A jogszabály mai napon ( 2018.09.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2016. évi LII. törvény

az állami tisztviselőkről * 

Az állampolgárokhoz közeli, hatékony és költségtakarékos közigazgatás olyan közszolgálatra alapozható, amelynek tagjai munkájukkal egész életen át a közjót, polgártársaikat szolgálják, amelyben minden tisztviselő a legjobb tudása szerint látja el a feladatát, az állampolgárok ügyeit méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Célunk ezért, hogy az állami tisztviselők számára a közszolgálat a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő különleges életutat jelentsen, amelyben a munka díjazása arányos a feladattal és a felelősséggel. Az állami tisztviselő számára a hivatalához méltó megélhetés biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőinek és állami ügykezelőinek állami szolgálati jogviszonyára terjed ki.

2. Az állami szolgálati jogviszony

2. § (1) Az állami szolgálati jogviszony az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz szolgálatára létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és többletjogosultságok illetik meg.

(2) *  Az állami szolgálati jogviszony alapján az állami tisztviselő a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tagjává válik.

3. Az állami szolgálati jogviszony és a kormányzati szolgálati jogviszony elhatárolása

3. § (1) Az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek szabályait az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. és a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy

a) államigazgatási szerv alatt fővárosi és megyei kormányhivatalt,

b) kormánytisztviselő alatt állami tisztviselőt,

c) kormányzati ügykezelő alatt állami ügykezelőt,

d) kormányzati szolgálati jogviszony alatt állami szolgálati jogviszonyt,

e) munkáltató alatt az e törvény szerinti munkáltatót,

f) a Kttv. 129. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti alapilletményen az e törvény szerinti illetményt,

g) közigazgatási szakvizsga alatt az e törvény alapján szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget is,

h) közigazgatási alapvizsga alatt az e törvény alapján szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget is

kell érteni.

(4) Az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. és a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi vétséget elkövető állami tisztviselővel szemben fegyelmi büntetésként

a) a Kttv. 155. § (2) bekezdés c) pontja helyett egy előmeneteli fokozattal történő visszavetés,

b) a Kttv. 155. § (2) bekezdés d) pontja helyett kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba visszavetés

szabható ki.

(5) Az állami tisztviselő a (4) bekezdésben meghatározott büntetésnél két évig áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(6) *  Nem kell alkalmazni az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. 37. § (1) bekezdését, 43. § (1) és (2) bekezdését, 48. §-át, 63. § (2) bekezdés a) és e) pontját, 64. §-át, 69. § (1) és (2) bekezdését, 93. § (2) bekezdését, 101. § (1)-(5) bekezdését, 116-117. §-át, 118. § (1), (2) és (7)-(12) bekezdését, 119-123. §-át, 126-128. §-át, 129. § (2) és (3) bekezdését, 130-139. §-át, 140. § (4)-(6) bekezdését, 141-143. §-át, 150. § (1) és (2) bekezdését, 151. §-át, 152. § (1)-(3) bekezdését, 185-188. §-át, 211. §-át, VII-VII/A. Fejezetét és Negyedik Részét.

(7) Az érettségi végzettségű állami tisztviselőre - az állami ügykezelő kivételével - a Kttv. közigazgatási alapvizsgára vonatkozó 118. § (3)-(6) bekezdését alkalmazni kell.

(8) Ha az érettségi végzettségű állami tisztviselő - az állami ügykezelő kivételével - e törvény hatálybalépését követően felsőfokú végzettséget szerez, köteles az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek eleget tenni azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt a felsőfokú végzettség megszerzésének napjától kell számítani.

4. Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában:

a) állami szolgálati jogviszonyban töltött idő: a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő, valamint a Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése szerinti időtartam;

b) kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) által szervezett, kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget adó, három féléves tanulmányi idejű továbbképzési program, amelynek célja a magyar állam kormányzásával, szervezetével és működésével kapcsolatos stratégiai és vezetési ismeretek, jó hazai és nemzetközi gyakorlatokra épülő, átfogó megközelítéssel történő átadása;

c) közigazgatási szerv: a Kttv. szerinti közigazgatási szerv;

d) közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés: az NKE által szervezett, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget adó, két féléves tanulmányi idejű továbbképzési program, amelynek célja fejleszteni a résztvevőknek a közszolgáltatás szervezésre, különösen a közigazgatás és az állami szolgáltatásokra vonatkozó átfogó és alapvető tudásanyagát, valamint a szükséges közszolgálati kompetenciákat;

e) munkáltató: a fővárosi és megyei kormányhivatal;

f) a munkáltató vezetője: a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott;

g) a munkáltatói jogkör gyakorlója: a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalvezető az e törvény 24. §-ában foglaltak szerint.

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMI SZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

5. Az állami szolgálati jogviszony létesítése

5. § (1) Az állami szolgálati jogviszony létesítésére és fenntartására a Kttv. 39. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állami szolgálati jogviszony a Kttv. 39. §-ában foglalt rendelkezéseken túl csak olyan személlyel létesíthető, aki közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy kinevezésétől számított két éven belül közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés során közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget szerez.

(3) A munkáltató az állami szolgálati jogviszony létesítéséhez a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeken túlmenően előírhatja, hogy az állami tisztviselő

a) *  törvényben meghatározott államtudományi és közigazgatási felsőfokú képzésben, az NKE képzése keretében megszerzett szakképzettséggel rendelkezzen, vagy

b) *  vállalja a szakképzettségnek a munkáltató által meghatározott időtartamon belüli megszerzését azzal, hogy a munkáltató által meghatározott időtartam legfeljebb a kinevezés időpontjától számított hetedik év végéig terjedhet.

(4) *  Ha az állami tisztviselő a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül felróhatóan elmulasztja a szakképzettség megszerzését, állami szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva a határidő leteltét követő napon megszűnik.

(5) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(6) A (2) bekezdés szerinti képzési kötelezettség alól mentesül az államtudományi mesterszintű szakképzettséggel, a közigazgatás-szervező alap- vagy mesterszintű szakképzettséggel rendelkező, illetve a (2) bekezdés szerinti kinevezését megelőzően közigazgatási szakvizsgát vagy jogszabály által azzal egyenértékűként elfogadott vizsgát, vagy az állam- és jogtudományok területén tudományos fokozatot szerzett állami tisztviselő.

(7) *  A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogszabályban meghatározhat olyan munkaköröket, amelyek betöltéséhez a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzettség megszerzése szükséges.

(8) *  Állami szolgálati jogviszony létesíthető vagy fenntartható olyan személlyel is, aki a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, ha az a munkáltató hivatali érdekeit szolgálja és a miniszter a foglalkoztatást előzetesen jóváhagyta.

(9) *  Az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

6. § (1) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell különösen az állami tisztviselő

a) besorolásának alapjául szolgáló előmeneteli fokozat megnevezését,

b) illetményét,

c) munkakörét és meghatározott feladatkörét,

d) foglalkoztatására kijelölt szervezeti egység megnevezését,

e) munkavégzésének a helyét,

f) hivatali érdekből történő átirányítására vonatkozó rendelkezést,

g) előmeneteléhez előírt kötelezettségeket, valamint

h) állami szolgálati jogviszonya kezdetének napját.

(2) Ha a kinevezési okmány nem tartalmazza az állami szolgálati jogviszony kezdetének napját, a jogviszony kezdetének a kinevezés elfogadását követő napot kell tekinteni.

6. A kinevezés módosítása

7. § (1) A kinevezés tartalmát módosítani kizárólag a munkáltató és az állami tisztviselő közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Nem kell a kinevezést módosítani, azonban az állami tisztviselőt negyvenöt napon belül írásban értesíteni kell, ha

a) munkakörének megnevezése - feladatkörének változása nélkül - megváltozik,

b) az őt foglalkoztató szervezeti egység elnevezése - feladatkörének változása nélkül - megváltozik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt értesítésre a Kttv. szerinti elektronikus dokumentumban kerül sor.

(4) Nem minősül a kinevezés módosításának a telephely címének megváltoztatása a település területén belül, ha a munkáltató szervezeti egysége több telephelyen működik.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az állami tisztviselő beleegyezése

a) az előmeneteli fokozatban történő előrelépése esetén, illetményének e törvény szerinti megállapításakor,

b) az állami tisztviselő előmeneteléhez előírt képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettség megállapításakor,

c) a munkavégzés helyének a település területén belüli megváltoztatásakor,

d) ha a munkakör megváltoztatása indokolja a kinevezés módosítását, valamint

e) az e törvényben és a Kttv.-ben meghatározott egyéb esetekben.

(6) A munkáltató az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja az állami tisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel történő - oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő állami tisztviselő esetében a két órát nem haladja meg.

(7) A munkáltató az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja az állami tisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.

(8) A munkáltató az (5) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja az állami tisztviselő beleegyezése nélkül, ha az állami tisztviselőre nézve - különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár.

(9) A vezetői munkakört betöltő állami tisztviselőre a (8) bekezdés nem alkalmazható.

(10) Az állami tisztviselőt az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a Kttv. 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni, ha

a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, vagy

b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.

(11) Az állami tisztviselő (10) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

7. Hivatali érdekből történő átirányítás

8. § (1) A Kttv. „Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás” alcímét az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állami tisztviselő hivatali érdekből történő átirányítással (a továbbiakban: átirányítás) ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. Nem minősül a kinevezés módosításának, ha az állami tisztviselő a munkáltató vezetőjének, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján - a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból - eredeti munkaköre helyett ideiglenesen más - iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének megfelelő - munkakörbe tartozó feladatokat lát el.

(3) Az állami tisztviselőt - legalább három munkanappal megelőzően - írásban kell tájékoztatni az átirányítás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

(4) Az átirányítás megszakítás nélkül legfeljebb hat hónapig tartható fenn. Az átirányítás időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a hat hónapot.

(5) A hivatali érdekből történő átirányításra egyebekben a Kttv. átirányításra vonatkozó szabályai az irányadóak azzal, hogy a Kttv. 51. § (4) és (5) bekezdésének szabályai az e törvény szerinti átirányításra nem alkalmazhatóak.

8. Az állami szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

9. § (1) Az állami szolgálati jogviszony megszűnik

a) a Kttv. 60. § (1) bekezdése szerinti, valamint

b) az e törvényben meghatározott

esetekben.

(2) Az állami szolgálati jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető akkor is, ha az állami tisztviselő olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) vagy az állami szolgálati jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, illetve amely miatt az állami tisztviselő a vezetője bizalmát elveszti, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés esetén

a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni az állami tisztviselőnek a jogviszonymegszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a Kttv. 63. § (3) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés jogát

a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

lehet gyakorolni.

(5) A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának nincs halasztó hatálya.

(6) Az állami szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a 32. §-ban meghatározott kinevezésmódosítás esetén az állami tisztviselő azt kérelmezi. A Kttv. 70. § (1) bekezdésében és a Kttv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik az állami tisztviselő jogviszonyának e bekezdés szerinti, felmentéssel történő megszüntetésére.

(7) Ha az állami tisztviselő a jogviszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a jogviszony megszűnésétől számított tíz hónapon belül újabb állami szolgálati jogviszonyt abban az esetben létesíthet, ha

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul írásban bejelenti, és

b) vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a tíz hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti.

(8) Ha az állami tisztviselő állami szolgálati jogviszonya a (2) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszűnésétől számított három évig állami szolgálati jogviszonyt nem létesíthet.

9. A végkielégítés

10. § (1) *  Az állami tisztviselőt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg, ha állami szolgálati jogviszonya felmentés vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

(2) A végkielégítés összege, ha az állami tisztviselő állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: tízhavi

- a felmentési idő kezdetekor vagy az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az állami tisztviselő állami szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az állami tisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

(3) A Kttv. 69. § (9) bekezdésében meghatározott eseteken túl nem jogosult végkielégítésre az állami tisztviselő, ha jogviszonya a 9. § (2) bekezdés szerint megszüntetésre került.

10. Az állami tisztviselő képzése, továbbképzése

11. § (1) Az állami tisztviselő a Kttv. 80. §-a szerint köteles a központilag vagy a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - részt venni.

(2) *  Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű állami tisztviselő kaphat. A vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőnek a vezetői munkakörbe történő kinevezésétől számított öt éven belül kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés során kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget kell szereznie.

(3) *  Ha a vezetői munkakört betöltő állami tisztviselő a (2) bekezdés szerinti szakképzettség megszerzését a megjelölt határidőn belül számára felróható okból elmulasztja, a határidő leteltét követő nappal nem vezetői munkakörbe kell helyezni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(5) A miniszter az e § szerinti szakképzettség megszerzésére vonatkozó kötelezettség alól a munkáltató kérelmére mentesítést adhat, ha az állami tisztviselő állami vezetői, vagy közigazgatási szervnél vezetői munkakörben szerzett tapasztalata ezt indokolja.

(6) Mentesül az e § szerinti képzési kötelezettség alól az az állami tisztviselő, aki államtudományi mesterszakon szerzett képesítéssel vagy közigazgatás-tudományi doktori (PhD) fokozattal rendelkezik.

(7) Az e § szerinti képzési kötelezettség alól a közigazgatási szakvizsga, vagy jogszabály által azzal egyenértékűként elfogadott vizsga, vagy megszerzett tudományos fokozat nem mentesít.

12. § (1) Az e törvény alapján az állami tisztviselő számára kötelező vagy a munkáltató által kötelezően előírt képzés, továbbképzés, vagy átképzés költségeinek fedezetét - ha a képzésért felelős intézmény más forrásból nem biztosítja - a munkáltató köteles biztosítani. A költségek fedezetének biztosítására az állami tisztviselő nem kötelezhető.

(2) Ha az állami szolgálati jogviszony létesítésekor az (1) bekezdés szerinti képzést, továbbképzést vagy átképzést az állami tisztviselő már megkezdte, annak hátralévő költségét a munkáltató átvállalhatja.

(3) Ha az állami tisztviselő az (1) és a (2) bekezdés szerinti képzést, továbbképzést vagy átképzést a szükséges oklevél, valamint a szakképzettség megszerzését - az e törvény alapján fennálló, vagy a munkáltató által előírt határidőn belül - számára felróható okból elmulasztja, a képzés, továbbképzés munkáltató által megfizetett költségét köteles megtéríteni a munkáltató számára.

(4) *  Az e törvény alapján fennálló és előírható képzési, továbbképzési és átképzési kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat, valamint a képzések és továbbképzések finanszírozásának részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

11. Besorolás és előmenetel

13. § (1) Az állami tisztviselőt az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje és iskolai végzettsége alapján az 1. mellékletben meghatározott ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell sorolni.

(2) A felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő állami tisztviselőt az általános ügyintézői osztály állami fogalmazó I., az érettségi végzettséggel rendelkező pályakezdő állami tisztviselőt az általános ügyintézői osztály állami fogalmazó II. előmeneteli fokozatba kell sorolni.

(3) A nem pályakezdő állami tisztviselőt kinevezésekor, áthelyezésekor a (4)-(6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni.

(4) Az általános ügyintézői osztályba sorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselőt

a) három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami tanácsos I.,

b) tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami főtanácsos I.,

c) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami vezető-főtanácsos I.

előmeneteli fokozatba kell sorolni.

(5) Az általános ügyintézői osztályba sorolt, érettségi végzettségű állami tisztviselőt

a) három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami tanácsos II.,

b) tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami főtanácsos II.,

c) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami vezető-főtanácsos II.

előmeneteli fokozatba kell sorolni.

(6) Az állami tisztviselőt - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott állami szolgálati jogviszonyban töltött idő elérését követően - magasabb előmeneteli fokozatba kell sorolni, ha

a) feladatainak ellátására a teljesítményértékelés során legalább megfelelt fokozatú minősítést kap, és

b) a következő előmeneteli fokozathoz

ba) a jogszabályban előírt, és

bb) a munkáltató vezetője által írásban meghatározott

feltételeket teljesítette.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti feltételek az állami tisztviselő feladatának ellátásához szükséges ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.

(8) Ha a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeket az állami tisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb előmeneteli fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.

(9) Ha az érettségi végzettséggel rendelkező - általános ügyintézői osztályba sorolt - állami tisztviselő feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú végzettséget szerez, a (4) bekezdésben foglaltak szerint az állami szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő előmeneteli fokozatba kell sorolni.

(10) Ha a határozott időre létesített állami szolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, az állami tisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az állami tisztviselő ismételten határozott idejű állami szolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.

14. § (1) *  Az állami tisztviselő az állami tanácsos I., állami főtanácsos I., állami vezető-főtanácsos I., állami szakértő tanácsos vagy állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatba akkor sorolható, ha a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés keretein belül szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, vagy vállalja, hogy e szakképzettséget három éven belül megszerzi.

(1a) *  Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(1b) *  Ha az állami tisztviselő az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül felróhatóan elmulasztja a szakképzettség megszerzését, magasabb előmeneteli fokozatba nem sorolható és illetményét - a határidő leteltének napját követő hónap első napjától - a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határnak megfelelő összegben kell megállapítani.

(1c) *  A szakképzettség megszerzését követően az állami tisztviselőt az (1) bekezdésnek megfelelően kell besorolni és illetményét a 19. § rendelkezései szerint kell megállapítani.

(2) *  Ha az állami tisztviselő kinevezésekor az 5. § (3) bekezdése alapján az NKE képzésén történő részvételét és a szakképzettségnek a munkáltató által meghatározott időtartamon belüli megszerzését vállalta, az állami tisztviselő az (1) bekezdés szerinti szakképzettség megszerzésére irányuló képzés megkezdése nélkül is besorolható az (1) bekezdés szerinti előmeneteli fokozatokba. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti szakképzettséget az 5. § (3) bekezdése alapján vállalt kötelezettség teljesítését követő három éven belül kell megszereznie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól mentesül az államtudományi mesterszintű szakképzettséggel, a közigazgatás-szervező alap- vagy mesterszintű szakképzettséggel rendelkező, illetve aki közigazgatási szakvizsgát vagy jogszabály által azzal egyenértékűként elfogadott vizsgát vagy tudományos fokozatot szerzett.

15. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami tisztviselőt teljesítménye, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak alapján a tárgyévre vonatkozóan, december 31. napjáig terjedő időszakra az általános ügyintézői osztály helyett a kiemelt ügyintézői osztály állami szakértő, állami szakértő tanácsos, vagy állami szakértő főtanácsos előmeneteli fokozatába sorolhatja be, ha a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül ennek fedezete rendelkezésre áll.

(2) *  A kiemelt ügyintézői osztályba sorolásról a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéskor, a vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezéskor, illetve minden év január 31. napjáig dönthet. A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő a tárgyévben egy alkalommal a kiemelt ügyintézői osztályba sorolástól számított hat hónapot követően - teljesítményértékelés alapján - általános ügyintézői osztályba visszasorolható. Kiemelt ügyintézői osztályba az érettségi végzettségű és a felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő is besorolható.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója az állami tisztviselő (1) bekezdés szerinti előmeneteli fokozatba történő sorolásánál a teljesítményértékelésen és minősítésen túl az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) az állami szolgálati jogviszonyban eltöltött időt,

b) a közigazgatási szervnél szerzett tapasztalatot,

c) a közigazgatási szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,

d) az állami tisztviselő által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,

e) az állami tisztviselő munkakörét,

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést, és

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget.

(4) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolás részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. Ha egy munkakört a miniszter kiemelt ügyintézői osztályba sorolható munkakörként határoz meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója nem köteles az adott munkakörben foglalkoztatott valamennyi állami tisztviselőt kiemelt ügyintézői osztályba sorolni.

(5) A tárgyévet megelőző évben kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselőt január 1. napjával az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába kell sorolni, és illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát.

(6) Az (5) bekezdés szerint általános ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő a tárgyévre vonatkozóan az (1) bekezdésben foglaltak szerint ismételten kiemelt ügyintézői osztályba sorolható.

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések megtételére a tárgyév január 31. napjáig nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató az állami tisztviselőt a tárgyévben is kiemelt ügyintézői osztályba sorolva kívánja foglalkoztatni. Az állami tisztviselő ebben az esetben a tárgyévet megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult. Ha az állami tisztviselőt a megelőző év december 31. napján irányadó besorolásához képest - az állami szolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján - magasabb előmeneteli fokozatba kell sorolni, az állami tisztviselő a tárgyévet megelőző év december 31. napján irányadó illetmény és a magasabb előmeneteli fokozathoz tartozó - alsó határral megegyező összegű - illetmény közül a magasabb összegű illetményre jogosult.

(8) Fegyelmi büntetés hatálya alatt álló állami tisztviselőt nem lehet kiemelt ügyintézői osztályba sorolni.

(9) Ha a fegyelmi büntetés jogerős kiszabásakor az állami tisztviselő kiemelt ügyintézői osztályba van sorolva, az általa elkövetett fegyelmi vétség miatt általános ügyintézői osztályba csak akkor sorolható vissza, ha vele szemben a 3. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabták ki.

12. Teljesítményértékelés, minősítés

16. § (1) Az állami tisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli.

(2) Legalább két teljesítményértékelés eredménye együttesen adja az állami tisztviselő minősítését. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően kell.

(3) A teljesítményértékelés alapján jutalom fizethető.

(4) A minősítés alapján az állami tisztviselő szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető.

(5) Teljesítményértékelés és a minősítés alapján az állami tisztviselő

a) illetménye - a besorolása szerinti előmeneteli fokozatra irányadó alsó és felső határ között - módosítható,

b) kiemelt ügyintézői osztályból általános ügyintézői osztályba sorolható.

(6) Az állami tisztviselő a teljesítményértékelésre és a minősítésre vonatkozó eljárási szabályok megsértése miatt, valamint a teljesítményértékelés és a minősítés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

(7) Az állami tisztviselő teljesítményértékelésének és minősítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

17. § (1) Ha az állami tisztviselő megfeleltnél alacsonyabb fokozatú minősítést kap, akkor

a) a következő előmeneteli fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható,

b) előmeneteli fokozatából eggyel alacsonyabb előmeneteli fokozatba sorolható, vagy

c) kiemelt ügyintézői osztályból az általános ügyintézői osztály megfelelő előmeneteli fokozatába sorolható.

(2) Ha az állami tisztviselőt az (1) bekezdés b) pontja alapján eggyel alacsonyabb előmeneteli fokozatba sorolták és legalább megfelelt fokozatú minősítést kapott, az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján irányadó előmeneteli fokozatba kell visszasorolni.

13. Díjazás, illetmény

18. § (1) Az állami tisztviselő az állami szolgálati jogviszonya alapján havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) Az illetmény összegének legalább a Kormány által megállapított garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(3) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

19. § (1) Az állami tisztviselő illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt. Az állami tisztviselő a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott illetményt tárgyévre vonatkozóan az állami tisztviselő tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy minősítése alapján a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó illetmény felső határáig megemelheti. A teljesítményértékelésen és minősítésen túl a munkáltatói jogkör gyakorlója az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) az állami szolgálati jogviszonyban eltöltött időt,

b) a közigazgatási szervnél szerzett tapasztalatot,

c) a közigazgatási szervnek nem minősülő, egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,

d) az állami tisztviselő által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,

e) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést, és

f) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget.

(3) Az államigazgatási szervnél foglalkoztatottak illetményét minden év január 31-ig felül kell vizsgálni.

(4) Ha az állami tisztviselő munkavégzése indokolja, rendkívüli teljesítményértékelés rendelhető el, amelynek eredménye alapján a (2) bekezdésben megállapított illetmény legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott mértékig csökkenthető.

(5) Az állami tisztviselő illetményét csak

a) a (3) és (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat,

b) *  a 16. § (5) bekezdése szerinti, a teljesítményértékelés, illetve a minősítés alapján végrehajtható munkáltatói intézkedések,

c) *  a fegyelmi büntetésként végrehajtható munkáltatói intézkedések, valamint,

d) *  a 14. § (1b) bekezdésében meghatározott munkáltatói intézkedések

során lehet csökkenteni. Az állami tisztviselő illetménye az (1) bekezdés szerinti összeg alá nem csökkenthető.

(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során az állami tisztviselő illetményének összegét nem módosítja, az állami tisztviselő a megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult. Ha az állami tisztviselőt a megelőző év december 31. napján irányadó besorolásához képest - az állami szolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján - magasabb előmeneteli fokozatba kell sorolni, az állami tisztviselő a megelőző év december 31. napján irányadó illetmény és a magasabb előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határral megegyező összegű illetmény közül a magasabb összegű illetményre jogosult.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során

a) az általános ügyintézői osztályba sorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkező állami tisztviselő esetén az 1. melléklet 1. pontjában,

b) az általános ügyintézői osztályba sorolt, érettségi végzettséggel rendelkező állami tisztviselő esetén az 1. melléklet 2. pontjában,

c) a kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő esetén az 1. melléklet 3. pontjában,

d) a vezetői munkakört betöltő állami tisztviselő esetén az 1. melléklet 4. pontjában

foglalt táblázatban meghatározott előmeneteli fokozatokat kell figyelembe venni.

(8) Az állami tisztviselő ügyintézői osztályba sorolásának vagy előmeneteli fokozatba sorolásának megváltozásakor illetményét újra meg kell állapítani.

20. § (1) Az állami tisztviselőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az állami tisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan az állami tisztviselő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

14. Egyéb juttatások

21. § (1) Az állami tisztviselő szolgálati ideje alapján elismerésre jogosult, amelynek mértéke

a) húsz év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén kéthavi,

b) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén háromhavi,

c) harminc év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén öthavi,

d) harmincöt, és ezt követő minden öt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén héthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(2) A szolgálati idő elismeréseként az (1) bekezdésben meghatározott összeg az állami szolgálati jogviszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3) *  A szolgálati idő elismerésére egyebekben a Kttv. 150. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az állami tisztviselő nem jogosult az (1) bekezdés a) pontja szerinti elismerésre, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már magasabb fokozatú jubileumi jutalomban részesült.

22. § (1) Az állami tisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen:

a) családalapítási célú kedvezményes kölcsön,

b) lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás,

c) iskoláztatási támogatás,

d) illetményelőleg,

e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

f) üdülési hozzájárulás.

(2) Az állami tisztviselő részére biztosítható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokkal összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. A Kormány rendeletében az (1) bekezdésben felsoroltakon túl az állami tisztviselő részére biztosítható további juttatásokat is megállapíthat.

(3) A (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait - a jogszabályi keretek között - a munkáltató vezetője szabályzatban állapítja meg.

15. A szabadság

23. § (1) Az állami tisztviselőt évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) Az állami tisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár.

(3) Az általános ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő esetén a pótszabadság mértéke

a) állami tanácsos I. és II. besorolásnál évente öt munkanap,

b) állami főtanácsos I. és II. besorolásnál évente tíz munkanap,

c) állami vezető-főtanácsos I. és II. besorolásnál évente tizenhárom munkanap.

(4) A kiemelt ügyintézői osztályba sorolt állami tisztviselő esetén a pótszabadság mértéke

a) állami szakértő besorolásnál évente öt munkanap,

b) állami szakértő tanácsos besorolásnál évente tíz munkanap,

c) állami szakértő főtanácsos besorolásnál évente tizenhárom munkanap.

(5) A vezetői munkakört betöltő állami tisztviselőt a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke

a) osztályvezetőnél évente tizenegy munkanap,

b) főosztályvezető-helyettesnél évente tizenkét munkanap,

c) főosztályvezetőnél évente tizenhárom munkanap.

16. Munkáltatói jogkör gyakorlása

24. § (1) Az állami tisztviselő felett a munkáltatói jogokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a munkáltató vezetője gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezetői munkakört betöltő állami tisztviselőre írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(2) A járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője az állami tisztviselő

a) kiemelt ügyintézői osztályba sorolására, valamint kiemelt ügyintézői osztályból a teljesítményértékelés, illetve a minősítés alapján általános ügyintézői osztályba történő sorolására,

b) illetményének az előmeneteli fokozata alapján irányadó alsó és felső határ közötti megállapítására, illetve ezen határok közötti megváltoztatására

vonatkozó jogát a munkáltató vezetője egyetértésével gyakorolja.

17. Az állami ügykezelők

25. § (1) Az állami ügykezelő állami szolgálati jogviszonyára a Kttv. VI. Fejezetét az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ahol a Kttv. kormányzati ügykezelőt említ, ott ezen alcím alkalmazásában állami ügykezelőt kell érteni.

(3) *  E törvény rendelkezéseit az állami ügykezelőkre az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

26. § (1) Az állami ügykezelő besorolására és előmenetelére az állami tisztviselők besorolására és előmenetelére vonatkozó szabályokat kell - az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel - alkalmazni, azzal, hogy az állami ügykezelőt - az állami szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján - az 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázatban meghatározott megfelelő előmeneteli fokozatba kell besorolni.

(2) Az állami ügykezelőt

a) három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 2.,

b) tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 3.,

c) huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 4.

előmeneteli fokozatba kell sorolni.

27. § (1) Az állami ügykezelő alapszabadságának mértéke huszonkét munkanap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság

a) állami ügykezelő 2. besorolás esetén huszonöt,

b) állami ügykezelő 3. besorolás esetén huszonnyolc,

c) állami ügykezelő 4. besorolás esetén harminckét

munkanapra emelkedik.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Felhatalmazó rendelkezések

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az állami tisztviselők teljesítményértékelésének és minősítésének részletes szabályait; * 

b) az állami tisztviselő részére biztosítható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokkal összefüggő részletes szabályokat;

c) *  az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat;

d) *  az állami tisztviselők továbbképzésével, valamint az e törvény alapján fennálló és előírható képzési és továbbképzési kötelezettségekkel összefüggő részletes szabályokat, valamint a képzések és továbbképzések finanszírozásának részletes szabályait; * 

e) *  azt a testületet, amely meghatározza azokat a szakképzettségeket és fokozatokat, melyek egyenértékűként elfogadottak az e törvény 5. § (6) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott szakképzettségekkel és fokozatokkal. * 

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg * 

a) a kiemelt ügyintézői osztályra vonatkozó részletes szabályokat,

b) *  az 5. §-ban és a 11. §-ban foglalt mentesítések eljárási szabályait,

c) *  azon munkaköröket, amelyek betöltéséhez az NKE képzése keretében megszerzett szakképzettséget a munkakör betöltéséhez kötelező feltételként elő kell írni.

19. Hatályba léptető rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 38. § (2) és (4) bekezdése, a 39. § (2) bekezdése, a 39. § (3) bekezdés b) és c) pontja és a 40. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Áttv.

20. Átmeneti rendelkezések

30. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselőket és a vezetőket 2016. július 1. napjával a Kttv. jogviszonyváltásra irányadó szabályainak az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel történő alkalmazásával állami tisztviselőként állami szolgálati jogviszonyba kell sorolni és az 1. melléklet szerinti ügyintézői osztályokba és előmeneteli fokozatokba, illetve vezetői munkakörbe kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kormányzati ügykezelőket 2016. július 1. napjával a Kttv. jogviszonyváltásra irányadó szabályainak az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel történő alkalmazásával állami ügykezelőként állami szolgálati jogviszonyba kell sorolni és az 1. melléklet szerinti előmeneteli fokozatokba kell besorolni.

31. § (1) A Kttv. jogviszonyváltásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a jogviszony átalakulásáról az érintetteket a munkáltatónak az átalakulást követő nyolc napon belül kell tájékoztatnia, és

b) az állami tisztviselőt a jogviszony állami szolgálati jogviszonnyá történő átalakulását követő harminc napon belül kell e törvény szabályai szerint besorolni, és illetményét megállapítani.

(2) Akinek a kormányzati szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésének napján állami szolgálati jogviszonnyá alakul át, azt a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnése miatt végkielégítés nem illeti meg.

(3) A jogviszonyváltás során megállapított illetmény havi összege nem lehet kevesebb a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint a jogviszonyváltást megelőzően a Kttv. 133-142. §-a szerint megállapított illetménynél.

(4) A 33. § (7) bekezdése szerinti esetben 2017. január 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott állami tisztviselő illetményét.

(5) A jogviszonyváltás nem érinti az állami szolgálati jogviszonyba sorolt kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő 2016. évi cafetéria-juttatásra való jogosultságát. Az e törvény hatálybalépését követően létesített állami szolgálati jogviszonyban a 2016. évre a Kttv. szerinti cafetéria-juttatás éves összegének arányos része jár.

(6) Akinek e törvény hatálybalépése napján kormányzati szolgálati jogviszonya állami szolgálati jogviszonnyá alakul, annak a jogviszonyváltás napjával a Kttv. alapján a 2016. évre megállapított alapilletmény-eltérítése megszűnik.

(7) Az állami tisztviselő részére a Kttv. alapján megállapított és e törvény hatálybalépését megelőző napon fennálló helyettesítési díj mértékét e törvény hatálybalépésének napjával felül kell vizsgálni. Ha az e törvény hatálybalépését megelőzően megállapított helyettesítés időtartama e törvény hatálybalépésekor még nem telt volna el, a helyettesítési díj összegét a helyettesítés hátralévő időtartamára e törvény hatálybalépésének napjától a Kttv. 52. §-a szerint kell megállapítani.

(8) A 28. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotásra kerülő kormányrendelet hatálybalépésének napjáig az állami tisztviselő részére biztosítható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokra a Kttv.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

32. § (1) Ha az állami tisztviselőt a járási (fővárosi kerületi) hivataltól a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei (fővárosi) szintű szervezeti egységéhez helyezik át, az állami tisztviselő jogviszonya kinevezés-módosítással kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(2) Ha a kormánytisztviselőt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei (fővárosi) szintű szervezeti egységétől járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz helyezik át, a kormánytisztviselő jogviszonya kinevezés-módosítással állami szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(3) Az állami tisztviselőt az (1) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni, ha

a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve

b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.

(4) A kormánytisztviselőt a (2) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a Kttv. 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni, ha

a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, illetve

b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe történő helyezésre kerül sor.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszonynak e § alapján történő állami szolgálati jogviszonnyá átalakulása esetén a jogviszonyváltás kezdő napja alatt azt a napot kell érteni, amikor a jogviszony e § alapján állami szolgálati jogviszonnyá változik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti jogviszonyváltás esetén az állami szolgálati jogviszony megszűnése miatt végkielégítés nem jár.

33. § (1) E törvény hatálybalépésének napjától folyamatosnak tekintendő az e törvény szerinti állami szolgálati jogviszonya annak, aki az e törvény hatálybalépését megelőző napon kormányzati szolgálati jogviszonyban állt és jogviszonya állami szolgálati jogviszonnyá alakult át.

(2) A 30. § alapján 2016. július 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszonynak az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett megszüntetése során a Kttv. szabályai szerint kell eljárni. Az érintett kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt nem kell állami szolgálati jogviszonyba sorolni.

(4) Az e törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(5) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő igények elévülését.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt kikötött próbaidős kormányzati szolgálati jogviszony átalakulására a 30-32. § alkalmazandó azzal, hogy ha a próbaidő időtartama e törvény hatálybalépése napjáig nem telik le, az a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor kikötött időtartamig áll fenn.

(7) Az a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott, állami szolgálati jogviszonyba sorolt állami tisztviselő, aki e törvény hatálybalépését megelőzően a Kttv. szerinti címadományozásban részesült vagy az e törvény hatálybalépését megelőző napon főtanácsadói vagy tanácsadói munkakört töltött be, e törvény hatálybalépésének napjától e cím használatára nem jogosult. Ebben az esetben, ha a Kttv. 126-128. §-a és a 133-142. §-a alapján járó illetménye magasabb, mint az e törvény alapján megállapított illetmény, akkor 2016. december 31-ig arra változatlanul jogosult. Az állami tisztviselő illetményét 2017. január 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani.

(8) A jogviszonyváltás során a Kttv. összeférhetetlenségi szabályait azzal kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek ismételt engedélyezése, bejelentése nem szükséges, az engedélyt, bejelentést továbbra is érvényesnek kell tekinteni.

(9) Az e törvény hatálybalépését megelőző félévre vonatkozó teljesítményértékelést a Kttv. és a végrehajtására kiadott rendeletek szabályai szerint kell végrehajtani.

(10) Ha az állami tisztviselőt e törvény alapján kevesebb szabadság illetné meg, mint a Kttv. alapján, az állami tisztviselőt 2016. december 31. napjáig a Kttv. alapján számított szabadság illeti meg.

(11) Az állami tisztviselőt az e törvény hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló kormányzati szolgálati jogviszonya alapján megillető, ki nem adott szabadságát a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és egyúttal állami szolgálati jogviszonnyá alakulása miatt nem váltható meg. Az ilyen, ki nem adott szabadságot az állami tisztviselőt e törvény alapján megillető szabadsággal össze kell számítani, és az állami tisztviselő részére a szabadság kiadására vonatkozó szabályok szerint ki kell adni.

(12) Ha az állami tisztviselő az e törvény hatálybalépését megelőző napon a munkáltatóval kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és a közigazgatási alapvizsga megszerzésére irányuló, Kttv. szerinti kötelezettségét e törvény hatálybalépésének napjáig nem teljesítette, a közigazgatási alapvizsga megszerzésére irányuló kötelezettsége tekintetében a Kttv. szabályait kell alkalmazni.

(13) Mentesül a 14. § szerinti továbbképzési kötelezettség alól a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalánál foglalkoztatott állami tisztviselő, ha e törvény hatálybalépésének napjáig közigazgatási szakvizsgára jelentkezett és azt e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül teljesíti.

34. § *  Akinek a kormányzati szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésének napján állami szolgálati jogviszonnyá alakul, és a jogviszonyának átalakulását megelőző napon a Magyar Kormánytisztviselői Kar tagja volt, annak a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karral fennálló tagsági viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

35. § (1) *  Az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek csak az e törvény hatálybalépését követően létesített állami szolgálati jogviszony tekintetében írhatóak elő.

(2) Annak az állami tisztviselőnek, akinek a munkáltatóval korábban fennállt kormányzati szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésének napján állami szolgálati jogviszonnyá alakult, és e törvény hatálybalépésének napján vezetői munkakörben foglalkoztatják, a vezetői munkakör betöltéséhez e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségét e törvény hatálybalépésének napjától számított öt éven belül kell teljesítenie.

36. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokkal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók tekintetében e törvény rendelkezéseit 2017. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Ha 2017. január 1-jét megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal jogviszonyban álló állami szolgálati jogviszonyba sorolt állami tisztviselő a Kttv. szerinti címadományozásban részesült, vagy 2016. december 31-én főtanácsadói vagy tanácsadói munkakört töltött be, 2017. január 1-jétől a cím használatára nem jogosult, azonban ha a Kttv. 126-128. §-a és a 133-142. §-a alapján járó illetménye magasabb, mint e törvény alapján megállapított illetmény, akkor arra 2017. június 30-áig jogosult. 2017. július 1-jétől e törvény szerint kell megállapítani az állami tisztviselő illetményét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kormánytisztviselőket, illetve kormányzati ügykezelőket 2017. január 1. napjával a jogviszonyváltásra vonatkozó szabályoknak az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel történő alkalmazásával állami tisztviselőként, illetve állami ügykezelőként állami szolgálati jogviszonyba be kell sorolni azzal, hogy a jogviszonyváltás kezdő napja 2017. január 1. napja.

(4) Mentesül a 14. § szerinti továbbképzési kötelezettség alól a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott állami tisztviselő, ha 2017. január 1. napjáig közigazgatási szakvizsgára jelentkezett és azt 2017. június 30. napjáig teljesíti.

37. § *  Az állami szolgálati jogviszony - minisztériumokban, valamint a kormány, illetve a minisztériumok irányítása alatt álló, törvényben meghatározott központi államigazgatási szerveknél irányadó - szabályainak 2019. január 1. napjától történő bevezetéséről, valamint az ezzel összefüggő átmeneti szabályokról törvény rendelkezik.

21. Módosuló rendelkezések

38. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5)-(10) * 

39. § (1) * 

(2) * 

(3) A Kttv.

a) * 

b)-c) * 

d)-n) * 

lép.

40. § * 

1. melléklet a 2016. évi LII. törvényhez

Az állami tisztviselők és az állami ügykezelők előmeneteli fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai

1. Az általános ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai (felsőfokú végzettséggel)

A B C
Előmeneteli fokozat megnevezése Előmeneteli fokozat szerinti illetmény alsó határa
(Ft)
Előmeneteli fokozat szerinti illetmény felső határa
(Ft)
1. Állami fogalmazó I. 180 000 300 000
2. Állami tanácsos I. 230 000 380 000
3. Állami főtanácsos I. 280 000 450 000
4. Állami vezető-főtanácsos I. 350 000 500 000

2. Az általános ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai (érettségi végzettséggel)

A B C
Előmeneteli fokozat megnevezése Előmeneteli fokozat szerinti illetmény alsó határa
(Ft)
Előmeneteli fokozat szerinti illetmény felső határa
(Ft)
1. Állami fogalmazó II. 160 000 200 000
2. Állami tanácsos II. 180 000 280 000
3. Állami főtanácsos II. 230 000 330 000
4. Állami vezető-főtanácsos II. 250 000 400 000

3. A kiemelt ügyintézői osztály előmeneteli fokozatai

A B C
Előmeneteli fokozat megnevezése Előmeneteli fokozat szerinti illetmény alsó határa
(Ft)
Előmeneteli fokozat szerinti illetmény felső határa
(Ft)
1. Állami szakértő 300 000 400 000
2. Állami szakértő tanácsos 340 000 500 000
3. Állami szakértő főtanácsos 360 000 600 000

4. A vezetői munkakörökhöz tartozó illetmények alsó és felső határai

A B C
A vezetői szint megnevezése A vezetői szint szerinti illetmény alsó határa (Ft) A vezetői szint szerinti illetmény felső határa (Ft)
1. Főosztályvezető 530 000 800 000
2. Főosztályvezető-helyettes 470 000 750 000
3. Osztályvezető 420 000 700 000

5. Az állami ügykezelő előmeneteli fokozatai

A B C
Előmeneteli fokozat megnevezése Előmeneteli fokozat szerinti illetmény alsó határa
(Ft)
Előmeneteli fokozat szerinti illetmény felső határa
(Ft)
1. Állami ügykezelő 1. 145 000 170 000
2. Állami ügykezelő 2. 170 000 220 000
3. Állami ügykezelő 3. 200 000 260 000
4. Állami ügykezelő 4. 230 000 300 000

  Vissza az oldal tetejére