Az Országgyűlés a 2014–2020 programozási időszakra megfogalmazott társadalmi és gazdaságpolitikai célok megvalósítása, az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelése céljából a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, amelyet az állami projektértékelői jogviszonyban állók látnak el.
(2) Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki
a) * központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi szervénél [ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalt] kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként vagy köztisztviselőként,
b) az a) pontba nem sorolt központi költségvetési szervnél közalkalmazottként,
c) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, vagy
d) többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállalóként
[az a)–d) pont továbbiakban együtt: állami alkalmazott] foglalkoztatott és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.
(3) Az értékelő felett a munkáltatói jogkört az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(4) E törvényt a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a helyi és területi önkormányzatok számára nyitva álló, kormányrendeletben meghatározott kiválasztási eljárásrenddel érintett felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelésére kell alkalmazni.
(5) E törvény a miniszter hozzájárulása esetén a (4) bekezdésbe nem tartozó felhívásra benyújtott támogatási kérelmek esetén is alkalmazható.
(6) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a törvény kötelező alkalmazásának további esetköreit – ideértve a felhívások kiválasztási eljárásrendjének meghatározását is – és feltételeit kormányrendelet meghatározhatja.
(7) E törvényt – az alkalmazott kiválasztási eljárástól függetlenül – nem kell alkalmazni a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFItv.) meghatározott, továbbá a KFItv. alapján kötött megállapodásban foglalt, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekkel kapcsolatos, illetve támogatási kérelmekre vonatkozó értékelési feladatokra és eljárásokra.
2. § E törvény alkalmazásában
1. * alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony;
2. állami projektértékelői jogviszony: közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett alapjogviszonnyal rendelkezik, és amelyre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni;
3. értékelő: olyan állami projektértékelői jogviszonyban álló állami alkalmazott, aki a keretszerződés megkötését követően szaktudása alapján végzi a támogatási kérelmek tartalmi értékelését;
4. * központi államigazgatási szerv: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés c)–g) és i) pontjában meghatározott szerv;
5. programozási időszak: az Európai Unió által meghatározott hétéves tervezési periódus;
6. szakértői névsor: a miniszter által vezetett minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium) nyilvántartott névjegyzék.
3. § (1) Az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban: jogviszony) a minisztérium és az alapjogviszonnyal rendelkező értékelő között – keretszerződésben meghatározott közfeladat ellátására – a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés aláírásának napján keletkezik.
(2) Értékelő az lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,
c) alapjogviszonyban áll és
d) megfelel a pályázatban meghatározott feltételeknek és az előírt biztonsági követelményeknek.
4. § (1) A jogviszony pályázati eljárás alapján létesíthető.
(2) A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell
a) a pályázóval szemben támasztott feltételeket,
b) a pályázat benyújtására nyitva álló határidő megjelölését,
c) a pályázat elbírálásának várható időpontját, továbbá
d) mindazokat az egyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály ír elő.
(3) A benyújtott pályázathoz mellékelni kell a pályázó büntetlen előéletét igazoló hatósági bizonyítványt, ha a büntetlen előélet az alapjogviszony létesítésekor nem volt feltétel.
(4) A miniszter gondoskodik arról, hogy a pályázati eljárás során megfelelt és kiválasztott személyt a szakértői névsorba bejegyezzék.
(5) Az értékelőre az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(6) A pályázat tartalmával, benyújtásával és elbírálásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
5. § (1) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az értékelő alapjogviszonya.
(2) Ha az alapjogviszony az Mt. szerinti munkaviszony és az értékelő az 1. § (2) bekezdés e) pontja szerint foglalkoztatott vezető állású munkavállalónak minősül – az Mt. 211. § (1) bekezdésétől eltérően –, projektértékelői jogviszonyt létesíthet.
6. § (1) Ha jogszabály kizárja, az értékelő nem vehet részt a támogatási kérelem elbírálásában.
(2) Az értékelő tekintetében – ha a rendőrségről szóló törvény előírja – a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy az értékelő eleget tesz-e az e törvényben meghatározott kötelezettségének.
7. § (1) A miniszter az értékelővel – legfeljebb a programozási időszak leteltéig szóló határozott időre – a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére keretszerződést köt. Keretszerződés csak írásban köthető.
(2) A keretszerződés olyan különös munkaszerződés, amely tartalmazza
a) az értékelő természetes személyazonosító adatait,
b) a kapcsolattartás módját,
c) azt a – szakértői névsor szerinti – tématerületet, amelynek szakértőjeként az értékelő a támogatási kérelmeket elbírálja,
d) annak rögzítését, hogy az értékelő a feladatait esetileg kapja, amelyet határidőre köteles teljesíteni, egyéb esetben rendelkezésre áll.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezésre állás időtartama alatt az értékelőt díjazás nem illeti meg.
8. § (1) Az értékelő feladatellátását a miniszter írásban – a konkrét munkavégzés megkezdése előtt legalább hét nappal – esetileg rendeli el.
(2) Az értékelő feladatellátása nem érinti az alapjogviszonya szerinti munkavégzését.
(3) Az értékelőt a feladatellátásért díjazás illeti meg, amelyről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le.
(4) A miniszter a díjazás általános alapelveit normatív utasításban meghatározhatja.
(5) A miniszter az 1. § (3) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét normatív utasításban átruházhatja.
(6) A feladatellátásból eredő kötelezettsége megszegésével okozott kárért az értékelő az alapjogviszonya szerinti kártérítési felelősséggel tartozik.
(7) A Kormány rendeletben állapítja meg az értékelő eseti feladatellátásával kapcsolatos – e törvényben nem szabályozott – részletes szabályokat.
9. § (1) A keretszerződés és a jogviszony megszűnik
a) a programozási időszak lejártával,
b) az értékelő halálával,
c) az értékelő alapjogviszonyának megszűnésével,
d) ha az értékelő a pályázati feltételeknek már nem felel meg.
(2) A jogviszony megszüntethető
a) a felek közös megegyezésével,
b) azonnali hatályú felmondással.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felek kétoldalú írásbeli nyilatkozata a jogviszonyt a jövőre nézve szünteti meg.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bármelyik fél másikhoz intézett írásbeli jognyilatkozata a jogviszonyt a jövőre nézve szünteti meg, amelyet indokolni kell.
(5) A munkáltató részéről a jogviszony a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő
a) az esetileg meghatározott feladat teljesítését nem vállalja,
b) egy naptári éven belül neki felróható okból határidőt mulasztott,
c) megszegte a keretszerződésben megállapított feltételeket.
(6) Az értékelő – az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak törvényes örököse – az (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekben a jogviszonya megszűnésekor köteles a munkáltatóval elszámolni.
(7) A jogviszony megszűnésével egyidejűleg az értékelő adatait a szakértői névsorból törölni kell.
10. § (1) A munkáltató a 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli
a) az értékelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) az értékelő
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – jogviszony létesítése és fennállása esetén – a jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
(3) A munkáltató a jogviszonyból származó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének elősegítése céljából kezeli az értékelő munkaszerződésben és a szakértői névsorban szereplő személyes adatait.
(4) A szakértői névsorba bejegyzett adatok közül az értékelő neve és tématerülete közérdekből nyilvános adatnak minősül.
(5) A szakértői névsorral kapcsolatos adatkezelés jogszerűségéért és az adatszolgáltatásért a miniszter a felelős.
(6) A munkáltató köteles az értékelőt tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet.
(7) A jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az értékelő személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – az adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről az értékelőt előzetesen tájékoztatni kell.
(8) Az értékelőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(9) A Kormány rendeletben állapítja meg a szakértői névsor összeállítására, a névsorban szereplő adatok és tények nyilvántartásának eljárási rendjére vonatkozó – e törvényben nem szabályozott – részletes szabályokat.
11. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg *
a) a projektértékelői pályázat tartalmára, kiírására, benyújtására, valamint a pályázat elbírálásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a szakértői névsor összeállítására, a névsorban szereplő adatok és tények nyilvántartásának eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
c) az értékelő eseti feladatellátásával kapcsolatos részletes szabályokat,
d) a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a helyi és területi önkormányzatok számára nyitva álló felhívások esetén a kiválasztási eljárásrendek körét,
e) e törvény kötelező alkalmazásának további esetköreit és a kötelező alkalmazás további feltételeit és azok részletes szabályait.
12. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
13. § A 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladat elrendelésekor az értékelő feladatellátási kötelezettsége az e törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő projektek értékelésére is kiterjedhet.
14–16. § *
