A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

20/2016. (VII. 4.) MvM rendelet

az Információs Hivatalban működő Becsületbíróságról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 23. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az Információs Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 227. § (1) bekezdése szerinti névjegyzékre (a továbbiakban: névjegyzék) vételre a hivatásos állomány tagjának

a) önkéntes jelentkezése vagy

b) az állományilletékes parancsnok általi jelölése

alapján kerülhet sor.

(2) A névjegyzékre történő felvételre az állományilletékes parancsnoknál lehet jelentkezni. Az állományilletékes parancsnok − a véleményét is tartalmazó szolgálati jellemzéssel kiegészítve - a jelentkezést továbbítja a Hivatal személyi állománya tekintetében humánpolitikai tevékenységet végző szervezeti elem (a továbbiakban: személyügyi szerv) részére.

(3) Ha az állományilletékes parancsnok tesz javaslatot a jelölésre, a javasolt személynek a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatát is csatolni kell.

(4) A névjegyzékre az vehető fel, aki a Hszt.-ben meghatározott feltételeknek megfelel és

a) legalább öt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik,

b) nem áll büntető- vagy méltatlansági eljárás hatálya alatt, valamint

c) hivatásos szolgálati viszonyának fennállása alatt a Hszt. 179. § (1) bekezdése szerinti elismerésben részesült vagy a minősítése legalább két alkalommal elérte a kivételes teljesítményfokozatot.

2. § (1) Az e rendelet szabályai szerinti jelentkezéseket és jelöléseket a személyügyi szerv összesíti és javaslatot tesz a névjegyzék összeállítására. A névjegyzékre kerülést a főigazgató hagyja jóvá.

(2) A névjegyzékre felvett tagok megbízatása öt évre szól. A megbízatás lejártakor az adott év december 31. napjáig végre kell hajtani az új tagok kiválasztását.

(3) A hivatásos állomány tagját a névjegyzékből törölni kell abban az esetben, ha

a) azt kéri,

b) a megbízatásának időtartama lejárt,

c) vele szemben a Hszt. 227. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn,

d) már nem felel meg az 1. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek vagy

e) hivatásos szolgálati viszonya megszűnt.

3. § (1) A főigazgató által jóváhagyott névjegyzéket a személyügyi szerv folyamatosan figyelemmel kíséri és a névjegyzékből törölt tag helyett - ha az a Hszt. 227. § (1) bekezdése szerinti legalacsonyabb létszám eléréséhez szükséges - újabb tag felvételét kezdeményezi a törléstől számított harminc napon belül.

(2) A személyügyi szerv gondoskodik a névjegyzék vezetéséről és az állományilletékes parancsnokok részére a megfelelő módon elérhetővé tételről.

4. § (1) A Becsületbíróság összehívását annak kezdeményezője (a továbbiakban: kérelmező) a szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével kezdeményezheti. Szabályszerű kezdeményezés esetén a sérelmezett elsőfokú döntést hozó elöljáró összehívja a Becsületbíróságot. Ha a kezdeményezés nem szabályszerű, erről a sérelmezett döntést hozó elöljáró nyolc napon belül tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) A sérelmezett döntést hozó elöljáró a kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a névjegyzékről a Becsületbíróság tagjait. A sérelmes döntést hozó elöljáró közvetlen alárendeltje nem jelölhető ki. A Becsületbíróság összeállítása során a Hszt. 227. § (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.

(3) A sérelmezett döntést hozó elöljáró a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából a kérelem megérkezését követő három munkanapon belül megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a Becsületbíróság kijelölt tagjainak nevét és rendfokozatát, a kérelmező nevét és rendfokozatát, valamint azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását.

(4) Az MRK Elnöksége a megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét és erről tájékoztatja a megkeresőt, aki haladéktalanul felterjeszti a főigazgatóhoz a Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak nevét. A felterjesztés alapján a főigazgató az adott ügyre szóló megbízólevelet ad ki.

(5) Ha a főigazgató a megbízólevél kiadásának jogszabályi akadályát észleli, erre felhívja a jelölő figyelmét, egyéb esetben kiállítja a megbízólevelet. A főigazgató a Becsületbíróság elnökével és tagjaival, valamint a kérelmezővel közli a döntését. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a Becsületbíróság feladatának ellátására új személyt jelölnek, a főigazgató a korábbi megbízólevelet visszavonja, valamint helyette újat állít ki. A megbízatásról a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek.

(6) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást - a megbízásról szóló értesítést követő két munkanapon beül - a jelölő személynél kell előterjeszteni.

5. § (1) A főigazgató a Becsületbíróság működési feltételeit a kérelmező állományilletékes parancsnokán keresztül biztosítja.

(2) A Becsületbíróság elnöke és tagjai egyéb szolgálati feladatainak meghatározásakor a Becsületbíróság munkájából adódó feladatok elsődleges ellátását figyelembe kell venni.

(3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai az alakuló ülés, illetve a Becsületbíróság által lefolytatott meghallgatások és más eljárási cselekmények időtartamára mentesülnek egyéb irányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól.

6. § (1) A Becsületbíróság munkáját a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében a megbízásról szóló értesítést és a kifogástételre nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul beszerzi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival.

(2) Az alakuló ülést a kifogástételre nyitva álló határidő leteltét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(3) Az ügy Hszt. 226. § (1) bekezdése szerinti átvétele az iratok alakuló ülésen történő megismerésével teljesül.

7. § (1) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, a tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon a meghallgatott személy, a kérelmező és képviselője, valamint a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A kérelmező képviselőjeként az érdek-képviseleti szerv vagy jogi képviselő járhat el. A jogi képviselő munkadíját és költségeit a kérelmező viseli.

(3) A Becsületbíróság a meghallgatott személyt, a kérelmezőt és képviselőjét a meghallgatás időpontjáról és helyéről értesíti, egyidejűleg a kérelmező és képviselője figyelmét felhívja, hogy távollétük az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(4) A hivatásos állomány tagjának értesítése közvetlen szolgálati elöljárója útján történik. Az értesítést úgy kell kézbesíteni az érintett személynek, hogy az az eljárási cselekményről legalább három munkanappal megelőzően tudomást szerezzen.

(5) A meghallgatáson jelenlétre jogosultak beleegyezésével a szóban elhangzó és jegyzőkönyvbe foglalt értesítés kézbesítettnek minősül, a tudomásszerzés idejét nem kell vizsgálni.

8. § (1) A Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor a Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a megbízatását. A Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén az általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

(2) A Becsületbíróság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja.

9. § (1) A határozatot annak keltétől számított öt munkanapon belül a Becsületbíróság elnöke vagy − akadályoztatása esetén − a Becsületbíróság általa kijelölt tagja ismerteti a kérelmezővel. A határozat ismertetését követően a kérelmező részére a határozat egy példányát át kell adni. A kézbesítés megtörténtét a határozat irattári példányára rá kell vezetni és az átvevővel alá kell íratni.

(2) Ha a kérelmező a határozat átvételét annak ismertetésekor megtagadja, erről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az iratokhoz kell csatolni.

(3) Ha a kérelmező távolléte miatt a határozat ismertetésére nem kerülhet sor, azt postai küldeményben, hivatalos iratként kell részére megküldeni.

(4) A hivatalos iratként megküldött határozatot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta, vagy ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, ennek következtében az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

(5) Ha a hivatalos iratként megküldött határozat átvétel nélkül érkezik vissza, a kézbesítést a lakcím, illetve a tartózkodási hely pontosítását követően újra hivatalos iratként feladott postai küldeményben kell megkísérelni.

(6) Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, annak megismerését a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, különösen minősített adatot nem tartalmazó kivonat készítése útján kell biztosítani.

(7) Az érdemi határozatot azon a napon kell közöltnek tekinteni, amikor

a) ismertették a kérelmezővel, aki a határozatot átvette és arról jegyzőkönyv készült,

b) a hivatalos irat átvételét a címzett megtagadta,

c) a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett hivatalos irat postai kézbesítése második megkísérlésének napját követő ötödik munkanap eltelt vagy

d) az (5) bekezdés szerinti, újra feladott hivatalos irat visszaérkezett.

(8) A határozat egy példánya a sérelmezett döntést hozó elöljárót illeti.

10. § (1) A keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni.

(2) A kérelmező és képviselője a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba előzetes egyeztetést követően betekinthet. Ha a sérelmezett döntés alapjául szolgáló ügyben képviselő nem járt el, a Becsületbíróság előtti eljárásban a képviselő csak akkor ismerheti meg az ügyiratot, ha az alapul szolgáló ügy eljárásrendjében meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A kérelmező és a képviseletében eljáró személy a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában azokról − térítésmentesen − másolatot kérhet.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § (1) Az e rendelet szerint kialakított névjegyzékre történő jelentkezés, illetve jelölés határideje első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő tizenötödik nap.

(2) A főigazgató a névjegyzéket az (1) bekezdés szerinti határidőt követő nyolcadik napig összeállítja és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon elérhetővé teszi.

(3) A 4-10. §-t a (2) bekezdés szerinti határidőt megelőző nyolc napon belül benyújtott kérelmen alapuló eljárásra is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére