel összefüggő és szociálisan befolyásolt pszichikus folyamatokat, a társas érintkezések és kölcsönhatások szerepét, az egyén és a csoport viszonyát, a személyközi és munkahelyi konfliktusok rendszerét.

Átfogóan ismeri és érti a tanulás, az oktatás, a képesség és személyiségfejlesztés pszichológiai törvényszerűségeit, felismeri a területek kapcsolódását, az összefüggéseket.

Összehasonlításaiban is ismeri a pályák osztályozási rendszerét, a képzés és a munkavállalás jogi szabályrendszerét.

Széleskörűen ismeri munkavállalók képzettségi szintje és karrierlehetősége közötti összefüggéseket, a pályaorientáció és a karriermenedzsment specifikus kapcsolódási pontjait.

Ismeri az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikáció formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit.

Mélyrehatóan ismeri szakterületének tudományos eredményeit, a kutatás módszereit, a terület sajátosságait.

Átfogóan ismeri a társadalmi és gazdasági kihívásokra adott hatékony válasz, a projektek tervezésének és készítésének elemeit.

b) képességei

Képes a szervezetek erőforrás gazdálkodási feladataiban szerepet vállalni, megszerzett szakmai tudását az elvárásoknak megfelelően felhasználni, a szervezet céljaival összefüggésben tervező, fejlesztő és támogató tevékenységeket folytatni a toborzás, kiválasztás, ösztönzés emberierőforrás-gazdálkodási területeken.

Képes a munkanélküliség és a gazdasági-társadalmi tényezők összefüggéseinek felismerésére, a munkaügyi kapcsolatok rendszerében való tájékozódásra, a partnerekkel való együttműködésre.

Képes beazonosítani a speciális foglalkozási csoportok tagjainak problémáit, képes a megoldáshoz szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

Képes megérteni a szervezeti folyamatok természetét, külső-belső összefüggéseit, kapcsolatát az emberi erőforrás gazdálkodással.

Képes a hozzájuk fordulók individuális céljainak megvalósításához egyéni tervezési készségük fejlődését támogatni.

Képes egyének és csoportok pályatervezési tevékenységének segítésére, a képzési szükségletek feltárására, a döntés folyamatában való közreműködésre.

Képes a tanácsadás módszereinek hatékony alkalmazására, az eredményekből származó összefüggések egyéni felismerésének segítésére az egyének képzettségi szintje és karrierigénye vonatkozásában.

Képes a személyközi és munkahelyi konfliktusok felismerésére, a konfliktuskezelési módszerek hatékony alkalmazására.

Képes a szakmai problémák beazonosítására, a nemzetközi tapasztalatok, jó példák hazai követelményeknek megfelelő adaptálására az emberi erőforrás menedzsment terén.

Képes a tanácsadás és emberierőforrás-menedzsment területén magyar és idegen nyelvű publikációs forrásokat felhasználni, ezeket értelmezni, feldolgozni.

Képes ezeken a területeken önálló, szaktudományos formájú összefoglaló elemzés készítésére.

Képes a szervezetekben az emberi erőforrással kapcsolatos problémák felismerésére, módszertani beazonosítására, cselekvési és ütemtervet készíteni a megoldásra.

Képes a hatékony írásbeli és szóbeli kommunikációra, munkája eredményeinek prezentálására, a vitában azok megvédésére.

Képes a változásokhoz alkalmazkodni, interdiszciplináris ismeretei alapján az emberi erőforrás tervezéssel kapcsolatos kidolgozott koncepcióját munkatársaival és partnereivel elfogadtatni.

Képes a szervezet számára az emberierőforrás-menedzsment terén befogadható és megvalósítható projektek felkutatására, a pályázati program kidolgozására és menedzselésére, a partnerekkel való eredményes együttműködésre.

c) attitűdje

A társadalmi elvárásokat, a szervezeti ismereteket és az egyéni lehetőségeket értékelő megállapításaiban nem csak a racionális, hanem humanisztikus viszonyulás is jellemzi.

Rendelkezik önismerettel, reális önértékeléssel, jellemzője az arányos sikerorientáltság.

Elkötelezett az interkulturális kapcsolatok építésére, törekszik a munka-magatartás tradícióinak megismerésére.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

A folyamatok megértése során kritikus gondolkodás, az elemzésre törekvés jellemzi.

Ismeretei alkalmazása során empátia, tolerancia, rugalmasság és kreativitás jellemzi.

Jellemzője az értékalapú megközelítés, amelynek középpontjában a munka mint alkotó és kreatív tevékenység jelenik meg.

Jellemzője az előítélet-mentesség, a szociális érzékenység, az egyéni, szervezeti és társadalmi érdekek összeegyeztetésének igénye.

Elkötelezett a minőségi munka iránt.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Rendelkezik a folyamatos önképzés igényével, tudatosan keresi a szervezeti és egyéni tanulási formákat, belső motiváció alapján folyamatosan él a non-formális tanulás lehetőségével, ennek eredményeként szakmai érdeklődése elmélyül.

Felelősséget érez csapatmunkában a csapattársak iránt, szakmai tudása szintetizálásával hozzájárul az eredményességhez.

A társszakmák képviselőivel való együttműködésben vállalja a kezdeményező szerepet, a kooperáció során a partnerség, az egyenrangú szerep jellemzi.

A sikeres munka érdekében kezdeményezi új szervezeti egységek létrehozását, felelősségteljesen részt vesz azok működésében.

Szakmai tudásával felelősen hozzájárul a szervezet minden alkalmazottjának pályafejlődéséhez, tudatosan támogatja a szervezeti fejlődés lehetőségét.

Karrierépítését a tudatosság jellemzi, ugyanakkor felelősen hozzájárul az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakozásához.

Tudatosan képviseli a szakmai etikai normákat, annak betartását másoktól is megköveteli.

Szakmai és etikai felelősséget vállal a projektmunka eredményeiért, illetve az általa vezetett csoport produktumaiért.

Szakmai elképzeléseit elkötelezetten képviseli, bízik tudásában és képességeiben.

Felelősségteljesen keresi a hazai, nemzetközi szakmai érdekképviseleti szervezetek munkájában való közreműködés lehetőségét.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: Összesen 100 kredit, amelyekből:

általános kompetenciákat fejlesztő, a képzést alapozó ismeretek (bölcsészettudomány, neveléstudomány, társadalomtudomány, informatika, kommunikáció, kutatásmódszertan) 15-20 kredit;

pszichológiai ismeretek 15-20 kredit;

menedzsmentismeretek 15-20 kredit;

társadalmi ismeretek 15-20 kredit;

tanácsadási ismeretek 15-20 kredit;

közgazdasági ismeretek 5-10 kredit;

felnőttképzési ismeretek 5-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. Szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények

A szakmai gyakorlat általános szakmai gyakorlatot (30 óra), intenzív terepgyakorlatot (110 óra) és további intézményen kívüli gyakorlatot (30 óra) foglal magába. A teljes gyakorlat kreditértéke a képzésen belül 13 kredit.

A gyakorlat célja, hogy a hallgató a munkája során valamely szervezetnél felmerült probléma megoldásán dolgozzon. A gyakorlat helyszínét a hallgató szabadon választhatja, amely lehet bármely hazai vagy külföldi, termeléssel, szolgáltatással, kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet Magyarországon folytató hazai és külföldi vállalkozás, illetve az állami szféra valamennyi területe (oktatás, képzés, munkaügy, ellenőrzés), ahol a szakkal kapcsolatos témák értelmezhetőek, problémák azonosíthatók.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges kreditek száma összesen 30 kredit az alábbi területekről

bölcsészettudomány (pedagógia, pszichológia, filozófia, etika);

felnőttképzési ismeretek,

kommunikációtudomány, kommunikációfejlesztés;

informatika, könyvtárismeret;

társadalomtudomány (társadalomismeret, szociológia, antropológia, politológia);

gazdasági és jogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján az előzőkből legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szereznie.

19. ESZTÉTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: esztétika (Aesthetics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Aesthetician

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett művészetelméleti, esztétikai, kultúra- és médiatudományi ismereteik birtokában alkalmasak a hazai és nemzetközi kulturális és művészeti világ áttekintésének, leírásának és értelmezésének a feladatára, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Képesek arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzanak és együttműködjenek a saját szakmai közösségükön kívüli szakmai közösségekkel vagy a kultúra területén dolgozó egyéb csoportokkal. A rendszerezett ismereteiket probléma- és kontextusérzékenyen tudják mozgósítani különböző helyzetekben a humán kultúra területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az esztétika szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a művészet és a művészetértelmezés történetének és elméletének legfontosabb szempontjait.

Ismeretekkel rendelkezik a modern és kortárs esztétikai gondolkodás irányairól és fejlődéséről.

Otthonosan eligazodik a különböző művészeti ágak gyakorlati problémáiban, a tudomány-, kultúra- és művészetközi kérdésekben.

Szakterületének sajátosságát meg tudja fogalmazni a kultúra egészének vagy a kultúra valamelyik diszciplináris vagy intézményes részterületének a vonatkozásában.

b) képességei

Képes arra, hogy átfogó tudását és módszertani felvértezettségét az általa választott területen, az éppen adott probléma fogalmi-reflexív megragadásának és értelmezésének szolgálatába állítsa, és mindezt meg tudja mutatni a legkülönbözőbb kulturális dialógushelyzetben.

A különböző művészeti ágakba tartozó művészeti jelenségek minél pontosabb megragadása érdekében képes a legkonkrétabb kérdéseit is a kultúra legtágabb vonatkozásán belül megfogalmazni.

Képes az általánosabb problémák és a konkrétabb, kontextusfüggő meglátások összekapcsolására.

Képes ítélni a művészeti világ tágabb, a társadalmi valósággal érintkező összefüggéseiről.

c) attitűdje

Érzékeny attitűddel rendelkezik a kulturális és művészeti világ jelenségei iránt, meglátja azok legfontosabb tendenciáit és problémáit, és képes mozgósítani a megszerzett ismereteit és készségeit azok leírására és értelmezésére.

Életben tartja nyitottságát, párbeszédigényét és kíváncsiságát a szakterületével határos kulturális-művészeti területek képviselői irányában.

Napi igénye, hogy állandóan újrafogalmazza szakmai önképét a kultúra és a művészetekre vonatkozó reflexió változásának fényében.

Fenntartja igényét, hogy párbeszédképes maradjon a kultúra- és művészetközvetítés, valamint a művészetértés különböző intézményes vagy alkalmi helyzeteiben.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló szakterületi ismeretanyaggal és módszertani fogásokkal tudja a művészet világa egészének, valamint a szakmájával érintkező egyéb szakmák képviselőinek bemutatni és hasznosítani megszerzett tudását és képességeit.

Fenntartja az igényt arra, hogy egyszerre érzékelje és megítélje a kulturális környezet változásfolyamatait, valamint hogy meglássa és megértse azokat a kihívásokat, amelyek a társadalom egésze felől érkeznek az általa gyakorolt szakterület irányába.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

esztétikatörténet, művészetfilozófia 5-15 kredit;

művészetelméletek 5-15 kredit;

ágazati esztétikák 20-30 kredit;

szakszöveg- és műértelmezés 15-25 kredit;

művészeti kritika 5-15 kredit;

szakszöveg írás, kritikaírás, kreatív írás 10-20 kredit;

vizuális kultúra 10-20 kredit.

A képzésben olyan általános elméleti és módszertani ismeretek szerezhetők, amelyek arra szolgálnak, hogy párbeszédbe állítsák a hagyományos elméleti és történeti bölcsészismereteket a kulturális és művészeti világ számára és a közösség számára fontos kérdésekkel.

9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas, a kultúra- és művészetértés, a kreatív írás, a művészetértelmezés és a művészeti kritika különböző változatainak elsajátításához, megértéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 20 kredit a bölcsészettudományi alapképzési szakok ismeretköreiből, továbbá középfokú (B2), komplex típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga valamely élő nyelvből.

20. ETIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: etika (Ethics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles etika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Ethics

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, az etikailag releváns társadalmi és tudományos összefüggések vizsgálatára, a szövegek elemzésére, a szövegeknek az etikai gondolkodás tradíciójának egészén belüli elhelyezésére és értékelő elemzésére, valamint az etikai gondolkodásmód különböző intézményi, társadalmi vagy diszciplináris összefüggésekben történő megjelenítésére, képviseletére és érvényesítésére. Alkalmasak az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az etika szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri az etikatörténet és a filozófiai etika fő területeit.

Ismeri a filozófia és az etika belső összefüggéseinek, a filozófia rokontudományainak, kapcsolatrendszerének rendszerezett és részletes ismeretanyagát.

Ismeri a filozófia, az etika és a kultúra, illetve az etika és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésének alapvető szempontjait és eszközrendszerét.

Ismeri a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait, az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.

Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció eljárásait.

b) képességei

Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes az interdiszciplináris területeken is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elemzésére.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes megszerzett tudása alkalmazására, továbbá mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésére és a kutatási módszerek alkalmazására.

Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is magas szinten bemutatni.

c) attitűdje

Nyitott arra, hogy a diszciplinárisetika-képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, továbbá az, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.

Együttműködő, igénye van mások álláspontjának megértésére, és törekszik arra, hogy ezeket az álláspontokat mélyebben megértve több oldalról is kibontsa.

A megoldandó problémák megértése és ezek megoldása terén nyitott az önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére.

Törekszik a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Törekszik saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területén belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Törekszik az aktuális etikai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan és kritikus értékelésére.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan tervezi és valósítja meg tanulási tevékenységét, szakmai továbbfejlődését.

Kezdeményez és személyes felelősséget vállal, döntést hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben.

Alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat is következetesen fogalmaz és valósít meg.

Kreatívan alkalmazza az etika területén szerzett tudását, beszerzi a mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat, továbbá értékeli és önállóan alkalmazza a kutatási módszereket.

Saját tevékenységét elfogulatlanul elemzi és értékeli, céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: eszmetörténet, etikatörténet, tematikus etikák, metaetika, politikafilozófia, jogfilozófia, filozófiai antropológia, filozófiai pszichológia, az alkalmazott etika ágazatai (bioetika, orvosi etika, környezeti etika, gazdasági etika, médiaetika, üzleti etika) 62-90 kredit, beleértve a diplomamunkára adható krediteket is.

9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott specializációk választhatók, amelyek kreditaránya 30-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzésben nyelvtudás szükséges a nemzetközi szakirodalom feldolgozásához.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez, a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a filozófia, az esztétika vagy az etika területekről, továbbá az etikai álláspontok szabatos megfogalmazásának és továbbgondolásának képessége.

21. FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: filmtudomány (Film Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles filmtudomány szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Film Studies

választható specializációk: filmelmélet, filmkészítés

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet, a művészet képzési területről a mozgókép alapképzési szak és a művészetközvetítés képzési területről a képalkotás alapképzési szak mozgóképkultúra- és médiaszakember szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik speciális filmtörténeti, filmelméleti és mozgókép-alkotási ismereteik birtokában képesek a mozgóképet kulturális és társadalmi összefüggésében elemezni és értelmezni. Otthonosan mozognak a filmtörténet és a filmes műfajok közegében. Kritikai készségük alkotó módon nyilvánul meg a különböző írásos műfajokban, mind az elméleti megközelítésekben, mind a filmes irányzatok, korszakok, műfajok elemzésében. Ismerik a filmgyártás és -forgalmazás speciális problémáit és a filmkészítés művészi kihívásait nemzetközi és hazai szinten egyaránt. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A filmtudomány szakos bölcsész

a) tudása

A filmtudomány mesterszakot végzett szakember átfogó ismerettel bír a mozgóképtörténet nagy korszakairól.

Ismeri a képhasználat és a képrögzítő technikák történetét.

Ismeri a mozgóképes formákat és műfajokat és ezek változásait.

Ismeri a mozgóképtörténet egyes korszakainak, irányzatainak és egyes nemzeti filmgyártásoknak a jellemzőit.

Ismeri az európai és magyar filmtörténet múltbeli és kortárs jelenségeit.

Átfogó tudással bír a mozgóképről mint multikulturális jelenségről.

Ismeri az egyes Európán kívüli mozgóképes irányzatokat, jelenségeket és azok kulturális hátterét.

Ismeri a nemzeti és globális szintű kulturális és társadalmi gyakorlatok sajátosságait.

Ismeri a vizuális jelenségeket leíró diszciplínák legfontosabb elméleti előfeltevéseit.

Ismeri a mozgóképek vizsgálatát célzó különböző módszereket és az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó tudással bír a filmelmélet történetéről.

Ismeri a mozgókép kulturális kontextusait, a film mint művészet, mint ipar, mint társadalmi jelenség vizsgálati és értelmezési kereteit.

Ismeri a mozgókép és más médiumok, illetve más művészeti ágak összefüggésrendszerét.

Részletes tudással bír a mozgókép hangi, képi és verbális alkotóelemeinek viszonyáról és működéséről.

Ismeri a különböző képalkotó gyakorlatok, képrögzítő eljárások (technikai médiumok) széles skáláját.

Alapfokú tudással bír a különböző mozgóképes formák előállítási folyamatairól, technológiáiról.

Részletes tudással bír az analóg és a digitális képalkotás, képhasználat jellemzőiről.

Ismeri a mozgókép-készítés intézményi hátterét.

Alapszintű tudással bír az új média technológiáiról, az itt megjelenő műfajokról, produktumokról.

Ismeri a digitális technikákhoz, az új médiumokhoz kötődő társadalmi jelenségeket.

b) képességei

A filmtudomány mesterszakot végzett szakember képes arra, hogy elemezze a mozgóképes alkotások különböző funkcióit és használati módjait nemcsak filmes produktumok, hanem bármilyen egyéb mozgóképes produktum (reklám, videoklip) esetében.

Képes mozgóképes kulturális jelenségek történeti elemzésére, kritikai értelmezésére.

Jól tájékozódik az európai és magyar filmtörténet múltbeli és kortárs jelenségeiben, képes ezek történeti elemzésére és kritikai értelmezésére.

Képes a nemzeti és globális szintű kulturális és társadalmi gyakorlatok azonosítására, elemzésére.

Képes a mozgóképről mint multikulturális jelenségről alkotott elméleti tudás alapján egyes konkrét jelenségeket értelmezni, átfogó kontextusban elhelyezni.

Képes az egyes európai és Európán kívüli kultúrákra jellemző sajátos jelenségek komparatív, reflexív vizsgálatára.

Képes különböző mozgóképes szövegek, termékek több szempontú elemzésére.

Képes alkalmazni az egyes filmelméleti irányzatok szempontrendszerét és módszereit.

Képes az egyes filmtörténet-értelmezési és filmelméleti megközelítések alapján releváns értelmezési keret kidolgozni adott művek, műcsoportok vizsgálatához.

Képes egyes műveket, műcsoportokat elhelyezni és elemezni a mozgókép és más médiumok, illetve más művészeti ágak összefüggésrendszerében.

Képes az analóg és a digitális képalkotás sajátosságaiból következtetéseket levonni, és egyes művekre, műcsoportokra gyakorolt hatását felismerni.

Képes a különböző forrásanyagok, magyar és idegen nyelvű szakirodalmak kritikus elemzésére, feldolgozására és önálló szempontok szerinti alkalmazására.

Képes legalább egy idegen nyelven aktívan részt venni szakmai diskurzusban vagy alkotó tevékenységben.

c) attitűdje

A filmtudomány mesterszakot elvégzett szakember munkája és kutatásai során tudatosan reflektál a mozgóképes jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságára.

Nyitott a különböző kulturális jelenségek befogadására.

Élénken érdeklődik a kortárs kulturális jelenségek iránt.

Folyamatosan bővíti az európai és Európán kívüli filmes és mozgóképes tendenciákról és jelenségekről szerzett tudását.

Felhasználja szakmai tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Törekszik a mozgóképes jelenségek társadalmi hátterének minél alaposabb megismerésére.

Kritikai érzékkel és tudattal viszonyul korunk vizuális médiatermékeihez.

Önreflexíven és kritikával viszonyul a szakmájával kapcsolatos kérdésekhez.

Törekszik szakmai idegen nyelv tudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló döntéseket hoz a filmszakmai és mozgóképipari intézményekben végzett munkája során.

Nyitottan együttműködik, de ugyanakkor képviseli szakmája érdekeit más művészeti ágak képviselőivel folytatott közös tevékenységek során.

Szakmai felelősséget vállal a kulturális értékek közvetítésében a társadalom különböző rétegei felé.

Felelősen képviseli saját kultúrájából következő magyar és európai szakmai identitását.

Nyitott az európai kultúrkörön kívül eső szakmai közösségekkel való együttműködésre.

Felelősen képviseli a filmtudományra jellemző kutatási módszereket, de elfogadja más tudományágak módszertani sajátosságait.

8.1.2. Filmelmélet specializáción továbbá a filmtudomány szakos bölcsész

a) tudása

Elmélyült tudással bír a mozgóképek vizsgálatát célzó különböző megközelítési módokról, a filmelmélet egyes irányzatairól és vizsgálati módszereiről.

Ismeri a releváns kortárs filmelméleti és filmtörténeti kutatási tendenciákat és kutatási kérdéseket.

Alapos tudással bír a mozgókép intermediális kapcsolatairól, a mozgókép különböző technikai és kulturális közegben való megjelenéséről.

Ismeri a mozgókép intermediális kapcsolataira vonatkozó vizsgálati módszereket és elméleteket.

Ismeri a mozgókép társadalomtörténetére vonatkozó vizsgálati módszereket, a módszertani problémákat és elméleteket.

b) képességei

Képes a mozgókép különböző formáit elemző, értelmező és tudományos szempontból vizsgáló szakmai szövegek előállítására.

Képes új, egyedi vizsgálati szempontok önálló kidolgozására.

Képes új összefüggések feltárására önálló, kritikai szempontok érvényesítése révén.

Képes más tudományterületek módszereit is bevonó vizsgálatokban részt venni.

Képes saját vizsgálati módszerének, szempontjainak magyar és idegen nyelven történő bemutatására, megvitatására és megvédésére.

c) attitűdje

Az egyes kultúrákra jellemző mozgóképes jelenségek komparatív elemzésekor figyelembe veszi a kulturális, gazdasági és társadalmi meghatározottságokat, és azokra reflektálva fogalmazza meg kutatási kérdéseit.

A mozgóképes jelenségek társadalmi hátterének kutatásakor felhasználja a releváns társadalomtudományi módszereket.

Interdiszciplináris kutatások folytatásakor felhasználja az egyéb médiumokat és művészeteket vizsgáló elméleteket és azok tudományos módszereit.

Törekszik a szakmai idegen nyelv tudásának nemzetközi közegben, írásban és szóban történő rendszeres használatára.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló kutatási kérdéseket fogalmaz meg.

Csoportos kutatás esetén érvényesíti saját szempontjait, és a közös célok érdekében integrálja azokat a többi résztvevő szempontjaival.

Felelősen képviseli szakmájának kutatási módszereit, ugyanakkor elfogadja más tudományterületek eltérő módszereit és amennyiben kutatása ezt megkívánja, alkalmazza azokat.

Képviseli egyéni vagy csoportban elért kutatási eredményeit hazai és nemzetközi tudományos fórumokon.

8.1.3. Filmkészítés specializáción továbbá a filmtudomány szakos bölcsész

a) tudása

Alaposan ismeri a mozgókép-készítés technikai hátterét, az egyes technológiák jellemzőit.

Ismeri az analóg és digitális képalkotás eltérő sajátosságait.

Ismeri mozgókép-készítésben használatos legfontosabb technikai eszközök használatát.

Ismeri a mozgókép-készítés gyártási folyamatát, az egyes munkafázisok sajátosságait és egymásra hatását.

Alaposan ismeri a filmkészítés intézményi hátterét.

Alapszintű tudással bír egyéb mozgóképes termékek előállításának intézményi hátteréről.

Ismeri a mozgókép-készítés jogi és gazdasági hátterét.

Tisztában van a mozgókép-készítés jogi és etikai problémáival.

b) képességei

A filmkészítés specializációt végzett szakember képes a mozgókép-készítésben elvárt legfontosabb technikai eszközök használatára.

Képes az eszközök kreatív munkafolyamatban való alkalmazására.

Képes a mozgókép-készítés munkafolyamatában különböző funkciókban részt venni.

Rendelkezik a mozgókép-készítés munkafolyamatában különböző funkciókban való részvételhez szükséges együttműködés és kommunikáció képességével.

Képes a mozgókép történetéről, egyes jelenségeiről felhalmozott tudásának a kreatív munkában reflexív módon történő felhasználására.

Képes a mozgókép-készítés folyamatában legalább egy idegen nyelven részt venni.

c) attitűdje

A filmkészítő specializáción végzett szakember mozgóképkészítő készségeit folyamatosan fejleszti, törekszik azok elmélyítésére.

Törekszik minél többféle mozgóképes produktum sajátosságainak alapos megismerésére.

Törekszik a folyamatosan változó technikai, jogi és gazdasági környezet naprakész ismeretére.

Mozgóképkészítő tevékenysége során szem előtt tartja a jogi és etikai elvárásokat és igyekszik ezeknek megfelelni.

Tudatában van a mozgókép-készítés során elvárt szakmai együttműködés fontosságának.

d) autonómiája és felelőssége

A filmkészítő szakirányon végzett szakember munkavégzése közben képes önálló döntésekre, ugyanakkor tiszteletben tartja munkatársai szakmai döntéseit.

Figyelembe veszi a mozgókép-gyártás folyamatából következő prioritásokat és döntéseit szükség szerint alárendeli ezeknek.

A filmkészítő szakirányon végzett szakember szakmai, jogi és pénzügyi felelősséget vállal az általa elvégzett munkáért.

Képviseli, és különböző fórumokon prezentálja az általa és a részvételével működő alkotói csoport produktumait.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

filmelmélet specializáció esetén:

a mozgókép története 20-30 kredit,

a mozgókép elmélete 15-20 kredit,

más médiumok és művészeti ágak története és elmélete 10-20 kredit,

kultúraelméleti ismeretek 10-15 kredit,

társadalomtudományi ismeretek 10-15 kredit,

a mozgókép-készítés technikai, gazdasági háttere 4-10 kredit;

filmkészítés specializáció esetén:

a mozgókép története 10-20 kredit,

a mozgókép elmélete 4-10 kredit,

más médiumok és művészeti ágak története és elmélete 4-10 kredit,

a mozgóképes produktumok formáinak, műfajainak ismerete 8-12 kredit,

a mozgókép-készítés technikai, gazdasági, jogi háttere 12-20 kredit,

a mozgókép-készítés gyakorlati ismeretei 30-40 kredit,

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés 10 kredit.

9.1.2. A választható specializációk és kreditarányuk:

A válaszható specializációk kreditaránya a képzés egészén belül 41-52 kredit:

a) filmelmélet specializáció,

b) filmkészítő specializáció.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a filmkészítő specializáció keretben végzett, a képzés tantervében meghatározott, külső helyszínen folyó gyakorlat.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a filmtörténet, filmelmélet, a mozgókép-készítés, filmszakmai ismeretek, a médiára vonatkozó elméleti, történeti ismeretek, a filozófia, az irodalomelmélet, a társadalomtörténet, a különböző művészeti ágak története és elmélete, valamint a kultúrtörténet területeiről.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

22. FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: filozófia (Philosophy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles filozófia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philosopher

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a filozófia művelésére, valamint a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás elemzésére és e területek közötti párbeszéd folytatására. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az elemző, összefoglaló és további elmélyülést igénylő gondolkodásra, a szövegek elemzésére, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére. Ismerik a klasszikus és jelenkori kultúra alapjait. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A filozófia szakos bölcsész

a) tudása

Átfogó és részletekbe menő ismeretekkel rendelkezik a filozófiatörténet, a logika, az ismeretelmélet, a nyelvfilozófia, a metafizika, a politikai filozófia, az etika, az esztétika, az elmefilozófia, a történelemfilozófia, a tudományfilozófia és a vallásfilozófia ismeretköréről.

Áttekintéssel rendelkezik a filozófia belső összefüggésrendszeréről, továbbá a filozófia és a rokon tudományok kapcsolatrendszeréről.

Áttekintéssel rendelkezik a filozófia és a kultúra, vallás, művészetek, médiavilág valamint a filozófia és a tudományok közötti kölcsönhatás alapvető sajátosságairól.

Elmélyültebb, az illető problémaköröket részleteiben is feltáró ismereteket szerzett a filozófia több részterületéről.

Elsajátította és aktívan alkalmazni tudja az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítéséhez szükséges módszertani ismereteket.

b) képességei

Képes analitikus, összefoglaló és további elmélyülést megalapozó gondolkodásra, a szövegek elemzésének, a szövegeknek a filozófiai tradíció egészén belüli elhelyezésére és értelmezésére.

Képes a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatára.

Képes a filozófia egészével, illetve annak egy-egy részdiszciplínájával, továbbá ezek alkalmazásával kapcsolatos problémák felismerésére és kreatív kezelésére.

Szakmai és interdiszciplináris ismereteik alapján önálló kutatások kialakítására és lefolytatására képes.

A kor igényeinek megfelelően hatékonyan tud kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint írásban és szóban is képes magas szinten bemutatni.

Képes eredményeit különböző tudományos fórumokon megjeleníteni.

Képes aktuális kérdések eszmetörténeti és filozófiai elemzésének áttekintésére és újragondolására a globális változások legfontosabb - multikulturális, természeti-környezeti és társadalmi-politikai - összetevői tekintetében.

c) attitűdje

Nyitott arra, hogy a filozófiai képzésben elsajátított ismereteket és készségeket más területeken is kamatoztassa, továbbá arra, hogy ennek során ezeket a más területeket is előzetes beidegződöttségek és korlátok nélkül értelmezze és értékelje.

Együttműködő és befogadó mások álláspontjának tekintetében.

Törekszik az álláspontokat mélyebben megérteni és több oldalról is kibontani és értelmezni.

Nyitott a megoldandó problémák megértése és ezek megoldása iránt.

Törekszik a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Törekszik saját tudása magasabb szintre történő emelésére, képzési területén belül további elmélyült kutatások művelésére, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására és ebben mások hasonló törekvéseinek előmozdítására.

Törekszik az aktuális filozófiai kutatások és a tudományos munka, valamint a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek elfogulatlan értékelésére.

d) autonómiája és felelőssége

Kezdeményez, döntéseket hoz összetett és előre nem kiszámítható helyzetekben, és személyes felelősséget vállal ezekért.

Érdeklődik, nyitott, és állást foglal a filozófia és a kultúra, illetve a filozófia és a tudományok közötti párbeszéd során.

Alapos szakmai, kulturális és tudományos tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint komoly elemző készséget, figyelmet, átfogó és elmélyült ismereteket igénylő feladatokat fogalmaz meg és valósít meg következetesen.

A filozófia területén szerzett tudását kreatívan alkalmazza, a mélyebb összefüggések megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat beszerzi.

Kutatási módszereket értékel, és önállóan alkalmaz a filozófia releváns területein.

Saját tevékenységét elfogulatlanul értékeli, az értékek felfogására és értelmezésére törekszik.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

filozófiatörténet 24-70 kredit;

logika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia, metafizika, elmefilozófia, tudományfilozófia 12-35 kredit;

politikai filozófia, etika, esztétika, történelemfilozófia, vallásfilozófia, alkalmazott filozófiák 12-35 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez, a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 30 kredit a filozófia, az esztétika vagy az etika területekről, továbbá a filozófiai álláspontok szabatos megfogalmazásának és továbbgondolásának képessége.

23. FINNUGRISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: finnugrisztika (Finno-Ugric Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles finnugrisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Finno-Ugric Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:

bármely bölcsész alapképzési szak finnugor, finn vagy észt specializációja.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 220

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan finnugrisztika szakos bölcsész szakemberek képzése, akiknek elmélyült tudományos ismereteik vannak az uráli, finnugor nyelvek kialakulásának folyamatairól, azok történetileg és társadalmilag változó formáiról, tárgyszerű ismeretekkel bírnak a finnugor népek mai politikai, szociológiai, kulturális, gazdasági és nyelvi helyzetéről. Átfogó tudományos ismeretekkel rendelkeznek a finn vagy észt nyelvről, irodalomról és kultúráról. Speciális jártasságot és felkészültséget szereznek finn vagy észt nyelv alkalmazásában, a finn vagy észt kultúrában. Képesek a diszciplínának megfelelő kutatási módszertanokat alkalmazni, és egy kiválasztott speciális kutatási területen elmélyült szakmai ismeretekkel bírnak. Képesek önálló kutatások végzésére és tudományos publikációk írására. Felkészültek a tanulmányok doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A finnugrisztika szakos bölcsész

a) tudása

Részleteiben átlátja a finnugor nyelvészet elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Tájékozott legalább egy finnugor nyelv történetében, adatai körében.

Elmélyült ismeretei vannak egy vagy több uráli, finnugor nyelv és kultúra terén.

Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Tisztában van a nyelvtudomány jellemző kutatási kérdéseivel, elemzési és értelmezési módszereivel, egyes részterületeinek alapvető szakkifejezéseivel.

Jártassága van a modern elektronikus adatkezelés és kommunikáció eszközeinek használatában.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik Finnország, Észtország, valamint a kisebb uráli népek szempontjából Oroszország multikulturális jelenségeiről.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik Finnország vagy Észtország multikulturális jelenségeiről.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik Finnország, Észtország, valamint a kisebb uráli népek szempontjából Oroszország multikulturális jelenségeiről.

Választott szakterületének legalább egy résztémájában alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.

Európai kontextusukra való kitekintéssel ismeri a finn vagy az észt nyelvet, és legfontosabb kulturális objektumait, szövegeit.

b) képességei

A finnugrisztika területén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

Átlátja a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítését, működését.

A finnugor nyelvészet területén képes különböző szintű és típusú nyelvi jelenségeket szaktudományos szempontok mérlegelésével, releváns értelmezési keretben vizsgálni.

Képes szakterületén az információkat kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni és új összefüggésekre rámutatni.

Képes önállóan szelektálni és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának, kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak megfelelő szaktudományos módszereket.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, szükség esetén idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

A finnugrisztika, fennisztika és esztológia jellemző kérdéseiről képes több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban írni és beszélni.

Hatékonyan és magas szinten képes kommunikálni finnül vagy észtül, írásban és szóban, megérti a nyelvtudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket, különös tekintettel a szakterminológiára.

Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.

Kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

A tanulmányozott nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémákat felismeri és kreatívan kezeli.

Ismeri a finn nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén, továbbá választás esetén az észt nyelvet felsőfokú nyelvismeret szintjén.

c) attitűdje

Magas fokú motivációja és elkötelezettsége van a választott uráli, finnugor nyelv és kultúra tanulmányozása és művelése iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Mérlegeli a szakterületén fölmerülő problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös érdekét tartja szem előtt.

Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz tudományterületén.

Tudatosan képviseli szaknyelvi és kommunikációs normáit, szakmájának gondolkodásmódját hitelesen közvetíti.

A nyelvtudomány és az irodalomtudomány választott területein képes és törekszik az önképzésre.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni, és tudását folyamatosan magas szinten tartani.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Nyitott a magyar és más kulturális közösségek irányában.

Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.

Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretkörök legfeljebb 6 kredit;

finnugrisztikai szakmai ismeretek (uralisztika, a finnugor történeti-összehasonlító nyelvészet elméleti és gyakorlati szakmai ismeretei, az uráli népek kultúrája, és a haladó gyakorlati finn vagy észt nyelvtanulás egyes fázisai) 24-34 kredit;

választható, sajátos kompetenciákat eredményező ismeretek 54-59 kredit, amelyekből

a választható programok ismeretei (a finn vagy észt nyelvtörténet és szociolingvisztika, a finn vagy észt irodalom elméleti kérdései, balti-finn nyelvészet, a kisebb finnugor nyelvek elsajátítása) 37-47 kredit,

választható tárgyak (az alapozó, törzs- és differenciált anyagban nem szereplő további uráli nyelvek, speciális képzőművészet-, zene-, tánc-, egyéb előadóművészet- és sporttörténeti ismeretek, további régészeti, történelmi, politikai, szociológiai és egyéb, a történelmi és a mai kultúrára vonatkozó tanulmányok az érintett népek vonatkozásában) 17-22 kredit.

A finnugrisztikai tudományágak kreditaránya a képzés egészén belül

finnugor nyelvészet 15-20 kredit

(kutatásmódszertan, az uráli nyelvek rendszertörténete; nem uráli nyelvek;

szociolingvisztika, történeti névtan, nyelvtipológia, nyelvi kontaktusok, geolingvisztika;

nyelvészeti speciális kollégium és szakszeminárium);

uralisztika 15-20 kredit

(uráli történeti hangtan, alaktan, mondattan, szemantika és lexikológia; két kisebb uráli nyelv, a finn vagy az észt nyelv haladó kurzusa; az uráli népek népköltészete, szépirodalma, tárgyi néprajza, történelme és mai kultúrája);

uráli népek kultúrája 4-12 kredit

(kutatásmódszertan, történelem és művelődéstörténet, néprajz, népzene és néptánc, irodalom, őstörténet és régészet, egyéb speciális kollégium és szakszeminárium);

szamojedológia 4-15 kredit

(szamojéd, fonológia, morfológia és szintaxis, szamojéd nyelvtörténet, nyelvi kontaktusok; nyenyec nyelv, nganaszan nyelv; egy szamojéd nyelv szociolingvisztikája; a szamojéd népek története és művelődése; szamojedológiai speciális kollégium és szakszeminárium);

fennisztika 20-30 kredit

(történelem és művelődéstörténet; finn leíró nyelvtan, a finn nyelv fejlődése, balti finn nyelvészet, finn nyelvváltozatok; finn irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok; észt nyelv; speciális kollégium és szakszeminárium);

esztológia 12-23 kredit

(történelem és művelődéstörténet; észt leíró nyelvtan, az észt nyelv fejlődése, balti finn nyelvészet, észt nyelvváltozatok; észt irodalom, néprajz, fordítási és stílusgyakorlatok).

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele finn nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A 4.1. és 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján 50 kredit szükséges finnugor nyelvészet, uralisztika, uráli népek kultúrája, fennisztika, esztológia ismeretkörökből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató az alapképzési tanulmányaiból, ebből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

24. FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: fordító és tolmács (Translation and Interpreting)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles fordító és tolmács

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Translator and Interpreter

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: bármely alapképzési szak

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (70-80 százalék)

diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan fordítók és tolmácsok képzése, akik képesek szakszerűen ellátni az írásbeli és a szóbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről magyarra és magyarról idegen nyelvre. Az írott vagy hallott forrásnyelvi szöveget tartalmilag pontosan és nyelvileg helyesen vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és célnyelvi országok, valamint az Európai Unió országainak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében, és ismerik a nyelvi közvetítés etikai és retorikai szabályait. Felkészültek tanulmányaik a doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A fordító és tolmács

a) tudása

Ismeri a fordítási és tolmácsolási tevékenység elméleti kérdéseit.

Rendelkezik nyelvi és kulturális ismeretekkel a forrás és a célnyelven.

Tisztában van az interkulturális kommunikáció sajátosságaival.

Rendelkezik írásbeli és szóbeli kommunikációs alapismeretekkel.

Áttekintéssel rendelkezik a protokoll alapismeretek területén.

Rendelkezik nyelvpártól független háttérismeretekkel (gazdasági, jogi, politikai).

Tisztában van a fordító és tolmács szakma működésével (intézményrendszere, mechanizmusai, szabványok, etikai kódexek).

Alaposan ismeri a nyelvhelyességi, lexikográfiai, terminológiai segédeszközöket (nyomtatott szótár, elektronikus szótár, szövegtárak, kézikönyvek, terminológiai adatbázisok, szakmai fórumok, folyóiratok, tudásbázisok, ontológiák).

Alaposan ismeri a fordítók számára fontos szoftvereket.

Ismeri és átlátja a szükséges terminológiai elméleti és gyakorlati alapelveket.

b) képességei

Módszertani ismereteit képes hatékonyan hasznosítani a fordítás és tolmácsolás terén.

Képes fordítói és tolmácsolási szolgáltatásokat nyújtani.

A választott nyelveken különböző nyelvkombinációban képes szakszövegeket fordítani és konszekutív módban tolmácsolni.

Képes forrásnyelven szöveget elemezni.

Képes olyan szöveget alkotni a két nyelven, amely a tartalmi hűség mellett megfelel az adott nyelv hagyományainak, szerkezetének és szóhasználatának, valamint a szóban forgó szakterület terminológiai elvárásainak is.

Képes gördülékenyen eligazodni az adott szakterület szövegfajtáiban, szóhasználatában és terminológiájában mind a forrás-, mind a célnyelven.

Megfelelő idegen nyelvi és anyanyelvi tudás és szabatos fogalmazási készség birtokában képes a nyelvhelyességi szabályokat automatikusan alkalmazni.

Képes alkalmazni a szövegfajtának megfelelő fordítási és tolmácsolási technikát.

Képes terminológiai felkészülés és információkeresés végzésére.

Képes a fordítási és tolmácsolási megbízásokat tematikusan előkészíteni.

Képes használni a számítógépes fordítástámogató eszközöket és az internetes kommunikációs eszközöket.

Képes eligazodni a nyelvhelyességi, lexikográfiai és terminológiai segédeszközök használatában (nyomtatott szótár, elektronikus szótár, szövegtárak, kézikönyvek, terminológiai adatbázisok, szakmai fórumok, folyóiratok, tudásbázisok, ontológiák).

Képes a fordítást és a lektorálást segítő eszközök használatára.

Képes terminológiai gyűjteményeket készíteni.

Képes kezelni a tolmácsolással járó stresszt.

c) attitűdje

Nyitott a szakmai újdonságok iránt.

Nyitott a szakmai és módszertani fejlesztések iránt, amelyek hatékonyabbá teszik a munkavégzést.

Kíváncsi a szakma fejlődésére.

Rugalmasan alkalmazkodik a változó szakmai környezethez és munkafeltételekhez.

Kritikusan gondolkodik és elemzi a fordítók és tolmácsok munkavégzésének mindenkori körülményeit.

Szemlélete kritikus a szakmai folyamatokkal és saját szakmai teljesítményével kapcsolatban.

Nyitott a szakmai szervezetek munkája iránt.

Kreatív problémamegoldás jellemzi szakmai tevékenységét és pályafutását.

Fogékony a szakmai újításokra és a folyamatos szakmai továbbképzés igénye jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

A szakmát önállóan végzi, mivel rendelkezik az ehhez szükséges ismeretekkel, képességekkel, jártassággal és gyakorlattal.

A megfelelő fordítási műveleteket alkalmazza és a megfelelő fordítói stratégiát választja ki.

Legjobb tudása szerint képviseli a szakterület szakmai és etikai alapértékeit.

Betartja a szakmai etikai szabályokat.

Diszkréten kezeli a tudomására jutott bizalmas információkat.

Felelősségteljesen kezeli a birtokába jutott dokumentumokat.

Elfogadja a külső szakmai kritikát, amelyet elemez és amelyből következtetéseket von le, a következtetések eredményét autonóm módon hasznosítja munkájában.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

fordítás- és tolmácsoláselmélet: 8-10 kredit;

európai tanulmányok, nemzetközi szervezetek, jogi és gazdasági alapismeretek 6-10 kredit;

fordítás- és tolmácsolástechnika (két nyelv közötti nyelvi közvetítői készsége fejlesztése) 44-46 kredit;

szakmai ismeretek 4-8 kredit;

szakmai terminológia 4-6 kredit;

nyelv- és országismeret 4-6 kredit;

számítógépes ismeretek, segédeszközök, nyelvtechnológia 10-12 kredit.

9.1.2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő ismeret a szakfordítás, konszekutív tolmácsolás területéről, amelynek kreditértéke a képzés egészén belül 30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterképzésbe való belépéshez az első idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga és a másik idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

25. FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERSZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: francia nyelv, irodalom és kultúra (French Language, Literature and Culture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető képzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in French Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű francia nyelv és irodalom szak, valamint a francia nyelvtanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a francia nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a francia nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a) tudása

A felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a francia nyelvet, a francia nyelv grammatikai rendszerét, az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.

Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik a francia és az európai, valamint az Európán kívüli frankofón irodalom és kultúra fő területeiről, a francia nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseiről és magyarázatához szükséges kutatási módszerekről, azokról az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokról, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.

Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

A francián kívül legalább még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

Képes francia nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai identitás konstrukcióit.

Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.

Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.

Képes önállóan szelektálni és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik a francia nyelv és kultúra iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és a művelődéstörténet kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek) 6-20 kredit;

a francia nyelv, irodalom és kultúra szak szakmai ismeretei (általános és szaknyelvi fejlesztés, a nyelvtudomány, az irodalomtudomány és az irodalmi interpretáció, valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei) 10-24 kredit;

a választható speciális programok 40-60 kredit az alábbiak szerint:

választható szakos specializációk (francia nyelvészet, irodalom, művelődéstörténet; frankofón irodalom és kultúra; a szak- és műfordítás alapjai),

a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek (újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak);

a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei: 10-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a francián kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyei

A képzés francia nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele francia nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A francia szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez a romanisztika alapképzési szak francia szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből 50 kredit.

26. HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: hebraisztika (Hebrew Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles hebraisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hebrew Studies

választható specializációk: bibliatudomány, zsidó tudományok

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba: vehetők a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai és a hittudományi alapképzési szakok.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá:

azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 220

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, történelmi, irodalmi, vallástörténeti és kultúrtörténeti ismereteik birtokában képesek könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban kutatói állások betöltésére, önálló kutatómunkára, tudományos ismeretterjesztésre, szakértői munkára (könyvkiadóknál, közművelődési intézményekben, felnőttképzési fórumokon, államigazgatási szerveknél). Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A hebraisztika szakos bölcsész

a) tudása

Rendelkezik a hebraisztika, a bibliatudomány és zsidó tudományok műveléséhez szükséges tárgyi tudással, és részleteiben átlátja a tudományág elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Ismeri, illetve önállóan használja a bibliai, poszt-biblikus és modern héber nyelvet, a választott specializációjához szükséges egyéb forrásnyelveket, illetve legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez és szakirányához szükséges szinten, különös tekintettel azok szakszókincsére.

A bibliai specializációt választó hallgató ismeri a zsidó és keresztény vallásokban tekintéllyel bíró és meghatározó szövegek, mindenekelőtt a Héber Biblia/Ószövetség vizsgálatának és értelmezésének eszközeit, illetve módszereit az ókortól napjainkig, valamint átfogó ismeretekkel rendelkezik az ezekhez kapcsolódó irodalmi, történelmi, régészeti, nyelvészeti, vallástörténeti, teológiai, filozófiai és egyéb forrásokra vonatkozóan.

A nyelvek közül a héberen kívül elsősorban az arámit és az ógörögöt ismeri a források tanulmányozásához szükséges fokon.

A zsidó tudományok specializációt választó hallgató átlátja és érti a zsidó hagyomány, vallás és kultúra jelenségeit általában, azok történelmi folyamatában a kezdetektől napjainkig, valamint a magyarországi, az európai és az Európán kívüli zsidóság identitásának megjelenési formáit, kulturális és szellemi konstrukcióit.

A specializációjára jellemző részletes ismeretek mellett átfogó képpel rendelkezik a másik specializációban tanultakról is.

Mindkét specializáció végzett hallgatója jártas a klasszikus rabbinikus irodalomban.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a hebraisztika műveléséhez szükséges hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, adatbázisokról.

Alaposan és átfogóan ismeri a hebraisztikára jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat s azok kontextusait.

A hebraisztika legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

b) képességei

Szakmájában képes a források önálló és kritikai elemzésére, a vonatkozó kulturális jelenségek történeti-összehasonlító vizsgálatára, világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

A bibliatudomány és a zsidó tudományok műveléséhez szükséges szinten képes használni az azokhoz szorosan kötődő héber, illetve más bibliai, illetve zsidó nyelveken kívül az angolt, valamint legalább egy modern világnyelvet, különös tekintettel a szakterminológiára.

A bibliatudomány specializációt elvégzett hallgató képes önállóan elemezni és kritikai módszerekkel, történeti és kulturális összefüggéseikben értelmezni a zsidó és keresztény vallásokban tekintéllyel bíró, és az ezekre épülő kulturális hagyományokban is meghatározó szövegeket, mindenekelőtt a Héber Bibliát/Ószövetséget, valamint az ezekhez tartozó, ókori és későbbi, különböző műfajokhoz sorolható írott és tárgyi forrásokat, felhasználva elsősorban a történettudomány, a régészet, az irodalomelmélet, a vallástörténet, a filozófia és a nyelvészet módszertanát, valamint szem előtt tartva a magyar, az európai és az Európán kívüli kultúrák összefüggéseit.

A zsidó tudományok specializációt elvégzett hallgató képes kritikai módszerekkel elemezni és önállóan értelmezni a maga történetiségében a magyarországi, az európai és az Európán kívüli zsidóság vallási és kulturális hagyományát, valamint identitásképződési konstrukcióit, illetve képes ezen zsidó kultúrák multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Képes különböző szövegtípusokat, nem-szöveges forrásokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgálni.

Képes az információk kritikai (nyelvi-nyelvészeti, filológiai, irodalomelméleti, történeti, régészeti, filozófiai, vallástudományi, néprajzi-antropológiai, művészettörténeti és egyéb) módszerekkel történő elemzésére, releváns szempontok szerinti feldolgozására, új összefüggések felmutatására.

Képes szelektálni és alkalmazni a hebraisztika problémáinak, kérdéseinek, a kutatás során felmerülő szövegcsoportoknak, adatoknak megfelelő módszereket.

Képes empirikus kutatás megtervezésére, kivitelezésére és az adatok tudományos elemzésére.

Véleményét képes a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően megfogalmazni, hazai és - lehetőség szerint - külföldi szakmai fórumokon megvédeni.

Képes konferencia-előadást tartani itthon és külföldön, tudományos publikációt készíteni, hatásosan érvelni saját álláspontja mellett, mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során eredeti meglátásokra törekszik, a releváns információkat teljességre törekvően gyűjti össze, és ezeket - csakúgy, mint a tudományos érveket és szempontokat - kritikusan elemzi.

A bibliatudomány specializációt választott hallgató szem előtt tartja, hogy a Héber Biblia/Ószövetség egyszerre meghatározó vagy szent könyve a zsidó, a keresztény és más vallási hagyományoknak, kultúráknak és közösségeknek.

Munkája során ezeket tiszteletben tartva, vallási vagy egyéb elfogultságoktól mentesen, kritikus és toleráns módon igyekszik alkalmazni megszerzett tudását.

Igyekszik látókörét tágítani az önmaguk identitását a Biblia, elsősorban a Héber Biblia/Ószövetség eszméire és értékeire alapozó kisebbségi és többségi társadalmi kultúrákat illetően.

Elismeri a kulturális sokszínűséget, ezek minél mélyebb megértésére törekszik.

A zsidó tudományok specializációt elvégzett hallgató elismeri a magyar, a magyarországi zsidó, az európai és az európai zsidó értékeket, hagyományokat, valamint az izraeli és az Európán kívüli zsidóság értékeit és hagyományait, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igyekszik látókörét tágítani az európai kisebbségi zsidó és többségi társadalmi kultúrákat, valamint az Európán kívüli kulturális jelenségeket illetően.

Fel- és elismeri a kulturális sokszínűséget, ezek minél mélyebb megértésére törekszik.

A hebraisztikán belüli speciális szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

A hebraisztikára jellemző specifikumokból következően szem előtt tartja a problémák interdiszciplináris megközelítésének szükségességét.

Szakmai kommunikációjában a tudományetikai normáknak megfelelően nyilvánul meg, különös tekintettel mások tudományos eredményeinek és szellemi alkotásainak a tiszteletben tartására, ugyanakkor kritikai figyelemmel és empátiával kíséri mások meglátásait.

Szem előtt tartja a hebraisztika szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatában van annak, hogy szakmai nyelvtudásának elmélyítése és bővítése szakmai fejlődésének meghatározó része.

Munkája során kezdeményezi az együttműködést a hazai és a nemzetközi szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

d) autonómiája és felelőssége

Szakmai kérdésekben önálló véleményalkotásra kész, ugyanakkor tisztában van szakmai felkészültsége esetleges korlátaival is.

Autonóm módon képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.

Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.

Szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

nyelvi ismeretek, szaknyelvi fejlesztés 10-25 kredit;

történelmi, kultúrtörténeti ismeretek 10-25 kredit.

9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:

A választható specializációk kreditértéke 50-60 kredit:

a) bibliatudomány: nyelvi fejlesztés; bibliai és a Bibliához kapcsolódó szövegolvasási stúdiumok; történelmi, régészeti, hermeneutikai tanulmányok;

b) zsidó tudományok: zsidó történelem, irodalom, filozófia, művelődéstörténet, rabbinikus irodalom, jiddis vagy más „zsidó” nyelv és kultúra, modern héber nyelv és irodalom, modern zsidó történelem és kultúra.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy a felsorolt nyelvek közül kettőből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azokkal egyenértékű bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

Az oktatás nyelve magyar, azonban a tanulmányok során az órák egy részét anyanyelvi lektor tartja modern héber nyelven, illetve egyes órákat angol nyelven tarthatnak.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A hebraisztika szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak hebraisztika szakirányának ismeretköreiből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató ezekből a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

27. HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: horvát nyelv és irodalom (Croatian Language and Literature)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Croatian Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak horvát szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a horvát nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a horvát nyelvoktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a horvát nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A horvát nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a horvát nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

A hallgató összefüggéseiben is átlátja a horvát nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

A horvát nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.

Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a horvát nyelv regionális változatait, rálátása van a horvát nyelv fejlődésére.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a horvát nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adatokról és bibliográfiákról.

Átfogóan ismeri a horvát nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.

A horvát nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

A horváton kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a horvát nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

A horvát nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

Képes helyesen értelmezni a horvát nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

Képes a horvát nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni a horvát nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

Véleményét képes a minimálisan szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.

Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

Szakmája művelése során a horváton kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Elkötelezetten és kritikusan képviseli a horvát, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

A horvát nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a horvát-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

Szakmai érdeklődése a horvát nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.

A horvát nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.

Törekszik horvát nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, horvát irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;

a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a horváton kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele horvát nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A képzés megkülönböztető speciális jegyek

A képzés horvát nyelven folyik. A mesterképzésbe való felvétel feltétele horvát nyelvből középfokú (B2) típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A horvát szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges horvát nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.

28. HUNGAROLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: hungarológia (Hungarian Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: hungarológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Hungarologist

választható specializációk: történelem, irodalom, nyelvészet, magyar mint idegen nyelv

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem, a magyar alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a néprajz, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika, a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak, a szabad bölcsészet alapképzési szak esztétika, művészettörténet, kommunikáció és médiatudomány, filmelmélet, filmtörténet specializációi, a társadalom tudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok, a politológia, kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik interdiszciplináris, komplex tudással rendelkeznek a magyar kulturális örökségről, ismerik annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát. Egyúttal képesek nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére, a különböző nemzeti kultúrák elfogulatlan vizsgálatára, az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A hungarológia szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a magyar kulturális örökség legfontosabb eredményeit és jellemzőit, különösen a széles értelemben vett művelődéstörténet területén, illetve a választott szakirányának megfelelő tudományterületen.

Átlátja és érti a hungarológiai tudományterületek szakirodalmát és kutatási módszereit.

Ismeri és kezeli az interkulturális kapcsolatok elemzéséhez és fejlesztéséhez szükséges elméleti és gyakorlati eszközöket.

Elsajátította a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, amely képessé teszi ő a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazására, egyéni továbbfejlesztésére.

A nemzeti kultúra problémáinak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletét el tudja látni, a honi kulturális paradigmákat szakszerű módon tudja külföldi közönség számára bemutatni és képes az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre.

b) képességei

Képes a választott szakiránynak megfelelő szakterület tudományos életébe való bekapcsolódásra, konferenciákon való részvételre, publikációs tevékenységre, tudományszervezésre, pályázati tevékenységre, projektekben való részvételre.

Véleményét adekvát módon, művelt tudományágának szakterminológiáját használva, árnyaltan és sokoldalúan képes megjeleníteni és megvédeni.

Képes a szakmai ismereteinek további önálló bővítésére, elmélyítésére.

A szakirányán kapott elmélyített tudást képes magas szinten megfogalmazni és átadni másoknak, akár oktatási, akár tudományos tevékenysége során.

Képes árnyaltan és sokoldalúan látni és bemutatni a magyar kultúra és nyelv helyzetét a világban, Európán belül és kívül, és interkulturális kontextusba ágyazottan releváns megállapításokat tenni annak egyes jelenségeiről.

Két idegen nyelven meggyőzően és magas szinten kommunikál.

c) attitűdje

Jellemzi a magas szintű szakmai motiváltság és elkötelezettség.

Tudományos és oktatási tevékenységükben érvényesítik az általános európai elveket és értékeket, és jellemző rájuk a kritikai szemlélet, a nyitottság és a tolerancia.

Általában is alkalmasak az absztrakcióra és a fogalmi gondolkodásra.

Kreativitás és kezdeményezőkészség, illetve saját tudása állandó továbbfejlesztésének igénye jellemzi.

Tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére is felhasználja.

A tudományág sajátosságaiból következően törekszik a problémák interdiszciplináris megközelítésére.

Szakmai kommunikációjában a tudomány szakmai normáinak megfelelően nyilvánul meg.

d) autonómiája és felelőssége

A végzett mesterszakos hallgató tudatosan reflektál saját nyelvi és kulturális beágyazottságára.

Megszerzett tudását felhasználva felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül a hungarológia általános szakmai ismeretei 30-45 kredit:

[a hungarológia fogalma, irányzatai, módszerei, intézményrendszere; a történettudomány főbb irányzatai és funkciói; nacionalizmuselméletek, nemzettipológiák; a kultúratudomány fogalma, kulturális kánonok, nyelv és kultúra, interkulturális transzfer; kommunikációelmélet, kommunikációs stratégiák, alkalmazott nyelvészet, magyar művelődéstörténeti folyamatok (közép-)európai kontextusban, a magyar kultúra és művelődés interkulturális bemutatása; a kulturális örökség áthagyományozódása és fejlődése, regionális (közép-európai) és multikulturális jelenségek; hungarológia és Európa-tanulmányok; univerzális és regionális jelenségek az európai művelődéstörténetben)].

9.1.2. A választható specializációk, azok szakterületi, tudományági ismerete és azok kreditaránya

A választható specializációk kreditaránya további 50-60 kredit:

a) történelem specializáció:

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-20 kredit;

történettudományi ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; gazdaság- és társadalomtörténet; művelődés- és mentalitástörténet; politikai eszmék és intézmények története; diplomáciatörténet; történelemértelmezések, történeti helyzetmagyarázatok Közép-Európában; a Kárpát-medence történeti ökológiája; a finnugor néprokonsági eszme, a turanizmus; a közép-európai rendszerváltás politikai, társadalmi, gazdasági folyamatai) 30-40 kredit;

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások történettudomány ismeretkörökből 5-15 kredit;

b) irodalom specializáció:

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-) európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, geolingvisztika, nyelvi-etnikai kapcsolatok, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében; nyelvpolitika, kisebbségi nyelvhasználat Közép-Európában és az EU-ban] 15-25 kredit;

irodalomtudományi ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; irodalom és (társ)művészetek kapcsolata; poétika és retorika, szöveg- és diskurzuselemzés; az irodalmi interpretáció elmélete és gyakorlata; hatás- és olvasástörténet, kritikatörténet; komparatisztika, világirodalom, nemzeti irodalmak; az irodalom- és kultúraközvetítés rendszerei, a műfordítás elmélete; nemzeti kánonok és kultuszok Közép-Európában; a magyar irodalom külföldi recepciója; kisebbségi irodalmak és kultúrák, külföldi magyar irodalom) 30-40 kredit;

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások irodalomtudomány ismeretkörökből 5-15 kredit;

c) nyelvészet specializáció:

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-25 kredit;

nyelvészeti ismeretkörök (kutatásmódszertan, tudománytörténet; a magyar nyelv morfológiája; kommunikáció és retorika; szövegtan és stilisztika; kulturális nyelvészet; nyelvi tervezés, nyelvpolitika; nyelv, média, informatika; íráskultúra; történeti dialektológia és szociolingvisztika; történeti névtan; geolingvisztika; kontrasztív nyelvészet; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban) 30-40 kredit;

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások nyelvészet ismeretkörökből 5-15 kredit;

d) magyar mint idegen nyelv specializáció:

multidiszciplináris ismeretkörök [a magyar művelődés és kulturális örökség (magyar nyelv, irodalomtörténet, kortárs irodalom, művészettörténet, kortárs képzőművészet, zenetörténet, kortárs zenei élet, színháztörténet, kortárs színházi élet, filmtörténet, kortárs filmművészet); (közép-)európai kulturális kapcsolatok (a Kárpát-medence népeinek összehasonlító néprajza, nemzeti, nyelvi, etnikai önazonosság Közép-Európában); magyarországi és kárpát-medencei közgyűjtemények; Magyarország-kép külföldön, magyarok a külföld szemében] 15-25 kredit;

nyelvpedagógiai ismeretkörök (kutatásmódszertan, pedagógiatörténet; a nyelvoktatás elmélete, a nyelv interkulturális közvetítése; a magyar mint idegen nyelv módszertana; a magyar nyelv morfológiája; grammatika - idegen nyelvként; kommunikatív nyelvpedagógia; nyelvészeti pragmatika - nyelvi szokáskultúra; szociolingvisztika, bilingvizmus; kontrasztív nyelvészet; tananyagismeret; fordítás, műfordítás, kulturális transzfer; a magyar nyelv és kultúra helyzete az Európai Unióban) 30-40 kredit;

szakszemináriumok, tutoriális foglalkozások nyelvpedagógiai ismeretkörökből 5-15 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy további, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 12 kredit magyar történelmi, illetve magyar nyelvészeti és magyar irodalmi ismeretkörökből.

29. INDOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: indológia (Indology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles indológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Indologist

választható specializációk: szanszkrit, hindi

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel, alapos tárgyi és módszertani tájékozottsággal rendelkeznek a klasszikus, illetve a modern indiai kultúráról. A választott szakiránynak megfelelő nyelvet (szanszkrit, hindi) magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére és ismerik a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására a gazdasági és kulturális élet, a közigazgatás, idegenforgalom számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az indológia szakos bölcsész

a) tudása

A felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a hindi vagy a szanszkrit nyelvet, e nyelvek grammatikai rendszerét, az írásbeli, illetve szóbeli kommunikáció sajátosságait, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, és rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.

Átfogóan ismeri az indológia tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait, és szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert. Ezen belül ismeri az indológia tudományterületének fontosabb kutatási területeit, a szanszkrit és hindi nyelvészetet, irodalmat, történelmet és kultúrát, illetve azokat a fontosabb kutatásokat, amelyek ma meghatározzák e tudomány prioritásait, a fentebbiek jelentőségét az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban.

Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, így a premodern és a modern nyelv-, irodalom- és kultúratudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a fenti nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek megismerésében.

Ismeri az legújabb nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.

A szanszkrit szakirányon végzett ismeri a klasszikus India vonatkozásában az irodalomtörténeti, vallástörténeti, filozófiatörténeti kutatásokat, a források közti tájékozódást és azok szövegkritikai feldolgozását, a szövegértés és szövegértelmezés módozatait.

A hindi szakirányon végzett magas szinten ismeri a modern India vonatkozásában a hindi nyelvet és irodalmat, az országismereti tudásanyagot.

b) képességei

Az indológián belül saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek kritikai elemzésére.

Képes hindi nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikációra, továbbá óind és újind vonatkozásban a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni.

Képes kritikusan elemezni a magyar és európai, valamint az indiai identitás konstrukcióit. Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére, kutatási eredményeit szélesebb orientalisztikai kontextusban is elhelyezni.

Különböző hindi és szanszkrit szövegtípusokat és indiai kulturális jelenségeket különféle szempontok mérlegelésével releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Alkalmas nyelvtudása és országismerete birtokában fordításra, műfordításra, cikkek, könyvek, filmek nyelvi és szakmai lektorálásra, szerkesztésre a külkereskedelem, diplomácia, turisztika, idegenvezetés, kulturális menedzsment, média, újságírás, államigazgatás, idegenrendészet, szakkönyvtár, kulturális antropológia területén.

Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik India kultúrája, a szanszkrit, illetve a hindi nyelv iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Fontosnak tartja, hogy fejlessze az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteit.

Törekszik arra, hogy saját tudását mind magasabb szintre emelje, képzési területének belső törvényszerűségeinek megértését elmélyítse és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességekre tegyen szert.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg, valamint hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.

d) autonómiája és felelőssége

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli, elsősorban az indiai szakmai közösségekkel való együttműködést, vitát.

Szakmájához kapcsolódó kérdésekben kritikus tudatossággal jár el.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport eredményeiért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi, társadalomtudományi ismeretkörök legfeljebb 6 kredit;

filológia, nyelvtudomány, irodalomtudomány, vallástörténet, művészettörténet (20-25 kredit).

választható specializációk 60-70 kredit.

9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei:

a) szanszkrit specializáció: óind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, szanszkrithoz közeli nyelvek (különösen óperzsa, avesztai, prákrit, páli), szanszkrit szövegek olvasása és elemzése (védikus szanszkrit, epigráfia, szépirodalom, filozófia, vallás), nyelvfejlesztés: hindi nyelv, a szakterületen választható további ismeretek (speciálkollégiumok, szakszemináriumok);

b) hindi specializáció: újind történeti nyelvtan és nyelvtörténet, hindihez közeli nyelvek (így bradzs, urdu, bengáli), modern és középkori hindi szövegek olvasása és elemzése, beszédgyakorlat (fordítás és tolmácsolás), nyelvfejlesztés: szanszkrit nyelv, a szakterületen választható további ismeretek (speciálkollégiumok, szakszemináriumok).

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga angol nyelvből vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Hindi vagy szanszkrit specializáción folytatott tanulmányok esetén a záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja hindi vagy szanszkrit nyelvből.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szakon indológia szakirányt nem végzőknek a mesterképzésbe való belépéshez 62 kredittel kell rendelkezniük a korábbi tanulmányaik alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak indológia nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 50 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

30. IRANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Iranisztika (Iranian Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles iranisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Iranian Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak iranisztika szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsésztudomány képzési terület alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az iranisztika különböző szakterületein (nyelvek, történelem, irodalom, művelődés- és vallástörténet, művészettörténet, modern országismeret), valamint a klasszikus és a modern perzsa nyelvben magas szintű jártassággal, élő nyelvi tapasztalatokkal, valamint számottevő arab nyelvi ismeretekkel is rendelkeznek. Az iranisztika területén szerzett speciális jártasságok és elmélyült műveltség birtokában képesek gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására az államigazgatásban és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az iranisztika szakos bölcsész

a) tudása

Részleteiben átlátja az iranisztika elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Ismeri a modern perzsa nyelvet írott és beszélt nyelvet, nyelvtudása a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének felel meg.

Szótár segítségével változatos műfajú és stílusú arab nyelvű szövegek önállóan feldolgozásához szükséges arab nyelvtudással rendelkezik.

Ismeri az iráni népek történetét: a modern Irán, valamint a földrajzilag és nyelvileg szorosan kapcsolódó régiók, Közép-Ázsia, Afganisztán és India helyzetét.

Ismeri a klasszikus és modern perzsa irodalom nyelvi forrásaihoz kapcsolódó filológiai, irodalomtörténeti és irodalomelméleti kérdéseket, a megfelelő vallás- és művelődéstörténeti ismeretanyagot.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, elsősorban közel-keleti kultúrákról.

Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik az iranisztika magyar, angol és perzsa nyelvű hagyományos és elektronikus forrásairól, bibliográfiáiról.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az iranisztika különféle tudományterületeinek és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Alaposan és átfogóan ismeri az iranisztika jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

Képes az iranisztika tudományterületéhez tartozó kulturális jelenségek történeti elemzésére, kritikai értelmezésére.

Képes az iráni népek, illetve a földrajzilag és nyelvileg szorosan kapcsolódó régiók történeti és modern politikai eseményeinek, valamint társadalmi kérdéseinek mélyebb megértésére, interpretálására.

Képes modern perzsa nyelvű fordítási és tolmácsolási, illetve elemzési feladatok elvégzésére.

Képes közepes nehézségű klasszikus arab szövegek szótár segítségével való megértésére.

Képes az iranisztika terén szerzett ismereteivel ma általánosan és széles körben nem ismert területek, jelenségek, fogalmak és forrásadatok interpretálására, megértésére.

A széleskörű orientalisztikai ismeretek, valamint a nyugati kultúra és tudományos gondolkodás birtokában képes a mai nemzetközi politikai, társadalmi, valamint az irodalmi és művészi tevékenységek eddigieknél mélyebb és behatóbb megismerésére, megértésére és értékelésére.

Képes az Európán kívüli kultúrák multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.

Az információkat képes kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni, új összefüggésekre rámutatni.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit. Szakmája művelése során két idegen nyelvet szóban és írásban egyaránt hatékonyan használ.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a perzsa nyelvű népek kultúrájára vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Törekszik arra, hogy a közel-keleti kultúrákkal kapcsolatos aktuális események, történések vonatkozásában naprakész legyen.

Tiszteli az Európán kívüli kultúrákat, vallásokat.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért. Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Felelősséggel végzi a munkája során adódó fordítási és tolmácsolási feladatokat.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

nyelvészet 23-27 kredit;

történelem, historiográfia 23-27 kredit;

irodalomtörténet, irodalomelmélet 23-27 kredit;

vallás- és művelődéstörténet 13-17 kredit;

arabisztikai ismeretek 7-11 kredit.

9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya a képzés egészén belül 20-30 kredit. A választható speciális program területét tekintve lehet:

a szakspecifikus ismereteket elmélyítő további irodalom-, nyelv-, történettudományi, vallás- és művelődéstörténeti (művészettörténeti) kurzus;

széleskörű arabisztika (irodalom-, nyelv-, történettudomány, vallás- és művelődéstörténeti) kurzus;

további nyelvi kurzusok.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja modern perzsa nyelvből.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

Az oktatás nyelve magyar, azonban a tanulmányok során az órák egy részét anyanyelvi lektor tartja perzsa nyelven vagy vendégelőadó angol nyelven.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma nyelvi képzés [klasszikus és modern perzsa részletes nyelvleírás, klasszikus perzsa szövegolvasás (forráselemzés), modern perzsa nyelvgyakorlat] 44 kredit;

egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek (klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia, bevezetés a nyelvtörténetbe és dialektológiába, perzsa művészettörténet, a modern Irán történetének kérdései, a modern Irán problémái) 6 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

31. IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: irodalom- és kultúratudomány (Literary and Cultural Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of Literary and Cultural Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar, az anglisztika, a germanisztika, a romanisztika, a szlavisztika alapképzési szak, valamint az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológia szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők:

a bölcsészettudomány és társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit.

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak irodalmi és kulturális jelenségek, művészi szövegek tudományos elemzésére, esztétikai és poétikai-retorikai létmódjuk figyelembevételével. Ismerik a modern kommunikáció közegeit, a nyelvi-közvetítési rendszereket, a nyelv művészetének és médiumainak sajátosságait, az irodalom társművészetekhez fűződő kapcsolatát, valamint az irodalmiság legaktuálisabb társadalmi funkciójára és feltételeire összpontosító kutatásokat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsész

a) tudása

Átlátja az irodalom- és kultúratudomány elméleti problémáit, ezek történeti és mediális összefüggéseit, alkalmazni képes az irodalmi szövegek és a kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, tekintettel az értelmezés változó kontextusaira.

Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióinak irodalmi összefüggésrendszerét, valamint alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás irodalmi tapasztalatairól, a kisebbségi és marginális irodalmi és kulturális jelenségekről.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az irodalom- és kultúratudománynak, valamint határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, a különböző kutatási irányzatok értelmezési módszereiről, az irodalom- és kultúratudomány hagyományos és elektronikus forrásairól, adatbázisairól és bibliográfiáiról.

Alaposan és átfogóan ismeri az irodalom- és kultúratudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajait, kontextusait.

Az irodalom- és kultúratudomány legalább egy résztémájában az innovatív tudományos kutatáshoz szükséges ismeretekkel rendelkezik.

A szakterülete műveléséhez szükséges szinten érti és ismeri az általa elsajátított idegen nyelveket, különös tekintettel a terminológiára.

b) képességei

Képes az irodalom és kultúra jelenségeinek történeti és több diszciplináris szempontot mérlegelő elemzésére, az egymásra épülő világképeknek és kialakulásuknak kritikai értelmezésére.

Kritikusan és a kultúrák közötti különbségekre érzékenyen képes elemezni a magyar és az európai identitás konstrukcióit.

Képes önállóan megválasztani és tudatosan alkalmazni a vizsgált irodalmi-kulturális kérdéskör elemzésére megfelelő irodalom- és kultúratudományos módszereket, s a rendelkezésére álló információk földolgozása során az irodalmi és kulturális jelenségek új összefüggéseire mutat rá.

Véleményét az irodalom- és kultúratudomány szakmai-tudományos elvárásainak megfelelően, akár idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni résztémája összefüggéseit.

Legalább egy idegen nyelven képes szakmáját hatékonyan gyakorolni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi az irodalmi és kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar, az európai és az egyetemes értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli irodalmakra és kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Az irodalmi és kulturális jelenségekről megszerzett tudását felhasználja a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott az irodalom és a kultúra interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a társadalmi és tudományos normáknak megfelelően, a különböző nyelvi és kulturális közösségek iránti érzékenységgel nyilvánuljon meg.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként, kritikus tudatossággal képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során nyitott, és törekszik az európai és Európán kívüli szakmai közösségekkel való együttműködésre.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel az irodalom- és kultúratudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és munkacsoportja szakmai-közéleti tevékenységéért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

általános kultúratudományi ismeretek 6-18 kredit;

esztétikai és filozófiai ismeretek 4-10 kredit;

irodalomtudományi ismeretek 14-36 kredit.

9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók az irodalom- és kultúratudomány egy részterületéről, amelynek további kreditértéke 40-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő nyelvből, vagy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges az alapképzési szak megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvéből.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma:

általános kultúratudományi ismeretek 4 kredit,

esztétikai és filozófiai ismeretek 4 kredit,

irodalomtudományi ismeretek 10 kredit.

32. ISZLÁM TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: iszlám tanulmányok (Islamic Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles iszlám tanulmányok szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Islamic Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab, iranisztika és török szakirányai.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a bölcsésztudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvi, filológiai és az iszlám kultúrával kapcsolatos ismereteik birtokában képesek önálló tudományos kutatómunkát folytatni, illetve a közélet területén az iszlám kultúrát behatóan ismerő szakemberekként (újságíró, politológus, diplomata) magas színvonalon tevékenykedni. A végzettek az iszlám vallás, az iszlám világ történelmének és kultúrájának átfogó tudományos ismeretével rendelkeznek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az iszlám tanulmányok szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri az iszlám nyelvein, elsősorban az arab, perzsa és török írott források filológiai elemzésének követelményeit.

Ismeri az iszlám vallás történelmét és mai áramlatait.

Ismeri az iszlám világ történelmét és mai helyzetét.

Ismeri az iszlám kultúrkör művelődéstörténetét.

Ismeri az iszlám világban napjainkban ható ideológiákat, az iszlám világ és a nyugati világ közötti kölcsönhatások jellemzőit a történelem folyamán.

Ismeri az iszlám világ és a nyugati világ mai kölcsönhatásainak sajátosságait.

b) képességei

Képes az ismeretek tudományos fórumokon való megjelenítésére.

A megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre képes.

Képes eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére.

Képes önálló kritikai attitűd kialakítására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Képes a képzési terület belső törvényszerűségei megértésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes az írott források filológiai elemzésének szuverén alkalmazására a vallás, a történelem és a művelődéstörténet területén.

Képes az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten bemutatni.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az iszlám nyelveivel és az iszlám kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására, az iszlám nyelvei közül egyben a kor igényeinek megfelelő hatékony kommunikációra, valamint az iszlám nyelvein írott források olvasására és filológiai igényű elemzésére.

Képes az arab, török vagy perzsa nyelvek közül legalább egynek aktív, a további kettőnek pedig passzív használatára.

c) attitűdje

Magas fokon motivált és elkötelezett az iszlám műveltség és kultúra iránt.

A releváns nyelvek használatának, valamint az említett kultúrával kapcsolatos ismeretek átadásának fontosságát illető minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.

Kezdeményező, együttműködő és konstruktív módon kritikus a szakmai kérdések kezelése során.

d) autonómiája és felelőssége

A szakmai munka során személyes felelősséget vállal.

A szakmai munkája során szükség esetén döntéseket hoz.

Szakmai kvalitásait önálló tanulással fejleszti.

Szakmai munkája során céltudatosan törekszik értékek kialakítására és megtartására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzéshez kapcsolódó nyelvtudományi és vallástudományi ismeretek 18-22 kredit az alábbiak szerint:

nyelvi és nyelvtudományi ismeretek legalább 18 kredit,

az iszlám vallással kapcsolatos szakmai ismeretek legalább 2 kredit;

irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek és nyelvi képzés 70-80 kredit;

egyéb bölcsészettudományi ismeretek legfeljebb 6 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia vagy orosz nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az arab, az iranisztika és a török szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak arab, iranisztika, vagy török szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi, történelemtudományi, vallás- és művelődéstörténeti ismeretköreiből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 35 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

33. JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: japanológia (Japanese Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Japanese Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a japán nyelvet, a japán kultúrát. Felsőfokú (C1) nyelvtudási szinten képesek japán nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Japánnyelv-tudásuk és Japánra vonatkozó ismereteik birtokában, az üzleti életben, a tudományban, az államigazgatásban, a diplomáciában magas szintű szakmai munka végzésére képesek japán nyelvismeretet igénylő feladatok ellátásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A japanológia szakos bölcsész

a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének, a japanológiának elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Átlátja és érti a magyar és európai identitás mellett a kelet-ázsiai, ezen belül elsősorban a japán identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére, a japanológiára jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.

Ismeri a japanológia alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit.

Alaposan és átfogóan ismeri a klasszikus japán filológia, a klasszikus japán írott nyelv, a hagyományos prózairodalmi nyelv, a japán nyelvészet és nyelvtudomány, a japán leíró nyelvtan (fonológia, morfológia, szintaxis), a japán irodalomtudomány, a japán filozófiatörténet, a japán esztétikatörténet, a japán vallástörténet, a japán egyháztörténet, a japán történettudomány, japán politikatörténet, japán művészettörténet, japán kultúrtörténet és művelődéstörténet ismereteit, a szak- és műfordítás alapjait.

Ismeri a modern japán írott és beszélt nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) N2-N1-es szintjén.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének, a japanológiának jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Érti és átlátja a japán szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Ismeri a japán nyelvi, japán irodalmi és japán kulturális jelenségekről szerzett tudás - eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő - gyakorlati alkalmazását.

Ismeri a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.

Alaposan és átfogóan ismeri a japanológia jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

A japanológiának legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

b) képességei

A japanológia szakterületén képes a kelet-ázsiai, ezen belül elsősorban a japán kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

Képes a japanológiában, illetve annak interdiszciplináris területein az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a japanológia mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

Képes az Európán kívüli kultúrák, különösen a kelet-ázsiai és ezen belül a japán kultúra multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

A japanológia szakterületén különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgál.

A japanológia szakterületén önállóan szelektálja és tudatosan alkalmazza a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár japán, illetve más idegen nyelven is) képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Szakmája művelése során a japán nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi mind a japanológiában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Képes szakterületén, a japanológia területén projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni.

Képes irányítási feladatok ellátására.

Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.

Képes saját gondolatainak és a japanológia szakterületén a szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga, illetve a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) N2-N1-es szintjén.

Képes japán nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

Folyékonyan és természetes módon tudja magát kifejezni japán nyelven, több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél japánul.

Képes nagyobb mennyiségű japán és legalább még egy idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására.

A japanológia területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a japán nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes a japanológia szakterületén az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására.

Képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.

Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát.

A japanológia területén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni.

A japanológia területén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.

c) attitűdje

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a kelet-ázsiai, azon belül a japán kultúrára vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Nyitott saját tudományterületének, a japanológiának interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására törekszik.

Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

Képes szakterülete, a japanológia tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.

Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz a japanológia szakterületén.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kelet-ázsiai, elsősorban a japán kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a japán nyelvet és kultúrát illetően.

Törekszik a japanológia szakterületén speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.

Felhasználja a japanológia szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Szem előtt tartja a japanológia szakterületén résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Törekszik a japanológia szakterületén szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukciói mellett a kelet-ázsiai, elsősorban a japán identitás konstrukcióit.

A japanológia szakterületén tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.

d) autonómiája és felelőssége

Szakterületével, a japanológiával összefüggésben tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli a japanológia szakterületén szakmai, szellemi identitását.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.

Munkája során kezdeményezi az európai és Európán kívüli, kelet-ázsiai és japán szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a japanológiához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén, a japanológia területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

A japanológia szakterületén képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel a japanológia szakterületén résztémája összefüggéseit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

japán nyelvészet és nyelvtudomány 6-20 kredit;

japán irodalomtudomány 5-10 kredit;

nyelvfejlesztés 12-15 kredit;

japán kultúratudomány 18-25 kredit;

klasszikus japán nyelv 4-5 kredit.

9.1.2. A képzés részeként, a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya további 25-45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja japán nyelvből.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A japán szakiránytól eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá

a 4.2. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében középfokú (B2), komplex típusú nyelvtudás szükséges japán nyelvből,

a 4.3. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Nōryoku Shiken) megszerzett N2 szintű vagy középfokú, (B2) komplex típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.

34. KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: klasszika-filológia (Classical Philology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles klasszika-filológia szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Classical Philologist

választható specializációk: latin, ógörög, antik örökség

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológiai szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a klasszikus antikvitásról vagy az annak örökségét folytató középkori - adott esetben kora újkori - európai kultúráról. A választott specializációnak megfelelő nyelvet (latin, ógörög, középkori latin, újkori latin vagy bizánci görög) magas szinten ismerik. Képesek az adott nyelven született kiemelkedő irodalmi művek sokoldalú elemzésére, és ismerik a megfelelő történeti és kultúrtörténeti forrásokat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A klasszika-filológia szakos bölcsész

a) tudása

Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén ismeri a latin vagy az ógörög nyelvet.

Ismeri a klasszikus latin és görög, vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin és görög nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.

Áttekintő módon ismeri az antikvitás és az annak örökségére építő középkor irodalmának és kultúrájának egészét.

Átlátja a fentebbiek jelentőségét az európai kultúrában és az ókortól máig terjedő gondolkodástörténetben és egyetemes civilizációs folyamatokban.

Ismeri a premodern és a modern nyelv-, irodalom- és kultúratudomány különböző módszereinek alkalmazhatóságát a fenti nyelvek, irodalmi alkotások, műfajok, kulturális jelenségek stb. megismerésében.

b) képességei

Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes a klasszikus latin vagy görög nyelvvel és kultúrával, vagy az antik örökségre építő közép- és újkori latin vagy görög nyelvvel összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Együttműködésre képes más szakmák képviselőivel.

c) attitűdje

Alapos értelmiségi tájékozottsággal és nagyfokú kreativitással rendelkezik.

Igyekszik az antikvitásról szerzett tudását saját kora keretei között értelmezni és hasznosítani. Szellemi nyitottsággal tudja értékelni az elméleti megfontolások változását.

Az antikvitás megismerése közben kialakított módszertanát adaptálni tudja más megismerési formákra is.

Nyitottság jellemzi a számunkra jól ismert moderntől eltérő kultúrák megértésére, értékeinek felismerésére.

Kritikai attitűd jellemzi a megismerési folyamatokban, illetve a szakmai, kulturális, társadalmi ítéletalkotásban.

d) autonómiája és felelőssége

Elkötelezett az ókori világ kulturális értékeinek megőrzése és megismertetése iránt.

Igényli az egyetemi oktatásban szerzett ismeretek további szélesítését.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékeiért.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

klasszika-filológia szakmai ismeretei [filológia (paleográfia, szövegkritika-szövegkiadás), irodalomtörténet, irodalmi művek értelmezése, leíró nyelvészet (fonológia, morfológia, szintaxis), nyelvfejlesztési ismeretek, történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, a görögséggel (Bizánccal) és Rómával (a középkori Nyugat-Európával) érintkező népek, nyelvek, kultúrák, filozófia, esztétika, vallástörténet, egyháztörténet, régészet-művészettörténet, retorika és poétika, természettudomány, kultúrtörténet (a kultúra további területei: jog, színháztörténet)] 20-30 kredit;

a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 20-30 kredit.

9.1.2. A képzés részeként választható specializációk: a latin, az ógörög, az antik örökség, amelynek további kreditértéke 40-45 kredit.

A választható specializációk szakterületei a nyelvfejlesztés (ógörög, latin grammatika, stilisztika), különböző műfajú, az alapfokon tanultakhoz képest nehezebb irodalmi és egyéb szövegek elemző olvasása (szövegolvasás, auktorolvasás), speciálkollégiumok, szakszemináriumok, kutatószemináriumi munka.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges idegen nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

Az adott specializáció követelményeinek teljesítésével a záróvizsga letétele ógörög vagy latin nyelvből felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését, az antik örökség specializáció követelményeinek teljesítésével a záróvizsga letétele latin nyelvből felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a korábbi tanulmányok alapján az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szak klasszika-filológia szakirányának latin és/vagy (ó)görög nyelvi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

35. KOREANISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: koreanisztika (Korean Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles koreanisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Korean Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak koreai szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a koreai nyelvet, a koreai kultúrát. Felsőfokú (C1) nyelvtudási szinten képesek koreai nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. Koreainyelv-tudásuk és a Koreai-félszigetre vonatkozó ismereteik birtokában az üzleti életben, a tudományban, az államigazgatásban, a diplomáciában magas szintű szakmai munka végzésére képesek koreai nyelvismeretet igénylő feladatok ellátásával. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A koreanisztika szakos bölcsész

a) tudása

Részleteiben átlátja saját szakterületének, a koreanisztikának elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Átlátja és érti a magyar és európai identitás mellett a távol-keleti, ezen belül elsősorban a koreai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli, különösen a távol-keleti kultúrákról.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére, a koreanisztikára jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, bibliográfiáiról.

Ismeri a koreanisztika alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit: alaposan és átfogóan ismeri a klasszikus koreai civilizáció, a klasszikus koreai írott nyelv, a koreai nyelvészet és nyelvtudomány, a koreai irodalomtudomány, a koreai sámánizmus, a koreai buddhizmus, a koreai nemzeti identitás, a Koreai-félsziget története, a Koreai-félsziget politikatörténete, a koreai hagyományos műveltség és a modern koreai kultúra ismereteit, a szak- és műfordítás alapjait.

Ismeri a modern koreai írott és beszélt nyelvet a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének, a koreanisztikának jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Érti és átlátja a koreai szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Ismeri a koreai nyelvi, koreai irodalmi és koreai kulturális jelenségekről szerzett tudás - eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő - gyakorlati alkalmazását.

Ismeri a koreai nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.

Alaposan és átfogóan ismeri a koreanisztika jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

A koreanisztikának legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

b) képességei

A koreanisztika szakterületén képes a távol-keleti, ezen belül elsősorban a koreai civilizáció jelenségeinek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére. Képes a koreanisztikában, illetve annak interdiszciplináris területein az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a koreanisztika mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

Képes az Európán kívüli kultúrák, különösen a távol-keleti és ezen belül a koreai kultúra multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

A koreanisztika szakterületén különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával képes vizsgálni.

A koreanisztika szakterületén képes önállóan megválasztani és tudatosan alkalmazni a szakmai problémának (kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak) megfelelő humántudományi módszereket.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Szakmája művelése során a koreai nyelven kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

Ismeri a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi mind a koreanisztikában, mind interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Képes szakterületén, a koreanisztika területén projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni.

Képes irányítási feladatok ellátására.

Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.

Képes saját gondolatainak és a koreanisztika szakterületén a szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget a felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

Képes koreai nyelven hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

Folyékonyan és természetes módon tudja magát kifejezni koreai nyelven, több beszédszinten, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban ír és beszél koreai nyelven.

Képes nagyobb mennyiségű koreai és legalább még egy idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására.

A koreanisztika területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodást, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására. Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a koreai nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes a koreanisztika szakterületén az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására. Képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.

A koreanisztika területén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni. A koreanisztika területén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.

Képes szakterülete, a koreanisztika tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.

c) attitűdje

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra, különösen a távol-keleti, azon belül a koreai civilizációra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Nyitott saját tudományterületének, a koreanisztikának interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására törekszik.

Az információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz a koreanisztika szakterületén.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a távol-keleti, elsősorban a koreai kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a koreai nyelvet és kultúrát illetően.

Törekszik a koreanisztika szakterületén speciális szakmai érdeklődése elmélyítésére, megszilárdítására.

Felhasználja a koreanisztika szakterületén szerzett tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Szem előtt tartja a koreanisztika szakterületén résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Törekszik a koreanisztika szakterületén szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukciói mellett a távol-keleti, elsősorban a koreai identitás konstrukcióit.

A koreanisztika szakterületén tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.

d) autonómiája és felelőssége

Szakterületével, a koreanisztikával összefüggésben tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli a koreanisztika szakterületén szakmai, szellemi identitását.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.

Munkája során kezdeményezi az európai és Európán kívüli, elsősorban szöuli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához, a koreanisztikához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén, a koreanisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

A koreanisztika szakterületén képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel a koreanisztika szakterületén résztémája összefüggéseit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó nyelvi, irodalmi ismeretek 8-12 kredit;

koreanisztikai szakmai ismeretek (történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, koreai vallások és hagyományos műveltség, a buddhizmus története, népi vallásosság, sámánizmus, a különböző koreai államalakulatok - Kó-Csoszon, Kogurjó, Silla, Pekcse, Korjó, valamint Csoszon - fejlődése és egymáshoz való viszonya, a koreai nemzet 20. századi megosztottsága, hagyományos és modern kultúra) 78-82 kredit.

9.1.2. A képzésben a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok választhatók, amelynek kreditaránya a szakmai képzésen belül 25-45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja koreai nyelvből.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A szakirányától eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak koreai szakirányának történettudományi, nyelvtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá a 4.3. pontban felsorolt alapképzési szakon végzettek esetében középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudás szükséges koreai nyelvből.

36. KÖZÉP-EURÓPA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése Közép-Európa tanulmányok (Central European Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség okleveles Közép-Európa tanulmányok szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Central European Studies Expert

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a történelem, a néprajz, a szlavisztika, a romológia, valamint a szabad bölcsészet alapképzési szak, a germanisztika alapképzési szak német, nemzetiségi német, a romanisztika alapképzési szak román, olasz szakiránya, továbbá a társadalomtudomány képzési területről a társadalmi tanulmányok és a szociológia alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott ismeretkörökben szerzett kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett térspecifikus ismereteik birtokában képesek a közép-európai térséghez kapcsolódó külpolitikai, gazdasági elemzői, kutatói, képviseleti, kultúrák közötti közvetői, kultúrdiplomáciai és szervezői feladatok ellátására a tudományos életben, a sajtóban, a diplomácia területén, a vállalati munkában, kisebbségi szervezetekben és különböző kulturális közösségekben. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A Közép-Európa tanulmányok szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri Közép-Európa helyét az európai történelemben, a régió és a nagyhatalmak viszonyának változásait, a régiót összekötő és elválasztó szálakat, a térség sajátosságait, fejlődésbeli különbségeit, ezek miértjeit.

Meg tudja határozni Közép-Európát mint kulturális régiót, a történelem, az irodalom, a képzőművészet, néprajz, zene, film, a nyelv, gazdaság, társadalom, politika, kultúra összefüggéseit és jellemzőit, a térséget ért kulturális, művészeti, nyelvi, történeti, politikai, gazdasági, társadalmi hatásokat.

Ismeri a nemzetiségi kérdés szerepét, jelentőségét, a nemzetté válás sajátosságait, sikereit, kudarcait, a multikulturalizmus közép-európai jelenségeit.

Elsajátította a térségre vonatkozó kutatások módszertanát, a régióval foglalkozó részdiszciplínákat, a modern kommunikáció eszközeinek használatát és az elektronikus adatkezelést, adatátvitelt.

Tisztában van a régiót vizsgáló diszciplínák jellemző kutatási kérdéseivel, elemezési módszereivel.

Ismeri az adott diszciplínák egyes területeinek szakkifejezéseit.

Elsajátította a térség legalább egy nyelvét alapfokú (B1), írásbeli típusú nyelvvizsga nyelvismereti szintjének megfelelő szinten.

b) képességei

Képes a régió tudományos életébe való bekapcsolódásra, ismeretek, kutatási eredmények tudományos fórumokon, magyarul és idegen nyelven való megjelenítésére, megvitatására, az álláspontjuk megvédésére.

Képes a térségre vonatkozó magas szintű ismeretterjesztésre, a hazai és a külföldi felsőoktatásban kutatómunkára (egyetemi kutatócsoportban).

Képes mindazon feladatok ellátására, amelyek szolgáltató és termelő vállalatoknál a közép-európai régióra vonatkozó specifikus elméleti és gyakorlati ismereteket követelnek. Képes a térséggel kapcsolatos elemzői feladatok ellátására.

Képes a térségben kisebbségi, nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos ismereteket igénylő feladatok ellátására.

Az interdiszciplináris képzésükben megismert műfajok szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban írnak és beszélnek, képesek a különböző témakörökkel kapcsolatban világos, részletes szövegeket alkotni.

c) attitűdje

Megvan benne a régió iránti érdeklődés, elkötelezettség.

Az önálló, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az ezzel összefüggő kritikai szemlélet, a vitakészség, az értékközpontúság, a minőség iránti érzékenység, az igény a minőségi munkára.

Jó kommunikációs készséggel rendelkezik magyar és idegen nyelven.

Jellemzi a kutatói attitűd, a fogalmi gondolkodás, az absztrakciós képesség, a rendszeres tanulás iránti igény, a megújulás képessége, az új ismeretek befogadása, feldolgozása.

Széles műveltség, kulturális érzékenység, az interkulturális nyitottság, tolerancia, a régió kulturális örökségének védelme, megbecsülése jellemzi.

Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét kezdeményező- és együttműködési készség jellemzi.

Törekszik általános és nyelvi tudása fejlesztésére, szakmai hivatástudatának kialakítására és az önképzésre.

d) autonómiája és felelőssége

Hatékonyan együttműködik a közép-európai régióhoz kapcsolódó kulturális közösségekkel.

Felelősséget vállal magyar és idegen nyelvű szövegeiért, alkalmazza a régióról, az itt beszélt nyelvek, kultúrák, nemzetiségek területén szerzett ismereteit.

Tudatosan képviseli azon tudáshalmazokat és módszereket, amelyekkel az adott régió megismerésért dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

Felelősséget vállal hivatása gyakorlása során a rábízott egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.

Nyitott a régió soknemzetiségű és nyelvű kulturális hátterére.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

a mesterfokozathoz szükséges tudásszint elmélyítéséhez tartozó ismeretek [Közép-Európa történelme, társadalma, kultúrtörténeti háttere, Közép-Európa gazdaságtana; kultúratudományi ismeretek (néprajz, filozófia, irodalom, kultúrtörténet) Közép-Európa elméletek az egyes nagyhatalmak megfogalmazásában, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan] 18-22 kredit;

a szakmai tudást és annak alkalmazási képességét biztosító ismeretek (Közép-Európa a 19-21. században: történelem, irodalom, művészetek, filozófia, néprajz, nyelvészeti ismeretek, jelenkori gazdaság, politika, társadalom, kisebbségi és nemzetiségi tanulmányok, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan; idegen nyelvi ismeret a régió valamely nyelvéből) 28-32 kredit;

választható szakspecifikus modulok: 42-46 kredit:

kultúratudományi ismeretek: a térség irodalma, kulturális kánonai, ezek intézményei, a régió művészete, filozófiája, a sajtó és a kultúra viszonya, a közép-európai narratíva eltérései a nyugati és a keleti narratívától, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan;

kisebbségi tanulmányok: a közép-európai térség etnikai kérdéseinek múltja és jelene, a kisebbségi jogrendszer története és a kisebbségi jogalkotás az egyes államokban, a nemzetközi jogi és európai szabályozás, az állami, oktatási és kulturális intézményrendszer, a nyelvi együttélés és a kétnyelvűség, a kisebbségi sajtó, identitáselméletek és a nemzeti(ségi) identitások, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan;

Közép-Európa gazdaságtana: gazdaságelmélet, gazdaságtörténet, integráció és dezintegráció a 19-21. században, az agrártérség és az iparosítási kísérletek, jelenlegi vállalati szerkezet, ipar, bankszféra, agrárszektor, a régió befektetési és pénzügyi lehetőségei, a társadalomszerkezet, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan;

diplomácia: a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének története, a soknemzetiségű Habsburg Birodalom külpolitikája, a kisállami korszak a két világháború között, a szovjet korszak és a felbomlásának hatásai a régióra, Közép-Európa és az Európai Unió, a diplomáciához kapcsolódó tudományágak, a kultúra szerepe a diplomáciában, szakirodalom- és forrásismeret, kutatásmódszertan.

9.2. Idegennyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges angol vagy német nyelvből és szükséges továbbá a Közép-Európa térség legalább egy másik nyelvének államilag elismert alapfokú (B1), írásbeli típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő ismerete.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A mesterképzésbe való felvétel feltétele egy államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél angol vagy német nyelvből.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit az alapképzési tanulmányok alapján a filozófiatörténet, esztétika, gazdaság- és társadalomismeret, nemzetközi tanulmányok, politológia, romológia, kommunikáció, új- és jelenkori történeti ismeretek, irodalomelmélet, nyelvészet, germanisztika, szlavisztika ismeretkörökből. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

37. KULTURÁLIS MEDIÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális mediáció (Cultural Mediation)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kulturális mediátor

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Culture Mediator

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az andragógia és közösségszervező alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló az 1993. LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, az ezekkel megfeleltethető korábbi főiskolai szintű szakok (népművelés, közművelődési szakember), a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia; a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások; a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a politológia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia alapképzési szak, valamint a pedagógusi képzési terület alapképzési szakjai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a bölcsészettudomány és társadalomtudomány képzési területek szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja kulturális mediátorok képzése, akik megszerzett nevelés- és kultúratudományi, pszichológiai, társadalomtudományi ismereteik birtokában képesek a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére, a szükségletek felmérésére, elemzésére, a megjelent igények megjelenítésére, a kultúra tartalma, a kultúra alkotói és a különböző társadalmi csoportok közötti mediálásra, professzionális kultúraközvetítésre. Alkalmasak a különböző településeken, hazai és nemzetközi közösségekben és multikulturális közegben is a kulturális igények alapján a művelődési lehetőségek fejlesztésére, eltérő kultúrák közötti közvetítésre, kulturális projektek tervezési, szervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatainak ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A kulturális mediátor

a) tudása

Ismeri a kultúraközvetítés komplex folyamataira ható tudományos diszciplínák, a kultúratudomány, nevelés- és művelődéstudomány, pszichológia, társadalomelmélet meghatározó elméleti irányzatait és azok összefüggéseit.

Ismeri a kultúra és a civilizáció fogalmak jelentésének fejlődéstörténetét, egymáshoz való viszonyukat.

Ismeri a magyar és az európai kultúra folyamatainak és jelenségeinek lényeges értékeit és a magyar kultúra nemzetközi környezetben való képviseletének módjait.

Ismeri a kultúraközvetítés elméletét és gyakorlatát.

Ismeri a kultúraközvetítés állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit.

Ismeri a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezési, elemzési technikáit, valamint a szervezés és irányítás elméleti alapjait és technikáit.

Ismeri a kulturális intézmények, hazai és nemzetközi kultúraközvetítő hálózatok, kutatócsoportok és projektek tervezési, vezetési, menedzselési ismereteit.

Ismeri a kultúra gazdaságtanát.

Ismeri a globális emberi jogokat és a nemzetiségi jogokat tartalmazó joganyag lényegi összefüggéseit, a kultúrára gyakorolt hatásait, a kisebbségi kultúrák és a multikulturális területek sajátosságait.

Ismeri mind a tudományos nyilvánosságban, mind a kultúraterjesztésben megkívánt magas igényű írásos és szóbeli kommunikáció technikáit.

Ismeri az info-kommunikációs technológiák használatát.

Ismeri a magyar társadalom legfontosabb kisebbségi csoportjait, a multikulturális társadalom alapvető jellemzőit.

Ismeri a kulturális szervezet létrehozásával, működtetésével kapcsolatos gazdasági és irányítási feladatokat.

b) képességei

Képes a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezett, alkotó megértésére, az új információk, problémák és jelenségek szaktudományos feldolgozására, a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére.

Képes a szükségletek felmérésére, felismerésére, a felmerülő igények megjelenítésére, a látens és manifeszt igényekhez igazodó innovatív kulturális mediációs folyamatok tervezésére, és élményt nyújtó tapasztalatok szakszerű facilitálására.

Képes a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés, az állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit a tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni.

Képes a nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére, nemzetközi projektekben való cselekvő együttműködésre.

Képes a saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére.

Képes a kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására.

Képes a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére, menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére.

Képes a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására.

Képes a hagyományos és új típusú civil társadalmi kezdeményezések támogatására, esélyegyenlőségi, érdekartikulációs, érdekérvényesítési és érdekvédelmi folyamatok felépítésére.

Képes a különböző professziók és szektorok képviselőivel együttesen dolgozva közreműködni helyi, regionális, nemzeti és globális szintű társadalomfejlesztési programokban, kulturális-kreatív kompetenciák transzferhatásainak felerősítésében.

Képes kultúraközvetítő vállalkozás létrehozására, kulturális szervezetek és projektek menedzselésére.

c) attitűdje

Kreatív, problémamegoldó- és reflexiós módon közelít a szakmai kérdésekhez.

Kooperációs, konfliktustűrési és konfliktuskezelési, empatikus módszerekkel közelít a szakmai kérdésekhez.

Rendelkezik a szakmai énkép megkonstruálása és a kulturális mediátor professzió értékeihez való hűséggel, elkötelezettséggel, etikai felelősségvállalással.

Rendelkezik az új feladatok megoldására inspiráló kezdeményező készséggel, pozitív beállítódással, küzdeni tudással, érzelmi intelligenciával.

Rendelkezik a kulturális menedzsment és a mediálás sajátosságaiból adódó összetett és előre ki nem számítható helyzetekben a változás- és a válságkezelés, a döntéshozás, a dialógusteremtés, a kultúraközi kommunikáció szemléletmódjainak ötvözésére.

Rendelkezik nyitottsággal más kulturális világok iránt, a kulturális különbözőségek értékelésével, különbözőségek értékelésének és elfogadásának képességével.

Használja a tudásmenedzsment, a tudásforrás feltárása, az ismeretek és tapasztalatok önreflektív elemzése módszereit a szakmájában.

Adaptív és rendszerszemléletű.

Alkalmazza a permanens innovációt a kreativitás, originalitás, flexibilitás, fluency elemeivel, a hatékony vezetést, a team-munkát és az önfejlesztést.

Fontosnak tartja a tevékenységek és emberek együttműködését és összehangolását.

d) autonómiája és felelőssége

Fontosnak tartja a másokkal való szakmai és szakmaközi együttműködést.

Önállóan és permanensen fejleszti személyiségét, alkalmazza a szakmai önképzést.

Rendelkezik a kezdeményezés, az önálló és közösségi döntéshozatal képességeivel.

Rendelkezik az egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.

Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek. Képviseli szakmája érdekeit és érdemeit, azok mellett felelősségteljesen kiáll.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

Összesen 100 kredit az alábbiak szerint:

kulturális fogalmi, intézményi és tevékenységi rendszer 16-25 kredit;

kultúraközvetítés 10-15 kredit;

kulturális menedzsment 22-30 kredit;

kulturális mediáció módszertana 16-25 kredit;

minőségmenedzsment 8-12 kredit;

kultúrakutatás 8-13 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a kiscsoportos tantervi gyakorlaton túl a 3. vagy 4. félév során egy alkalommal kulturális intézményben vagy szervezetben teljesítendő négy hetes, 160 óra időtartamú, képzési időszakhoz kapcsolódó (a nyári szünet időtartamára is kiterjeszthető) gyakorlat.

A szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: közművelődési intézmények, múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények és szervezetek, valamint bármely települési önkormányzat, egyházi, nonprofit és civil szervezet, amennyiben kulturális tevékenységet is folytat, és amelyekkel a szakmai gyakorlatra a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, továbbá a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges kreditek száma összesen 30 kredit az alábbi területekről:

bölcsészettudományi diszciplínákhoz tartozó alapismeretek: pedagógiai, pszichológiai, filozófiai, etikai ismeretek;

kommunikációtudományi ismeretkör, kommunikációfejlesztés; társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, antropológia, politológia; gazdasági és jogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

38. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális örökség tanulmányok (Cultural Heritage Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kulturális örökség tanulmányok szakember

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Specialist of Cultural Heritage Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakjai, a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsészet, a történelem, a régészet, a néprajz alapképzési szak, valamint a magyar alapképzési szak.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az építészmérnöki és az építőművészet alapképzési szakok.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 225

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakembereket képzése, akik megszerzett művelődéstörténeti és művelődéselméleti ismereteik birtokában képesek a kulturális örökség gazdasági, mentalitásbeli, környezeti és információs rendszerének történeti értelmezésére. Ismerik a kulturális örökség védelmére, értékeinek megmutatására és menedzselésére vonatkozó munkafolyamatokat. Alkalmasak arra, hogy közvetítsék a társadalom egésze felé a bölcsész- és társadalomtudományokban felhalmozott tudást, és ezzel hozzájáruljanak a különböző szintű (nemzetközi, kontinentális, nemzeti, regionális, helyi) identitásképzések kritikai értelmezéséhez. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A kulturális örökség tanulmányok szakember

a) tudása

Részleteiben átlátja a társadalomtudományok és bölcsészettudományok, a régészet, muzeológia, művelődéstörténet és egyéb érintett tudományágak megfelelő ismeretanyagát.

Részleteiben átlátja az építészet és építészettörténet releváns ismeretanyagát.

Ismeri a kulturális örökségről való gondolkodás történetét, a kulturális örökség elméletét, a tárgyi és szellemi kulturális örökség fogalmát, intézménytörténetét.

Érti és kritikailag értelmezi a néprajz, a kulturális antropológia, az európai civilizációtörténet, a szemiotika, a vallástörténet kulturális örökséghez kapcsolódó vonatkozásait.

Átlátja a kulturális örökség kezelésének jogi hátterét és pénzügyi vonatkozásait, valamint a kulturális örökség védelmének technikáit, nemzetközi gyakorlatát.

Érti és átlátja a kulturális örökség védelmének hazai szervezetrendszerét, annak történeti változásai.

Érti és átlátja irodalmi, filozófiai, politikai, művészeti szövegek és kulturális jelenségek (film, média) vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a kulturális örökség kiterjedt területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, egyéb adatbázisokról.

A kulturális örökség legalább egy részterületéről igen elmélyült ismeretekkel rendelkezik, és azt értően helyezi el a kulturális örökség egészében.

b) képességei

Alkalmas és képes a könyvtárak különgyűjteményeiben, a levéltárakban és a múzeumokban, a kulturális menedzsment és az örökségvédelem intézményeiben a stratégiai és a gyakorlati feladatok elvégzésére.

Képes a kulturális örökség védelmére vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására.

Képes a kulturális örökség reflexív bemutatására, a kulturális örökség menedzselését végző intézmények korszerű irányítására és ezáltal a kulturális értékek közvetítésére a társadalom különböző rétegei felé.

Képes a magyar és az egyetemes kulturális örökség közötti átjárás, megfeleltetés megszervezésére.

Képes a kulturális örökség témájában kutatói munka végzésére, valamint szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat.

Képes szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is, rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni.

Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat, saját tudását magasabb szintre emelni, képzési területe belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani.

c) attitűdje

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség jellemzi szóban és írásban.

Együttműködő, kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása jellemzi.

Döntéshozatali képesség jellemzi összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben.

A szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek jellemzik.

Rendelkezik kritikai attitűddel, minőség-tudattal, fogalmi gondolkodás és az absztrakció magas szintű képessége jellemzi.

Motivált, a feladatai iránt elkötelezett.

Törekszik idegen nyelvtudásának fejlesztésére, illetve azt a világ megismerésére nyitottan használja fel.

d) autonómiája és felelőssége

A problémamegfogalmazás és önálló ítéletalkotás képessége jellemzi.

Reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelősen képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az együttműködést az európai és az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel.

Szűkebb és tágabb szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa esetleg vezetett csoport szellemi termékiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit és eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

művelődés-, gondolkodás- és tudománytörténet 12-20;

a kulturális örökség reprodukálása, az átörökítés technikái (kodikológia, bibliológia, fotográfia, film, digitális technika, restaurálás) 8-20 kredit;

a média és a társadalmi kommunikáció története 8-20;

a kulturális örökség fogalma történeti értelemben 8-16;

a kulturális örökség jogi szabályozása; összehasonlító művelődéstörténet 12-20 kredit;

kulturális örökség bemutatása 12-28.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez élő idegennyelvből egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő, államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat kulturális örökséggel foglalkozó intézményben (köz-, illetve magángyűjtemény, múzeum, szakhivatal) végzett, a képzés tantervében meghatározott gyakorlat.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A mesterképzésbe való felvétel feltétele az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga nyelvétől eltérő idegen nyelv alapfokú ismerete.

9.5. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

a 4.2. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkezők esetében legalább 30 kredit,

a 4.3 pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkezők esetében legalább 40 kredit:

művelődéstörténeti (kulturális antropológiai, néprajzi, régészeti, filológiai, esztétikai, művészettörténeti, történelmi, kultúratudományi) ismeretkörökből.

A 4.3. pontban meghatározott alapképzési szakon oklevéllel rendelkezők esetében a mesterképzésbe való felvétel feltétele hogy a korábbi tanulmányai alapján a hallgató az előzőkből legalább 30 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

39. LATIN-AMERIKA TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: Latin-Amerika tanulmányok (Latin American Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles Latin-Amerika tanulmányok szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Latin American Studies

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a történelem, a romanisztika, a szabad bölcsészet, a társadalomtudomány képzési területről a nemzetközi tanulmányok és a politológia alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési területről a magyar, a néprajz, az anglisztika, a társadalomtudomány képzési területről a kommunikáció és médiatudomány, a kulturális antropológia, a szociológia, a társadalmi tanulmányok, az államtudományi képzési területről a biztonság- és védelempolitika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan, a nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik térség specifikus bölcsészettudományi és

társadalomtudományi ismeretek birtokában képesek a magyar diplomáciai szolgálatban vagy az Európai Unió olyan közösségi intézményeiben való munkavégzésre, ahol a tevékenységi kör kultúrdiplomataként kapcsolatos Latin-Amerikával. A latin-amerikai térség ismerőiként alkalmasak külpolitikai elemzői, újságírói, külföldi tudósítói feladatok ellátására, a gazdasági élet, az állami és a non-profit szféra, valamint a kultúra területén olyan (különösen kulturális menedzseri, szakfordítói, szerkesztői, szaklektori, kritikusi, elemzői, idegen vezetői, tudományos kutatói) feladatokat láthatnak el, amelyek erősítik és sokoldalúbbá teszik Magyarország kapcsolatait az Európán kívüli régióval. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A Latin-Amerika tanulmányok szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a térség humán tudományos kutatásának történetét és módszertanát.

Ismeri a latin-amerikai társadalom és történelem alapvető mozgásirányait és fejlődési tendenciáit, a térség etnikai-vallási jellemzőit, demográfiai-migrációs folyamatait.

Ismeri a Latin-Amerikára jellemző modernizációs modelleket, fejlesztési stratégiákat.

Ismeri Európa és Latin-Amerika történelmi viszonyának és jelenlegi kapcsolatainak kérdéskörét, különös tekintettel a magyar-latin-amerikai kapcsolatokra.

Ismeri a szubkontinensen belüli és a térségen túlmutató nemzetközi konfliktusok természetét, a térség nemzetközi kapcsolatainak történetét, politikai és kulturális vonatkozásait, elméleti alapvetéseiket.

Ismeri a térség helyzetét a globálissá vált világgazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokban, a fenntartható fejlődés ökológiai-társadalmi problémakörét.

Ismeri a Latin-Amerikában ható szellemi (esztétikai, képzőművészeti, irodalmi) áramlatokat; a térséget alkotó, eltérő karakterű kulturális régiókat.

Ismeri a Latin-Amerikában beszélt nyelvek nyelvészetileg releváns sajátosságait.

b) képességei

Képes a fogalmi gondolkodásra és az absztrakcióra.

Képes a releváns szakirodalom és források feldolgozására, az adott tudományterület hagyományos és elektronikus forrásaira, keresőprogramjaira, katalógusaira, bibliográfiáira is kiterjedően.

Elemzői képessége fejlett, a szubkontinenst érintő alapvető társadalmi, politikai, kulturális jelenségek, nyelvészeti, irodalmi, történelmi összefüggéseket, törvény- és szabályszerűségek megértésére, kritikai vizsgálatára képes.

Képes a térséget alkotó, eltérő karakterű kulturális régiók differenciált kezelésére, a latin-amerikai térség, ezzel együtt a globálissá vált világ komplex folyamatainak megértésére, adatok értelmezésére.

Képes jó kommunikációra magyar és idegen nyelven.

Képes a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazása segítségével nyelvi közvetítői feladatok ellátására a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás, az idegenforgalom, a diplomácia és a kulturális élet számos területén.

Képes Latin-Amerika tárgyú elemzések eredményeinek bemutatására és azok kommunikálására szakértők és nem szakértők felé, idegen nyelven is.

Képes a szakterminológia szabatos alkalmazása.

c) attitűdje

Magas szintű szakmai motiváltsággal és elkötelezettséggel rendelkezik a térség vonatkozásában.

Kritikai attitűdje fejlett.

Törekszik a problémaérzékenységre és a racionális, problémamegoldó gondolkodásra.

Mások érveinek elfogulatlan mérlegelésével toleráns a másféle megközelítésekkel szemben, kritikai és önkritikai érzéke fejlett.

Folyamatos önképzésre képes.

Szakmai együttműködésre, csoportmunkára alkalmas.

Más tudományágak iránt nyitott, fogékony az interdiszciplináris megközelítésekre.

d) autonómiája és felelőssége

Személyes felelősséget vállal szóban vagy írásban kifejtett, önállóan kialakított véleményéért.

Vitakészsége, érvelési technikája fejlett.

Átlátható módon és a tudományos követelményeknek megfelelően érvel szakmai kérdésekben.

Összetett helyzetekben önálló döntésképesség és kezdeményezőkészség jellemzi

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzést alapozó történettudományi, irodalmi és nyelvi, valamint kulturális antropológiai, néprajzi ismeretek 10-14 kredit;

latin-amerikai szakmai ismeretek (térségspecifikus történeti-földrajzi ismeretek; a függetlenné válás folyamata, annak európai előzményei és szellemi előkészületei; a fiatal államok társadalomszerkezete, etnikai és szociális problémák; a térségen belüli fegyveres konfliktusok; nagyhatalmak jelenléte, befolyása Latin-Amerikában; a térség gazdasági és politikai integrációjának tradíciói, új formái; a nemzettudat formálódása, sokszínű és sokszintű identitás; változatok identitásépítésre; szellemi és politikai áramlatok Latin-Amerikában) 25-30 kredit;

választható speciális programok (a prekolumbián időszak társadalmai, művészeti emlékei; a karibi kultúra kérdései; a kortárs kultúra aktuális nyelvi, irodalmi, szellemi jellemzői, előzményei, összefüggései; a kulturális jelenségek történeti elemzése, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezése; felzárkózási teóriák és politikai kísérletek Latin-Amerikában; spanyol, portugál, francia nyelvű irodalom Latin-Amerikában; a spanyol, a portugál és a francia nyelv sajátosságai Latin-Amerikában; szaknyelvi ismeretek; migrációs jelenségek Latin-Amerikában; a nemzetközi diplomácia és Latin-Amerika; a latin-amerikai filmművészet; az etnikai sokszínűség néprajzi, kulturális antropológiai vetületei) 50-55 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez francia, portugál, spanyol vagy angol nyelvből, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés magyar nyelven, ezen belül egyes órák idegen (francia, portugál, spanyol vagy angol) nyelven folynak. A spanyolul vagy portugálul folyó órák követéséhez középszintű spanyol, portugál vagy francia nyelvismerettel kell rendelkezni.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit a nemzetközi tanulmányok, a politológia, romanisztika, az új- és jelenkori egyetemes történelem területeiről.

40. LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: lengyel nyelv és irodalom (Polish Language and Literature)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Polish Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szlavisztika alapképzési szak lengyel szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek a lengyel nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek a lengyel nyelvoktatásában és kutatásában önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és fejlesztés terén feladatokat elvégezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a lengyel nyelv és irodalom, de tágabb értelemben a szlavisztika hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A lengyel nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a lengyel nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

Összefüggéseiben is átlátja a lengyel nyelv és irodalomelméleti problémáit, annak diakrón és szinkrón dimenzióiban.

A lengyel nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik annak a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterével.

Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.

Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a lengyel nyelv regionális változatait, rálátása van a lengyel nyelv fejlődésére.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a lengyel nyelv- és irodalomtudomány területére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.

Átfogóan ismeri a lengyel nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.

A lengyel nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.

A lengyelen kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a lengyel nyelv és irodalom ismeretéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

A lengyel nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

Képes helyesen értelmezni a lengyel nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

Képes a lengyel nyelv, irodalom és kultúra szempontjából releváns európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszer szerint vizsgálni, valamint ehhez adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, képes új összefüggések feltárására.

Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni a lengyel nyelv és irodalom problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

Véleményét képes a szükséges szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.

Iránymutatás mellett képes önálló konferencia-előadást tartani, tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

Szakmája művelése során a lengyelen kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Elkötelezetten és kritikusan képviseli a lengyel, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

A lengyel nyelv és irodalom speciális helyzete miatt folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, a lengyel-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

Szakmai érdeklődése a lengyel nyelv, irodalom és kultúra mellett elkötelezett, folyamatos.

Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

A lengyel nyelv, irodalom és kultúra különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében az interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.

Törekszik lengyel nyelvtudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.

Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, lengyel irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;

a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi ismeretek választható speciális programjai, amelynek kreditaránya a 20-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - a lengyelen kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele lengyel nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés lengyel nyelven folyik. A mesterképzésbe való felvétel feltétele lengyel nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A lengyel szakirányától eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 30 kredit szükséges lengyel nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúrtörténeti ismeretekből, amelyeket a hallgató a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint utólag is megszerezhet.

41. LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: levéltár (Archival Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles levéltáros

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Archivist

válaszható specializációk: középkor és kora újkor, újkor és jelenkor, információ- és records management

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a történelem alapképzési szak levéltár specializációval.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti történelem, történelem és állampolgári ismeretek, a jogász, szociológia, továbbá a közgazdász, az informatikai szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 322

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja a hazai levéltárak ellátása magasan képzett levéltáros szakemberekkel a levéltár-technikai, a közigazgatási és a történeti területeken, továbbá ehhez kapcsolódóan sokoldalú ismeretekkel rendelkező iratmenedzserek képzése a kormányzati és a magánszféra számára, akik felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására is.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A levéltáros

a) tudása

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a levéltári anyagról és a levéltári munka elméleti és gyakorlati oldalairól, elemzési és értelmezési módszereiről.

Ismeri a levéltári feladatok ellátásához szükséges problémamegoldó technikákat.

Rendelkezik levéltártani ismeretekkel, iratismerettel.

Levéltár-informatikai ismeretekkel rendelkezik.

Rendelkezik állományvédelmi és reprográfiai ismeretekkel.

Rendelkezik intézménytörténeti ismeretekkel.

Rendelkezik jogi és közigazgatási ismeretekkel.

b) képességei

Képes önálló és minden szempontból szakszerű munkára levéltárban vagy bármely kormányzati vagy önkormányzati szerv, a magánszféra bármely szereplője iratkezelésében.

Képes levéltári és iratmenedzseri, iratkezelési munkafeladatok végzésére, illetve az ilyen munkafeladatok koordinációjára, tervezésére.

Képes történeti, ügyviteli és egyéb szempontok együttes alkalmazására.

Képes modern iratkezelési és iratértékelési szempontok érvényesítésére.

Képes a levéltári és iratmenedzseri, iratkezelési munka során önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére.

Képes a levéltári és iratkezelési feladatmenedzsment koordinációjára vagy abban való részvételre.

Képes szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is.

Képes véleményét szakmai és tudományos elvárásoknak megfogalmazni, szakmai fórumokon bemutatni, alátámasztani és megvédeni, akár idegen nyelven is.

c) attitűdje

Korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban.

Rendelkezik a problémák megfogalmazásának, önálló ítélet alkotásának készségével.

Együttműködő, csoportmunkára és egyéni munkavégzésre egyaránt alkalmas.

Nyitott a szakmai továbbképzés és önképzés iránt.

Törekszik arra, hogy szakmai munkájában és szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően járjon el és nyilvánuljon meg.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

d) autonómiája és felelőssége

Önállóan tevékenykedik a levéltári munkában, az iratmenedzsmentben, iratkezelésben.

Kezdeményező, és személyes felelősséget vállal munkájáért.

Etikai és szakmai felelősséget vállal a maga és az általa vezetett csoport munkájáért.

Döntésképes összetett helyzetekben is.

Az iratanyagokat felelősen védi.

A jogi előírásokat maradéktalanul érvényesíti munkája során.

Adatvédelmi szempontokat vesz figyelembe és érvényesít munkája során.

Felelős és tudatos a vonatkozó jogszabályok alkalmazása terén.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

Összesen 62 kredit az alábbiak szerint:

irattan, iratismeret, iratkezelési rendszerek alapvető ismerete 4-10 kredit;

levéltártani alapismeretek 4-12 kredit;

levéltár-informatikai alapismeretek 4-12 kredit;

adatvédelmi ismeretek 4-10 kredit;

levéltári jogi ismeretek 2-6 kredit;

intézményrendszer ismerete 4-12 kredit;

szakmai vezetés mellett önálló kutatás (szakdolgozati kutatás) 20 kredit.

9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya

A választható specializációk kreditértéke további 40 kredit:

a) középkor és kora újkor specializáció

[paleográfiai (latin, német, magyar) és forráskiadási ismeretek (10-30 kredit); intézménytörténeti ismeretek (4-12 kredit); történeti segédtudományi ismeretek (4-8 kredit); állományvédelmi és reprográfiai ismeretek (2 kredit); levéltár-informatikai ismeretek (2 kredit); kommunikációs ismeretek (legfeljebb 4 kredit)];

b) újkor és jelenkor specializáció

[további irattani és iratkezelési ismeretek (2-6 kredit); irattári és iratmenedzseri ismeretek (legfeljebb 4 kredit); további levéltártani ismeretek (4-12 kredit); levéltár-informatikai ismeretek (6-14 kredit); állományvédelmi és reprográfiai ismeretek (4 kredit); közigazgatási és jogi ismeretek (legfeljebb 4 kredit); gazdaságtani ismeretek (legfeljebb 4 kredit); intézménytörténeti ismeretek (2-6 kredit); paleográfiai és forráskiadási ismeretek (legfeljebb 4 kredit); kommunikációs ismeretek (legfeljebb 4 kredit)];

c) információ- és records management specializáció

[további irattani és iratkezelési ismeretek (legfeljebb 4 kredit); irattári és iratmenedzseri ismeretek (6-14 kredit); levéltártani ismeretek (2-6 kredit); levéltár-informatikai ismeretek (4-12 kredit); állományvédelmi és reprográfiai ismeretek (2-6 kredit); közigazgatási és jogi ismeretek (4-10 kredit); gazdaságtani ismeretek (legfeljebb 4 kredit); projektmenedzsment (2-4 kredit)].

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterszakos oklevél megszerzéséhez legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1),

komplex típusú nyelvvizsga vagy legalább két államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a specializációnak megfelelő levéltári gyakorlat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában; Budapest Főváros Levéltárában vagy a Magyar Nemzeti Levéltár valamely megyei tagintézményében, szaklevéltárában vagy nyilvános magánlevéltárban, illetve irattári gyakorlatok kormányzati szerv, önkormányzati szerv irattárában, gazdasági szerv, vállalat vagy civil szervezet irattárában.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A mesterképzésbe való belépéshez

a korábbi tanulmányok alapján a közigazgatási ismeretek, a közigazgatási jogi ismeretek, a mai magyar bírósági rendszer ismerete, az informatika területeiről legalább 50 kredit szükséges, vagy

legalább 12 hónap igazolt munkaviszony levéltárosi vagy irattárosi feladatkörben, levéltárban vagy irattárban.

42. LOGIKA ÉS TUDOMÁNYELMÉLET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: logika és tudományelmélet (Logic and Theory of Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles logika és tudományelmélet szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Logic and Theory of Science

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a bölcsészettudomány képzési területről a szabad bölcsész, társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a természettudomány képzési területről a matematika és a fizika, a gazdaságtudományok képzési területről az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak és az informatika képzési területhez tartozó alapképzési szakok.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány, a természettudomány, társadalomtudomány, a gazdaságtudományok és a jogi képzési területek alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 226

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a logikában és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeken, képesek a logikai és analitikai eszközöket valamely konkrét tudományterület filozófiai és metodológiai problémáinak kutatásában alkalmazni, felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák A logika és tudományelmélet szakos bölcsész

a) tudása

Megfelelő mélységben ismeri a logikát és a logikához szorosan kapcsolódó matematikai területeket.

Ismeri a kortárs tudományfilozófiának elsősorban a szaktudományok alapjait érintő kérdéseit és a velük kapcsolatos fontosabb álláspontokat.

Ismeri a filozófiatörténet alapvető szerzőit és műveit tudományfilozófiai szempontból.

Ismeri a kortárs analitikus filozófiának a tudományfilozófia szempontjából alapvető területeit (metafizika, ismeretelmélet, nyelvfilozófia).

Ismeri valamely konkrét tudományterület alapjait általában és a mesterképzési szintnek megfelelő mélységben az illető tudományterület filozófiai és fundamentális problémáit.

b) képességei

Képes és alkalmas az érintett szaktudomány és a vele kapcsolatos alap- és filozófiai kutatások nemzetközi irodalmában és egyéb (számítógépes, internetes) forrásaiban való eligazodásra, tájékozódásra.

Képes az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a friss szakirodalom alapján önálló összefoglalók, recenziók megírására, prezentációk, élő beszámolók megtartására magyar és angol nyelven.

Képes kompetens és aktív részvételre szakmai vitákon magyar és angol nyelven.

Témavezető vezetésével vagy kutatócsoport tagjaként képes kutatómunka végzésére.

c) attitűdje

Probléma-orientáltan gondolkozik, képes felismerni a nyitott, eldöntetlen kérdéseket.

Éles, kritikus szemmel veszi észre a tudományos és filozófiai elméletek hiányait, ellentmondásait.

Tiszteletben tartja mások véleményét, pozitív értékként tekint a vélemények, nézetek sokféleségére.

Nézeteit világosan, érthetően, az adott problémára koncentrálva fejti ki.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló véleményt alkot, kritikai szemlélet jellemzi mind a maga, mind mások nézeteivel kapcsolatban.

Saját nézeteit öntudatosan és következetesen, de a jogos kritika elfogadására nyitottan képviseli.

Reflektáltan és tudatosan tekint saját maga, valamint szűkebb és tágabb szakmai környezete nézeteinek történeti beágyazottságára.

Képes és kész a párbeszédre más szakmai iskolák, más megközelítések, más kultúrák képviselőivel.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

logika és kapcsolódó matematikai területek (logikai szintaxis, szemantika, metalogika, modellelmélet, algebra, halmazelmélet) 25-30 kredit;

tudományfilozófia és kapcsolódó filozófiai területek (elmefilozófia, metafizika, a társadalomtudományok filozófiája, nyelvfilozófia) 35-40 kredit;

valamely szaktudomány alapjaira, logikai struktúrájára vonatkozó vizsgálódások 25-30 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga és egy másik nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A mesterképzésbe való felvétel feltétele középfokú (B2), komplex típusú államilag elismert vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a következő ismeretkörökből:

filozófia (különösen logika, nyelvfilozófia, tudományfilozófia, metafizika);

matematika (különösen matematikai logika, halmazelmélet, univerzális algebra);

fizika (különösen klasszikus mechanika, klasszikus elektrodinamika, kvantummechanika);

elméleti nyelvészet (különösen szemantika, formális szemantika, a formális szemantika logikai alapjai, matematika, logika);

közgazdaságtan (különösen valószínűségszámítás, gazdaságszociológia, optimumszámítás);

szociológia (különösen kommunikációelmélet, a társadalomelmélet alapjai, szervezetszociológia).

43. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: magyar nyelv és irodalom (Hungarian Language and Literature Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Hungarian Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a magyar alapképzési szak.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területek alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 223

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány alapvető kérdéseiről; átlátják és értik a nyelvnek, illetve irodalomnak a történetiséggel, a kultúrával és a társadalommal fennálló meghatározó összefüggésrendszereit, változatosságát. Megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek valamely nyelv-, illetve irodalomtudományi résztéma önálló megismerésére, elméletileg és módszertanilag megalapozott, új eredményeket feltáró elemzésére. Felkészültek tanulmányaik a doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány alapvető elméleti kérdéseit, ezek történeti, változó és folyamatszerű összefüggéseit illetően.

Átlátja és érti a nyelvnek, illetve az irodalomnak a magyar és az európai identitás konstrukciói, valamint a különböző kultúrák és a köztük lévő kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és formálásában betöltött szerepét, a magyar és a világirodalom, illetve a nyelv és a nyelvek kulturális, történeti és társadalmi meghatározottságát, az irodalom és nyelv alapvető összefüggéseit.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány, valamint a határtudományok jellemző kutatási kérdéseire, nemzetközi kontextusára, különböző kutatási irányzatok elemzési és értelmezési módszereire, továbbá szakterülete művelésének hagyományos és elektronikus forrásaira vonatkozólag.

Alaposan és átfogóan ismeri a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusait.

A magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

A magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány műveléséhez szükséges szinten érti és ismeri az általa elsajátított idegen nyelveket, különös tekintettel a terminológiára.

b) képességei

Képes a magyar nyelv, illetve az irodalom jelenségeit a maguk történetiségében, változásaiban és változatosságában elemezni.

Kritikusan és több szempontot mérlegelve, releváns értelmezési keretben képes elemezni a nyelvnek, illetve az irodalomnak a magyar és az európai identitás konstrukciói, valamint a különböző kultúrák és a köztük lévő kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és formálásában betöltött szerepét; a magyar és a világirodalom, illetve a nyelv és a nyelvek kulturális, történeti és társadalmi meghatározottságát; irodalom és nyelv alapvető összefüggéseit.

Önállóan választja meg és tudatosan alkalmazza a vizsgált nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kérdéskör elemzésére megfelelő és alkalmas nyelv-, illetve irodalomtudományi módszereket, képes az adott kutatás elméleti és módszertani háttérfeltevéseit reflexió tárgyává tenni és a nemzetközi kutatások kontextusában értelmezni.

A szükséges forrásokat és információkat kritikusan képes elemezni, vizsgálatukkal új összefüggésekre mutat rá.

Kutatási eredményeit és álláspontját a magyar nyelvtudomány, illetve irodalomtudomány szakmai-tudományos elvárásainak megfelelően képes megfogalmazni és közreadni.

Önálló munkával, elméleti és módszertani megalapozottsággal, kritikai szempontokat érvényesítve képes feltárni egy adott nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kérdéskör, résztéma összefüggéseit.

Legalább egy idegen nyelven képes szakmája gyakorlására.

c) attitűdje

Kutatásai és munkája során figyelembe veszi a vizsgált nyelvi, illetve irodalmi jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar, az európai és egyetemes értékeket, a sokszínűség fontosságát a nyelvi, illetve irodalmi jelenségek, továbbá azok tágabb, társadalmi és kulturális kontextusának vonatkozásában.

Érdeklődő, nyitott és elkötelezett szakterületi ismereteinek és készségeinek bővítésében, valamint tágabb körű kulturális ismereteinek továbbfejlesztésében.

A nyelvi és irodalmi jelenségekről, folyamatokról megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális jelenségek, változások megértésében hasznosítja.

Nyitott saját szakterülete, különösen saját résztémája interdiszciplináris megközelítéseire, a nyelvi, illetve irodalmi jelenségek társadalmi és kulturális összefüggéseinek megismerésére.

Törekszik arra, hogy az általános, szakmai, társadalmi és kommunikációs normák figyelembevételével folytassa szakmai tevékenységét.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál a magyar nyelvi, illetve irodalmi jelenségek, valamint a nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kutatások történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős egyénként képviseli saját szakmai, szellemi, erkölcsi, magyar és európai értékrendjét.

Munkája során - lehetőség szerint - szerepet vállal a határon túli szakmai műhelyekkel, közösségekkel való együttműködések területén.

Kritikus tudatosság jellemzi a szakterületéhez kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli saját tudományterületének, illetve saját munkájának szakmai eredményeit, elvárásait és módszereit és elfogadja más szak- és tudományterületek eltérő sajátságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját, illetve munkacsoportjának munkájáért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ismeretkörök 2-14 kredit;

a magyar nyelv rendszere 4-14 kredit;

a magyar nyelv használata, tagolódása 4-14 kredit;

a magyar irodalomtudomány elméleti kérdései 4-14 kredit;

a magyar irodalomtudomány történeti kérdései 4-14 kredit;

az irodalomtudomány vagy a nyelvtudomány területéről választható speciális programok 40-60 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma 30 kredit amelyből nyelvtudomány legalább 10 kredit, irodalomtudomány legalább 10 kredit.

44. MENTÁLHIGIÉNÉS CSALÁDTUDOMÁNYI ÉS CSALÁDTERÁPIÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés családtudományi és családterápiás (Mental Health-oriented Family Studies and Family Therapy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Mental Health-oriented Family Studies and Family Therapy

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pszichológia, a szociális munka, a szociálpedagógia, a gyógypedagógia, a konduktor alapképzési szak, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakiránya.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 762

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés szemlélet, korszerű családtudományi és családterápiás elméletek és a hozzájuk kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a családok vizsgálatára fókuszáló tudományos tevékenységre, kutatásra és oktatásra, képesek továbbá e családterápiás ismeretek magas szintű, társadalmi kontextust is tekintetbe vevő alkalmazására. Családterápiás és rendszerszemléletű - de nem klinikai jellegű - beavatkozások révén képesek megelőző, támogató, erőforrásokat feltáró és fejlesztő módon hatást gyakorolni a családi kapcsolatokra, beleértve a speciális helyzetű családokat és alternatív együttélési formákat. Képesek önismeretük, elméleti és gyakorlati tudásanyaguk integrálásával, etikusan végezni munkájukat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember

a) tudása

Alapvető ismeretei vannak a családokkal kapcsolatos korszerű interdiszciplináris területeken, a pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, demográfiai, etikai, vallástudományi és egyéb családtudományi vagy családokkal foglalkozó tudományágakban.

Ismeri a családok, családi alrendszerek (házastársi, szülői, gyermek alrendszerek) és családi kapcsolatok elméleteit.

Ismeri a család és a társadalom egyéb alrendszerei közötti kapcsolatokat, a család társadalmi és kulturális kontextusának alapvető összefüggéseit.

Ismeri a családi működés zavarainak elméleteit.

Ismeri a különféle családformák és alternatív együttélési módok sajátos működését, és segítésük sajátos szempontjait.

Ismeri a mentálhigiénés szemléletmód alapjait.

Ismeri az egészséges és patológiás személyiségfejlődés és magatartás családi vonatkozásait.

Ismeri a családterápiás iskolákat és irányzatokat, ezek szemléletbeli és gyakorlati hangsúlyait.

Ismeri a rendszerszemléletű (egyéni és családi fókuszú) konzultáció elméletét és gyakorlatát.

Ismeri a családterápia alapvető és specifikus eszköztárát, eljárásait.

Ismeri a családterápiás intervenciók tervezésének, kivitelezésének és értékelésének elveit és módszertanát.

Ismeri a családterápia és a családpszichoterápia elméletének, indikációjának és gyakorlatának különbségeit.

Ismeri a családterápiás szakmai gyakorlat kereteit és kompetenciahatárait.

Ismeri a családterápia hazai alapintézményeit.

Ismeri a családokkal kapcsolatos interdiszciplináris csapatmunka elméletét és gyakorlatát.

Ismeri a családokat támogató rendszerekben folyó munka formáit, keretei és hazai alapintézményeit.

Ismeri a családtudományi kutatások elméletét és módszertanát.

Ismeri a hatékony szakmai kommunikáció eszközeit.

Ismeri az etikai normákat és alkalmazásuk szabályait a családokkal folytatott munka különböző színterein.

b) képességei

Képes a családdal összefüggő elméletek és tapasztalatok kritikus értékelésére és továbbfejlesztésére.

Képes a családok és a bennük élő egyének helyzetének, erőforrásainak és nem patológiás szintű működési zavarainak feltárására, differenciált, rendszerszemléletű, a társadalmi és kulturális kontextust figyelembe vevő leírására.

Képes a családtudományhoz sorolható tudományági és családterápiás ismeretek integrációjára.

Képes olyan szakmai identitás kifejlesztésére, amelynek középpontjában a család mint életforma értékelése, tisztelete és támogatása áll.

Hatékony gyakorlati együttműködésre képes a családokkal foglalkozó egyéb tudományágak és segítő szakmák képviselőivel.

Képes családtudományi kutatások tervezésére, kivitelezésére és feldolgozására.

Képes kutatási eredmények és közlemények elemzésére, kritikus értékelésére, és az új, bizonyítékon alapuló eredmények gyakorlati alkalmazására.

Képes tudományos ismeretek és eredmények magas fokú, hatékony kommunikációjára, prezentációjára, és képviseletére szakmai és nem szakmai közegben.

Képes a saját szakmai tevékenységének reflexív és kritikus értékelésére a családterápiás megközelítés határainak, a szakmai-etikai normáknak, saját szakmai tapasztalata határainak, valamint a személyes élettapasztalatának és önismeretének a figyelembevételével.

Képes folyamatos szakmai megújulásra.

c) attitűdje

Szakmai munkája során nyitott és empatikus.

Felelősséget vállal a párok és családok jólétéért.

Szakmai munkája során elkötelezettség, felelősségtudatosság, és etikai érzékenység jellemzi.

Kezdeményező az emberi kapcsolatokban.

Szakmai tevékenységek során önreflexív.

Egyéni és családi önismereti igény jellemzi.

Készséggel vállal munkát interdiszciplináris teamben.

d) autonómiája és felelőssége

Mentálhigiénés hatású, preventív, értékeket és erőforrásokat feltáró és növelő, megoldáskereső és támogató konzultációs és terápiás eljárásokat rendszerszemléletűen alkalmaz, párokkal és családokkal egyaránt.

A pszichoterápiát igénylő eseteket felismeri, és megfelelően képzett szakemberhez küldi tovább.

Mentálhigiénés szemléletmódot alkalmaz a családok támogatásának különböző szintjein és színterein.

Párok és családok helyzetének, problémáinak megfelelő családterápiás intervenciókat választ, kezdeményez és alkalmaz hatékonyan.

Adekvát módon vesz igénybe konzultációt és szupervíziót.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. A szakmai ismeretek jellemzői

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

társadalomtudományok (családtudomány, szociológia, jog, etika) 18-24 kredit;

bölcsészettudomány (pszichológiai és mentálhigiénés ismeretek) 22-28 kredit;

családterápia elméleti és gyakorlati ismeretek 30-37 kredit;

készségfejlesztés 8-15 kredit;

válaszható speciális programok 6 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzőhelyen vagy külső intézményben (családsegítőben, nevelési tanácsadóban, nevelési-oktatási intézményben, idősgondozási intézményben) végzett családsegítő és családterápiás gyakorlat, melyet a gyakorlóhelyen családterápiát végző szakember vagy mentálhigiénés családtudományi és családterápiás szakember irányít. Szakmai gyakorlat és kutatómunka legalább 120 óra, kreditértéke legalább 10 kredit, amelyet a felsőoktatási intézmény tantervében határoz meg.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a felvételkor rendelkezzen legalább 100 óra egyéni vagy 130 óra csoportos önismereti képzéssel. E képzés legyen valamely, a Pszichoterápiás Tanács Szövetség tagjaként nyilvántartott tudományos társaság, illetve e társaságnak erre feljogosított tagja által tartott képzés, aki az adott módszer pszichoterapeutája vagy kiképzője. A képzésbe lépéshez a pszichoterapeuta, illetve kiképző igazolása szükséges a befejezett önismereti folyamatról.

9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a pszichológiai és szociológia alapismeretekből a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi bontásban:

pszichológia legalább 20 kredit

szociológia legalább 10 kredit.

45. MENTÁLHIGIÉNÉS KÖZÖSSÉG- ÉS KAPCSOLATÉPÍTŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő (Mental Health in Relations and Community Development)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Mental Health in Relations and Community Development

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány, a pedagógusképzés képzési területek alapképzési szakjai, a hitéleti alapképzési szakok, valamint az ezeknek megfelelő, a felsőoktatásról szóló 1993.évi LXXX. törvény szerinti szakok.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70%)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 10 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 726

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakemberek képzése, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az egyének és közösségek, problémamegelőző és problémamegoldó folyamatainak elősegítéséhez, munkájukkal hozzájárulnak a társadalmi problémák kezeléséhez és csökkentéséhez, valamint a helyi társadalom erősítéséhez, képesek közösségek, közösségi hálók kiépítésére, fejlesztésére és vezetésére, amelyek lakóhelyi, munkahelyi, civil társadalmi és egyházi, felekezeti területen fejlesztő, támogató és védelmet adó tevékenységet folytatnak. Működésükkel elsődlegesen a közösségbe vont emberek bio-pszicho-szociális jóllétét, annak fenntartását, erősítését szolgálják, és növelik a közösségi cselekvés társadalomalakító tényezőinek hatékonyságát. Erőforrás-orientáltan képesek támogatni a közösség fejlődését, működését, és elősegíteni a közösségben levő lehetőségek hasznosulását az egyes emberek jólléte, társadalmi integrációja és a társadalmi harmónia érdekében. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szakember

a) tudása

Ismeri az élethosszig tartó személyiségfejlődés menetét, feltételeit, akadályait és kríziseit.

Ismeri a különböző funkciójú csoportok és közösségek kialakulását, valamint működésük szociálpszichológiai, pedagógiai, szociológiai megközelítését.

Ismeri a spontán alakuló informális csoportos civil szerveződések működési sajátosságait, ezek erősítésének, közösséggé fejlesztésének módszereit.

Ismeri a csoportokban, közösségekben és intézményekben alkalmazható szervezetikultúra-fejlesztő beavatkozások elméletét és gyakorlati eszközeit.

Birtokában van a fejlesztő, támogató és védelmet nyújtó közösségi háló kiépítésére vonatkozó vezetési ismereteknek.

Átfogóan ismeri az egyén és a közösség jóllétének kölcsönhatását, ennek lélektani megalapozottságát.

Átfogóan ismeri az emberi kapcsolati formák sajátosságait, hatásait, működési feltételeit.

Mélyrehatóan ismeri a kapcsolatépítésre szoruló egyének, csoportok sajátos problémáit, pszichés állapotuk általános jellemzőit.

Átfogóan ismeri a testi-lelki egészség szempontjából veszélyeztetett életkorral kapcsolatos, illetve pszichoszociális fejlődésükben akadályozott társadalmi csoportok sajátos problémáit és potenciális erőforrásait.

Mélyrehatóan ismeri a mentálhigiénés segítő kapcsolat elméletét és módszertanát.

Részletekbe menően ismeri a közösség- és kapcsolatépítésre vonatkozó csapatmunka elméletét és gyakorlatát.

Ismeri a munkavégzéséhez szükséges felmérési és kutatási módszereket.

b) képességei

Képes az egyének, csoportok, közösségek, intézmények eredeti, társas és közösségi erőforrás-értékeinek feltárására, tudatosítására és mobilizálására, az egyéni és társas jóllét megőrzésére.

Képes rekreációs programok szervezésére és sajátos közösségfejlesztési eljárások, az aktivizálás, a mediáció, a projekttervezés működtetésére.

Képes reflektálni a társadalmi és kulturális hovatartozási mintázatok sokféleségére, és ezek figyelembe vételével képes kölcsönös elfogadáson alapuló lokális közösségi struktúrák kiépítésére.

Képes segítő kapcsolat kialakítására, és a megküzdéséhez szükséges adekvát segítségnyújtásra a kliens életvezetési és kapcsolathiányból eredő problémáiban és veszteségei feldolgozásában.

Képes a személyes korlátok és megterhelő társas helyzetek, a burnout, a mobbing, és a kirekesztés felismerésére, és kompetenciáinak megfelelő adekvát beavatkozási módok keresésére, illetve kivitelezésére.

Képes eltérő származású és eltérő élethelyzetből jövők együttműködésének és egyenjogú csoportrészvételének biztosítására.

Képes ökumenikus együttműködésre, különböző felekezethez tartozó közösségek közös programjainak és projektjeinek menedzselésére.

Képes a közösségépítő munkára vonatkozó kutatási tervek kialakítására és értékelésére.

Képes a munkaterületén elvégzendő felmérésekhez szükséges kutatási módszerekhez megfelelő szintű ismeretek megszerzésére és alkalmazására.

Képes munkájának a szakmai etikai szabályok betartásával történő, felelős végzésére.

c) attitűdje

Mentálhigiénés szemlélettel rendelkezik.

A lelki egészség fenntartásának és helyreállításának folyamataihoz erőforrásorientáltan közelít.

Az egyén és a közösség önálló cselekvését, képessé tételét (empowerment) tartja szemelőtt a cselekvési stratégiák megtervezésében.

Tartózkodik az emberek megítélésétől.

Empatikus, szociális és interkulturális érzékenységgel bír.

d) autonómiája és felelőssége

Munkakörének megfelelően felelős lelki egészségvédő és személyiséget erősítő beavatkozásokat kezdeményezni, egyéni és csoportos szinten.

Képviseli és megvalósítja a munkaterületén az egyének és közösségek mentálhigiénés állapotának folyamatos reflektálását (problémafelvetés), és javaslatot tesz a fejlesztések irányaira és lehetséges módjaira.

Kezdeményezi és részt vesz az egészség megőrzését szolgáló programok megvalósításában.

Felelőssége képviselni a mentálhigiéné értékeit és szempontjait a munkaterületéhez tartozó szakmai közösségekben, munkacsoportokban.

Felelőssége kezdeményezni a lelki egészség szempontjából hangsúlyos témák megvitatását, s részt venni az adott terület fejlesztését célzó cselekvési programokban.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a közösség- és kapcsolatépítő munka elmélete, hazai és nemzetközi irányai, társadalmi területei és modelljei 15-20 kredit;

közösség, a csoport és a család működésének pedagógiai, pszichológiai, szociológiai és vezetéstudományi ismeretei 15-20 kredit;

segítő kapcsolati, csoportvezetési és mentálhigiénés ismeretek 15-20 kredit;

praxiselmélet, közösségépítő projektmunka és terepgyakorlat feldolgozás 15-20 kredit;

gazdasági, jogi ismeretek 8-10 kredit;

társadalomtudományi kutatási módszerek 8-10 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy, az Európai Unió valamelyik munkanyelvéből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a specializációknak megfelelő terephelyen végzett gyakorlat, amelynek kreditértéke 10 kredit. Terephelyek: szociális intézmények, köznevelési és felsőoktatási intézmények, egészségvédő intézmények, közösségi házak, civil szervezetek, egyházi intézmények és szervezetek, kutatási központok.

9.5. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez pszichológiai, pedagógiai és szociológia alapismeretekből a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma 40 kredit az alábbi bontásban:

pszichológia legalább 16 kredit,

pedagógia legalább 12 kredit,

szociológia legalább 12 kredit.

46. MONGOLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mongolisztika (Mongolian Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles mongolisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Mongolian Studies

3. Képzési terület bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak mongol szakiránya.

4.2. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.3. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik jól ismerik a mongol nyelvet, a mongol nyelvű népek műveltségét. Ismereteikre építve képesek mongol nyelvű hétköznapi, kulturális, politikai, gazdasági, társadalmi, valamint nyelv- és irodalomtudományi szövegeket felelősen értelmezni, közvetíteni és alkotni írásban és szóban. A belső-ázsiai filológia, a nomád műveltség, a vallástörténeti (buddhizmus, természeti vallások, sámánizmus), valamint történelmi és irodalmi ismereteik birtokában képesek az írott és a beszélt mongol nyelv(ek) írásban és szóban történő magas szintű használatára. Alkalmasak tudományos előadások megtartására, szakcikkek megírására, és a jelenleg újra bővülő gazdasági kapcsolatokhoz kötődő tolmácsolási, fordítási feladatok elvégzésére. A gyakorlatban is jól alkalmazható tudással rendelkeznek saját témájukban és annak közvetlen történeti és elméleti kontextusában mélyreható és többféle megközelítési módot képesek használni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A mongolisztika szakos bölcsész

a) tudása

Felsőfokon ismeri a modern mongol (halha) nyelvet.

Ismeri a klasszikus mongol nyelvet.

Ismeri a mongol és belső-ázsiai népek történetét és műveltségét.

Ismeri a mongol és belső-ázsiai népek vallásait (buddhizmus, sámánizmus).

Ismeri a mongol és belső-ázsiai buddhizmus történetét, művészetét, irodalmát.

Ismeri a kommunikáció rendszerét eltérő kultúrájú népekkel.

Ismeri a nyelv, irodalom és a műveltség mélyebb összefüggéseinek vizsgálatához szükséges kutatási módszereket.

Ismeri a mongol identitás legfontosabb kulturális jelenségeit, kontextusát, valamint legalább még egy másik keleti műveltség legfontosabb vonásait, továbbá átlátja a mongol jelenségek befogadását és értelmezését.

Ismeri a mongol nyelvű műveltségek jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és népszerűsítő műfajait.

Ismeri a mongolisztika jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit.

Ismeri a szak egyes területeinek, az irodalom-, nyelv- és művelődéstörténet mongol nyelvű terminológiáját.

Nyelvtudományi, történelmi, művelődéstörténeti és kutatás-módszertani ismeretek részeként jártas a leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, a történeti és összehasonlító nyelvtudomány, nyelvtörténet, adott terület népei és nyelvei, a nyelvészet egyéb területei és a filológia (szövegkritika, szövegkiadás) területén.

Ismeri Belső-Ázsia történelmét és társadalomtörténetét, az egyetemes történetben betöltött szerepét, a térség kapcsolatát a világ más területeivel a korábbi időszakokban és napjainkban, a belső-ázsiai buddhizmus történetét, népi vallásosságot és a nomádok hagyományos műveltségét.

b) képességei

Ismereteit képes alkalmazni a tudományos fórumokon való megjelenítéshez, a megoldandó problémák megértéséhez és megoldása terén önálló tevékenységre, eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére.

Képes képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes a mélyebb összefüggések megértésére és a megszerzett információk alkalmazására a kutatásban.

A megismert kutatási módszerekkel képes más területek, népek kultúráinak kutatására.

c) attitűdje

Elkötelezett a mongol és belső-ázsiai műveltség iránti.

Munkájában magas fokon motivált, és minőség mindenkori szem előtt tartásával végzi azt.

Törekszik a célterület sajátosságait figyelembe vevő kommunikációra.

Hiteles a mongol műveltség és gondolkodásmód közvetítésében.

Törekszik az önképzésre és a szakmai hivatástudat kialakítására.

Munkája során hozzáállása kezdeményező, együttműködő és értékközpontú.

d) autonómiája és felelőssége

Felelősséget érez a képviselt (hozott) és a befogadó (megtanult, szerzett) műveltség minden területén.

Megfelelően viszonyul más kultúrákhoz.

Autonómia jellemzi a megszerzett ismeretek más területen való, nem kizárólag a bölcsészettudományoz kapcsolódó alkalmazásában és az ismeretek továbbfejlesztésében.

Azon módszereket tudatosan képviseli, amelyekkel a mongolisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó, általános kompetenciákat fejlesztő ismeretek 10-20 kredit;

mongol nyelvfejlesztés 15-25 kredit;

mongol nyelvészet 15-20 kredit;

mongol nyelvű irodalom 10-20 kredit;

mongol nyelvű kultúrák és társadalmak 15-30 kredit.

A felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok a beszélt és írott mongol (halha) nyelvek magas szintű ismeretét, a nyelvjárásokban jártasságot biztosítják.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A záróvizsga letétele a felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja a modern mongol (halha) nyelvből.

9.3. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A szakirányától eltérő korábbi keleti nyelvek és kultúrák alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak mongol szakirányának nyelvi, nyelvtudományi, történeti és kultúratudományi ismeretköreiből, továbbá a 4.3. pont szerinti előtanulmányokkal rendelkezők esetében 10 kredit mongol nyelvi [klasszikus és modern mongol (halha)] ismeret, amelyet a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

47. MŰVÉSZETTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: művészettörténet (Art History)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles művészettörténész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art Historian

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet specializációja.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjai, a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti alapképzési szakjai.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 6 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a festészet, a szobrászat, az építő- és az iparművészet, valamint a modern technikai médiumok területén megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak az egyetemes képző-, építő- és iparművészet története, az általános művészetelmélet, az értelmezéstan és a művészettörténet-tudomány történetének területén. Ismerik az egyetemes és különösképpen a magyar és a magyarországi művészettörténet emlékanyagát, elsajátították a művészettörténeti kutatói munka gyakorlásához szükséges szakmai kompetenciákat. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 211

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A művészettörténész

a) tudása

Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet emlékanyagának meghatározó darabjait.

Ismeri annak ágazati, műnemi, műfaji tagolódását.

Ismeri az emlékanyag főbb stiláris jellemzőit, az egyetemes és magyar művészet stílustörténetének fontosabb szakaszait, irányzatait, történelmi alakulásuk tendenciáit.

Ismeri az emlékanyag történelmi korszakok és földrajzi területek szerinti, illetve irányzatok, iskolák és egyéni életművek szerinti tagolódását.

Ismeri az épített környezet, az urbanisztika és az építőművészet, a képző- és iparművészeti, illetve a modern és kortárs vizuális-technikai művészetek történetileg és kulturálisan változó társadalmi-szellemi, vallási-kultikus, hatalmi-ideológiai, kommunikációs és egyéb funkcióit és sajátosságait.

Ismeri a művészettörténet tudomány kialakulásának történetét releváns tudományos kérdésfelvetéseit, fő tudományos iskoláit, elméleti és gyakorlati kutatás-módszertani alapjait.

Elsajátította az épített és a művészeti örökség védelmével, a műalkotások megőrzésével, gondozásával és közvetítésével kapcsolatos alapvető muzeológiai és műemlékvédelmi ismereteket.

b) képességei

Képes tudományosan releváns művészettörténeti problémák nyitott, illetve megválaszolandó szakmai kérdések azonosítására és szakszerű megformulázására.

Képes a szakterület tárgykörébe tartozó emlékek, műtárgyak, leletek, dokumentumok azonosítására, meghatározására, datálására, attribuálására, helyrekonstrukciójára.

Képes a műtárgyak szakszerű terminológiával történő tárgyleírására, stilisztikai jellemzésére, stíluskritikai összehasonlítások megtételére.

Képes a műtárgyak állagának, technikai kivitelének és esztétikai kvalitásainak megítélésére.

Képes a kutatás tárgyának funkciók, használatmódok, szimbolikus tartalmak és egyéb felmerülő szakmai szempontok szerinti történeti kontextualizálására.

Képes a felmerülő történeti problémák megoldását célzó kutatási hipotézisek megfogalmazására.

Képes az adott kutatási feladattal adekvát módszertani eszközök kiválasztására.

Képes a kutatás állásának kritikai áttekintésére.

Képes naprakész bibliográfiák, szakirodalmi áttekintések összeállítására.

Képes kutatási tervek, szakterületi és interdiszciplináris együttműködések előkészítésére és megtervezésére.

Szükség esetén képes a nemzetközi tudósközösséggel való együttműködés, információcsere lebonyolítására.

Képes az eredmények elfogulatlan mérlegelésére, vitaképes argumentumok felsorakoztatására, nyilvános vitára alkalmas vélemény megfogalmazására és közzétételére.

Rendelkezik a szakirodalom használatához és a nemzetközi tudományos életben való részvételhez szükséges idegen nyelvi kompetenciákkal.

Képes tudatosan használni és fejleszteni vizuális memóriáját.

Képes elmélyült kutatómunkára, muzeológiai és közgyűjteményi, levéltári, könyvtári és más elektronikus adatbázisokban, képarchívumokban való kutatási gyakorlatra.

Képes részt venni a múzeumok, galériák és más szakmai gyakorlati intézményekben folyó különféle gyakorlati tevékenységekben.

Képes alapvető kiállításszervezési és -rendezési feladatok ellátására.

Kommunikációs és íráskészsége megfelelő.

Képes művészettörténeti tudományos közlemények, értekezések, tanulmányok megfogalmazása, források és muzeológiai adatok közlésére.

Képes kiállítási katalógusok szerkesztésére, szócikkek, kiállítási vezetők, kiállítási falszövegek megfogalmazására.

Képes művészettörténeti ismeretterjesztő szövegek, cikkek fogalmazására.

Képes művészettörténeti szakirodalmi tételek kritikai mérlegelésére, vitairatok megfogalmazására.

c) attitűdje

Törekszik a problémaérzékenységre és a racionális, problémamegoldó gondolkodásra.

Törekszik a diszciplinált, racionális gondolkodásra az érvek és okfejtések elfogulatlan mérlegelésével, nyitott másféle megközelítésekkel szemben.

Megfelelő a kritikai és önkritikai érzéke.

Igényli a folyamatos önképzést.

Készségesen tekint a szakmai együttműködés lehetőségére, csoportmunkában kollegialitás jellemzi.

Törekszik a társtudományok iránti nyitottságra, fogékony interdiszciplináris megközelítésekre és együttműködésekre.

d) autonómiája és felelőssége

Véleményét körültekintő tájékozódás után önállóan alakítja ki, felelősséget vállal álláspontjáért és szövegeiért.

Véleményét és ítéleteit érvekre alapozza.

Átlátható módon és a tudományos tisztesség jegyében, forrásainak korrekt megjelölésével, vagyis vitaképes módon érvel.

Kiáll a racionális érvelés mellett, tudományos eredmények, források alapján képes mások álláspontjának elfogadására.

Elutasítja az érzelmi vagy ideológiai alapú manipulációkat, és maga sem él ilyen eszközökkel.

Mint a magyar és egyetemes műkincs- és műemlékállomány szakértője, felelősséget érez érte, és fellép annak teljes és hamisítatlan állapotban történő fennmaradása érdekében.

Mint az európai humanista tradícióban és a felvilágosodás szellemében fogant tudományszak művelője és a magyar tudományosság legjobb hagyományainak örököse, felelősséget érez ennek az értékrendnek és erkölcsiségnek a fenntartása és érvényesülése iránt, és legjobb lelkiismerete szerint, ezek szellemében és védelmében végzi munkáját, felelős értelmiségként ír és cselekszik.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a művészettörténet tudománytörténete 5-10 kredit;

a művészettörténet módszertana 5-20 kredit;

művészetelmélet 4-10 kredit;

az egyetemes és magyar művészettörténet stíluskorszakai 30-40 kredit;

forráskutatás és forráskritika 3-15 kredit;

muzeológia, műemlékvédelem 5-25 kredit.

9.1.2. A személyes képességeknek és érdeklődésnek leginkább megfelelő, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez a képzés részeként a felsőoktatási intézmény által ajánlott speciális programok javasolt kreditaránya: 30-50 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat múzeumban, más kiállító intézményben, kereskedelmi vagy kortárs galériában, illetve más, művészeti jellegű, művészettörténettel vagy műemlékvédelemmel foglalkozó tudományos intézményben, adattárban végzett 120 órás gyakorlat. A képzés tanterve határozza meg a szakmai gyakorlat helyszínének kiválasztásának módját, az elvégzendő szakmai tevékenységeket és a teljesítés feltételeit.

9.4. A 4.2. pont tekintetében mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 50 kredit a szabad bölcsészet alapképzési szak művészettörténet specializációjának ismeretköreiből.

48. NÉDERLANDISZTIKA DISZCIPLINÁRIS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néderlandisztika (Dutch Language and Culture Studies)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles néderlandisztika szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of Dutch Language and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a holland nyelvet szóban és írásban magas szinten képesek használni, és a holland, flamand nyelv és irodalom, kultúra és történelem területén megfelelő elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek. Behatóan ismerik Magyarország és a célország társadalmi-gazdasági és környezeti helyzetét, problémáit, és ismereteiket képesek átadni, illetve alkalmazni hivatásuk gyakorlása során. Képesek megfelelni az Európai Unió intézményeiben támasztott követelményeknek. A néderlandisztika mesterdiploma birtokában a hallgatók alkalmasak irányító és szervező feladatok ellátására az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a kultúra és a közigazgatás területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A néderlandisztika szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri a holland nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

Átfogó nyelvészeti ismeretekkel rendelkezik a holland nyelvre vonatkozóan.

Ismeri a holland, flamand irodalmat és kultúrát.

Ismeri a néderlandisztikai irodalomtudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait.

Ismeri a néderlandisztikai kultúratudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait.

Ismeri a néderlandisztikai nyelvtudomány elméletét és módszertanát, legmodernebb irányzatait.

Ismeri a holland és belga állam politikai és kulturális intézményrendszerét.

b) képességei

Képes szakmai és irodalmi szövegek fordítására hollandról magyarra, holland nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikációra, továbbá információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint történő magas szintű bemutatására.

Képes absztrakt gondolkodásra és önálló kutatásra elsősorban a néderlandisztika területén, valamint az ehhez kapcsolódó tudományterületeken.

Képes a holland, flamand és a magyar kultúra közti nyelvi közvetítésre a kulturális, gazdasági, politikai élet különböző területein.

Képes különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére.

Képes képzési területük belső törvényszerűségei megértésére, elmélyítésére és kritikai gondolkodásmódra.

Képes kritikai vélemény megfogalmazására, alternatív megoldások felvetésére.

Képes a holland, flamand nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerésére és ezek kreatív kezelésére.

Képes saját tudásának fejlesztésére.

c) attitűdje

A holland, flamand nyelv és kultúra iránti magas fokon elkötelezett.

Minőségtudattal és kritikai látásmóddal bír.

Önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket alakít ki.

Érzékeny és aktív kritikával él a másság diszkriminációjával, az esélyegyenlőségi problémákkal, a társadalom kirekesztő mechanizmusaival szemben.

Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a néderlandisztika területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

Önállóság, és jó együttműködési készség egyaránt jellemzi.

d) autonómiája és felelőssége

Olyan koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.

A néderlandisztika mesterképzésben szerzett ismereteit önművelésében, önismeretében is alkalmazza.

Hatékonyan együttműködik a néderlandisztika területéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi kulturális közösségekkel.

Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért saját szakterületén.

Szakmai hivatástudat kialakítására és önképzésre törekszik.

Képes a holland, flamand nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a képzést alapozó néderlandisztikai ismeretek 36-44 kredit;

néderlandisztikai nyelvi és szaknyelvi ismeretek (nyelvtani és nyelvfejlesztési ismeretek fejlesztése, az akadémiai írásmód elsajátítása, referátumok, szakdolgozatok, értekezések stilisztikája és retorikai szabályai, a terminológia pontos használata, hivatkozások, bibliográfia, névmutató, tartalomjegyzék; továbbá a holland nyelv- és irodalomtudomány szaknyelvi ismereteinek elsajátítása, magas szintű szakirodalom olvasása és értelmezése) legalább 5 kredit;

néderlandisztikai irodalomtudományi ismeretek (irodalomtörténeti és irodalomkritikai ismeretek Hollandiában és Flandriában társadalmi kontextusban, egymással és az európai irodalmakkal összehasonlításban) legalább 5 kredit;

néderlandisztikai nyelvtudományi ismeretek (nyelvtudományi irányzatok és módszerek, leíró nyelvtani ismeretek) legalább 5 kredit;

néderlandisztikai kultúratudományi ismeretek (a holland és belga társadalom felépítésének szerkezete, intézményrendszere, kultúrpolitikája, a média világa) legalább 5 kredit;

a szakmai törzsanyag kötelezően választható differenciált szakmai ismeretkörei 45-65 kredit, amelyekből

a választható szakos specializációk (néderlandisztikai irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúratudomány 35-45 kredit);

a szakhoz kötődő területen az intézmény által ajánlott választható ismeretek 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy - a hollandon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés holland nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele holland nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szak holland specializációján tett nyelvi záróvizsga.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

A néderlandisztika szakiránytól eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak néderlandisztika szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

49. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: német nemzetiségi nyelv és irodalom (Language and Literature of German as a Minority Language)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist of German as a Minority Language

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak német szakiránya, a germanisztika alapképzési szak német nemzetiségi szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű német nyelv és irodalom szak, főiskolai szintű német nemzetiségi nyelv és irodalom szak, német nyelvtanár (nemzetiségi) szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a hazai német kisebbség története, nyelve, nyelvhasználata, irodalma, szellemi és tárgyi kultúrája, valamint identitása vonatkozásában átfogó, magas szintű és speciális ismertetekkel, emellett azonban a német nyelv, irodalom, valamint a német nyelvű országok kultúrája területén is jelentős jártassággal rendelkeznek. Megszerzett interdiszciplináris ismereteik birtokában képesek magyarországi német, illetve általában kisebbségi intézményekben, szervezetekben (önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, sajtóorgánumok, kulturális szervezetek, egyesületek, kutatóintézetek), valamint a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén való magas szintű munkavégzésre. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a német nyelvet, amely mellett még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

Részleteiben és történeti összefüggéseikben is átlátja a német nyelvészet és irodalomtudomány, valamint a kisebbségtudomány elméleti és gyakorlati kérdéseit.

Érti és átlátja a német nyelvészeti, irodalmi és kisebbségtudományi jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a német nyelv- és irodalomtudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról, valamint a hazai németség vonatkozásában rendelkezésre álló publikációkról, dokumentációkról, korpuszokról.

Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusait.

Alapos szakirodalmi tájékozottság birtokában átfogó, rendszerezett, interdiszciplináris tudással rendelkezik a hazai német kisebbség történetéről, jog- és intézményrendszeréről, nyelvéről, nyelvhasználatáról, írásbeliségéről, irodalmáról és sajtójáról, tárgyi és szellemi kultúrájáról, identitásáról, valamint a zárt német nyelvterületen kívüli európai német népcsoportokról.

Ismeri a német nyelv és irodalom, valamint a kisebbségtudomány mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.

b) képességei

Képes ismereteinek tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken, így a kisebbségtudományban is az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, alkalmazására.

Képes a nyelv-, az irodalom és a kisebbségtudomány területén különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Eredeti és interdiszciplináris látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi, valamint kisebbség-specifikus jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a hazai német kisebbséggel és általában a német nyelvvel, irodalommal és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes német nyelven, a kor igényeinek megfelelően szóban és írásban hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

c) attitűdje

Nagyfokú motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a hazai német kisebbség nyelvének, irodalmának, kultúrájának és identitásának dokumentálását, megtartását és közvetítését, valamint a német nyelvet, irodalmat és kultúrát illetően.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a tudományos normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Törekszik szakmai és nyelvi tudásának elmélyítésére és fejlesztésére.

Folyamatosan követi és alkotó módon felhasználja a szakterület legújabb kutatási eredményeit.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni és tudását folyamatosan magas szinten tartani.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Követi azokat a politikai-gazdasági, valamint társadalmi folyamatokat, amelyek kihatással vannak a hazai németség nyelvének, kultúrájának és identitásának megőrzésére, valamint folyamatosan tájékozódik a német kisebbséget érintő kérdésekben és témákban.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

nyelvtudomány (a nyelvtudomány története és módszerei, német nyelvtörténet, pragmatika, kontrasztív nyelvészet, szaknyelvi elemzések, szociolingvisztika) 25-30 kredit;

irodalomtudomány (az irodalomtudomány története, módszertana, régebbi német irodalom, szerzői életművek, irodalmi alkotások elemzése) 20-25 kredit;

kisebbségtudomány [speciális, differenciált, interdiszciplináris ismeretkörök: nyelvtudomány (kontaktusnyelvészet, szociolingvisztika, kétnyelvűség, variációs nyelvészet, nyelvpolitika); irodalomtudomány (regionális német nyelvű irodalmak, sajtótörténet); kultúratudomány (kultúraközvetítés, interkulturalitás), történettudomány, jogtudomány (kisebbségi jogok); szociálpszichológia (identitáselméletek)] 35-45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés német nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele német nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A német vagy német nemzetiségi szakirányától eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak német vagy nemzetiségi német szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

50. NÉMET NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: német nyelv, irodalom és kultúra (German Language, Literature and Culture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in German Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a germanisztika alapképzési szak német szakiránya, germanisztika alapképzési szak német nemzetiségi szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű német nyelv és irodalom szak, főiskolai szintű német nemzetiségi nyelv és irodalom szak, német nyelvtanár (nemzetiségi) szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész szakemberek képzése, akik a német nyelv, irodalom és kultúra tudományának átfogó ismeretével és a német nyelvben, a német nyelvű országok kultúrájában speciális jártassággal és felkészültséggel rendelkeznek. Megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúratudományi ismereteik birtokában képesek a közigazgatásban és a kulturális élet számos területén nyelvi közvetítői feladatok ellátására. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A német nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a) tudása

Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri a német nyelvet, amely mellett még egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

Részleteiben átlátja a német nyelvészet, irodalom és kultúratudomány elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Érti és átlátja a német nyelvészeti, irodalmi és kultúratudományi jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a német nyelvészetre, a német irodalom- és kultúratudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról.

Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Választott szakterületének (német nyelvészet, német nyelvű irodalmak és kultúratudomány) legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Ismeri a német nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.

b) képességei

Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenység kifejtésére és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes az irodalomtudományban és a nyelvtudományban, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában képes a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Alkalmas alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint a német nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör ellátására.

Képes német nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni.

c) attitűdje

Nagyfokú motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a német nyelvet, irodalmat és kultúrát illetően.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott választott tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Törekszik szakmai és nyelvi tudásának elmélyítésére és fejlesztésére.

Folyamatosan követi és alkotó módon felhasználja a szakterület legújabb kutatási eredményeit.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Igyekszik alapos értelmiségi tájékozottságra szert tenni és tudását folyamatosan magas szinten tartani.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel választott szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

nyelvtudomány (a nyelvtudomány története és kutatási módszerei, német nyelvtörténet, nyelvszociológia, variációs nyelvészet, kontrasztív nyelvészet, a nyelv és nyelvrendszer fejlődési tendenciái, pragmatika) 20-30 kredit;

irodalomtudomány (az irodalomtudomány történeti, „klasszikus” és jelenkori iskolái, irodalomtörténeti korszakok és irodalomelméleti irányzatok, szövegelemzés, az irodalomtudomány interdiszciplináris módszerei) 20-30 kredit;

kultúra- és médiatudomány [a modern kultúra- és médiatudomány elméletei és gyakorlati alkalmazásuk, interkulturalitás, intermedialitás, kultúra közvetítés (műfordítás), kortárs kultúra] 10-20 kredit;

9.1.2. A képző intézmény ajánlata alapján választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializációk az irodalomtudomány, nyelvtudomány, kultúra- és médiatudomány tárgyköréből, amelyek kredittartománya további 30-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés német nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele német nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A német vagy német nemzetiségi szakirányától eltérő korábbi germanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a korábbi tanulmányok alapján a germanisztika alapképzési szak német vagy nemzetiségi német szakirányának nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

51. NÉPRAJZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnology and Folkloristics)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles néprajz mesterszakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnologist and Folklorist

választható specializációk: folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, európai etnológia, néprajzi kulturális örökség, vallási néprajz, vallásantropológia, táncfolklorisztika, táncantropológia, kulturális antropológia, néprajzi muzeológia

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a néprajz alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett néprajzi, folklorisztikai és kulturális antropológiai ismereteik birtokában képesek a saját és mások kultúrájának elemzésére és értelmezésére. Jártasak a kultúrakutatásban és ismerik a kultúra sajátosságait a múltban és a jelenben. Elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a néprajz valamely szűkebb, speciális területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A néprajz mesterszakos bölcsész

a) tudása

Részleteiben átlátja a néprajztudomány elméleti problémáit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Átlátja és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a multikulturalitás jelenségeiről és az Európán kívüli kultúrákról; ismeri a néprajztudomány alapvető ágainak, területeinek legfontosabb alapismereteit és összefüggéseit.

Érti és átlátja a néprajzi tudományos szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Ismeri a kulturális jelenségekről szerzett tudás - eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában történő - gyakorlati alkalmazását.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a néprajztudományra jellemző hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, bibliográfiákról.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a néprajztudomány és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseiről, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

Ismeri a néprajzi tudás mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információkat és kutatási módszereket.

Alaposan és átfogóan ismeri a néprajztudomány jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

A néprajztudomány legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

A néprajztudomány szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

Képes a néprajztudomány, illetve interdiszciplináris területeken az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére.

Képes a néprajztudomány mesterszintű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris elméleti és gyakorlati művelésére és az önálló kutatásra.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes az Európán kívüli kultúrák multikulturális szempontú szintetizáló elemzésére.

Különböző szövegtípusokat és kulturális jelenségeket több szempont mérlegelésével, releváns értelmezési keret kidolgozásával vizsgál.

A néprajzi információkat kritikusan elemzi, önállóan kidolgozott szempontok szerint dolgozza fel, új összefüggésekre mutat rá.

Önállóan választja meg és tudatosan alkalmazza a néprajztudomány szakmai problémáinak, szakmai kérdéseknek, szövegcsoportoknak, adatoknak megfelelő humántudományi módszereket.

Önállóan és kritikai szempontokat érvényesítve tárja fel néprajzi résztémája összefüggéseit.

A néprajzi szakma műveléséhez két idegen nyelvet hatékonyan használ.

A néprajztudomány területén szerzett speciális jártassága és elmélyült műveltsége birtokában képes fogalmi és absztrakt gondolkodásra, valamint gyakorlati készségeket igénylő feladatok és munkakörök ellátására.

Képes az egyénileg, illetve párban, csoportban szervezett tanulás, a tanulóközösségek működésének, valamint ezek egymással való kapcsolatának elemzésére, a lehetőségek előrejelzésére, ismeri az ezekhez szükséges főbb tudományos eredményeket és releváns gyakorlatokat.

Képes a szakma tanulásához szükséges alaptudások, képességek, attitűdök hiányának elemző, kritikus, szükség esetén önkritikus feltárására, képes korrekciós terveit adatokkal alátámasztva elkészíteni, ebben másokat is segíteni.

Képes saját gondolatainak és szakmai témáknak szóban és írásban történő árnyalt kifejtésére, birtokolja a szakmai vitához szükséges beszéd- és íráskészséget.

Képes nagyobb mennyiségű idegen nyelvű szakirodalom feldolgozására, kötetlen szóbeli szakmai kommunikációra a néprajzi szakterületén, legalább két idegen nyelven.

Képes az egyes médiumok, funkciók, platformok új típusú, kollaboratív használatára, kreatív alkalmazására.

Előnyben részesíti az e-szolgáltatások használatát.

Képes projektekben, illetve adott feladatokon dolgozó munkacsoportokban tevékenyen részt venni.

Képes irányítási feladatok ellátására.

Néprajzi szakterületén képes kutatást, fejlesztést tervezni, vezetni.

Szakterületén szükséges innovációkhoz képes tudományos érveket hozni, azokat alátámasztani.

Összehasonlítja és értékeli az adott időben rendelkezésre álló infokommunikációs eszközöket, hálózatokat, funkciókat, képes a szakterületi feladatokhoz leginkább megfelelő megoldások kiválasztására.

Képes a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint, magas szinten bemutatni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Motivációval, elkötelezettséggel és minőségtudattal rendelkezik a néprajztudománnyal kapcsolatban.

Néprajzi érdeklődése elmélyült, megszilárdult.

Felhasználja néprajzi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott a néprajztudomány kérdéseinek interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja a néprajztudományon belüli résztémájának szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

Kritikusan elemzi a magyar és európai identitás konstrukcióit.

Kritikus tudatosság jellemzi a néprajztudományhoz kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel a néprajzi szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Projektmenedzsment tudását és képességeit folyamatosan fejleszti, kezdeményezéseiben, döntéseiben a siker közös értekét tartja szem előtt.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is megfogalmazza, szakmai fórumokon megvédi.

Felelősséget érez az egyéni, társas, szervezeti és rendszer-tanulásért, érti ezek jelentőségét.

Kritikai nézőpontot, új látásmódot, megoldásokat, módszertanokat alkalmaz néprajzi szakterületén, tudományterületén.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

Néprajzi szakmai ismeretek 20-30 kredit:

magyar és összehasonlító folklorisztika,

az anyagi kultúra kutatása: az életmód és a tárgyi kultúra recens és történeti kérdései,

társadalomnéprajz,

kulturális antropológia.

9.1.2. A választható specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya: A választható specializációk kreditértéke további 60-80 kredit:

Választható specializációk:

a) folklorisztika: a folklór jelenségvilágával kapcsolatos kutatás-módszertani aspektusok, összehasonlító folklorisztika; európai folklór; történeti folklorisztika;

b) anyagi kultúra: az életmód és a tárgyi kultúra összefüggéseinek recens és történeti kérdései szóbeli gyűjtések, archivális és muzeális források, gyűjtemények feldolgozása alapján; a hagyományos paraszti és a modern társadalom tárgyi világa és a kultúra közötti;

c) társadalomnéprajz: társadalomnéprajz az iparosodás előtti időszaktól kezdve egészen a jelenkorig; a társadalom szerveződési formái és tendenciái; lokális elvű csoportok; egyéb szolidáris csoportok identitás-kutatások; az akkulturáció és az enkulturáció kérdései; a globalizáció és a multikulturalizmus társadalmi hatása;

d) európai etnológia: a nemzeti és etnikai kisebbségek, az etnicitás és etnopolitika jelenségei; a források feltárása és kezelése; a globalizáció hatásai; magyar néprajzi kutatási hagyományok; közösségtanulmányok; az életmód, a mindennapi élet és a mindennapi életvilágok kutatási paradigmái; a jelenkori társadalom rétegződése; a réteg- és szubkultúrák;

e) néprajzi kulturális örökség: a kultúra modernizációjának elméleti kérdései; a kulturális örökség, az örökségvédelem; a kultúra általános működési sajátosságai; a kultúrpolitika történeti és aktuális kérdései; a kultúra megörökítésének, rögzítésének különböző lehetőségei;

f) vallási néprajz,vallásantropológia: a vallási néprajz; a vallásantropológia; az európai társadalmak, az Európán kívüli társadalmak és a modern, posztmodern globális társadalom vallásiként értelmezhető jelenségei; a vallási kultúra; vallási néprajz, vallásantropológia, vallásszociológia;

g) táncfolklorisztika, táncantropológia: a hagyományos és jelenkori tánckultúrák; a magyar és az európai táncfolklorisztika; a tánc mint kulturális jelenség; a Kárpát-medence hagyományos paraszti tánckultúrái, az ezekkel szoros kapcsolatban álló revival- mozgalmak; ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatban felbukkanó zenei és táncdivatok; magyar és nemzetiségi táncok;

h) kulturális antropológia: meghatározó klasszikus antropológiai iskolák; a kritikai elméletek az etnometodológiától a posztmodern antropológián keresztül az orientalizmusig és a posztkolonializmusig; a gazdaság, a társadalom, a politika, a vallás, az etnicitás, az identitás és a globalizáció ismeretei;

i) néprajzi muzeológia: néprajzi muzeológia: történeti, irodalomtörténeti, színháztörténeti, természettudományi kérdések; a muzeológia története, néprajz és muzeológia, a világ múzeumai - a múzeumok világa, modern muzeológia Európában (és Magyarországon), néprajzi tárgyismeret, az empirikus társadalomvizsgálat és a muzeológia kapcsolata, jelenkori tárgydokumentáció, múzeumi reprezentáció elméleti és gyakorlati kérdései.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat múzeumi, intézményi gyakorlatból és terepmunkából áll, amelynek kreditértéke a képzésben választható specializáció részeként 20 kredit.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a folklorisztika, anyagi kultúra, társadalomnéprajz, kulturális antropológia, vallástudomány, művelődéstörténet ismeretköreiből.

52. NEVELÉSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: neveléstudomány (Educational Science)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles neveléstudomány szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Educational Scientist

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pedagógia, az andragógia, a közösségszervező, a szociálpedagógia, a pszichológia, a konduktor, a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 142

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megfelelő tudással rendelkeznek a neveléstudomány művelése és alkalmazása területén. Képesek a köznevelésben és a felsőoktatásban, illetve az oktatásügyben kutatói és alkalmazói feladatokat ellátni, részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból, a kutatás és a fejlesztés terén feladatokat végezni, hazai és nemzetközi szakmai fórumokon a nevelésügy hazai eredményeit kommunikálni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A neveléstudomány szakos bölcsész

a) tudása

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és probléma megoldási módszereit.

Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia nemzetközi megközelítéseit.

Alaposan ismeri a neveléstudományi, társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív és kevert módszereit, eszközeit és ezek alkalmazási lehetőségeit és korlátait.

Ismeri a kutatásra vonatkozó etikai normákat.

Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban

Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit.

Ismeri a neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit.

Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.

b) képességei

A neveléstudomány és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi.

Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.

Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.

Képes önálló szempontok szerint szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.

Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

A lehetőségek és korlátok figyelembe vételével képes az intézmény szervezeti működésének kritikai elemzésére.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez alkotó módon alkalmazza a web-es információszerzési technikákat.

Képes egy idegen nyelven magas szintű szakmai szövegértelmezésre és alapszintű szakmai kommunikációra.

Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni.

Képes pályázatokat önállóan kezdeményezni, tervezni, lebonyolítani, értékelni.

Képes szakmai közösséget építeni.

Pedagógiai szakmai tudását felhasználva, az adott munkahelye elvárásait figyelembe véve képes munkavállalói jogait érvényesíteni.

c) attitűdje

Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi.

Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.

Szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt.

Kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.

Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához.

Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.

Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását, elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.

Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.

Motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal munkahelyi szervezetében.

Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette.

d) autonómiája és felelőssége

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.

Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.

Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.

Felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat.

Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a neveléstudomány elméleti-fogalmi rendszere [elméleti és történeti pedagógia, pedagógiai (kultúr)antropológia, összehasonlító pedagógia] 15-20 kredit;

a nevelés, oktatás és képzés pszichológiai, társadalmi, politikai, jogi háttere és azok magyar és nemzetközi aspektusai, trendjei (a nevelés és intézményeinek társadalmi szociológiai, pszichológiai, jogi, irányítási és menedzsment alapjai) 15-20 kredit;

nevelés-, oktatás-, és művelődéskutatás főbb területei és azok kutatás-módszertana (művelődés és oktatáskutatás, a neveléstudományi kutatások módszerei, a különböző kutatási stratégiák kutatásmetodikai megalapozása) 15-20 kredit;

nevelés és oktatás iskolai, valamint iskolán kívüli intézményrendszerei, továbbá a pedagógiai innováció, a szervezetfejlesztés támogatásának intézményes és szocializációs formái (a kisgyermekkor pedagógiája, iskolapedagógia, szakképzés, szociálpedagógia, felnőttképzés és tudásmenedzsment, felsőoktatás-pedagógia) 25-30 kredit;

kötelezően választandó szakos specializáció 40-45 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozatú diploma megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a köznevelés- és a felsőoktatás különböző színterein, intézményeiben végzett terepmunka, amelynek időtartamát a specializációkhoz kapcsolódóan a képzés tanterve határozza meg.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok alapján szükséges minimális kreditek száma legalább 50 kredit a pedagógia, pszichológia, andragógia, szociológia, jogi, társadalomtudományok, gazdaságtudományok, egészségtudományok ismeretköreiből.

53. OLASZ NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: olasz nyelv, irodalom és kultúra (Italian Language, Literature and Culture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Italian Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű olasz nyelv és irodalom szak, olasz nyelvtanár szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában az olasz nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik Olaszország kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával a kulturális élet számos területén. Szakmai ismereteiket képesek tágabb európai, illetve globális összefüggésrendszerben értelmezni. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a) tudása

Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelően ismeri az olasz nyelvet.

Ismeri az olasz nyelv grammatikai rendszerét.

Ismeri az olasz nyelv írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságait.

Ismeri az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályait, valamint rendelkezik az ehhez szükséges aktív és passzív szókinccsel.

Ismeri az olasz irodalom és kultúra főbb ismeretanyagát.

Ismeri az olasz nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszereket.

Ismeri azokat az új nyelvészeti, irodalmi és kultúrával kapcsolatos kutatási irányzatokat, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.

Ismeri a tudomány határterületén lévő szakmai problémákat, módszereket.

Ismeri a fő európai szellemi és történelmi eseményeket, az európai identitást kialakító tényezőket.

Az olaszon kívül ismer legalább még egy idegen nyelvet és a hozzá kapcsolódó legfontosabb tárgyi és módszertani kérdéseket.

Ismeri az ezeréves olasz-magyar kapcsolatok főbb dokumentumait, a kutatások módszertanát.

Ismeri a szak- és műfordítás alapjait.

b) képességei

Képes ismeretei tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Képes saját tudása magasabb szintre emelésére, képzési területe belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

Képes szűkebb szakterületén jelentkező újabb ismeretek, irányzatok megítélésére, szakmai horizontjába, mindennapi szakmai gyakorlatába történő beépítésére és használatára.

Képes önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességek kialakítására.

Képes alapos értelmiségi tájékozottságot, nagyfokú kreativitást, valamint az olasz nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakörök ellátására.

Képes olasz nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szinten való bemutatására.

Képes a különböző korok és kortárs iskolák elméleti megközelítéseinek értékelésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére.

Képes szakterülete tényeinek történeti-kritikai szemléletére.

Képes kritikusan értelmezni az európai identitás problémáit.

Képes az olasz-magyar történelmi-szellemi kapcsolatok önálló továbbfejlesztésére, új eredmények elérésére.

Képes fogalmi gondolkodásra és absztrakcióra.

c) attitűdje

Elkötelezett és motivált az olasz nyelv és kultúra iránt.

Magas fokú minőségtudat és sikerorientáltság jellemzi.

Felismeri és kreatívan kezeli az olasz nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémákat.

Gondolkodásmódja és látásmódja eredeti.

Kritikai attitűd, együttműködési készség, kezdeményezőkészség és értékközpontúság jellemzi.

Szakmai kérdésekben önálló döntéseket hoz.

Önálló tanulási képességei útján önfejlesztéssel folyamatosan törekszik szakmai ismeretei elmélyítésére, új képességek kialakítására, területe belső törvényszerűségeinek minél mélyebb megismerésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját országa és Itália történeti, etnikai és kulturális környezetére.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi hovatartozását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

A munkájáért, és annak eredményeiért személyes felelősséget vállal.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

irodalom művelődéstörténet 15-60 kredit, nyelvészet 15-60 kredit, romanisztika 5-10 kredit, fordításelmélet, komparatisztika 5-10 kredit, az alábbiak szerint:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (nyelvtudomány, irodalomtudomány, a kutatáselmélet fő irányai, kontrasztivitás, kapcsolattörténet, interdiszciplinaritás, európai összefüggésrendszer) 6-12 kredit;

az olasz nyelv, irodalom és kultúra szak specifikus ismeretei 16-26 kredit:

irodalomtudomány: az irodalmi interpretáció, irányzatok, módszerek, monográfiák,

a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei,

általános és szaknyelvi fejlesztés, leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) és nyelvfejlesztési ismeretek, a nyelvtudomány;

a szakmai törzsanyag kötelezően választható differenciált szakmai ismeretkörei 50-80 kredit, amelyekből

a választható speciális programok 40-60 kredit:

választható szakos specializációk (olasz nyelvészet; olasz irodalom és művelődéstörténet; a szak- és műfordítás alapjai),

a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek (újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak);

a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 10-20 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető jegyek

A képzés olasz nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele olasz nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az olasz szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a romanisztika alapképzési szak olasz szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

54. OROSZ NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: orosz nyelv és irodalom (Russian Language and Literature)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Russian Language and Literature

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szlavisztika alapképzési szak orosz szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik változó korunk legkülönfélébb, gyakorlati és elméleti kihívásait is szem előtt tartva megfelelő szaktudományos és alkalmazói tudással rendelkeznek az orosz nyelv művelése és alkalmazása terén. Képesek az orosz nyelv oktatásában és az orosz filológiai kutatásokban önálló kutatói, alkalmazói feladatokat ellátni, továbbá részt vállalni a rendszerszintű működtetés feladataiból a kutatás és fejlesztés terén, kommunikálni hazai és nemzetközi szakmai fórumokon az orosz nyelv és irodalom kutatásának, de tágabb értelemben a szlavisztikának hazai eredményeit. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

Az orosz nyelv és irodalom szakos bölcsész

a) tudása

Ismeri az orosz nyelvet felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjén.

A hallgató összefüggéseiben is átlátja az orosz nyelv és irodalom elméleti problémáit, azok diakrón és szinkrón dimenzióit.

Az orosz nyelv és irodalom vonatkozásában tudományos megalapozottságú tudással rendelkezik, ismerve e területeknek a magyar és az európai identitás kulturális és szellemi konstrukciói szempontjából is releváns hátterét.

Ismeri az irodalmi, nyelvi, nyelvészeti és kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait.

Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni az orosz nyelv regionális változatait, rálátása van az orosz nyelv és irodalom fejlődésére.

Alapvető ismeretekkel rendelkezik az orosz nyelv és irodalom elsajátításához és kutatásához szükséges hagyományos és elektronikus forrásokról, keresőprogramokról, katalógusokról, adattárakról és bibliográfiákról.

Átfogóan ismeri az orosz nyelvre és irodalomra jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos, közéleti és népszerűsítő műfajokat.

Az orosz nyelv és irodalom legalább egy résztémájában elmélyültebb tudással is rendelkezik.

Az oroszon kívül még legalább egy idegen nyelvet tud használni az orosz nyelv és irodalom tudományos megismeréséhez és kutatásához szükséges szinten, különös tekintettel a szakterminológiára.

b) képességei

Az orosz nyelvi és irodalmi ismeretei alapján képes az irodalmi, a nyelvi és a kulturális jelenségek történeti-összehasonlító elemzésére, valamint az azokban megnyilvánuló folyamatok értelmezésére.

Képes elemezni az orosz nyelv és irodalom szempontjából releváns magyar, európai és egyéb identitásképződési konstrukciókat.

Képes az orosz nyelvre és irodalomra vonatkozó európai és Európán kívüli kulturális jelenségek multikulturális megközelítésű szintetizáló elemzésére.

Képes a nyelvi regiszter változatos szövegtípusait és kulturális jelenségeit eltérő szempontrendszerek szerint vizsgálni, valamint azokhoz adekvát értelmezési stratégiákat rendelni.

A megszerzett ismeretekhez kritikusan viszonyul, módszertani tudatossággal képes új összefüggések feltárására.

Képes szelektálni és tudatosan alkalmazni az orosz nyelv és irodalom értelmezési, kutatási, és alkalmazási problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.

Véleményét képes szakmai-tudományos elvárások szerint megfogalmazni, valamint a korosztályának megfelelő szakmai fórumokon megvédeni.

Iránymutatás mellett fel tud készülni önálló konferencia-előadás megtartására orosz nyelven, képes orosz nyelvű tudományos publikációt készíteni, elfogadható szinten érvelni saját álláspontja mellett, lehetőségeihez mérten mások álláspontját kritikusan vizsgálni.

Szakmája művelése során az oroszon kívül még egy idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Elkötelezetten és kritikusan képviseli az orosz, a magyar és európai értékeket, vallja a kulturális, vallási, kisebbségi és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Az orosz nyelv és irodalom speciális helyzeténél fogva folyamatosan tanulmányozza a többi szláv kultúrát, az orosz-magyar kulturális kapcsolatokat, ez irányú ismereteit folyamatosan bővíti.

Szakmai érdeklődése az orosz nyelv és irodalom iránt elkötelezett, folyamatos.

Megszerzett tudását a jelenkori társadalmi és kulturális folyamatok és jelenségek megértésére használja fel.

Az orosz nyelv és irodalom különféle jelenségeinek és problémáinak megértésében interdiszciplináris megközelítésre törekszik.

Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban a szakmai normáknak megfelelően nyilvánul meg.

Törekszik orosznyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Folyamatosan reflektál saját beágyazottságára, megpróbálja önmagát történeti és kulturális dimenziókban is látni és láttatni.

Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányában is kiterjeszteni.

Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.

Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiájának, módszertani sajátosságainak az elfogadása.

Etikai és szakmai felelősséget vállal az általa létrehozott szellemi termékekért, saját tudományos eredményeit meg tudja védeni.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, orosz irodalomtudományi, nyelvtudományi, kultúratudományi szakmai ismeretek, továbbá nyelvi képzés 50-90 kredit;

a személyes képességeinek és érdeklődésének leginkább megfelelő szakterület műveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a szakhoz kötődő nyelvtudományi, irodalomtudomány, kultúra- és fordítástudományi ismeretek választható speciális programjai és kurzusai, amelyeknek kreditaránya 20-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy - az oroszon kívüli - idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A záróvizsga letétele orosz nyelvből felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés orosz nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele orosz nyelvből középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az orosz szakiránytól eltérő korábbi szlavisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges orosz nyelvi, nyelvészeti, irodalomtudományi, kultúratörténeti ismeretekből.

55. PORTUGÁL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: portugál nyelv, irodalom és kultúra (Portuguese Language, Literature and Culture)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Portuguese Language, Literature and Culture

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 222

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismereteik birtokában a portugál nyelv és kultúra átfogó ismeretével rendelkeznek. Ismerik a portugál nyelvű országok kultúráját, történelmét és politikai berendezkedését. Jó portugál nyelvi tudással és a portugál nyelvű országok kultúrájában való jártassággal, a nyelvészetben és irodalomban szerzett, megalapozott tudományos és szakmai ismeretekkel képesek magas szintű speciális portugál ismereteket igénylő munkák elvégzésére. Felkészültségük alkalmas arra, hogy új szakmai és tudományos területeket térképezzenek fel, képesek legyenek a tudományos munkára. Képesek megszerzett tudásuk gyakorlati alkalmazására nyelvi közvetítői feladatok ellátásával az idegenforgalom, a gazdasági élet, a média, a sajtó, a közigazgatás és a kulturális élet számos területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész

a) tudása

Felsőfokú (C1), komplex típusú nyelvvizsga szintjének megfelelő a portugál nyelvi tudása, tisztában van a portugál és a portugál nyelvű országok nyelvtani rendszerével, az írásbeli és szóbeli kommunikáció sajátosságaival, az árnyalt és tudatos nyelvhasználat szabályaival, és ehhez megfelelő szókinccsel rendelkezik.

Átfogó és alapos ismeretekkel rendelkezik az európai, valamint a brazil és az afrikai portugál irodalom és kultúra fő területeiről, tisztában van a portugál nyelv, irodalom és kultúra mélyebb összefüggéseivel és magyarázatához szükséges kutatási módszerekkel, azokkal az új irodalmi, nyelvészeti és kultúrával kapcsolatos kutatásokkal, amelyek szükségesek lehetnek egy jövendő kutatási stratégia kialakítása vagy kutatási együttműködés szempontjából.

Alaposan és átfogóan ismeri szakterületének jellemző írásbeli és szóbeli, tudományos és közéleti, népszerűsítő műfajait, kontextusát.

Részleteiben átlátja saját szakterületének elméleti kérdéseit, ezek történeti, folyamatszerű összefüggéseit.

Szakterületének legalább egy résztémájában elmélyült ismeretekkel rendelkezik.

Átlátja a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit.

Érti és átlátja a szövegek és kulturális jelenségek vizsgálatának eljárásait, az értelmezés változó kontextusait.

Átfogó ismeretekkel rendelkezik a bölcsészettudomány saját tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, bibliográfiáiról.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik tudományterületének és határtudományainak jellemző kutatási kérdéseit, elemzési és értelmezési módszereit illetően.

A portugálon kívül még legalább egy idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten.

b) képességei

Saját szakterületén képes a kulturális jelenségek történeti elemzésére, az egymásra épülő világképek megformálódásának kritikai értelmezésére.

Képes portugál nyelven a kor igényeinek megfelelő hatékony írásbeli és szóbeli kommunikálásra, a szükséges ismeretek szakmai és laikus közönségnek történő szintű bemutatására.

Képes a magyar és európai identitás konstrukcióinak kritikus elemzésére.

Képes az Európán kívüli kultúrák szintetizáló elemzésére.

Az információkat, a különböző kulturális jelenségeket képes több szempont mérlegelésével, kritikusan elemezni, önállóan kidolgozott szempontok szerint feldolgozni, új összefüggésekre rámutat.

Véleményét a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően idegen nyelven is képes megfogalmazni, szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, valamint a feladatok szakmailag magas szinten és önállóan történő megtervezésére és végrehajtására.

Szakmája művelése során két idegen nyelvet hatékonyan használ.

c) attitűdje

Magas fokú motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik a portugál nyelv és a portugál nyelvű kultúrák iránt.

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a kulturális jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Speciális szakmai érdeklődését folyamatosan fejleszti.

Felhasználja szakmai tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában megfeleljen a normáknak.

Önműveléssel, önfejlesztéssel is folyamatosan törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére, új képességek kialakítására, képzési területük belső törvényszerűségei megértésének elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

A létrejövő együttműködésekben jellemzővé válik az egyenrangú szerep, a partneri viszony vállalása.

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Felelős európaiként képviseli szakmai, szellemi identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azon módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

képzést alapozó bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek (a nyelvtudomány és az irodalomtudomány kutatási irányzatai és eredményei, interdiszciplináris kapcsolódási pontok és megközelítések, módszertani ismeretek) legalább 6 kredit;

a portugál nyelv, irodalom és kultúra szak specifikus ismeretei (általános és szaknyelvi fejlesztés, a nyelvtudomány (nyelvtörténet), az irodalomtudomány, valamint a művelődéstörténet kérdései, irányzatai, eredményei) 10-24 kredit;

a szakmai törzsanyag kötelezően választható szakmai ismeretei: 66-74 kredit, az alábbiak szerint:

a választható speciális programok 58-62 kredit:

választható speciális programok [portugál nyelvészet (nyelvészet legalább 39 kredit, irodalom legalább 19 kredit); portugál irodalom és művelődéstörténet (irodalom legalább 29 kredit, művelődéstörténet legalább 12 kredit, nyelvészet legalább 17 kredit)]

a francia, olasz, portugál, román, spanyol közös specializációs ismeretek [iberoromanisztikai specializáció (nyelvészet legalább 27 kredit, irodalom legalább 31 kredit), újlatin nyelvészet; újlatin lexikográfia; középkori újlatin irodalmak];

a szakhoz kötődő területeken további nyelvi, irodalmi, művelődéstörténeti vagy más speciális kérdéskörök ismeretei 8-12 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy, a portugál nyelven kívüli idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A képzés portugál nyelven folyik. A mesterképzésbe való belépés feltétele felsőfokú (C1), komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű oklevél.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A portugál szakiránytól eltérő korábbi romanisztika alapképzési tanulmányok esetén és más alapképzési oklevél birtokában a mesterképzésbe való belépéshez 50 kredit szükséges a romanisztika alapképzési szak portugál szakiránya nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből.

56. PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles pszichológus

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Psychologist

választható specializációk: kognitív pszichológia, munka- és szervezetpszichológia, klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás- és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, társadalom- és szervezetpszichológia

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a pszichológia alapképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

a szak orientációja: elméletorientált (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 311

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan pszichológus szakemberek képzése, akik a pszichológia tudományterületein megszerzett ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit, és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő végzettséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a pszichológia különböző területein külön jogszabályban meghatározott további speciális szakképesítést szerezzenek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A kognitív pszichológia specializáción a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a kognitív pszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a kognitív pszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

A kognitív pszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan, a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is megfogalmazni, és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a kognitív pszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes a kognitív pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a kognitív pszichológiai irányultságának megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

8.1.2. A munka- és szervezetpszichológia területén a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a munka- és szervezetpszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a munka- és szervezetpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

A munka- és szervezetpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is, és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a munka- és szervezetpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes a munka- és szervezetpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a munka- és szervezetpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

8.1.3. A klinikai és egészségpszichológia területén a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a klinikai és egészségpszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a klinikai és egészségpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

A klinikai és egészségpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten ismeri.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a klinikai és egészségpszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a klinikai és egészségpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes a klinikai és egészségpszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a klinikai és egészségpszichológiai irányultságnak megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

8.1.4. A tanácsadás- és iskolapszichológia területén a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a tanácsadás- és iskolapszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a tanácsadás- és iskolapszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

A tanácsadás- és iskolapszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a tanácsadás és iskolapszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes a tanácsadás és iskolapszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a tanácsadás és iskolapszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

8.1.5. A fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

A fejlődés- és klinikai gyermekpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően

(akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Képes pszichológusi tevékenység gyakorlására - megfelelő szupervízió mellett - olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

8.1.6. Az interperszonális és interkulturális pszichológia területén a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik az interperszonális és interkulturális pszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik az interperszonális és interkulturális pszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

Az interperszonális és interkulturális pszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően (akár idegen nyelven is) és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes az interperszonális és interkulturális pszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes az interperszonális és interkulturális pszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Megfelelő szupervízió mellet képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol az interperszonális és interkulturális pszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

8.1.7. A társadalom- és szervezetpszichológia területén a pszichológus

a) tudása

Részleteiben átlátja a pszichológia tudományos elméleti problémáit, rálátással rendelkezik a tudomány történeti fejlődésére, és képes átlátni folyamatszerű összefüggéseket.

Átfogó tájékozottsággal és ismeretekkel rendelkezik a társadalom- és szervezetpszichológia és társtudományok szakirodalmában.

Részletes ismeretekkel rendelkezik a társadalom- és szervezetpszichológia területein, és integrálja a társtudományok ismereteit.

Ismeri és érti a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

Ismeri azokat a kvantitatív és kvalitatív eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző pszichológiai és kulturális jelenségek vizsgálatára és értelmezésére.

A társadalom- és szervezetpszichológiának megfelelő speciális ismeretanyagot magas szinten sajátítja el.

Elmélyült ismeretekkel rendelkezik egy általa választott szűkebb szakterületi témában.

Ismeri és érti a magyar és európai identitás kulturális és szellemi konstrukcióit, ezek pszichológiai megközelítéseit, speciális ismereteit ebben a témában magas szinten alkalmazni képes.

Ismeri azokat a hagyományos és elektronikus forráskeresési eljárásokat, keresőprogramokat, katalógusokat, amelyek relevánsak a pszichológia szakterületén.

Legalább két idegen nyelvet ismer a szakterületéhez szükséges szinten, idegen nyelvű szakcikkek olvasására képes.

b) képességei

Képes a pszichológiai jelenségek vizsgálatához szükséges és releváns kérdések megfogalmazására, adatok felvételére és feldolgozására a pszichológia tudományos módszereivel.

Képes olyan kutatások tervezésére és kivitelezésére, melyek alkalmasak pszichológiai és kulturális jelenségek több szempontú vizsgálatára.

Képes a kapott eredmények releváns értelmezésére.

Képes adatok önálló elemzésére és új összefüggések feltárására.

Képes a kutatásaiban és elemzéseiben a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartani.

Képes a pszichológia eszközeivel a magyar és európai identitás konstrukciók elemzésére és kritikus értelmezésére.

Képes a pszichológia módszertani eszközeivel a kulturális jelenségek történeti elemzésére.

Képes véleményét önállóan megfogalmazni a szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelően, akár idegen nyelven is, és szakmai fórumokon megvédeni.

Képes a társadalom- és szervezetpszichológia területén önálló munkára, sokoldalú és kritikai elemzésre.

Képes a társadalom- és szervezetpszichológia területén alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára.

Megfelelő szupervízió mellett képes pszichológusi tevékenység gyakorlására olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol a társadalom- és szervezetpszichológia irányultságának megfelelő munka folyik.

Képes alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására a képzettségének megfelelő területeken.

Képes két idegen nyelvet hatékonyan használni a nemzetközi szakirodalom követésére, illetve képes nemzetközi konferenciákon, fórumokon aktívan részt venni.

c) attitűdje

Munkája és kutatásai során figyelembe veszi a pszichológiai jelenségek történeti, kulturális és társadalmi meghatározottságát.

Törekszik arra, hogy speciális szakmai érdeklődését elmélyítse és megszilárdítsa.

Felhasználja szakterületi tudását a jelenkori társadalmi változások megértésére.

Nyitott saját tudományterületének interdiszciplináris megközelítéseire.

Törekszik arra, hogy szakmai kommunikációjában a normáknak megfelelően nyilvánuljon meg.

Szem előtt tartja választott területének szakmai és társadalmi összefüggéseit.

Tudatosan és kritikusan képviseli a magyar és európai értékeket, a kulturális, vallási és társadalmi sokszínűség fontosságát.

Igénye van az Európán kívüli kultúrákra vonatkozó ismereteinek továbbfejlesztésére.

Törekszik szakmai nyelvtudásának elmélyítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Tudatosan reflektál saját történeti és kulturális beágyazottságára.

Kritikus tudatosság jellemzi szakmájához kapcsolódó kérdésekben.

Felelősen képviseli azokat a módszereket, amelyekkel szakterületén dolgozik, és elfogadja más tudományágak autonómiáját, módszertani sajátosságait.

Elkötelezetten fejleszti tudását, lépést tart szakterületének fejlődésével.

Választott szakterületének megfelelően fejleszti önismeretét.

Az európai beágyazottságnak megfelelően képviseli szakmai, kulturális identitását.

Munkája során kezdeményezi az Európán kívüli szakmai közösségekkel, vitapartnerekkel való kooperációt.

Etikai és szakmai felelősséget vállal saját és az általa vezetett csoport produktumaiért.

Kutatásait a szakmai etikai követelményeknek és engedélyeknek megfelelően végzi.

Képviseli saját tudományos felismeréseit, eredményeit.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

A pszichológusképzést meghatározó szakterületek 28-32 kredit:

kognitív pszichológia, evolúciós pszichológia, fejlődéslélektan, személyiség-lélektan, szociálpszichológia

további meghatározó ismeretkörök (a pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés).

9.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:

A specializációk differenciált szakmai ismeretek a pszichológia különböző területein. Szakterületei: társtudományi alapozás, mesterkurzusok, szakmai gyakorlati tevékenység, vezetett kutatómunka), amelynek kreditértéke 68-72 kredit.

Választható specializációk:

a) kognitív pszichológia:

[Kognitív rendszerek (észlelés, emlékezet, nyelv, gondolkodás, tudat, magasabb rendű kognitív folyamatok), magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés, neuropszichológia, pszicholingvisztika. Kognitív rendszerek fejlődése. Evolúciós és biológiai pszichológia. Alkalmazott fejlődéslélektan, szocializáció és mentalizáció, kognitív idegtudomány, neurogenetika és viselkedésgenetika, fejlődés- és neuropszichiátria.

Módszer-specifikus gyakorlatok fejlődés- és evolúciós pszichológiából, fejlődéskutatás, kognitív fejlődés zavarai.];

b) munka- és szervezetpszichológia:

[A munkapszichológia területei és elméletei (pszichológiai alkalmasság és kiválasztás, munkahelyi képesség- és készségfejlesztés, ergonómia, munkahelytervezés, munkahelyi szocializáció, munkahelyi egészségfejlesztés, munkapszichológiai kutatások módszertana, közlekedéspszichológia). A szervezetpszichológia elmélete (humán erőforrás gazdálkodás, szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés, vezetéspszichológia, szervezeti igazságosság, szervezetpszichológiai kutatások módszertana, reklámpszichológia).

Társtudományi alapozás (közgazdaságtan, munkajog, szociológia, közvélemény kutatás), szakmai, gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül (munkapszichológiai gyakorlat; szervezetpszichológiai gyakorlat).];

c) klinikai és egészségpszichológia:

[A klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai. Pszichopatológia és klinikai pszichodiagnosztika. Életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika. Pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszertan. Az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi kontextusa. Klinikai egészségpszichológia, egészségpszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia. Egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció, stressz és megküzdés.

Társtudományi alapozás (az egészség-pszichofiziológiai anatómiai és élettani alapjai, idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai, neuropszichológia, pszichofarmakológiai és addiktológia alapismeretek, pszichiátria). Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül a klinikai és az egészségpszichológia területén, klinikai esetprezentációk, klinikai diagnosztika, komplex esetelemzések, egészségpszichológiai edukációs programok. Vezetett kutatás a klinikai- és egészségpszichológia területén.];

d) tanácsadás- és iskolapszichológia:

[A tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis elméletek. Diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban. Pálya- és munkatanácsadás elmélete. Diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban. Az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei. Preventív iskolai programok, az oktató - nevelő intézmények szervezeti sajátosságai. Diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában. Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül: iskolai konzultáció, életvezetési és pályatanácsadás, pályaszocializáció és jövőképtervezés, tanácsadás a felsőoktatásban, fejlődés- és kognitív pszichodiagnosztika, családi tanácsadás.

Vezetett kutatómunka, nevelés- és oktatáspszichológiai vizsgálatok, tanulás tanítása, személyiségfejlesztő csoportmunka az iskolában, az iskola szervezetpszichológiai vizsgálata, empirikus munka a tanácsadás területén.];

e) fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia:

[Érzelmi, kognitív, motoros és szociális fejlődést bemutató, a fejlődési modellekkel megismertető kurzusok. A fejlődés lehetséges modelljei, a megismerés és a megértés folyamata. A pszichopatológia alapjai: általános pszichopatológia, fejlődési pszichopatológia, trauma és emlékezet, elaborációs mechanizmusok gyerekeknél (rajz, mese, játék). A kognitív fejlődés zavarai, evolúciós és neuropszichológiai összefüggések. Klinikai gyerekpszichológiai speciális kurzusok: addiktológia, narratív technikák a személyiség vizsgálatában, trauma és emlékezet.

Társtudományi alapozás: evolúciós szemlélet a pszichológiában, fejlődéstani kognitív idegtudomány. Szakmai gyakorlati tevékenység terepen, illetve intézményen belül: kutatómunka, diagnosztikai eljárások (gyermek-pszichodiagnosztika, projektív technikák, diagnosztikai gyakorlatok, fejlődéspszichológiai empirikus kutatások).];

f) interperszonális és interkulturális pszichológia:

[A szemé