Hatály: közlönyállapot (2016.XII.29.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet

egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a), c), d), e), g), h), j), n), o), p), q), r) pontjában,

a 4. és a 8. alcím, valamint a 2-6., és 12-14. melléklet tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 3. §, a 10. §, a 12. § 1. pontja, a 17. §, a 36. §, az 59. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

1. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R1.) 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb - az e bekezdésben foglalt kivétellel - a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.”

2. § Az R1. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel összhangban - az óvodavezető dönt.”

3. § Az R1. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő iskolába akkor vehető fel, ha a szakiskola előkészítő kilencedik évfolyamát sikertelenül teljesítette.”

4. § Az R1. 123. § (4) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése)

„9. kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,”

5. § Az R1. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola megnevezése tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv megjelölését.”

6. § Az R1. 50. alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:

„137/A. § Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás.”

7. § Az R1. a következő 50/A. alcímmel egészül ki:

50/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok és az együttnevelést segítő pedagógusok

138/A. § Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok.”

8. § Az R1. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.

(2) A nevelési-oktatási intézmény a többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.”

9. § Az R1. 147. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az intézményi látogatást követően a (8) bekezdés szerinti szakértői dokumentum rögzítését megelőzően az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértő számára.”

10. § Az R1. a következő 154/A. §-sal egészül ki:

„154/A. § A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében - a 155. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - köznevelési szakértő vehet részt. Szakképző iskolában folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni.”

11. § Az R1. 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,

a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni,

b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője. A hivatal megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal részt venni az ellenőrzésben.”

12. § Az R1.

1. 15. alcím címében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola, szakiskola” szövegrész, az „évfolyamára” szövegrész helyébe az „évfolyamára és a készségfejlesztő iskolára”,

2. 75. § (3) bekezdés b) pontjában az „a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat” szövegrész helyébe az „az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat”,

3. 150. § (3) bekezdésében az „elérhetővé teszi” szövegrész helyébe a „megküldi”,

4. 74/A. alcím címében az „általános iskolában az erkölcstan” szövegrész helyébe az „általános iskolában az etika”,

5. 182/A. §

a) (5) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan” szövegrész helyébe az „etika”,

b) (7) bekezdésében az „a tanuló számára erkölcstan” szövegrész helyébe az „a tanuló számára etika”,

c) (7) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan” szövegrész helyébe az „etika”,

6. 182/B. §

a) (3) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan helyett” szövegrész helyébe az „etika helyett”,

b) (3) bekezdés b) pontjában az „erkölcstan órák számára” szövegrész helyébe az „etika órák számára”,

c) (4) bekezdésében az „erkölcstan órával” szövegrész helyébe az „etika órával”,

d) (7) bekezdésében a „vonatkozóan az erkölcstan” szövegrész helyébe a „vonatkozóan az etika”,

e) (8) bekezdésében az „erkölcstan helyett” szövegrész helyébe az „etika helyett”,

f) (10) bekezdésében az „„Erkölcstan/Hit- és erkölcstan”” szövegrész helyébe az „„Etika/Hit- és erkölcstan””

szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az R1.

a) 193. § (10) és (11) bekezdése,

b) 193. § (21)-(25) bekezdése.

2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása

14. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén mesterfokozatú tanári, gyógypedagógusi, konduktori, pedagógiai előadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógusi, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá - mindkét munkakörben - pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.”

15. § Az R2. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az Országos szaktanácsadói névjegyzéken nem szerepel a szakterületnek megfelelő kirendelhető szaktanácsadó, a Hivatal felkérhet olyan Pedagógus II., ennek hiányában Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógust is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte a Hivatal által szervezett, adott szaktanácsadói területhez kapcsolódó felkészítő képzést.”

16. § Hatályát veszti az R2.

a) 12. § (4) bekezdése,

b) 26. § (5) bekezdése.

3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása

17. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Köznevelési Hídprogramhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá a készségfejlesztő iskolák és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat.”

18. § Az R3. 11. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosítása

19. § (1) A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az R4. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az R4. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) Az R4. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(5) Az R4. 7. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

5. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

20. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendelet alkalmazásában:

1. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tagintézményének vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes,

2. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez igazodó kötelezettség, amely alapján az Intézmény székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni a működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, vagy működési körzetében intézményes ellátásban részesülő gyermekeket, tanulókat,

3. gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

a) főiskolai szintű, alapfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

aa) a gyógypedagógus,

ab) a gyógypedagógiai tanár és

ac) a gyógypedagógiai terapeuta

végzettség és szakképzettség,

b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus végzettség és szakképzettség:

ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség, valamint az a) pontban foglalt végzettség és szakképzettség együttes megléte,

bb) az okleveles gyógypedagógus és

bc) a gyógypedagógia-tanár

végzettség és szakképzettség,

4. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, a székhelyintézménye szerint illetékes tankerületi központ (a továbbiakban: tankerületi központ) által fenntartott, járásonként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az állami köznevelési közszolgálati feladatellátás keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,

5. járás: a járás és a fővárosi kerület,

6. járási tagintézmény: olyan, járásonként szervezett feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban, valamennyi járásban, az adott járásra kiterjedő működési körzettel - az e rendeletben foglalt kivételekkel - az Nkt. 18. § (2) bekezdésében felsorolt összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és az e rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,

7. klinikai szakvizsga:

a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban együtt: MM és EüM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia,

b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és

c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [az a)-c) pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus],

d) az MM és EüM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia,

e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és

f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [a d)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: klinikai gyermek szakpszichológus]

szakvizsga,

8. konduktor végzettség és szakképzettség:

a) főiskolai szintű, alapfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség:

aa) a konduktor,

ab) a konduktor-óvodapedagógus,

ac) a konduktor-tanító,

ad) a konduktor (óvodapedagógus) és

ae) a konduktor (tanító)

végzettség és szakképzettség,

b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor végzettség és szakképzettség: a speciális pedagógiai szakos tanár és szakpedagógus végzettség és szakképzettség és

ba) a konduktor,

bb) a konduktor-óvodapedagógus, vagy

bc) a konduktor-tanító

végzettség és szakképzettség együttes megléte,

9. megyei, fővárosi tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több járásra kiterjedő működési körzettel lát el,

10. országos tagintézmény: olyan feladatellátási hely, amely az egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat országos működési körzettel lát el,

11. óvoda- és iskola szakvizsga:

a) óvoda- és iskolapszichológia,

b) óvoda- és iskola-szakpszichológia

szakvizsga,

12. szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény, amely legfeljebb két szakszolgálati feladatot lát el,

13. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai irányítást és koordinálást végző, valamint megyei, fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található,

14. tagintézmény: az Nkt. 4. § 28. pontja szerinti intézményegység.”

21. § Az R5. 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed)

i) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálatra (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat).”

22. § (1) Az R5. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.”

(2) Az R5. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot.”

23. § Az R5. 4. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.”

24. § Az R5. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete

a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,

b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,

c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.”

25. § Az R5. 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Intenzív ellátás a gyermek - a szülő gondozásba történő aktív bevonásával megvalósított - összefüggő, bentlakásos korai fejlesztése és gondozása, amelynek időtartama legalább egy, legfeljebb három hét. A (6) bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése szempontjából egy hét intenzív ellátás hat hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző intézmény biztosítja.”

26. § Az R5. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járási szakértői bizottság feladata

a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,

b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,

c) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása,

d) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése.”

27. § Az R5. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyei szakértői bizottság diagnosztikai feladatai:

a) az e rendelet általános szabályai szerint indult vizsgálatok esetében a háromévesnél fiatalabb gyermekek teljes körű pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálata,

b) a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei alapján szakértői vélemény készítése,

c) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a kiegészítő vizsgálat végzése, a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,

d) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a felülvizsgálatok elvégzése,

e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a juttatások és kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadása,

f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására, fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátására,

g) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény elkészítése.”

28. § Az R5. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § Az országos szakértői bizottság tevékenysége körében a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott feladatokat végzi.”

29. § Az R5. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértői vizsgálat időpontját a bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a vizsgálat a 13. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontja alapján indult, akkor a szakértői bizottság a 40. § (3) bekezdés b) pontja szerint közigazgatási hatósági eljárás megindítását köteles kezdeményezni.”

30. § Az R5. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, továbbá a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés-oktatás igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja.”

31. § Az R5. 17. § (1) bekezdés h) pont ha) és hb) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell

a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő)

ha) óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda),

hb) általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola),”

(vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,)

32. § Az R5. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt kivétellel - a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. Amennyiben a szülő a 16. § (3) bekezdése alapján összeállított intézményjegyzékről köznevelési intézményt nem választ, a szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.

(6) A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az átvételt megtagadta. Ha postai úton kézbesített szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”

33. § Az R5. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak - a szakértői vélemény kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére. Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.”

34. § Az R5. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság

a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési intézménynek, továbbá

b) abban az esetben, ha a gyermek

ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,

bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,

bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak

megküldi.”

35. § Az R5. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló nem élt a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a szakértői bizottság

a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat esetén a kijelölt köznevelési intézménynek, továbbá

b) abban az esetben, ha a gyermek

ba) az adott évben betölti a harmadik életévét vagy ennél idősebb, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek,

bb) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és nem részesül további óvodai nevelésben, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak,

bc) az adott évben betölti a hatodik életévét vagy ennél idősebb és további óvodai nevelésben részesül, a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnek és járási hivatalnak, valamint

c) abban az esetben, ha a szakértői véleményt a tankerületi szakértői bizottság készítette el a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, a megyei szakértői bizottságnak

megküldi.”

36. § Az R5. 20. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi - óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

(2) Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.”

37. § Az R5. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a szakértői vélemény elkészítésére a 4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint került sor, a szakértői vélemény első hivatalból történő felülvizsgálatát a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján kell elvégezni a végrehajtás megkezdését követő első tanév során. A szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.”

38. § (1) Az R5. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.”

(2) Az R5. 25. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.

(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.”

39. § Az R5. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, - a 44. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kivétellel - pedagógus munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a munkáltató előírja a szakvizsga - az Intézménynél történő foglalkoztatástól, vagy ha ez kedvezőbb, a szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat megszerzésétől számított - öt éven belüli megszerzésének kötelezettségét.”

40. § Az R5. 34. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A tanévben a szakalkalmazotti közösség az Intézmény munkatervében meghatározott pedagógiai szakszolgálati célra hat munkanapot szakszolgálati feladatellátás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből két napot a teljes Intézmény, négy napot pedig a székhelyintézmény és a tagintézmények vonatkozásában kell felhasználni.”

41. § Az R5. 13. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § Az oktatási központ az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés 16. pontja alapján, a szakszolgálati feladatellátás szakmai egységességének biztosítása érdekében, a miniszter szakmai iránymutatásával főigazgatói munkaközösséget működtet. A főigazgatói munkaközösség tagjai a tankerületi központok által fenntartott Intézmények intézményvezetői, akik a munkaközösség vezetőjét tagjaik közül választják. A főigazgatói munkaközösség üléseit legalább háromhavonta tartja. A főigazgatói munkaközösség az ügyrendjét maga alkotja meg.”

42. § Az R5. 41. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező döntés rendelkező részének tartalmaznia kell:)

c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat, továbbá a szülő tájékoztatását a szakértői vizsgálatra utazás költségei megtérítésének módjáról.”

43. § Az R5. 17. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:

„45/B. § Ha a gyermek esetében a 25. § (3) bekezdése szerinti hároméveskori szűrésnek megfelelő szűrés 2017. szeptember 1. napja előtt nem történt, a gyermek ötéveskori szűrése a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul.”

44. § Az R5. 1. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

45. § Az R5. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

46. § Az R5. 7. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

47. § Az R5.

1. 2. §

a) a) pontjában az „Nkt. 7. § (1) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 7. § (1) bekezdés l) pontja”,

b) c) pontjában az „Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontjában” szövegrész helyébe az „Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-g) és j)-k) pontjában”,

c) g) pontjában a „Központra” szövegrész helyébe a „tankerületi központra és az oktatási központra”,

2. 3. § (3) bekezdésében a „tankerület” szövegrész helyébe a „járás”,

3. 3. alcím címében a „korai fejlesztés, oktatás és gondozás” szövegrész helyébe a „korai fejlesztés és gondozás”,

4. 4. § (1) bekezdésében a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás” szövegrész helyébe a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás”,

5. 5. § (1) bekezdésében a „gyógypedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése” szövegrész helyébe a „gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése”,

6. 7. §

a) (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés b) pontja”,

b) (1) bekezdés c) pontjában az „a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-)” szövegrész helyébe az „a mozgásszervi, az érzékszervi (a látási, a hallási)”,

7. 10. §

a) (1) bekezdésében a „tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság)” szövegrész helyébe a „járási tagintézményének (a továbbiakban: járási szakértői bizottság)”, a „járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre” szövegrész helyébe a „járásra”,

b) (2) bekezdés b) pontjában a „tankerületre” szövegrész helyébe a „járásra”,

8. 11. §

a) (1) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”

b) (2) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,

9. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,

10. 13. § (1) bekezdésében az „A mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítására” szövegrész helyébe az „A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására”,

11. 13. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a „gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat” szövegrész helyébe a „család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője”,

12. 16. §

a) (1) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,

b) (3) bekezdés c) pontjában a „Központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”,

c) (3) bekezdés d) pontjában a „hivatal” szövegrész helyébe a „Hivatal”,

d) (5) bekezdésében a „továbbá a fejlesztő nevelés és a fejlesztő nevelés-oktatás” szövegrész helyébe a „továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás”,

13. 20. § (3) bekezdésében az

a) „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.” szövegrész helyébe az „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.”,

b) „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás vagy a fejlesztő nevelés, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.” szövegrész helyébe az „E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.”,

14. 24. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja”,

15. 25. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja”,

16. 26. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja”,

17. 27. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja”,

18. 28. §

a) (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja”,

b) (2) bekezdésében a „Központ” szövegrész helyébe a „tankerületi központ”,

c) (3) bekezdésében a „Központ” szövegrészek helyébe a „tankerületi központ”,

d) (4) bekezdésében a „Központ” szövegrészek helyébe a „tankerületi központ”,

19. 29. §

a) (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja”,

b) (2) bekezdés a) pontjában a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,

20. 30. § (1) bekezdésében az „Nkt. 18. § (2) bekezdés j) pontja” szövegrész helyébe az „Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja”,

21. 32. § (1) bekezdésében az „Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele” szövegrész helyébe az „A pedagógiai szakszolgálati intézményben a vezetői megbízás feltétele”,

22. 39. § (1) bekezdés b) pontjában az „a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, az óvodai nevelés” szövegrész helyébe az „a szakértői bizottság a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés”,

23. 41. § (6) bekezdésében a „Szakmai Szolgáltató Intézmény” szövegrész helyébe a „Gyakorló Szakszolgálat”,

24. 43. §-ában a „Szakmai Szolgáltató Intézmény” szövegrész helyébe a „Gyakorló Szakszolgálat”,

25. 44/B. §

a) (1) bekezdésében a „tankerületek” szövegrészek helyébe a „járások”, a „tankerületi” szövegrészek helyébe a „járási”,

b) (2) bekezdésében a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”, a „tankerületben” szövegrész helyébe a „járásban”,

c) (3) bekezdésében

ca) a „tankerületi” szövegrész helyébe a „járási”,

cb) a „gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás” szövegrész helyébe a „korai fejlesztés és gondozás”,

26. 5. mellékletében foglalt táblázat B:6 mezőjében a „Tankerületi tagintézményenként, ha a foglalkoztatottak száma a tizenöt főt eléri” szövegrész helyébe a „Tagintézményenként”,

27. 7. mellékletében foglalt táblázatban a „Korai fejlesztés, gondozás, és a fejlesztő nevelés” szövegrész helyébe a „Korai fejlesztés és gondozás”

szöveg lép.

48. § Hatályát veszti az R5.

a) 4. alcíme,

b) 41. § (3) bekezdése,

c) 44. § (2) bekezdése,

d) 6. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3. sora.

6. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet módosítása

49. § A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R6.)

1. 3. melléklet „Bevezető” alcím ötödik bekezdésében a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”,

2. 4. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában a „Kollégiumi-Szakiskolai” szövegrész helyébe a „Kollégiumi-Szakközépiskolai”,

3. 5. melléklet 1. pont hatodik bekezdésében a „szakközépiskolába” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumba”,

4. 6. melléklet

a) címében a „Kollégiumi-Szakiskolai” szövegrész helyébe a „Kollégiumi-Szakközépiskolai”,

b) 1. pont első bekezdésében a „Kollégiumi-Szakiskolai” szövegrész helyébe a „Kollégiumi-Szakközépiskolai”,

c) 2. pont 2.4. alpont c) pontjában a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,

d) 3. pont

da) 3.2. alpont első bekezdésében a „szakiskolai életre” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai életre”, a „szakiskolákkal együttműködve a szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskolákkal együttműködve a szakközépiskola”, második bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola”, a harmadik bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai”,

db) 3.4. alpont harmadik bekezdésében a „szakiskolai tanárok” szövegrész helyébe a „szakközépiskolai tanárok”,

dc) 3.8. alpont második bekezdésében a „szakiskola 9. évfolyamának” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 9. évfolyamának”, a harmadik bekezdésében a „szakiskola 10. évfolyamának” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 10. évfolyamának”,

dd) 3.9. alpontjában foglalt táblázat A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre megjelölésű sor Célok oszlopában a „szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára” szövegrész helyébe a „szakközépiskolákkal együttműködve a szakközépiskola 9. évfolyamára”, A felkészítés folyamata az AJSZKP programban való részvételre megjelölésű sor Célindikátor oszlopában a „szakiskola 9. évfolyamra” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 9. évfolyamra”, Pályaorientáció megjelölésű sor Célindikátor oszlopában a „szakiskola 9. évfolyamának” szövegrész helyébe a „szakközépiskola 9. évfolyamának”

szöveg lép.

50. § Hatályát veszti az R6. 8. §-a.

7. A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet módosítása

51. § A 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartóra való tekintet nélkül

aa) az általános iskolákra,

ab) a gimnáziumokra,

ac) a szakgimnáziumokra,

ad) a szakközépiskolákra [a továbbiakban az ab)-ad) pont alattiak együtt: középiskola],

ae) a szakiskolákra [a továbbiakban az ac)-ae) pont alattiak együtt: szakképző iskola],

af) a készségfejlesztő iskolákra [a továbbiakban az ab)-af) pont alattiak együtt: középfokú iskola],

ag) az alapfokú művészeti iskolákra [a továbbiakban az aa)-ag) pont alattiak együtt: iskola],

ah) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre,

ai) a kollégiumokra,

aj) a többcélú intézmények iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra,

d) az oktatási központra és a tankerületi központokra,

e) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra,

f) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,

g) a pedagógusokra,

h) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre, valamint

i) a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire.”

52. § (1) Az R7. 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

(2) Az R7. 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

8. A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet módosítása

53. § A felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R8.) 1. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 7. melléklet azon alap- és mesterképzési szakokat határozza meg, amelyeken csak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott specializáció indítható.

(8) A 8. melléklet azon alap- és mesterképzési, valamint osztatlan szakokat határozza meg, amelyeken specializáció nem indítható.”

54. § Az R8. 3. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) A 7. melléklet szerinti szak, felsőoktatási szakképzés kivételével a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, országosan egységes specializáción kívül az adott szakon, felsőoktatási szakképzésen az intézmény egyedi kérelme alapján további specializációt indíthat.

(1b) Ha a képzési és kimeneti követelmények nem tartalmaznak specializációra vonatkozó rendelkezéseket, akkor - a 8. melléklet szerinti szak, felsőoktatási szakképzés kivételével - a specializáció intézményi hatáskörben indítható.”

55. § Az R8. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 2016/2017. tanévben, illetve e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény - feltéve, hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb - e rendelet alapján is teljesíthető.”

56. § Az R8. 6. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

57. § (1) Az R8. a 13. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(1) Az R8. a 14. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

9. Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 7. §, a 12. § 2. pontja és az 51. § 2017. január 2. napján lép hatályba.

(3) A 26. § és a 35. § 2017. március 1. napján lép hatályba.

(4) Az 59. § 2017. augusztus 31. napján lép hatályba.

(5) A 24. §, a 38. § (2) bekezdése, a 43. §, a 47. § 3. és 4. pontja, 6. pont a) alpontja, 12. pont d) alpontja, 13. pont b) alpontja, 14-17. pontja, 18. pont a) alpontja, 19. pont a) alpontja, 20. pontja, 22. pontja és 27. pontja, továbbá a 48. § a), b) és d) pontja 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.

59. § Hatályát veszti a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet.

1. melléklet az 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelethez

1. Az R3. 11. mellékletében

a) az „enyhén értelmi” szövegrészek helyébe az „enyhe értelmi”,

b) az „Enyhén értelmi” szövegrészek helyébe az „Enyhe értelmi”,

c) a „középsúlyosan értelmi” szövegrészek helyébe a „középsúlyos értelmi”,

d) a „speciális szakiskolák” szövegrészek helyébe a „szakiskolák”,

e) a „speciális szakiskola” szövegrészek helyébe a „szakiskola”,

f) a „speciális szakiskolai” szövegrészek helyébe a „szakiskolai”,

g) a „speciális szakiskolában” szövegrészek helyébe a „szakiskolában”,

h) az „Erkölcstan” szövegrészek helyébe az „Etika”,

i) az „erkölcstan” szövegrészek helyébe az „etika”,

j) az „erkölcstanórák” szövegrészek helyébe az „etikaórák”,

szöveg lép.

2. Az R3. 11. melléklet 11.1. pont Osztályfőnöki órák kerettantervének a 7-8. évfolyam alcíme 2. táblázatának 5. sorában a „szakiskolák, speciális szakiskola” szövegrész helyébe a „szakiskola” szöveg lép.

3. Az R3. 11. melléklet Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési- oktatási intézmények számára címet követő Tartalom alcíme a következő 11.4. ponttal egészül ki:

„11.4. Kerettanterv a készségfejlesztő iskolák számára

- 11.4.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.4. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamának közismereti kerettanterve

- 11.4.5. A készségfejlesztő iskola készségfejlesztő kerettanterve

- 11.4.5.1. Agyagtárgy készítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.2. Árufeltöltő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.3. Autómosó kisegítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.4. Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre képes tanulók részére készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.5. Habilitációs célú munkavégzés integrált munkavégzésre nem képes tanulók részére készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.6. Háztartástan - életvitel készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.7. Irodatechnikai eszközök használata készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.8. Kert- és parkápoló készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.9. Kisegítő állatgondozó készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.10. Kisegítő takarító készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.11. Konyhai kisegítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.12. Mézeskalács-sütő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.13. Mosodai kisegítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.14. Palántanevelő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.15. Papírtermék készítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.16. Szövött-tárgy készítő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.17. Textil- és fonalmentő készségfejlesztő kerettanterv

- 11.4.5.18. Udvaros készségfejlesztő kerettanterv”

4. Az R3. 11. melléklete a következő 11.4. alponttal egészül ki:

„11.4. Kerettanterv a készségfejlesztő iskolák számára

Értékelési elvek és eljárások

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás, amely a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését szolgálja, lehetőséget ad a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

Az értékelés célja és feladata

Az értékelés célja visszajelzést adni a tanuló, a csoport és az oktatás-nevelés valamennyi érintett szereplője számára a tanulónak az oktatási-nevelési folyamatban elért fejlődéséről. Feladata, hogy rámutasson a további fejlődés érdekében a tanuló és a pedagógus számára a szükséges tennivalókra.

Az értékelés alapelvei

- Az egyénre fókuszáló értékelés a tanuló önmagához mért fejlődésére irányul.

- Személyre szóló, fejlesztő, támogató értékelés valósul meg, amely a pedagógus számára is kijelöli a további tennivalókat az oktatási folyamatban.

- A fejlesztő értékelés az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató értékelés.

- Reális alapokra épülő kvalitatív és kritériumorientált értékelés valósul meg, amely fejlesztően hat a tanulók önértékelésére.

- Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

- Az értékelés akkor tölti be szerepét a fejlesztési folyamatban, ha rendelkezésre állnak megfelelő mérőeszközök és ezeket alkalmazza is a pedagógus.

- A rendszeres és megfelelő időben történő értékelés hatékonysága felerősödik.

Az önbizalomhiánnyal küzdő enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára ideális tanítási- tanulási környezetet teremt a támogató érzelmi klímában megnyilvánuló reflektív tanári magatartás.

Értékelés

A minőségi értékelés minőségi tanuláshoz vezet. Az oktatás eredményességét növelő, a tanulók egyéni fejlődését támogató minőségi értékelés a fejlesztő értékelés A közismereti és elméleti tartalmak értékelése a pedagógiai gyakorlatban ma elfogadott ötfokozatú skálán érdemjegy adásával történik. A gyakorlati évfolyamokon a készségfejlesztő kerettanterv oktatása során az oktatónak folyamatosan figyelemmel kell kísérni és szóban értékelni a tanulók gyakorlati munkavégzését.

Vizsga

A készségfejlesztő kerettanterv elméleti és gyakorlati vizsgával zárul. A képzés végén a tanuló előre összeállított tételsor alapján gyakorlati tevékenységet kísérően ad számot elméleti tudásáról. A gyakorlati vizsgán be kell mutatni egy készterméket vagy munkafolyamatot (lehet digitálisan rögzített is), amelyet a tanuló a legjobbnak tart saját munkái közül, egy elkezdett munkadarabon pedig folytatja a munkát, bemutatva gyakorlati ismereteit. A vizsgabizottság összetétele a gyakorlati tevékenységet oktató szakemberből, szakirányú végzettségű gyógypedagógusból és a bizottság elnökéből áll.

A Vizsgabizonyítvány minősítése:

- kiválóan megfelelt - a tanuló az elméleti és gyakorlati vizsgán képes az önálló munkavégzésre, egyéni ötleteit felhasználja, korrigálja hibáit, a pontos és kitartó munkavégzésre törekszik,

- jól megfelelt - a tanuló irányítás mellett képes a feladatok elvégzésére, munkájában körültekintő,

- megfelelt - a tanuló segítséggel el tudja végezni az adott tevékenységeket, ha szükséges, képes segítséget kérni,

- a képzésben részt vett - a tanuló segítséggel, balesetmentesen képes egyszerű munkafázist elvégezni.

11.4.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamának közismereti kerettanterve

TANTERVI BEVEZETŐ

Célok és feladatok

Ebben a szakaszban - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamain - az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. A pedagógus feladata biztosítani az enyhe értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasságnak, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltséget, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Az erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése; a mindennapi gyakorlatban az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhe értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya.

A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás fontosságára, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire.

A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját.

A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot.

A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye.

A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulónak is fel kell készülni a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében neki is rendelkeznie kell. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamán jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva, differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási épesség egyénileg különböző szintre fejlesztése.

A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni, racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat.

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv kommunikációs fordulatait, alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére.

Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhe értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége.

A digitális kompetenciaterületen a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhe értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét.

Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhe értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátításához, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló közös munkában, csoportban tud dolgozni.

Tantárgyak és óraszámok

Heti óraszám
Műveltségterület Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 2 tanéves óraszám
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 5 5 360
Idegen nyelv Idegen nyelv 2 2 144
Matematika Matematika 5 5 360
Ember és társadalom Etika 1 1 72
Állampolgári ismeretek 1 1 72
Ember a természetben Természetismeret 2,5 2,5 180
Művészetek Műszaki rajz, vizuális nevelés 2 2 144
Informatika Informatika 2 2 144
Életvitel és gyakorlati ismeretek Pályaorientáció 1 1 72
Szakmai alapozó ismeretek 4 4 288
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 360
Osztályfőnöki óra 1 1 72
Összesen 31,5 31,5 2268
Szabadon tervezhető 3,5 4,5 288
Mindösszesen 35 36 2556

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét

Egységesség és differenciálás

Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé.

Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a tanulói sajátosságok - a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben - és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és változatos differenciálást kell megvalósítani - mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az integrált nevelés szervezeti formák esetén - a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás eredményeire kell építeni az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárásokat - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit,

fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből kell levezetni. A fejlesztési, nevelési, oktatási, képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; (b) az identitás és önismeret mint szocializációs cél; (c) párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság mint motiváció.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a készségfejlesztő iskolában az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia, a kommunikáció fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával hozzájáruljon sikeres kommunikációjukhoz, önkifejezésükhöz. Célja felkészíteni a tanulót a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra, segíteni a közvetlen környezetében az emberi, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédképesség kialakítását, a beszéd formai és tartalmi elemeinek, a tiszta artikulációnak, a kommunikációs biztonságérzetnek a fejlődését. A tanuló képességeihez mérten sajátítja el az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotást, alakítja a kultúrtechnikák gyakorlásával és használatával az alkalmazást. A pedagógus feladata elérni, hogy bővüljön a tanuló aktív és passzív szókincse a szakképzés, a felnőtt élet, a munkavállalás és munkavégzés, valamint a szakmai munka területén. Legyen képes a tanuló formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására. Részben önállóan, részben tanári segítséggel tudjon elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket, váljon képessé írásos kifejezésformák befogadására, minél önállóbb értelmezésére. A tantárgy feladata a tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése, a kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek építése, az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tantárgy tanulása során felkészül a mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára, megtanulja a kommunikációs helyzetek során ezek értelmezését, továbbfejlődik véleményalkotási képessége. A tantárgy elsajátítása során kiemelt feladat az önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban, motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása. Fontos az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése, a korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása, fejlesztése. A tantárgy segíti a szereplési biztonság kialakítását, és támogatja, hogy a tanuló vegyen részt dráma-, szerep- és szituációs játékokban. Kiemelt szerepet kap a tanulási-tanítási folyamatban a pedagógus differenciáló munkája, a fejlesztési követelmények igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a gyakorlatorientált óravezetés, a hétköznapi élet elvárásainak megjelenése, a tantárgy tartalmának felnőtt életben betöltött mindennapi szerepének hangsúlyozása.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés terén. Lehetőséget teremt a pozitív és negatív példa felismerésére, napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetésére.

A nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelést segíti hazánk múltja, jelene megismerésének támogatásával írók, költők és más publicisták művein keresztül.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelésben fontos szerepet játszik a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

A tantárgy az önismeret és a társas kultúra területén a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeret fejlesztésére teremt lehetőséget a tanórai teljesítmények értékelése, a tanulói önértékelés jelenléte, a folyamatos visszajelzés gyakorlatának kialakítása. A saját személyiség fejlesztését szolgálják az improvizatív és irányított szerepjátékok, tanórai munkák.

A testi és lelki egészségre nevelés területét a tantárgy az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítésével, ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével, a saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával támogatja.

A családi életre nevelést az írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetésével, közös megfogalmazással, a véleménynyilvánítás gyakorlásával segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területen fontos a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés kialakítása irányított megbeszélés során irodalmi művek kapcsán, gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban.

A tantárgy a fenntarthatóság, környezettudatosság kialakulását különböző környezeti tényezők között a helyes szokásrend következetes alakításával éri el.

A pályaorientációt a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzésével, megbeszélésével, egy-egy cselekvési algoritmus kialakításával, gyakorlásával, folyamatok kipróbálásával segíti.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területen fontos az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörében.

A médiatudatosságra nevelést az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlásával segíti. A tanuló a tömegkommunikációs eszközök segítségével tájékozódik a napi eseményekről.

A tanulás tanítását az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása segíti, melyre támaszkodva lehet elérni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztéséhez hozzájárul a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve, az önkifejezés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésével. Gyakorlási lehetőséget teremt arra, hogy a tanuló kulturáltan, adekvát nyelvi eszközöket alkalmazva viselkedjen kommunikációs helyzetekben.

A szociális és állampolgári kompetencia területén a kellő önismeret és a másokra való odafigyelés alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést.

A hatékony, önálló tanulás kompetencia-területet az egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti, felkészít az egész életen át tartó tanulásra, az esetleges pályamódosítás szükségességére.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése fontos annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez. A nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárul az én- és világkép kialakulásához, a tanuló szükségleteinek felismeréséhez és kielégítéséhez.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Órakeret folyamatos
Előzetes tudás 1. Tanult beszédtechnikai elemek alkalmazása.
2. Szóban kapott utasítások megértése, követése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A szókincs gyarapítása mellett a meglévő nyelvhasználati
zavarok korrigálása, csökkentése, megszüntetése.
2. A metakommunikációs eszközök megismertetésével a testbeszéd megértetése, használatával a szóbeli kifejezőkészség erősítése.
3. A beszélő szándékának megértése.
4. A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes válaszadás.
5. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.
6. A reproduktív beszéd képességének fejlesztése.
7. Tanult szövegek kifejező tolmácsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A tanuló egyéni képességeihez igazodóan
a. a helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása,
b. aktív és passzív szókincs fejlesztése,
c. társas kapcsolatokba a tanult elemek beépítése.
Testnevelés és sport:
légzéstechnika.

Osztályfőnöki óra:
kommunikációs képesség.
Ismeretek
1. Beszédtechnika:
a. a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás,
b. megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín, hangerő,
c. a pontos artikuláció.
2. Beszéd(meg)értés:
a. szavak,
b. mondatok,
c. szöveg szintjén.
3. Beszédkészség:
a. kifejezőképesség,
b. a kommunikáció céljának megfelelő beszéd.
Tanulói tevékenység
1. A levegőbeosztás, a szünettartás, az egyenletes hangadáshoz szükséges kilégzés gyakorlása szövegolvasás, szabad beszéd közben.
2. A hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes hangerőfokozás és hangváltások kialakítása és gyakorlása.
3. Az artikulációs mozgások gyakorlása, a gondos szóvégejtés, a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása.
4. A kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok, érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése.
5. Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizáló-szintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások.
6. Hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése, szépirodalmi és köznyelvi szövegek összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése, szólások, közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség formai és tartalmi elemei, percepció: verbális és vizuális hang, szó, mondat, szöveg.
2. Vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet (rövid és hosszú távú).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció, összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
2. A tanulási képesség fejlesztése Órakeret folyamatos
Előzetes tudás Tanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Az ismerethordozók önálló használatának tanulása.
2. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek tanulása.
3. Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz.
4. Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése az ismerethordozó,
-terjesztő médiákból.
2. A tanuló érdeklődésének megfelelő könyv választása.
Matematika:
adatgyűjtés.
Ismeretek
1. Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei.
2. Tanulást segítő eljárások gyakorlása.
3. Szövegfeldolgozás.
4. Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.
Informatika:
tények, információk gyűjtése.
Tanulói tevékenység
1. Adatkeresés, adatgyűjtés.
2. Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés.
3. Lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján.
4. Összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása.
5. Kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Összefüggéslátás, összefüggések felismerése.
3. Önállóság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés, lényegkiemelés, vázlat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
3. Anyanyelvi ismeretek Órakeret
80 óra
Előzetes tudás Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.
2. Hangtani, szótani és mondattani alapismereteit alkalmazza.
3. Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályokat ismer.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A kommunikációs készség fejlesztése.
2. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Betűrendbe rendezés.
2. Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása.
3. Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása.
4. Jól olvasható egyéni íráskép kialakítása.
5. Környezetében meglévő jelzések, képi információk megértése.
6. A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.
Informatika:
helyesírás-ellenőrző program.
Ismeretek
1. Nyelvtani alapfogalmak rendszerezése: a. hangok, betűk (magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása); b. szavak, szóelemek (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás) jellemzői; c. mondatokkal kapcsolatos ismeretek (egyszerű, összetett, kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító).
2. A mondatok szövegben betöltött szerepe.
3. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok.
4. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség).
5. Tájékoztatás, leírás stíluselemei.
6. Az írott beszéd felelőssége.
7. Pontos és szabatos megfogalmazás.
8. Helyesírás.
A helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása:
a. tulajdonnevek írása,
b. mondatkezdés,
c. mondatvégi írásjelek,
d. szótagolás, szavak elválasztása,
e. rövid- és hosszú magánhangzók,
f. rövid- és hosszú mássalhangzók használata.
9. Helyesírási szótár használata.
10. Helyesírási ellenőrző program használata segítséggel számítógépen írás alkalmával.
Tanulói tevékenység
1. Szavak betűrendbe rendezése, katalógus használata, készítése.
2. Szavak szófajokba sorolása, fontosabb jellemzői, helyesírásuk.
3. Igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint.
4. Mondatok alakítása tetszés szerint.
5. Mondatok helyesírása.
6. Veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése.
7. Megfogalmazások különböző stíluselemekkel (szaknyelv, argó, SMS stb.).
8. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, önellenőrzés.
9. Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése.
10. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos formában.
11. Írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program használatával.
12. Szövegek gyűjtése adott stílusban, szövegalkotás a kért stílusban.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Egyéni íráskép
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A magyar nyelv jellemzői, a magyar nyelv szépsége, a nyelv tisztasága, a nyelv védelme, a nyelv fejlődése. Érzelem (öröm, bánat, harag, gyengédség), indulatszó. Helyesírási szótár, helyesírás-ellenőrző program.
Tematikai egység 4. Írás, szövegalkotás - Fogalmazási ismeretek Órakeret
100 óra
Előzetes tudás 1. Mondanivaló megfogalmazásának igénye.
2. Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből való írás, diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. A helyesírás fejlesztése.
4. Önellenőrzés fejlesztése.
5. Az írás eszközjellegű használatának fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete.
2. Néhány mondatos szöveg alkotása önállóan, vázlat alapján.
3. Hosszabb szövegből vázlat készítése - lényegkiemelés.
4. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése.

Ismeretek
1. Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás).
2. Rövid irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek elolvasása, megbeszélése.
3. Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása.
4. Szöveg alkotása kép alapján.
5. Szöveg alkotása adott témára.
6. Elbeszélés, élménybeszámoló készítése (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban.
7. Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemeinek, jellemzőinek megismerése (magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz).

Tanulói tevékenység
1. Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően.
2. Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása.
3. Levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárnak, levél elolvasása után a stílus alapján annak megállapítása, hogy ki a címzett.
4. A számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős alkalmazása (blog, sms, e-mail, csetelés).
5. Leírás készítése élő személyről (barátom, apám, tanárom), helyről (iskolám, településem, erdő, szobám).
6. Történetek, filmek, irodalmi művek, események összegzése szóban és írásban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Finommotorika.
2. Téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése.
3. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén.
4. Tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció fejlesztése.

Informatika:
helyesírás-ellenőrző program, az internet felelős használata.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, önéletrajz.

Etika:
állásfoglalás.

Pályaorientáció:
önéletrajz, űrlapok kitöltése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés.
Tematikai egység 5. Szövegek értő olvasása Órakeret
60 óra
Előzetes tudás Szövegolvasás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése.
2. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
3. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott
szöveg jellegének felismerése.
2. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással.
3. Szövegből - adott szempontok alapján - részletek kiemelése.
4. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.

Ismeretek
1. Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése.
2. Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi összeállítások előadása közönség előtt.
3. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató).

Tanulói tevékenység
1. Szövegfelismerés (vers, regényrészlet, használati utasítás, reklámszöveg), a stílusjegyek alapján.
2. Hírek, használati utasítások értelmezése.
3. Közösen olvasott alkotás elemzése formai és tartalmi szempontok szerint.
4. Közös színházlátogatás, közösen kiválasztott film megtekintése moziban, a látottak megbeszélése, a tartalom és a témával kapcsolatos élmények elmondása.
5. Alkalomra előadással készülés (a kiválasztott anyag elemzése, szereposztás, próba), és előadás szűkebb és tágabb közönségnek.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális és auditív észlelés.
2. Figyelem.
3. Emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése.
Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés,
szövegelemzés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás.
Szómagyarázat.
Tematikai egység 6. Kommunikáció - Médiaismeret Órakeret
120 óra
Előzetes tudás 1. Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.
2. Tájékozottság a médiafelületek köréről.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
2. Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
3. Az információszerzés színtereinek feltérképezése (rádió, televízió, informatika).
4. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása.
5. A könyv és a média révén elért információforrás értékének felismerése, az ezekből való tanulás megalapozása.
6. Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Látott, hallott, olvasott szöveg, műsorok értelmezése, műsor elemzése elemi szinten, saját élmények alapján.
2. Szövegből - adott szempontok alapján - információk kiemelése.
3. Lehetőség szerint rendszeres hírlap-, folyóirat-olvasás, hírműsorok nézése, hallgatása.
4. A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának mérlegelése.
5. A médiából szerzett információ, reklámok kritikával, fenntartással fogadása.

Ismeretek
1. Művek, műsorok, azok részeinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése, megbeszélése, elemzése, projektszerű médiafigyelés és produktum készítése.
2. A kommunikáció formái: verbális, nonverbális (képi, gesztus, testbeszéd, mimika).
3. A hiteles információhoz jutás színterei, kommunikációs források.
4. Könyvtárhasználat. Internethasználat az információszerzésre.
5. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom).
6. A média által sugárzott virtuális valóság és a valóság viszonya.
7. A reklámok célja és természete.

Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből.
2. Kutatómunka adott információ megkeresésére.
3. Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban.
4. Napilapok, folyóiratok cikkeiből, rádióadók, televízióadók műsorából adott témák szerint keresés, tájékozódás.
5. Információk értékelése, mérlegelése.
6. Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.
7. Kísérlet a valóság és a virtuális valóság szétválasztására.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Önálló kritikai gondolkodás, médiaszövegek értelmezése.
2. Tolerancia, empátia.
3. Nyitottság az információk iránt.
4. Személyes adatok védelme.
5. Vizuális és auditív észlelés, figyelem.
6. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
7. Verbális készség, aktivitás.
Magyar nyelv és irodalom:
tárgyalt irodalmi alkotások megtekintése színházban, moziban, a látottak megbeszélése.

Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Informatika:
etikai állásfoglalás.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
médiafelületek esztétikai megjelenítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás, virtuális valóság, látszat, valóság, mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret, hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. a társalgásban részt tud venni;
2. képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni, képes meggyőzni, érvelni, kérdezni, véleményt elfogadni, a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni;
3. könyvtárt használ megadott szempontok alapján;
4. képes a lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására (esetleg tanári kérdések alapján);
5. képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni;
6. megadott szempontok alapján olvasható, áttekinthető írásműveket készít, az írást kommunikációs célokra használja;
7. képes az olvasást az információszerzéshez és -átadáshoz felhasználni.

IDEGEN NYELV

A tantárgy tanítása során az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében a négy nyelvi készség közül a hallás utáni értésen és a beszédfejlesztésen van a hangsúly. Az írást és az olvasást a tanuló nem csak a hallás után tanultak megerősítésére használja, hanem megismer néhány egyszerű szövegfajtát is (jelentkezési lap, űrlap, rövid e-mail). Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Esélyegyenlőségük növelése érdekében használható és továbbfejleszthető idegennyelv-tudás elérése a cél, mely személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja: megpróbálják megérteni és használni a gyakoribb, mindennapi kifejezéseket és az alapvető fordulatokat, amelyek fontosak a mindennapi szükségletek konkrét kielégítésében. A tantárgy tanítása során a hangsúly a beszédbátorság növelésére, az egyszerű közlések, kérdések idegen nyelvű kimondásának természetessé válására és a hallott szövegből az ismert szavak és kifejezések felismerésére, megértésére helyeződik. Fontos, hogy a tanuló merjen megszólalni idegen nyelven és az idegen nyelvű szövegeket próbálja értelmezni ismeretei alapján. Idegen nyelvi szempontból ez a fejlesztő szakasz, melynek során a tanulók már rendelkeznek alapvető idegen nyelvi nyelvtani és lexikai ismeretekkel, kialakult bizonyos fokú beszédbátorságuk. További feladat, hogy ezeket megerősítve, ezekre alapozva, ezt tovább kell mélyíteni és a lehetőségekhez mérten bővíteni. Erősíteni kell a tanulóban az idegen nyelv információt adó szerepét, tudatosítani kell, hogy nemcsak ismeretei, hanem társas kapcsolatai is bővülhetnek egy idegen nyelv ismerete által, s a nyelvtanulás folyamán egy másik ország népének kultúráját is megismerheti. E szakaszban az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának az alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák továbbfejlesztése, mindennapokban használható nyelvtudás megszerzésének elsajátíttatása, praktikus ismeretek nyújtása. Tovább erősödik a tanulók tudatos nyelvtanulása, motivációja, megalapozva ezzel a későbbi önálló nyelvtanulás lehetőségét.

Az idegen nyelv tanulása során fejlődik az erkölcsi, esztétikai érzék, a kötelességtudat, az együttműködő, kooperáló képesség, a magyarságtudat. A nyelvtanulás folyamatában nemcsak nyelvtani szabályokat sajátítanak el implicit módon, hanem a társas érintkezés szabályait is. Tovább erősödik és tudatosul a tanulóban a nyelvtanulás jelentősége későbbi életüére, pályaválasztásákra és esélyegyenlősége növelésére nézve.

A tantárgy tanítása során támaszkodik a más műveltségi területeken megszerzett ismeretekre, fejleszti a tanulók önismeretét.

A tantárgy a digitális kompetenciaterület fejlődését segíti a használt infokommunikációs eszközök jeleinek, utasításainak, szimbólumainak megértésével.

Tematikai egység 1. Beszédszándékok - beszédértési készség Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás 1. Idegen nyelvi beszédszándék, beszédbátorság kialakulása.
2. Hallási figyelem koncentrációja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Általános fogalmak, beszédszándék megismertetése utánzáson keresztül történő nyelvtanítás előnyben részesítésével, a korábban tanultak megerősítése, mélyítése, tovább-bővítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Beszédészlelés fejlesztése.
2. A beszéd ritmusának, az intonációnak lehetőség szerint minél pontosabb visszaadása. Szavak differenciálása.
3. Verbális emlékezet fejlesztése.
4. Idegen nyelvi gondolkodás fejlesztése.
5. Sorrendiség fejlesztése.
6. Erkölcsi tulajdonságok fejlesztése.
7. Helyzetfelismerés, alkalmazkodás a beszédhelyzethez és a beszédpartnerekhez.
8. Beszédbátorság megteremtése nagyszámú ismétléssel.
9. A figyelem terjedelmének növelése.
10. Emlékezet fejlesztése, megerősítése cselekvéssel.
11. Önismeret fejlesztése.
12. Önkontroll, önellenőrzés képességének fejlesztése.
Osztályfőnöki óra:
önismeret, reális önkép, erkölcsi tulajdonságok.

Magyar nyelv és irodalom:
udvariassági formák, vélemény kifejezése; a kommunikáció alapjai.

Testnevelés és sport:
mozgásfejlesztés.

Ember és természet:
környezetük tárgyainak, élőlények neveinek ismerete,
Ismeretek
1. Beszédszándékok
a. Kapcsolatfelvétel - napszaknak megfelelő köszönés, érdeklődés a beszélgetőpartner iránt
b. Udvarias kérés
c. Tiltás kifejezése
2. Beszédértés
a. A hallottak utánmondása, ismétlése, majd közös mondása.
b. Játékos, cselekvéshez kötött gyakorlatok utánzása.
c. Nyitott párbeszédek (kérdés-felelet).
d. Szavak, kifejezések, mondatok ismétlése.
e. Egyéni megnyilvánulási lehetőségek.
f. Páros, csoportos, szituációs gyakorlatok.

Tanulói tevékenység
1. Alapvető udvariassági formák alkalmazása.
2. Vélemény megfogalmazása.
3. Kérdésekre egyéni, adaptált válasz adása.
4. A beszéd ritmusának, az intonációnak a megfigyelése és utánzása, lehetőség szerint minél pontosabb visszaadása. Szavak differenciálása (egyéni- és csoportverseny, szerepjáték).
5. Irányított figyelem a beszélőre, részvételi szándék a beszélgetéshez.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Hallási figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
velük kapcsolatos ismeretek.

Társadalomismeret:
személyes adatok, család, iskola.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Udvariassági formák, kérés, tiltás, szándék, akarat, vélemény, érzés.
Tematikai egység 2. Beszédkészség Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás 1. Bizonyos fokú beszédbátorság.
2. A beszéd megértése.
3. A tanuló környezetében, körülötte levő tárgyak, élőlények megnevezése, cselekvések megnevezése, egyszerű utasítások, kérdések megértése.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai 1. Egyre biztosabb beszédkészség kialakítása, beszédbátorság fokozatos növelése a tanulóknál a sikeres kommunikáció elérése érdekében.
2. Olyan beszédhelyzetek megismertetése a tanulókkal, melyek a mindennapi életben is előfordulnak.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Beszédbátorság növelése.
2. Önellenőrzés, önkontroll képességének fejlesztése.
3. A mindennapi beszédhelyzet felismerésének elősegítése, a minél hatékonyabb kommunikáció érdekében.
4. Koncentráció, emlékezet fejlesztése.
5. Auditív figyelem, észlelés, partnerhez alkalmazkodás fejlesztése.
6. A tanuló motivációjának fenntartása, növelése.

Ismeretek
1. Nonverbális eszközökkel való reagálás a hallott közlésre.
2. A hallott szó, mondat, mondatok ismétlése, utánzása.
3. A közlésekből a tanuló próbálja kivenni, megérteni a számára fontos információkat.
4. A tanult témákban a kérdések felismerése, megértése.
5. Néhány szóval válaszolni a tanult kérdésre.
6. Kérdésalkotások gyakorlása.
7. Dalok, mondókák tanulása.
8. Gyakorlatok ritmustartásra, ritmusváltásra.
9. Környezete tárgyainak megnevezése.
10. Cselekvéshez kötött beszédfejlesztés.
Magyar nyelv és irodalom:
mondatfajták a beszélő szándéka szerint, udvariassági formák.

Matematika:
sorrendiség, időbeli sorrend, logikus gondolkodás.

Testnevelés és sport:
helyes légzés, mozgásfejlesztés, válaszadás cselekvéssel.

Természetismeret:
környezetének tárgyai, eseményei, élőlények.
Tanulói tevékenység
1. Próbálkozás az idegen nyelv hangjai többségének helyes kiejtésével.
2. Megfelelő hangerővel, hanglejtéssel, hangsúllyal, intonációval kiejtett szavak kialakítása.
3. A beszélő szándékának tükrözése intonációval.
4. Probléma jelzése, segítségkérés.
5. Rövid szövegrészeknél törekvés a mondatok sorrendiségének megjegyezésére.
6. Javítás elfogadása, és törekvés az önkorrekcióra.
7. Feladattípusok: rövid párbeszédek, hallás utáni ismétlések, memorizálás, eljátszás, nyitott dialógusok, drámajáték, szerepjáték, audiovizuális anyagok megtekintése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Hallási figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Lassan, gyorsan, együtt, külön, halkan, hangosan, rövid, hosszú, utánzás, ismétlés, ritmus, ritmusváltás, mutasd, csináld, mimika, gesztus, intonálás, hangsúly, udvariasan.
Tematikai egység 3. Fogalomkörök Órakeret
30 óra
Előzetes tudás 1. A nyelv olyan szemantikai területei, melyek a kifejezéshez különböző nyelvtani struktúrákat használnak.
2. Megfelelő anyanyelvi ismeretek és a korábbi évfolyamokon tanult előzetes idegen nyelvi ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A nyelvtani anyag implicit módon való elsajátíttatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Hallási figyelem, irányított figyelem fejlesztése.
2. Idegen nyelvi gondolkodás fejlesztése.
3. Verbális memória fejlesztése.
4. Térbeli viszonyok fejlesztése.
5. Időbeli viszonyok fejlesztése.
6. Mennyiségi viszonyok fejlesztése.
7. Sorrendiség, logikai sorrend fejlesztése.

Ismeretek
1. Időbeliség:
a. igeidők,
b. időhatározók.
2. Térbeliség:
a. helyhatározók;
b. irányhatározók.
3. Mennyiségek kifejezése:
a. anyagnevek, b. egységek,
c. számok százas számkörben, kitekintés az ezres számkörre,
d. főnevek többes száma, rendhagyó főnevek,
e. dátum kifejezése.
4. Modalitás:
a. képesség, udvarias kérés,
b. néhány múlt idejű kifejezés,
c. mondókákban megjelenő néhány múlt idejű ige, d. kérdőszavak.
Magyar nyelv és irodalom:
szófajtan, mondattan, dátum kifejezése, kérdőszavak.

Matematika:
ismeretek százas számkörben, tő- és sorszámnevek, csoportosítás, rendszerezés, mértékegységek.

Testnevelés és sport:
irányok, testséma, viszonyítási pontok.
Tanulói tevékenység
1. Nyelvtani fordulatok gyakorlása, automatizálása.
2. Mozgásos feladatok, utasítások adása, megértése, végrehajtása, manipulálás tárgyakkal, képekkel, kép- és szókártyákkal, csoportosítás, rendezés, párosítás.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Vizuális és auditív észlelés, figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
5. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyakoriság, pillanatnyi helyzet, kérés, képesség, udvariassági formák, személyes névmás, jelen, múlt, kérdés, kérdőszó, hangsúly, intonálás, ritmus, számok, időrend, sorrend, dátum, mértékegységek.
Tematikai egység Témakörök, szókincs Órakeret
54 óra
Előzetes tudás 1. A tanulók más tartárgyakban szerzett háttérismeretei.
2. Saját személyes adatok ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A meglévő ismeretek elmélyítése, automatizálása.
2. Nyelvtani ismeretek megerősítése a kommunikációs témakörökön keresztül.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Lexikai elemek elsajátíttatása.
2. Aktív és passzív szókincs felépítése, bővítése egyéni képességek függvényében.
3. Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása, újabb kapcsolódási pontok kialakítása.
4. Önismeret fejlesztése, reális önkép kialakítása.
5. Egészséges életszemlélet formálása.
6. Nyelvi struktúrák és lexikai elemek integrálása.
7. Kommunikáció információt adó tulajdonságának erősítése.
8. Mozgásfejlesztés.
9. Térképismeret.
10. Testséma, térbeli tájékozódás, irányok.
11. Időbeliség, sorrendiség fejlesztése.
Természetismeret:
élőlények, környezetünk tárgyai, a tanuló saját lakóhelye.

Magyar nyelv és irodalom:
párbeszédek, kommunikációs feladatok.

Informatika:
internet használata, információ keresése, szövegszerkesztés.
Ismeretek
1. Mindennapi életünk az iskolában: tárgyak, iskolai események, személyek, az iskola helyiségei, tantárgyak nevei.
2. Mindennapi tevékenységek, használati tárgyak megnevezése.
3. Étkezés: élelmiszerek, ételek nevei, étkezési szokások, vendégvárás.
4. Vásárlás: (üzletek nevei), néhány jellemző árucikk neve, pénznemek, vásárlás.
5. Környezetünk:
a. időjárás, természeti jelenségek,
b. élővilág (a közvetlen környezet állatai, növényei),
c. tájékozódást segítő feliratok.
6. Én és a családom:
a. bemutatkozás ismétlése, bővítése.
b. lakóhelyem: a tanuló saját városának rövid bemutatása, saját szobájának leírása.

Tanulói tevékenység
1. Aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése egyéni képességek függvényében.
2. Más műveltségi területeken megszerzett információ alkalmazása, újabb kapcsolódási pontok kialakítása (néhány mondatos szöveg alkotása, megtanulása egy-egy témáról).
3. Témakörökkel kapcsolatos dalok, játékok, mondókák, szituációs feladatok.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Vizuális és auditív észlelés, figyelem.
3. Rövid- és hosszú távú emlékezet.
4. Passzív és aktív szókincs.
5. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Iskola, tárgy, élelmiszer, étkezés, üzlet, pénznem, vásárlás, gyűjtemény, lakóhely, szoba.
Tematikai egység Olvasási készség Órakeret
40 óra
Előzetes tudás A magyar ábécé ismerete, folyamatos olvasás anyanyelven.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Bevezetni a tanulókat az idegen nyelvi írás alapjaiba.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az idegen nyelv szerinti és a magyar ábécé összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek felismertetése.
2. A kiejtés és az írás közötti különbség tudatosítása.
3. A tanult szavak és kifejezések megerősítése olvasással.
4. Személyes adatok megerősítése.
5. Az e-mail formai elemeinek felismerése.

Ismeretek
1. Az ábécé megismertetése.
2. A tanult szavak, egyszerű mondatok és párbeszédek utánmondása, majd egyéni olvasása.
3. Bemutatkozás leírása.
4. E-mail olvasása (fejléc, e-mail cím,).

Tanulói tevékenység
1. Az ábécé gyakorlása, szavak sorba rendezése.
2. A kiejtés és írás közötti eltérés, szabályszerűség keresése, az ismeretek rögzítése.
3. Idegen nyelvű e-mail küldése egymásnak, hibák javítása, válasz küldése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció, bátor megszólalás.
2. Rövid- és hosszú távú emlékezet, olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
3. Passzív és aktív szókincs.
Magyar nyelv és irodalom:
ábécé, űrlapok, levélforma. Informatika: levelezés, e-mail, szövegszerkesztés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, kiejtés, szó, mondat, párbeszéd, nagybetű, tulajdonnév, mondatvégi írásjel, dátum, aláírás, személyes adat, fejléc, téma, kitől, kinek, megszólítás, elbúcsúzás.
Tematikai egység Íráskészség Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A magyar ábécé betűinek ismerete, folyamatos írás anyanyelven, nagy- és kisbetűk, írásjelek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Bevezetés az idegen nyelv írásába, elemi írástudás kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Figyelemkoncentráció fejlesztése.
2. Pontosságra, önellenőrzésre nevelés.
3. Olvasható íráskép kialakítása.
4. Tájékozódás táblázatokban, űrlapokon, kérdőíveken.
5. Megfelelő válaszok beírása a kérdőívekre.
6. Levélforma, e-mail forma alkalmazása, formai és tartalmi elemek használata.
7. Sorrendiség.
8. Emlékezet fejlesztése.
9. A magyar és az idegen nyelv közötti hasonlóságok és különbségek megfigyeltetése.

Ismeretek
1. A tanuló igyekezzen pontosan lemásolni a tanult szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat.
2. Saját név leírása idegen nyelven.
3. Rövid e-mail írása minta alapján. (Irányított fogalmazás, személyes adatok használata).

Tanulói tevékenység
1. Rövid írásbeli munkák készítése (feladatlap, képaláírás), különös tekintettel az írásképre, olvashatóságra.
2. Levél, üdvözlőlap, e-mail írása, levélre válasz írása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Problémamegoldó képesség.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálhatósága.
4. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
5. Pontos munkavégzés.
Magyar nyelv és irodalom:
ábécé, másolás, levél.

Informatika:
levelezés, e-mail írása, szövegszerkesztés, netikett.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ábécé, sor, oszlop, fejléc, hasáb, nyomtatott betű, kisbetű, írott alak, aláírás, megszólítás, bekezdés, sorkihagyás, sor eleje, mondatvégi írásjelek, mondattípusok, rövid levél, e-mail, képeslap, e-mail cím, lakcím.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. esetében olyan fokú beszédbátorság kialakulása, hogy a tanult szavakat, kifejezéseket a tanuló merje nemcsak önállóan megismételni, hanem szituációkban és a valós élethelyzetekben is alkalmazni.,
2. felismeri, hogy idegen nyelven máshogy írunk, és máshogy ejtjük ki a szavakat; néhány feliratot elolvas, megért,
3. megpróbál nagyon rövid e-mailt írni,
4. próbál magáról 5-8 mondatban beszélni,
5. motiváltság az idegen nyelv tanulására, az önálló ismeretszerzésre,
6. ismeri a helyes viselkedést a hétköznapi helyzetekben,
7. ismeri a szavak és a kifejezések kulturális jelentését,
8. próbálkozik alapfokon elsajátítani a kultúra adott elemeihez tartozó nyelvi elemeket.

MATEMATIKA

A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a pedagógusoknak az a törekvésük, hogy a tanulók rendelkezzenek azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatják A matematika tantárgy tanításának célja abban támogatni a tanulót, hogy alkalmazza a matematika eszköztárát a mindennapokban felmerülő feladatok, problémák megoldása során, saját élethelyzeteiben, kialakítani nyitottságát a matematika iránt, fejleszteni együttműködési hajlandóságát a sikeres közös munka érdekében társaival. A szükséges alapismeretek gyakorlása mellett, a gyakorlatias tudás megszerzése is előtérbe kerül. A tantárgy feladata a gondolkodási funkciók fejlesztése, a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése, megszilárdítása, a mérések és számítások gyakorlati élet problémái elvont szintű megoldásának megalapozása. A logikus gondolkodás, a racionális érvelés és az ok-okozati összefüggések eredményeinek felismerése és elfogadása, a logikai, matematikai következtetések megismerése, gyakorlása a pedagógus által megtervezett élethelyzetekhez kötötten történik, a matematikai becslések pontosságának növelése, a mennyiségi, térbeli és időbeli változások felismerése, a hatások következtetése is tanulói tevékenységeken keresztül alakul.

A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására. A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében. A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást. A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel. A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.

Tematikai egység Gondolkodási műveletek Órakeret
100 óra
Előzetes tudás 1. Kommunikációs készség.
2. Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
1. Állítás megfogalmazása.
2. Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás.
3. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A logikai kifejezések alkalmazása.
3. Adatok ábrázolása, azok leolvasása.
4. Függvények jellemzése grafikon alapján.
5. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése.

Ismeretek
1. Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás, kritikai gondolkodás, következtetés, általánosítás, ítéletalkotás.
2. Nyitott mondatok.

Tanulói tevékenység
1. Fogalmak értelmezése, rendszerezése.
2. Egyszerű feladatok a gondolkodás fejlesztésére.
3. Elemek elhelyezése adott halmazokba.
4. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata (nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak).
5. Szövegelemzés, szövegértelmezés.
6. A logikai „és”, „vagy” alkalmazása.
7. A „minden”, „van olyan”, „van, amelyik nem”, „egy sem” helyes alkalmazása.
8. Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről.
9. Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Matematikai összefüggések.
Magyar nyelv és irodalom:
szókincs, pontos fogalmazás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Logikus indoklás, érvelés, magyarázat, elempár, egyenes arányosság.
A „lehetetlen”, „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „véletlen”, „valószínűbb” logikai megfogalmazások tartalma.
A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.
Tematikai egység Számtan. Műveletek Órakeret
140 óra
Előzetes tudás Alapműveletek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata.
2. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.
3. A zsebszámológép használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek biztos elsajátítása.
2. Biztos számfogalom a racionális számkörben.
3. A négy alapművelet biztonságos használata gyakorlati matematikai probléma megoldásában.
4. Pontos és gyors számolás.
5. Zsebszámológép használata.
6. Önmaga és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.

Ismeretek
1. Természetes számfogalom és mennyiségfogalom elmélyítése.
2. Számfogalom, számköri ismeretek.
3. Műveletek.
4. Szöveges feladatok.

Tanulói tevékenység
1. Törtekkel kapcsolatos felismerések, átalakítások, összehasonlítások, átváltások, egyszerűsítés, bővítés, rendezés, műveletvégzés: közönséges törtek, tizedes törtek.
2. Negatív számok értelmezése, elhelyezésének gyakorlása.
3. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése.
4. Összeg-, különbség-, szorzatalakok felismerése.
5. Műveletek végzése természetes számokkal.
6. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás,
7. egyjegyű osztóval osztás szóban.
8. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása.
9. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel.
10. A százalék fogalma.
11. Átlagszámítás több adatból (tanulmányi átlag, átlagéletkor).
12. Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
13. Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés, megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés).
14. A zsebszámológép biztos használata, elsősorban ellenőrzésre.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Pontos munkavégzés.
2. Szóbeli kifejezőképesség.
3. Figyelem terjedelme, pontossága.
4. Emlékezet mobilizálása.
5. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
6. Összefüggés-felismerés.
Magyar nyelv és irodalom:
pontos fogalmazás és szövegértés.

Szakmai alapozó ismeretek, pályaorientáció:
a szakmákkal kapcsolatos problémák megjelenése a feladatokban, szövegekben.

Állampolgári ismeretek:
pénzügyi és gazdasági kultúrával kapcsolatos problémák megjelenése a feladatok megfogalmazásában.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla, hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés), százalék (%).
Tematikai egység Mérések Órakeret
120 óra
Előzetes tudás SI-alapmértékegységek ismerete, átváltása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata.
2. A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.
3. Arányos alaprajz készítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérési rutinok kialakítása.
2. A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem előtt tartása.
3. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
4. Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel terület és térfogat számítása.
5. Pontos, tiszta szerkesztésre törekvés megvalósítása.

Ismeretek
1. Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése.
2. Idő mérése.
3. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások.
4. Szerkesztési feladatok.

Tanulói tevékenység
1. Mérések végzése különböző mérőeszközökkel.
2. Becslés.
3. Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel.
4. Foglalkozásokhoz és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.
5. Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése, átváltások.
6. Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel.
7. Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése.
8. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása.
9. A kör és alkotórészei.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Osztályfőnöki óra:
takarékos, felelős életvezetés, pályaválasztással kapcsolatos ismeretek.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
a szükséges mérések pontos elvégzése, gyakorlati alkalmazások.

Szakmai alapozó ismeretek; pályaorientáció:
a szükséges készségek célirányos alkalmazása, gyakorlása.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
4. Pontosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet.
Testhálózat (gyakorlati alkalmazásokkal összefüggésben).
A feladatvégzésekkel kapcsolatos fogalmak.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. képes alkalmazni a logikai kifejezéseket,
2. jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében,
3. képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát,
4. jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban,
5. képes egyenes arányosság ábrázolására,
6. képes adatokból átlagszámításra,
7. felismeri a 10-es számrendszer helyi értékeit milliós számkörben,
8. képesség a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében,
9. képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, olvasható, áttekinthető írásbeli munkát végezni,
10. zsebszámológépet pontosan használ,
11. egyszerűbb összefüggéseket biztosan felismer számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között,
12. a testek és síkidomok alkotórészeit felismeri,

ETIKA

A tantárgy kiemelt célja a készségfejlesztő iskolában a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés.

A pedagógusnak abban van szerepe, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös, alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a készségfejlesztő iskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, a tanuló saját és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társas kultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásukat, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti.

Tematikai egység Az ítélőképesség, az erkölcsi, etikai, esztétikai érzék fejlesztése Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Az egyéni és közösségi értékeket felismeri a tanuló, tud különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Saját értékei ismerete, és törekvés véleményének kulturált, őszinte megfogalmazására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi alaptulajdonságok felismerése, megnevezése.
2. Követendő példaképek választása.
3. Elítélendő magatartás felismerése.
4. Helyzetnek megfelelő kommunikációs forma és viselkedés gyakorlása.
5. Kommunikációs és metakommunikációs jelek összehangolása.
6. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.

Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során.
2. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás.
3. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok.
4. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből,
2. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és megfogalmazása, önjellemzés.
3. Társak, környezet jellemzése.
4. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
5. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önismeret.
3. Kritikai gondolkodás.
4. Értékazonosulás, értékválasztás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Informatika:
az interneten fellelt tartalmak elemzése, értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság, bátorság, bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm, szenvedés.
Tematikai egység Világkép, világnézet, hit Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Vallásokhoz kapcsolódó, történelmi, jelenismereti, irodalmi és művészeti elemi ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tények és vélemények elkülönítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Különbség felismerése tény és vélemény, igaz és hamis állítások között.
2. Tévhitek és előítéletek fogalmának tisztázása. (Mi járul hozzá ezek fenntartásához, és mi segíti elő megszüntetésüket?)
3. Tisztelet, tolerancia, a másság tudomásul vétele és elfogadása.
4. Ismeretek
5. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény, a jó és a rossz, a helyes és a helytelen fogalmának tisztázása.
6. Nagy világvallások legjellemzőbb szimbólumai.

Tanulói tevékenység
1. Saját tapasztalat, vélemény megfogalmazása.
2. Tanulmányi séta, települése jellemző egyházi épületének megtekintése kívül-belül, a szokások, illemszabályok megismerése, betartása (öltözködés, viselkedés).
3. Különböző vallások szimbólumainak, ünnepeinek, előírásainak gyűjtése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
Műszaki rajz, vizuális kultúra:
személyes véleményt kifejező vizuális megjelenítés adott témában.

Informatika:
anyaggyűjtés a világvallások és különböző kultúrák találkozásairól (a Föld különféle térségeiben).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tény, vélemény, állítás, értékelés, tévhit, előítélet, meggyőződés,
világnézet, hit, vallás, erkölcsi tanítás, a különböző vallásokkal kapcsolatos kifejezések.
Tematikai egység Egyén és közösség Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Formális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igény kialakítása, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a minél jobb pozíció megszerzésére:
1. Saját csoportjaim.
2. A csoportokban történő állandó változások.
3. Szimpátiakapcsolatok - kötődések a csoporthoz.
4. Különböző csoportok - különböző viselkedési elvárások.
5. Helyes helytelen tevékenységek.

Ismeretek
1. Közösségek - erőt adó közösség.
2. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.
3. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok - hasonlóságok és különbségek.

Tanulói tevékenység
1. Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban.
2. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon keresztül. Szerepem a közösségben.
3. Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot? Miképpen tudja a csoport segíteni az egyént?
4. Szituációs játék: A jó és a rossz közötti választás, szabályhoz kötődés és lelkiismeret, az előítélet és megnyilvánulási formái.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
Állampolgári ismeretek:
leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban.

Osztályfőnöki óra:
mások megismerése, megítélése és a kommunikáció; családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás; a kamasz helye a harmonikus családban; a viselkedési normák és szabályok szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség,
szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
Tematikai egység Életvezetés Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A személyes jövőkép kialakulásának segítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A testi és lelki egészség mibenléte és fontosságának felismerése az ember életében.
2. Kiegyensúlyozott személyes életvitel és kialakuló jövőelképzelés.

Ismeretek
1. A jövőkép (sikerek és kudarcok az emberi életpályán).
2. Öröm és bánat (az öröm és bánat forrásai), boldogulás, boldogság (az életünkben megjelenő javak és lehetőségek).

Tanulói tevékenység
1. Különböző foglalkozások számbavétele.
2. Mindennapi feszültségoldás - hasznos és káros lehetőségek (a feszültségoldás káros formái: gyógyszer, alkohol, drog, agresszív viselkedés) számbavétele, káros hatások és azok elkerülése, leküzdése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Megfigyelőképesség.
3. Tolerancia.
4. Értékazonosulás, értékválasztás.
Magyar nyelv és irodalom:
Az alapvető sajtóműfajok egyszerű jellemzőinek tudatosítása; hírek, események a médiában.
A mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése.

Állampolgári ismeretek:
tudományos és technikai forradalom; a világháló.

Szakmai alapozó ismeretek:
pályaválasztás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jólét, öröm, bánat, elégedettség, boldogság, boldogulás, vágy, remény, hiányérzet, elégedetlenség, boldogtalanság, drog, alkohol, függőség, értelmes élet.
Tematikai egység Párkapcsolat és szerelem Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A nemi éréssel és a szaporodással kapcsolatos érzelmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Az egymás iránti felelősség érzésének felkeltése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A serdülőkor jellemzőinek ismerete, a serdülőkorban bekövetkező testi és lelki változások.
2. A férfi-nő (fiú-lány) párkapcsolati vonzódással kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatok feldolgozása.
3. Szimpátiakapcsolatok - tapintatos lezárása, ízléses és tapintatos hárítás formáinak megismerése.
4. Párkapcsolatokkal összefüggő viselkedésminták megismerése.

Ismeretek
1. Vonzódás, együtt járás, szerelem, párkapcsolat, érettség és éretlenség.
2. A diákszerelem szépsége.
3. Házasság, család és otthonteremtés. A jó és a rossz házasság ismertetőjegyei.

Tanulói tevékenység
1. Saját jövőbeni tervek megvitatása (családalapítás, családtervezés).
2. Kiegyensúlyozott párkapcsolat ismertetőjegyeinek felismerése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önismeret.
3. Kritikai gondolkodás.
4. Értékazonosulás, értékválasztás.
5. Beleérző képesség.
Természetismeret; osztályfőnöki óra:
nemi jellegek, a menstruációs ciklus folyamata; másodlagos nemi jellegek; lelki tulajdonságok; a fogamzásgátlás módjai, következményei, az abortusz egészségi és erkölcsi kérdései; a fogamzás feltételei, a szülés, születés főbb mozzanatai.

Állampolgári ismeretek:
életvezetés, gazdálkodás.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód, kondicionálás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nemi érés, vonzás, taszítás, szerelem, házasság, család, gyerekvállalás.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. megérti a tanuló, hogy az ember egyszerre biológiai és gondolkodó lény, aki alkalmas tanulásra és mások elfogadására,
2. életkorának és képességeinek megfelelő szinten ismeri önmagát, képes elemi szintű jártasság elsajátítására az etikai gondolkodás alapkérdéseiben,
3. nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására,
4. képességeinek megfelelő szinten elképzeli saját jövőjét; tudja, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie,
5. életkorának és mentális képességének megfelelő szinten tudja, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár,
6. képes megkülönböztetni a helyes és helytelen emberi cselekedeteket,
7. a tisztelet, szeretet, megbecsülés fogalmáról elképzelésekkel rendelkezik, melyet saját segítőkész magatartásával támaszt alá.

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

A tantárgy legfontosabb célja a tanulót felkészíteni a társadalom struktúrájában való eligazodásra, a közösségi környezet szervezeteinek, szabályainak megismerésére. A pedagógiai helyzetekben a tanuló tevékenység közben, szimulált helyzetekben ismeri meg a családi élethez, a munkavállaláshoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó intézmények szerepét, feladatait, az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a demokratikus társadalmi intézményrendszert, a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai szervezeteket. Felismeri a felelősséget közösségi környezetének alakításában. Bővülnek ismeretei a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó önérvényesítés lehetőségeiről, a segítségkérés formáiról.

A tantárgy segítséget nyújt az erkölcsi nevelés terén a közösségi életben való aktív részvételre és véleménynyilvánításra ösztönzésben, a társadalmi igazságosság felismertetésében és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer igénybevételének bemutatásában.

Erősíti a nemzeti azonosságtudatot és a hazafias nevelést az ország irányításában, védelmében, a társadalmi béke megőrzésében szerepet vállaló intézmények működésének megismertetésével, a társadalmi tevékenységekben való aktív részvétel támogatásával.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti a közösség aktív tagjává válást, a környezet iránti figyelem fontosságának, a segítségnyújtás és segítségkérés lehetőségének felismerését.

A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló felkészül a pénzkezeléssel és gazdálkodással összefüggő intézményrendszer igénybevételére.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tantárgy segítséget nyújt a hivatalos szervekkel való kommunikációban, az ügyintézéseknél használatos nyelvezet megismerésében, a személyes adatok gyakorlásában.

A digitális kompetenciaterületet erősíti a társadalmi kommunikációban használatos weboldalak, online adatlapok megismerése, a társadalmi, gazdasági élet eseményeinek nyomonkövetése az informatikai rendszereken keresztül.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületet támogatja az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlási lehetőségeinek bemutatása, a demokratikus intézményrendszer megismerése.

Tematikai egység Társadalmi szabályok Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Alapvető szabályok a környezetünkben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
1. A közösségi együttélés szabályai, a szabálytudat erősítése.
2. A szociális érzékenység, az együttműködés, a tolerancia megnyilvánulásai magatartásában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Jogok és kötelességek a társadalomban - az emberek együtt éléséhez szükséges normák megismertetése.
2. Mindennapi ügyintézések modellezése (a lebonyolításhoz kötődő kommunikációs és illemtani szabályok).
3. Az ügyintézés alapvető faktorainak számbavétele (ügyintézési technikák lépésről-lépésre).

Ismeretek
1. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog.
2. A jog szerepe az emberek mindennapjaiban.
3. Az emberi alapjogok.
4. A gyermekek jogai, diákjogok.
5. Hivatalos ügyeink (ügyintézés).
6. Ügyintézés a világhálón.

Tanulói tevékenység
1. Beszélgetés az iskola házirendjéről - a diákokat megillető jogok, a diákélethez kapcsolódó kötelességek.
2. A gyermekek helyzete a világban - beszélgetés, adatgyűjtés különböző kontinensen élő gyermekek életéről, mindennapjairól.
3. A mindennapi élethez kötődő hivatalos ügyek intézéséhez szükséges információk gyűjtése.
4. Ügyintézési lehetőségek internetes felületről (egyszerűbb alkalmazások összegyűjtése).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Erkölcsi érzék.
2. Kritikai gondolkodás,
3. Tolerancia, elfogadás.
4. Beleérző képesség.
Magyar nyelv és
irodalom:
kommunikáció, fogalmazási ismeretek.

Informatika:
interaktív taneszközök használata,
ügyintézés a világhálón.

Etika:
illemszabályok, társadalmi normák, szolidaritás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog, norma, normasértés, illemszabály, ügyintézés, internet.
Tematikai egység Állampolgári ismeretek Órakeret
28 óra
Előzetes tudás Társadalmi szabályok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Állampolgári felelősség (az állampolgársághoz kapcsolódó ismeretek).
2. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége.
3. Tájékozódási képesség helyi és országos társadalmi, közéleti szinten.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A törvényhozó és végrehajtó hatalom feladatainak feltérképezése.
2. A tömegtájékoztatás jelentősége és eszközeinek megismerése.
3. Az információátadás torzulása a nyilvánosságban, a tény és a vélemény közötti különbségek meghatározása.

Ismeretek
1. Demokratikus alapelvek. Állampolgári jogok és kötelességek.
2. Magyarország politikai intézményei.
3. Az állam feladatai (a belső rend, közrend védelme - rendőrség, honvédelem, igazságszolgáltatás - ügyészség, bíróság, művelődésügy, köznevelés, egészségügyi ellátás).
4. A média és a nyilvánosság szerepe (televízió, rádió, internet).
5. A tömegtájékoztatáshoz kapcsolódó előnyök meghatározása.

Tanulói tevékenység
1. Információgyűjtés és csoportosítás az állampolgári jogok és kötelezettségek területén (jelölt, választás, pártok szerepe, képviselet).
2. Látogatás a Parlamentben, polgármesteri hivatalban.
3. Helyi önkormányzat, okmányiroda felkeresése, okmányok igénylésének gyakorlása, okmányok csoportosítása.
4. Szituációs játék (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés).
5. Híradó megtekintése - beszélgetés a tanulócsoport számára könnyen érthető hírekről .
6. Napi újságcikkekhez kapcsolódó szövegértési feladatok megoldása.
7. A közösségi portálokon való jelenlét - beszélgetés az alkalmazás előnyeiről és hátrányairól.
8. Kérdőívek, kérvények kitöltése.
9. Tablókészítés. Kooperatív technikák alkalmazása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Kritikai gondolkodás.
2. Kauzális gondolkodás.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértés, fogalmazás.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
a témához kapcsolódó képzőművészeti alkotások; építészet: az Országház.

Informatika:
interaktív taneszközök használata, világháló, közösségi portál.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Államforma, köztársaság, királyság, demokrácia, demokratikus alapelvek,
jelölt, jelöltállítás, választás, párt, kormány, törvényszék, Parlament, híradó, média, vélemény, tény, közösségi portál, személyes adatok, állampolgári jogok és kötelezettségek, házasság, család, okmány, irat, űrlap, anyakönyv, igazolvány.
Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Állampolgári ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
1. A tudatos pénzhasználat - a pénzügyi kultúra fejlesztése.
2. Felelősségérzet a közvetlen környezet és a jövő iránt.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A bevételek és kiadások modellezése havi lebontásban.
2. A pénz szerepe az emberek életében - historikus szemléletű tabló készítése.
3. Különböző fizetési módok modellezése.
4. A pénzromláshoz kapcsolódó adatok gyűjtése.
5. A hitel és a visszaadott kölcsön összegének összehasonlítása.

Ismeretek
1. Állami bevételek (adók), állami kiadások (az állami intézmények fenntartása).
2. A jövedelem szerepe a családban (bevételek és kiadások, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz).
3. A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya, árfolyam, infláció).
4. Pénzintézetek és tevékenységük (bank, biztosító, hitel, kamat, tőke).
5. Vállalkozói alapismeretek.

Tanulói tevékenység
1. A bevételtípusok megkülönböztetése, példákon keresztül (naplóvezetés).
2. A megtakarítás és hitel - egyszerű gyakorlati példákon keresztül.
3. Családi költségvetés készítése, a rezsiköltségek összehasonlítása a háztartás kiadásainak tükrében (statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzése, következtetések levonása).
4. A magyar fizetőeszközhöz kötődő bankjegyek és érmék megkülönböztetése játékpénzek felhasználásával.
5. A különböző pénzek átváltása - a legegyszerűbb számítások szintjén.
6. A bankok szerepe az emberek életében - információgyűjtés a hitelről.
7. Vállalkozói formák számbavétele, a vállalkozás működésének összetevői - elemi információk gyűjtése a témában.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek.
1. kritikai gondolkodás,
2. életvezetési képesség,
3. problémamegoldó gondolkodás.
Magyar nyelv és irodalom:
kommunikáció.

Matematika:
alapműveletek, mértékváltások.

Informatika:
interaktív taneszközök használata, tájékozódás a világhálón.

Etika:
vállalt kötelesség teljesítése, felelős életvezetés.

Szakmai alapozó ismeretek:
munka és jövedelem közötti összefüggés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, rezsi, hitel, zsebpénz, pénz, bankjegy, érme, pénzromlás, biztosító, bank, bankkártya, hitel, részlet, törlesztés, árfolyam, kamat, tőke, vállalkozás.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és korszerű formáiban,
2. tud a világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről,
3. ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének tükrében, 4. fogalmi képet alkot a pénzről, a pénzintézetekről, azok tevékenységeiről; utóbbiak lehetséges szerepéről az életpálya felépítésének tükrében.

TERMÉSZETISMERET

A tantárgy tanításának célja fenntartani a tanulók természet iránti érdeklődését; olyan tanulókat nevelni, akik nyitottak a világra, a lehetőségeikhez képest felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait. A korábbi ismeretekre és tapasztalatokra építve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelése iránti érdeklődést. Törekszik az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretek beépítésére, a tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzésére. A tantárgy célja hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással kialakítani az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítését, a környezetvédő magatartást. Az érzelmi intelligencia mozgósításával formálni a természetbarát, ökologikus szemléletet, példák bemutatásán keresztül segíteni az összefüggések feltárását. A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodásnak a fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át. A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazása segíti a tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatását az emberi test működéséről, az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében. A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban támogatja, megkönnyíti a felnőtt életben való sikeres helytállást, megteremti a nyitottságot az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismeréséhez. A természetismeret tantárgy különösen fontos szerepet játszik a pozitív életvezetési stratégiák kialakításában, elfogadtatásában, az életvezetési készségek fejlesztésében.

A tantárgy érinti az elemi balesetvédelmi és munkaegészségügyi ismereteket, hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetését, az egészséges életmód előnyeinek tudatosítását, a megelőzés jelentőségének felismertetését. Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatását.

Kiemelten fontos a tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő és -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott adása a hang- és a fénytan körében. Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás).

A hangtan eredményeit felhasználó - a mindennapi gyakorlatban alkalmazott - eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése, az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében történik.

A tudományosan megalapozott alapismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálását, a környezettudatos magatartás kialakítását segíti.

A mindennapi kémiai jellegű problémák támogatják az önálló véleményalkotást, annak tudatosítását, hogy környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra. Kiemelt szerepet kap a baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a testi és lelki egészségre nevelés területén a környezet biológiai, fizikai, kémiai hatásainak felismerésével, a veszélyek elkerülésének bemutatásával és az anyagok biztonságos felhasználásának megismertetésével. Fontos szerepet tölt be a mindennapi gyakorlatban előforduló tevékenységekhez alkalmazott eljárások természettudományos hátterének megismertetésével, a nem látható és nem érzékelhető veszélyforrásokra történő figyelemfelhívással. Segíti a biztonságos önálló életvitelt, a felelős viselkedést a környezet megismertetésével.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezetbarát szemlélet alakításával, a természet megóvására és az anyagokkal való takarékosságra neveléssel jelenik meg.

A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlesztését segíti a gyakorlati életben előforduló folyamatok, jelenségek megértésével és alapvető óvatosság kialakításával az egészségvédelem, balesetvédelem és környezetvédelem érdekében.

Tematikai egység Környezetvédelem - Élő természet, növény, állat Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Átfogó ismeretek növényekről, állatokról.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A meglévő ismeretek több szempontú rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A tanulmányok során megismert növények és állatok tulajdonságainak és hasznosságának számbavétele.
2. Az állattartás és növénygondozás felelősségének átérzése.
3. A természet szépségének, célszerűségének megélése.
4. Szöveges és képi információk értelmezése.

Ismeretek
1. Élőlények és környezetük.
2. Ökológiai alapismeretek.
3. A globalizáció és modernizáció hatásai az élő természetre.
4. Személyes tapasztalatok növényekről, állatokról.
5. Szűkebb- és tágabb környezet bejárása, felmérése.
6. Környezetszennyezés. Környezeti ártalmak feltérképezése.
7. Környezetvédelem - környezetmegóvás.
8. Háztartási hulladék, szerves-, szervetlen anyagok, szelektív gyűjtés, komposztálás.
9. Szennyezőanyagok. Szennyezésmegelőzés. Szennyezésmentesítés.
10. Vegyi anyagok: talajszennyezés, vízszennyezés, légszennyezés.

Tanulói tevékenység
1. Gyűjtőmunka, megfigyelés, összehasonlítások.
2. Csoportosítás.
3. Beszámoló.
4. Egyéni és csoportos tananyag-feldolgozás.
5. Tanulmányi kirándulás.
6. Szelektív hulladékgyűjtés.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önállóság.
3. Praktikus készség.
4. Passzív és aktív szókincs.
Magyar nyelv és irodalom:
szókincs, szóbeli és írásbeli szövegalkotás.

Állampolgári ismeretek:
takarékosság.

Etika:
közösségi érdekek.

Informatika:
gyűjtőmunka a világhálón.

Pályaorientáció; szakmai alapozó ismeretek:
környezetvédelem, takarékosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Természetes és mesterséges környezet, civilizációs ártalom, környezetvédelem, ökoszemlélet, evolúció, törzsfejlődés, mutáció, genetika, környezetszennyezés.
Tematikai egység Egészségvédelem.
Élő természet - az ember
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás Az emberi testről tanult ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Összefüggések keresése az életmód és az egészségi állapot között.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az emberi test működéséről eddig tanult ismeretek bővítése.
2. A tanuló saját egészségi állapotának reális ismerete.
3. Saját és a környezete egészségének védelmében szükséges teendők megismerése.
4. Az egészségügyi dokumentumok, a gyógyszerek megfelelő elhelyezésének, tárolásának fontossága, az ezzel kapcsolatos teendők ismerete.
5. Az orvosi utasítások betartásának fontossága, teendői egészsége védelmében.
6. Önálló életvitelre alkalmas, praktikus készségű fiatal elméleti felkészítése.

Ismeretek
1. Az emberi test felépítése.
2. Szervek, érzékszervek funkciója és működése.
3. Egészség - betegség.
4. Általános orvosi vizsgálatok: vérnyomásmérés, vércukorszint-mérés, pulzusvizsgálat.
5. Kórelőzmény ismerete, számon tartása, dokumentálása, ezek szerepe a gyógyulás sikerességében.
6. Egészségvédelem és rehabilitáció.
7. Vitaminok, sport és mozgás szerepe az egészséges életmódban.
8. Felkészülés a családi életre, szex, szerelem, testiség.
9. Családtervezés, fogamzásgátlás.
10. Nemi betegségek.
11. Káros szenvedélyek, függőség. (Dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat veszélyei).

Tanulói tevékenység
1. Intézménylátogatások (szakorvosi rendelő, laboratórium).
2. Megfigyelés, önmegfigyelés.
3. Egyszerűbb vizsgálatok (vérnyomás mérése, vércukor, vizeletvizsgálat, hallásvizsgálat) elvégzése, a kapott eredmény megbeszélése.
4. Beszélgetés (meghívott előadó, konzulens) közösen választott témáról.
5. Kutatómunka és csoportos kutatómunka.
6. Egyéni esetmegbeszélés.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önállóság.
3. Komplex gondolkodás.
4. Praktikus ismeretek.
5. Verbális készség.
6. Empátia.
7. Önfegyelem.
Etika:
életvezetési és életmódbeli ismeretek.

Pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek:
egészségi alkalmasság, megfelelő egészségi állapot.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és lelki egészség.

Testnevelés és sport:
egészségmegőrző mozgások, testi higiéné.

Állampolgári ismeretek:
egészségügyi intézményrendszer.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Öröklés, anamnézis, oltási könyv, védőoltás, ismétlő oltás, gyógyítható-gyógyíthatatlan betegség, gyógyszerkísérlet, cseppfertőzés, szexuális úton terjedő fertőzés, kábító- és tudatmódosító szer, diszkréció.
Tematikai egység Egészségtan - Környezet-egészségtani és munka-egészségtani ismeretek Órakeret
30 óra
Előzetes tudás Előzetes általános biológiai, fizikai és földrajzi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi környezet iránti igény kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az emberi test és jellemzőinek megismerése.
2. Az egészséges környezet jellemzőinek megismerése.

Ismeretek
1. Egészségtan. Az egészség megóvása.
2. Hazánk egészségügyi ellátórendszere, társadalombiztosítás (feltételei).
3. Járóbeteg-ellátás: háziorvosi ellátás, szakrendelések.
4. Szűrővizsgálatok és akut egészségügyi ellátások.
5. Bejelentkezés szakrendelésre, beutaló, időpont kérése telefonon, személyesen.
6. Munkaalkalmassági vizsgálat.
7. Környezetegészségtani, munkaegészségtani ismeretek.
8. A környezet testi-lelki hatása az egészségre.
9. A lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéje.
10. Gyógyszerfogyasztás és annak veszélyei (gyógyszerek tájékoztatójának elolvasása, megértése), az utasítás betartásának fontossága.
11. Fertőzések és járványok.
12. Mentálhigiéné.
13. Egészséges életmód fontossága, egészségkárosító hatások.
14. Prevenciós tevékenységek.
15. Baleseti sérülések és azok ellátása otthon és a munkahelyen.
16. Elsősegélynyújtás.

Tanulói tevékenység
1. Intézménylátogatás.
2. Kutatómunka.
3. Egyéni és csoportos témafeldolgozás.
4. Órai csoportos és egyéni megfigyelések.
5. Család egészségi állapotának feltérképezése.
6. Elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok, mentőláda használata.
7. Egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek összefoglalása, gyűjtőmunka, tablókészítés.
8. Egészségvédelmi ismeretek összegyűjtése, tablókészítés a közösségi színtereken alkalmazott helyes viselkedésről (köhögés - zsebkendőbe, kézmosás fontossága, fertőzések elkerülése - higiénia).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Önállóság.
3. Verbális kommunikáció.
4. Passzív és aktív szókincs.
5. Komplex gondolkodás.
6. Praktikus készség.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértés.

Állampolgári ismeretek:
egészségügyi intézményrendszer, egészségmegőrző és korrigáló segédeszközök.

Pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek:
egészségi alkalmasság, megfelelő egészségi állapot.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és lelki egészség.

Testnevelés és sport:
egészségmegőrző mozgások, testi higiéné.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Immunitás, genetika, mentálhigiéné, prevenció, vércsoport, magas vérnyomás, cukorbetegség, recept, betegtájékoztató, járóbeteg-ellátás, szakrendelés, elsősegélynyújtás, vészhívás, prevenció, mentálhigiéné, közösségi szemlélet.
Tematikai egység Kémiai alapismeretek Órakeret
30 óra
Előzetes tudás Átfogó ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Új, alapvető ismeretek beépítése, tantárgyi alapozás.
2. A természetben előforduló fontos nyagok és vegyületek megismertetése.
3. Praktikus ismeretek nyújtása a háztartási és egyszerű munkafolyamatokban használt vegyi anyagokkal kapcsolatosan.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása.
2. Elemek és vegyületek összekapcsolódása, összefüggései.
3. Egészséges veszélyérzet és óvatosság kialakítása a kémiai anyagokkal szemben.
4. Tudatosság és meggondoltság a mindennapi tevékenységekben.
5. Praktikus helyzetekben az elméleti tudásanyag beazonosítása és adaptációja.
6. Kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismerése.

Ismeretek
1. A legfontosabb elemek és vegyületek nevének és kémiai jelének megismerése (oxigén, víz, szénvegyületek).
2. Anyagszerkezeti ismeretek (az anyag tulajdonságai érzékenyen reagálnak a szerkezeti változásokra).
3. Halmazállapot-változások.
4. Folyékony, gáz és szilárd elemek és vegyületek.
5. A háztartásban előforduló kémiai anyagok ismerete.
6. Háztartásban alkalmazott oldatok hígítási arányai, háztartásban alkalmazott keverékek komponenseinek aránya.
7. Mérgező anyagok.
8. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén, szénvegyületek, kőolaj, alkohol.
9. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor.
10. Tápanyagok: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok.
11. Természetes anyagok a háztartásban és a munkakörnyezetben.
12. Szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése, életünkben betöltött szerepe, gazdaságos felhasználása.
13. Reakciósebesség, reakcióhő.
14. Környezeti és háztartási anyagok.
15. Építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész, oltott mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg.
16. Műanyagok, műanyaghulladék-kezelés, újrahasznosítás.

Tanulói tevékenység
1. Szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése.
2. Anyaggyűjtés, rendszerezés, tulajdonságok megfigyelése.
3. Meglévő ismeretek rendszerezése, csoportosítása.
4. Gyűjtőmunka, rendszerezés.
5. Összefüggések felfedezése, tapasztalatok megfogalmazása.
6. A használt anyagok számbavétele, csoportosítása az alkalmazás területei szerint (háztartás, ipar).
7. A használt anyagok rendszerezése a környezetre gyakorolt hatások alapján (környezetbarát, káros).
8. A használt anyagok elemzése jellegzetes tulajdonságaik alapján (párolog, erős, jellegzetes szagú, szagtalan, megkeményedik, cseppfolyósodik levegő hatására).
9. A használt anyagok rendszerezése az egészségre kifejtett hatás alapján (káros az egészségre, életveszélyes, ártalmatlan).
10. A természetes anyagok és a mesterségesen előállított anyagok rendszerezése tulajdonságaik, használatuk, hasznosságuk alapján.
Matematika:
a gondolkodás fejlesztése.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
2. Verbális és vizuális emlékezet.
3. Differenciáló készség.
4. Verbális kommunikáció.
5. Passzív-aktív szókincs.
6. Matematikai összefüggések.
7. Önállóság.
8. Precizitás.
9. Komplex gondolkodás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Oldat, oldhatóság, keverék, arány, sav, erózió, korrózió, mérgező anyag, vegyület, környezettudatosság, lúg, balesetvédelem, műanyag, újrahasznosítás. Tápanyag (olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok).
Tematikai egység Hétköznapok kémiája - kísérletezés Órakeret
20 óra
Előzetes tudás 1. Alapvető kémiai ismeretek.
2. Kísérletezés szabályai, megfigyelések szóbeli megfogalmazása, konklúzió felismerése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
1. Összefüggések felfedezése.
2. Tapasztalatok felhasználása a mindennapi életben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi gyakorlat összekapcsolása.

Ismeretek
1. Verbális fejlesztés, szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata.
2. Vízkeménység, vízkő.
3. Levegő, szén-monoxid, kén-monoxid.
4. Savak és lúgok a háztartásban, sav-bázis reakciók.
5. Szóda, szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatószerek.
6. Fertőtlenítőszerek.
7. Penész.
8. Rozsdásodás.
9. Alkoholok.
10. A konyhai munkák higiénikus és szakszerű elvégzése, a veszélyforrásokra figyelemmel (romlandó, szavatosság, tápérték elvesztése).
11. Elővigyázatossági szabályok megismerése a kísérletekkel és a háztartásban előforduló szerekkel kapcsolatosan.
12. Alapvető balesetmegelőzési szabályok ismerete és betartása.
13. Kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismerése.
14. Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás.

Tanulói tevékenység
1. Szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése.
2. Célirányos megfigyelések, eredmények elemzése (szag, állag, szín megváltozása).
3. Megfigyelések, mérések csoportmunkában és önállóan.
4. A tanuló fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban.
5. Tanulmányi séta üzletekben, a feltüntetett adatok elemzése (összetétel, szavatosság, tárolhatóság).
6. Konklúziók verbális kifejezése.
7. Elővigyázatossági szabályok megismerése az élelmiszerek, a háztartási szerek használatánál, tárolásánál, a hulladékkezelésnél.
8. Verbális fejlesztés, szakmai kifejezések használata.
Matematika:
gondolkodás fejlesztése.

Informatika:
anyaggyűjtés a világhálón.

Pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek:
környezetvédelem, takarékosság, tűzvédelem, munkafolyamatokkal kapcsolatos ismeretek.

Állampolgári ismeretek:
takarékosság.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Megfigyelőképesség.
3. Elemzés.
4. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
5. Összefüggés-felismerés - komplex gondolkodás.
6. Kooperációs készség.
7. Precizitás.
8. Motiváció.
9. Praktikus készség.
10. Kreativitás.
11. Óvatosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Oldat, oldhatóság, reakciósebesség, reakcióhő, keverék, képlet, arány, sav, erózió, korrózió, mérgező anyag, vegyület, veszélyes hulladék, környezettudatosság, lúg, balesetvédelem, műanyag, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Tápanyag (olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok).
Tematikai egység Fizikai alapismeretek Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Érdeklődés a környezet jelenségei iránt.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban.
2. A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése.
3. A gyakorlati életben fontos ismeretek átadása a hang- és fénytan körében.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés anyagokról.
2. A fizika mindennapi hasznosságának felismertetése.

Ismeretek
1. A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése.
2. Tükrök: sík, domború, homorú.
3. A szemüveg.
4. Az emberi szem és a látás.
5. Színek. A fehér fény színeire bontása. Szivárvány.
6. A hang mint hullám. Rezonancia.
7. Hangszerek. Visszhang.
8. Mágneses hatás megfigyelése.
9. Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése.
10. A testek elektromos állapota.
11. Az elektromos áram, áramkör praktikus ismeretei.
12. Áramforrások: elem, akkumulátor.
13. Az áram mágneses hatása (elektromos motorok).
14. Az elektromos és a mágneses mező kölcsönhatásai.
15. Elektromágneses indukció (dinamó, generátor, transzformátor).
16. Soros és párhuzamos kapcsolás mindennapi háztartási példákkal.
17. Az elektromos feszültség.
18. Az elektromos munka, teljesítmény, ellenállás.
19. Élettani hatások.
20. Sugárzás, és annak veszélyei, hasznos és káros sugárzás, sugárvédelem.
21. Megújuló energiaforrásaink: víz-, szél-, nap-, geotermikus energia.

Tanulói tevékenység
1. Megfigyelések.
2. Mérések, méréseredmények leolvasása.
3. Köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok csoportos és egyéni megoldása.
4. Mérések, becslések.
5. Egyszerű kísérletek végzése (áramkör, elemek töltése, akkumulátorok működésének megfigyelése).
6. Kutatás egyénileg és csoportmunkában.
7. Példák gyűjtése a fizikai jelenségekről (mágnes, sugárzás: röntgen, egészségügyi terápiák, atomhulladék).
8. Mágneses vonzás megfigyelése, próbálgatása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Precizitás.
3. Vizuális és auditív figyelem.
4. Verbális memória és praktikus ismeretek kooperálása.
Matematika:
összefüggések felismerése.

Állampolgári ismeretek:
egészségmegőrzés.

Műszaki rajz, vizuális nevelés:
a színek természete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fény, fényforrás, természetes és mesterséges fény, tükrök, tükröződés, fényvisszaverődés, elektromos töltés, anód, katód, feszültség, áramerősség, ellenállás, elektromos és mágneses mező, atomenergia, sugárzás, sugárzásvédelem.
Tematikai egység Mindennapok fizikája - kísérletezés Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Fizikai alapismeretek.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai 1. A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban.
2. A napi problémák megoldásához szükséges, a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról.
2. A fizika mindennapi hasznosságának felismertetése.
3. Kísérletek és mérések segítségével tapasztalatszerzés a környezetünkben lezajló kölcsönhatásokról.

Ismeretek
1. A fény- és hangtani ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (látás, hallás).
2. A hang terjedése, vezető közegek összehasonlítása.
3. Elektromosság a mindennapi élethelyzetekben: egyszerű háztartási és munkahelyi berendezések működése.
4. Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és a munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használatának érdekében.
5. Az égés feltételei, tűzoltás.
6. A hullámmozgás, a hullámok terjedése.
7. Az elektromos és a mágneses mező kölcsönhatásai.
8. Sugárzás. Fizikai és vegyi anyagok káros hatásai. Sugárzás elleni védekezés.
9. Víz-, szél-, nap- és geotermikus energia.

Tanulói tevékenység
1. Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése.
2. Mérések, méréseredmények leolvasása.
3. Megfigyelések, ismeretek a háztartásban meglévő elektromos eszközök használatának, kezelésének, és a fogyasztás nagyságának összefüggéseiről, valamint a takarékos használat módjáról.
Pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek:
balesetvédelem, környezetvédelem, takarékosság, tűzvédelem, egészségi alkalmasság, megfelelő egészségi állapot.

Állampolgári ismeretek: egészségügyi intézményrendszer, egészségmegőrző és - korrigáló segédeszközök.

Osztályfőnöki óra:
önismeret, testi és lelki egészség.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Kreativitás.
4. Megfigyelőképesség.
5. Praktikus készség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromosság, áramerősség, feszültség, munka, terhelés, ellenállás, fénytörés, fénysebesség, hangsebesség, hullám, hullámmozgás, rezonancia, mágneses tér, sugárzás, megújuló energia.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. jó rendszerezőképességének, gyakorlatiasságának kialakítása,
2. egészségtudatos életszemléletének kialakítása, követése,
3. higiénikus, egészséges, balesetmentes otthoni és munkahelyi környezet iránti igényének kialakulása,

A tanuló
1. képes az általános és egyéni egészségi állapotát megismerni, azt felelősségteljesen kifejezni és megóvni,
2. a kémiai jelrendszert elemi szinten ismeri,
3. a mérgező anyagokról ismeretekkel rendelkezik,
4. képes a balesetmegelőzési szabályokat és eljárásokat alkalmazni a kémiai anyagok felhasználása során,
5. ismeri a fény egyenes vonalú terjedését, a fény terjedésének jellemzőit,
6. ismeri az elektromosság fontosságát a gyakorlati életben,
7. az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági szabályokat alkalmazza, ismeri a baleset-megelőzési szabályokat,
8. ismeri az elektromos jelenségeket és az elektromos áram hatásait a háztartásban és a munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében,
9. képes a fizikában tanultak széles körű kiterjesztésére az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére.

MŰSZAKI RAJZ, VIZUÁLIS NEVELÉS

A rajzolás a vizuális megismerés és közlés lényegmegragadó alapeszköze. A rajztanítás célja, hogy fejlessze a tanulók látáskultúráját, finommotorikáját; érzelmeikre és értelmükre hatva hozzájáruljon személyiségük fejlődéséhez. Az ábrázolás célja, hogy megfelelő térszemléletet alakítson ki a tárgyak és azok síkbeli ábrázolásának összekapcsolásával, fokozatosan fejlessze a látvány megfigyelésén alapuló, komoly koncentrációt igénylő rajzolást, festést. A rajztanítás feladata a vizuális kultúra alapértékeinek közvetítése, a vizuális kulturáltság megszerzéséhez szükséges ábrázoló-alakító, eszközhasználati, technikai képességek fejlesztése, alkotó, cselekvő magatartás és szemléletmód kialakítása. A tantárgy segít megérteni az arányok jelentőségét, meghatározni a tárgyak formai karakterét. A tanuló megérti és megpróbálja megjeleníteni a téri helyzeteket, képessé válik a vizuális kommunikáció dekódolására, értelmezni próbálja a vizuálisan rögzített közléseket. A rajztanítás során fejlődik a tanuló finommotorikai képessége, a szem-kéz koordináció és a megfigyelő képesség, amely mind megalapozza a szakmai gyakorlatban alkalmazott technikákat. A tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. A tanuló a képek, látványok nézegetése során tapasztalatokat gyűjthet, azokat megfogalmazza, választ témához illő képeket, anyagokat, fejlődik a kreativitása. Felismeri és értelmezi a környezetben, lakásban, öltözékben megjelenő üzenethordozó tárgyak, formák, színek jelentőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és a társas kultúra területén a vizuálisan megjelenő ismertetőjegyek, megkülönböztető jelzések megismerésével, az önálló ízlésvilág kialakításának segítésével. A médiatudatosságra nevelést a tömegkommunikációs eszközök divatformáló hatásának felismerésével és az irányzatok közötti választás támogatásával alakítja. Segíti az önálló, tudatos stílus kialakítását.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterületet fejleszti a kreativitás, az alkotókedv folyamatos fenntartásával, a tevékenységekkel szerzett vizuális tapasztalatokra biztatással, a környezet és az alakító tevékenység eredményeinek megfigyelésével.

Tematikai egység Vizuális kommunikáció - az alkotó és a befogadó tevékenységben Órakeret
44 óra
Előzetes tudás 1. Tudatos színkeverés temperával, vízfestékkel.
2. Vázlatszerű ábra készítése.
3. Egyszerű alaprajz értelmezése.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A mindennapi élet vizuális jelzéseinek értelmezése és orientációs
felhasználása.
2. Testek látványszerű ábrázolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A rajzolás területeinek áttekintése (szabadkézi rajz, vázlatrajz, műszaki rajz helye és szerepe).
2. Vizuális közlések - szöveg és kép együttes hatásának tanulmányozása.
3. A színhasználat (a színek hatása, jellemzői) jelentőségének tudatosítása.

Ismeretek
1. Művészi alkotásokkal kapcsolatos fogalmak (stílusok, megjelenési formák).
2. Hétköznapok vizuális megjelenési területei, esztétikai hatása (öltözködés, tárgyi kultúra, lakberendezés, utcai látvány, reklám, plakát, felirat, graffiti, média felületei).
3. Színek szerepe és hatásának tudatos alkalmazása.

Tanulói tevékenység
1. A művészi alkotásokról szerzett ismeretek áttekintése (kiállítás, albumok).
2. Anyaggyűjtés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében (üzletek kínálata, saját ruhatár, utcakép, plakát, reklám, szórólap), a gyűjtött anyag elemzése, adott témára anyag készítése (plakát, meghívó, tabló), versenyeztetése és értékelése.
3. Logó tervezése szabadon választott technikával.
4. Reklámok - realitások és marketingfogások elemzése.
5. A használati tárgyak esztétikai értékeinek (használhatóság, szépség) megvitatása.
6. Egyszerűbb tárgyak ábrázolása (szabad rajz, festmény, kollázs, makett).
7. Színhasználattal kapcsolatos tanulmányok készítése (főszín, kiegészítő szín, színkör).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Formamegfigyelés képessége.
2. Térlátás képessége.
3. Színlátás és harmónia.
4. Vizuális kommunikációs képesség.
Informatika:
adott információ és illusztráció keresése a világhálón.
Produktum készítése adott témára (meghívó, plakát, logó, prezentáció), az elkészült munka kinyomtatása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vázlatrajz, makett, színdinamika, színkör, kiegészítő szín, főszín, logó, harmónia, kollázs, grafiti, prezentáció, marketing.
Tematikai egység Műszaki rajz készítésének alapjai Órakeret
100 óra
Előzetes tudás 1. A közvetlen környezet tárgyainak funkció szerinti csoportosítása.
Tapasztalati úton szerzett ismeretek mértani testekről, forma ábrázolása (megközelítő hasonlósággal).
2. Vázlatszerű ábra készítése.
3. Egyszerű alaprajz értelmezése.
A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai 1. A térlátás alakítása és erősítése.
2. Képalkotási képesség fejlesztése, testek látványszerű ábrázolása.
3. Műszaki rajz készítése változatos témákban (testek felülete, alaprajz, szabásminta).
4. A célnak megfelelő mérőeszközök, mértékegységek és rajzeszközök megválasztása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A szabadkézi rajz és az ábrázoló geometria alapelemeinek megismerése.
2. A szabványos vonalfajták, vonalvastagságok, szabványírás megismerése.
3. Különös formájú tárgyak látványszerű ábrázolása, eltérő célú műszaki rajz készítése.

Ismeretek
1. Térhatások, téri elemek.
2. Kísérlet a látvány ábrázolására.
3. Nézetábrázolás képsík rendszerben.
4. Szabványok.
5. Mérési alapismeretek (méretmegadás, méretarány).
6. Szerkesztések.

Tanulói tevékenység
1. Mérések (mérési gyakorlatok, hosszúságmérés, eszközkiválasztás, mérési pontosság), becslés.
2. Szabványos vonalfajták, szabványírás gyakorlása.
3. Testek axonometrikus ábrázolása (kocka, téglatest, hasáb, gúla, henger), alaprajz, egyszerű szabásminta megszerkesztése (feladatnak megfelelően).
4. Makett, modell készítése változatos anyaghasználattal (méretarányra figyelemmel).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Formaészlelés-formareprodukció.
2. Térészlelés és térrendezés képessége.
3. Lényegkiemelés képessége.
4. Formamegfigyelés képessége.
5. Térlátás és differenciált térrendezés képessége.
6. Tárgytervezés és tárgyalkotás képessége.
7. Környezettudatosság, a természeti és épített környezet védelme.
Matematika:
mértani
testek, mérések, átváltások, felületszámítási ismeretek.

Pályaorientáció:
a szakmákhoz szükséges feladatok végzése.

Szakmai alapozó ismeretek:
tájékozódás, anyaggyűjtés a meglátogatott munkahelyeken.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mértani forma, kocka, henger, hasáb, gúla, kúp, tengely, modell, makett, torzítás, szimmetria, aszimmetria, szabványosítás, SI mértékrendszer, axonometria, méretmegadás, méretarány.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. képes a műalkotások kompozíciós elemeinek célzott megfigyelésére, tudatos színkeverésre temperával, vízfestékkel,
2. képes és motivált a személyes tárgyak és környezet esztétikus alakítására,
3. tapasztalati ismeretekkel rendelkezik a mértani testekről, képes a formaábrázolásra (megközelítő hasonlósággal), vázlatszerű ábra készítésével, tárgy, egyszerű makett készítésével az általa választott technikával,
4. ismeretekkel rendelkezik a szabványokkal, szerkesztésekkel kapcsolatban,
5. képes mérésre, a mértékegység és mérőeszköz megválasztásával, a mérési pontosság jelentőségét ismeri,
6. képes egyszerű szakrajzot (alaprajzot, szabásmintát) értelmezni, elkészíteni.
7. törekszik munkája igényes kivitelezésére.

INFORMATIKA

Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerése a tanulókat hozzásegíti a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. Az informatika tantárgy célja tudatosítani az informatikai eszközök szerepét, fontosságát az élet különböző területein. Az önálló számítástechnikai produktum (pl. rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élménye, az alkotás élményének biztosítása motiválja a tanulókat, a gyakorlat során egyre tudatosabban használják az informatikai eszközöket. A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az ismeretek elsajátítása során a tanulók megismerik és gyakorolják az informatikai eszközök tudatos használatát, rajzos-szöveges dokumentumok létrehozását, átalakítását, formázását. Megismerik a hatékony, céltudatos információszerzést az internetről, információ küldését és fogadását csoportos kommunikációs eszközök segítségével, internetes portálok, szöveges és képi információforrások használatát, tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazását. A tanulók képessé válnak adatgyűjtésekre - játék az adatokkal, csoportosítások, rendezések, összehasonlítások.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társas kultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére.

A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával.

Tematikai egység Számítógép alkalmazása Órakeret
100 óra
Előzetes tudás 1. Kommunikációs készség. Problémamegoldó képesség.
2. Érdeklődés az elektronikus információhordozók iránt.
A tematikai egység nevelési-
fejlesztési céljai
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A számítógép-használat nyújtotta lehetőségek felismerése és alkalmazása a mindennapi tevékenységekben.
3. Az etikai szabályok ismerete és szem előtt tartása a világháló használatakor.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A balesetmegelőzés szabályainak betartása.
2. Számítástechnikai eszközök kezelése.
3. Az iskolában használatos operációs rendszer ismerete, segédprogramok használata.
4. A számítógép használata a tanulásban, az ismeretszerzésben.
5. Szövegszerkesztési ismeretek.
6. Hardver eszközök fajtái, jellemzői.

Ismeretek
1. Dokumentumkészítés.
2. Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD, DVD-lejátszó).
3. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret.
4. A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások.

Tanulói tevékenység
1. A géphasználat során felmerülő fogalmak értelmezése, rendszerezése.
2. Az általában használatos dokumentumformák, szoftverek alkalmazása.
3. Ikonok használata, egyszerű szöveg és rajzkészítés.
4. Hálózatra kapcsolódás, kapcsolat bontása.
5. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz, adott tartalmak, képek megkeresése keresőprogram segítségével, adatok értelmezése, felhasználása (menetrend, térkép).
6. Nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése (nyomtatása).
7. Levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, az udvariassági formulák ismerete és használata.
8. A számítógéphez csatolható eszközök használata.
9. Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival.
Magyar nyelv és irodalom:
pontos szövegírás jelentősége, helyesírás.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Érzékszervi megismerések.
2. Térbeli és időbeli tájékozódás.
3. Irányított, tartós, tudatos figyelem, emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Finommotorika, gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatos fogalmak (szakkifejezések).
Tematikai egység A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések Órakeret
44 óra
Előzetes tudás A számítógép használata során fellépő problémák feltérképezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A számítógépet és tartozékait kíméletesen, szakszerűen használni.
2. Balesetmentes, költségkímélő alkalmazás.
3. A világhálóról szerzett és az általa feltett információt kritikával, fenntartással, felelősséggel kezelni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakszerű eszközhasználat.
2. Egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek.
3. A világháló használata a káros oldalak mellőzésével.
4. Önkorlátozás a számítógép használatának időtartamában.

Ismeretek
1. A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása.
2. Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése.
3. A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi feladatok.
4. Káros szokások kialakulásának megelőzése.

Tanulói tevékenység
1. A gép és a perifériák megfelelő használata.
2. Az egészségkímélő géphasználat feltételeit számba venni, és alkalmazni.
3. Etikai kódex közös összeállítása. A tilalmak számbavétele, indoklása.
4. A számítógép-függőség kialakulásának megelőzése.
5. Az agresszivitást erősítő játékok kerülése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség.
2. Figyelem terjedelme, pontossága.
3. Emlékezet mobilizálása.
4. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
5. Összefüggés-felismerés, algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.
Osztályfőnöki óra:
káros hatások kivédése.

Etika:
adatvédelem, intimitás, tartózkodó viselkedés a virtuális térben is.

Testnevelés és sport:
egészségvédelem, állóképesség megőrzése, finommotorika.

Magyar nyelv és irodalom:
helyesírás, szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatos fogalmak (közösségi oldal, blog, csetelés, illegális letöltés, jogdíj).
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. képes a számítógépet biztonságosan, megfelelően működtetni,
2. képes a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni,
3. képes célnak megfelelő produktumokat készíteni,
4. értékeli a szövegszerkesztő program előnyeit, érzékeli a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát,
5. képes saját és mások személyiségi, intim szféráját megvédeni,
6. képes önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére.
7. ismeri és képes használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtár állományait, és egyéb szolgáltatásait,
8. ismeri és tudatosan használja a számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatokat.

PÁLYAORIENTÁCIÓ

A tantárgy fontos szerepet játszik a tanulók reális önismeretének és önbizalmának kialakításában, a tanulók aktív részvételével a munkavállalói kompetenciák és a munkavégzéssel kapcsolatos motiváció fejlesztésében. A tantárgy kiemelt célja a sikeres pályaválasztáshoz és életpálya-építéshez szükséges személyes aktivitások megtervezése, a motivációban szerepet játszó egyéni képességek és készségek felismerése, tudatosítása, a tanulásból a munka világába való átmenet előkészítése. A tantárgy célja, hogy a tanulóban felkeltse az érdeklődésének, fizikai és értelmi képességének megfelelő, lakóhelyén reálisan elérhető munkakör és munkavégzés iránti érdeklődést, segítse a választott munkaterülethez szükséges kompetenciák megismerését, igényelje ezek fejlesztését. A pályaorientáció támogatja a tanulót abban, hogy megismerje a betölthető foglalkozásokat és megpróbálja azokat összeegyeztetni saját személyiségével, ambícióival, lehetőségeivel. Megismeri és elsajátítja a munkavállalással és munkavégzéssel kapcsolatos ügyintézések, adminisztrációs teendők alapjait, felismeri ezek fontosságát.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén a munkahelyi demokrácia és munkavállalói lehetőségek bemutatásával, az önismeret és társas kultúra területén az egyéni képességekhez mért pályaválasztás és szakmatanulás lehetőségeinek felismertetésében.

A pályaorientáció feladata a munka világának bemutatása a lehető legszélesebb körben és az egyéni lehetőségek, a választott képzés megismertetése, megszerettetése. Fontos a munka fontosságának és a megtermelt értékeknek a felismerése, a munkavégzés megbecsülésére nevelés. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén lényeges a munkavállalás és a munkavégzés szerepének felismerése a megélhetés megalapozásában, a munkahelyi feladatok ellátása és a munkahely megtartásának fontosságára nevelés. A tanulók megismerik a munka világának hazai és európai sajátosságait, jellemzőt, értékeit, a munkaerőpiac lehetőségeit, a különböző kultúrák munkavállalást, egyéni életutat befolyásoló hatását.

A tantárgy az anyanyelvi kompetenciaterületet a munka világával kapcsolatos ismeretek körével, a szakmai nyelv megismertetésével segíti. Támogatja a munkahelyi kommunikáció megismerését, az önkifejezést a vállalt és ellátott feladatokkal kapcsolatban. A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejődését segíti a társadalmi munkamegosztás szerkezetének és okainak megismertetésével, a munkakörök egymásra utaltságának bemutatásával és az egyéni munkavállalói fontosság érzésének kialakításával. Fejleszti az önismeretet a munkaképesség, pályaalkalmasság és egyéni életpálya lehetőségének feltárásával. A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás formáit bővíti a munkahelyi kommunikáció elvárt szabályainak és lehetőségeinek gyakorlásával.

Tematikai egység Munkavállalói ismeretek Órakeret
32 óra
Előzetes tudás Munkavállalás iránti igény.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Munkahely-kereséssel, munkavállalással, munkavégzéssel összefüggő ismeretek rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Munkaerőpiacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők.
2. Munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munkaerő- piaci szervezetek nyújtotta lehetőségek, támogatási formák, juttatások, szolgáltatások.
3. A munka világának hazai és európai sajátosságai, jellemzői, értékei, a munkaerőpiac lehetőségei.
4. Az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos pályakorrekcióra való felkészülés.
5. Életpálya tudatos tervezése, az álláskeresési technikák megismertetése, gyakoroltatása, elsajátítása.

Ismeretek
1. Munkahelykeresési ismeretek, munkafelvétel,
2. Munkavállalással kapcsolatos ügyintézési ismeretek,
3. Munkaegészségügyi ismeretek,
4. A munkahelyek szerkezete, felépítése,
5. Munkahelyi viselkedés, munkahelyi kapcsolatok,
6. A munkavégzés szervezése.

Tanulói tevékenység
1. Látogatás munkaügyi központba, ismerkedés az ügyintézéssel.
2. Munkafelvételi adatlapok kitöltése, hivatalos adatok, iratok, erkölcsi bizonyítvány (TAJ-szám, adószám, bankszámlaszám, képzettség adatai).
3. Önéletrajz készítése, állásinterjú gyakorlása.
4. Munkaegészségügyi vizsgálaton történő részvétel. Munkaruha, védőruha, védőeszközök fontosságának megbeszélése.
5. Munkavállalói jogok és kötelességek megbeszélése.
6. Munkahelyi adminisztráció (jelenléti ív, fizetési jegyzék, munkahelyi igazolás, szabadságkérés, betegállomány igazolása).
7. Munkahelyi kapcsolatok, problémakezelés gyakorlása (munkavezető, munkatársak, beosztottak szerepe).
8. Iskolai időbeosztás és munkahelyi időbeosztás különbözőségének megbeszélése (szabadság, munkaidő, szünet, ebédidő, táppénz, túlóra, helyettesítés).
9. Munkahelyváltással, munkakörváltással kapcsolatos ismeretek megbeszélése (felmondás, munkanélküliség, munkanélküli segély, álláskeresési lehetőségek, közmunka).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Alkalmazkodás, szociabilitás,
2. Önállóság.
3. Motiváció.
4. Szabálykövetés.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Munkahely, munkaidő, szabadság, betegállomány, táppénz, segély, munkabér, bérjegyzék, felmondás és más, a munkavállalással kapcsolatos fogalmak, kifejezések.
Tematikai egység Pályaorientáció Órakeret
40 óra
Előzetes tudás Szakmaválasztás és szakmaelsajátítás iránti érdeklődés.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A választható szakmák, munkatevékenységek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Reális önismeret és személyes jellemzők megismerése.
2. Személyes pályaalkalmasság feltárása.
3. Társas képességek megismerése.
4. Egyéni képesség és érdeklődés összehangolása.
5. Szakmák rendszerének, sajátosságainak megismerése.
6. Munkakedv felkeltése a reálisan választható szakmák és a képzési kínálat függvényében.

Ismeretek
1. Az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységének, a pályák, munkakörök sajátosságainak, a különböző szakmacsoportok tevékenységformáinak megismerése.
2. Különböző életpálya-lehetőségek bemutatása, pályatükrök megismerése, az egyéni alkalmasság és a munkatevékenység közötti megfelelés bemutatása.
3. Szakmai szerep kiválasztása, megfogalmazása, egyéni életpálya reális megtervezése.
4. Munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasság mérlegelésének szempontjai.
5. Munkahelyi egészségvédelem szempontjai.

Tanulói tevékenység
1. Jól ismert szakmák jellemzőinek gyűjtése, szülők munkájának és a környék munkalehetőségeinek bemutatása.
2. Információk gyűjtése a szakmákról, a munka világáról, hazai és európai sajátosságokról.
3. Egyéni pályaalkalmasságról, fizikai erőnlétről, terhelhetőségről, ügyességről tapasztalatok gyűjtése.
4. Munkaerőpiaci lehetőségek, munkavállalást és egyéni életutat befolyásoló hatások gyűjtése, megbeszélése.
5. Az egészséges munkahelyi környezet kritériumainak gyűjtése.
6. Az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos pályakorrekcióra való felkészülés érdekében az életpálya tudatos tervezésének, az álláskeresési technikák elsajátításának megismerése, gyakorlása.
7. Elvégzett munka eredményeinek megtekintése, a munka értékének és szépségének felismerése.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Esztétikai érzék,
2. Önismeret,
3. Motiváció,
4. Precizitás,
5. Önállóság.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Természetismeret:
egészségügyi alkalmasság (látás, hallás, állóképesség).

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szakmák és munkakörök megnevezései, a fizikai és mentális alkalmasság kifejezései.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes kiválasztani a szakmák és munkakörök rendszeréből a képességeinek és érdeklődésének megfelelő tevékenységet, motiválttá válik a szakma ismereteinek elsajátítása és a felnőttkori munkavégzés iránt.

SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK

A tantárgy célja az egyéni életpálya-elképzelések, az egészségügyi, fizikai és pszichikai tényezők alapján - a pályaválasztási döntés segítése. Megismerteti a tevékenységek munkakörülményeit, a munkahelyek szerkezetét, az álláslehetőségeket, a különböző foglalkozásokat, tevékenységformákat. A feltételek függvényében egy vagy több szakterületen gyakorlatorientált, általános gyakorlati ismereteket nyújt. Az oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlatban is megismerkednek a kiválasztott tevékenység jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a munkahelyeken, műhelyekben elvárt viselkedés megismertetésével, az önismeret és társas kapcsolati kultúra területén a munkatársi kapcsolatokban szokásos együttműködési képességek kialakításával, a munkavezetővel és a kollégákkal történő kapcsolattartás gyakorlásával.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a munkaképesség és állóképesség fejlesztése és megtartása érdekében a saját személyre vonatkozó ismeretek nyújtásával segíti a tanulókat. Megismerteti az egyes foglalkozások egészségügyi, fizikai és pszichikai kockázatait, ezek elkerülésének lehetőségeit és a sérülések, károsodások megelőzésének fontosságát.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén segíti felismerni a munkavégzéssel összefüggő veszélyek elkerülését segítő technikákat, megalapozza a műhelyekben szükséges, szerszámokkal, tevékenységekkel kapcsolatos óvatosságot, odafigyelést a saját és a munkatársak épségét veszélyeztető tényezők és folyamatok elkerülésére. Az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a szakmai nyelv gyakorlásával, a munkatársakkal és munkavezetővel szükséges önkifejezés segítésével és a munkafeladatok és utasítások megértésének támogatásával segíti. Elősegíti helyzethez illő szóhasználattal az információ kérését szóban és írásban, segít a vélemény, kritika, vita kulturált nyelvi formában történő megfogalmazásában.

A szociális és állampolgári kompetencia területén erősíti az együttműködést, a munkafegyelem kialakulását, a felelősségvállalást, a társadalmi cselekvőképesség növelését, a szabálykövető magatartás elfogadását, az erőfeszítést, a monotóniatűrést a munkafolyamatokban, élethelyzetekben. Fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosító, szilárd szokásrendszert alakít ki.

Tematikai egység Általános munkahelyi tűz- és balesetvédelem Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Óvatos magatartás kialakulása a nem ismert tárgyakkal és gépekkel kapcsolatban.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A munkahelyek és műhelyek használata rendjének és szabályainak megismerése, az önmaga és társai érdekében szükséges védő-, óvó előírások megismerése, fontosságuk felismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tűz- és balesetvédelmi előírások, műhelyhasználat rendjének megismerése.
2. Alapvető óvatosság kialakulása.
3. Műhelyben elvárt viselkedés szabályozása.
4. Tűz és baleset esetén szükséges teendők, mentések, értesítendők körének megismerése.

Ismeretek
1. Veszélyes gépek, eszközök, tevékenységek.
2. Veszélyes alapanyagok, energiaforrások.
3. Munkaruha, védőruha, munkacipő, védő és óvó eszközök.
4. Elsősegélynyújtási alapismeretek, elsősegélyláda helye a műhelyben, tartalma.
5. Egészségvédelem a műhelyben, munkahelyen.

Tanulói tevékenység
1. Beszélgetés a tűz veszélyeiről, a munkagépek és munkaeszközök balesetet, sérülést okozó lehetőségeiről.
2. Baleseti sérülés ellátásának szimulálása, elsősegélyláda tartalmának összeválogatása, alkalmazásának gyakorlása.
3. Tűzvédelmi gyakorlat.
4. Segélyhívások, segítségkérés helye, szimulálása, mentők, tűzoltók, rendőrség, segélyvonal.
5. Különböző típusú munkavégzéshez alkalmas és nem alkalmas munkaruha, védőruha válogatása.
6. Munkatevékenységekhez védő és óvó felszerelések kiválasztása.
7. Védőfelszerelés helyes használatának bemutatása, kipróbálása.
8. Munkaeszközök helyes megfogásának, átadásának gyakorlása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Óvatosság.
3. Kooperációs készség.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Baleset, veszély, elsősegély, mentőláda, műhelyben használt eszközök, anyagok neve.
Tematikai egység Közlekedési ismeretek Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás Tömegközlekedési eszközök önálló, magabiztos igénybevétele.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A műhelyek és munkahelyek tömegközlekedéssel történő megközelítése lehetőségeinek megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A munkahely és lakóhely közötti önálló közlekedés biztonságosan és célszerűen.
2. Tömegközlekedési eszközök biztonságos és célszerű igénybevétele.
3. Menetrend alapján menetidő, átszállások ismerete.
4. Közlekedéshez szükséges menetidő és útvonal tartása.

Ismeretek
1. Menetrend.
2. Átszállási lehetőségek.
3. Tömegközlekedési eszközök útvonala.
4. Lakóhely közlekedése.
5. Lakcím és munkahely, műhely címének pontos ismerete.
6. Bérletek, jegyek időbeli és térbeli hatályosságának ismerete.

Tanulói tevékenység
1. Útvonalak tervezése, baleset esetén kerülőutak tervezése.
2. Közlekedési igazolványok, bérletek és jegyek szükség szerinti beszerzése.
3. Menetidő kipróbálása, pontos érkezés a munkahelyre.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Figyelem.
2. Önállóság.
3. Együttműködési készség.
4. Pontosság.
5. Óvatosság.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Közlekedési eszközök neve, menetrend, menetidő, átszállás, jegyek, bérletek elnevezése, útvonal.
Tematikai egység Műhelygyakorlatok Órakeret
288 óra
Előzetes tudás Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, motiváltság a munkavégzésre.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Munkahelyen, műhelyben végezhető segítő feladatok, részmunkák végzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Munkahelyi műhelyben helyes viselkedési szabályok kialakítása.
2. Egy szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztése.
3. A szükséges általános elméleti elemekkel való összekapcsolás.
4. A műhelyben szokásos és elvárt higiénés szokások elsajátítása.
5. A képzés céljától függően felkészítés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés, rész- szakképesítés vagy munkába állást, életkezdést segítő ismeretek elsajátítására.

Ismeretek
1. A műhely helységeinek, eszközeinek, rendjének, tisztántartásának megismerése, megnevezése.
2. A munkahely és műhely elvárt higiénés rendjének megismerése.
3. Jellemző technológiák, a felhasznált anyagok megismerése, megnevezése.
4. Munkafolyamat menetének megismerése.
5. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítása.

Tanulói tevékenység
1. A műhely elvárt és szükséges higiénés rendjének betartása.
2. Az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök helyes fogási, használati módjának gyakorlása.
3. Szükséges munkaruha, védőruha, munkacipő helyes viselésének gyakorlása, gondoskodás a tisztántartásról.
4. A munkaműveletek kipróbálása, a helyes munkavégzési szokások kialakulásának megalapozása.
5. Szerszámok tisztántartásának, szerszámok, anyagok tárolási szokásainak betartása.
6. Munkavégzés közben a szükséges pihenőidő betartása.
7. Helyes testtartás és fogások gyakorlása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Praktikus készség.
2. Kooperációs készség.
3. Pontosság, precizitás.
4. Irányított figyelem, óvatosság.
5. Önállóság, önismeret.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Műhelyben használt helyiségek, eszközök, anyagok nevei.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló
1. az intézmény szakmai képzésének megfelelő területen jártas lesz a gyakorlati műhelyekben és munkahelyeken, elsajátítja a képzés során használatos alapvető segítő munkák és részfeladatok elemeit,
2. tájékozott lesz a munkavégzés során elvárt teljesítménnyel és saját képességeivel kapcsolatban.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Az enyhe értelmi fogyatékos fiatalok középfokú nevelésében-oktatásában jellemző a tudatos és rendszeres öntevékenység, önképzési igény valamennyi műveltségi terület, így a testnevelés és sport esetében is. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. Középfokú oktatásban részesülő enyhe értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció - a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelés órákon, vagy szabadős sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására.

A matematikai kompetencia fejlesztése indirektmódon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg.

A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és balesetmegelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy.

A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése. További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, a komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra.

Tematikai egység Motoros képességfejlesztés - edzettség, fittség Órakeret
72 óra
Előzetes tudás 1. Bemelegítési technikák alkalmazása.
2. Négy-nyolc ütemű gyakorlatok végrehajtása.
3. Függeszkedés bordásfalon, kötélen, gyűrűn.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Kondícionális és koordinációs képességfejlesztés.
2. Testépítés természetes eszközökkel, egészségvédelemmel.
3. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Minőségelvű motoros tevékenységek tökéletesítése.
2. Sportági tevékenységre épülő kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
3. Vízi biztonság megteremtése, a víz, mint az egyik őselem gyógyhatásainak tudatosítása.

Ismeretek
1. A fittség és az edzettség kritériumai.
2. A terhelés élettani és pszichés értelmezése.
3. A nyolc évfolyamon tanultak elmélyítése, készségszintre emelése.
4. Gimnasztika.
5. Egyensúlygyakorlatok.
6. Küzdőgyakorlatok.
7. Zenére végzett gyakorlatok.
8. Légző gyakorlatok.

Tanulói tevékenység
1. Differenciált, egyéni edzésterv készítése - segítséggel.
2. Négy-nyolc ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és tornaszerekkel (labda, kötél, gyűrű, zsámoly, tornapad).
3. Szereken történő célirányos mozgások: függeszkedések, mászások.
4. Önállóan végzett bemelegítés (8-10 gyakorlatnyi).
5. Bemelegítő mozgásanyag tervezése és kivitelezése.
6. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
7. Testépítés - minden izomcsoport harmonikus fejlesztése a gerinc és az ízületek védelmével.
8. Tesztek, felmérések kizárólag diagnosztikus célzattal:
a. motoros (Cooper),
b. kardio-respiratorikus, c. állóképesség,
d. erő,
e. izomerő,
f. állóképesség,
g. testösszetétel.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Döntési képesség.
2. Térkihasználási képesség.
3. Transzferhatások.
Magyar nyelv és irodalom:
az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.

Természetismeret:
emberi test, egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Speciális kifejezések az edzésekkel kapcsolatban.
Tematikai egység Motoros készségfejlesztés - mozgástanulás Órakeret
72 óra
Előzetes tudás 1. Alakzatváltozásokban való együttműködés.
2. Egyensúlygyakorlatok végrehajtása egyensúlyvesztés nélkül.
3. Erőfeszítésre és kitartásra való képesség fejlesztése.
4. A tanult mozgáselemek önálló végrehajtására.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Természetes mozgásformák továbbfejlesztése.
2. Sportágak technikai elemeinek megismerése.
3. Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Térbeli és energiabefektetésre vonatkozó tudatosság fejlesztése.
2. Tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek fejlesztése.

Ismeretek
1. Új sportági ismeretek és rendszerek alapjai.
2. Mozgásos tapasztalatszerzés a néptánc, a történelmi táncok, társastánc és modern mozgáselemek tárából.
3. Rendgyakorlatok.
4. Torna.
5. Támaszgyakorlatok.
6. Mászás, vándormászás.
7. Függeszkedés, lendülés.
8. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc.
9. Atlétikai elemek:
a. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
Magyar nyelv és irodalom:
az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.

Természetismeret:
Emberi test. Helyes higiénés szokások. Balesetvédelem.

Etika:
versenyszellem, nyertes elismerése, szabályok betartása.
b. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal.
10. Tánc: népi és régi stílusú táncok, új stílusú táncok, sport jellegű táncok megismerése.
11. Úszás.
12. A vízből mentés elemi szabályai.

Tanulói tevékenység
1. Természetes mozgások végrehajtása (sportág-specifikus jelleggel).
2. Technikai és taktikai elemek véghezvitele (egyéni szintű)
cselekvési biztonsággal.
3. Szervezést elősegítő gyakorlatok: rendgyakorlatok, alakzatok felvétele, menetelések, ellenvonulások, nyitódások, zárkózás, szakadozások.
4. Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba járás közben.
5. Nyitódás, felzárkózás, felfejlődés, szakadozás.
6. Soralkotások egyes és többes vonalban, oszlopban menetelés alakzatfelvétellel.
7. Támaszgyakorlatok, függés és egyensúlygyakorlatok talajon, padon, tornaszekrényen, gerendán, gyűrűn, bordásfalon.
8. Mászás kötélen, vándormászás bordásfalon.
9. Függeszkedés, lendülés, lengés, hintázás szereken.
10. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc gyakorlása.
11. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
12. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal, verseny, időmérés.
13. Tudatos, gyakorlati alapú tapasztalatszerzés a hazai és külföldi sportjátékok technikai és taktikai készletéből.
14. Tánc, művészeti előadás és más mozgásformák alkalmazása az önreflexió és önkifejezés érdekében.
15. Tánctanítás, tutorálás mozgásos programokban, gyakorlatokban.
16. Úszás: gyors, mell, hátúszás saját tempóban, a pillangóúszás elemei, indulási és beérkezési technikák, vízi sportjátékok.
Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Instrukcióra gyors, pontos reagálás képessége.
2. Imitációs és elemző képesség.
3. Alkalmazkodási képesség.
4. A mozgás örömének átélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Balesetvédelemmel és baleset-megelőzéssel kapcsolatos fogalmak, támasz, átfordulás, tigrisbukfenc, ugróerő, lendület, gyorsítás, lassítás, rajtolás, átlépő technika, hajítás, dobás, lökés, vetés, start, fejes, forduló, a vízből mentés fogalomtára.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Játék Órakeret
104 óra
Előzetes tudás 1. A játékok, feladatok szakszavainak értelmezése és azoknak megfelelő cselekvés.
2. A labda céltudatos irányítása.
3. A sportjátékok szabályainak betartása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Együttműködés, kooperáció elősegítése.
2. Versenyszellem és a sportszerűség kialakítása és fenntartása.
3. Élethosszig űzhető szabadidős tevékenységek megismertetése és megkedveltetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a megismerésben, az értékelésben, az asszertivitásban, a sportszerűségben és a sikerorientáltságban.
2. Testnevelési és sport játékok stratégiai és taktikai elemeinek megismerése, szabályainak rendszere, szabálykövetés és kritikai értelmezés.
3. Csapatépítés.
Magyar nyelv és irodalom:
az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.
4. Sportági előkészítő kreativitás és kooperativitás fejlesztése.
5. Inklúzióra, társadalmi integrációra előkészítés, érzékenyítés.
6. Érzelmek és motivációk szabályozásának megvalósítása.
7. Játékszabályok által döntésképesség és szabálytudat kialakítása.
8. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben.
9. Személyes és társas folyamatok megélése.
10. A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata.

Ismeretek
1. Dobó- és elfogójátékok.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel.
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés védővel szemben.
4. Átadások helyben és mozgás közben.
5. Célba rúgó és célba dobó játékok.
6. Kosárlabda.
7. Labdarúgás.
8. Röplabda.
9. Kézlabda.
10. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel.
11. Szabadidős teremjátékok.

Tanulói tevékenység
1. Dobó és elfogó játékok játszása.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel (kidobós).
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés, védővel szemben, átadások helyben és mozgás közben, célba rúgó és célba dobó játékok.
4. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel (esések, gurulások, szabadulások).
5. Szabadidős teremjátékok: gombfoci, asztali foci, darts, asztalitenisz, asztali hoki.
6. Preventív játékok és tevékenységek vízben.
7. Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és reprodukciója.
8. Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálytudat.
2. Kooperativitás.
3. Asszertivitás.
4. Kudarc és győzelem sportszerű megélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékok neve és szabályai, büntetődobás, büntetőrúgás, oldal-bedobás, sarokrúgás, szerelés, becsúsztatás, ívelés, feladás, sáncolás, csatár, középpályás, védő, kapus, kapáslövés, önvédelem, esés, gurulás, szabadulás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Versenyzés Órakeret
40 óra
Előzetes tudás 1. Együttműködés a csapattársakkal, versenytárssal.
2. Az egyszerűsített sportági versenyszabályok betartása.
3. A labdakezelési ismeretek gyakorlati alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre: sor- és váltóversenyek és egyszerűsített sportági versenyek esetében.
2. Olimpikonok, paralimpikonok tiszteletére nevelés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Sportági versenyek, versenytapasztalatok megszerzése a diáksport, élsport és szabadidősport terén.
2. Sportszerűség fogalmi jelentésének ismerete.
3. Az olimpia és sporttörténet nagy alakjai, emblematikus személyiségei, híres magyar és nemzetközi sportolók megismertetése a múltból és a jelenből.
4. Példakép (választás, a választás megindokolása).

Ismeretek, indoklások
1. Egyénileg, párban és csoportosan végrehajtott versenyfeladatok, a sportági versenyek szabályainak, technikájának és taktikájának elemei.
2. Sorversenyek. Váltóversenyek. Futóiskola. Ugróiskola.
Dobóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó verseny. Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok szabályainak megismerése.
3. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok.
4. Küzdősportok elemei.
5. Az olimpiák története - sportidolok, paralimpia.
Magyar nyelv és irodalom:
viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés.

Természetismeret:
egészséges életmód.

Informatika:
képek, eredmények keresése honlapokon.

Etika:
önismeret - testi és lelki egészség.

Tanulói tevékenység
1. Sportági versenyek - szükség szerinti egyszerűsített szabályokkal - gyakorlása. Váltóversenyek.
2. Futóiskola - futóversenyek (gyors, kitartó, gát, staféta).
3. Ugróiskola - magasugrás, távolugrás.
4. Dobóversenyek (célba, távba különféle eszközökkel).
5. Sorversenyek. Váltóversenyek. Dobóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó verseny. Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok szabályszerű, csapatok közötti játéka.
6. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok (bigézés, karikahajtás, dióleső, tojásba vágás, csizmadobáló).
7. Úszóverseny egyszerűsített szabályokkal.
8. Küzdősportok elemei - birkózás, keleti küzdősportok elemei.
9. Sor- és váltóversenyek szabályainak ismerete és betartása.
10. Egyszerűsített sportági versenyek ismerete és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával.
11. Példakép keresése híres magyar és nemzetközi sportolók és csapatok közül (képek, eredmények, versenyek látogatása, kulturált szurkolás).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálykövetés, szabálytartás.
2. Egészséges versenyszellem.
3. Kooperáció.
4. Koordináció.
5. Döntési és reagáló képesség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A játékok neve és szabályai; erőszakos, kíméletes, sportszerű, „fair play”, esélyegyenlőség, teljesítmény, olimpikon, paralimpia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Órakeret
72 óra
Előzetes tudás 1. A gyakorolt mozgáselemek, szabadidős tevékenységek ismerete.
2. Egyszerű relaxáció gyakorlatok irányítás melletti elvégzése.
3. Az egészséges életmód alapelemeinek ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra, egészségtudatosságra nevelés.
2. Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása.
3. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés.
4. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepe.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Igénykeltés a mozgásban gazdag életformára, a terhelés alakítására és kontrolljára való képesség kialakítása.
2. Optimális testtömeg és fittség paramétereinek kialakítása, illetve fenntartása.
3. A relaxáció és stresszoldás mint a lelki egészség megőrzésének egyik eszköze.
4. Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság, szenvedélybetegségek hatásai a testi-lelki egészségre.
5. Primer prevenció és az életvezetés kapcsolatrendszere: szokások, egészségfejlesztés, egészségtudatosság.
6. Egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
7. Biztonság és környezettudatosság.
8. Rendszeres testmozgás, sport egészségmegőrző hatása.
9. Önkontroll, önuralom.
10. Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtásának képessége - a védő-óvó intézkedések ismerete és gyakorlata (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat).
11. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése.
12. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatásával.

Ismeretek
1. Otthon is végezhető testgyakorlatok.
2. Táncok különféle műfajai.
3. Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata.
4. Relaxációs gyakorlatok.
5. Egészséges életmód alapelemei - étkezés, ruházat, pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése, betegségek megelőzése, prevenció, védőoltások szerepe.
6. Természetben űzhető sportok (balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem elsajátítása).
7. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
8. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt
helyen.
9. Könnyített testnevelés.
Magyar nyelv és irodalom:
gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotások az egészség- betegség témaköréből.

Tanulói tevékenység
1. Egészségfejlesztő motoros tevékenységformák - egyénileg, párban, csapatban.
2. Otthon is végezhető testgyakorlatok (aerobic, talajtorna).
3. Relaxációs gyakorlatok: légzőgyakorlatok, figyelemösszpontosító és lazító testtartások.
4. Természetben űzhető sportok: labdajátékok, futóversenyek, túra, kocogás, tájfutás - balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem rendszeres elvégzése (krémezés, ruházat, ellenőrzés).
5. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
6. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt
helyen.
7. Könnyített testnevelés: a tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok (a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint, a tantervben foglalt, nem ellenjavallt gyakorlatok, feladatok végrehajtása).
8. Testtartás-javító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Egészségtudatosság.
2. Mozgásigény.
3. A körülményekhez való alkalmazkodás.
4. A természet szeretete, fenntartható fejlődés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Higiéné, relaxáció, edzettség, fittség, túra, bioritmus, gyógytestnevelés, korrekció, napsugárzás, UV-A és UV-B, kullancs, médiatudatosság, prevenció, drog, önuralom, önkontroll, testtartás, tájfutás, tájoló, térkép, terep, önkarbantartás, tréning, örömtréning.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes
1. a menet- és ütemtartásra, hosszabb távú egyenletes, lassú futásra,
2. a hatékony mozgásszabályozásra, két-három mozgáselem összekapcsolására a gyakorlatok során,
3. a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más körülmények között is alkalmazni,
4. a szergyakorlatok teljesítésére, önálló végrehajtására képessége szerint,
5. az ugróerő és súlypontemelkedés tudatos szabályozására,
6. a tánc és a közös mozgás élményének átélésére,
7. önállóan bemelegíteni,
8. a sportot életritmusába beépíteni,
9. legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni,
10. versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és azoknak megfelelően cselekedni,
11. a labdát céltudatosan irányítani,
12. a labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket felismerni,
13. a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban, versenyekben,
14. higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni,
15. a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos magatartásformákat.

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

Az osztályfőnöki óra sajátos szerepet tölt be a tantárgyak rendszerében. Tartalmai, tevékenységei közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni - a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével - a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatait, a szabálytudat erősítését. Fontos, hogy hozzájáruljon - az egyéni szükségletek mentén - az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata erősíteni - a terápiás eljárások alkalmazásával - az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést, biztosítani a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. A tantárgy tudatosítja az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, bemutatja a közvetlen környezet humán értékeit. Az osztályfőnöki óra feladata, hogy kapaszkodókat adjon a serdülőkor testi-lelki változásaihoz - a tanuló számára lehetőséget adjon a saját élmények, vélemények megvitatására. Riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával - saját élmény eseti bekapcsolásával - adjon pontos képet és iránymutatást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. A tanulók saját tapasztalatokat szereznek - események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával - a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Felkészíti a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására, a tanuló tapasztalatokat gyűjt a munka világáról, a szakmákról. A tantárgy feladata továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése - szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően -, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében.

A tantárgy az erkölcsi nevelés terén, irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül támogatást nyújt pozitív és negatív példák felismerésére, pozitív mintakövetésre; nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területén hazánk múltjának, jelenének megismerésére az írók, költők szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés terén szerepet játszik az olvasott szövegekben a közéletiség felismerésében, a múlt irodalmában a demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követésében.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területen fontos szerepet tölt be a tantárgy, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíti a társas érintkezést. Az önismeretet fejleszti a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel, segíti a saját személyiség megismerését az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával.

A testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerésével ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben, ezek felismerésével, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazásával vesz részt.

A családi életre nevelést az irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása erősíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet támogatja a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán, illetve ezek gyakoroltatása szituációs játékokban, szerepjátékokban.

A fenntarthatóság, környezettudatosság terület egyre tudatosabbá válik a helyes szokásrend következetes alakítása során különböző életterekben (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.).

A pályaorientáció területét támogatja a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzésével, megbeszélésével, saját lehetőségek és motivációk összevetésével.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területen komplex ismereteket nyújt az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek bemutatásával a tanulóknak a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, családi élet, hivatalos ügyintézés, gazdálkodás stb. témakörökben.

A médiatudatosságra nevelést segíti az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek, infokommunikációs eszközök igénybevételének gyakorlásával.

A tanulás tanítása területet támogatja az egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárásával, egyénre szabott értékeléssel, az önálló ismeretszerzési képességek fejlesztésével.

A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció hangsúlyos, a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve kell szerepet kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, a társadalmi beilleszkedést a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beilleszkedés - Alkalmazkodás Órakeret
24 óra
Előzetes tudás Helyes értékválasztás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Reális pályatervezés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A szabályok elfogadása.
2. Helyes napirend kialakítása.
3. Az önálló tanulás egyre nagyobb aránya.
4. Felkészülés a szakmatanulásra.
5. Érzelmi azonosulás, megértés az elődök tettei iránt.
6. Szolidaritás a rászorulókkal szemben.
7. Aktív részvétel a lakóközösség és iskolaközösség életében.

Ismeretek
1. Tanulói jogok és kötelezettségek. Házirend.
2. Tűz- és balesetvédelem.
3. Napirend. Tanórán kívüli elfoglaltságok.
4. Tanulás és tudás.
5. Új tantárgyak megismerése.
6. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).
7. Helyismeret.
8. Közvetlen lakókörnyezetben, iskola szervezésében végezhető önkéntes munka végzése.

Tanulói tevékenység
1. A házirenddel kapcsolatos kérdések megvitatása (kérdések megfogalmazása).
2. A szabályok megvitatása.
3. Időbeosztás, órarend. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok mérlegelésével.
5. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban (pályaorientáció, alkalmasság).
6. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok együttműködésének tapasztalatairól.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.
8. A lehetőségek és képességek felmérése, saját képességek tudatosítása a pályaválasztás érdekében (tesztek, pályaválasztási tanácsadó).
9. Kutatómunka a közvetlen környezet múltjáról (könyvtári kutatómunka, helytörténeti múzeum, kiállítás megtekintése).
10. Tanulmányi kirándulás, intézménylátogatás, kapcsolatfelvétel a rászorulók megsegítése érdekében (gyermekintézmény, idősgondozás, állatgondozás, parkgondozás, ünnepi műsor előadása).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Szakmai alapozó ismeretek:
pályaválasztással kapcsolatos ismeretek.

Pályaorientáció:
pályaválasztással kapcsolatos ismeretek.

Informatika:
tájékozódás a világhálón.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt, közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív tevékenység, hatékony tanulás, önellenőrzés, rátermettség, viszonzás nélkül, szívesen.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Önismeret - Testi és lelki egészség Órakeret
28 óra
Előzetes tudás 1. A tanuló saját jó és rossz tulajdonságainak ismerete.
2. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Mondanivaló árnyalt közlése szóban és írásban.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. Törekvés a káros szokások kijavítására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Reális önismeret.
2. Sérelmeiről beszél a tanuló.
3. A kritika elviselése, kiállás a saját vélemény mellett.
4. Hatékony és konstruktív részvétel a szűkebb környezet életében.
5. A káros szenvedélyek kialakulásának elkerülése.
6. Segítségkérés módjának és helyének megismerése.
7. Segélykérő telefonszámok ismerete.

Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés.
2. Lelki bántalmak, sérelmek következményei.
3. Milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem?
4. Az emberi természet megnyilvánulása, a helyes életvezetés kialakítása.
5. Negatív tulajdonságok számbavétele.
6. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásuk megelőzése.
7. Dohányzás (aktív - passzív).
8. Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).

Tanulói tevékenység
1. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése (külső- és belső tulajdonságok), fénykép nézegetése: régi - új, mi változott?
2. Önjellemzés készítése és megismertetése a társakkal (önkritika).
3. Javaslatok és tervkészítés a hibajavításra.
4. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn bemutatása helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
5. Ellenszenv, rokonszenv, őszinteség, hazugság, választás, döntés, helyzetek megoldása, a választott megoldás indoklása.
6. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott jellemzés elfogadása vagy elutasítása.
7. Saját élmények a felmerülő témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók).
8. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról, hogyan lehet kikerülni a fenti helyzeteket (alkohol, cigaretta és drog visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód segítségével.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Természetismeret:
egészséges életmód.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
3. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
4. Szerialitás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Konfliktuskezelés, egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély, függőségkerülés, elhárítás, önjellemzés, önkritika, tervkészítés, feszültségoldás, megelőzés, realitás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Aktuális témák Órakeret
20 óra
Előzetes tudás A tanuló saját környezetének ismerete, az események számontartása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Egyéni és társadalmi ünnepek ismerete, számontartása.
2. Mások ünnepeinek megismerése, elfogadása (tolerancia), ünneplésének a tisztelet megadása.
Aktív részvétel az intézmény és lakóhely életében.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szűkebb és tágabb közösségének ismerete.
2. Aktivitás, együttműködés.

Ismeretek
1. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.
2. A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.

Tanulói tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak, történetének megismerése.
2. A választott szakma története, hagyományai, alkotásai, eszközei körében tájékozódás.
3. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás.
4. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
5. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó, plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban, írásban az eseményről).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
3. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
4. Szerialitás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése, plakát, meghívó az ünnepekre.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatos fogalmak köre.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes
1. iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni,
2. a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni,
3. meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével,
4. iskolai munkáit a tanult szabályok szerint végezni,
5. a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni,
6. meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével,
7. a környezet és az értékek megismerése alapján az azonosulásra, elfogadás és szolidaritásra az aktuális helyzetekben, .
8. felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében,
9. megismerni az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjteni, dokumentálni.

11.4.2. AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 11-12. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI KERETTANTERVE TANTERVI BEVEZETŐ

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült közismereti kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek.

Célok és feladatok

A készségfejlesztő iskolai oktatás felkészíti a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerőpiaci és társadalmi integrációra. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a készségfejlesztő iskolai képzésben kiemelt célja támogatni a gyakorlati ismeretek elsajátítását, gyakorlási- kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdításáraTámogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és a megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának.

Fejlesztési területek - nevelési célok

Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibonta- koztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata.

A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt, elfoglalható helyéről.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri a demokrácia szabályait. Az iskola az egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a tanuló részvételét a helyi civil társadalom életében azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhe értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énkép, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban, mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültség, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről - a felnőttkori önmaga megvalósításáról - akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására.

A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra, a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések elkerülése. A mindennapos testedzés megalapozza a munkavégzéshez elenged- hetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire.

A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját.

A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban.

A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön a tanulóban az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás és a megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést.

A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében.

A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye.

A pályaorientáció területén a tanuló reális önértékeléssel megismeri munkaerő-piaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembevételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés terén, tapasztalatokat szerezhet a döntései közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatainak mérlegelésében.

A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában.

A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkaerőpiaci és a társadalmi integráció elérése érdekében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerőpiaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere - fejlesztésük egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. A 11-12. évfolyamon jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulási képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése.

A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas és a társadalmi érintkezéshez, kapcsolatfelvételhez és kapcsolattartáshoz szükséges kommuni- kációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szöveg- és véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat.

Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére.

Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhe értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége.

A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll.

A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhe értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári kompetenciák fejlesztése az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészül a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybevételével.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét.

Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhe értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni.

Az önálló, hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

Tantárgyak és óraszámok

Műveltségi terület Tantárgy neve 11-12. évfolyam
(átlag heti időkeret)
2 tanéves óraszám
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1 72
Matematika Matematika 2 144
Ember és társadalom Etika 1 72
Informatika Informatika 1 72
Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 360
Osztályfőnöki óra 1 72
Közismeret összesen 11 792
További szabad közismereti időkeret 2 144
Készségfejlesztő kerettantervek 20 1440
Szabad készségfejlesztő időkeret 2 144

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét

Egységesség és differenciálás

Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé. Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás egy olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet. Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a tanulói sajátosságok - a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, az önálló munkavégzés és az együttműködés terén való fejlettsége, helyzete a társas kapcsolatrendszerben - és a tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka. A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszközegyüttesként kell megjelennie. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált - egyéni és csoportos - eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. A pedagógus együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. Erre lehet építeni az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből vezethetők le.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

11-12. évfolyam

A magyar nyelv és irodalom tantárgy az irodalmi élmény nyújtása mellett az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének legfontosabb eszköze. Alapvető feladata, hogy a tanulók szövegalkotási tudásának gyarapításával képessé váljanak a társadalmi kommunikációra, az önkifejezésre.

Legfontosabb célok:

1. A tanuló készüljön fel a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességek elsajátítására, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra.

2. Rendelkezzen közvetlen környezetében az emberi, tárgyi viszonyrendszerekben történő eligazodáshoz szükséges beszédkészséggel.

3. A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése: a tiszta artikuláció, a kommunikációs biztonságérzet kialakítása,

4. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó - képességekkel adekvát - szövegalkotás,

5. Alakuljon ki eszköztudás a kultúrtechnikák alkalmazásának gyakorlásával és használatával.

6. Jelentősen bővül aktív és passzív szókincse a felnőtt élet, a munkavállalás és -végzés valamint a szakmai munka területén

7. Irodalmi kifejezésformák befogadására nevelés.

8. Tudjon folyamatosan hangosan vagy némán olvasni, majd az olvasottakról tömörítve, a lényeget kiemelve beszámolni

9. Legyen képes részben önállóan, részben tanári segítséggel elolvasni egyszerűbb, rövidebb írásos műveket. Tegyen kísérletet ezek erkölcsi és életvezetési értelmezésére.

10. Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz, magán- és hivatalos levelek írására.

A tantárgy feladatai a következők:

1. A tanulók kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességének továbbfejlesztése.

2. A kommunikációs ismeretek bővítése, a nyelvi alapkészségek továbbépítése.

3. Az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, a mondat- és szövegalkotás gyakorlása.

4. A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használata.

5. A véleményalkotási képesség továbbfejlesztése.

6. Önállóságra nevelés és kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban.

7. Motiválás az irodalomolvasásra és a köznapi élet hivatalos ügyirataiban való eligazodás támogatása.

8. Az irodalom önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek felismerése.

9. A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.

10. Szereplési biztonság kialakítása.

11. A tanuló vegyen részt a dráma-, szerep és szituációs játékokban.

A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben:

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek és más írásos szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése. Napilapokban, folyóiratokban, a mindennapi élet eseményeiben a helyes magatartás, követendő minta és a helytelen magatartás megkülönböztetése.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők és más publicisták szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával.

A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek rögzítése ismeretterjesztő és irodalmi szövegek megismerésével. Saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása.

Családi életre nevelés: írásos művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház stb.).

Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek, publicisztikák elemzése, megbeszélése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak, többek közt a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás témakörökben.

Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása.

A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését.

A tantárgy szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében:

Anyanyelvi kommunikáció területén a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy segíteni tudja a kellő önismeret alakításával a társadalmi beilleszkedést.

A tantárgy sajátos fejlesztési céljai: a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy az egyéni képességekhez képest megfelelő szinten tudják alkalmazni a tanulók a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát az önkifejezéshez, társas érintkezéshez, önérvényesítéshez.

A tanítás során fontos szempont a nyelvhasználat kommunikációs értékűvé fejlesztésével hozzájárulni az énkép és a világkép kialakulásához, szükségleteik felismeréséhez és kielégítéséhez. A tantárgy célja, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló legyen képes tájékozódni tömegkommunikációs eszközök segítségével a napi eseményekről.

A magyar nyelv és irodalom tanítása során elérhető a kulturált, megfelelő nyelvi eszközöket alkalmazó viselkedés kommunikációs helyzetekben.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás 1. Szóban kapott utasítások megértése, követése.
2. Események elmesélése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A szókincs gyarapítása mellett nyelvi kifejezőképesség fejlesztése.
2. A testbeszéd, mimika megértése, használatával a szóbeli kifejezőkészség erősítése.
3. A beszélő szándékának megértése.
4. A hallott szöveg értelmezése, adekvát, nyelvtanilag helyes válaszadás.
5. Saját vélemény, saját gondolat, kérdés, kérés megfogalmazása.
6. A reproduktív beszéd képességének fejlesztése, memoriterek tanulása.
7. Tanult szövegek kifejező tolmácsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A helyes artikuláció, beszédtechnikai elemek alkalmazása.
2. Aktív és passzív szókincs fejlesztése.
3. Társas kapcsolatok kommunikációjába a tanult elemek beépítése.

Ismeretek
1. Beszédtechnika:
a. a helyes beszédlégzés: levegőbeosztás, szünettartás,
b. megfelelő beszédhang: hangterjedelem, hangszín, hangerő,
c. a pontos artikuláció,
d. a kifejező képesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd.
2. Beszéd(meg)értés:
a. szavak,
b. mondatok,
c. szöveg szintjén.
3. Beszédkészség
Testnevelés és sport:
légzéstechnika.

Osztályfőnöki óra: kommunikációs képesség.

Tanulói tevékenység
1. A levegőbeosztás, a szünettartás, az egyenletes hangadáshoz szükséges kilégzés kialakítása és gyakorlása szövegolvasás közben.
2. A hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes hangerőfokozás és hangváltások kialakítása és gyakorlás.
3. Az artikulációs mozgások gyakorlása, a gondos szóvégejtés, a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a hangkapcsolatok szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása.
4. A kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok, érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése.
5. Főfogalom alá rendezés, az „egész” részeinek felsorolása, a
„rész” hozzárendelése az egészhez, hibás szókapcsolatok javítása, új fogalmak, szókapcsolatok tartalmának megismerése az értelmező szótár vagy rokon értelmű szavak alkalmazásával.
6. Mondatpárok készítése, a mondat elemeinek cseréje, az eseményhez tartozó mondat kiválasztása, hibás elemek cseréje, feladat, utasítások végrehajtása.
7. A mondat sorrendjének megállapítása, a hiányzó „láncszem” felismerése, kérdések, válaszok megfogalmazása a szöveghez, dramatizálás.
8. Analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizáló- szintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások.
9. Szavak és szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, szavak és szókapcsolatok szövegkörnyezetbe helyezése, rokon értelmű szavakból szósorok alkotása, a hangulati és a fokozati különbségek megállapítása, hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése, a szépirodalmi és a köznyelvi szövegek összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése, szólások, közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).
10. Vers- és prózamondás gyakorlása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Kommunikációs képesség: szókincsbővítés, kifejezőkészség formai és tartalmi elemei.
2. Percepció: verbális és vizuális hang, szó, mondat, szöveg.
3. Vizuális és akusztikus figyelem.
4. Emlékezet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Artikuláció, beszédértés, beszédlégzés, beszélő szándéka, kommunikáció, összehasonlítás, csoportosítás, főfogalom, analógia, analízis-szintézis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A tanulási képesség fejlesztése Órakeret
folyamatos
Előzetes tudás 1. Iskolai könyvtár használata.
2. Tanulási technikák használata közvetlen tanári irányítással.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Az önművelés igényének szinten tartása.
2. Önálló könyvtárhasználat előkészítése. „Szabadpolcok” önálló használatának megtanulása.
3. Ismeretnyújtás a könyvtár felépítéséről, működéséről, előző években szerzett információk rendszerezése, gyakorlása.
4. Az ismerethordozók önálló használatának tanulása.
5. Az egyéni érdeklődésen alapuló, önművelő és szükségletkielégítő szabadidős tevékenységek tanulása.
6. Tanári, tankönyvi vázlat felhasználása a tanuláshoz.
7. Lényegkiemelés, szöveg értelmezése tanári irányítással.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése az ismerethordozó/terjesztő médiákból.
2. Érdeklődésnek megfelelő könyv választása.

Ismeretek
1. Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei.
2. Tanulást segítő eljárások gyakorlása.
3. Szövegfeldolgozás.
4. Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása.

Tanulói tevékenység
1. Iskolai könyvtár rendszeres látogatása. Önálló könyvkölcsönzés megadott szempontok alapján (memoriterek keresése, kötelező olvasmány kikölcsönzése).
2. Adatkeresés, adatgyűjtés.
3. Vázlatok értelmezése, közös vázlatkészítés.
4. Lényegkiemelés aláhúzással megbeszélés alapján.
5. Összefüggések, cselekmény egymásra épülésének feltárása.
6. Kérdésfeltevés, válaszadás az olvasottakkal kapcsolatban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Motiváció.
2. Összefüggéslátás, összefüggések felismerése.
3. Önállóság.
Matematika:
adatgyűjtés.

Informatika:
tények, információk gyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önművelés, média, ismeret, ismeretnyújtás, ismeretszerzés, lényegkiemelés, vázlat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Anyanyelvi ismeretek Órakeret
20 óra
Előzetes tudás 1. Alapvető kommunikációs helyzetekben eligazodik a tanuló, tud kapcsolatot kezdeményezni, beszélgetésben részt venni.
2. Igékkel és névszókkal kapcsolatos egyszerűbb szabályok ismerete.
3. Tanult helyesírási szabályokat igyekszik alkalmazni.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A magyar nyelv rendszeréről és elemeiről meglévő ismeretek elmélyítése.
2. A kommunikációs készség fejlesztése.
3. Az elfogadható színvonalú helyesírás megalapozása.
4. A mondanivaló árnyalt közlése a mondatokkal kapcsolatos ismeretek segítségével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Betűrendbe rendezés.
2. Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása.
3. Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása.
4. Tanári útmutatás alapján szöveget alkot a tanuló, a szövegeket kiegészíti, módosítja.
5. Beszédhangok rendszerével, szófajokkal, mondatalkotással kapcsolatos ismeretek.
6. A magyar helyesírás szabályainak alkalmazása.
7. Jól olvasható egyéni íráskép.
8. Környezetében meglévő jelzéseket, képi információkat megérteni.
9. A beszédkörnyezetnek megfelelő nyelvhasználat.

Ismeretek
1. A mondatok szövegben betöltött szerepe.
2. Mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok.
3. Érzelmek kifejezése indulatszavakkal (öröm, bánat, harag, gyengédség).
4. Tájékoztatás, leírás stíluselemei.
5. Az írott beszéd felelőssége.
6. Pontos és szabatos megfogalmazás.
7. Helyesírás. A helyesírási szabályok felelevenítése, tudatosítása:
a. tulajdonnevek írása,
b. mondatkezdés,
c. mondatvégi írásjelek,
d. szótagolás, szavak elválasztása,
e. rövid- és hosszú magánhangzók,
f. rövid- és hosszú mássalhangzók használata.
g. Hibakeresés, hibajavítás.
h. Helyesírási szótár használata.
i. Helyesírási ellenőrző program használata segítséggel számítógépen írás alkalmával.
j. Köznyelv, irodalmi nyelv, szaknyelv, zsargon, argó, kortársi nyelv használata.

Tanulói tevékenység
1. Szavak szófajokba sorolása, szófajok fontosabb jellemzői, helyesírásuk.
2. Igeragozás, igeidő használata, változtatása szükség szerint.
3. Mondatok helyesírása, mondatbővítés, szűkítés, összevonás.
4. Veszélyt és tiltást jelentő szavak és jelzések (pl. közlekedési táblák, tiltó jelzések, piktogramok) felismerése, megnevezése.
5. Megfogalmazások különböző stíluselemekkel (többek közt szaknyelv, argó, sms)
6. Az írás képének, sebességének, pontosságának folyamatos javítása, értékelése.
7. Másolás, tollbamondás, ellenőrzés, javítás, gyakorlás változatos formában.
8. Írás a számítógépen, hibajavítás a helyesírási program használatával.
9. Szövegek gyűjtése adott stílusban, szövegalkotás a kért stílusban.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
Informatika:
helyesírás-ellenőrző program.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Érzelmek kifejezésére szolgáló szavak (öröm, bánat, harag, gyengédség).
Szöveg, mondatfajták, szavak fajtáinak nevei.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Írás, szövegalkotás - Fogalmazási ismeretek Órakeret
20 óra
Előzetes tudás 1. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.
2. Írás különböző lehetőségeinek ismerete (másolás, emlékezetből való írás, diktálás utáni írás, önálló írás), tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Mondanivaló árnyalt közlése, az írásbeli kifejezőképesség és az írás eszközjellegű használatának fejlesztése.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. Elfogadható színvonalú helyesírás.
4. Önellenőrzés fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete.
2. Néhány mondatos szöveg önálló alkotása vázlat alapján.
3. Hosszabb szövegből vázlat készítése - lényegkiemelés.
4. A címzettnek megfelelő stílusban levél, beszámoló készítése.
5. Önéletrajz írása tartalmi és formai követelményeknek megfelelően (kézírásos, számítógépen írott). Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén tanári segítséggel.
6. A tanuló saját és mások írásmunkáinak ellenőrzése, javítása a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően.

Ismeretek
1. Elemi szintű műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás).
2. Irodalmi szöveg leíró és elbeszélő részleteinek elolvasása, megbeszélése.
3. Szövegértés, szövegalkotás.
4. Vázlat készítése (lényegkiemelés, szövegbővítés).
5. Egyszerű szöveg megértése, adott szempont szerinti alakítása.
6. Szöveg alkotása, leírás készítése kép vagy adott téma alapján.
7. Elbeszélés, élménybeszámoló (saját tapasztalat vagy látott esemény alapján) szóban vagy írásban.
8. Magánjellegű és hivatalos szövegek stíluselemei, jellemzői
(magánlevél, hivatalos levél, árajánlat, önéletrajz).
9. Önéletrajz írásának gyakorlása (tartalmi és formai elemek megismerése).

Tanulói tevékenység
1. Szöveg alkotása, átalakítása önállóan, adott szempontnak megfelelően.
2. Az elkészített szöveg felolvasása, bírálata, megvitatása, javítása.
3. Ismert szövegről vázlat készítése (lényegkiemelés), vázlatpontok alapján szöveg bővítése (bőbeszédűség, felesleges körülmény kiszűrése) a célközönségnek megfelelően.
4. Levél írása adott témában barátnak, idős rokonnak, hivatalnak, tanárának stb., levél elolvasása után annak megállapítása stílus alapján, hogy kinek íródott.
5. A számítógép használatához kapcsolódó tevékenységek felelős alkalmazása (blog, SMS, e-mail, csetelés).
6. Saját önéletrajz írása (munkahelyi pályázat, ösztöndíj, segély kérése) a célnak megfelelően.
7. „Önéletrajz” írása ismert irodalmi szereplőről (pl. János vitéz).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Finommotorika.
2. Téri tájékozódás: vonalközben való eligazodás, íráskép rendezése.
3. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
4. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
5. Figyelem.
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció fejlesztése.

Informatika:
helyesírás-ellenőrző program, az internet felelős használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Önálló írás, emlékezetből való írás, diktálás, nyelvtani szabály, fogalmazás, leírás, elbeszélés, hír, jellemzés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalmi szöveg olvasása Órakeret
10 óra
Előzetes tudás 1. Szövegértő olvasás.
2. Tanult irodalmi művek felidézése, ismert memoriterek elmondása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A hangos és a néma olvasási technika, a szövegértő olvasás fejlesztése, szövegfeldolgozás alakítása.
2. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
3. Az olvasási kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklődés megalapozása.
4. Minél több alkotást megismerni, megszeretni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A jellemző stílusjegyek alapján a hallott vagy olvasott szöveg jellegének felismerése.
2. Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással.
3. Szövegből - adott szempontok alapján - részletek kiemelése.
4. Az olvasottakkal kapcsolatban saját vélemény megfogalmazása.
5. A megismert irodalmi alkotások előadásában képességek szerinti feladatvállalás.

Ismeretek
1. Olvasmányélmények, látott, hallott irodalmi alkotások felidézése.
2. A szépirodalmi alkotások megjelenési formái (vers, próza, dráma, mese, mítosz, monda, regény, novella, elbeszélés).
3. Művek és alkotók megismerése (korosztálynak megfelelő irodalmi alkotások, filmek, színdarabok választása).
4. Egyszerűbb színdarabrészletek, alkalmi irodalmi
összeállítások előadása közönség előtt.
5. Kreatív szövegalkotás (alkalomra vers, szöveg alkotása: köszöntő, búcsúztató).

Tanulói tevékenység
1. DVD-, CD- és élő előadásban elhangzó művek megismerése nyomán az élmények, érzések, hangulatok, indulatok kifejezésével reagálás.
2. Közös színházlátogatás, közösen kiválasztott film megtekintése moziban, a látottak megbeszélése, a tartalom és a témával kapcsolatos élmények elmondása.
3. Alkalomra társaival előadással készülés (a kiválasztott anyag elemzése, szereposztás, próba); előadás szűkebb és tágabb közönségnek.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
4. Emlékezet: tanultak, olvasottak, látottak felidézése.
Osztályfőnöki óra:

szövegértelmezés, szövegelemzés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás.
Szómagyarázat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kommunikáció - Médiaismeret Órakeret
22 óra
Előzetes tudás 1. Szövegértő olvasás, megfelelő szókincs.
2. Ismert médiafelületek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Aktív és passzív szókincs gyarapítása.
2. Az információs-kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
3. Az információszerzés színtereinek feltérképezése (rádió, televízió, informatika).
4. Média által elérhető információforrás értékének felismerése, az ezekből való tanulás megalapozása.
5. Önálló gondolatok bátor elmondása, a vélemény vállalása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Látott, hallott, olvasott mondatok, szöveg értelmezése.
2. A szövegből - adott szempontok alapján - információ kiemelése.
3. Lehetőség szerint rendszeresen hírlap, folyóirat olvasása, hírműsorok nézése, hallgatása.
4. A továbbadandó hírek, információk valóságtartalmának mérlegelése.
5. Az eltérő vélemény meghallgatása, megvitatása, ha indokolt, elfogadása.
6. Számítógép mint információs eszköz használata, a kapott ismeretek értelmezése.
7. A médiából szerzett információk, reklámok kritikával, fenntartással fogadása.

Ismeretek
1. A kommunikáció formái: verbális, nonverbális (képi, gesztus, testbeszéd, mimika).
2. A hiteles információhoz jutás színterei: felnőttek, hírlapok, kommunikációs források.
3. Szövegelemzés. A hír, információ hitelességének tisztázása (cáfolat, megerősítés).
4. Könyvtárhasználat. Internethasználat az információszerzéshez.
5. Az információ valóságtartamának mérlegelése (hiteles, pletyka, rágalom).
6. A média által sugárzott virtuális valóság és a valóság viszonya.
7. A reklámok célja és természete.
8. Kreatív szövegalkotás, részvétel helyi újság, rádió műsorának készítésében (cikk írása, olvasói levél).

Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből.
2. Kutatómunka adott információ megkeresésére.
3. Látogatás könyvtárban, tájékozódás katalógusban.
4. Napilapok, folyóiratok, rádióadók, televízióadók közül választás.
5. Információk értékelése, mérlegelése.
6. Reklámok gyűjtése, megtekintése különböző területeken.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
4. Emlékezet: olvasottak, látottak, hallottak felidézése.
Osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Informatika:
etikai állásfoglalás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tartalom, lényegkiemelés, szövegbefogadás, szövegalkotás. Virtuális valóság, látszat, valóság. Mimika, testbeszéd, gesztus, önismeret. Hírforrás, cáfolat, megerősítés, termék, áru, érték, katalógus, keresőprogram, országos napilap, helyi lap, folyóirat, szaklap.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló
1. képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával élni,
2. képes meggyőzni, kulturáltan érvelni, kérdezni, együttműködni beszédpartnerével, véleményt elfogadni,
3. képes a lényegkiemelésre, tartalom rövid visszaadására (esetleg tanári kérdések alapján),
4. képes írásbeli munkáit a tanult szabályok szerint végezni, olvasható, áttekinthető írásműveket készíteni,
5. tudja az írást kommunikációs célokra használni,
6. képes az olvasást az információszerzéshez és átadáshoz felhasználni.
7. képes a média által bemutatott valóságképet kritikával fogadni.
8. képes a könyvtárhasználatra megadott szempontok alapján.
9. fogékony a művészeti élményekre.

MATEMATIKA

11-12. évfolyam

A matematika tantárgy szerepe a szakma elsajátításhoz nélkülözhetetlen alapismeretek megszilárdítása, a matematikai műveletvégzések pontosságának növelése, készségszintű műveletvégzés elérése a racionális számok körében. A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, szerkesztési alapismeretek elsajátítása. Szabványmértékegységek megismerése és alapszintű alkalmazása, mértékváltások megerősítése.

A tantárgy segíti az önálló életvitel megalapozását a pénzügyi ismeretek elsajátításával, a munkabér, a háztartási költségvetés összefüggéseinek megismerésével. Lehetőséget teremt a háztartásban, kertben, közlekedésben a gyakorlati élethez szükséges mérések és számítások elvégzésére, a mennyiségek, az idő meghatározására.

A tantárgy jelentős szerepet kap a pályaorientáció területén a munkatevékenységekkel, szakmákkal összefüggő matematikai, logikai ismeretek megerősítésében, lehetőséget adva az egyéni képességek és érdeklődés megismerésére, a szakmaválasztási döntés előkészítésének támogatására.

A gazdasági és pénzügyi nevelés terén támogatja a minél önállóbb felnőtt életre történő felkészülést, a jövedelem és kiadások megismerésének függvényében felkészít a munkabér és más pénzeszközök célszerű felhasználására.

A fenntarthatóság, környezettudatosság terén segíti a mennyiségek, összehasonlítások megismerésével, megértésével a takarékos életvitel lehetőségét, a tudatos törekvést az anyagok, az energia és az idő praktikus és rugalmas beosztására.

Anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen segíti a szabatos, pontos közlést a hétköznapi életben alkalmazott logikai következtetések megfogalmazásában, az ok-okozati összefüggések felismerésében.

A matematikai kompetenciaterületen alkalmas a hétköznapi életben való biztonságos eligazodáshoz szükséges ismeretek és jártasságok fejlődésének segítésére. A matematikai ismeretek segítik a szakmai ismeretek elsajátítását, a pénzkezelés szabályait, az időben és térben való tájékozódást.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületet segíti a tárgyak, formák, jelenségek tulajdonságainak megismerésével, a folyamatok megértésére törekvéssel.

A digitális kompetenciaterület ismeretei bővülnek a matematikai számítások, mérések, folyamatok megismerésére alkalmazott informatikai eszközhasználat lehetőségeinek megteremtésével. Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a tanulót a mindennapokban és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Gondolkodási műveletek Órakeret
25 óra
Előzetes tudás 1. Kommunikációs készség.
2. Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Logikai alapon állítás megfogalmazása.
2. Vitakészség, érvelés, cáfolás, bizonyítás.
3. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A logikai kifejezések alkalmazása.
3. Adatok leolvasása.
4. Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendszerezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése.
5. Szöveges feladatok lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldás megkeresése adott alaphalmazon.

Ismeretek
1. Gondolkodási műveletek: csoportosítás, osztályozás, konkretizálás, analógia, elvonatkoztatás, általánosítás, kritikai gondolkodás, következtetés, ítéletalkotás.
2. Összefüggések.
3. Valószínűség.
4. Nyitott mondatok.

Tanulói tevékenység
1. Fogalmak értelmezése, rendszerezése.
2. Egyszerű feladatok a gondolkodás fejlesztésére.
3. Elemek elhelyezése adott halmazokba.
4. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata (nincs közös elemük, van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak, illetve egyik halmaz része a másiknak).
5. Szövegelemzés, szövegértelmezés.
6. A logikai „és”, „vagy” alkalmazása.
7. A „minden”, „van olyan”, „van, amelyik nem”, „egy sem” helyes alkalmazása.
8. Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről.
9. Eredmények megfigyelése, adatok lejegyzése, rendszerezése.
Biztos, lehet, lehetetlen leolvasása oszlopos diagramról.
10. Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.
11. Szöveges feladat lejegyzése nyitott mondattal, összes megoldásának megkeresése adott alaphalmazon.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Matematikai összefüggések.
Magyar nyelv és irodalom:
szókincs, pontos fogalmazás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Logikus, indoklás, érvelés, magyarázat.
A „lehetetlen”, „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „véletlen”, „valószínűbb” logikai megfogalmazások tartalma.
Halmaz, alaphalmaz.
A matematikai nyelv témához kapcsolódó szókincse.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Számtan. Műveletek Órakeret
64 óra
Előzetes tudás Alapműveletek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata.
2. Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.
3. A zsebszámológép használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek biztos elsajátítása.
2. Biztos számfogalom a racionális számkörben.
3. A négy alapművelet biztonságos használata matematikai probléma megoldásában.
4. Pontos és gyors számolás.
5. Zsebszámológép használata.
6. Saját és mások munkáinak ellenőrzése, javítása.

Ismeretek
1. Természetes számfogalom és mennyiségfogalom elmélyítése.
2. Számfogalom, számköri ismeretek. Negatív számok.
3. Műveletek. Összeg-, különbség-, szorzatalakok.
4. Szöveges feladatok.

Tanulói tevékenység
1. Törtek: közönséges törtek, tizedes törtek, átváltások, egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés.
2. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése.
3. Műveletek természetes számokkal.
4. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban.
5. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása.
6. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság.
7. Műveletek racionális számokkal.
8. Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása egész számmal és tizedes törttel, osztás egész számmal.
9. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban.
10. A százalék fogalma. Egyszerű százalékérték számítások (kamatok, árleszállítás, adó).
11. Fizetések, vásárlások részletre.
12. Átlagszámítás több adatból (tanulmányi átlag, átlagéletkor).
13. Egyszerű szövegezésű feladatok a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.
14. Szöveges feladatok megoldása és készítése (értelmezés, megoldási terv elkészítése, kivitelezése, válaszadás, ellenőrzés).
15. A zsebszámológép biztos használata, elsősorban ellenőrzésre.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Pontos munkavégzés.
2. Szóbeli kifejezőképesség.
3. Figyelem terjedelme, pontossága.
4. Emlékezet mobilizálása.
5. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
6. Összefüggés-felismerés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A pénzforgalommal kapcsolatos aktuális fogalmak (folyószámla, hitelszámla, kamat, csekk, részletfizetés). Százalék (%).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Mérések Órakeret
64 óra
Előzetes tudás Mértékegységek átváltása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A matematika elemi fogalmainak használata a mindennapi életben.
2. A mérés eredményeinek pontos lejegyzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakmához és a hétköznapokhoz kapcsolódó mérések rutinos végzése.
2. A pontos munkavégzés fontosságának tudatosítása és szem előtt tartása.
3. Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
4. Síkidomok és testek tulajdonságainak ismerete, segítséggel terület és térfogat számítása.
5. Pontos, tiszta szerkesztés.

Ismeretek
1. Hosszúság, tömeg és űrtartalom mérése.
2. Idő mérése.
3. Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások.
4. Szerkesztési feladatok.

Tanulói tevékenység
1. Mérések végzése különböző mérőeszközökkel.
2. Becslés.
3. Összehasonlítás alkalmi és szabványos egységekkel.
4. Mértékegységek.
5. Átváltások.
6. Foglalkozásokhoz és a köznapi élethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása.
7. Mértékegységek ismétlése, összefüggések elmélyítése.
8. Szakmaorientált feladatvégzések szabványos mértékegységekkel.
9. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján.
10. Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése.
11. A kör és alkotórészei.
12. Az átmérő és a sugár kapcsolata.
13. Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton.
14. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján.
15. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása.
16. Szöveges feladatok végzése.
17. Szerkesztések. Tanult szerkesztések gyakorlása (méretarányos, szabványos jelölésekkel).
18. Összefüggések műveletek, mértékek, helyi értékek között.
19. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Vizuális észlelés.
2. Figyelem.
3. Auditív észlelés.
Magyar nyelv és irodalom;
osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés, szövegelemzés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Méretarányos, felül-, elöl-, oldalnézet.
A felmerülő szakkifejezések.
Testhálózat (gyakorlati alkalmazások kapcsán).
A feladatvégzésekkel kapcsolatos fogalmak, koordinátarendszer.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló
1. képes összefüggéseket biztosan felismerni számok, mennyiségek, mértékegységek, geometriai alakzatok között,
2. ismeri a testek és síkidomok alkotórészeit,
3. jártas a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben,
4. képes arányos alaprajzot készíteni,
5. képes alkalmazni a logikai kifejezéseket,
6. jártas az adott halmazra vonatkozó állítások igazságának eldöntésében,
7. képes állításokat tagadni, ismeri a tagadás logikai tartalmát,
8. jártas sorozatok folytatásában adott és felismert szabály alapján mindkét irányban,
9. képes egyszerű adatokból átlagszámításra,
10. ismeri a 10-es számrendszert milliós számkörben,
11. képes a négy alapműveletet pontosan kivitelezni az egész és a racionális számok körében,
12. képes szöveges feladatot megoldani, ellenőrizni, zsebszámológépet pontosan használni,
13. képes az olvasható, áttekinthető írásbeli munkára.

ETIKA

11-12. évfolyam

A tantárgy kiemelt célja a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Mindezt támogatja az emberi tulajdonságok széles körének bemutatása és megismerése, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése, az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. A pedagógus szerepe az, hogy támogatja az érzelmek kimutatását, azok megfelelő formáinak elsajátítását, mások érzelmeinek megértését. A nézeteltérések feloldásában a kulturált formák iránti igényt helyzetgyakorlatok, szerepjátékok segítenek felkelteni, amelyek az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására neveléshez is megfelelő hátteret adnak. Az önismeretre és a mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, a saját belső tulajdonságok fejlesztése is tevékenységbe, adott szituációba ágyazottan történjen. Kiemelt feladat a családi, iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollálásának segítése, erősítése, a munkával létrehozott értékek megbecsülése. A tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az életkorra jellemző önállósodást a készségfejlesztő iskola azzal támogathatja, hogy megteremti a véleményt, választást és döntést igénylő helyzeteket, a valóságoshoz hasonló morális dilemmák mérlegelésének lehetőségét.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben; az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társaskultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészségre nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és az egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együttélés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak a megértését és tiszteletben tartásuk fontosságának felismerését, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismertetésével segíti.

Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az ítélőképesség, az erkölcsi és az esztétikai érzék fejlesztése Órakeret
36 óra
Előzetes tudás A tanuló legyen képes egyéni és közösségi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és a rút között.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A tanulók törvénytisztelő, türelmes magatartásának, mások elfogadásának megalapozása.
2. A saját értékek felismerése, törekvés erősítése véleményének kulturált megfogalmazására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi alaptulajdonságok felismerése, megnevezése.
2. Követendő példaképek választása.
3. Elítélendő magatartás felismerése.
4. Helyzetnek megfelelő kommunikációs forma és viselkedés gyakorlása.
5. Kommunikációs és metakommunikációs jelek összehangolása.
6. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.

Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során.
2. Verbális és nem verbális jelek, mimika, testtartás.
3. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok.
4. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Tanulói tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből.
2. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és megfogalmazása, önjellemzés.
3. Társak, környezet jellemzése.
4. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
5. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása.
6. Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása.
Magyar nyelv és irodalom;
osztályfőnöki óra:
szövegértelmezés, szövegelemzés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rokonszenv, ellenszenv, hűség, hűtlenség, alkalmazkodás, gyávaság, bátorság, bizalom, bizalmatlanság, vita, magánélet, közélet, hit, öröm, szenvedés.
Tematikai egység Egyén, közösség, társadalom Órakeret
19 óra
Előzetes tudás Formális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önismeret fejlesztése, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igény kialakítása, fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Kapcsolati háló felrajzolása, saját helyzet rögzítése, törekvés a minél jobb pozíció megszerzésére.
2. Saját közösségek.
3. A közösségekben, társaságokban történő állandó változások.
4. Barátságok, kapcsolatok.
5. Különböző közösségek - különböző viselkedési elvárások.
6. Annak felismerése, hogy mit helyes és mit nem helyes tenni az adott közösségben.
7. Társadalmi normák, kívánatos, elfogadható, elfogadhatatlan magatartás.

Ismeretek
1. Közösségek - erőt adó közösség.
2. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség.
3. Együttérzés másokkal.
4. Páros kapcsolatok és közösségi kapcsolatok - hasonlóságok és különbségek.
5. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek.

Tanulói tevékenység
1. Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban.
2. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon keresztül. Szerepem a közösségben.
3. Az egyén és a csoport közti segítségnyújtás lehetőségei.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás.
Osztályfőnöki óra:
leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban; mások megismerése, megítélése és a kommunikáció;
családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás; a kamasz helye a harmonikus családban; a viselkedési normák és szabályok szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
Tematikai egység Aktuális társas helyzetek Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Iskolai közösség és társas magatartás szabályainak ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az önismeret fejlesztése, konfliktusok feloldása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Barátságok, kapcsolatok kialakítása.
2. Konfliktusok, ellentétek okainak felismerése.
3. Tapintat kialakítása mások érzéseivel kapcsolatban.
4. Feszültségek feloldása.

Ismeretek
1. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés.
2. Megértés más viselkedésével kapcsolatban.
3. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.

Tanulói tevékenység
Szituációs játékok: A jó és a rossz közötti választás, szabályhoz kötődés és lelkiismeret, az előítélet és megnyilvánulási formái. Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Komplex, kritikai gondolkodás.
2. Tolerancia.
3. Értékazonosulás, értékválasztás. és szabályok szerepe.
Osztályfőnöki óra:
leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban; mások megismerése, megítélése és a kommunikáció; családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás; a kamasz helye a harmonikus családban; a viselkedési normák
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. a követendő magatartásminta kiválasztására,
2. empátiára, toleranciára a társadalmi, etnikai, nemi különbözőségekkel szemben,
3. saját véleményének kialakítására, mások véleményének tiszteletben tartására,
4. alkalmazkodni a közösséghez,
5. idegenekkel szemben megfelelő távolságtartásra, a túlzott bizalom elkerülésére.

INFORMATIKA

11-12. évfolyam

A tantárgy a szakmai ismeretekhez kapcsolódó internetes és más tömegkommunikációs technikák alkalmazásának tudatos megismertetésével, új tartalmak felkutatására nevel. Ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulónak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az önismeret és társaskultúra fejlesztésében az internethasználattal összefüggő magatartási és etikai szabályok betartásával, a társadalmi kapcsolattartás elektronikus formáinak megismerésével. A médiatudatosság területén az informatikai eszközök használati szabályozásának, a függőség elkerülésének tudatos irányításával, az internetes tartalmak valóságtartalmának szűrésével kap eszközöket a tanuló a függőség elkerülésére.

A tantárgy fontos szerepet tölt be a digitális kompetenciaterület fejlesztésében az informatikai eszközök használatának készségszintűvé emelésével, a gyakorlati élet minden területére kiterjedő felhasználás lehetőségeinek bemutatásával.

Tematikai egység /
Fejlesztési cél
Számítógép alkalmazása Órakeret
57 óra
Előzetes tudás 1. Kommunikációs készség.
2. Problémamegoldó képesség.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
2. A számítógép-használat nyújtotta lehetőségek felismerése, és alkalmazása a mindennapi tevékenységekben.
3. Az etikai szabályok ismerete és szem előtt tartása a világháló használatakor.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A balesetmegelőzés szabályainak betartása.
2. Számítástechnikai eszközök kezelése.
3. Az iskolában használatos operációs rendszer ismerete, segédprogramok használata.
4. A számítógép használata a tanulásban, az ismeretszerzésben.
5. Szöveg- és ábraszerkesztési ismeretek.
6. Adatbázis- és táblázatkezelés egyszerűbb eseteinek ismerete.
7. Hardvereszközök fajtáinak, jellemzőinek megismerése.
8. Hálózati alapismeretek.
9. Szórakoztató, fejlesztő szabadidős célú felhasználás megismerése.

Ismeretek
1. Dokumentumkészítés.
2. Számítógéphez kapcsolódó eszközök használata (nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép, modem, CD-, DVD- lejátszó).
3. Hálózati alkalmazások, keresőprogram használata.
4. A számítógép alkalmazása során felmerülő etikai és egészségügyi fenntartások.
5. Játékprogramok.

Tanulói tevékenység
1. A géphasználat során felmerülő fogalmak értelmezése, rendszerezése.
2. Az általában használatos dokumentumformák, szoftverek alkalmazása.
3. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés.
4. Hálózatra kapcsolódás, kapcsolat bontása.
5. Adott tartalmak, képek megkeresése keresőprogram segítségével, adatok értelmezése, felhasználása (menetrend, térkép).
6. Levelezőprogram használata, levélküldés, -fogadás, az udvariassági formulák ismerete és használata.
7. A számítógéphez csatolható eszközök használata.
8. Produktumok készítése közös munkával (az osztály életéről, kirándulásról).
9. Játékprogramok mértékletes használata.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Megfigyelőképesség.
2. Irányított, tartós, tudatos figyelem.
3. Emlékezet tartóssága, mobilizálása.
4. Problémamegoldó képesség.
5. Finommotorika.
Magyar nyelv és irodalom:
pontos szövegírás jelentősége, helyesírás.

Testnevelés és sport:
egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szakkifejezések a számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatban (pl. e-mail, vírus, belépés, jelszó, megnevezések).
Tematikai egység / Fejlesztési cél A számítógép használata során felmerülő etikai és technikai kérdések Órakeret
15 óra
Előzetes tudás A számítógép használata során fellépő problémák feltérképezése.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A számítógépet és tartozékait kíméletesen, szakszerűen használni.
2. Balesetmentes, költségkímélő alkalmazás.
3. A világhálóról szerzett információt kritikával, fenntartással, a tanuló által feltett információt felelősséggel kezelni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szakszerű eszközhasználat.
2. Egészségmegőrzéssel kapcsolatos ismeretek.
3. A világháló használata a káros oldalak mellőzésével.
4. Megfontolt tartalmak elhelyezése a világhálóra.
5. Önkorlátozás a számítógép használatának időtartamára.

Ismeretek
1. A használt eszköz értéke és kíméletes alkalmazása.
2. Az alkalmazás során felmerülő etikai kérdések áttekintése.
3. A számítógép használata során szükséges egészségvédelmi feladatok.
4. Káros szokások kialakulásának megelőzése.

Tanulói tevékenység
1. A gép és a perifériák megfelelő használata.
2. Az egészségkímélő géphasználat feltételeit számba venni, és alkalmazni.
3. Etikai kódex közös összeállítása. A tilalmak számbavétele, indoklása.
4. A számítógép-függőség kialakulásának megelőzése.
5. Az agresszivitást erősítő játékok kerülése.
6. Meggondolt, körültekintő kapcsolatteremtés, vásárlás a világhálón.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek:
1. Szóbeli és írásbeli kifejezőképesség.
2. Figyelem terjedelme, pontossága.
3. Emlékezet mobilizálása.
4. Szabályalkalmazás, szabálykövetés.
5. Összefüggés-felismerés.
Osztályfőnöki óra:
káros hatások.

Testnevelés és sport:
egészségvédelem, állóképesség megőrzése, finommotorika.

Magyar nyelv és irodalom: helyesírás, szókincs.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szakkifejezések a számítógépes alkalmazásokkal kapcsolatban (pl. közösségi oldal, blog, csetelés, illegális letöltés, jogdíj).
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. a biztonságos, önálló eszközhasználatra,
2. az igénynek megfelelő tartalom keresésére és önálló felhasználására,
3. a megismert alkalmazásokat kis segítséggel, önállóan használni,
4. a célnak megfelelő produktumokat készíteni,
5. önkorlátozásra, a káros tartalmak kerülésére,
6. saját és mások személyiségi jogainak, intim szférájának megvédésére.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

11-12. évfolyam

A tantárgy sajátos fejlesztési célja az erő, az állóképesség, a gyorsaság és az ügyesség növelése, a motoros, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése.

További cél a helyzetfelismerő képesség fejlesztése, komplex személyiségfejlesztés, a szociális és emocionális aspektus hangsúlyával. Fontos a motiváció felkeltése a szabadidő- és diáksportokra, a testnevelés és sportági ismeretek bővítésére, a preventív és egészségtudatos szokások kialakítására a tanulókban. A testnevelés kiemelten támogatja a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását, szükség szerint a tartás javítását, korrekcióját. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos fiatal kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, erősítve a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. Hangsúlyossá válik a munkavállaláshoz szükséges fizikai kondíció és az egésztudatosság beépülése a személyiségvonások rendszerébe, a motoros aktivitásban vezető szerephez jut a rekreativitás, a szabadidős fizikai tevékenység. A középfokú oktatásban részesülő enyhe értelmi fogyatékos fiatalok tehetséggondozásának egyik fő terepe a versenysport.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése terén, a testnevelésórákon, vagy szabadős sporttevékenységek keretében számos alkalom kínálkozik az auditíven érzékelt beszéd megértésére és a megértettek alkalmazására.

A matematikai kompetencia fejlesztése indirekt módon, transzferhatások révén, funkcionális képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet fejlesztésével valósul meg.

A természettudományos kompetencia a mindennapi élet természettudományi műveltségeként, egészségvédelmi, betegség- és balesetmegelőzési ismeretekként van jelen a testnevelés órákon.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül az erkölcsi, az önismereti, a másokért való felelősségvállalás fejlesztése valósulhat meg egyértelműen, de áttételesen szinte valamennyi nevelési célnak megfeleltethető a tantárgy.

Tematikai egység / Fejlesztési cél Motoros képességfejlesztés - edzettség, fittség Órakeret
72 óra
Előzetes tudás 1. Bemelegítési technikák alkalmazása.
2. Négy-nyolc ütemű gyakorlatok végrehajtása.
3. Függeszkedés bordásfalon, kötélen, gyűrűn.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
2. Testépítés természetes eszközökkel, egészségvédelemmel.
3. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Minőségelvű motoros tevékenységek tökéletesítése.
2. Sportági tevékenységre épülő kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
3. Vízi biztonság megteremtése, a víz mint az egyik őselem gyógyhatásainak tudatosítása.

Ismeretek
1. A fittség és az edzettség kritériumai.
2. A terhelés élettani és pszichés értelmezése.
3. A korábbi nyolc évfolyamon tanultak elmélyítése, készségszintre emelése.
4. Gimnasztika.
5. Egyensúly-gyakorlatok.
6. Küzdőgyakorlatok.
7. Zenére végzett gyakorlatok.
8. Légző gyakorlatok.

Tanulói tevékenység
1. Differenciált, egyéni edzésterv készítése - segítséggel.
2. Négy-nyolc ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és tornaszerekkel (labda, kötél, gyűrű, zsámoly, tornapad).
3. Tornaszereken történő célirányos mozgások: függeszkedések, mászások.
4. Önállóan végzett bemelegítés (8-10 gyakorlatnyi).
5. Bemelegítő mozgásanyag tervezése és kivitelezése.
6. Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása.
7. Testépítés - minden izomcsoport harmonikus fejlesztése a gerinc és az ízületek védelmével.
8. Tesztek, felmérések kizárólag diagnosztikus célzattal:
a. motoros (Cooper),
b. kardio-respiratorikus, c. állóképesség,
d. erő,
e. izomerő,
f. állóképesség,
g. testösszetétel.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Döntési képesség.
2. Térkihasználási képesség.
3. Transzferhatások.
Magyar nyelv és irodalom:
az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.

Osztályfőnöki óra:
egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Speciális kifejezések az edzésekkel kapcsolatban.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Motoros készségfejlesztés - mozgástanulás Órakeret
114 óra
Előzetes tudás 1. Alakzatváltozásokban való együttműködés.
2. Egyensúly-gyakorlatok végrehajtása egyensúlyvesztés nélkül.
3. Erőfeszítésre és kitartásra való képesség fejlesztése.
4. A tanult mozgáselemek önálló végrehajtása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Természetes mozgásformák továbbfejlesztése.
2. Sportágak technikai elemek megismerése.
3. Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Térbeli és energiabefektetésre vonatkozó tudatosság fejlesztése.
2. Tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó képességek fejlesztése.

Ismeretek
1. Új sportági ismeretek és rendszerek alapjai.
2. Mozgásos tapasztalatszerzés a néptánc, a történelmi táncok, társastánc és modern mozgáselemek tárából.
3. Rendgyakorlat.
4. Torna.
5. Támaszgyakorlatok.
6. Mászás, vándormászás.
7. Függeszkedés, lendülés.
8. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc.
9. Atlétikai elemek:
a. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
b. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal.
10. Tánc: népi és régi stílusú táncok, új stílusú táncok, sport jellegű
táncok megismerése.
11. Úszás.
12. A vízből mentés elemi szabályai.

Tanulói tevékenység
1. Természetes mozgások végrehajtása (sportágspecifikus jelleggel).
2. Technikai és taktikai elemek véghezvitele (egyéni szintű) cselekvési biztonsággal.
3. Szervezést elősegítő gyakorlatok: rendgyakorlatok, alakzatok felvétele, menetelések, ellenvonulások, nyitódások, zárkózás, szakadozások.
4. Térköz, távköz, takarás, igazodás, testfordulatok adott irányokba járás közben.
5. Nyitódás, felzárkózás, felfejlődés, szakadozás.
6. Soralkotások egyes és többes vonalban, oszlopban menetelés alakzatfelvétellel.
7. Támaszgyakorlatok, függés és egyensúlygyakorlatok talajon, padon, tornaszekrényen, gerendán, gyűrűn, bordásfalon.
8. Mászás kötélen, vándormászás bordásfalon.
9. Függeszkedés, lendülés, lengés, hintázás szereken.
10. Guruló átfordulás előre-hátra, tigrisbukfenc gyakorlása.
11. Járások, futások, dobások, ugrások, lökések, hajítások.
12. Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal, verseny, időmérés.
13. Tudatos, gyakorlati alapú tapasztalatszerzés a hazai és külföldi sportjátékok technikai és taktikai készletéből.
14. Tánc, művészeti előadás és más mozgásformák alkalmazása az önreflexió és önkifejezés érdekében.
15. Tánctanítás, tutorálás mozgásos programokban, gyakorlatokban.
16. Úszás: gyors-, mell-, hátúszás saját tempóban, a pillangóúszás elemei, indulási és beérkezési technikák, vízi sportjátékok.
Magyar nyelv és irodalom:
az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.

Osztályfőnöki óra:
Helyes higiénés szokások. Balesetvédelem.

Etika:
versenyszellem, nyertes elismerése, szabályok betartása.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Instrukcióra gyors, pontos reagálás képessége.
2. Imitációs és elemző képesség.
3. Alkalmazkodási képesség.
4. A mozgás örömének átélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Balesetvédelemmel és balesetmegelőzéssel kapcsolatos fogalmak, támasz, átfordulás, tigrisbukfenc, ugróerő, lendület, gyorsítás, lassítás, rajtolás, átlépő technika, hajítás, dobás, lökés, vetés, start, fejes, forduló, a vízből mentés fogalomtára.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Játék Órakeret
72 óra
Előzetes tudás 1. A játékok, feladatok szakszavainak értelmezése és azoknak megfelelő cselekvés.
2. A labda céltudatos irányítása.
3. A sportjátékok szabályainak betartása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Együttműködés, kooperáció elősegítése.
2. A versenyszellem és a sportszerűség kialakítása és fenntartása.
3. Élethosszig űzhető szabadidős tevékenységek megismertetése és megkedveltetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Személyes és társas folyamatok pozitív alakítása a megismerésben, az értékelésben, az asszertivitásban, a sportszerűségben és a sikerorientáltságban.
2. Testnevelési és sportjátékok stratégiai és taktikai elemeinek megismerése, szabályainak rendszere, szabálykövetés és kritikai értelmezés.
3. Csapatépítés.
4. Sportági előkészítő kreativitás és kooperativitás fejlesztése.
5. Inklúzióra, társadalmi integrációra előkészítés, érzékenyítés.
6. Érzelmek és motivációk szabályozásának megvalósítása.
7. Játékszabályok által döntésképesség és szabálytudat kialakítása.
8. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben.
9. Személyes és társas folyamatok megélése.
10. A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata.
Magyar nyelv és irodalom:
az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.

Ismeretek
1. Dobó- és elfogójátékok.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel.
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés védővel szemben.
4. Átadások helyben és mozgás közben.
5. Célba rúgó és célba dobó játékok.
6. Kosárlabda.
7. Labdarúgás.
8. Röplabda.
9. Kézilabda.
10. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel.
11. Szabadidős teremjátékok.

Tanulói tevékenység
1. Dobó és elfogó játékok játszása.
2. Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel (kidobós).
3. Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés, védővel szemben, átadások helyben és mozgás közben, célba rúgó és célba dobó játékok.
4. Küzdősportok (judo) - önvédelemi megközelítéssel (esések, gurulások, szabadulások).
5. Szabadidős teremjátékok: gombfoci, asztali foci, darts, asztalitenisz, asztali hoki.
6. Preventív játékok és tevékenységek vízben.
7. Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és reprodukciója.
8. Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálytudat.
2. Kooperativitás.
3. Asszertivitás,
4. Kudarc és győzelem sportszerű megélése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékok neve és szabályai, büntetődobás, büntetőrúgás, oldalbedobás, sarokrúgás, szerelés, becsúsztatás, ívelés, feladás, sáncolás, csatár, középpályás, védő, kapus, kapáslövés, önvédelem, esés, gurulás, szabadulás.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Versenyzés Órakeret
72 óra
Előzetes tudás 1. Együttműködés a csapattársakkal, versenytárssal.
2. Az egyszerűsített sportági versenyszabályok betartása.
3. A labdakezelési ismeretek gyakorlati alkalmazása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre: sor- és váltóversenyek, illetve egyszerűsített sportági versenyek esetében.
2. Olimpikonok, paralimpikonok tiszteletére nevelés.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Sportági versenyek, versenytapasztalatok megszerzése a diáksport, élsport és szabadidősport terén.
2. Sportszerűség fogalmi jelentésének ismerete.
3. Az olimpia- és sporttörténet nagy alakjai, emblematikus személyiségei, híres magyar és nemzetközi sportolók megismertetése a múltból és a jelenből.
4. Példakép (választás, a választás megindokolása).

Ismeretek
1. Egyénileg, párban és csoportosan végrehajtott versenyfeladatok, a sportági versenyek szabályainak, technikájának és taktikájának elemei.
2. Sorversenyek. Váltóversenyek. Futóiskola. Ugróiskola. Dobóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó verseny. Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok szabályainak megismerése.
3. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok.
4. Küzdősportok elemei.
5. Az olimpiák története - sportidolok, paralimpia.

Tanulói tevékenység
1. Sportági versenyek - szükség szerinti egyszerűsített szabályokkal - gyakorlása. Váltóversenyek.
2. Futóiskola - futóversenyek (gyors, kitartó, gát, staféta).
3. Ugróiskola - magas-, távolugrás.
4. Dobóversenyek (célba, távba különféle eszközökkel).
5. Sorversenyek. Váltóversenyek. Kötélugró verseny. Kosárra dobó verseny. Labdavezetési verseny. Kidobó játék. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, zsinórlabda játékok szabályszerű, csapatok közötti játéka.
6. Népi gyermek versenyjátékok, versenyfeladatok (bigézés, karikahajtás, dióleső, tojásba vágás, csizmadobáló).
7. Úszóverseny egyszerűsített szabályokkal.
8. Küzdősportok elemei - birkózás, keleti küzdősportok elemei.
9. Sor- és váltóversenyek szabályinak ismerete és betartása.
10. Egyszerűsített sportági versenyek ismerete és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával.
11. Példakép keresése híres magyar és nemzetközi sportolók és csapatok közül (képek, eredmények, versenyek látogatása, kulturált szurkolás).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Szabálykövetés, szabálytartás.
Informatika: képek, eredmények keresése honlapokon.
Etika: önismeret - testi és lelki egészség.
2. Egészséges versenyszellem.
3. Kooperáció.
4. Koordináció.
5. Döntési és reagáló képesség.
Magyar nyelv és irodalom:
viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés.

Osztályfőnöki óra:
egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A játékok neve és szabályai; erőszakos, kíméletes, sportszerű, „fair play”, esélyegyenlőség, teljesítmény, olimpikon, paralimpia.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés Órakeret
30 óra
Előzetes tudás 1. A gyakorolt mozgáselemek, szabadidős tevékenységek ismerete.
2. Egyszerű relaxációs gyakorlatok irányítás melletti elvégzése.
3. Az egészséges életmód alapelemeinek ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra, egészségtudatosságra nevelés.
2. Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása.
3. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés.
4. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepe.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Igénykeltés a mozgásban gazdag életformára, a terhelés alakítására és kontrolljára való képesség kialakítása.
2. Optimális testtömeg és fittség paramétereinek kialakítása és fenntartása.
3. A relaxáció és stresszoldás mint a lelki egészség megőrzésének egyik eszköze.
4. Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, szenvedélybetegségek hatásai a testi-lelki egészségre.
5. Primer prevenció és az életvezetés kapcsolatrendszere: szokások, egészségfejlesztés, egészségtudatosság.
6. Egyéni felelősség és döntés az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.
7. Biztonság és környezettudatosság.
8. Rendszeres testmozgás, sport egészségmegőrző hatása.
9. Önkontroll, önuralom.
10. Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtásának képessége - a védő-óvó intézkedések ismerete és gyakorlata (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat).
11. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése.
12. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással.
Magyar nyelv és irodalom:
gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotások az egészség- betegség témaköréből.

Ismeretek
1. Otthon is végezhető testgyakorlatok.
2. Táncok különféle műfajai.
3. Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata.
4. Relaxációs gyakorlatok.
5. Egészséges életmód alapelemei - étkezés, ruházat, pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése, betegségek megelőzése, prevenció, védőoltások szerepe.
6. Természetben űzhető sportok (balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem elsajátítása).
7. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
8. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt helyen.
9. Könnyített testnevelés.

Tanulói tevékenység
1. Egészségfejlesztő motoros tevékenységformák - egyénileg, párban, csapatban.
2. Otthon is végezhető testgyakorlatok táncos elemei (aerobic, talajtorna).
3. Relaxációs gyakorlatok: légzőgyakorlatok, figyelemösszpontosító és lazító testtartások.
4. Természetben űzhető sportok: labdajátékok, futóversenyek, túra, kocogás, tájfutás - balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem rendszeres elvégzése (krémezés, ruházat, ellenőrzés).
5. Kerékpározás, görkorcsolyázás.
6. Úszás természetes vizekben - csak engedélyezett és kijelölt helyen.
7. Könnyített testnevelés: a tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok (a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint, a tantervben foglalt, nem ellenjavallt gyakorlatok, feladatok végrehajtása).
8. Testtartásjavító gyakorlatok: preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Egészségtudatosság.
2. Mozgásigény.
3. A körülményekhez való alkalmazkodás.
4. A természet szeretete, fenntartható fejlődés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Higiéné, relaxáció, edzettség, fittség, túra, bioritmus, gyógytestnevelés, korrekció, napsugárzás, UV-A és UV-B, kullancs, prevenció, drog, önuralom, önkontroll, testtartás, tájfutás, tájoló, térkép, terep, önkarbantartás, tréning, örömtréning.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes
1. a menet- és ütemtartásra, hosszabb távú egyenletes, lassú futásra,
2. a hatékony mozgásszabályozásra, két-három mozgáselem összekapcsolására a gyakorlatok során,
3. a gyakorolt mozgáselemeket, sportágakat szabad térben, más körülmények között alkalmazni.
4. a szergyakorlatok képesség szerinti teljesítésére, önálló végrehajtására,
5. az ugróerő és a súlypont emelkedésének tudatos szabályozására
6. a tánc és a közös mozgás élményének átélésére,
7. önállóan bemelegíteni,
8. a sportot életritmusába beépíteni,
9. legalább egy úszásnemet biztonságosan művelni,
10. versenyjátékok, versenyfeladatok szakszavait értelmezni, és képes az azoknak megfelelő cselekvésre,
11. a labdát céltudatosan irányítani,
12. a labda- és sportjátékok szabályait betartani, a csapatszerepeket felismerni,
13. a szabályok betartásával aktívan részt venni a közös játékokban, versenyekben,
14. higiénés ismereteit rutinszerűen alkalmazni,
15. a relaxációs gyakorlatokat önsegítő rendszerében alkalmazni, nyugalmi és stresszhelyzetben szokásrendszerébe integrálni az egészségtudatos magatartásformákat.

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA

11-12. évfolyam

Az osztályfőnöki órák sajátos szerepet töltenek be a tantárgyak rendszerében. Tartalmaik, tevékenységeik közvetlenül szolgálják a nevelést, mintegy szintetizálva az egyes tantárgyakban közvetített fejlesztési, nevelési célokat, az iskolai nevelési folyamatot, lehetőséget biztosítva a tanítási órákon elsajátítottak elmélyítésére, aktualizálására, a tudásanyagnak értékmozzanatokkal történő felruházására. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki tevékenység tanórai kereteként, tematizáltan segíti a tanulók megismerését, az egyéni sajátosságokhoz illeszkedő személyiségfejlesztést. Célja fejleszteni - a konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével - a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát, a tanulók társas, egyéni és iskolai kapcsolatát, a szabálytudatot. Hozzájárulni - az egyéni szükségletek mentén - az énkép, az önértékelés alakításához, a közösen kialakított magatartási és viselkedési szokások elsajátításához, az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia, az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázatvállalás attitűdjeinek kialakulásához. Feladata, hogy erősítse - a terápiás eljárások alkalmazásával - az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktusok kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Adjon képet a serdülőkor testi-lelki változásairól - tudatosítsa a saját élményeket, véleményeket. Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával - saját élmény eseti bekapcsolásával - pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek használatának veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről. Szerezzenek a tanulók saját tapasztalatokat - események, történések közös elemzésével, egyéni gyűjtőmunkával - a felelős állampolgári viselkedésről, a környezettudatos, fenntartható fejlődésről. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a tanuló a munka világáról, a szakmákról. Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése - szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően - a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében.

A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében:

Erkölcsi nevelés: irodalmi művek, irodalmi szereplők megismerésén keresztül pozitív és negatív példa felismerése, pozitív mintakövetés.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés: hazánk múltjának, jelenének megismerése az írók, költők szemével.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: a közéletiség felismerése az olvasott szövegekben, demokratikus jogokért való küzdelem megjelenésének nyomon követése a múlt irodalmában.

Az önismeret és a társaskultúra fejlesztése: szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztésével segíteni a társas érintkezést. Önismeret fejlesztése a tanórai teljesítmények értékelésével, folyamatos visszajelzéssel. Saját személyiség megismerése, fejlesztése az improvizatív és irányított szerepjátékokkal, tanórai munkával.

A testi és lelki egészségre nevelés: az egészséges és tudatos életmód jellemzőinek megismerése ismeretterjesztő és irodalmi szövegekben. Ennek felismerése, saját személyre vonatkozó lehetőségek megfogalmazása.

Családi életre nevelés: irodalmi művekben megismert pozitív és negatív családpéldák, családmodellek, erkölcsi normák felismertetése, közös megfogalmazás, véleménynyilvánítás gyakorlása.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: a személyiségfejlesztő nevelés során megjelenő odafigyelés, elfogadás, együttérzés, segítés irányított megbeszélése irodalmi művek kapcsán. Gyakoroltatás szituációs játékokban, szerepjátékokban való megjelenéssel.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: helyes szokásrend következetes alakítása különböző környezeti tényezők között (osztály, iskola, könyvtár, színház).

Pályaorientáció: a munka világáról szóló ismeretterjesztő, irodalmi művek elemzése, megbeszélése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés: az egyén, a család, a társadalom gazdasági lehetőségeinek változását feltáró művek olvasásával ismeretet nyújtani a tanulóknak többek közt a tulajdonviszonyok, az érdekérvényesítés, a munkamegosztás, a családi élet, a hivatalos ügyintézés, a gazdálkodás témakörökben.

Médiatudatosságra nevelés: ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek gyakorlása.

A tanulás tanítása: egyénre szabott motiváció, egyéni tanulási módok feltárása, egyénre szabott értékelés, feladatadás segítségével el kell érni az önálló ismeretszerzési képesség fejlődését.

A kulcskompetenciák közül a tanításában hangsúlyosak az alábbiak:

Anyanyelvi kommunikáció: a tantárgy tanítási tartalmait felhasználva, az egyéni különbségeket figyelembe véve hangsúlyos szerepet kell kapnia az önkifejezésnek, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztésének.

Szociális és állampolgári kompetencia: a kellő önismeret alakításával tudja a tantárgy segíteni a társadalmi beilleszkedést.

Hatékony, önálló tanulás: egyéni képességekhez igazodó ütemben és elvárással a tanulás tanításához kapcsolódó tantárgyi elemek elsajátíttatása segíti ennek a kompetenciának a fejlesztését.

Tematikai egység / Fejlesztési cél Beilleszkedés - Alkalmazkodás Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Helyes értékválasztás.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Reális pályatervezés, osztályközösség megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. A szabályok elfogadása.
2. Helyes napirend kialakítása.
3. Érzelmi azonosulás az elődök tetteivel.
4. Szolidaritás a rászorulókkal szemben.
5. Aktív részvétel a lakóközösség és az iskolaközösség életében.
6. Bekapcsolódás a helyi öntevékeny csoportok munkájába (szakkör, énekkar, tánccsoport).

Ismeretek
1. Tanulói jogok és kötelességek.
2. Házirend.
3. Tűz- és balesetvédelem.
4. Napirend.
5. Tanórán kívüli elfoglaltságok.
6. Tanulás és tudás.
7. „A tanulás tanulása”, az egyén szerepe.
8. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok.
9. Bevált és új tanulási módszerek kialakítása.
10. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).

Tanulói tevékenység
1. A házirenddel, munkarenddel kapcsolatos kérdések megvitatása (kérdések megfogalmazása).
2. Időbeosztás, órarend.
3. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok mérlegelésével.
5. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban.
6. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok együttműködésének tapasztalatairól.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Szerialitás.
Magyar nyelv és irodalom; testnevelés és sport: egészséges életmód.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt, közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív tevékenység.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Önismeret - Testi és lelki egészség Órakeret
21 óra
Előzetes tudás 1. Saját jó és rossz tulajdonságok ismerete.
2. Mondanivaló megfogalmazása összefüggően, több mondatban.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Mondanivaló árnyalt közlése szóban és írásban.
2. Lényeges és lényegtelen körülmény egyre biztosabb megállapítása.
3. Törekvés a káros szokások kijavítására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Reális önismeret.
2. Sérelmeiről beszél a tanuló.
3. A kritika elviselése, kiállás a saját vélemény mellett.
4. Hatékony és konstruktív részvétel a szűkebb környezet életében.
5. A káros szenvedélyek felismerése, kialakulásuk elkerülése.
6. Segítségkérés módjának és helyének megismerése.
7. Segélykérő telefonszámok ismerete.

Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés.
2. Lelki bántalmak, sérelmek következményei.
3. Feszültségoldás.
4. Egymás megítélése.
5. Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés kialakítása.
6. Negatív tulajdonságok számbavétele.
7. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásának megelőzése.
8. Dohányzás (aktív - passzív).
9. Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta).
10. Fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat.
11. Fertőző betegségek (AIDS, hepatitis).
12. Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya, sportfogadás).
13. A különböző, prevencióval foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.
Testnevelés és sport:
mozgáskoordináció fejlesztése.

Tanulói tevékenység
1. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése.
2. Önjellemzés készítése, és megismertetése a társakkal (önkritika).
3. Javaslatok és tervkészítés a „hibajavításra”.
4. (Külső és belső tulajdonságok számbavétele) fénykép nézegetése: régi - új, mi változott?
5. Feszültségoldásra alkalmazott módszerek megosztása társakkal.
6. A feszültségoldás önpusztító formáinak kerülése (módszerek a lelki egyensúly visszaállítására).
7. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn, bemutatásuk helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
8. Ellenszenv, rokonszenv, őszinteség, hazugság, választás, döntés, helyzetek megoldása, a választott megoldás indoklása.
9. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott jellemzés elfogadása, vagy elutasítása.
10. Saját élmények a témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók).
11. Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a negatív hatásokról.
12. Megelőzés.
13. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról, hogyan lehet kikerülni ezeket a helyzeteket (alkohol, cigaretta és drog visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód segítségével.

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
2. Emlékezet - rövidtávú: diktálás utáni írás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Konfliktuskezelés, egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély, függőségkerülés, -elhárítás, önismeret, önjellemzés, önkritika, tervkészítés, hibajavítás, feszültségoldás, megelőzés, reális, pozitív és negatív változás, önpusztítás, prevenció.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Aktuális témák Órakeret
39 óra
Előzetes tudás A tanuló saját környezetének ismerete, az események számontartása.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai 1. Egyéni és társadalmi ünnepek ismerete, számontartása.
2. Mások ünnepeinek megismerése, elfogadása (tolerancia), ünneplésének a tisztelet megadása.
3. Aktív részvétel az intézmény és a lakóhely életében.
4. Osztályközösség alakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési követelmények
1. Szűkebb és tágabb közösség ismerete.
2. Aktivitás, együttműködés.

Ismeretek
1. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete.
2. A közösség építése érdekében a tanuló saját teendőinek feltérképezése.

Tanulói tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak, történetének megismerése.
2. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás.
3. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
4. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó, plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban, írásban az eseményről).

Hangsúlyosan fejlesztendő képességek, területek
1. Akusztikus figyelem.
2. Emlékezet - hosszú távú: aktív és passzív szókincs használata önálló írás esetén, tanult nyelvtani szabályok alkalmazása.
3. Emlékezet - rövid távú: diktálás utáni írás.
4. Szerialitás.
Magyar nyelv és irodalom:
szövegértelmezés, szövegelemzés.

Testnevelés és sport: egészséges életmód.

Informatika:
tájékozódás, adatgyűjtés a világhálón adott témával kapcsolatban, prezentáció készítése, plakát, meghívó az ünnepekre.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel, osztályközösséggel kapcsolatos fogalmak köre.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén A tanuló képes
1. iskolai és gyakorló műhelyben végzett munkáit a tanult szabályok szerint végezni,
2. meggyőzni, kulturáltan véleményt megfogalmazni, empatikusan együttműködni beszédpartnerével,
3. a környezet és az értékek megismerése alapján azonosulni, elfogadni és szolidárisan viselkedni az aktuális helyzetekben,
4. felismerni az ünnepek és ünneplés helyét és értékét az egyén és a közösség életében,
5. megismeri az aktív közreműködés és részvétel élményét, emlékeket gyűjteni, dokumentálni.

11.4.3. A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 9-10. ÉVFOLYAMÁNAK KÖZISMERETI KERETTANTERVE

TANTERVI BEVEZETŐ

Célok és feladatok

A készségfejlesztő iskola 9-10. közismereti évfolyamai az általános iskolai nevelés-oktatás koncepcionális folytatása. A nevelés-oktatás célja az általános iskolában elsajátított életkezdéshez, pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek megerősítése, a gyengébb vagy sérült funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető munkatevékenységek iránti motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges kompetenciák, magatartásformák kialakítása, a gyakorlati képzés sikerének megalapozása. A tanuló megismeri a gyakorlati évfolyamok munkatevékenységeit, felkészül a gyakorlati ismeretek és tevékenységek elsajátításának megkezdésére. A képzés során a tanuló megismeri, fokozatosan magáévá teszi és elfogadja a reális, képességeit, érdeklődését, lehetőségeit figyelembe vevő, számára elérhető életperspektívát, kialakítja életcéljait. Megismeri és alkalmazza a segítségkérés és elfogadás aktuális helyzethez szükséges formáit, társas kapcsolataiban és kommunikációjában kialakul a megfelelő önbizalomra épülő bátorság, a helyes önértékelésen alapuló közösségi magatartás. Az eltérő tanulási képességek miatt szükséges az egyéni megsegítés és bánásmód alkalmazása, folyamatosan szem előtt tartva a gyakorlati felkészítés eredményességének megalapozását. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati tevékenységekkel és a munkavállalással kapcsolatosan a kommunikáció fejlesztésére a beszéd értése és a beszédprodukció, illetve alternatív kommunikációs eszközök területén egyaránt. A tevékenységek elsajátításának érdekében fontos a nagymozgásos fejlesztés a megfelelő állóképesség kialakulásához, a finommotoros koordináció fejlesztése a sikeres munka- és feladatvégzéshez. A készségfejlesztő iskola olyan nyitott szellemiségű, befogadó intézmény, amelyben minden tanuló számára lehetővé válik a képességeinek megfelelő ismeretek elsajátítása, a munkatevékenységekben rejlő sikerélmény biztosítása, az eltérő adottságok elfogadása és a tanulói közösség ösztönző erejének, lendületének kiaknázása.

Fejlesztési területek - nevelési célok

A tanuló a készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamain erkölcsi nevelés területén megismeri a felnőtt életet strukturáló szabályrendszereket, a szabályok betartásának fontosságát. Felismeri a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló értelmi és érzelmi motívumokat, megkülönbözteti a kívánatos és a nem megfelelő viselkedési formákat a társas érintkezésben. Folyamatosan alakulnak ismeretei a társait érintő érzelmi kapcsolatokról, megéli és tudatosan irányítja saját érzéseit, kiemelten a türelem, az együttérzés, a segítőkészség területén. A képzés során fejlődnek a tanuló ismeretei a nemzeti öntudat és hazafias nevelés területén a társadalom szerkezetéről, a hétköznapi életben végzett munkatevékenységek társadalmi hasznosságáról, a közös nemzeti értékteremtésben az egyének munkavégzési feladatáról. Erősödik szűkebb környezetével és közösségével való együttműködése. Aktívan részt vesz társadalmi rendezvényeken és külsőségeiben is megjeleníti a társadalmi ünnepek, megemlékezések szimbólumait.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén a tanuló felkészül a felnőtt élettel összefüggő állampolgári és demokratikus jogok és kötelességek gyakorlására, megismeri a támogatott döntéshozatal lehetőségét. Iskolai keretek között felkészül a döntések meghozatalában való felelősségre, igyekszik saját jogainak és érdekeinek megfelelő keretek között érvényt szerezni és ebben segítséget igénybe venni.

Az önismeret és társas kapcsolati kultúra terén a képzés lehetőséget nyújt a felnőtt életben betöltendő feladatokkal kapcsolatos reális énkép és önismeret kialakulására, a vágyak és lehetőségek összehangolására. Bővül a társas kapcsolatok szintje, folyamatosan alakul a reális énkép, felismeri az elsajátítható kompetenciák mértékét. Erősödik a fiatalokban a kritikus helyzetek felismerésének képessége és a megoldás érdekében a megküzdési stratégiák alkalmazása. Képessé válik saját emlékeinek feldolgozására, kialakul az ön- és az énazonosság tudata.

A testi és lelki életre nevelés során a készségfejlesztő iskolai képzés közismereti tantárgyai között túlsúlyban lévő testnevelés kiemelten fontos szerepet játszik a helyes életmódra nevelésben, a felnőttként követendő életvitel megalapozásában. A képzés során folyamatosan szem előtt kell tartani a megfelelő állóképesség kialakulásához szükséges erőnlét biztosítását, a munkafolyamatok során esetlegesen kialakuló tartási és mozgásos rendellenességek megelőzését. A tanuló megismeri a testi erőnlét, az egészség és a lelki egyensúly közötti összefüggéseket, tőle telhető módon és mértékben igyekszik a károsító, veszélyeztető hatásokat elkerülni.

A családi életre nevelést a középfokú oktatás időszakában megerősíti, hogy a tanuló megismeri a felnőtt életében megtapasztalható családi kapcsolatokat, felkészül a családban elfoglalt helyének és képességeinek megfelelő részvételre a családi munkamegosztásban. Megismeri a hétköznapi élethelyzetek lehetőségeit családban, lakóotthonban, bővülnek ismeretei az együttéléssel, családi kapcsolatokkal járó konfliktusok kialakulásáról és a megoldások lehetőségéről.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a tanuló ismeretei bővülnek a közösségek tagjainak különbözőségéről, igényli az önkéntes segítségnyújtást a rászorulóknak, átéli a személyes fontosság érzését. Kialakul felelősségérzete a rábízott feladatokkal kapcsolatban, körültekintően jár el tevékenységeiben.

A készségfejlesztő iskolai képzés során erősödik a tanulóban a fenntarthatóság, környezettudatosság területén a környezete megóvására való igény, megismeri és elkerüli a környezetet károsító tevékenységeket. Odafigyel hétköznapjaiban az anyagokkal, energiával történő takarékosságra, igényeit a szükségletekhez és lehetőségeihez hangolja.

A 9-10. évfolyamok során a pályaorientációt segíti a tanuló szűkebb és tágabb környezetének megismerése, saját képességeinek, érdeklődésének kritikus értékelése, kialakul a tanulóban a számára megfelelő gyakorlati munkavégzés, a munkadarab létrehozásának igénye. Motiválttá válik az elérhető munkatevékenységek elsajátítására, gyakorlására és a folyamatos munkavégzésre. Örömét leli a munkával létrehozott érték megteremtésében.

A gazdasági és pénzügyi nevelés területén a tanuló megismeri a társadalmi munkamegosztás alapjait, a munkabér és más támogatások beosztásának fontosságát, a gazdálkodással összefüggő ügyintézések formáit. Tovább formálódnak ismeretei a pénz értékéről, a beosztó családi költségvetés betartásáról.

A készségfejlesztő iskolai tanuló a médiatudatosságra nevelés eredménye képpen gyakorlottan használja az elektronikus információ hordozókat, képes tevékenységeihez, szórakozásaihoz a megfelelő felhasználás alkalmazására. Óvatosan kezeli a médiumok felhasználásában az információk hitelességét, vigyáz személyiségének védelmére. A szabadidő eltöltése során ügyel a média túlsúlyának elkerülésére.

A képzés során a tanulás tanítása területen a tanuló felkészül az iskolai oktatás alatt elsajátított ismereteinek felnőtt életkorban történő folyamatos megújítására, kialakul igénye az önművelésre. Megerősödik benne, hogy a környezet változásait figyelemmel kell kísérni. Felismeri, hogy érdeklődésének kielégítése folyamatosan új ismeretekhez juttatja, amelyek megkönnyítik számára az életben történő eligazodás

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

A készségfejlesztő iskolai közismereti képzés az anyanyelvi kommunikáció terén támogatja a felnőtt élet során a munkavállaláshoz, a felnőtt társas kapcsolatokhoz és a társadalmi szerepvállaláshoz szükséges kommunikációs formák rögzülését, a közösséggel és környezettel kapcsolatos véleményalkotást. Tovább fejlődik a beszédértése és egyre pontosabbá, változatosabbá válik a beszédprodukció. Képes közölni, verbális vagy nem verbális módon, átélt érzelmeit és az eseményekhez kapcsolódó véleményét. Társas kommunikációs kapcsolatokban aktív, a kommunikációt az információszerzés eszközeként használja, minél kevésbé alkalmaz fölösleges echoláliákat.

A képzés során a matematikai kompetencia területen az alapfokú oktatásban elsajátított logikai, matematikai ismeretek rendszerezése történik. A tanuló kognitív képességeinek megerősítése a problémamegoldás területén a minél nagyobb önállóság elérését célozza és támogatja. Készségszintűvé válik a hétköznapokban és a munkatevékenységekben egyaránt fontos szerepet játszó mértékegységek használata és a téri tájékozódás. Felismeri az idő, és a pénz szükségszerű beosztásának elveit, törekszik ezek betartására.

A természettudományos és technikai kompetencia területen a tanuló megismeri a hétköznapokban előforduló legfontosabb természeti jelenségeket és a leggyakoribb technikai eszközök szerepét, működését. Képes egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésére és értelmezésére. Tudatosul az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatása. Az elvárható óvatossággal mozog környezetében, képes a változásokat megfigyelni és megmutatni vagy megfogalmazni. Tisztában van a legfontosabb egészség- és balesetvédelemmel összefüggő ismeretekkel, ezeket betartja és helyesen alkalmazza.

A digitális kompetenciaterület fejlesztésével készségszintűvé válik a napi tevékenységek során alkalmazott infokommunikációs eszközök használata. A tanuló óvatosan és magabiztosan kezeli a hétköznapokban előforduló, háztartásban, a munkához, és a szórakozáshoz használt elektronikus eszközöket. Különösen figyel a médiatartalmak megválogatására, a kapcsolatokban személyiségének védelmére.

A tanuló képessé válik szociális és állampolgári kompetenciáinak megélésére, a családi munkamegosztásban a felnőtt szerep betöltésére, közösségi környezetében igényeinek, jogainak érvényesítésére, kötelezettségeinek teljesítésére. Megismeri és támogatott döntéshozatallal igénybe veszi a demokratikus államszervezet intézményeit.

A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetenciaterület fejlesztésével a tanuló kiismeri magát a társadalmi kapcsolatrendszer elemi szintjén, képes egyre önállóbb interakciók kezdeményezésére. Megismeri képességének terét, elfogadja, összehangolja igényeit, vágyait és lehetőségeit.

Kialakul a tanulóban az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterületen a környezetének és megjelenésének igényességére törekvés, tudatosul önálló ízlésvilága, mindennapjaiba beépül a praktikummal párosuló esztétikum és harmónia.

A hatékony, önálló tanulás iránti igény kialakításával a képzés során a tanuló minden elsajátított eszköz és módszer igénybevételével felkészül a felnőtt élet mindennapjaiban szükséges alkalmazkodásra és önfejlesztésre. Folyamatosan igényli az új lehetőségek megismerését, kíváncsi a változásokra és érdeklődik környezete iránt.

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés - oktatás - fejlesztés területei Tantárgy 9 - 10. évfolyam
9. évfolyam 10. évfolyam 2 tanéves óraszám
Anyanyelv és kommunikáció Kommunikáció 5 5 360
Társadalmi környezet Számolás-mérés 5 5 360
Társadalmi ismeretek 1 1 72
Etika 1 1 72
Osztályfőnöki óra 1 1 72
Életvitel és gyakorlati ismeretek Életvitel és gyakorlat 4 4 288
Gyakorlati képzés előkészítése 2 2 144
Természeti környezet Környezet- és egészségvédelem 2 2 144
Művészetek Ének-zene 1,5 2 126
Ábrázolás-alakítás 2 2 144
Informatika Információs eszközök 2 2 144
használata
Testnevelés Testnevelés 5 5 360
Szabad időkeret 3,5 4 270
Összesen 35 36 2556

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét

Egységesség és differenciálás

A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés és kompetenciastruktúra szerint a gyakorlati tevékenységek kiválasztására. A 9-10. évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok kitűzésével kell elérni.

Tematikai egység / Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység - az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően - lehet konkrét téma: pl. Mértékegységek, méretek, pénz, de képességterület is: pl. Összefüggések felismerése. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret
Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően.
Tantárgyi fejlesztési célok Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
Ismeretek
Tevékenységek
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően
Ismeretekben vagy tevékenységekben hasonló tartalmú tantárgyak tematikai egységeinek jelzése, konkrét tudáselemekkel részletezve
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A tematikai egységben előforduló műveltség kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi összetevőinek jelzése.
A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

Kommunikáció

A készségfejlesztő iskolai évfolyamokon a kommunikáció tantárgy felkészít a minél önállóbb életvezetéshez és egyszerű munkafolyamatok elsajátításához szükséges elsődlegesen verbális és az egyéni sajátosságoktól függően nonverbális információk, utasítások, megértésére és az adekvát, a feladathelyzetekben szükséges beszédprodukció vagy alternatív kommunikációs csatorna alkalmazására. A tantárgy tanulása során az általános iskolai ismeretekre alapozva, az elsajátított képességek szintjéből kiindulva kell különös hangsúlyt fektetni a minél érthetőbb kommunikáció kialakítására. Verbális kommunikáció esetén cél a helyes hangképzés, a minél érthetőbb beszéd, a megfelelő tartalmi mondanivaló fejlesztése, az olvasott és hallott tartalom megértésének gyakorlása, elmélyítése. A nonverbális kommunikációs csatornák alkalmazásában lehetőség szerint törekedni kell a minél pontosabb, árnyaltabb kifejezésmódok kidolgozására, a gyakorlatban lehető legegyszerűbben alkalmazható, jól érthető formában kidolgozott rendszerre. A tantárgy célja, hogy a tanulók nyitottá váljanak kommunikációs feladatok megoldására, minél nagyobb motiváció alakuljon ki a környezettel történő kapcsolatteremtésre, pozitív tapasztalatokkal éljék meg kommunikációs kompetenciájukat. Folyamatosan legyen a tanulónak igénye a környezet megismerésére, a kíváncsiság legyen része mindennapi gondolatainak, alakuljon ki, hogy a kommunikáció a megismerés egyik fontos eszköze. A tantárgy tanulása során fejlődjön a verbális kommunikáció és a metakommunikáció összhangja. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulóban fejlődjön az igény arra, hogy környezete közléseit, információit megértse és önmagát megértesse környezetével. A tanuló képességeihez mérten kapcsolódjon be társas érintkezésekbe, alkalmazza kommunikációs ismereteit, alkalmazkodjon a különféle beszédhelyzetekhez. Kommunikációs helyzetekben ismerje fel a kapott egyszerű információk lényegét, tudja a kapott ismereteket megfelelően értelmezni és képes legyen véleményt alkotni, élményeit megosztani. Próbálja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges ismereteit írásos kommunikációval is bővíteni, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó olvasási és írási feladatokat elvégezni. Egyre bővebb szókinccsel legyen képes érzéseit, kívánságait, problémáit kifejezni.

A tantárgy tanítása különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a szabályok megértésének és a társadalmilag elfogadott viselkedési normák alkalmazásának támogatásával, a közösségi lét és kommunikáció összhangjának erősítésével, a verbális és nem verbális kommunikációs jelzések összhangjának elősegítésével.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén elősegíti a közvetlen környezet megismerését, a nemzeti jelképek, ünnepek kommunikációs szokásrendszerének, jelentőségének és értékeinek megértését.

A tantárgy az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén szerepet játszik a nyomtatott és elektronikus sajtó híreinek megismertetésén, figyelésén keresztül a demokratikus intézményrendszer működésének és eseményeinek értelmezésében, a demokratikus jogok és kötelezettségek gyakorlásának támogatásában.

Az önismeret és társaskultúra fejlesztését a saját tapasztalatok társakkal történő megosztásával, a más személyekkel kapcsolatos események iránti érdeklődés felkeltésével támogatja.

A családi életre nevelés területét az együtt élés szabályainak, a családi eseményeken történő viselkedésnek a megerősítésével, a családi és párkapcsolatok fontosságának tudatosításával szolgálja.

A testi és lelki egészségre nevelés fejlesztési területet az érzelmi élettel és az egészséges életmóddal kapcsolatos kommunikációs kultúra megismerésével segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet a gyakorlati tevékenységek veszélyeinek és a balesetek elkerülésének felismertetésével támogatja. Elmélyíti a fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismereteit a tevékenységekhez szükséges eszközök, anyagok és energia felhasználásával kapcsolatos tudatosság irányításával.

A pályaorientáció területét a tantárgy a gyakorlati munkavégzés szabályainak, lehetőségeinek, fontosságának bemutatásával és az egyéni érdeklődés felismertetésével segíti.

A gazdasági és pénzügyi nevelés fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a felnőtt társadalom munkaalapú berendezkedését, a családi munkamegosztás fontosságát. Médiatudatosságra nevelés területén a tantárgy segít elsajátítani az audiovizuális eszközök helyes és mértékletes alkalmazásának szabályait, a média alkalmazását információszerzésre.

A tanulás tanítása fejlesztési területen a tantárgy segíti a változások megismerésében a kommunikációs technikák alkalmazásának elsajátítását.

A kommunikáció tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a környezet megismerésében, a társas kapcsolatok alakításában lényeges kommunikációs eszközök gyakoroltatásához és a közösségi élethez nélkülözhetetlen közlési és információszerzési igény fejlesztéséhez.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen segíti a különböző helyzeteknek megfelelő viselkedési, önálló véleménykialakítási és képviseleti formák alkalmazását.

A tantárgy az esztétikai és művészeti tudatosság kompetencia fejlődését a kellően tudatos, igényes kommunikáció alkalmazásának támogatásával éri el.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődését a tantárgy a kíváncsiság, az érdeklődés fenntartásával és az információszerzés lehetőségének segítésével éri el.

Tematikai egység 1. Anyanyelv. Beszédfejlesztés. Órakeret
60
Előzetes tudás Érthető, tagolt beszéd. Gondolatok, érzések szóbeli kifejezése.
Tantárgyi fejlesztési célok 1. Ismerkedni saját lakóhelyével, eligazodni a környező utcák térképén, felismerni a nevezetes épületeket és funkcióit.
2. Társalgásba bekapcsolódni, véleményét bátran elmondani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Folyamatosan, megfelelő szókinccsel beszélni.
2. Beszédét rokon értelmű szavakkal színesíteni.
3. Ismereteit és önállósága fokát bővíteni.
4. A környező utcák térképén eligazodni.
5. Nevezetes épületeket (ország, főváros, saját település) felismerni és azok funkcióit ismerni.
6. Saját lakását segítséggel leírni és lerajzolni.
7. Tárgyakat ésszerűen elrendezni a lakásban.

Ismeretek
1. Beszédtechnika javítása. Légző-, fújó-, szívógyakorlatok.
2. Nyelvi kifejezésformák használata az olvasás, írás, beszéd során.
3. Szókincsfejlesztés.
4. Meglévő ismeretek bővítése különböző témakörökben az olvasás segítségével (egészségügyi-, háztartási ismeretek).
5. Szabadidő tervezése (aktív pihenés), családi események, ünnepek.
6. Tapasztalatszerzés a településen (utcán). (Budapest térképe).
7. Az iskola környékéről térkép készítése.
8. Lakás alaprajza, helyiségek.
9. Használati tárgyak praktikus elhelyezése a lakásban.
Társadalmi ismeretek:
lakóhely, közlekedés, lakóhelyhez kapcsolódó történelmi ismeretek,

Környezet-ismeret:
élettelen környezet, felszíni formák,

Életvitel és gyakorlat:
személyes szükségletek, háztartási ismeretek, gondozás, vásárlás,

Ábrázolás - alakítás:
festés, rajzolás a témákkal kapcsolatban,

Ének-zene:
alkalomnak megfelelő dalkincs

Tevékenység
1. Artikulációs gyakorlatok, a kiejtés javítása.
2. A tanult nyelvtani kifejezések, fordulatok alkalmazása.
3. Nyelvtani fogalmakról tanultak elmélyítése (szó, mondat, hang, betű, mondatfajták egyes és többes szám, jelen és múlt idő).
4. Szógyűjtés adott hanggal, szótaggal, szóvégi hanggal.
5. Szavak gyűjtése (szófajok szerint azonos alakú, többjelentésű szavak, szinonim fogalmak, ellentétpárok).
6. A szövegértés folyamatos ellenőrzése változatos témákban (Egészségmegőrzés, káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése).
7. Tisztítószerek, élelmiszerek, háztartási gépek használati utasítása,
8. ételreceptek, prospektusok, közlekedési fogalmak, menetrend, műsorújság. Virágápolással kapcsolatos tartalmainak értelmezése.
9. Családi alkalmakkal, ünnepi események tervezésével, ajándékozással kapcsolatos tapasztalatok megosztása.
10. Séta, nevezetességek, kirakat nézése (alkalmas ajándék keresése).
11. Budapest térképének tanulmányozása, ismerős helyek keresése.
12. Helyek bejárása, saját útvonal megrajzolása.
13. Lakás, otthon (alaprajz, jellemzők: helységek, saját lakrész, szépítése).
14. Berendezés megfigyelése különböző látószögekből.
15. Tárgyak csoportosítása (funkció, összehasonlítás).
Információs eszközök használata:
anyaggyűjtés, szövegírás,
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Aktuális nyelvtani fogalmak és szabályok, felmerülő fogalmak tisztázása, értelmezése. Időpont, időtartam, késés, pontosság, szükséges holmik, luxuscikkek, nevezetes helyek (Vár, Parlament), útkereszteződés, mellékutca, járdasziget, egyirányú utca, vizes helyiségek, lakószobák, mellékhelyiségek, szerszámok, eszközök, háztartási gépek, dísztárgyak.
Tematikai egység 2. Olvasás - írás Órakeret
100
Előzetes tudás 1. A nagybetűk helyes használata mondatkezdéskor, és mondaton belül.
2. A leírtak valóságtartamának vállalása.
Tantárgyi fejlesztési célok 1. Az olvasottakat röviden összefoglalni.
2. Mondatot helyesen leírni, az esetleges hibákat kijavítani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Egyszerű, tagolt szöveget olvasni, az olvasottakat röviden összefoglalni, értelmezni.
2. Olvasási technikáját fokozatosan javítani.
3. Rendezett külalakkal, olvashatóan írni, egyszerű hibákat megtalálni, javítani.
4. Szavakat csoportosítani és azokat leírni.
5. Törekedni a pontos és tempós munkára.
6. Valós eseményeket néhány mondattal megfogalmazni.
7. Rövid történet, irodalmi alkotást elolvasni, a szereplőket önállóan jellemezni, történetet kérdések segítségével elmondani.
8. A feladatot és a kérdéseket megérteni, a helyes választ jelölni (utasítás szerint x vagy aláhúzás).
9. Adott űrlap kérdéseire megfelelő válaszokat beírni, törekedni a feladat önálló megoldására.
10. Megfelelő tevékenységet hozzárendelni az időpontokhoz.
11. Képeslapot, levelet írni (lap vásárlásától a feladásig, borítékot megcímezni önállóan vagy segítséggel).

Ismeretek
1. Olvasás gyakorlása, újságolvasás.
2. Rövid novella, vers, mese olvasása.
3. Petőfi: János Vitéz. A mű feldolgozásai (színházi, rajzfilm).
4. Szabadon választott irodalmi mű közös feldolgozása (a tanulók képességei szerint választott hosszabb irodalmi alkotás).
5. Mondat értelmezése.
6. Írás gyakorlása. (írás tempójának fokozása).
7. Az írás külalakjának, rendezettségének tudatos javítása.
8. Személyi adatok ismerete, helyes leírása.
9. Kérdőív, tesztlap kitöltése.
10. Önálló fogalmazás írása.
11. Levél, üdvözlőlap önálló megírása, megcímzése.
12. Keltezés értelmezése és helyes leírása.
13. Napirend leírása, jegyzet, emlékeztető, esetleg napló készítése
(naptárban).
14. Hallott szövegből szavak gyűjtése, írása.
15. Önellenőrzés. Hibák megtalálása és javítása.
Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt életre,

Életvitel és gyakorlat:
a mindennapi gyakorlatot segítő szövegek olvasása, értelmezése,

Alakítás-ábrázolás:
esztétikai érzék fejlesztése,

Információs eszközök használata:
levél írása, nyomtatása, elküldése,
Tevékenység
1. Hangos olvasás megfelelő intonációval, kifejezően.
2. Olvasási tempó változtatása (lassú, gyors).
3. Néma olvasás.
4. Kereső olvasás (adatok, témák, ismeretek).
5. Egymás kézírásának olvasása.
6. Egybeírt mondat szavakra bontása.
7. Mese, történet folytatása, végvariációk alkotása adott történetből.
8. A tartalom meghallgatása, szemelvények (1-1 versszak) önálló olvasása, megtanulása.
9. Beszámolás az olvasottakról.
10. Dramatizálás.
11. Az olvasottak kiegészítése saját tapasztalatokkal.
12. Másolás, írás, diktálás után.
13. Űrlap kitöltése személyi adatokkal.
14. Szavak írása másolással, tollbamondással időre.
15. Levél közös megfogalmazása hiányzó osztálytársnak. Rövid üdvözlet küldése osztálytársnak (papír alapú, e-mail, sms).
16. Egy nap eseményeinek önálló leírása néhány mondatban (napló, naptári bejegyzés).
17. Elemi szövegelemzés (élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése).
18. Személyére vonatkozó kérdések elolvasása, helyes válasz 1-1 szóban.
19. Általános tájékozottságra, irányuló kérdésekre helyes válasz kiválasztása, jelölése.
20. Megadott időpontokhoz tevékenységek írása, időrendbe állítás keltezés alapján.
21. Rövidebb szöveg áttekintése, saját munka összehasonlítása a társakéval.
22. Hírek gyűjtése az ország különböző tájairól (események, szereplők, helyszínek).
23. Ételrecept felolvasása, hozzávalók kigyűjtése a szöveg alapján (saját tapasztalat megosztása társaival, kóstoló, kínálás).
24. Szabadidő kulturált eltöltése, a könyvtár használata (kölcsönzés, könyv, CD, DVD), saját hobbi megtalálása, a magányos és társas alkalmak egészséges arányának megkeresése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Olvasási technikával kapcsolatos kifejezések. Ismeretlen fogalmak értelmezése, régi és népies kifejezések. Betűforma, sorköz, szóköz, kihagyás, mondat, írásjelek, igazolvány, személyi szám, állampolgárság, aláírás felelőssége lakcím, kerület, irányítószám, napló, beszámoló, e-mail, sms, megszólítás, tartalom, aláírás, címzés, bélyeg, postaláda, feladás, életkor, kedvenc étel, legjobb barát, különböző témakörök, legkedvesebb időtöltés, munka, pihenés, szórakozás, elfoglaltság, jókívánság, elköszönés, dátum, megye, város, község, falu, tanya, országhatár, perc, másodperc, idő, gyorsaság, külalak, lényeges és lényegtelen hibák, főzés, sütés, párolás, saját könyv, kölcsönzés, határidő, könyvtári kölcsönzőjegy.
Tematikai egység 3. Médiaismeret. Nem verbális információ értelmezése. Órakeret
64
Előzetes tudás 1. Piktogramok és írott utasítások megértése és követése.
2. A vágyak és lehetőségek közötti különbség érzékelése.
Tantárgyi fejlesztési célok 1. Látott történetet megérteni, erkölcsi ítéletet alkotni.
2. Reálisan programot tervezni és egyeztetni.
3. Saját véleményét udvariasan megfogalmazni (az őszinteség és az udvariasság szükségessége egyedi helyzetekben).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Könyveket (információhordozókat) rendeltetésszerűen, kíméletesen használni.
2. Elemi ismeretek szerezni a megismert történelmi korokról.
3. Egyszerűbb szövegeket önállóan elolvasni és értelmezni.
4. Érzelmileg a versekre, művészeti alkotásokra hangolódni (irodalom, film, képzőművészet, zene, színház).
5. Nemzeti jelképeket ismerni, jelentőségét megérteni.
6. Néhány közmondást, szólást adekvátan használni.
7. Egyszerűbb keresztrejtvényt megoldani, megfelelő szavakat önállóan megtalálni és beírni.
8. Eligazodni a tv-újságban, a teletext információi és a műsorok között.
9. Közlekedési táblákat és jelentésüket biztosan ismerni.
10. A piktogramok információit ismerni, és betartani.
Társadalmi ismeretek:
ünnepekkel kapcsolatos ismeretek, színházi előadások, koncertek, filmek megtekintése,
kultúrált viselkedés,

Környezet és egészségnevelés:
egészségnevelés, érzékszervek védelme,

Életvitel és gyakorlat:
piktogramok,
Ismeretek
1. Klasszikus költőink verseinek hallgatása, olvasása (Himnusz, Szózat, Nemzeti dal, rövidebb részletek megtanulása).
2. A gyermekek élete a különböző korokban (Kincskereső kisködmön, Pál utcai fiúk, illetve napjainkban játszódó novellák, illetve filmrészletek).
3. Történelmi regék, mondák megismerése (olvasás, megtekintés, eljátszás).
4. Kapcsolat a könyvvel. Képregény, szimbólumok.
5. Szólások, közmondások, szlogenek, reklámszövegek értelmezése.
6. Könyv, folyóirat, újság, lexikon különbsége. Újságolvasás.
7. Játék a betűkkel (játékos feladatok írásban), hiányos mondatok kiegészítése, keresztrejtvény.
8. Tv, Videó, DVD műsorának közös megtekintése (ifjúsági filmek, filmsorozatok epizódjai).
9. A valóság és a médiában ábrázolt helyzetek (hihető-hihetetlen) elkülönítése.
10. Érzelmek megértése nem verbális jelzésekből, az érzelmek megfogalmazása és őszinte vállalása (arckifejezések, gesztusok értelmezése).
11. TV-műsorújság átnézése, állandó műsorok időpontja.
12. Ételreceptek, használati utasítások olvasása szükség szerint.
13. Közlekedési táblák gyalogosokra vonatkozó jelzései.
14. Tágabb környezetben használatos piktogramok megtalálása és értelmezése (mosdó, lift közintézményekben, számítógép, mobiltelefon jelzései, kezelési utasítások).

Tevékenység
1. Könyv vásárlása, megbecsülése, saját könyv, kölcsönzés.
2. Olvasmányok közös olvasása, megtárgyalása.
3. A szövegek értelmezése, átfogalmazása, történetbe foglalása.
4. Szemelvények, történetek olvasása, meghallgatása, megnézése felvételről.
szabadidő eltöltése, vásárlás, főzés,

Információs eszközök használata: filmek, filmrészletek megtekintése,

Ábrázolás-alakítás: kiállítások, tárlatok látogatása,

Ének-zene: zenehallgatás,
5. Versek hallgatása. A füstbe ment terv című vers közös elolvasása.
6. A teljes művek végighallgatása, az 1. szakasz pontos megtanulása, éneklése.
7. Történet elmesélése ábrák (képsorozatok) segítségével, képi ábrázolások értelmezése (időrend, összefüggések).
8. Audiovizuális eszközök szakszerű használata (bekapcsolás, hangerő szabályozása).
9. Fim(részlet) megtekintése, megbeszélése.
10. A filmekben látottakat és a valóság viszonya, példák gyűjtése, csoportosítása (az utánzás veszélyeinek tudatosítása).
11. Következtetések, reakciók (képek, mozgóképek értelmezése, saját viselkedés elemzése videofelvétel, fotó alapján), helyes, helytelen differenciálása.
12. Hosszabb, bővített mondatba megfelelő állítmány kiválasztása, beírása.
13. Tv-újság olvasgatása, adott műsorok keresése időpont és cím alapján. (Teletextről műsor kiválasztása, megkeresése).
14. Programfüzet átnézése (kulturális és szabadidő programok, helyi programok).
15. Gyűjtés, értelmezés.
16. Vásárlási lista összeállítása recept alapján.
17. Eszközök használata a használati utasítás szerint.
18. Tanulmányi séta során táblák gyűjtése, jelentése.
19. Piktogramok gyűjtése, értelmezése (ki talál többet, mit jelent?).
20. Levélben kapott feladat néma elolvasása, elvégzése.
21. Keresztrejtvény közös megfejtése.
22. Versenyek, játékok (kvíz, szójáték, kitalálós, most mutasd meg).
Kulcsfogalmak/ Fogalmak mesebeli lények (kitalált lények), tv-csatornák, játék- és ismeretterjesztő filmek, vetélkedők, valóság, fantázia. Felmerülő ismeretlen fogalmak tisztázása, régi korok, történelmünk nagyjai, mozi, színház, koncert, néző múzeumok, szabadtéri programok, meghatározások, szó kiegészítése, folytatása, rokon értelmű szavak címzett, piktogramok és jelentésük. (Veszélyt jelző piktogramok, színek, rövid feliratok). Rokonértelmű szavak, múlt-, jelen- és jövő idő, ismeretlen szavak magyarázata, irigy, jószívű, segítőkész, vers, rím, ritmus, ismeretlen kifejezések magyarázata, versek szavainak értelmezése, megbeszélése, a teletext címszavai.
Tematikai egység 4. Társas kapcsolatok.
Konfliktuskezelési technikák.
Órakeret: 100
Előzetes tudás 1. Saját cselekedet helyes megítélése.
2. Elemi udvariassági szabályok ismerete és spontán alkalmazása.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Az alkalomnak megfelelően viselkedni, a felnőtt felügyelet időleges megszüntetési körét bővíteni (kirándulás, klubfoglalkozás).
2. Beilleszkedni és alkalmazkodni kisebb és nagyobb közösségekbe.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Röviden, lényegre törően, jól artikuláltan telefonálni.
2. Saját és mások viselkedését helyesen megítélni.
3. Megbízható, őszinte kapcsolatokat kialakítani.
4. Az önértékelést és helyzetfelismerést folyamatosan erősíteni.
5. Véleményt megfogalmazni, megvédeni és vállalni (külön figyelemmel a családon belüli- és a munkahelyi erőszak érzékelésére, elhárítására).

Ismeretek
1. Telefonálás (vonalas és mobil készüléken).
2. Kapcsolatteremtési módok különböző szituációban (példák gyűjtése a mindennapok eseményeiből).
3. Viselkedési helyzetek megoldása (példák gyűjtése és a megoldási javaslatok megbeszélése).
4. Az együttélés szabályai.
5. A társadalmi együttélésre jellemző kifejezések és szólások, közmondások megértése (rövid történetekkel illusztrálva a szólásokat, közmondásokat).
6. Szabadidőben végzett tevékenységek viselkedési szabályai.
7. Illemszabályok nyaraláskor.
8. Mindennapos élethelyzetek, viselkedési szokások feldolgozása.
9. Különböző társadalmi szerepek elfogadása, összehasonlítása.
10. A korlátozottság elfogadása, saját lehetőségek felmérése, vágyak megtervezése, függés előnyei.
11. Beszélgetés és helyzetgyakorlatok különböző témákról, különböző személyekkel.
12. Munkahelyi viselkedési szokások és problémás szituációk megbeszélése.
13. Családi kapcsolatok.
14. Párkapcsolatok.
15. Elfogadhatatlan helyzetek érzékelése, erőszak kezelése.

Társadalmi ismeretek:
társas kapcsolatok,
lakóhelyi, közlekedési helyzetek, felkészülés a felnőtt életre,

Életvitel és gyakorlat: személyes szükséglet, háztartási teendők, gondozás, vásárlás,

Információs eszközök használata: anyaggyűjtés,
filmrészletek,

Gyakorlati képzés előkészítése:
munkavállalás,
munkahelyi viselkedés,
Tevékenység
1. Telefonbeszélgetés gyakorlása mesterségesen kialakított, és valós helyzetekben (tárcsázás, üdvözlés, beszélgetés, ismerőssel, idegennel).
2. Tájékozódás a telefonkönyvben.
3. Helyzetgyakorlatok (buszon maradt a táskád, a busz elmegy/, levél, csomag feladása a postán/, gyógyszer vásárlása/, rendőrségi igazoltatás/, rendkívüli közlekedési változáskor segítség kérése az utazási cél eléréséhez, utazásnál, vásárlásnál ki viszi a csomagot/ ha nincs elég hely, ki üljön le /autóban ki hova üljön /öltözködés, tisztálkodás, köszönés, hangoskodás, alkalmazkodás, milyen közös programot szervezzenek).
4. Helyzetgyakorlatok (valaki elvesz a táskádból valamit/, valaki helytelenül bánik a háziállatával/, falra firkálást lát/, kicsik játékát zavarják/, késik a megbeszélt helyszínről/, le kíván szállni járműről, de áll valaki az ajtóban/, rosszindulatú megjegyzést tesznek jelenlétében valakire, hogyan reagáljon).
5. Milyen ember, - akinek a szeme sem áll jól/, - lógatja az orrát/, - vigyorog, mint a vadalma /(további példák gyűjtése, értelmezése).
6. Milyen a viszony, ha -együtt vannak sülve-főve.
7. Mit jelent - lóg a nyakán, - kellemetlenül érintette az eset, - megrázó élmény, - eltávolodtak egymástól, - távol kerültek egymástól.
8. A környezet hierarchikus felépítésének megtanulása, különböző viszonyulási módok gyakorlása, alkalmazása. (családi viszonyok, főnök, beosztott).
9. Önmaguk elhelyezése a rendszerben, alá - fölérendeltség megértése, elfogadása.
10. Irányított beszélgetés, segítségkérés lehetősége, biztonság (Késve érkezés a munkahelyre, nincs kedve munkába menni, a rábízott feladatot nehézsége miatt nem tudja megoldani, elrontotta a munkadarabot, kigúnyolja munkatársa, beteg, szabadságra megy, nem talál valamit, megkapja a fizetését és társai inni, szerencsejátékozni hívják, otthon lakik, kell-e hazaadnia a fizetéséből).
11. Párkapcsolatok, barátság, szerelem (a kapcsolatok helyes és helytelen kezelése) példákon keresztül helyzetelemzés, állásfoglalás.
12. Milyen az igazi barát, mi engedhető meg az iskolában, mikor van a testi szerelem ideje, partnercserék, betegségek, védekezés, házasság.
13. A hazajárás ideje, munkamegosztás otthon, egyedüllét szükségessége, annak közlési módja (viselkedés az aktuális családi körülményeknek megfelelően).
Kulcsfogalmak/ Fogalmak Az előforduló szavak, kifejezések értelmezése. Nyilvános telefon, telefonkártya, telefonszám, mobil telefon, előfizetés, a beszélgetés díja, takarékosság. A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és bővítésük újabbakkal. Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges formulák (térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon).
A tárgyalt helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak tisztázása. Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény, önzetlenség, hűség, ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend, napirend, kötelességtudó, megbízható.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló
1. igényli az olvasást,
2. képes az olvasott szöveg megértésére, a tartalom rövid összefoglalására, a tanulságok levonására,
3. képes olvasható írásra rendezett külalakkal,
4. képes egyszerű hibákat megtalálni, javítani,
5. képes kapcsolataiban megbízható és őszinte viselkedés tanúsítására, saját maga és mások helyes megítélésére,
6. képes nyilvános helyen feltűnés nélküli beilleszkedésre.
7. a tanultak önálló alkalmazására jó helyzetfelismeréssel,
8. a kommunikációs eszközök és sajtótermékek kínálatából korosztályának, érdeklődésének megfelelő tartalmak kiválasztására.

Számolás-mérés

A számolás-mérés tantárgy megerősíti az általános iskolában elsajátított ismereteket, készségeket és megalapozza a minél önállóbb életkezdéshez és a gyakorlati tevékenységek elsajátításához szükséges számolási, számítási és mérési ismereteket. A tantárgy tananyagának elsajátítása során folyamatosan törekedni kell a mindennapi élethez, önellátáshoz, munkatevékenységekhez gyakorlatba ágyazottan kapcsolódó feladatmegoldásokra, kerülni kell a túlzott elméletieskedést, fontos a műveletek tapasztalati megerősítése különböző mérő- és szemléltető eszközökkel. Nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati oktatást megalapozó hossz-, súly-, terület-, kerület-, térfogatmérések megtapasztalására, a több, kevesebb mennyiségek felismerésére és a szükséges tevékenységhez az elégséges mennyiség meghatározására, az alapanyagok beosztásának megalapozására. A számolási műveletek gyakorlásán és az alapvető logikai feladatok megoldásán túl a tantárgy feladata a felnőtt lét megismerését segítő térbeli és időbeli tájékozódási ismeretek bővítése, a mindennapi feladatok tervezéséhez szükséges szempontok figyelembevételével. A térbeli tájékozódás segítése érdekében fontos a közvetlen környezetben és a tágabb környéken történő eligazodás segítése, a közlekedési útvonalak feltérképezése. Az időbeosztás és az idővel történő gazdálkodás állandó gyakorlása, a rendszeresség és a tervezés fontosságának hangsúlyozása elősegíti az önszabályozás kialakulását. A számolás-mérés tantárgy tanítása lehetőséget ad a családi pénzbeosztás szempontjainak megismerésére, a munkabér értékének felismertetésére, a jövedelmek beosztásának tervezésére, a vásárlások során a fontos és nem szükséges áruk elkülönítésére, a fölösleges költekezés és túlköltés megelőzésére.

A számolás-mérés tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés terén a szabályok betartására, a kitartásra és pontosságra neveléssel, a takarékosság szempontjainak felismertetésével és a mennyiségek igazságos elosztására és arányos beosztására nevelésével.

A családi életre nevelés terén felkészít a lakókörnyezetben történő eligazodásra, a havi, heti és napirend munka, tanulás, pihenés, szórakozás ésszerű beosztására és családi jövedelem beosztásának megismerésére és tervezésére. A fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területen támogatja a takarékos, beosztó életvitel tervezésének és kivitelezésének elveit.

Pályaorientáció területén segíti a munkavégzéshez kapcsolódó mérési tevékenységek és számítási műveletek megismerését és elősegíti a szükséges segédeszközök tervezését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés területén felkészít a minél önállóbb életvitelhez szükséges gazdálkodási és takarékossági feladatok ellátására. A tanulás tanítása területen segíti az önálló tervezéshez, gondolkodáshoz szükséges adatok felismerését és gyűjtését.

A kulcskompetenciák fejlesztése során az anyanyelvi kommunikáció fejlődését a tantárgy a számolási és mérési tevékenységek, adatok, mértékegységek helyes megnevezésének tudatosításával erősíti.

A matematikai kompetencia fejlesztéséhez a tantárgy a matematikai nyelvezet és gondolkodás alapjainak valamint az alapvető mérési, számolási tapasztalatok és összefüggések megismertetésével járul hozzá.

A természettudományos és technikai kompetencia fejlődését a természet által meghatározott egyszerű fizikai paraméterek, természeti jelenségek megismertetésével támogatja. A számolás-mérés tantárgy a digitális kompetenciaterület fejlődését segíti a különböző mérőeszközök helyes alkalmazásának elsajátításával és a számolási műveletekhez a különféle digitális eszközök bevonásával.

A tantárgy a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődésében az önálló ismeretszerzés és minél önállóbb következtetések levonásának támogatásával járul hozzá.

Tematikai egység 1. Térbeli és időbeli tájékozódás Órakeret: 80
Előzetes tudás 1. A rendelkezésre álló idő beosztása.
2. Eligazodás az időpontok között (dátumok).
Tantárgyi fejlesztési célok 1. A térbeli, időbeli tájékozódást fejleszteni.
2. Helyesen értelmezni a mindennapi életben használt földrajzi kifejezéseket, és spontán beszédben helyesen használni a tanultakat.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Otthonosan és felelősségteljesen mozogni az iskola és otthona környékén.
2. Ismerni az otthon - iskola útvonalát, eligazodni a környező utcákban.
3. Alapvető térképismereteit (égtájak, földrészek és néhány ország megmutatása) bővíteni.
4. Eligazodni Magyarország térképén.
5. Megérteni az időbeliség, és az időtartamok közti nagyságrendbeli különbségeket.
6. Időpontot pontosan meghatározni kétféle óra alapján.
7. Az időt hasznosan eltölteni, és jól kihasználni.
8. Tájékozódni tágabb időhatárokon belül.
9. Érdeklődni történelmi események, és személyek iránt.

Ismeretek
1. Tájékozódás az otthon és az iskola környékén.
2. Alapvető földrajzi ismeretek, térképolvasás, jelzések értelmezése.
3. Magyarország térképe.
4. Idő. Az időfogalom szűkebb és tágabb kiterjedése (múlt - jelen - jövő).
5. Az óra, napirend, heti beosztás.
6. Időegységek a naptól az évig (év, évszakok, hónapok).
7. Ismerkedés régmúlt korokkal (történelmi időszakok).
8. Távolságok becslése, lemérése, átszámítása. Autóutak, vasútvonalak „bejárása”. Piktogramok értelmezése.

Kommunikáció:
szókincs-bővítés,

Társadalmi ismeretek: lakóhely, közlekedés, történelmi ismeretek,

Környezetismeret:
élettelen környezet, felszíni formák,

Gyakorlati képzés előkészítése:
munkavégzéssel kapcsolatos időbeli ismeretek,
9. Látogatás a Planetáriumban, csillagok, bolygók, a Nap, a Föld fogalma, a földgömb tanulmányozása, tengerek, óceánok, földrészek helyének meghatározása.
10. Híradások, események helyszínének megkeresése.
11. A Föld különböző tájairól albumok, képes újságok lapozgatása, helyszínek megkeresése térképen.
12. Időegységek, időtartamok becslése, mérése, időpontok fontossága
(nyitva tartások, menetrend, TV-műsor).
13. Időegységek a másodperctől az évszázadig.
14. Digitális és hagyományos óra jelzéseinek egyeztetése.
15. Naptári év, tanév meghatározása évszakok periodikus váltakozása.
16. Születési év és jelen év különbségéből az életkor kiszámítása.
17. Az év felosztása egy oldalas naptárban nap, hét, hónap, évszak év váltása minden variációban tevékenységek időtartamának meghatározása (mennyi ideig tart az iskolaév, a tavaszi szünet, az ebéd, egy mondat leírása, egy fogmosás).
18. Napi tevékenységek időtartamai.
19. Napirend készítése a tevékenységekre fordított időtartamokkal (összesen 24 óra), eseményekhez megfelelő időegység megválasztása.
20. Jelenlegi időpont helyes megállapítása.
21. Időtartamok kiszámítása a kezdési és befejezési időpontból (egy éves időtartam érzékelése tavaly ilyenkortól mostanáig, a szünidő hosszát kiszámítani utolsó és első tanítási nap alapján).
22. Téli és nyári időszámítás.
23. Beszélgetés régi korokról (történelmi évszámok, értelmezésük).
24. Régi épületek, bútorok, ruhák, szerszámok megfigyelése.
25. Múzeumlátogatások, feliratok, magyarázatok olvasása, értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
helyiségek, munkakörök, település, megye, kerület, utca, házszám, középületek, lakóépületek, közterületek, égtájak, földrészek, országok, természeti képződmények, időpontok meghatározása többféle módon (fél 8, 7.30, 19.30), másodperc, stopperóra, munkaidő, szabadidő, szabadidős tevékenységek, 1 évvel ezelőtt, 1 év óta, 1 év múlva kifejezések értelmezése, régi, ócska, antik, műemlék, időszalag, tömegközlekedés, BKV, átszállás, közlekedési csomópont távolsági és tömegközlekedési eszközök, Északi sark, Déli sark, Egyenlítő, földrészek, országok nevei, időegységek nevei, időtartam, tanév, naptári év, évad, szezon, tanítási szünet, szünidő, honfoglalás, király, szabadságharc, háborúk
Tematikai egység 2. Műveletek Órakeret: 104
Előzetes tudás Számológép használat. Összeadás alkalmazása a mindennapi életben.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Képességeinek megfelelő mértékben elvégezni a műveleteket, becslési, önellenőrzési képességét fejleszteni.
2. A feladat megoldását megtervezni, és helyesen kiszámolni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Fejlesztési feladat
1. Megbecsülni, kiszámítani és ellenőrizni a műveletek eredményét.
2. Felismerni az ellentétes műveletek összefüggéseit.
3. Felismerni a számok nagyságrendjét, alaki, - és helyi értékek különbségét megérteni.
4. Egyéni képességek szerint elolvasni a számokat és reálisan megkülönböztetni nagyságrendjüket.
5. A feladatot logikusan átgondolni és a megfelelő művelet kiválasztani.
6. Helyesen megfogalmazni a választ a szöveges feladatban feltett kérdésre.
7. Megbízhatóan alkalmazni a számológépet, az eredményt becsléssel ellenőrizni.

Ismeretek
1. Műveletek 100-as körben (egyéni képességekre fokozott figyelemmel).
2. Számkör bővítése.
3. Számológép használata (ellenőrzés, önellenőrzés).
4. Szöveges feladatok (megoldási terv készítése, az eredmény értelmezése, válasz megfogalmazása).

Kommunikáció:
szókincs, szövegértés,

Társadalmi ismeretek:
személyi szükséglettel, felnőtt élettel kapcsolatos témák, közlekedés,

Életvitel és gyakorlat:
vásárlás, piktogramok,
Tevékenység
1. A tanult műveletek végzése egyre nagyobb önállósággal egy és kétjegyű számokkal.
2. Saját színvonalukon önálló számolás, közös ellenőrzés, önálló javítás.
3. Összetett, több műveletet tartalmazó feladatok végzése, tagok felcserélése összeadásnál.
4. Összeadás és kivonás - az ellentétes műveletek fogalma, ellentétes műveletek összefüggéseinek felismerése.
5. Szorzás, osztás fogalma, előfordulása a mindennapi életben.
6. Szorzás a számológéppel, ellenőrzése összeadásokkal, osztással.
7. Számok, műveleti jelek hibátlan beütése, az eredmény ellenőrzése fordított művelettel.
8. Nagy számok kiolvasása, ezres, 10- és 100 ezres számjegyeinek megszámlálása, nagyságrendjük megállapítása, teljes számok elolvasása.
9. Helyértékek megállapítása. 0-t tartalmazó számok kiolvasása, 1, 2, 3, és négyjegyű számok elolvasása, írása diktálás után, számjegyek egymás alá írása, nagyságrendek megállapítása.
10. Árak nézegetése árjegyzékekben a „túró rúditól az Audiig”.
11. Számok olvasása, nagyságrendek összehasonlítása.
12. Alaki- és helyi érték differenciálása.
13. Telefonszám lejegyzése, elolvasása.
14. Szöveges feladatok megbeszélése, szükséges műveletek megállapítása, elvégzése, ellenőrzése, a kapott eredmény értelmezése, eredmény szöveges megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
egyesek, tízesek, százasok helye, maradék hozzáadása, számok nevei tízezertől, olcsó, drága, akció, leértékelés, sorrend, ellenőrzés, becslés, kitörlés, javítás, kérdés tisztázása, megválaszolása szóban plusz és mínusz jelentése, a számolásnál és a mindennapi életben, tízezer, százezer, millió, szám, számjegy sorszám fogalmak különbsége, számológép-számítógép különbsége, tervezés, végrehajtás, válasz megfogalmazása
Tematikai egység 3. Mértékegységek, mérések, a pénz Órakeret:
140
Előzetes tudás Pénzhasználat. Pontosság.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A pénzzel kapcsolatos felelős gondolkodást kialakítani.
2. Takarékosság szükségességét megérteni, elfogadni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Kiválasztani és helyesen alkalmazni a megfelelő mérőeszközt, pontosan mérni.
2. A pénz gondos kezelését, megőrzésének módját ismerni.
3. Differenciálni a szükséges és a luxuscikkeket.

Ismeretek
1. Mérési gyakorlatok, mértékegységek, mérések.
2. A pénz, pénzkezelés, banki ismeretek.

Tevékenység
1. Különböző típusú mérésekhez megfelelő eszköz kiválasztása, mértékegység meghatározása.
2. Mérőeszközök használatának megfigyelése különböző üzletekben.
3. Mérőeszközök helyes használata.
4. Egymás testmagasságának mérése, összehasonlítása.
5. Egymás testsúlyának becslése, mérése, adatok feljegyzése, mérések megismétlése fél év után, változás kiszámolása.
6. Mennyiségek növelése, csökkentése, értékek önálló megállapítása, leírása.
7. Súly- és térfogat-mérések a tankonyhán.
8. A napi gyakorlatban használt mennyiségekkel kapcsolatos fogalmak megismerése (csipetnyi só, csepp ecet, borsónyi, diónyi, morzsányi, ujjnyi, hajszálvékony). Hosszúságmérés a szövéssel kapcsolatos nagyságrendben.
9. Mért adatok összehasonlítása, szemmérték ellenőrzése méréssel, optikai „csalódások” ellenőrzése (egyenlő, pedig eltérőnek látszik).

Kommunikáció:
szókincs-bővítés, olvasás, írás,

Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt életre,

Környezet-ismeret:
emberi test,

Életvitel és gyakorlat:
háztartási munka, vásárlás, takarékosság,

Gyakorlati képzés előkészítése:
munkavállalás, munkabér, rezsi elemei,
10. Papírpénzek, érmék felismerése, megnevezése, értékük összehasonlítása.
11. Összegek kiszámolása, váltások.
12. Különböző jövedelemforrások számbavétele.
13. Jövedelmek, megélhetési költségek, „rezsi”, villany-, gáz-, telefon-, ebéd-befizetés, BKV- bérlet nagyságrendje, összehasonlítása.
14. Számlák befizetésének, pénz feladásának megfigyelése.
15. Vásárlások.
16. Üzletekben, katalógusokban árak megfigyelése.
17. „Mit vehetnél ennyi pénzből?” becslés, javítás.
18. Hasonló áruk keresése több katalógusban.
19. „Melyik olcsóbb?” Árak és mennyiségek összefüggése.
20. Akciós árak, az eredeti és a leszállított ár különbségének kiszámítása.
21. Termékek árainak becslése, ellenőrzése „mennyit tévedtél?”
22. Hirdetésekben, plakátokon összegek keresése.
23. Különböző szolgáltatások árai.
24. Pénz beosztása. Szükséges és szükségtelen áruk.
25. Egyszerűbb banki fogalmak megismerése (bankszámla, bankkártya, átutalás, kamat).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
személy- és konyhai mérleg, mérőszalag, vonalzó, bank, bankkártya, csekk, készpénz, jövedelem, adósság, hitel, kölcsön, részletfizetés, takarékosság, több, kevesebb, pontosan annyi, nőtt, hízott, fogyott, papírpénzek felismerése, címletükről és színükről, megtakarítás, bank, posta, csekk, bankkártya, ellenőrző szelvény
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. számok (nagy számok) kiolvasására, nagyságrendjük érzékelésére,
2. mérések, mértékegységek alkalmazására,
3. több művelettel végezhető szöveges feladatok megértésére, szükséges műveletek elvégzésére,
4. időegységek adekvát használatára
5. a számológép megbízható alkalmazására,
6. a pénz fontosságának megértésére, beosztására, megóvására.

Etika

A tantárgy kiemelt célja a felnőtt élettel összefüggő tevékenységek, magatartási formák megítélésének helyességére nevelés, a különböző élethelyzetekben adódó döntések, cselekedetek motivációinak felismerése. Az emberi tulajdonságok bemutatása, a pozitív és negatív tulajdonságok megkülönböztetése. Az emberi, társadalmi kapcsolatokhoz szükséges etikai normák tudatosítása, a kapcsolatokban a nemi, vallási, etnikai, társadalmi hovatartozás miatti megkülönböztetés elítélése mellett az elfogadásra, toleranciára nevelés. Az érzelmek kimutatása megfelelő formáinak elsajátítása, mások érzelmeinek megértése. A nézeteltérések megvitatásában a kulturált formák iránti igény felkeltése, az érdeksérelmek miatti ellentétek kölcsönös konszenzuson alapuló feloldására nevelés. Önismeretre és mások megismerésére törekvés iránti igény kialakítása, saját belső tulajdonságok fejlesztése.

Kiemelt feladat a családi iskolai, munkahelyi viselkedés kontrollja, a munkával létrehozott értékek megbecsülése.

A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén az élet minden szegmensét befolyásoló, elfogadott erkölcsi normák, minták, követendő példák megismerésében, az értékek megbecsülésére nevelésben. Az emberi magatartás, motivációk, konfliktusmegoldások és kommunikáció során a megértő, a toleráns, önmaga és mások értékeit tiszteletben tartó viselkedés kialakításában.

Az önismeret és társaskultúra terén segíti a reális és valós énkép kialakulását, a belső tulajdonságok megismerését, az emberi kapcsolatok dinamikájának megértését. A tanuló felismeri a közösségben élés és a közösséghez tartozás kötelezettségei és előnyei egyensúlyának fontosságát.

A testi és lelki egészsége nevelésben fontos szerepet játszik az egészséges társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának támogatásában, az öröm és bánat egyéni és közösségi megosztásával az egészséges lélek megőrzésének lehetőségében. Megerősíti az egymásra figyelés és egymás segítése iránti igényt, a baráti kapcsolatok fontosságának felismerését.

A családi életre nevelésben a tantárgy segíti az együtt élés szabályainak, a szülői, testvéri és párkapcsolatoknak megértését és tiszteletben tartásuk fontosságát, a magánélet védelmét.

A szociális és állampolgári kompetenciákat a tantárgy a társadalmi igényeknek megfelelő viselkedési és kommunikációs lehetőségek bemutatásával, felismerésével segíti.

Tematikai egység 1. Egyén, közösség, társadalom Órakeret: 20
Előzetes tudás A családban, valamint a formális és informális, iskolai közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Ismerni a helyes viselkedés formáit, fordulatait.
2. Tisztázni és rendszerezni vonzalmait, kapcsolatait, és megnevezni azok típusát.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Pontok
Fejlesztési feladat
1. Kapcsolati hálót felrajzolni, saját helyzetét rögzíteni, törekvés a minél jobb pozíció megszerzésére (Saját közösségek - család, iskolai közösségek, munkahely):
2. A közösségekben, társaságokban történő állandó változásokat áttekinteni, tudatosítani, azokhoz alkalmazkodni.
a. Barátságok, kapcsolatok.
b. Különböző közösségek - különböző viselkedési elvárások.
c. Mit helyes és mit nem helyes tenni az adott közösségben?
3. Társadalmi normákat ismerni, elfogadni, a kívánatos, az elfogadható és az elfogadhatatlan magatartást felismerni.

Ismeretek
1. Közösségek - erőt adó és negatív hatású közösség körének áttekintése.
2. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés, engedelmesség helye az egyén viselkedésében.
3. Együttérzés másokkal, saját helyzet reális értékelése.
4. Páros- és közösségi kapcsolatok körének áttekintése - hasonlóságok és különbségek számbavétele.
5. Nemi, nemzetiségi, etnikai különbözőségek tartalmának tisztázása.
6. Erőszak, bántalmazások megelőzésének, elkerülésének, segítség kérésének módja.

Kommunikáció:
olvasás-írás, szókincsbővítés, konfliktuskezelés,

Társadalmi ismeretek:
szituációs gyakorlatok,

Információs eszközök használata:
anyaggyűjtés, filmrészletek,

Gyakorlati képzés előkészítése:
munkavállalás, munkahelyi viselkedés,
Tevékenység
1. Önálló vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban.
2. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon keresztül.
3. Saját kapcsolati háló megrajzolása (családban, iskolai közösségben).
4. A közösségi élet szabályainak (törvények, házirend, napirend, munkarend) megismerése, cselekvés ezeknek megfelelően (hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot, miképpen tudja a csoport segíteni az egyént).
5. A társadalom tagjainak sokszínűségének áttekintése, ezek elfogadása (férfi - nő, nemzetiségek saját környezetükben - más népek tagjai: bőrszín, nyelv, vallási különbözőségek saját tapasztalatok ezzel kapcsolatban).
6. Szerepjáték, kapcsolat létesítése, viták rendezése, kapcsolat lezárása (szakítás), abúzus, zaklatás eseteinek felismerése, segítség kérésének lehetőségei.
7. Bizalmi kapcsolat kialakításának lehetőségei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, törvény, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.
A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és bővítésük újabbakkal.
Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges formulák (térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon).
A tárgyalt helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak tisztázása.
Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény, önzetlenség, hűség, ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend, napirend, kötelességtudó, megbízható.
Tematikai egység 2. Önismeret. Testi és lelki egészség Órakeret: 30
Előzetes tudás 1. Külső és belső tulajdonságok köre, saját jó és rossz tulajdonságok ismerete.
2. Őszinteség a kapcsolatokban.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Érzelmeit megfelelően kezelni. Lényeges és lényegtelen körülményt egyre biztosabban megállapítani.
2. Az önismeretet, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igényt kialakítani, fejleszteni.
3. Törekvés a káros szokások kijavítására.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Pontok
Fejlesztési feladat
1. A jó és a rossz tulajdonságokat felismerni.
2. Önmagát és társait jellemezni (reális önismeret).
3. Felelősséggel viselkedni (a kritika elviselése, kiállás a saját vélemény mellett, sérelmeiről beszélni).
4. Hatékonyan és konstruktívan részt venni a szűkebb környezet életében.
5. Megfogalmazni a kapcsolatokra vonatkozó igényét.
6. Ismerni és használni az udvariassági formákat.
7. Az egészséges életmód pozitív hatásaira rámutatni.
8. A káros szenvedélyek körét ismerni, kialakulásukat elkerülni.
Segítségkérés módját és helyét megismerni. Segélykérő telefonszámokat ismerni.

Ismeretek
1. Önjellemzés, reális önértékelés (jó- és rossz tulajdonságok, mi jellemző rám, külső megjelenés, ujjlenyomat, hangszín, a vérből megállapítható azonosság DNS).
2. Iskolai, munkahelyi, lakóhelyi kapcsolatok, osztálytársak, barátok. (milyennek látom társaimat, ők hogy látnak engem)
3. Az emberi természet megnyilvánulásai, a helyes életvezetés kialakítása. Veszélyeztető tényezők, a káros hatások kivédése, kialakulásának megelőzése. (Dohányzás (aktív - passzív). Alkoholizmus, káros közösségek hatása (galeri, szekta). Fiatalkori bűnözés, kábítószer-használat. Fertőző betegségek (AIDS, hepatitis). Játékszenvedély (nyerőgép, számítógép, kártya, sportfogadás).
4. Viták, érdekek, ellentétek megoldása békés úton, ha szükséges segítség igénybevételének módja. (A különböző, prevencióval foglalkozó szervezetek és technikák megismerése.)
5. Beilleszkedés, alkalmazkodás, egymás tisztelete és segítése.

Kommunikáció:
olvasás, írás, szókincsbővítés,
Médiaismeret non-verbális kommunikáció,

Osztályfőnöki óra:
beilleszkedés, alkalmazkodás,

Környezetismeret:
az emberi testtel kapcsolatos ismeretek,

Életvitel és gyakorlat:
személyes szükséglet, vásárlás,

Ábrázolás-alakítás:
portré, önarckép készítése,
6. Az „ÉN” kapcsolódása: szoros és felszínes kapcsolatok közötti különbségek észrevétele (a kapcsolatok kétoldalúak, a partner szándékától is függnek). Lelki bántalmak, sérelmek következményei. Feszültségoldás.
7. Szeretet, szerelem érzése.
8. Helyes viselkedés: - Érzelmi kapcsolatok férfi és nő között.
9. Párkapcsolatok. Házasság. Családi felelősség, kötöttség.
10. Közlekedés és vásárlás közbeni kommunikáció, és viselkedés.
11. Udvariassági formák ismerete és használata.
12. A napi fogyasztásban fellelhető áru, szaküzlethez történő hozzárendelése (különös tekintettel az egészségre kedvező hatású élelmiszerekre).
Tevékenység
1. Saját tulajdonságok számbavétele, feltérképezése. Irányított, beszélgetés, rajzolás.
2. Önjellemzés készítése, és megismertetése a társakkal (önkritika).
3. Külső és belső tulajdonságok számbavétele, fénykép nézegetése: régi - új, mi változott. A tulajdonságok csoportosítása különböző szempontok szerint (megváltoztatható tulajdonság: hajszín, állandó, csak egy emberre jellemző tulajdonság: ujjlenyomat).
4. Önbírálat, mások bírálata, a kritika elfogadása, vélemény megvédése szituációs gyakorlatok a témával kapcsolatban (rendezetlen külsővel jelentél meg az iskolai ünnepélyen, a kulturált étkezés szabályait nem vetted figyelembe az osztálykiránduláson).
5. Javaslatok és tervkészítés a „hibajavításra”.
6. Családi kapcsolatok (szülők, nagyszülők tisztelete miben nyilvánulhat meg).
7. Képek, könyvek, videofilmek megtekintése. Beszélgetés, csoportosítás, szituációs játék. Felvétel készítése helyzetgyakorlatokról, a felvételek megtekintése és megbeszélése.
8. Érzelmi kapcsolatok feltérképezése, munkatársi, baráti, szeretet, szerelmi kapcsolatok (rokonszenv, ellenszenv, őszinteség, hazugság, választás, döntés, helyzetek megoldása, a választott megoldás indoklása).
9. Jellemzés készítése véletlenszerűen kiválasztott társról, a kapott jellemzés elfogadása, vagy elutasítása, párválasztás.
10. Saját élmények a témával kapcsolatban (szóbeli beszámolók).
11. Filmrészletek irodalmi szemelvények a témával kapcsolatban (Te mit tennél, azonosulás a szereplővel, ítéletalkotás, helyes, helytelen felismerése).
12. Saját tapasztalatok az egészségi állapot, jó - rossz hangulat hatása a közérzetre.
13. Tudatosság a negatív hatások kivédése érdekében (önmegfigyelés, önfegyelem, önkritika), megtörtén, és szimulált esetek közös megbeszélése.
14. Jó - rossz, helyes - helytelen, hiba - bűn, bemutatásuk helyzetgyakorlatokban, állásfoglalás, reakció megbeszélése.
15. Feszültségoldásra alkalmazott módszerek megosztása társakkal.
16. Beszélgetés a káros szokásokról, előadás, tájékoztató film a negatív hatásokról.
17. A feszültségoldás önpusztító formáinak kerülése (módszerek a lelki egyensúly visszaállítására). Megelőzés.
18. Szituációs gyakorlatok a káros hatásokkal való találkozásokról, hogyan lehet ezeket elkerülni (alkohol, cigaretta és drog visszautasítása), a napirend és az egészséges életmód segítségével.
19. Segítséggel vásárlás gyakorlása (szituációs játékok, helyzetgyakorlatok) alkalmazható kommunikációs formák (udvariassági formák).
20. Napirend összeállítása (aktivitás, pihenés, egészséges életmód:
táplálkozás, sport)
Kulcsfogalmak/
fogalmak
jellemzés, tulajdonság, viselkedés, közérzet, hangulat, bírálat, dicséret, szeretet, szerelem, bolt, szaküzlet, bevásárlóközpont, áruház, forgalomban lévő pénzek, élelmiszer árak, ruházati cikkek ára, kocsi, lakás ára és a fizetés viszonya, rokon - ismerős, családfa, ujjlenyomatvétel, rendőrség, vérvizsgálat, titkolás - beismerés, illik - nem illik, bocsánatkérés, megbocsátás, tiszteletlenség, vita, veszekedés, gyűlölet, tettlegesség, elfogadás, elutasítás, udvarlás, szakítás, visszautasítás, viszonzatlan érzelmek, törvényes, tartós, futó kapcsolat, következmények vállalása, konfliktuskezelés, egészségmegőrzés, szabálykövetés, játékszenvedély, függőségkerülés, -elhárítás, önismeret, önjellemzés, önkritika, tervkészítés, hibajavítás, feszültségoldás, megelőzés, reális, pozitív és negatív változás, önpusztítás, prevenció
Tematikai egység 3. Az ítélőképesség, az erkölcsi- és az esztétikai érzék fejlesztése Órakeret: 15
Előzetes tudás Az egyéni és közösségi értékek felismerése, különbtétel a jó és a rossz, az igaz és a hamis, valamint a szép és a rút között.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A törvénytisztelő, türelmes magatartást megalapozni, törekedni mások elfogadására.
2. Saját értékeket felismerni, a pozitív tulajdonságokat erősíteni, véleményét kulturáltan megfogalmazni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Irodalmi művekben, filmekben és köznyelvi szövegekben emberi alaptulajdonságokat felismerni, megnevezni.
2. Saját és mások viselkedését helyesen megítélni.
3. Követendő példaképeket választani.
4. Elítélendő magatartást felismerni.
5. Helyzetnek megfelelő kommunikációs formákat és viselkedést gyakorolni.
6. Kommunikációs és metakommunikációs jeleket összehangolni.
7. Meghallgatni, megvitatni, ha indokolt, elfogadni az eltérő véleményt.

Ismeretek
1. Az ember és az emberi kapcsolatok fejlődése, bővülése az egyéni élet során (életkori sajátosságok).
2. Belső pozitív és negatív emberi tulajdonságok feltérképezése.
3. Alkalmazkodás, választás, segítségkérés formáinak ismerete.
4. Megértés más viselkedésével kapcsolatban.
5. Vigasztalás, együttérzés, nagylelkűség.
6. Verbális és nem verbális jelek (mimika, testtartás, testbeszéd) felismerése és tudatos alkalmazása.
7. Véleménynyilvánítás megfelelő hangnemben és megfelelő összefüggésekben.

Kommunikáció:
olvasás-írás, médiaismeret, konfliktuskezelés,

Társadalmi ismeretek:
társas kapcsolatok, lakóhelyi, közlekedési helyzetek, felkészülés a felnőtt életre,

Információs eszközök használata:
anyaggyűjtés, filmrészletek,

Gyakorlati képzés előkészítése:
munkavállalás, munkahelyi viselkedés,
Tevékenység
1. Érzelmek közlése, megértése képről, gesztusból, mimikából, testbeszédből.
2. Saját külső és belső tulajdonságok megfigyelése és megfogalmazása, önjellemzés.
3. Társak, környezet jellemzése.
4. Irodalmi művekben, filmekben és más médiákban az ember és az emberi kapcsolatok fejlődésének, bővülésének megfigyelése.
5. Minél kevesebb segítséggel vélemény megfogalmazása, felvállalása az adott csoportban.
6. Viselkedésminták, napi helyzetek dramatizálása.
7. Adott alkalomnak megfelelő külső megjelenés (ápoltság, öltözködés) jelentősége, annak pozitív és negatív hatása.
8. Csoportos beszélgetés:
9. párkapcsolatok, barátság, szerelem
10. milyen az igazi barát, mi engedhető meg az iskolában, mikor van a testi szerelem ideje, partnercserék, betegségek, védekezés, házasság
11. a hazajárás ideje, munkamegosztás otthon, egyedüllét szükségessége, annak tapintatos közlési módja.
12. Lehetőségek és következmények megbeszélése példákon keresztül:
13. Szerepem a közösségben, törekvés a reális helyzetfelismerésre,
14. Hogyan tudja az egyén segíteni a csoportot,
15. Miképpen tudja a csoport segíteni az egyént.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A már tanult udvariassági formák gyakorlása, és bővítésük újabbakkal. Megbeszélt helyzetek helyes megoldásához szükséges formulák (térjen ki a konfliktusok elől, ne válaszoljon).
A tárgyalt helyzetek átlátása, megértése, szükséges fogalmak tisztázása. Családtag, munkatárs, alkalmazott, teljesítmény, önzetlenség, hűség, ragaszkodás, érettség, felelőtlenség, házirend, napirend, kötelességtudó, megbízható, együttérzés, szolidaritás
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. törvénytisztelő, türelmes magatartásra, mások elfogadására,
2. saját értékeinek ismeretére, véleményének kulturált megfogalmazására,
3. az önismeret, valamint az önálló gondolkodás és cselekvés iránti igény kialakítására, fejlesztésére, törekszik a káros szokások kijavítására,
4. a helyes viselkedés formáinak, fordulatainak alkalmazására az, érzelmeinek megfelelő kezelésére.

Társadalmi ismeretek

A társadalmi ismeretek tantárgy célja az általános iskolában elsajátított ismeretekre építve a felnőtt élet mindennapjait átszövő történelmi, állampolgári és lakóhelyi ismeretek elmélyítése, pontosítása. A tantárgy tanulása során a tanuló egyre differenciáltabban megismeri az állampolgárságával, személyi okmányaival kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, a társadalmi együttéléssel kapcsolatos szabályrendszert. Felismeri az állampolgárságához kapcsolódó és a mindennapi társadalmi életben előforduló tevékenységeknél a szükséges és elégséges segítségigénylési lehetőségeket, képes támogatott módon döntéseket hozni, képviselni saját véleményét, igényeit. A lakóhely és a közvetlen környezet közlekedési lehetőségeinek megismerése megteremti az alapját a készségfejlesztő iskola külső helyszínein történő feladatvégzéshez szükséges, fokozatosan egyre önállóbb közlekedés előkészítésének. A gyalogos, a kerékpáros és tömegközlekedési lehetőségek és szabályok feltérképezésével a tantárgy segíti az optimális útvonal és a biztonságos lehetőség kiválasztását. Az alapvető történelmi ismereteken keresztül a tanuló felismeri a jelenkor társadalmi ünnepeinek fontosságát, a jelképek jelentőségét, példamutató elődeink tetteinek értékét. Elmélyül igénye a megfelelő külsőségek mellett az ünnepségeken történő aktív részvétel iránt, átérzi a hagyományokra épülő aktuális történések fontosságát.

A tantárgy fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelés terén a társadalmi együttélés szabályainak betartására törekvő magatartás támogatásával, az alkalmazkodás, a közösségi felelősségvállalás tudatosításával.

Emlékezetes elődeink pozitív példájának megismerésén keresztül hozzájárul a nemzeti öntudat, hazafias nevelés céljainak megvalósításához.

Az állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési területet támogatja a személyes adatok védelmének, az állampolgári jogok és kötelezettségek igénylésének megerősítésével, a demokratikus intézményrendszeren belüli eligazodás segítésével.

Az önismeret és társaskultúra fejlesztésének területén a tantárgy részt vesz a lakókörnyezet, a társas közlekedés és a társadalmi megmozdulások, ünnepek egyre differenciáltabb megismertetésében, az ezekkel összefüggő szabályrendszerek betartásának segítésében.

A családi életre nevelés területén a tantárgy nagy hangsúlyt helyez a családi élettel kapcsolatos, a demokratikus intézményrendszerhez köthető adminisztratív ügyintézések megismertetésére, az ezekhez szükséges segítség igénybe vételének lehetőségére.

A médiatudatosságra nevelés fejlesztési terület támogatását szolgálja a tantárgy társadalmi eseményekhez köthető tartalmak keresésére, figyelemmel kísérésére ösztönző tartalma.

A tantárgy fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztésében a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tartalmak alkalmazásának támogatásával, a környezet hagyományainak és a fontos társadalmi eseményeknek a megismertetésével.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését a tantárgy a tanulók igényeinek és kötelezettségeinek gyakorlásához szükséges támogatott döntéshozatali lehetőség megismertetésével és alkalmazására ösztönzéssel segíti, erősíti a lehetőségek közötti választás mérlegelésének gyakorlását.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaterület fejlődését a környezetben történő biztos eligazodás, a szabályok ismeretében és alkalmazásában való gyakorlat támogatja.

Tematikai egység 1. Személyi adatok. Állampolgári ismeretek Órakeret: 10
Előzetes tudás Személyes dokumentumok fontosságának felismerése és körültekintő használata. Jogok, feladatok, kötelességek tartalma.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Adatait pontosan ismerni.
2. „Felnőttség” felelősségét megélni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Megtanulni, és leírni, (lemásolni) nevét, legfontosabb személyi adatait, érteni, hogy a személyes adatok kiadása, és az aláírás felelősséggel jár.
2. Ismerni a közeli hozzátartozók adatait (nevek, címek, az iskola neve, címe).
3. Állampolgári jogainak és kötelességeinek néhány területét ismerni.
4. Az „igazolvány” használatának szabályait ismerni, és betartani.
5. Törekvés a jog- és kötelesség szerinti életvezetésre.

Ismeretek
1. Személyes adatok, az azonosítás módja, igazolása (ujjlenyomat).
2. A személyi adatok körének folyamatos, bővítése, gyakorlása.
3. Nyomtatványok, adatlapok kitöltése személyi adatokkal, aláírással.
4. Rokonsági fokok megismerése.
5. Rá vonatkozó törvények, szabályok ismerete, azok betartásának szükségessége.
6. Állampolgári jogok és kötelességek megismerése, rendszerezése.
7. Egyszerűbb összefüggések felismerése.
8. Annak ismerete, hogy mire jogosít a személyi igazolvány (útlevél)?
9. Önérvényesítés. Jogok és kötelességek ismerete.

Kommunikáció:
olvasás, írás, szókincsbővítés,

Médiaismeret non- verbális kommunikáció,

Információs eszközök használata:
internet tartalmak

Etika: Társadalmi együttélés

Osztályfőnöki óra:
felkészülés a felnőtt életre
Tevékenység
1. Hivatalos személyi dokumentumok (születési anyakönyvi kivonat, diákigazolvány, személyi igazolvány, TAJ kártya, adókártya) nézegetése, használatával kapcsolatos ismeretek rendszerezése, használatával kapcsolatos ismeretek.
2. Szituációs játékok az adatok gyakorlására (személyi dokumentumok használata).
3. Űrlapok kitöltése, aláírás megfelelő nagyságú betűkkel (pl. útlevél igényléséhez).
4. Másolás, írás, adatlapokkal való ismerkedés, memorizálás.
5. Családfa készítése.
6. Az állam funkcióinak számbavétele (önkormányzat, nyugdíj, parlament).
7. Állampolgári jogok és kötelességek számba vétele (választások, adófizetés, törvények, igazságszolgáltatás, rendvédelem, honvédelem).
8. Az állam szerepével kapcsolatos szemelvények, cikkek olvasása, riportok megtekintése, helyszínek meglátogatása (önkormányzat, rendőrség, okmányiroda, posta).
9. Szerepjáték: választás, különböző funkcióra (ki alkalmas rá az osztályban, a vezető kötelességei, a beosztott feladatai).
10. Rá vonatkozó szabályzatok megismerése (házirend, napirend), a szabályzatok összeállításában aktív részvétel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, személyes adatok, állampolgár, sajátkezű aláírás, családi és utónév, állampolgárság, személyi igazolvány száma, telefonszám, TAJ kártya, rokon - ismerős, családfa, önkormányzat hivatalai, parlament, törvény, különböző szabályzatokkal kapcsolatos fogalmak, saját érdek, választó, képviselet, képviselő, tájékozódás, tapasztalatszerzés, próbálkozás, tanács, tanácsadó
Tematikai egység 2. Lakóhelyismeret - Közlekedésre nevelés Órakeret: 20
Előzetes tudás Figyelmes, körültekintő közlekedés.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Honismeretét fejleszteni, minél több konkrét ismeretet szerezni.
2. Ismerni a közlekedés legfontosabb szabályait.
3. A közlekedéshez szükséges jelzéseket felismerni és figyelembe venni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Egyszerűbb térképen tájékozódni kis segítséggel.
2. A domborzati térkép szín és jelrendszerét érteni.
3. Megtalálni térképen a lakóhelyét.
4. Ismerni budapesti nevezetességeket.
5. Ismerni az útvonalat és járműveket, amikkel az iskolába jár.
6. Személyes tárgyait, (poggyászát) számon tartani, és magával vinni az utazáshoz szükséges iratait.
7. Gondolatait néhány mondatban elmondani.
8. Betartani a viselkedési normákat.
9. Érteni a piktogramokat, megismerni a megállót, állomást jelentő táblákat.
10. Ismerni a közlekedési csomópontok jellemzőit.
11. A közlekedéséhez szükséges jelzéseket felismerni, és figyelembe venni.
12. Megtanulni, és alkalmazni a kerékpáros közlekedés szabályait.

Ismeretek
1. A főváros és lakóhelye nevezetességeinek, földrajzi jellemzőinek, élővilágának megismerése, térképismeret kialakítása, fejlesztése.
2. Magyarországról tanult földrajzi ismeretek összefoglalása, rendszerezése (felszíni formák, ipari- és mezőgazdasági termelés, nevezetességek, megyék, városok, környező országok, Európai Unió).
3. A különféle közlekedési eszközökön az utazás feltételeinek megismerése, az utazás megvalósítása segítséggel (menetrend, tájékoztató).
4. Az utazással kapcsolatos piktogramok megismerése.
5. A közlekedés szereplőinek felelőssége.
6. A gyalogos közlekedés szabályainak pontos ismerete és betartása.
7. A járművek vezetéséhez szükséges feltételek ismerete és betartása (jogosítvány, és képzettség nélkül nem vezethet járművet).
8. Kerékpározás közben kötelező a közlekedési szabályok betartása.

Kommunikáció:
szókincsbővítés, olvasás, írás,

Számolás-mérés:
tájékozódás,

Környezet-ismeret:
földrajzi ismeretek, élettelen környezet, egészségmegőrzés,

Életvitel és gyakorlat:
piktogramok, képi információk,

Ábrázolás-alakítás:
rajzolás, festés, térbeli formák alkotása,
Tevékenység
1. Különböző léptékű térképeken tájékozódás, adott helyszín megkeresése, meghatározása a szokásos közlekedési útvonalak áttekintése.
2. Idegenforgalmi kiadványok, fotóalbumok, nézegetése, atlasz, feladatlap, tankönyvhasználat.
3. Munka homokasztalon vagy színes gyurmával, terepasztal használata, filmek megtekintése és megvitatása.
4. Tanulmányi kirándulás (a tágabb lakókörnyezet megismerése).
5. Prospektusok, szórólapok, plakátok gyűjtése, tablók készítése.
6. Tankönyvhasználat, feladatlapok kitöltése, utazás különféle járműveken.
7. Szituációs gyakorlatok.
8. A szabályok biztos ismerete és gyakorlása.
9. Mi a teendő, ha leáll a közlekedés valamilyen okból?
10. Alternatív közlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés a „KRESZ” parkban, illetve gyér forgalmú utcán.
11. Képek válogatása, csoportosítása (épületek funkciója, kora szerint).
12. Közlekedés fokozott önállósággal, az utazások megtervezése, a szükséges eszközök, előkészítése, ellenőrzése indulás előtt (igazolvány, pénz, bérlet, lakáskulcs, útravaló).
13. Közlekedési táblák, jelzések ismerete.
14. Helyzetgyakorlatok, filmek megtekintése, a szituációk megbeszélése.
15. Tanulmányi séta.
16. Balesetek megelőzése, szabályok betartása, ill. felelőtlen közlekedés következményeivel kapcsolatos film megtekintése és megbeszélése.
17. Önálló közlekedés adott helyre, adott helyről.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
ország, haza, főváros, nagyváros, lakóhely, domborzati, gazdasági, utca térkép, nevezetesség, turista, idegenforgalom, külföld, belföld, nemzeti büszkeség, Európai Unió (zászló, Himnusz), uniós jogok (munkavállalás, utazás), közlekedési szabály, segítség kérése, érvényes jegy, érvényes bérlet, megállók, állomások, pályaudvarok, információ, piktogramok, kicsinyítés, helymeghatározás, tájékozódás, körültekintés, megfontoltság, menetrend, menetidő, késés, útravaló, poggyász, helyjegy, jelzőtábla, KRESZ, kötelező betartani, büntetés, felelőtlen - felelős, közlekedési táblák, tájékoztató táblák felismerése, megnevezése, szabályos - szabálytalan, szabálysértés, büntetés, kerékpárral, kerékpározással kapcsolatos megnevezések, fogalmak
Tematikai egység 3. Történelmi ismeretek - Társadalmi ünnepek Órakeret: 35
Előzetes tudás 1. Az ünnepek ismétlődése.
2. Régi korok embereinek tisztelete és emlékük ápolása.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Az ünnepek tartalmát és jelentőségét ismerni.
2. A körülötte zajló politikai és társadalmi eseményeket figyelemmel kísérni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Tájékozódni a régmúlt, és a jelen eseményeiben.
2. A tanult történelmi eseményeket és személyeket ismerni.
3. Ismerni az ünnepek tatalmát és jelentőségét.
4. Külsőségeiben és tartalmában is képes ünnepelni.
5. Segítséggel észre venni a környezetében lévő tárgyak, eszközök körében is a változást (számítógép, telefon, háztartási gépek korszerűsödése).

Ismeretek
1. A tanult történelmi ismeretek felszínen tartása (történelmi korok régmúlttól napjainkig).
2. Tájékozódás az időszalagon.
3. A történelmi korokhoz kapcsolható helyszínek, épületek megismerése, az eseményhez kapcsolható személyek, népcsoportok megnevezése.
4. Piramisok - fáraók - egyiptomi kultúra, Róma - pápaság - kereszténység - templomok, szobrok, képek, ünnepek,
5. Hősök tere - szobrok, a magyarság híres vezérei, királyai, a kapcsolódó események.
6. Parlament - az országgyűlés tagjainak munkája, választása, az ország működése, törvényhozás).
7. Közlekedési Múzeumban a közlekedési eszközök fejlődése, változása (esetleg utazás „nosztalgia járművön”.
8. Múzeum, skanzen meglátogatása (felkészülés a látnivalókról, melyik korban készült pl. épület, milyen munkát végeztek az ott élő emberek, milyen volt a ruházatuk stb.)
9. Napjainkban lezajló társadalmi események figyelemmel kísérése (választások: képviselők -országgyűlési-, önkormányzati-, európai parlamenti).
10. Ünnepek csoportosítása.
11. Szokások, normák (öltözködés, terítés, történelmi-, naptárismeret).

Kommunikáció:
olvasás - írás, médiaismeret,

Számolás-mérés:
tájékozódás időben és térben,

Ének-zene:
ünnepekhez, korokhoz kapcsolódó ének, zene,

Információs eszközök használata:
meghívó, plakát készítése, nyomtatása, anyaggyűjtés a hálózatról,
Tevékenység
1. Képválogatás adott eseményekkel kapcsolatban, történelmi személyek felismerése tetteik, tulajdonságaik alapján.
2. Könyvek, feladatlapok használata.
3. Irányított beszélgetés.
4. Történelmi eseményekről, személyekről filmrészletek, filmek, leírások megismerése, a kapcsolódó ismeretek rendszerezése, összefoglalása.
5. Adott korokkal kapcsolatos jelmezek, jellegzetes tárgyak készítése, szerepjáték.
6. Az ipar, közlekedés régi eszközeiről képek, rajzok gyűjtése, tabló készítése.
7. Albumok, szórólapok, képek, internetről gyűjtött anyag.
Tanulmányi kirándulás.
8. Néhány országosan ismert vezető nevének, funkciójának ismerete.
9. Az érintett személyek felismerése, megnevezése.
10. Aktív részvétel ünnepeken (műsor készítése, szerep vállalása, dekoráció készítése, az elkészült műsor, szereplés rögzítése, a felvétel megtekintése és véleményezése, hibák és a jól sikerült részek bírálata).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
történelem, nemzet, haza, vallás, összetartozás, emlékezet, hagyomány, politikai berendezkedéssel kapcsolatos fogalmak (parlamentáris demokrácia, nemzeti jelképeink), egyházi, nemzeti, állami, családi, társadalmi, ünnepek, történelem, nemzet, haza, vallás, összetartozás, emlékezet, hagyomány, politikai berendezkedéssel kapcsolatos fogalmak: (alkotmány, parlamentáris demokrácia), feltaláló, kísérlet, elavult, egyházi, nemzeti, állami, családi,
társadalmi ünnepek
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Annak tudatosítása, hogy a személyes adatok kiadása, és az aláírás felelősséggel jár, személyes dokumentumait épségben kell őriznie. Ünnepeink ismerete külsőségeiben és tartalmában, az ünnepi alkalmakra készülés lelkesen és aktívan.
A közlekedési és a balesetvédelmi szabályok ismerete, és annak elfogadása, hogy tudás, és engedély nélkül járművet vezetni tilos!

Osztályfőnöki óra

Az osztályfőnöki óra célja az osztályba járó tanulók közösségének kialakítása, fejlesztése, a csoporthoz tartozás, identitás tudatosítása. Az osztályfőnöki óra a pedagógiai folyamatban kiemelt helyet foglal el, céljai és feladatai a nevelési-oktatási folyamat teljes spektrumára kiterjednek. A tantárgy célja a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, személyiségük stabilizálása a lehetséges életpálya elérésének céljai érdekében. A tantárgy tematikája segíti a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztését főként az osztályban megélt saját élmények, tapasztalatok alapján. A tantárgy fotos szerepe a társadalmi beilleszkedés támogatása, az élet különböző területeire érvényes szabályok rendszerezése, a felnőtt élet megkezdésének előkészítése. Az osztályfőnöki óra lehetőséget ad az iskolai közösségi programokhoz történő kapcsolódás előkészítésére, tervezésére, az ünnepélyeken, megemlékezéseken a csoport szerepvállalására.

Az osztályfőnöki óra fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelés területén a szabálykövető magatartás fejlesztésében és kiterjesztésében, a cselekedetek előre tervezésében és a következmények előzetes felmérésében, a választások erkölcsi meggyőződés szerinti mérlegelésében.

A tantárgy az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén felkészít az állampolgári jogok és kötelezettségek tartalmának mélyebb megismerésére, a napi élettel kapcsolatos felelős ügyintézésre.

Az önismeret és társaskultúra fejlesztése területén a tantárgy hozzájárul az emberi kapcsolatok alakításához és megtartásához nélkülözhetetlen korrekt magatartás, empátia és a reális énkép fejlődéséhez.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a tanuló megismeri és egyre önállóbban, belülről fakadóan alkalmazza a felnőtt élethez kapcsolódó lakókörnyezeti és munkahelyi egészségvédelem, balesetvédelem szempontjait, tudatosan törekszik testi épségének és érzelmi egyensúlyának megőrzésére.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a közösségi élet színtereit és felismeri szerepét a közösségért végzett munkában, kialakul az igény a kölcsönös segítés iránt.

A fenntarthatóság és környezettudatosság területén a tantárgy segít a személyes élet tevékenységeinek idő-, anyag-, és energiatakarékos tervezésére és lebonyolítására.

A tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen fejleszti a tanulók egymás közötti és a felnőtt élet valamennyi területét lefedően is a kapcsolatfelvételhez, információ átadáshoz és informálódáshoz szükséges kommunikációs formákat, fejlődik a közösségi életben szükséges beszédértése, beszédprodukciója.

A digitális kompetenciaterületen az informatikai és infokommunikációs eszközök használata fejlődik és differenciálódik az eszközök célszerű és tudatos alkalmazásának gyakorlásával.

A szociális és állampolgári kompetenciaterület a tantárgy tanulása során a családi és társadalmi munkamegosztás ismeretei körében bővül, a tanuló egyre jobban felkészül saját életének alakítására és az aktív részvételre közösségi életben.

Tematikai egység 1. Aktuális témák Órakeret: 15
Előzetes tudás Saját környezetének ismerete, az események számontartása.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Osztályközösséget alakítani.
2. Egyéni és társadalmi ünnepeket ismerni, számon tartani, mások ünnepeit megismerni, elfogadni, ünneplésének a tiszteletet megadni (tolerancia).
3. Aktívan részt venni az intézmény és a lakóhely életében.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Szűkebb és tágabb közösségét megismerni, annak életét, történéseit figyelemmel kísérni.
2. Aktivitást és együttműködést tabusítani.
3. Megegyezéssel programokat tervezni, a közös eseményeken aktív részvétel.
4. Saját véleményt megfogalmazni, és azt bátran képviselni.
5. Toleráns viselkedést tanúsítani, vitázni, az álláspontot rugalmasan megváltoztatni meggyőzés hatására.

Ismeretek
1. A közösség építése érdekében saját teendőinek feltérképezése.
2. A közösség életében adódó aktuális, váratlan események kezelési módjának elsajátítása.
3. Egyéni és közösségi ünnepek, események ismerete, és felkészülés a közösség alkalmaira (ünnepélyek, külső programok).
4. Tágabb közösségről szóló hírek, események követése, a megfelelő alkalmakon aktív (passzív) részétel.

Tevékenység
1. Az intézmény (iskola, munkahely) hagyományainak, történetének megismerése.
2. Tervek készítése (naptáron bejelölni az alkalmakat), jelmez készítése, öltözék megválasztása, a közös élmények megbeszélése, az elkészült fotók, felvételek közös megtekintése, a látottak megvitatása.
3. Aktív részvétel ünnepeken (családi és közösségi alkalmakon), az ünnepnek megfelelő szokások, külsőségek megtartása (meghívó, plakátkészítés, vendégvárással kapcsolatos teendők, ünnepi műsorban szerepvállalás, fényképezés, beszámoló szóban, írásban az eseményről).
4. Tanulmányi séta, kirándulás, múzeumlátogatás.
5. A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése.
6. A közösség életében felmerülő probléma megfogalmazása, véleményalkotás, vita (programválasztás, viselkedési, öltözködési, igazmondási konfliktusok).
7. Újságcikkekben, napi híradóban, magazinműsorban olvasott, hallott, látott esetek megbeszélése, saját ítélet megfogalmazása.
8. Egyéni tapasztalatok, vélemények gyűjtése.

Társadalmi ismeretek: Ünnepek,
színházi előadások, koncertek, filmek megtekintése, kultúrált viselkedés,

Életvitel és gyakorlat:
piktogramok, szabadidő eltöltése, Ajándékozás,

Információs eszközök haszn.:
fotók, események dokumentálása,

Ábrázolás-alakítás:
kiállítások, tárlatok látogatása,
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az ünnepekkel, eseményekkel, osztályközösséggel kapcsolatos fogalmak köre.
Tematikai egység 2. Felkészülés a felnőtt létre Órakeret: 10
Előzetes tudás 1. Jogok, feladatok, kötelességek tartalma.
2. Célorientáltság.
Tantárgyi fejlesztési célok 1. A viselkedéskultúrát kialakítani.
2. „Felnőttség” felelősségét megélni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Reális önismeretre és valós helyzetértelmezésre törekedni.
2. Tudatosan cselekedni, erőfeszítést tenni a kívánt cél elérése érdekében. Norma, normakövetés (példakép).
3. Mindennapi tevékenységeiben fontossági sorrendet felállítani.
4. Megérteni a munkafegyelem tartalmát.
5. Ismerni és betartani az általános balesetvédelmi szabályokat.
6. Téves vélemény-, megalapozatlan bizalom káros következményeit figyelembe venni (becsapottság, kihasználás, megkárosítás, rossz hatások).
7. A pénz kezelésének fontosságát ismerni, gazdálkodásában a könnyelműséget kerülni.
8. A pihenés szükségességét és formái ismerni.

Ismeretek
1. A felnőtt lét előnyei, hátránya.
2. Kötelességek, szabályok (munkahelyi-, lakóhelyi előírások, balesetvédelmi, tűzrendészeti szabályok).
3. Időbeosztás (munka, pihenés, szórakozás helyes aránya).
4. Napi rutin tudatos alakítása az egyéni lehetőségeknek megfelelően.
5. A felnőtt élettel kapcsolatos élethelyzetek számbavétele.
6. Lakás (lakásfenntartás költségei, takarékosság, lakás tisztántartása, bezárása).
7. Személye körüli teendők (higiénia, öltözködés, kulturált megjelenés, egészséges étkezési szokások, idegenekkel távolságtartás, az intim szféra tiszteletben tartása).
8. Pályaválasztás, munkavállalás, munkahely (munkavégzéssel kapcsolatos teendők, alkalmazkodás, figyelem fontossága, fizetés beosztása, banki szolgáltatás körültekintő igénybe vétele.

Kommunikáció:
olvasás, írás, szókincsbővítés, médiaismeret,

Környezetismeret:
egészséges életmód,
egészség-megőrzés,

Életvitel és gyakorlat:
személyes szükségletek, teendők, háztartási és gondozási teendők,

Gyakorlati képzés előkészítése:
pályaválasztás, munkavállalás, életvezetés, munkatársi kapcsolatok,
9. Pihenés, szórakozás, szabadság (kulturált időtöltés, megfelelő társaság kiválasztása, káros szenvedélyek kerülése).
10. Helyes - helytelen (viselkedési szokások kialakulása, szenvedélyek kialakulása, - dohányzás, italozás, játékfüggőség, kábítószer fogyasztás).

Tevékenység
1. A kívánatos tulajdonságok tudatos kialakítása, fejlesztése, szituációs gyakorlatok.
2. Szembesülés reális és irreális tervekkel (vágyak és a lehetőségek tudatosítása).
3. Írott és íratlan szabályok (iskolai szabályok, közlekedési szabályok, játékszabályok) betartása, megszegése, következmények (példák saját élményekből, filmekből).
4. Videofilm megtekintése, megbeszélése, helyes, nem helyes felismerése.
5. Személyes higiénia napi rutinja, heti teendők (hajmosás), havi(hajvágás) számbavétele, tudatosítása.
6. Lakás tisztántartása, rendje (napi-, heti-, havi teendők) és biztonsága (bezárása, idegenek távoltartása), szomszédokkal szembeni viselkedés, egymás segítése.
7. Saját napirend összeállítása.
8. A tervezett élet előnyeinek tudatosítása. (A mai napra tervezett feladatok és tevékenységek az e havi, ez évi, későbbi terve végiggondolása tervezése.)
9. Különböző munkakörökhöz szükséges tulajdonságok számbavétele.
10. Képességlista készítése a számba jövő munkakörökről (pl. a takarító: pontos, kitartó, megbízható, rendszerető).
11. Különböző munkahelyek megismerésére tanulmányi séták (pl. boltok, raktárak, konyhák, műhelyek stb. megtekintése).
12. Beszélgetés, szituációs játék, képek nézegetése, csoportosítása.
13. Megcélzott szakma szerinti képességek intenzívebb fejlesztése (pl.: tevékenység egyre hosszabb ideig, rendszeresség fejlesztése, megtartó emlékezet fejlesztése, utasítások megjegyzése, végrehajtása).
14. Pihenés: kirándulás, testedzés, tánc, kézműves tevékenységek, egyedül, együtt a családdal, társaságban.
15. Egészségmegőrzés, kondicionálás lehetőségei (életmód, életvezetés).
16. Egészségkárosító szokások számbavétele (prospektusok gyűjtése, szituációs gyakorlatok), a visszautasítás gyakorlása.
17. A pénz értékének tudatosítása. A takarékosság lehetőségeinek megbeszélése.
18. Helyzetgyakorlatok, tanulmányi séta bankban, számlanyitáshoz szükséges adatok és kapcsolatos teendők és veszélyek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
munkafegyelem, baleset, figyelem, létfeltétel, táplálkozás, lakás, ruházkodás, a pénz értéke, törvény, szabály, igazságszolgáltatás, büntetés, saját érdek, választó, képviselet, képviselő. személyi igazolvány, határátlépés, állampolgár, sajátkezű aláírás, tájékozódás, tapasztalatszerzés, próbálkozás, tanács, tanácsadó, kötelesség, mulasztás, tévedés, hiba kijavítása, elnézés kérése, bank, folyószámla, átutalás, fedezet, takarékoskodás, titkos kód, bankkártya, kölcsön, kezes, ápoltság, taszító, vonzó, sminkelés, káros szokás, egészségmegőrzés, mértékletes, lustaság, jóleső fáradtság, szenvedély, visszautasítás
Tematikai egység 3. Beilleszkedés, alkalmazkodás Órakeret: 12
Előzetes tudás Helyes értékválasztás.
Tantárgyi
fejlesztési célok
Az osztályközösség tagjait megismerni. Saját képességeit ismerni, jövőjét reálisan tervezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. A szabályokat elfogadni.
2. Helyes napirendet kialakítani.
3. Érzelmileg azonosulni az elődök tetteivel.
4. Szolidaritást tanúsítani a rászorulókkal szemben.
5. Aktívan részt venni a lakóközösség és az iskolaközösség életében.
6. Bekapcsolódni a helyi öntevékeny csoportok munkájába
(szakkör, énekkar, tánccsoport).

Ismeretek
1. Tanulói jogok és kötelességek.
2. Házirend.
3. Tűz- és balesetvédelem.
4. Napirend.
5. Tanórán kívüli elfoglaltságok.
6. Tanulás és tudás.
7. Bevált és új tanulási módszerek kialakítása („a tanulás tanulása”, tanulási technikák megismerése).
8. Műhelyek, munkahelyek megismerése, munkatársi kapcsolatok.
9. Gyakorlati tantárgyakkal kapcsolatos képességek feltérképezése (többek között kézügyesség, kitartás, pontosság, megbízhatóság).

Kommunikáció:
olvasás, írás, szókincsbővítés, médiaismeret,

Környezetismeret:
egészséges életmód,
egészség-megőrzés,

Életvitel és gyakorlat:
személyes szükségletek, teendők, háztartási és gondozási teendők,

Gyakorlati képzés előkészítése:
pályaválasztás, munkavállalás, életvezetés, munkatársi kapcsolatok,

Tevékenység
1. A házirenddel, munkarenddel kapcsolatos kérdések megvitatása
(kérdések megfogalmazása).
2. Időbeosztás, órarend.
3. Hatékonyság ellenőrzése.
4. Saját tanulási stratégia megkeresése, az előnyök és hátrányok mérlegelésével.
5. Beszámoló az önálló tanulásról és a tanulópárok együttműködésének tapasztalatairól.
6. Kérdések megfogalmazása az új tantárgyakkal kapcsolatban.
7. Kapcsolatépítés, aktív együttműködés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
egyéni tanulás, tanulócsoport, kötelező tanóra, igazolt-igazolatlan hiányzás, legális munkavégzés, feketemunka, helytörténet, múlt, közelmúlt, együttérzés, önkéntesség, önfeláldozás, karitatív tevékenység
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. az osztályközösség és viselkedéskultúra alakítására,
2. saját képességeinek ismeretére, jövőjének reális tervezésére,
3. aktívan részt venni az intézmény és a lakóhely életében.

Életvitel és gyakorlat

A tantárgy célja, hogy az általános iskolában elsajátított ismeretekre építve megerősítse a tanulókban a minél önállóbb életvitelhez szükséges életvezetési és háztartási ismereteket, rávezessen a környezet rendezésének, tisztán tartásának fontosságára, bővüljenek ismeretei a test védelmével, működésével, tisztán tartásával kapcsolatban, ismerje meg a családi és más együttélések esetében a kölcsönös támogatás lehetőségét. A tantárgy tanulása során a tanuló ismeretei rendszereződnek a testápolás, a személyes higiéné és a környezet tisztán tartásának fontossága témakörében. Nagy hangsúlyt helyez a tantárgy az esztétikus, praktikus megjelenés iránti igény kialakítására. A feladathelyzetekben és egyéb szabadidős tevékenységek végzésében törekszik a célszerűséget és kényelmet egyszerre szolgáló körülmények megteremtésében. A háztartási munkák ellátásához kapcsolódóan a tantárgy tanulása során egyre differenciáltabban megjelenik a lakás és az iskolai környezet által megkívánt megfelelő biztonság és óvatosság a gépek, berendezések használatában, a vegyszerek alkalmazásában. Kitérünk a balesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekre és az esetlegesen bekövetkező balesetek esetén szükséges teendőkre. A tantárgy tanulásában nagy hangsúly helyeződik a segítségnyújtás különböző területeire, a csecsemő- és beteggondozásra és az idősek ellátására. A háztartási ismeretek keretében a tantárgy ráirányítja a figyelmet a háztartással kapcsolatos beszerzésekkel kapcsolatban a körültekintő tájékozódás, az igények ismeretében történő informálódás, a megfontolt választás és az esetleges panaszkezelés kérdéseinek fontosságára. Minden érintett területen kiemelten foglalkozik a mindennapi élet során kívánatos egészséges életmód szemléletének figyelembe vételével.

A tantárgy tanulása során az erkölcsi nevelés területén egyre differenciáltabban érvényesül a mindennapi családi életben és munkatársi közösségekben szükséges másokra történő odafigyelés, együtt érző, empatikus magatartás, a mások szükség szerinti segítésének igénye.

Önismeret és társas kultúra területén a testalkatához, tevékenységeihez illő megjelenéshez szükséges információk alapján fejlődik a tanulók énképe, önismerete. Társai visszajelzése lehetőséget ad önbizalmának, önértékelésének reális fejlődésére.

A testi és lelki egészségre nevelés területén a személyes és környezeti higiéné iránti igény egyre erősebbé válik, tudatosul a betegségek megelőzésében és leküzdésében fontos tevékenységek rendszerességének szükségszerűsége.

A felelősségvállalás területén a tanuló ismeretei bővülnek az együtt érző, segítő magatartás, az elfogadás vonatkozásában. A pedagógus felelőssége, hogy lehetőséget teremtsen az önkéntes segítségnyújtás igényének kialakulására, amely segíti a személyes fontosság megélését.

A fenntarthatóság és környezettudatosság területét a tantárgy a fogyasztóvédelmi szokások és érdekvédelem megismertetésével támogatja. A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet játszik a tantárgy a vásárlói tervezés és tudatosság alakításával.

A kulcskompetenciák fejlesztésében a tantárgy fontos szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen, bővülnek a tanuló ismeretei a háztartáshoz kapcsolódó nonverbális kommunikációs jelek, piktogramok értelmezésében.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületen a készségfejlesztő iskolás tanulóknál gyakorlati természetű ismeretek elsajátítására van lehetőség, a mindennapi életben előforduló és a háztartásban vagy egyszerű munkafolyamatok végzésénél megfigyelhető jelenségek megismertetésével és az alkalmazások lehetőségének bemutatásával. A tanuló egyre tájékozottabbá válik a hétköznapokban előforduló és alkalmazott vegyszerek, anyagok biztonságos használatában, a gépi berendezések működéséhez szükséges elővigyázatos magatartással.

A digitális kompetenciaterületen a tanulók egyre magabiztosabban kezelik a háztartásban előforduló gépeket, berendezéseket, értelmezik a működtetéshez szükséges jelzéseket.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen a tantárgy hozzájárul a családi és társadalmi munkamegosztás feladataiban való eligazodáshoz, segíti az ebben való részvétel lehetőségének megtalálását.

Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik a tanulók ízlésvilága, képesek lesznek önmaguk kulturált, egyéni igényeket figyelembe vevő megjelenésének és környezetük rendezettségének kialakítására. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődik a közösségi munkavégzésben történő részvétel során.

Tematikai egység 1. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők. Órakeret: 50
Előzetes tudás 1. Rendszeresség.
2. A tisztálkodás rutinszerű elvégzése.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Tudni, hogy az ápolt, jó megjelenésért mit kell tennie.
2. Egyszerű esetben önmagát ellátni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Testápolás.
2. Egyszerű esetben önmagát ellátni.
3. Reális, megvalósítható igényt kialakítani az öltözködéssel kapcsolatban.
4. Tudni, hogy az ápolt, jó megjelenésért mit kell tennie.
5. Irányítással előkészíteni a mosást, ismerni a mosószerek hatásait, az öblítés fázisait.
6. Alkalmazni a nagytakarítás műveleteit.
7. Kultúrtörténeti ismeretét fejleszteni.

Ismeretek
1. Önkiszolgálás, testápolás, öltözködés fázisai, eszközei.
2. Jó megjelenés, ápoltság.
3. Ruhaválogatás az évszaknak megfelelően.
4. Divat, a divat változásai.
5. Saját ruhanemű gondozása, ruhajavítás.
6. Irányítással a mosás előkészítése, mosóporok hatása, öblítés fázisai (zokni, zsebkendő, fehérnemű).
7. Személyes környezete gondozása.
8. Irányítással a terem, konyha, műhely kitakarítása a nagytakarítás műveleteinek alkalmazásával, eszközhasználat.

Kommunikáció:
olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek:
személyes szükségletek, önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Környezetismeret:
emberi test, egészséges életmód

Testnevelés:
test karbantartása, kondicionálás

Információs eszközök használata:
anyaggyűjtés
Tevékenység
1. Beszélgetés az ápoltságról az eddig tanultak alapján (fürdőszobai berendezések és tisztálkodási szerek rendeltetésszerű használata). Hajápolás, kéz- és lábápolás.
2. A ruhadarabok csoportosítása és felsorolása megadott szempontok alapján.
3. Beszélgetés a divatról, milyen divatos ruhadarabok alkotják a mai fiatalok ruhatárát, a divat változásai.
4. Régi és mai fényképek nézegetése, az ott látott alakok öltözetének megbeszélése.
5. Beszélgetés a jó megjelenésű, jól öltözött emberről. Sminkelés.
6. Szerepjáték - „Divatbemutató”
7. Kisebb javítások elvégzése (pl. gombfelvarrás, fércelés, tűbefűzés, szegőöltés).
8. Fehérnemű, zokni, zsebkendő kézi mosása
9. Eddig tanult tevékenységek alapján a különböző helyiségek nagytakarításához szükséges munkafolyamatok gyakorlása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tisztálkodással kapcsolatos eszközök. divat, modell, divattervező, márka korosztályok, korszakok, smink és ápoltság, borotválkozó eszközök. borotválkozás, áztatás, mosás, öblítés, teregetés, szájszag, testszag, dezodorálás, Az eddig használt fogalmak bővítése a nagytakarításra vonatkozóan.
Tematikai egység 2. Háztartás Órakeret: 90
Előzetes tudás Baleset elkerülése.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Kiválasztani és használni a munkának megfelelő eszközöket és gépeket.
2. Munkát kitartóan végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Törekedni a balesetek-megelőzésére.
2. Kiválasztani a munkának megfelelő eszközöket és gépeket.
3. Önállóan teríteni, mosogatni, törölgetni, rendet rakni, a használt készülékek funkcióját és használatát ismerni.
4. Adott munkát kitartóan végezni.
5. Ruhaneműit kíméletesen használni és gondozni.
6. Szabadidejét hasznosan eltölteni, az elkészült munkadarabnak örülni.

Ismeretek
1. Balesetvédelmi ismeretek, és a balesetek megelőzése.
2. Konyhai munkák:
a. A konyha berendezése, a berendezések funkciója, rendeltetésszerű használata.
b. Irányítással a megfelelő eszközök, konyhai gépek kiválasztása.
c. Egyszerű ételek, saláták, édességek, sütemények készítése.
d. Konyhai gépek szakszerű használatának módja
(fokozódó önállósággal).
e. Mikrohullámú készülék használata, ételmelegítés.
f. A konyha tisztántartása, az élelmiszerek higiénikus kezelése.
3. Fürdőszoba és toalett tisztántartása és rendeltetésszerű használata.
4. Ház tartási m unkák:
a. Mosogatás.
b. Mosás. Szárítás (nagyobb terjedelmű, eltérő tulajdonságú ruhanemű).
c. Vasalás.
d. Ruhanemű tárolásának módja (védelem a portól, kártevőktől - ruhamoly).
5. Textilmunkák.
a. Varrás, hímzés, díszítő eljárások (gyöngyfűzés, kötés, horgolás) megismerése.
b. Kisebb javítások elvé gz é se (gombfelvarrás, fércelés, tűbefűzés, szegőöltés).
6. Dekoráció, alkalmi csomagolás, ünnepi kész ülődés a személyes megjelenésben és a környezetben.

Kommunikáció:
olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeret:
személyes szükséglet, felkészülés a felnőtt életre

Környezetismeret:
egészséges életmód

Ábrázolás-alakítás:
esztétikus alkotások készítése

Gyakorlati képzés előkészítése:
munkafegyelem, életvezetés
Tevékenység
1. Szerepjáték: balesetveszélyes helyzetek szimulálása, teendők baleset esetén.
2. A már ismert tevékenységek gyakorlása, szükség szerinti alkalmazása.
3. Ismerkedés a tűzhellyel, mosogatóval, hűtőszekrénnyel, mikrohullámú sütővel.
4. Tárolás a konyhában (élelmiszer alapanyagok, edények).
5. Tevékenység során eddig tanult kisgépek használata fokozott önállósággal (turmixgép, kenyérpirító, habverő, hámozó kés).
6. A tisztaság fontossága, és ennek tudatosítása, tisztítószerek használatának szabályai (maró anyagok, fertőtlenítő szerek).
7. Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése a textilek gondozása során, a biztonságos munkavégzés (mosáshoz ruhák szétválogatása, kézi- és gépi mosás, teregetés, hajtogatás, vasalás).
8. Képek, prospektusok, használati utasítások értelmezése.
9. A balesetek elkerülésének fontossága.
10. Eddigi tevékenységek gyakorlása, szükség szerinti elemi alkalmazása.
11. Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése, a biztonságos munkavégzés feltételei (mosáshoz ruhák szétválogatása, kézi- és gépi mosás, teregetés, hajtogatás, vasalás, vízhőmérséklet, vasaló hőmérséklete).
12. Képek, prospektusok, használati utasítások gyűjtése, kézimunka megismerése, alapöltések, egyszerű munkafolyamatok megismerése, gyakorlása, kisebb darabok elkészítése.
13. Az alkalomnak megfelelő eszközök és anyagok változatos alkalmazása (farsangi, karácsonyi, iskolai rendezvény, születésnapi, anyák napi ünneplés, vendéglátás,).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Eddigi fogalmak használata, bővítése: szakácskönyv, hozzávalók, mértékek, mérőeszközök. maró anyag, fertőtlenítés, hőfok, éget, perzsel, gőzölés, kártevő, vegyszer
Tematikai egység 3. Gondozási feladatok Órakeret: 40
Előzetes tudás Magabiztosság és az empátia képességének megléte.
Tantárgyi
fejlesztési célok
Az elemi segítségnyújtás módjait ismerni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Családjában beteget ápolni könnyebb betegség esetén.
2. Cselekvéssorokat ismerni (elmondani), melyek a betegápolás során előfordulnak.
3. Félelmét leküzdeni.
4. A csecsemők ápolását, gondozását megtanulni.
5. Az elemi segítségnyújtás módjait ismerni.

Ismeretek
1. Teendők beteglátogatás során a kórházban, betegszobában, otthon.
2. Csecsemőápolási ismeretek (fokozott figyelem, az utasítások betartása).
3. Idősgondozással kapcsolatos feladatok.
4. Teendők hirtelen rosszullét esetén (hányás, ájulás, vérzés, epilepsziás roham).
5. Teendők baleset esetén.
6. Az egészségügyi ellátórendszer megismerése.
7. Teendők számbavétele az egészségmegőrzés érdekében.
Kommunikáció:
olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek:
önismeret, társas kapcsolatok, lakóhely, közlekedés

Környezetismeret:
emberi test, egészséges életmód,

Információs eszközök használata:
internetről tartalmak,
Tevékenység
1. Beszélgetés, filmek megtekintése.
2. Szituációs gyakorlatok: segítség kérése, telefonálás, társalgás különböző korosztályok tagjaival (viselkedés orvosi vizsgálat és kórházi látogatás során, látogatás idősek otthonában, ajándékozás, kedveskedés a gondozottaknak).
3. Orvosi rendelők felkeresése, vizsgálatok, szűrések céljának tudatosítása, az egészség megőrzése is állandó odafigyelést igényel, teendők ennek megfelelően (védőoltás, szűrővizsgálatok, tüdőszűrés, vércukormérés).
4. Szerepjáték: csecsemőápolás (fürdetés, etetés, öltöztetés, sétáltatás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
lázcsillapítás, folyadékpótlás, nyugalom, egészséges napirend, alvás, pihenés, munka, sport, ájulás, görcs, roham, segélykérés, telefonálás, orvosi utasítás, látogatás, ápolás, rászorultság, gyógyszerekkel kapcsolatos ismeretek
Tematikai egység 4. Vásárlás - Fogyasztóvédelem Órakeret: 50
Előzetes tudás Megfontoltan, kulturáltan vásárolni.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Vásárlásokat megtervezni a vágyak és a lehetőségek mérlegelésével.
2. A fizetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése.
3. Szavatosság fogalmának értelmezése.
4. Személyre szóló ajándékot készíteni (alkalom szerinti csomagolás, átadás).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Körültekintően vásárolni.
2. Egyéni szint alapján egy vagy néhány dolgot önállóan vásárolni.

Ismeretek
1. A konyhai tevékenységekhez szükséges áruk megvásárlása, fokozódó önállósággal.
2. Vásárlás közben figyelembe veendő szempontok tudatosítása.
3. Szavatosság az árucikkeken, eltarthatóság módja.
4. Eltérő árucikkek vásárlása.
5. A vásárlás megtervezése, üzlet kiválasztása.
6. Viselkedési formák alkalmazása, közlekedés.
Kommunikáció:
olvasás, írás, média- ismeret

Számolás-mérés:
tájékozódás, műveletek, mérések, pénzhasználat

Társadalmi ismeretek:
lakóhely, közlekedés, társas kapcsolatok, felkészülés a felnőtt életre
Tevékenység
1. Ismert üzletben egyéni vásárlás megbeszélés alapján lehetőleg önállóan (bevásárló lista, költségvetés).
2. Áruk megkeresése és a megfelelő kiválasztása a meglévő kínálatból valós helyzetben.
3. A fizetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése.
4. A szavatosság fogalmának értelmezése.
5. A reklamáció, panasz lehetőségeinek megismerése.
6. A vásárolt termékek praktikus, előrelátó szállítása.
7. Tárolás hűtőszekrényben (romlandó, eltartható).
8. Jelzések megkeresése és értelmezése (összetétel, szavatosság, ár).
9. Cipő, ruhanemű, ajándék vásárlása (bevásárló lista, költségvetés, méret, célszerű szín, anyag kiválasztása), csomagolás.
10. Szerepjáték.
11. Tanulmányi séta, vásárlás, különböző típusú üzletekben.
12. A vásárlással, fizetéssel, viselkedéssel, közlekedéssel kapcsolatos fogalmak további bővítése (csarnok, piac, kisebb- és nagyobb bevásárló helyek, raktáráruházak, prospektusok, szórólapok árai és a valóságos árukon lévő tájékoztatók, üzletház, raktár, éjjel-nappal nyitva, nyitva tartás, pénztár, polc, gondola, reklám, plakát, ár, számla, visszajáró, szatyor, nehezebb-könnyebb).
13. Eligazodás az árucsoportok között, csoportosítás, válogatás.
Környezet-ismeret:
egészséges életmód
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A vásárlással, fizetéssel, viselkedéssel, közlekedéssel kapcsolatos fogalmak további bővítése. Tárolási fogalmak bővítése. szavatosság, dátum, jelzés,
5. Tematikai egység Piktogramok értelmezése Órakeret: 30
Előzetes tudás Körültekintés, megfontoltság. Lényeges és lényegtelen körülményeket megkülönböztetni.
Tantárgyi
fejlesztési célok
Árucikkek jelzéseit összegyűjteni, értelmezni. A piktogramok jelzéseit megérteni, és tudatosítani, hogy az egészség megőrzése érdekében szükséges figyelembe venni (szavatosság, összetétel) azokat.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Jelzéseket és az azokban rejlő információkat felismerni.
2. Figyelembe venni minél több ismert jelzést.
3. Ismeretlen jelzésre rákérdezni, annak jelentését megismerni.
4. A jelzéseket megfelelően csoportosítani.

Ismeretek
1. Élelmiszereken található jelek.
2. Tisztítószereken található jelek.
3. Ruhaneműkön található jelzések.
4. Tartós fogyasztási cikkeken található jelzések értelmezése (pl. szállítás módja, üzembe helyezés).
5. A környezetben megtalálható rajzos utasítások és rövid feliratok értelmezése (utcai tájékoztató jelzések, postai, kórházi, gyógyszertári, játszótéri, különböző. munkahelyi, szórakozóhelyekhez kapcsolódó).

Tevékenység
1. Egyszerű rajzos feladatlapot megoldani.
2. Értelmezés, alkalmazás, gyűjtés magyarázat, csoportosítás.
3. Tanulmányi sétán eltérő árucikkeken lévő jelzések megfigyelése, ismerős jelzések keresése, értelmezése.
4. Megadott jelzés megkeresése ismeretlen környezetben.

Kommunikáció:
olvasás, írás,

Társadalmi ismeretek:
felkészülés a felnőtt életre

Környezet-ismeret:
egészséges életmód

Ábrázolás-alakítás:
festés, rajzolás, makett készítése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
mélyhűtött élelmiszer, levespor, ételízesítők, konzerv, csomagolóanyag. fém, üveg, kerámia, tűzhely, veszélyes, összetétel, alapanyag, természetes szál, műszál, kártevők, védelem, vegyszeres tisztítás, csomagolás, törékeny, üzembe helyezés, állítva szállítható, felirat, tábla, címke, jelzés, tilos, javasolt, szabályos használat, büntetés, maró anyag
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. a rendszeres testápolásra, környezetének, ruházatának rendben tartására,
2. a háztartási és gondozási feladatok elvégzésére segítséggel
(irányítással),
3. a tisztító szerek takarékos és szakszerű használatára
4. vásárlásainak megtervezésére,
5. az árucikkeken található tájékoztató jelzések ismeretére és figyelembe vételére.

Gyakorlati képzés előkészítése

Célok, feladatok

A gyakorlati képzés előkészítése tantárgy célja a fiatalok megismertetése a munka világával, a felnőttkori munkavégzés lehetőségeinek feltárása, a munkatevékenységek elsajátítása iránti igény kialakítása. A tantárgy tanulása során a diákok megismerkednek a környezetükben előforduló munkakörökkel, a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességekkel, munkakörnyezettel, eszközökkel, elvárásokkal. Elsődlegesen fontos a tanulók számára pályaválasztásukhoz kapcsolódóan a képességeikhez, érdeklődésükhöz és lehetőségeikhez illeszkedve és az intézményi kínálatot figyelembe véve a megfelelő munkatevékenységek kiválasztása és a minél önállóbb életvezetést lehetővé tevő életpálya tervezése. A tanulók megismerkednek a gyakorlati évfolyamok feladathelyzeteivel, bővülnek a munkatevékenységek körében eddig szerzett ismereteik, kialakul a munkavégzéshez szükséges motiváció, fejlődik a társadalmi munkamegosztásban elérhető helyük iránti igény. A tanuló magatartásában éretté válik a csoportos munkavégzés szabályrendszerének, a munkatársi kapcsolat, a munkavezető és alkalmazott viszonyának megismerésére. A tanuló a tantárgy tanulása során megismerkedik a munkavállaláshoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségekkel, a munkaidő és pihenőidő rendjével, a munkavállalással együtt járó kötelezettségekkel és jogkörökkel, a segítségkérés eszközeivel.

A tantárgy az erkölcsi nevelés területén támogatja az etikus munkahelyi, tanműhelyi viselkedés szabályainak megismerését, a munkafeladatok elosztásának igazságos szempontjait, a vállalt feladatok végrehajtási és befejezési igényének erősödését.

Önismeret és társas kultúra területén a tanuló számára egyértelművé válik egyéni életlehetőségének formája, kirajzolódik a minél önállóbb, támogatott életvitelnek, egyszerű munkafeladatok végrehajtásának és munkatevékenység vállalásának lehetősége. A tanuló képessé válik csoportban végzett munkatevékenység folytatására, erősödik önbizalma a gyakorlati tevékenységek sikeres elvégzése iránt.

A testi és lelki egészségre nevelés terén a felnőtt élet tevékenységeire történő felkészülés erősíti önértékelését, lelki egyensúlyát a felnőtt lét megélésének érzésével.

A tanuló tapasztalatai és ismeretei bővülnek a társadalmi és munkahelyi munkamegosztás és munkahelyi kapcsolatok, kötelezettségek terén, különös tekintettel a munkahelyi óvó- és védőintézkedések betartásának fontossága szempontjából.

A kulcskompetenciák terén a tantárgy kiemelt szerepet játszik az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a munkavállaláshoz és munkavégzéshez kapcsolódó fogalmak megismertetésével, szélesedik szókincse a gyakorlatban szükséges anyag, eszköz megnevezésekkel és a munkahelyi utasítások tartalmának megértésével.

A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejlődését a társadalmi munkamegosztás megismerése, saját szerepének, saját fontosságának megélése támogatja.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói és a hatékony önálló tanulás kompetenciaterület fejlődése érdekében a tanuló megtanulja a tevékenységeihez, elképzeléseihez szükséges segítséget megfelelő formában kérni és elfogadni. Képes érdeklődése szerint kérdezni és kíváncsi a környezetében történtekre és a lehetőségekre.

Tematikai egység 1. A munka világa, pályaválasztás. Órakeret: 40
Előzetes tudás 1. Kitartó munkavégzés.
2. A munkavégzés örömének átélése.
Tantárgyi
fejlesztési célok
A feladat - munkavégzés minőségét, idejének hosszát, tempóját az egyéni képességeknek megfelelő mértékben javítani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Megérteni, hogy a feladat és a munkavégzés természetes és fontos örömforrás, az életkor növekedésével a felnőtté válás során.
2. Ismerni és elmondani a leggyakoribb foglalkozásokban magát, a végzett tevékenységet.
3. Hiányosságait képes javítani.
4. A munka világát rendezetten látni.
5. Megérteni, hogy mindenkinek szüksége van pihenésre
(szüleinek is).
6. Önállóan elfoglalni magát.

Ismeretek
1. A tanulás és munka közötti hasonlóság és különbség.
2. Az érdemjegy, bizonyítvány és fizetés értelme, jelentése.
3. A feladatvégzés, a munkatevékenység idejének növelése.
4. A feladat, munka, minőségének javítása.
5. Tanulás és munka, képességek és pályaválasztás közötti összefüggés.
6. Tehetség, lehetőség, szorgalom, kitartás kérdése.
7. Önismeret.
8. Az egyes foglalkozáshoz szükséges tulajdonságok számbavétele, hiányok regisztrálása, célkitűzés.
9. Nemek közötti fizikai és életfeladatbeli különbségek viszonya a pályaválasztáshoz.
10. A munka nehézsége és öröme.
11. A munka és munkabér.
12. A munka és pihenés harmonikus egysége.

Kommunikáció:
társas kapcsolatok, olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek:
önismeret, lakóhely, közlekedés, felkészülés a felnőtt létre

Környezetismeret:
emberi test, egészséges életmód

Életvitel és gondozási ismeretek: személyes teendők, háztartás, vásárlás, fogyasztó- védelem, piktogramok értelmezése

Testnevelés: mozgás-
és kondíciófejlesztés
Tevékenység
1. Felnőttek és tanulók hétköznapjainak feldolgozása, beszélgetés, szerepjáték keretében.
2. Valamilyen, a csoportnak és a jövőbeni szakmatanulásnak megfelelő gyakorlati tevékenység (szövés, gyöngyfűzés, kézimunka)
3. Önértékelő feladatlapok kitöltése, megbeszélése.
4. Tankönyv leckéinek feldolgozása kérdés, felelet típusú beszélgetés keretében.
5. A meglévő és hiányzó tulajdonságok listázása egyes szakmák szerint (pl.: kézügyesség, pontosság, kitartás, felületesség, rossz látás, stb.).
6. Családról hozott fényképek nézegetése és beszélgetés a családtagok feladatairól.
7. „Amerikából jöttem“ pantomim játék alkalmazása.
8. Fizetés, pihenés, kikapcsolódás.
9. Aktív pihenés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
hétköznap, munkanap, munkaszüneti nap, ünnepnap, fizetés, munkabér, bevétel, jövedelem, kiadás, jutalom, oklevél, kitüntetés, bizonyítvány, minőség, mennyiség, tempó, hibás, hibátlan, gondos, összecsapott, sikeres, sikertelen, hanyag, lelkiismeretes, figyelem, pontosság, igényesség, szorgalom, kitartás, siker, hibázás, tökéletlenség, egyéni különbözőségek, adottságok, alkalmasság, fejlődés, nemekre jellemző feladatok, foglalkozások, életfeladatok, kifáradás, pihenés, nyugalom, önálló, elfoglaltság, segítség, megelégedettség.
Tematikai egység 2. Tájékozódás a munkavégzés területeiről. Órakeret: 40
Előzetes tudás A munkavégzés felelőssége. Érdeklődés, nyitottság.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A kapott feladatot határidőre elkészíteni.
2. Tudatosan készülni a felnőtt létre és a munkavállalásra.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Kitartó, elfogadható munkát végezni.
2. A feladatra készülni, és aktívan részt venni a gyűjtőmunkában.
3. Önismeretét alakítani.
4. A tapasztaltakat lényegre törően megfogalmazni, munkájáról reális képet adni, és hosszabb ideig emlékezni rá.
5. A munkáról pozitív képet kialakítani.

Ismeretek
1. Eszközhasználat, kézügyesség fejlesztése, kisebb darabok elkészítése egyre nagyobb önállósággal (gyöngyfűzés, varrás, kötés, agyagozás, stb.).
2. Az intézményben meglévő munkahelyek, tevékenységek feltérképezése.
3. A számba vett munkahelyeken rövidebb idő eltöltése, irányítással, aktív munkával. (karbantartókkal, kerti munkával, konyhai feladatokkal /terítés, leszedés/, óvodában egyéni foglalkozás a kicsikkel, fénymásolás, iratrendezés, iratmegsemmisítés stb.)
4. A tapasztalatokról szóbeli beszámoló a társaknak.
5. Közvetlen környezetében lévő felnőttek munkájának feltérképezése.
6. A kapott foglalkozások rendszerezése a szükséges képességek szerint (pl. jó kézügyességre van szüksége, gyorsaságot igényel stb.) egyéni alkalmasság mérlegelése.
7. Mi szeretnék lenni?
8. Milyen munkát szeretnék végezni?
9. Munkahelyek, foglalkozások számbavétele, rendszerezése.
10. Tanulmányi kirándulások különböző munkahelyek megtekintésére (pl. kertészet, üzlet, raktár, műhely, stb.).
11. Az intézményben folyó munkavállalói program megismerése, a program résztvevőivel beszélgetés.

Kommunikáció: társas kapcsolatok, olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek: önismeret, lakóhely, közlekedés, felkészülés a felnőtt létre

Környezetismeret:
egészséges életmód

Életvitel és gondozási ismeretek: személyes teendők, háztartás, vásárlás, fogyasztóvédelem, piktogramok értelmezése

Információs eszközök használata: anyaggyűjtés, rövid leírások készítése, kinyomtatása

Testnevelés: mozgás-
és kondíció fejlesztése
Tevékenység
1. Több-kevesebb segítséggel önállóan feladatot végezni.
2. Tanulmányi séta néhány intézményben.
3. Az ott dolgozó felnőttek munkájának megismerése.
4. Kérdések alapján adatgyűjtés (mi a feladata, milyen eszközöket használ, milyen képességekre van szüksége munkájához?).
5. Az intézményben lévő munkahelyeken adott idő eltöltése aktív munkával (lehetőség szerint erőfeszítést igénylő, tényleges munkát végezzen a tanuló).
6. A feladat rövid ismertetése, milyen feladatot tudott végezni, milyen eszközöket használhatott, hogy érezte magát a munkavégzés közben.
7. Saját környezetből adatgyűjtés, rövid ismertetés elmondása.
8. Foglalkozások és képességek egymás mellé rendelése.
9. Tablók készítése a munkahelyekről, foglalkozásokról.
10. Tanulmányi sétán tapasztaltak megfogalmazása.
11. A látottak megfigyelése, alkalmanként aktív bekapcsolódás a munkavégzésbe.
12. Önértékelés.
13. Összehasonlítás, mérlegelés.
14. Prezentációk, fotók, beszélgetések a különböző munkahelyekről, foglalkozásokról.
15. Kérdések megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az elvégzett munkafolyamatok és eszközök megnevezése. A felmerülő ismeretlen kifejezések, fogalmak tisztázása. Felmerülő fogalmak tisztázása. Teljesítmény, kitartás, következmény, a megismert fogalmak tisztázása.
Tematikai egység 3. Fiatal felnőttek életvezetése, munkatársi kapcsolatai. Órakeret: 50
Előzetes tudás 1. Beilleszkedés a közösségbe.
2. Vágyak és a lehetőségek közelítése.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A legfontosabb társadalmi elvárásokat, normákat megérteni, és a különféle kapcsolatokban megfogalmazni.
2. Véleményt, alkotni a helyes és helytelen viselkedésről.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Önismeretét fejleszteni, önmagát és társait elfogadni gyengeségeivel együtt (képességeit megismerni, jó és rossz tulajdonságok között dönteni).
2. A tananyagot megérteni.
3. Aktívan részt venni a szerepjátékokban.
4. Tudatosítani, hogy rokonai között kell egy bizalmasának lenni, akinek elmondja titkait, félelmeit, akinek kikéri tanácsát.

Ismeretek
1. Munkaalkalmasság.
2. A munkavállaláshoz szükséges feltételek számbavétele: alkalmasság, életkor, egészségi állapot, erőnlét, szükséges okmányok (bizonyítvány, személyi igazolvány, TAJ kártya, adókártya).
3. Munkaszerződés, bér, utasítások elfogadása.
4. Alá- és fölérendeltség a munkahelyen.
5. Munkahelyi kötelességek.
6. Jogok a munkahelyen.
7. A munkahelyi beilleszkedéshez fontos tulajdonságok megnevezése.
8. Munkatársak elfogadása, alkalmazkodás egymáshoz.
9. Baráti viszony - kollegiális viszony, szerelmi viszony (rokoni, baráti, szerelmi, munkatársi kapcsolatok) jellemzői.
10. Kamaszok és fiatal felnőttek közötti életviteli eltérések: fizikai szempontból, kötelezettségek, szórakozás, kapcsolatok mélysége terén.
11. Kamaszok és fiatal felnőttek érzelmi világa és személyisége közötti eltérések.
12. Út a felelős gondolkodásig, a jövőbeni életfeladat függvényében.
13. Kamaszok és felnőttek irreális és reális vágyai és céljai.
14. Képességbeli korlátok felismerése elfogadása.
15. Normák, elvárások, életkori különbségek a fenti kapcsolatokban.
16. Saját reális elvárások, vágyak megvalósulásához szükséges aktív tevékenységek rendszerezése.

Kommunikáció: társas kapcsolatok, olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek: önismeret, lakóhely, közlekedés, felkészülés a felnőtt létre

Környezetismeret: emberi test, egészséges életmód

Életvitel és gondozási ismeretek: személyes teendők, háztartás, vásárlás, fogyasztóvédelem, piktogramok értelmezése

Testnevelés: mozgás-
és kondíciófejlesztés
Tevékenység
1. Munkatevékenységek gyűjtése, csoportosítása: képes elvégezni, nem képes elvégezni.
2. Okmányok megismerése.
3. Szerepjáték: munkahely keresése, új munkatárs befogadása, beilleszkedés idegen közegben (viselkedés, öltözködés).
4. Beosztott - vezető számára meglévő kötelességek és jogok széles körű megismerése.
5. Segítőkész, hanyag, szorgalmas, tiszteletlen, nagyhangú, pontos stb.. a hasznos és kerülendő tulajdonságok kiválasztása, megnevezése.
6. A kapcsolatok tartalmának megvitatása.
7. Tankönyv leckéinek feldolgozása.
8. Kérdés felelet típusú beszélgetés súlypontos alkalmazásával.
9. Drámapedagógiai módszer alkalmazása: apró történetek, életszerű szituációk eljátszása (szerepjátékok).
10. Képes folyóiratok, áru katalógusok nézegetése közben csoportos beszélgetés.
11. Sorolja fel és csoportosítsa azokat az embereket, akiket jól ismer, a hozzájuk fűződő kapcsolata alapján.
12. Képek gyűjtése, ragasztása, megbeszélése.
13. Ismerkedés gyakorlása (szerepjáték).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Képes vagyok rá, ill. nem tudom. Kötelező, kötelesség fogalmak tisztázása. Jog, jogosult, jogszerű fogalmak tisztázása. A tulajdonságok tartalmának tisztázása. TAJ-szám, adóazonosító jel, testi fejlettség, fizikai erőnlét, egészséges életmód, tanulás, munka, szabadidő, kapcsolatok, kötődések váltakozása, tartóssága, egoizmus kérdése, jól-, rosszul esik, én és a másik, sértődés, megbocsátás, összeveszés, kibékülés, egymás szabadsága. Önismeret. A megvalósítható cél és a sikerélmény összefüggése. Emberek szerethetősége nem függ gazdagságuktól, tehetségüktől. Rokonság, barátság, szerelem, munkatárs, (kolléga) osztálytárs, osztályközösség, társaság, szurkolók, rajongók, társasági ember, magányos ember,
buli, ismerkedés színterei, rokonszenv, ellenszenv, idegen különféle csábításai, bizalom.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló
1. látóköre bővül, közösségi és közéleti kapcsolatai erősödnek,
2. követi a társadalmi beilleszkedés, kulturált magatartás, az egészséges életmód elveit,
3. képes a környezetében megismerhető szakmák és munkalehetőségek feltérképezésére,
4. lehetőség szerint (a valós helyzethez hasonló) a munkavállaláshoz kapcsolódó adminisztratív és egyéb tennivalókat (interjú, öltözködés, önéletrajz) kipróbál.

Környezet- és egészségvédelem

A környezet- és egészségvédelem tantárgy célja az általános iskolában elsajátított ismeretek koncepcionális folytatásaként tovább mélyíteni a tanulók ismereteit az emberi szervezet működésével kapcsolatban. A tanulók fokozatosan, egyre önállóbban figyelik meg és értékelik testük működését, felismerik az egészségre káros, veszélyes helyzeteket, védik egészségüket és ismerik a betegség esetén követendő magatartásformákat. A tantárgy kiemelten foglalkozik az egészséges életmód témakörével, a felnőtt élet legfontosabb természetes testi, lelki folyamataival, a kulturált megjelenés, ápoltság és egészségmegtartás fontosságával. A tantárgy tanítása során különösen hangsúlyos az élő és élettelen természeti környezet összefüggéseinek, folyamatainak elmélyítése, kapcsolatának dinamikája az emberi környezettel. A tantárgy tanítása során eléri, hogy a tanulók felismerjék mindennapi életükben az élő és élettelen környezet hatásait szervezetükre, feladataikra, munkájukra.

A tantárgy nagy szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a természetben és az emberi létezésben előforduló másság megismerésében, elfogadásában.

Önismeret és társas kultúra fejlesztési területen az egészséges lelki egyensúly megtartásában fontos szerepet játszó érzelmi, hangulati jelek felismerésében, kontrolljának alakításában.

Testi és lelki egészségre nevelés területén támogatja a tanuló egészséges életmódra törekvését, amely alapját képezi a kiegyensúlyozott felnőtt életnek és megteremti a káros szenvedélyek kerülésének tudatosulását.

A fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismeretei bővülnek az élő és élettelen természet szépségeinek és egyensúlyának megismerése közben, amely hangsúlyozza az önálló élettér kialakításának és megóvásának igényét.

A tanulók az anyanyelvi kompetenciaterületen önmaguk és környezetük megfigyelésével fejlődnek a szervezetet érő külső és belső hatások, igények megfogalmazásában, jelzésében.

A természettudományos és technikai kompetenciaterületen mélyülnek a tanulók ismeretei a gyakorlatias természettudományos, különösen a mindennapi háztartásban vagy egyszerű munkavégzésben fontos jelenségek körében.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén a tanuló nyitottá válik az őt körül vevő környezet szépségeinek befogadására.

Tematikai egység 1. Az emberi test Órakeret: 40
Előzetes tudás 1. Reális testkép.
2. Empátia.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Felismerni, (magán) megmutatni testrészeit, segítséggel a tanult belső szervek helyét.
2. A betegséggel szembeni félelmet leküzdeni.
3. Felnőttekhez, orvosához bizalommal fordulni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Megnevezni és megmutatni érzékszerveit, azok kíméletes használatát, a segédeszközök megfelelő alkalmazását.
2. Felismerni magán a testrészeket, segítséggel a tanult belső
szerveket.
3. Kérdésre kiválasztani és megnevezni a kérdezett csontot
(csigolya, borda), megmutatni magán a főbb izmokat.
4. Megmutatni magán a szívét, a vérnyomásmérőt ismerni, a vérnyomásmérést eltűrni.
5. Ismerni, hogy a tüdő a mellkasban foglal helyet, a tüdőszűrésen szükség szerint részt venni.
6. Segítséggel feleleveníteni a táplálék útját.
7. A vesék, húgyhólyag, vizelet szerepét (méregtelenítés) megérteni.
8. Ismerni, hogy az agy a koponyában van, sportolás közben a fejet óvni kell.
9. A testen megjelenő állandó változást tudomásul venni.
10. Az orvosi beavatkozással szembeni félelmet leküzdeni.
11. Tudni, hogy a gyógyszereket csak az orvosi és gyógyszerészi utasításnak megfelelően szabad bevenni (mennyiségi és időbeli utasítások).
12. Ismerni a balesetveszélyes helyzeteket, és tudatosan kerülni azokat.
13. Tudni, hogy a szükséges odafordulás, segítségnyújtás természetes és ez kötelességünk.

Kommunikáció: szókincsbővítés, olvasás, írás, médiaismeret, telefonálás

Társadalmi ismeretek:
önismeret, adatok, társas kapcsolatok, felkészülés a felnőtt életre

Életvitel és gyakorlat: személyi szükséglettel kapcsolatos teendők

Ábrázolás-alakítás: portré (festés, rajz), makett

Testnevelés: testkép, test karbantartása, edzése
Ismeretek
1. Testrészeink.
2. Testünk vázrendszere, a gerinc.
3. Testünk izomrendszere.
4. Belső szerveink.
5. A szív.
6. A tüdő.
7. Az emésztőrendszer.
8. A kiválasztás.
9. Az agy a gondolkodás szerve.
10. Érzékszerveink és védelmük.
11. Az emberi test változásai az idő múlásával (méhen belüli élet a születésig, életkorszakok szerinti változások újszülött, csecsemő, kisgyermek, kamaszkor, fiatal felnőtt, .....időskor).
12. Betegségek (gyermekkori fertőző betegségek, szervi betegségek pl. vérnyomás, gyomorbetegség, cukorbetegség stb.)
13. Orvosi ellátás rendszere, körzeti - szakorvosi - kórházi betegellátás.
14. Gyógyszerek szerepe. A gyógyszerek haszna és veszélyei.
15. Az öngyógyszerezés elkerülése, gyógyszerek tárolása.
16. Balesetvédelem - balesetek elkerülése - teendők balesetek esetén, elsősegélynyújtás, sebkötözés.
17. Orvosi ügyelet, mentőkocsi.
18. Veszélyes helyzetek elkerülése.
19. Biztonságos sportolás és munka.

Információs eszközök használata: anyaggyűjtés
Tevékenység
1. Három fő testrész megnevezése, bemutatása.
2. A csontváz, izom, tüdő, szív, gyomor felismerése.
3. Csontvázon a koponya, gerincoszlop, bordák és végtagcsontok bemutatása.
4. A gerinc megkeresése a csontvázon, egy csigolya megmutatása külön.
5. A tanult főbb izmok megmutatása először szemléltetőeszközön, majd saját magán.
6. A szív helyének bemutatása magán, pulzusmérés, a vérnyomásmérő bemutatása.
7. A tüdő helyének megmutatása, beszélgetés a levegő útjáról (a dohányzás káros hatása).
8. Beszélgetés a táplálék útjáról és az emésztésről.
9. A vesék és a húgyhólyag bemutatása szemléltető figurán (ábrán).
10. Az agy helyének megbeszélése a koponyában, beszélgetés az agyról (gondolkodás szerve).
11. Beszélgetés az érzékszervekről, és azok védelméről (a segédeszközök funkciója, használata, karbantartása - szemüveg, hallókészülék, fogpótlás).
12. Játékos gyakorlatok a fül, illetve szem kiiktatásával.
13. Képek és makettek a fejlődési folyamatról, a magzati lét megvitatása, az élet fontosságának megértése.
14. A különböző életkori szakaszok jellemzői, a sebezhetőség, és segítségre szorulás hangsúlyozása: - csecsemő tehetetlen, táplálásra, állandó törődésre szorul, - iskoláskor tanulás, edzett test, fokozódó terhelés, - felnőttkor: munkabírás, gondoskodás a családról és önmagáról, - öregkor ellátást, törődést igényel.
15. A tanult ismeretek rendszerezése.
16. Könyvek, szórólapok beszerzése, tanulmányozása a betegségekről, tünetek megbeszélése, emlékek felidézése saját betegségről.
17. Orvosi rendelőkben tanulmányi séta, eszközök megtekintése, kipróbálása (vérnyomásmérés, vércukor vizsgálat, tüdőszűrés).
18. A gyógyszerek szedéséről pontos ismeretek a használati- és orvosi utasítások megtartásának fontossága.
19. Munkahelyi, játszótéri, háztartási és közlekedési balesetek bemutatása, példák saját tapasztalatból, ill. filmek.
20. Szerepjáték (orvosi vizsgálat, panasz megfogalmazása, baleset, telefonálás, teendők baleset esetén).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
fej, törzs, végtagok, tüdő, szív, gyomor, belek, végbél, koponya, gerincoszlop, arckoponya, gerinc, csigolya, agykoponya, borda, végtag, csontok, izomszív, vérkeringés, alacsony és magas vérnyomás, tüdő, légzés, táplálkozás, emésztés, vesék, húgyhólyag, vizelet, méregtelenítés, agy, szem (látás), szemüveg, fül (hallás), hallókészülék, orr (szaglás) veszélyhelyzetek (füst). Magzat, magzatvíz, embrió, újszülött, csecsemő, fogalmak és a felmerülő megnevezések. Betegségek megnevezése, terápiák megnevezése. Orvosi vizsgálattal kapcsolatos fogalmak, eszközök, eljárások megnevezése. Gyógyszerezéssel kapcsolatos megnevezések és fogalmak (kapszula, kúp, tabletta, injekció, mérgező, veszélyes, adagolás), vérzéscsillapítás, elsősegély, veszélyes - veszélytelen - biztonságos,
Tematikai egység 2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmód Órakeret: 30
Előzetes tudás 1. Serdülőkori változások elfogadása.
2. Az egészséges táplálkozás és a testi egészség közötti összefüggés felismerése
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Tudatosítani, hogy a testi tulajdonságok változása természetes.
2. Az egészség megőrzése érdekében a helyes táplálkozást és a kapcsolatos ismereteket, teendőket kívánatos szem előtt tartani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Magát és csoporttársait testalkat szempontjából jellemezni.
2. Tudni, hogy a fertőző betegségek bizonyos tünetekkel járhatnak.
3. Tudni, hogy a menstruáció természetes folyamat és ilyenkor még nagyobb gondot kell fordítani a tisztálkodásra.
4. Megismerni a legszükségesebb kozmetikumokat, és megtanulni azok helyes használatát.
5. Ismerni, hogy a jó étrend a „mindenből egy keveset” elven alapul.
6. Irányítással összeállítani korosztályának megfelelő, tápláló, egészséges heti étrendet (reggeli, ebéd, vacsora).
7. Tudni, hogy vannak szervezetünkre veszélyes anyagok, melyek fogyasztását kerülni kell.
8. Ismerni, hogy a szenvedélybetegség nemcsak saját magukat a betegeket, hanem a környezetét is tönkreteszi.
9. Tudni, hogy a gyógyszereket az előírásnak megfelelően kell tárolni és alkalmazni.

Kommunikáció: olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek: önismeret, személyi adatok, társas kapcsolatok, felkészülés a felnőtt életre

Életvitel és gyakorlat: személyes szükséglet, gondozás, vásárlás, háztartási munkák
Ismeretek
1. A fertőző betegségek tünetei, megelőzés, kezelés, gyógyítás.
2. Serdülőkori változások: nemek közti különbségek. Lányok (havi ciklus), fiúk (nemi érése).
3. Lelki változások.
4. Testápolás
5. Testi higiénia (pattanásos bőr, hajzsírosodás). Fog és szájápolás. Hajápolás. Körömápolás- a körömvágás veszélyei. (Észrevenni, ha rendezetlen a körme és segítséget kérni körme levágásához.)
6. A táplálkozás és a mozgáskultúra hatása az egészségre.
7. Táplálkozás - zöldség és gyümölcsfogyasztás.
8. Táplálkozás - tejtermékek.
9. Táplálkozás - húsfogyasztás.
10. Táplálkozás - édességek.
11. Elhízás - diéta. Testedzés.
12. Táplálkozási szokások. Küzdjünk az elhízás ellen diétával és testmozgással.
13. Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, bódító hatású szerek, játékfüggőség, testképzavarok) kialakulásának megelőzése.
14. Gyógyszerek kettős hatása, a túlzott gyógyszerfogyasztás hátrányai.
15. A gyógyszerek megfelelő tárolása (szavatosság, zárható tárlóhely).
16. Élelmiszerekben lévő tartósítószer (érzékenység feltárása, tudatosítása - liszt-, tejérzékenység).
17. Egészségünkre veszélyes anyagok tudatos kerülése.
Testnevelés: testkép, test karbantartása, edzése, kondicionálás

Információs eszközök használata:
anyaggyűjtés

Gyakorlati képzés előkészítése: kulturált megjelenés, állóképesség
Tevékenység
1. Beszélgetés az eddig tanult fertőző betegségekről s azok tüneteiről
(láz, kiütés, hányás).
2. Beszélgetés: - a női és férfi test különbségéről, - női nem, hím nem (a nemek közötti eltérések), hormonális változások. A felnőtt kor, testünk változásai.
3. Fényképek válogatása adott szempontok szerint.
4. Beszélgetés az érzékenységről, sértődékenységről, hirtelen támadt haragról (összefüggések megtalálása a táplálkozás, a hangulat, a közérzet között). Szerepjáték.
5. Az ápolt külső feltétele az ápolt fogazat, a frissen mosott, szépen megfésült haj (bőrünk, hajunk megfigyelése, figyelemfelhívás az ápolásra).
6. Látogatás illatszerboltban, fodrásznál, kozmetikai szalonban.
7. Serdülőkori, kamaszkori tisztálkodási szokások felsorolása.
8. Testápoló szerek felismerése, kiválasztása.
9. Képek válogatása, csoportosítása külső megjelenés szerint (ideális alkat, kövér, beteg, sovány), életmód szerint (kirándul, sportol, heverészik).
10. Látogatás csarnokban, piacon, gyümölcs, zöldség csoportosítása a vitamin, hasznos tápanyagtartalom és felhasználási módok alapján.
11. Tejtermékek felismerése és megnevezése gyakorlatban az árusító helyen, felhasználási módok, a fogyasztás előnyei, a termékekben lévő pozitív tartalom miatt.
12. Húsáruk felsorolása (miből készül, húsfeldolgozás, konyhai elkészítés), a különböző húsféleségekre jellemző tulajdonságok (csirkehús - könnyű, nem hizlal, zsíros sertéshús - vigyázni kell, mert túlzott fogyasztása káros az egészségre stb.) csoportosítása.
13. Szavatosság, elkészítési módok.
14. Kedvenc ételek hozzávalói, elkészítési módja, ételreceptek
(táplálkozási zavarok).
15. Beszélgetés az édességek fajtáiról, előnyeikről, hátrányaikról
(hízás, fogszuvasodás).
16. Beszélgetés az elhízásról, gyomorrontásról.
17. Az eddig tanultak átismétlése, étrend készítése.
18. Az elhízás elleni gyógymódok felsorolása.
19. Beszélgetés a dohányzás, alkohol, kábítószer hatásairól, a túlzott gyógyszerfogyasztásról, és azok következményeiről.
20. Beszélgetés a tartósítószerről, mint veszélyforrásról (tartósítószer-allergia).
21. Séta gyógyszertárban, gyógynövényüzletben.
22. Plakátok, szórólapok, tájékoztató füzetek gyűjtése adott témával kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
fertőzés, tünet, védőoltás, menstruáció (és a témával kapcsolatos fogalmak), tisztálkodás, kozmetikumok, pattanás, bőrápolás, arcszesz, sampon, fogkefe (krém), fodrász, körömolló, reszelő, étrend, zsírszegény táplálkozás, édesség, elhízás, edzőterem, testmozgás, diéta, dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer, gyógyszer, recept, gyógyszertár, patika, zöldség-gyümölcs, piac, csarnok, zöldséges, főzelék, nyers, párolt, sütött, főzött, vitamin, friss tej, tartós tej, hús, felvágott, nyers, főtt, sült, füstölt, friss hús, tartósítás, szavatosság, romlott, cukorbetegség, örömforrás, mértékletesség, étvágy, étvágytalanság, hízásra való hajlam, helyes táplálkozás, megelőzés, tartósítószer, konzerv allergia, természetes tartósító anyagok, természetes konzerválás,
Tematikai egység 3. Élő természet - Élőlények és környezetük Órakeret: 30
Előzetes tudás 1. A sokféleség és a másság elfogadása. Az élő természet védelemének szükségessége, és ezzel kapcsolatos feladatai.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Ismerni a növények és állatok élőhelyeit, táplálkozását, hasznát.
2. Felelősséget érezni a gondozására bízott növényekért, állatokért.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. A természet sokszínűségéről ismereteket szerezni.
2. Tájékozódni a tanult ismeretek alapján kis segítséggel a térképen, könyvekben.
3. Tájékozottság a növények és állatok élőhelyei, táplálkozása, haszna körében, segítséggel következtetéseket levonni a növények, állatok életmódja alapján.
4. Felelősséget érezni a gondozására bízott növényekért és állatokért.
5. Lehetőségei szerint óvni környezete élővilágát.
6. Változatos táplálkozás szükségességét megérteni.

Ismeretek
1. Növények, állatok, emberek jellemző tulajdonságai (földrészeken élő emberek bőrszín és arcforma alapján különböznek csak tőlünk).
2. A környezet hatása az élőlényekre, összefüggések felfedezése.
3. Szárazföldi-, vízi életmód (édesvízi - sósvízi) növények és állatok legfontosabb jellemzői az életmód alapján.
4. A föld tájainak növényei, állatai, sarkvidék, hegyvidék, sivatag, őserdő, stb.
5. Növények és állatok tartásának szabályai (hobby állatok).
6. Az ember szerepe az élő természet megóvásában.
7. Az élő természetről tanult ismeretek rendszerezése.
8. Összefüggések felismerése, következtetések levonása.
9. A környezet és az élőlények egymásra gyakorolt hatása.
10. Tápláléklánc.
11. Az ember környezetre gyakorolt hatása.
12. Környezetvédelem.
13. Védett környezet. Nemzeti parkok.
14. Környezetvédő programok.

Kommunikáció: olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi ismeretek: önismeret, társas kapcsolatok felkészülés a felnőtt életre

Életvitel és gyakorlat: személyes szükséglet, gondozás, vásárlás, háztartási munkák

Testnevelés: kondicionálás, kirándulás

Információs eszközök használata: anyaggyűjtés

Gyakorlati képzés előkészítése: kulturált megjelenés, állóképesség
Tevékenység
1. Fotóalbumok, videók, TV műsorok megtekintése megfigyelési szempontok adásával a tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása.
2. Csoportosítás, rendszerezés, következtetés: pl. szárazföldi: tüdővel lélegzik, vízi: kopoltyúval lélegzik, a tápláléknak megfelelő fogazat, csőr alakult ki, a táplálékszerzéshez szükséges alkat pl. zsiráfnak hosszú a nyaka, magasról kell a táplálékot legelni, vízi állatok bőre síkos, hogy az úszás könnyebb legyen stb.
3. Tájak és jellegzetes élőlények (összefüggés az éghajlat és a növény- és állatvilág között).
4. Képes „tápláléklánc” összeállítása.
5. Anyaggyűjtés, beszélgetés, csoportosítás, válogatás.
6. Tanulmányi séta és kirándulás a szűkebb lakóhely és az ország eltérő adottságú tájain (pl. hegyvidék, síkság, ipari, ill. mezőgazdasági területek).
7. A tapasztalatok rendszerezése.
8. Képek készítése, gyűjtése adott témákra, az élmények megjelenítése (rajzok, festmények, tablók).
9. Tanulmányi séták (állatkert, erdő, park, kertészet, botanikus kert, a vadas park, állatkereskedés, tanya, házi kert).
10. Rajzos írásos és egyéb alkotás „élménybeszámoló” készítése élmények alapján (képes albumok), adott szempontok szerinti csoportosítások, képrendezések, tablók készítése.
11. Feladatlapok megoldása.
12. Személyes beszámolók a házi kedvencek tartásáról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
bőrszín, arcberendezés, növényevő, húsevő, hasznos, kártevő, mérgező, tápláléklánc, Nemzeti park, állatvédelem, állatorvos, felelősség, veszély, védőoltás,
Tematikai egység 4. Élettelen környezet - környezeti ártalmak Órakeret: 30
Előzetes tudás 1. Egyszerű összefüggések felismerése.
2. Személyes felelősség a környezetért.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A tisztaságra vigyázni, környezetének védelmét, szépítését megtanulni. Alapszinten ismerni a víz szerepét a háztartásban és az élet egyéb területein. Környezetében tisztaságot és rendet tartani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. A víz éltető és romboló hatásait ismerni.
2. Az iható és nem iható vízre vonatkozó feliratokat, ábrázolásokat (az „ivóvíz” és a” nem ivóvíz” jelző feliratokat felismerni) és a kapcsolatos teendőket ismerni.
3. Tudni, hogy a szélnek különböző fokozatai vannak, ez lehet romboló és az embert segítő erő.
4. Ismerni és elmondani, hogy milyen szabályokat kell betartani a háztartásban keletkező tűz megelőzésére.
5. Tudni, hogy vannak elemi csapások, amikkel szemben tehetetlen az ember, és vannak olyanok, aminek saját maga az okozója.
6. Ismerni, hogy vannak a világnak olyan pontjai, ahol gyakoriak a földrengések, vulkánok.
7. Megtanulni szűkebb- és tágabb környezetében tisztaságot, rendet tartani.
8. Környezetében lévő fűtőberendezés, háztartási gépek rendeltetésszerű, balesetmentes, környezetkímélő használatát elsajátítani.
9. Észrevenni az elhasználódott levegőt, és megtanulni a szellőztetést.
10. Levegőzésre alkalmas helyeket és a közelben lévő kirándulóhelyeket ismerni lakóhelyén.
11. A szelektív hulladékgyűjtés szabályait és annak fontosságát ismerni.

Ismeretek
1. A természet erői: víz, szél, tűz.
2. Természeti katasztrófák, földrengés, vulkánok.
3. Küzdelem a természet erői ellen.
4. Tiszta víz (ivóvíz - szennyezett víz, a szennyezett víz fogyasztásának veszélyessége).
5. Tiszta levegő (légszennyezők - megelőzés).
6. Tiszta környezetünk.
7. Szelektív hulladékgyűjtés- veszélyes hulladékok.
8. Hulladék újrahasznosítás.

Kommunikáció: olvasás, írás, médiaismeret

Társadalmi felkészülés a felnőtt életre

Életvitel és gyakorlat: személyes szükséglet, gondozás

Ének-zene: dalok, zene a természetről

Ábrázolás-alakítás: természet-ábrázolás, rajz, festmény, térbeli alkotások

Testnevelés: kondicionálás, kirándulás

Információs eszközök használata: anyaggyűjtés

Gyakorlati képzés előkészítése: a természet erőinek szerepe életünkre, a
Tevékenység
1. Beszélgetés képek alapján a víz szerepéről, veszélyeiről életünkben (körforgás- rajzos feladatlap kitöltése).
2. Felolvasás vagy beszélgetés kapcsán a tűz kultúrtörténeti vonatkozásainak meghallgatása.
3. Tankönyv képeinek értelmezése.
4. Beszélgetés a szellő - szél - orkán - szélvész különbségeiről.
5. Beszélgetés a természeti katasztrófákról, a földrengés lényegének alapszintű bemutatása.
6. Egy tűzhányó bemutatása képről, elemi szintű magyarázattal kísérve.
7. Beszélgetés a természeti és az ember által okozott katasztrófákról.
8. A tankönyv képeinek értelmezése.
9. Biztonsági intézkedések a természeti katasztrófák elkerülése érdekében.
10. Tankönyvi ábrák segítségével a tiszta víz kritériumainak megállapítása.
11. Tankönyvi ábrák segítségével a tiszta levegő ismérveinek felsorolása.
12. Beszélgetés, tabló készítése a víz, a levegő tisztán tartásáról, a szennyezés káros hatásairól.
13. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.
14. Hulladékok csoportosítása.
15. Néhány példa említése az újra felhasznált hulladék feldolgozására.
16. Beszélgetés a környezetünk tisztábbá tételéről, gyakorlati megfigyelés az iskolában, szemétszedés.
17. Példák ismertetése az újra felhasznált hulladék feldolgozására, képek, termékek gyűjtése.
nehézségek leküzdése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
víz, árvíz, szellő, szél, orkán, szélvész, hurrikán, katasztrófa, földrengésjelző, földrengés, vulkán, láva, tűzhányó, környezetvédelem, tiszta (iható) víz, ásványvíz, esővíz, ipari víz, szennyvíz, tiszta levegő, friss és használt levegő, szellőztetés, légkondicionálás, mezőgazdaság, aszály, öntözés, árvíz, hóolvadás, jégeső, tűz, ősember, kemence, kályha, tábortűz, tűzvész, tűzoltás, tűzvédelem, karácsonyfa tűz, elektromos tűz. Természeti katasztrófák: földrengés, árvíz, tornádó, tájfun, lavina, erdőtűz, ciklon, szélvihar, villámcsapás, aszály, éhínség, Ember által okozott: vegyi katasztrófa, atomkatasztrófa, tűzvészek, természeti katasztrófák, óvintézkedések. Légszennyeződés, gőz, gáz, pára. Környezetvédelem, zöldek, aktivisták, tüntetés. Hulladékok csoportosítása, hulladék újrahasznosítása, papír, fém, műanyag alapú hulladékok.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló ismeri
1. az emberi test felépítését, működését, az egészségmegőrzés módját és szükségességét,
2. az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód jelentőségét,
3. alapszinten a háztartásokban és az élet egyéb területein a víz szerepét és a természet erőit, hatását,
4. a természetvédelem alapjait,
5. a tiszta, egészséges környezet megteremtése érdekében szükséges teendőket.

Ének-zene

A tantárgy célja a ritmus, a zene, az ének, az együtt éneklés segítségével a tanulók számára közösségi élmény szerzése, az érzelmek kifejezésének, az ünnepek hangulatának megélése. A művészeti tantárgyak tanításának fontos célja a mindennapi életben előforduló zenével, énekléssel összefüggő helyzetekben tudjanak eligazodni. Ismerjék meg a magyar nép és más nemzetek dalait, a klasszikus műveket és az igényes kortárs zenét. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem az ismeretszerzés célját szolgálja, hanem törekszik a pozitív zenei élmények, gyakorlati tapasztalatok és a művészeti alapkultúra megszerzésére. A tanóra élményforrásai elsősorban a közös éneklés, egyszerű hangszeres zenélés és az elmélyült zenehallgatás. A tanóra célja az esztétikai és érzelmi élmény nyújtás, a zene iránti érdeklődés felkeltése, az éneklés, énekes játékok megkedveltetése, valamint a zenei képességek fejlesztése, zenei ízlésformálás, gátlásoldás. A zenei nevelés hatással van a testi, szellemi fejlődésre, gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, hozzájárul a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A zenei befogadói kompetenciák fejlesztése törekszik az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyára, amelyben a jól megválasztott, igényes hangzású művek figyelmes meghallgatásának kell érvényesülnie, ezzel megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása.

Tematikai egység 1. Népdalok - Ünnepkörök dalai Órakeret: 24
Előzetes tudás Biztos szöveg és dallamtudás.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Az éneklés, és a zene örömét átérezni.
2. A nemzeti ünnepeinket ismerni, a Himnuszt, a Szózatot felismerni és énekelni, az ünnep jelentőségét átérezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Együttműködni a daltanulásban.
2. Az alkalomnak megfelelő dalt előadni.
3. Az ünnep jelentőségét átérezni.
4. A Himnuszt és a Szózatot felismerni, énekelni.
5. Részt venni közös táncban, a lépéseket utánozni.

Kommunikáció:
olvasás, írás

Társadalmi ismeretek: történelmi ismeretek, ünnepek, felkészülés a felnőtt életre
Ismeretek
1. Magyar dalok.
2. Magyar táncok.
3. Más népek dalai.
4. Családi, egyházi, társadalmi ünnepek dalai.
5. Nemzeti ünnepeink dalai.

Tevékenység
1. Daltanulás: ismerkedés hazai és más népek dalaival.
2. Jeles ünnepekkel kapcsolatos dalok tanulása.
3. Megemlékezés a Nemzeti ünnepekről, Himnusz, Szózat, toborzók éneklése.
4. Kétlépéses csárdás, galopp táncolása.
Kulcsfogalmak/
fogal mak
Az adott dalban található ismeretlen szavak, szófordulatok. Csárdás, galopp, nép, ország, nemzet, nyelv, cseh, szlovák, angol, francia, orosz, ír, német, lengyel. Történelmi eseményekkel kapcsolatos fogalmak. A dalban található ismeretlen szavak, szófordulatok.
Tematikai egység 2. Ritmus- és hallásfejlesztés Órakeret: 38
Előzetes tudás 1. Ritmushangszerek használata éneklés közben. Megosztott figyelem.
Tantárgyi
fejlesztési célok
Pontosan, szépen átélten, kifejezően énekelni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Dalokat a tempó és dinamika pontos visszaadásával énekelni.
2. Ismerni és használni a ritmushangszereket.
3. Az ismert dalok dallamát ritmushangszerrel kísérni.
4. Észrevenni a dalokban a hangmagasságbeli különbségeket.
5. Részt venni a közös táncban, a ritmust érezni a lépéseket utánozni.

Ismeretek
1. Ritmikai és dinamikai gyakorlatok.
2. Ritmushangszerek használata.
3. Tempóérzékeltető gyakorlatok.
4. Ritmushangszerek használata.
5. Hang- és hallásfejlesztés.
6. Táncok.
7. Táncok eltérő zenére.

Tevékenység
1. A szép éneklés gyakorlása a dinamikai változások figyelembevételével.
2. Ritmus, dallamtöredék alapján dal felismerése - versenyek, analóg feladatok adása egymásnak.
3. Szöveg, dallam, ritmus egységének érzékeltetése.
4. Dallam és tempó követése.
5. Hangmagasság differenciálása.
6. Ritmushangszerek megszólaltatása, megnevezése, megkülönböztetése.
7. Dalok összekapcsolása dal, szöveg, zene, ritmus szerint.
8. Egyszerű táncok előadása, ének, lépés ritmusának összehangolása.
9. Diszkó tánc, régi korok táncai (keringő, csárdás).

Testnevelés: gimnasztikai gyakorlatok
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halkan, erősen, közép erősen, nagyon erősen. Szöveg, dallam, ritmus, hangszín, hangerő, skálázás, halk, lágy, zümmögő, hangos, élénken, lassan, gyorsan, cintányér, dobok, triangulum, maracas, agogo,
bongó, dobok, csörgődob, érintés, bújás, körtánc, pörgés, forgás, kifordulás, guggolás,
Tematikai egység 3. Zenehallgatás Órakeret: 32
Előzetes tudás Alkalomnak megfelelő zene választása.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Megismerni zenei stílusokat, mások zenei ízlését tiszteletben tartani.
2. A zenei ízlést alakítani, fejleszteni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Zenét figyelmesen hallgatni.
2. A már tanult dallamokat felismerni.
3. A különböző feldolgozásokban az azonosságokat felismerni.
4. Hallott dallamrészlet felismerése.

Ismeretek
1. Népdal.
2. Műdal.
3. Dallamok, dallamrészletek felismerése.
4. Tánczene hallgatása más-más feldolgozásban.
5. Dallamok, feldolgozások, komolyzenei részletek meghallgatása.
6. Közismert komolyzenei részletek meghallgatása. (Egy kiállítás képei. Örömóda. Passió. Péter és a farkas).
7. Zenés darabok megismerése (Macskák, A dzsungel könyve, István a király, János vitéz)

Tevékenység

1. Népdalok hallgatása, csokorba gyűjtése (dalok felismerése dallamuk alapján).
2. Műdal hallgatása (ismert előadó hangjának felismerése, kedvenc dalok megtanulása, együtténeklés az előadóval).
3. Táncdal, tánczene hallgatása különböző feldolgozásban.
4. Dallamok meghallgatása, feldolgozások összehasonlítása.
5. A zene hatásának megbeszélése.
6. Zenés darabok megtekintése, történetének megismerése, szereplők, jellemző dallamok a műből.
7. Dalrészletek és darabok, szereplők csoportosítása (összetartozók).

Kommunikáció: médiaismeret, nem verbális kommunikáció


Információs eszközök használata: zenehallgatás, filmrészletek


Ábrázolás-alakítás: élmények alapján kép készítése
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dalban szereplő népies kifejezések magyarázata. A dalban szereplő ismeretlen szavak, szófordulatok. táncdal, tánczenekar, szólóének, dallam, feldolgozás, részlet énekes, énekszólam, hangszerkíséret, vonósnégyes, karmester, szimfónia, hangszerek nevei, zeneszerzők, előadók, szólamok, ritmus, tánc, hangzás, szólóének, magasabb, mélyebb dallamjárás
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén 1. Zenei ízlés alakítása. Az éneklés és zenélés közösség formáló erejének megtapasztalása, szabadidejének az aktív és passzív zenéléssel tartalmassá tétele.
2. Tíz- tizenöt dalt (a dal hangulatának megfelelően, lehetőleg tisztán, pontos ritmusban, helyes szövegkezeléssel, formálással) egyénileg, vagy közösen előadni.

Ábrázolás - alakítás

A tantárgy célja:

1. Alapozza meg a funkcióöröm motivációs hátterével a különböző ábrázoló- alakító tevékenységekben az alkotóképességet.

2. Alakuljon ki és fejlődjön a kreatív önkifejezés igénye a vizuális művészetek eszköztárának felhasználásával.

3. Fejlődjön a tanulók képzelőereje, fantáziája.

4. Figyeljék és ismerjék meg pontosan környezetüket, fejlődjön a figyelem, feladattudat, észlelés és finommotorika.

5. Tapasztalati élményeik alapján tevékenykedjenek szívesen, fejlődjön alkotásvágyuk.

6. Alakuljon ki a tanuló pozitív énképe a felfedezések és a siker örömével fejlődjön, önismerete.

7. A tantárgy szemléletformáló hatása által fejlődjön a tanuló esztétikai érzéke.

8. Tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyeltetése, építészeti és művészeti értékek megismertetése.

9. Az ábrázolás-alakításhoz szükséges eszközök, anyagok megismertetése és megnevezése, a munkavégzés során az anyagokról szerzett tapasztalatok összegyűjtése.

10. Tantárgyi ismeretek bővítése, ismerkedés a műalkotásokkal, tantárgy-specifikus jártasságok, készségek fejlesztése.

11. Hagyományápolás, népszokásokról, nevezetes napokról való ismeretek folyamatos bővítése.

Fejlesztési (terápiás) feladatok:

Készségek:

Koordinált mozgáskészség (szem-kéz koordináció), és alakítási készségek fejlesztése.

Képességek, attitűdök:

1. Formaalkotási képességek, kompozíciós képesség.

2. Vizuális ritmus képzése, tárgykészítés képessége.

3. Képzeteket felidéző ábrázolási képesség.

4. Képolvasás, képi közlés képessége.

5. Plasztikus formaalakítás. Finommozgás fejlesztése.

Pszichikus funkció:

1. Vizuális, taktikus percepció. Figyelemfejlesztés.

2. Érzelmi fejlesztés: motiváció, örömérzés keltése alkotó tevékenység révén.

3. Emlékezet, alkotó képzelet, forma- és térészlelés, gondolkodás fejlesztése.

Gondolkodási műveletek:

1. Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás.

2. Variálás, kombinálás. Analízis-szintézis.

3. Asszociáció, általánosítás, absztrakció, következtetés, ítéletalkotás.

Gondolkodás fajták:

1. Perceptív, cselekvéses, analógiás, asszociatív, algoritmikus, kreatív, logikus.

2. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik a nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelésben a hagyományok, a közösségi múlt jellemzőinek megismerésén keresztül, az alapvető kötődés kialakításával a tanuló környezetéhez.

Tematikai egység 1. Vizuális ábrázolás Órakeret: 40
Előzetes tudás 1. Saját alkotás létrehozásának öröme.
2. Érzelmek megjelenése az alkotásokban.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Önállóan használni a festés eszközeit.
2. Élményeit vizuálisan, adekvát színhasználattal megörökíteni, törekedni a valósághű ábrázolásra.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Önállóan használni a festés és a rajzolás eszközeit.
2. Segítséggel megfigyelni a színek egymásra gyakorolt hatását.
3. Irányítással elsajátítani a színkeverés alapjait.
4. Megfigyeléseit visszaadni rajzos formában.
5. Illusztráció készítésénél segíteni a szöveg és kép közötti összefüggés megértését.
6. Közös tevékenységben együttműködni.

Ismeretek
1. Festés
2. Rajzolás-színezés

Tevékenység
1. A színkeverés (kék-sárga, piros-sárga, kék-piros).

Kommunikáció: társas kapcsolatok

Társadalmi ismeretek: személyes adatok, önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Számolás-mérés:
tájékozódás

Környezet-ismeret: emberi test, élő és élettelen természet, növények, állatok
2. A komplementer színek egymásra gyakorolt hatásának megfigyelése alkotásokon.
3. Ünnepi dekoráció készítése (közös munka).
4. Festés zenére, szabadon - a hangok és színek kifejezőerejének hangsúlyozásával (nagyméretű papíron).
5. Saját élmények megörökítése színek hangulati kifejezőerejének alkalmazásával.
6. Közös élmények (tábor, kirándulás) megörökítése - csoportmunka.
7. A látható valóság rajzolásának tökéletesítése, rajzolás modell után:
a. gyümölcsök, virágok,
b. tájábrázolások,
c. portré (fej),
d. emberalak,
e. mozdulatok pontos megfigyelése és lerajzolása.
8. Illusztráció készítése különböző irodalmi alkotásokhoz (vers, mese).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Színek. Színek egymásra gyakorolt hatásával kapcsolatos fogalmak (derítés, tompítás, kiemelés). Ünnepek szimbólumainak ismerete (Mikulás-csizma, Március 15. kokárda). Az illusztrált mű vagy esemény témája alapján. Színek, tónusok. Érzések, érzelmek, hangulatok. Ritmus, hangerő, hangmagasság. Ünnepek szimbólumai. Az ábrázolandó élőlények, tárgyak, részeinek megnevezése. Arányokkal kapcsolatos fogalmak. Térbeli elrendezéssel kapcsolatos fogalmak.
Tematikai egység 2. Komplex alakító tevékenységek Órakeret: 60
Előzetes tudás Önálló alkotás.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Az anyagokat és tulajdonságaikat minél részletesebben megismerni.
2. Változatos anyag-megmunkálási technikákat megtanulni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Irányítással felismerni a különböző anyagfajtákat, megnevezni jellemző tulajdonságait.
2. Irányítással elkészíteni különböző tárgyakat.

Ismeretek
1. Anyagvizsgálat.
2. Tárgyak (játékok, képek) készítése.

Tevékenység
1. Anyagok válogatása anyagfajták és használhatóság szerint.
2. Marionett baba készítése (agyagfej és végtagok, textil test, fagyöngy).
3. Só-liszt plakettek készítése, festése, kisütése.
4. Agyagtálak, poharak készítése, díszítése.
5. Ünnepi asztaldekoráció készítés: gyertyatartó, váza, szalvétatartó agyagból.
6. Edényalátét készítés: festett csempe.
7. Gombmozaik készítés.
8. Fonalkompozíció ragasztással.
9. Különböző műanyag flakonokból babaház, madáretető, stb. kialakítása kivágással.

Kommunikáció: társas kapcsolatok

Társadalmi ismeretek: önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Számolás-mérés: tájékozódás, mérések

Környezet-ismeret: emberi test, élő és élettelen természet, növények, állatok, élettelen természet
10. Terménybáb készítés.
11. Kéreg-termény kompozíció.
12. Szárított növény festése mártással, ebből ikebana készítés háncs, kéreg felhasználásával (asztaldísz, kép).
13. Díszszalvéta pecsételéssel, nyomdázással.
14. Díszterítő festés sablonnal, vagy nyomómintával.
15. Poháralátét készítés, vágás, ragasztás vagy festés.
16. Ünnepi papírdekoráció.
17. Papírhajtogatás: díszboríték
18. Papírkompozíció: üdvözlő kártya.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Természetes anyagok (természetben megtalálható formában és feldolgozott állapotban, pl.: kéreg, termény, papír, léc). Mesterséges anyagok (műanyagok). Az elkészítés részfolyamataival kapcsolatos fogalmak. Az elkészített tárgy megnevezése, funkciója. A különböző anyagfajták megnevezése. Jellemző tulajdonságaikra vonatkozó fogalmak (üveg, fa, fém, műanyag, textil, stb.). Gyakori felhasználási területeik. Az elkészítés részfolyamataival kapcsolatos fogalmak. Az elkészített tárgy megnevezése, funkciója.
Tematikai egység 3. Népünk művészete Órakeret: 20
Előzetes tudás Népművészeti alkotások felismerése.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A népi hagyományokat megismerni.
2. A népművészet ágazatait számba venni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Irányítással népművészeti alkotásokat szemlélni.
2. Irányítással népszokásainkat megismerni.

Ismeretek
1. Népművészeti alkotások fajtái.
2. A népművészetben lévő változatosság, sokszínűség (kor, szín, korosztály, anyag, technika) megismerése.
3. Ismerkedés népszokásainkkal (szüreti bál, aratással kapcsolatos szokások, vásárok, esküvők).

Tevékenység
1. Népművészeti albumok és gyűjtemények megtekintése.
2. Alkotók megfigyelése munka közben.
3. Nevezetes ünnepek „Jeles napok” jellegzetes magyar népszokásokkal kapcsolatos tárgyak, ábrázolások gyűjtése, készítése (viselet).
4. Régi falusi hétköznapok, munkavégzéssel kapcsolatos eszközök (tájház, skanzen), ünnepi alkalmak során használt öltözék, tárgyak (pl. pásztorbot, furulya, szövőszék, fonások, stb.) gyűjtése, néprajzi tárgyú filmek megtekintése.
5. Tanulmányi kirándulás, helyi kiállítások, gyűjtemények meglátogatása, látogatás a Néprajzi Múzeumban, néprajzi tárgyú kiállításokon.
6. (Alkalomhoz kötődött kirakodó vásár meglátogatása, élmények megbeszélése - Mesterségek ünnepe.)

Kommunikáció: társas
kapcsolatok, olvasás, írás

Társadalmi ismeretek: földrajzi és történelmi ismeretek, felkészülés a felnőtt életre

Számolás-mérés:
tájékozódás

Környezet-ismeret: élettelen természet, növények, állatok

Információs eszközök használata: anyaggyűjtés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hímzés, faragás, fazekasság, szövés, fonás, mézeskalács, bőrmívesség. Néphagyományokhoz kapcsolódó fogalmak.
Tematikai egység 4. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról Órakeret: 10
Előzetes tudás Színek és érzelmek közötti kapcsolat felfedezése.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Művészeti alkotásokat megismerni.
2. Múzeumi látogatások tapasztalatait, élményeit társaival megosztani.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
Művészeti alkotásokat érdeklődéssel szemlélni (irányítással).

Ismeretek
1. Művészeti alkotások megtekintése.
2. Az ábrázolt személyek, események, érzelmek „felfedezése” a művekben.

Tevékenység
1. Múzeumlátogatás.
2. Albumok, kiadványok, reprodukciók szemlélése, a művek által nyújtott gondolatok, érzelmek, vélemények közlése.
3. Lehetőség szerint: művészek megfigyelése alkotás közben (műterem-látogatás, utcai művészek megfigyelése munka közben).
Kommunikáció:
olvasás, írás

Társadalmi ismeretek: felkészülés a felnőtt életre,
viselkedés, közlekedés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyszerű esztétikai fogalmak. Művészeti tevékenységekhez kapcsolódó fogalmak (festő, grafikus, szobrász, dombormű).
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló
1. képes esztétikus dísz- és használati tárgyak létrehozására,
2. képes életkorának megfelelő szintű jártasság megszerzésére, a technikai eljárásokban (rajzolásban, festésben, mintázásban, tárgykészítésben),
3. képes személyes és közös élmények, érzelmek, emlékek megjelenítésére képi formában,
4. megismeri a művészi alkotások, népművészeti tárgyak, helyi hagyományok alapjait.

Információs eszközök használata

A tantárgy célja:

1. Felkelteni a tanuló érdeklődését a számítógépek és az irodatechnikai eszközök iránt.

2. Bemutatni az eszközök sokszínűségét, gyakorlati alkalmazhatóságát a tanulásban, a játékban és a munkában.

3. Ismerni a számítógép üzemeltetési rendjét, egészségügyi és balesetvédelmi szabályait.

4. Használni az irodai munkában előforduló eszközöket.

5. Teremtsen lehetőséget a számítógép használata az egyéni ütemű tanulásra, az utasítások pontos végrehajtására.

6. Az informatikai eszközöket tudatosan, célnak megfelelően használni.

7. A számítógép részeinek, működésének megismerése.

8. Grafikával, szöveggel kapcsolatos feladatok értelmezése, megoldása.

9. Különböző típusú játékprogramok használatának elsajátítása egyéni szintekhez mért nehézségi fokon.

10. Irodatechnikai készülékek működésének megismerése.

11. A számítógép részeinek, működésének megismerése.

12. Grafikával, szöveggel kapcsolatos feladatok értelmezése, megoldása.

13. Irodatechnikai készülékek megismerése, a megismert készülékek szabályos működtetése.

14. Különböző típusú játékprogramok használatának elsajátítása, egyéni szintekhez mért nehézségi fokon.

Tematikai egység 1. Számítógép-kezelés Órakeret: 20
Előzetes tudás 1. Tájékozódás a billentyűzeten.
2. Vizualitás.
Tantárgyi
fejlesztési célok
A számítógép használathoz kapcsolódó erkölcsi és jogi szabályozókat szintjének megfelelő mélységben ismerni és alkalmazni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. A számítógépet és a megismert eszközöket fokozódó önállósággal kezelni.
2. A számítógép képernyőjén leggyakrabban megjelenő jeleket és a rendszeresen használt szakkifejezéseket, rövidítéseket ismerni.
3. Kapcsolódni az internetre (segítséggel), tartalmakat keresni.
4. A felállított szabályokat tiszteletben tartani.
5. Az egészséget kímélve használni a számítógépet.

Ismeretek
1. A meglévő ismeretek rendszerezése és bővítése aktuális problémákkal.
2. Rendszeresen használt szakkifejezések, rövidítések.
3. Hálózatra kapcsolódás (iskolai hálózat - internet).
4. Közösségi oldalak használata.
5. Levelezés.
6. Csetelés (telefonálás számítógép használatával).
7. Etikai elvek rögzítése.
8. A számítógép használata során szükséges egészségügyi szabályok ismerete és azok betartása.

Kommunikáció: olvasás, írás, médiaismeret társas kapcsolatok

Társadalmi ismeretek: személyes adatok, önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Számolás-mérés: tájékozódás, pénzügyi ismeretek

Környezetismeret: egészségvédelem

Testnevelés: mozgásos korrekció, relaxálás
Tevékenység
1. A számítógép használatának rendje (üzembe helyezés, munka végi teendők, mentés, kilépés, áramtalanítás, gép megvédése a szennyeződésektől - por, hő, folyadék).
2. Teendők váratlan helyzetekben.
3. A kifejezések mögötti tartalmak rövid lényegének megértése, kipróbálása a gyakorlatban (mentés - mentett, nem mentett tartalom keresése, könyvtár fogalma - saját könyvtár, más könyvtára, jelszó - a jelszó lényege, jelentősége).
4. A hálózat korlátolt, ellenőrzött használata (néhány címszó keresése - saját iskola honlapja, időjárás jelentés, műsorújság).
5. Közösségi oldalakra kapcsolódás segítséggel, a kapcsolódás, adatok felrakása, kapcsolat létesítése.
6. E-mail cím létesítése, levelezés társakkal.
7. A lehetséges (meglévő) technikával egyéb kapcsolat létesítése, fogadás, elutasítás.
8. Óvatosság a kapcsolatok létesítése során.
9. Közös szabályrendszer felállítása, a korlátok elfogadása és betartása (személyiségi jog, intim szféra, időkorlátok elfogadása).
10. Saját adatok korlátozott, megfontolt használata, a kapott információk valóságtartalmának mérlegelése.
11. Ismeretlen honlapok használatának elutasítása.
12. Az interneten keresztül történő vásárlások, pénzes játékok elutasítása.
13. Szem kímélése (távolság a képernyőtől, hangerő szabályozása, hosszabb ideig tartó munka megszakítása mozgással, néhány mozgásforma elsajátítása és gyakorlása)
Ábrázolás-alakítás: képalkotás, esztétikai fejlesztés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A számítógépen lévő rövidítések, feliratok és azok értelmezés,. egér, billentyű, kattintás,
Tematikai egység 2. Irodatechnika Órakeret: 30
Előzetes tudás Biztos készülékhasználat.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Az eszközöket célszerűen és biztonságosan működtetni.
2. A megismert számítógép perifériákat célszerűen használni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Telefonálni (vezetékes, mobil és számítógépes lehetőségek megismerése).
2. CD-, DVD-lejátszót, MP3-t kezelni.
3. A fényképezőgépet használni (digitális fényképezés, telefonnal fényképezés).
4. Fénymásolás segítséggel, fénymásolást figyelemmel kísérni (a papírtöltés és az elkészült munka észlelése).
5. Nyomtatás (segítséggel).

Ismeretek
1. Telefon, mobiltelefon használata („okostelefon”).
2. Ismerős számot hívni, röviden, lényeget közölni. Segélykérő telefonszámot ismerni.
3. CD- és DVD-lejátszó használata segítséggel. (CD/DVD a számítógépen.)
4. MP3 és más forgalomban lévő készülék megfelelő használata.
5. A készüléket szakszerűen használni.
6. Fényképezőgép (telefon fényképező funkciója) használata
(digitális fényképezés).
7. Fénymásolás (segítséggel).
8. Nyomtatás (segítséggel).

Kommunikáció: olvasás, írás médiaismeret társas kapcsolatok

Társadalmi ismeretek: személyes adatok, önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Számolás-mérés: tájékozódás, pénzügyi ismeretek

Környezet-ismeret:
egészség-védelem
Tevékenység
1. CD- (DVD-) lejátszóba lemez behelyezése, kivétel a lejátszóból, tokba helyezés, a tárolás módja.
2. CD-lemezek kiválasztása, lejátszása.
3. Telefonkészülékek.
4. A készülék működtetése (töltés, tárolás), a kulturált játék és zenehallgatás szabályainak elsajátítása (időtartam, hangerő).
5. Telefonhívás kezdeményezése, elköszönés, a telefonálás időbeli és pénzügyi vonatkozásainak tudatosítása.
6. Fényképkészítés gyakorlása természetes fényben és vakuval.
7. Az elkészült képek megszemlélése a képernyőn, a fotók minőségének bírálata (jól sikerült, nem jól sikerült), a kiválasztott kép kinyomtatása.
8. Másolás a készülék (önálló) beállítása nélkül.
9. Kisebb feladatok teljesítése, adott oldalak lemásolása.
10. A nyomtató előkészítése a nyomtatáshoz (papírmennyiség ellenőrzése).
11. Az előzetesen elkészített dokumentum (levél, önéletrajz, meghívó) kinyomtatása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromos hálózat, elem, halk - hangos, tárolás, hőérzékeny, porvédelem, tisztítás, karcolás, CD (DVD), szabályos működés, érzékeny a hőre, karcolásra, CD-lemez, kiad, betesz, film, filmbefűzés, vaku, másolás, fényérzékeny, átállítás, nagyítás, kicsinyítés, nyomtatás, papírtöltés, üzemmód, egyoldalas, kétoldalas,
Tematikai egység 3. Dokumentumkészítés Órakeret: 40
Előzetes tudás Próbálkozás, egyéni megoldások keresése.
Tantárgyi fejlesztési célok 1. Igényes munkát végezni.
2. Dokumentumot készíteni, kinyomtatni megfelelő helyre eljuttatni
(e-mailt elküldeni, plakátot kitenni).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Egyszerű számítógépes rajzot készíteni (segítséggel).
2. Egyéni ötletek, tervek alapján újabb alkotásokat készíteni.

Ismeretek
1. Egyszerű szerkesztőprogramok közül adott program alkalmazása.
2. Szöveg- és ábrakészítés.
3. Egyéni alkotás készítése.
4. Az elkészült dokumentum elhelyezése a könyvtárban.

Tevékenység
1. Egyszerű rajzok, ábrák, szövegrészletek alkotása a számítógéppel.
2. Szöveg változtatása formai (betűtípus, nagyság, sortávolság, bekezdés), tartalmi (hibák javítása, szövegrészek törlése).
3. Dokumentum szerkesztése, ábra rajzolása, kép beillesztése (képes- rajzos-szöveges alkotások készítése előre megbeszélt témában - plakát készítése iskolai ünnepélyre).
4. Önéletrajz, levél írása.
5. Színválasztás, színezés, törlés, tiszta lap kérése.
6. A célnak megfelelően a szöveg stílusának, nagyságának változtatása (levél barátnak, tanárnak, szülőnek).
7. Az elkészült dokumentum mentése, elhelyezése a könyvtárban, a dokumentum visszakeresése, újbóli megnyitása, a tartalom módosítása.

Kommunikáció: olvasás, írás, médiaismeret társas kapcsolatok

Társadalmi ismeretek: személyes adatok, önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Környezet-ismeret:
egészség-védelem,

Ábrázolás-alakítás: képalkotás, esztétikai fejlesztés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Betű- és számbillentyű rajzlap, vonal, ecset, színek, pontos másolás, magánjellegű adatok, önéletrajz,
Tematikai egység 4. Játékprogramok Órakeret: 40
Előzetes tudás Biztos téri ismeretek. Türelem.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. A játékfüggőséget elkerülni.
2. A játékot következetesen végig játszani, az eredményt elfogadni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
- A megismert játékot egyre jobb eredménnyel teljesíteni.

Ismeretek
1. Eltérő típusú játékprogramok megismerése.
2. A játékok körét bővíteni.

Tevékenység
1. A játék többféle irányítása szerinti (navigálás az egérrel, billentyűvel, külső eszközzel).
2. Stratégiai játékok (hosszabb ideig, egyre bővülő tartalommal).
3. Stratégiai játékok játszása a géppel, hálózat segítségével, társsal
(sakk, memory, pasziánsz).
4. Tananyaghoz szorosabban kapcsolódó oktató játékok (egyre nagyobb önállósággal részt venni a játékban).
5. Képek készítése (néhány kocka rajzfilm) segítséggel.

Kommunikáció: olvasás, írás, társas kapcsolatok

Társadalmi ismeretek: személyes adatok, önismeret, felkészülés a felnőtt életre

Környezet-ismeret
egészség-védelem
Kulcsfogalmak/
fogalmak
A megismert játék elnevezése, a játszáshoz szükséges fogalmak ismerete.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló képes
1. a környezetében meglévő számítástechnikai eszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatára,
2. a technikai fejlődés által biztosított lehetőségek sikeres alkalmazására (segítséggel, irányítással),
3. szabadidejének tartalmas eltöltésére az információs eszközök alkalmazásával, a számítógépes függőség kialakulásának elkerülésére,
4. az egészség megóvásának szem előtt tartására az eszközök használata során.

Testnevelés

A tantárgy elsődleges célja a rendszeres mozgás, testedzés és az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Térbeli irányok, viszonyfogalmak használata. Az általános iskolai testnevelés során kialakított és begyakorolt mozgáselemek rögzítése, pontosítása, tudatosítása, alapmozgások gyakorlása. Ritmus és sorrend megtartása mozgásos feladatokban. Mozgásos tevékenységgel a tartási hibákat korrigálni, a motorikus képességek fejlesztése, az egészséges testi fejlődés biztosítása, testi fejlődés zavarainak korrekciója. A sportjátékokhoz szükséges elemi és tájékozódási képességek /figyelem/ fejlesztése. A munkatevékenység során szükséges ügyesség, erő, állóképesség, kitartás, edzettség, bátorság, akarat fejlesztése. Sportversenyek elemeinek elsajátítása, labda-biztonság növelése, felkészülés iskolai sportversenyekre. Gimnasztikai alapformájú gyakorlatok rögzítése. Növekvő elem és ütemszámú mozgássorok elsajátítása.

A tantárgy az erkölcsi nevelés területén fontos szerepet játszik a szabályok, szabályosság ismeretének megerősítésében, a magatartásszabályozás befolyásolásában.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztése területén segíti az önismeret, önelfogadás képességét, a segítségnyújtásra és elfogadásra való törekvést.

A testi és lelki egészségre nevelés területén segíti az egészséges testmozgás és a fizikai aktivitás iránti igény folyamatosságát.

A testnevelés tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a verbális utasítások megértéséhez, a mozgások bemutatás vagy szóbeli irányítás alapján minél pontosabban és differenciáltabban történő kivitelezéséhez.

A tantárgy tanulása során fontos a tanulók figyelmének ráirányítása a harmonikus mozgás szépségeire és a mozgásművészet vagy a sportmozgások esztétikumának felismerésére.

Tematikai egység 1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódás Órakeret: 24
Előzetes tudás 1. Egymáshoz való alkalmazkodóképesség.
2. Az együttmozgás élménye.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Vezényszavakat ismerni és követni.
2. Gyakorlatokat társakhoz és alkalomhoz illően fegyelmezetten végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Önállóan sorakozni, az irányokat ismerni.
2. A gyakorlatokat egyre pontosabban végrehajtani

Ismeretek
1. Sorakozás
2. Járások
3. Menetelés
4. Testfordulatok

Tevékenység
1. Sorakozó magasság szerint.
2. Járás egysoros, kétsoros, háromsoros oszlopban, nyitódás, záródás, helyben járás, jelre elindulás, megállás.
3. Járás lábujjhegyen, sarkon.
4. Sarkon jobbra, balra fordulatok vezényszóra.
5. (Irányítással)
6. Menetelés helyben járással, igazodás, sorbontás jobb, baloldal érzékelése.
7. Vezényszavak megértése.
8. Menetelés zenére, ritmustartás, ritmusváltás adott jelre.

Társadalmi ismeret:
ünnepek, felkészülés a felnőtt életre

Ének-zene: ritmus gyakorlatok, dal- és zenekíséret

Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
nyit, zár, jobb, bal, igazodás, sorbontás, magas, alacsony
Tematikai egység 2. Gimnasztikai gyakorlatok Órakeret: 70
Előzetes tudás 1. Biztos mozgáskoordináció.
2. Utasítás pontos végrehajtása.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Adott ritmust átvenni és követni.
2. Megtanult mozgáselemeket kitartóan végezni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Az alapgyakorlatokat huzamosabb ideig végezni.
2. Egyszerű utasításokat megérteni.
3. Kéziszereket megfelelően használni.

Ismeretek
1. Két-három mozgáselem összekapcsolása.
2. Kéziszer- és szabadgyakorlatok.
3. Szakkifejezések megértése és alkalmazása.

Tevékenység
1. Begyakorolt mozgáselemek összekapcsolása, helyben futás magas térdemelés, terpeszállás törzshajlítás, bokaérintés.
2. Négy ütemre végzett gyakorlatok: (alapállás, ugrás terpeszbe, kar oldalsó középtartásba, taps fej fölött, vissza alapállásba, mellső középtartásba, oldalsó középtartásba, terpesz, stb.)
3. Szalag, babzsák, labda, medicinlabda, súlyzó, buzogány, karika, alkalmazásával végzett négyütemű gyakorlatok vezényszavak, számolás, zene segítségével.
4. Begyakorolt gyakorlatsorok zenére, a testtartás, és ütemtartás figyelembe vételével.

Ének-zene: ritmus- gyakorlatok, dal- és zenekíséret

Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
négyütemű gyakorlat, terpeszállás, oldalsó középtartás, mellső középtartás, magas tartás, négyütemű gyakorlat, kéziszerek megnevezése,
Tematikai egység 3. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok Órakeret: 80
Előzetes tudás 1. Erőnlét fejlesztése.
2. A mozgás összerendezettsége.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Gyakorlatokat kitartóan végezni, a hibákat javítani.
2. Izmokat erősíteni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Szóbeli utasításokat megérteni.
2. Egyre hosszabb ideig együttműködni a tartásjavító és izomerősítő gyakorlatokban.

Ismeretek
1. Guggolás
2. Kúszás
3. Mászás
4. Függeszkedés
5. Távolugrás
6. Guruló átfordulás előre, hátra
7. Állórajt, futás
8. Egyensúlyozó járás.

Tevékenység
1. Guggoló járás,
2. kúszás padok között,
3. bordásfal gyakorlatok (függeszkedés),
4. egy lábról elrugaszkodás távolugrás nekifutásból,
5. sorozatban guruló átfordulások (guruló átfordulás előre sorozatban, háttal sorozatban guruló átfordulás, hátra),
6. állórajtból versenyfutás,
7. helyben rugózásból elrugaszkodás,
8. mászás kötélen, bordásfalon,
9. kúszás akadályok között, mászás akadályon át,
10. 30-60 m-es versenyfutás állórajtból,
11. egyensúlyozás talajon, padon (gerendán) pad merevítőjén.

Környezetismeret:
egészségmegőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
gyakorlatok megnevezése, sorozat, állórajt, tevékenységek megnevezése, méter,
Tematikai egység 4. Labdás gyakorlatok Órakeret: 60
Előzetes tudás 1. Önzetlen játék.
2. Céltudatosság.
Tantárgyi
fejlesztési célok
Egyre pontosabban labdát vezetni, célba juttatni (kézzel, lábbal).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Szabályokat megérteni, betartani.
2. Labdát vezetni egyre biztosabban.

Ismeretek
1. Kislabda dobás
2. Átadások
3. Labdavezetés

Tevékenység
1. Kislabda dobás, álló helyzetből.
2. Célba dobás (kosár, kapu, céltábla).
3. Egykezes, kétkezes mellső átadások, különböző feladathelyzetekben.
4. Váltott kézzel járás körben akadályok megkerülése, labdavezetések.
5. Labdavezetés (ügyesebb) lábbal cél felé, akadályok megkerülése.
6. Dobóterpeszből kidobás, célba dobás, alsó felső dobás, lassú futás közben labdavezetés az ügyesebb kézzel.

Ének-zene: ritmus gyakorlatok

Környezet- ismeret: egészség- megőrzés
Kulcsfogalmak/
fogalmak
gyakorlatok megnevezése, váltott kéz, dobóterpesz, labdavezetés,
Tematikai egység 5. Sportjátékok elemei Órakeret: 90
Előzetes tudás 1. Szabálykövetés. Csapatszellem fontossága.
Tantárgyi
fejlesztési célok
1. Sportjátékokat játszani, mások játékát figyelemmel kísérni.
2. Rendszeresen sportolni.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Betartani a sportjátékok elemi szabályait, és az eszközöket rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.
2. A szabályokat minél pontosabban betartani.

Ismeretek
1. Kosárlabda, röplabda, zsinórlabda
2. Pingpong
3. Labdarúgás
4. Tollaslabda, szivacslabda.
5. Kidobós
6. Úszás (vízbiztonság)
7. Roller, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya, szánkó használata
8. Teke, kugli, biliárd
9. Kondicionáló gépek minél szélesebb körű alkalmazása

Számolás-mérés: tájékozódás, műveletek végzése

Környezet-ismeret:
egészség-megőrzés

Ének-zene: ritmus gyakorlatok, dal- és zenekíséret
Tevékenység
1. Alapállás - megindulás - megállás, labdavezetés, kosárra dobás, védekezés,
2. pingpongozás, átütés, szerválás, ütögetés, adogatás,
3. alapállás, megindulás, megállás, labdavezetés, átadás, kapura lövés, labda védése,
4. szivacslabda, tollaslabda ütögetés, átütés a háló másik oldalára.
5. Az időjárásnak megfelelő sporteszközök használata, az eszközök rendeltetésszerű használata, karbantartása, tárolása.
6. Egyéni- és csapatversenyek rendezése, kulturált szurkolás
(eredményhirdetés, cím megvédése, visszavágó).
7. Úszás, néhány úszásnem mozdulatai, az úszás ritmusa, légzés javítása.
8. Kondicionáló gépek célszerű és szakszerű használata, az erőnlét-és életmódjavító gyakorlatsorok elsajátítása és napirendbe építése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
sportágak megnevezése, kosárpalánk, kosár, kosárlabda, szerva, szerválás, kapu, gól, tevékenységek megnevezése, kétkezes mellső átadás
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulók képes
1. a mozgásos tevékenységek rendszeres végzésére, az egészséges testi fejlődés, edzettség, teherbíró képesség, az alapvető fizikai képesség szintjének emelése érdekében,
2. sporteszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatára,
3. sportjátékok játszására (egyszerűsített) szabályokkal, sportmérkőzések figyelemmel kísérésére.

11.4.4. A KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA 11-12. ÉVFOLYAMÁNAK KÖZISMERETI KERETTANTERVE

TANTERVI BEVEZETŐ

Célok és feladatok

A készségfejlesztő iskola tanulói számára készült kerettanterv célja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő gyakorlati tevékenységek kiválasztása, a minél teljesebb körű felkészítés az iskola utáni gyakorlati feladatok ellátására. Az évfolyamok közismereti tantárgyai a 9-10. évfolyamokon elért tudásra építenek, azt megerősítik a gyakorlati képzés céljainak és feladatainak függvényében. A képzés célja, hogy kialakítsa a tanulóban az igényt a felnőtt életben szükséges tevékenységek elsajátítása, ellátása és minél önállóbb gyakorlása iránt, támogassa a gyakorlati műhelyekben elengedhetetlen praktikus készségek, figyelem, fegyelem, motiváció, pontosság, türelem kialakulását. A képzés feladata a munkafolyamat ellátásának, a munkatevékenységeket támogató készségeknek tudatos, célorientált fejlesztése, a kitartás megalapozása. A képzés során törekedni kell az egyéni képességstruktúra feltérképezésére és minél teljesebb körű fejlesztésére az eltérő szükségletek alapján. A gyakorlati oktatás során szem előtt kell tartani a hétköznapi életben előforduló felhasználások bemutatását, a gyakorlatias elsajátítást, a tevékenységek szükségességének példáit a felnőtt életben előforduló helyzetekben. A képzés alatt minél több lehetőséget kell adni a szituációs helyzetekben történő megértésre, gyakorlásra. A készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamain a gyakorlati tevékenységek elméleti ismereteit, alapjait is a gyakorlatban, folyamatos bemutatás, ismétlés, gyakorlás keretében célszerű elsajátíttatni. Törekedni kell az egyéni különbségekből, sajátos nevelési igényből adódó tevékenységválasztásra és az egyéni életutak alakulásában szerepet játszó lehetőségek minél teljesebb körű felismertetésére és elfogadására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavégzéshez szükséges szociális készségek, kommunikáció, a közösségi magatartás, a kölcsönös segítés, a csapatszellem fejlesztésére. Mindezek eléréséhez fontos a tevékenykedésre, az aktív felnőtt életre ösztönző, cselekvéseken alapuló, a szellemi és fizikai aktivitásra ösztönző, motivált légkör megteremtése.

Fejlesztési területek, nevelési célok

A készségfejlesztő iskolai tanuló a gyakorlati évfolyamokon az erkölcsi nevelés területén szociális kapcsolataiban felkészül a munkahelyi közösségbe történő beilleszkedésre, megismeri a munkatársi kapcsolatok kialakításához szükséges alapelveket. Képes társas kapcsolataiban a közösségi magatartás alapvető formáinak megtartására, alkalmazására, fejlődik feladatainak elvégzéséhez szükséges kötelességtudata. Megismeri és elfogadja az egyéni különbségekből adódó praktikus lehetőségeket, kialakul az egymás segítése iránt érzett igény.

Nemzeti öntudat és hazafias nevelés területén a tanuló érdeklődik környezete szokásai és hagyományai iránt, bővülnek ismeretei a társadalom és az őt körül vevő közösség ünnepeiről, jeles helyszíneiről. Kötődik és aktívan részt vesz a helyi megemlékezéseken, felismeri a haza legfontosabb értékeit és szimbólumait.

A tanuló az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén megismeri és iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus döntési szabályokat, igényli a saját hétköznapi életét meghatározó körülmények megismerését, a befolyásoló tényezőket figyelembe vevő választás lehetőségét, az önálló döntés szabadságát, aktívan részt vesz a közösség döntéshozatalában. Törekszik a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásformák, jogok és kötelezettségek betartására.

A tanuló önismeretének és társas kapcsolati kultúrájának fejlesztése során megismeri és elfogadja reális életlehetőségeit, kialakul igénye a felnőtt élet kapcsolatai iránt, tudatosan gyakorolja a különböző helyzetekben szokásos viselkedésformákat. Fejlődik önbizalma, önértékelése, felismeri az érzelmi élet fontosságát és irányíthatóságát. Személyes kapcsolataiban kerüli a túlzott bizalmaskodást, kialakul magatartásában a felnőttes mértéktartás.

A tanuló tudatosan törekszik a testi és lelki egészségre nevelés területén az egészséges életmód szabályainak betartására, ismeri és kerüli a káros hatásokat. Megalapozódik a munkatevékenységek megkezdéséhez szükséges fizikai és lelki alkalmasság, fejlődik a kitartás, a tevékenységek végig vitelének igénye.

A készségfejlesztő iskolai évfolyamokon a tanulóban mélyül a családi életben elfoglalt szerepének ismerete, társas kapcsolataiban felismeri az érzelmi kötődések és kapcsolatok új formáit. Megismeri felnőtt élete családi életlehetőségeit, a családi, lakóotthoni együttélések alternatíváit. Gyakorolja a konfliktushelyzetek megoldásának lehetőségeit, törekszik a nézeteltérések kulturált megoldására, a kialakult kompromisszumokat elfogadja.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén a tanulóban megerősödik a másokra való odafigyelés igénye, szívesen törekszik közösségében a segítségnyújtásra. Felismeri gyakorlati tevékenységében az önmaga és mások testi és lelki épségének megóvása érdekében szükséges körültekintő magatartás fontosságát.

A fenntarthatóság, környezettudatosság területén a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás tovább tudatosítja a tanulóban az egyén és a környezet egymásra hatásának jelentőségét, a környezet kímélésének fontosságát. Felkészít a munkatevékenységek végzése közben és a mindennapi felnőtt élet tevékenységeiben felmerülő környezeti hatások megértésére, a káros jelenségek elkerülésére, az elvárható óvatosság és mértéktartás szem előtt tartására.

A pályaorientációs fejlesztés során a tanuló felkészül a gyakorlati képzést követően a számára elérhető munkatevékenységben történő részvételre, amelynek része az alapvető képességek és készségek feltérképezése mellett az egyéni motivációk és elképzelések összehangolása. A képzés fő felelőssége a tanuló érdekében a pályaorientáció terén egyénre szabott megoldásokkal az érdeklődés, az alkalmasság és lehetőségek függvényében a megfelelő képzési profil kialakítása.

Gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló ismeretei bővülnek a felnőtt társadalom munkamegosztásának rendjéről, a családban elvárható feladatokról és a személyes felelősségi körébe tartozó lehetőségekről. Tudatosul az anyagokkal és energiával történő takarékosság fontossága, az életvitel tervezésének, a gazdálkodásnak a jelentősége a mindennapi életben.

A médiatudatosságra nevelés során a tanuló elsajátítja az elektronikus információhordozók célszerű és szükségszerű felhasználását, felismeri a virtuális valóság és „igazi” valóság közötti eltéréseket, fenntartással fogadja a médiahíreket. Megismeri a munkatevékenységekhez szükséges információk elérésének lehetőségeit.

Tanulás tanítása terén a tanuló igényli a gyakorlatba ágyazott ismeretelsajátítást, elfogadja a folyamatos önképzés szükségességét a változó világhoz történő alkalmazkodás érdekében.

Fejleszti és alkalmazza az önképzésben az iskolai pályafutása során elsajátított tanulási technikákat. Megőrzi kíváncsiságát a környezet változásai iránt és igyekszik a változásokat beépíteni ismereteibe, alkalmazni az új lehetőségeket.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

A készségfejlesztő iskola az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztése során eléri, hogy a tanuló bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, alkalmazza társas kapcsolataiban az elsajátított érintkezési formákat. Fejlődik beszédértése, főleg a gyakorlatban szükséges nyelvi kompetenciák terén, beszédprodukciójában igyekszik a pontos, érthető információk átadására. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fő felelőssége a beszédbátorság fejlesztésén, az alternatív kommunikációs eszközök minél pontosabb használatán, a megértés és az önmaga megértetésének támogatásán van.

A matematikai kompetenciaterület fejlesztése során a tanuló gyakorolja a mindennapi élethelyzetekben lényeges logikai, matematikai ismereteket, elsajátítja és a gyakorlati feladatok elvégzésénél alkalmazza a szükséges matematikai ismereteket. Fontos a kompetenciaterület ismereteinek folyamatos, gyakorlati tevékenységekkel történő megerősítése az elméletieskedés elkerülése. A tanuló ismeretei elmélyülnek az őt körülvevő világ térbeli és időbeli viszonyairól.

A természettudományos és technikai kompetenciaterület fejlődésére jellemző, hogy a tanuló érdeklődik a környezet jelenségei iránt, képessé válik megfigyelésekre és a történések pontos megfogalmazására. Különösen nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati képzéssel összefüggő természeti és technikai ismeretek támogatására.

A tanuló képes a digitális kompetencia terület fejlesztésének eredményeként az infokommunikációs eszközök megfelelő segítségnyújtás melletti alkalmazására, felismeri a digitális technika értékeit. Megfelelő mértéktartással, a személyes információk megóvásával, kontrollálva használja az informatikai eszközöket a tanulásban és szabadidejében.

Szociális és állampolgári kompetenciaterületen tanuló felismeri helyét és szerepét szűkebb környezetében, képes a környezet kapcsolatrendszerében elhelyezni önmagát. Megerősödik a másokra való odafigyelés és a segítőkészség igénye, fejlődik toleráns, elfogadó magatartása.

Igényli a közösség életében való aktív részvételt, iskolai környezetben gyakorolja a döntési helyzeteket. Megalapozódnak ismeretei az állam és az önkormányzat demokratikus intézményrendszeréről, tájékozott az ügyintézések és segítségnyújtó ellátások elérhetőségéről.

A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló megismeri és megtapasztalja a tevékenységek megkezdéséhez és elvégzéséhez szükséges erőfeszítés értékét, kialakul a munkatevékenységek befejezése iránti igény.

Az esztétikai és művészeti tudatosság terén tovább fejlődik a tanuló önálló ízlésvilága, kialakul az igény a társadalmi normákon belül a saját stílusra környezetében, megjelenésében.

Különösen nagy hangsúly helyeződik a gyakorlati ismeretekhez szükséges szín- és formaismeret terén szükséges differenciálásra, tapasztalatokra, megfigyelésekre.

Hatékony, önálló tanulás területen a tanuló motiválttá válik és képességeinek megfelelő mértékben megismeri és alkalmazza az önálló ismeretszerzés eszközeit, megfigyeli és igyekszik értelmezni környezete jelenségeit, a környezetében élők tevékenységét. Képes segítséget kérni és megfelelő formában elfogadni, próbálja és meri kérdéseit megfogalmazni.

Egységesség és differenciálás

A készségfejlesztő iskolában az egységesség és differenciálás elve az azonos életkori csoportokban történő oktatási rendszerben is biztosítja az egyéni haladási ütemnek, az eltérő képességeknek, a reális életlehetőségeknek a figyelembe vételét, az adaptív oktatás alkalmazását. Az adaptív oktatás lehetőséget ad az eltérő képességű, másodlagos sérülésekkel is küzdő tanulók számára egyéni tanulási utak kijelölésére, a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások támogató jellegének tervezésére. A fejlesztésben a fő hangsúly nem a műveltségtartalmak elsajátításán, hanem a meglévő képességelőnyökre építve az alapvető kompetenciák kialakításán van. Az évfolyamokon a tanulók felkészülnek az eltérő érdeklődés és kompetenciastruktúra szerint a felnőtt életben betölthető eltérő lehetőségek megismerésére, kiválasztására. Az gyakorlati évfolyamok során a differenciálást legfőképpen az egyéni életlehetőségek, képességek felismertetésén keresztül az eltérő felnőtt életkori tevékenységek és a különböző életcélok kitűzésével kell elérni.

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés - oktatás - fejlesztésterületei Tantárgy 11 12
Heti Heti 2 éves
Anyanyelv és kommunikáció Kommunikáció 2 2 144
Számolás-mérés 1,5 1,5 108
Társadalmi környezet Etika 1 1 72
Osztályfőnöki 1 1 72
Természeti környezet Környezet és egészségvédelem 1 1 72
Testnevelés Testnevelés 5 5 360
Szabadon választott 1,5 1,5 108
Közismeret összesen 13 13 936
Gyakorlati tevékenység Készségfejlesztő kerettantervek 20 óra/hét 20 óra/hét 1440
Szabad készségfejlesztő időkeret 2 2 144
Készségfejlesztő időkeret összesen 22 22 1 584
Összesen 35 35 2 520

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét

Kommunikáció

A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain a kommunikáció tantárgy felkészít a minél önállóbb életvezetéshez, az egyszerű munkafolyamatok elsajátításához és a munkavállaláshoz szükséges elsődlegesen verbális és az egyéni sajátosságoktól függően nonverbális információk, utasítások, megértésére és az adekvát, a feladathelyzetekben szükséges beszédprodukció vagy alternatív kommunikációs csatorna alkalmazására. A tantárgy tanulása során az előkészítő évfolyamokon elsajátított ismeretekre alapozva, az egyéni képességek szintjéből kiindulva kell különös hangsúlyt fektetni a minél érthetőbb kommunikáció kialakítására. Verbális kommunikáció esetén cél a helyes hangképzés, a minél érthetőbb beszéd, a megfelelő tartalmi mondanivaló fejlesztése, az olvasott és hallott tartalom megértésének gyakorlása, elmélyítése. A nonverbális kommunikációs csatornák alkalmazásában lehetőség szerint törekedni kell a minél pontosabb, árnyaltabb kifejezésmódok kidolgozására, a gyakorlatban lehető legegyszerűbben alkalmazható, jól érthető formában kidolgozott rendszerre. A tantárgy célja, hogy a készségfejlesztő iskolai tanulók nyitottá váljanak kommunikációs feladatok megoldására, minél nagyobb motiváció alakuljon ki a környezettel történő kapcsolatteremtésre, pozitív tapasztalatokkal éljék meg kommunikációs kompetenciájukat. Folyamatosan legyen a tanulónak igénye a környezet megismerésére, a kíváncsiság legyen része mindennapi gondolatainak, alakuljon ki, hogy a kommunikáció a megismerés egyik fontos eszköze. A tantárgy tanulása során fejlődjön a verbális kommunikáció és a metakommunikáció összhangja. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulóban fejlődjön az igény arra, hogy környezete közléseit, információit megértse és önmagát megértesse környezetével. A tanuló képességeihez mérten kapcsolódjon be társas érintkezésekbe, alkalmazza kommunikációs ismereteit, vegyen részt a különféle beszédhelyzetekben. Kommunikációs helyzetekben ismerje fel a kapott egyszerű információk lényegét, tudja a kapott ismereteket megfelelően értelmezni és képes legyen véleményt alkotni, élményeit megosztani. Próbálja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges ismereteit írásos kommunikációval is bővíteni, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó olvasási és írási feladatokat elvégezni. Egyre bővebb szókinccsel legyen képes érzéseit, kívánságait, problémáit kifejezni.

A tantárgy tanítása különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a szabályok megértésének és a társadalmilag elfogadott viselkedési normák alkalmazásának támogatásával, a közösségi lét és kommunikáció összhangjának erősítésével, a verbális és nem verbális kommunikációs jelzések összhangjának elősegítésével.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén elősegíti a közvetlen környezet megismerését, a nemzeti jelképek, ünnepek kommunikációs szokásrendszerének, jelentőségének és értékeinek megértését.

A tantárgy az állampolgárságra és demokráciára nevelés területén szerepet játszik a nyomtatott és elektronikus sajtó híreinek megismertetésén, figyelésén keresztül a demokratikus intézményrendszer működésének és eseményeinek értelmezésében, a demokratikus jogok és kötelezettségek gyakorlásának támogatásában.

Az önismeret és társas kultúra fejlesztését a saját tapasztalatok társakkal történő megosztásával, a más személyekkel kapcsolatos események iránti érdeklődés felkeltésével támogatja.

A családi életre nevelés területét az együtt élés szabályainak, a családi eseményeken történő viselkedésnek a megerősítésével, a családi és párkapcsolatok fontosságának tudatosításával szolgálja.

A testi és lelki egészségre nevelés fejlesztési területet az érzelmi élettel és az egészséggel, életmóddal kapcsolatos kommunikációs kultúra egyre árnyaltabb alkalmazásának elérésével segíti.

A felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet a gyakorlati tevékenységek veszélyeinek és a balesetek elkerülésének felismertetésével támogatja.

Elmélyíti a fenntarthatóság és környezettudatosság fejlesztési terület ismereteit a tevékenységekhez szükséges eszközök, anyagok és energia felhasználásával kapcsolatos tudatosság irányításával.

A pályaorientáció területét a tantárgy a gyakorlati munkavégzés és a munkavállalás szabályainak, lehetőségeinek, fontosságának bemutatásával és az egyéni érdeklődés felismertetésével segíti.

A gazdasági és pénzügyi nevelés fejlesztési területen a tanuló egyre jobban megismeri a felnőtt társadalom munkaalapú berendezkedését, a családi munkamegosztás, a munkabér és más jövedelmek ésszerű beosztásának fontosságát. Médiatudatosságra nevelés területén a tantárgy segít elsajátítani az audiovizuális eszközök helyes és mértékletes alkalmazásának szabályait, a média alkalmazását információszerzésre. A tanulás tanítása fejlesztési területen a tantárgy segíti a változások megismerésében a kommunikációs technikák alkalmazásának elsajátítását.

A kommunikáció tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen hozzájárul a környezet megismerésében, a társas kapcsolatok alakításában lényeges kommunikációs eszközök gyakoroltatásához és a közösségi élethez nélkülözhetetlen közlési és információszerzési igény fejlesztéséhez.

A szociális és állampolgári kompetenciaterületen segíti a különböző helyzeteknek megfelelő viselkedési, önálló véleménykialakítási és képviseleti formák alkalmazását. A tantárgy az esztétikai és művészeti tudatosság kompetencia fejlődését a kellően tudatos, igényes kommunikáció alkalmazásának támogatásával éri el.

A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődését a tantárgy a kíváncsiság, az érdeklődés fenntartásával és az információszerzés lehetőségének segítésével éri el.

Tematikai egység 1. Anyanyelv. Beszédfejlesztés. Órakeret: 40
Előzetes tudás 1. Kommunikációs igény és képesség. Részvétel társalgásban, másokra figyelés, témafelvetés, saját véleményalkotás.
Tantárgyi fejlesztési célok 1. Verbális kommunikáció fejlesztése: szókincsét, nyelvhelyességét bővíteni. Nonverbális kommunikáció fejlesztése: képek, szimbólumok, piktogramok felismerése és használata, metakommunikáció alkalmazásának fejlesztése
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Növelje ismereteit és kommunikációs késztetését
2. Képességeinek megfelelő szókinccsel és nyelvi formátumban beszéljen.
3. Ismerje fel a településén meglévő és országosan ismert nevezetes épületeket (saját település, főváros, ország) és tudja azok funkcióit.
4. Bővítse saját lakásával a lakásfenntartással kapcsolatos ismereteit.

Ismeretek
1. Nyelvi kifejezésformák használata a beszéd, képolvasás, olvasás, írás során.
2. Szókincsfejlesztés.
3. Meglévő ismeretek bővítése különböző témakörökben az olvasás segítségével
(egészségügyi-, háztartási ismeretek, munkaügyek).
4. Szabadidő tervezése (aktív pihenés), családi események, ünnepek.
5. Tapasztalatszerzés a településen (utcán), közlekedési útvonalak.
6. Az iskola (munkahely, általa látogatott intézmények) környékéről térkép készítése.
7. Lakás használatával kapcsolatos praktikus ismeretek (fogyasztásmérő, szemétszállítás időpontjai, postaláda használata).
Környezet- és egészségvédelem:
élettelen környezet, térképhasználat, környezetvédelem

Tevékenység
1. Artikulációs gyakorlatok, a kiejtés javítása.
2. A tanult nyelvtani kifejezések, fordulatok alkalmazása.
3. Szavak gyűjtése (szófajok szerint azonos alakú, többjelentésű szavak, szinonim fogalmak, ellentétpárok).
4. A szövegértés folyamatos ellenőrzése változatos témákban (Egészségmegőrzés, káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, tisztítószerek, élelmiszerek, háztartási gépek használati utasítása, ételreceptek, prospektusok, közlekedési fogalmak, menetrend, műsorújság, háztartási fogyasztásmérők számlái, a fogyasztásmérő leolvasása, biztonsági lezárása, hibabejelentés).
5. Családi alkalmakkal, ünnepi események tervezésével, ajándékozással kapcsolatos tapasztalatok megosztása.
6. Séta, nevezetességek, kirakat nézése (alkalmas ajándék keresése).
7. Térképének tanulmányozása, ismerős helyek keresése, (alternatív) útvonalak tervezése, helyek bejárása, saját útvonal megrajzolása.
8. Lakás, otthon (helységek, saját lakrész, szépítése), vendégfogadás (alkalmazkodás a lakókörnyezethez, kulturált zenehallgatás).
Kulcsfogalmak/ Fogalmak Aktuális nyelvtani fogalmak és szabályok, felmerülő fogalmak tisztázása, értelmezése. Háztartási energia mérőóra, fogyasztás, számla.
Tematikai egység 2. Olvasás - írás Órakeret: 60
Előzetes tudás Megfelelő betűméretű, könnyen érthető nyomtatott szöveg olvasása, olvasható, rövid szöveg írása.
Tantárgyi fejlesztési célok Olvasás útján információt szerezni, egyszerűbb rövid szöveget írni, figyelemmel a formai követelményekre (dátum, aláírás, címzés).
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Olvasási technikáját fokozatosan javítani.
2. Olvashatóan írjon, az egyszerű hibákat találja meg és javítsa ki.
3. Valós eseményeket néhány mondattal mondjon el.
4. Rövid történet, irodalmi alkotást olvasson el, a szereplőket önállóan jellemezze, történetet képek/kérdések segítségével mondjon el.
5. Adott űrlap kérdéseire megfelelő válaszokat írjon be, törekedjen a feladat önálló megoldására.
6. Tudjon képeslapot, levelet írni (lap vásárlásától a feladásig, borítékot megcímezni önállóan vagy segítséggel).

Ismeretek
1. Olvasás gyakorlása, újságolvasás.
2. Rövid novella, vers, hírlapi tudósítás olvasása.
3. Hallott, olvasott szöveg értelmezése.
4. Írás gyakorlása (írás tempójának fokozása).
5. Az írás külalakjának, rendezettségének tudatos javítása.
6. Személyi adatok ismerete, helyes leírása.
7. Kérdőív, tesztlap kitöltése.
8. Önálló fogalmazás (önéletrajz, motivációs levél) írása.
9. Levél, üdvözlőlap önálló megírása, megcímzése.
10. Keltezés értelmezése és helyes leírása.
11. Napirend leírása, jegyzet, emlékeztető, esetleg napló készítése (naptárban).
12. Önellenőrzés. Hibák megtalálása és javítása.

Tevékenység
1. Hangos olvasás megfelelő intonációval, kifejezően, néma olvasás, szövegértés.
2. Egymás kézírásának olvasása.
3. Másolás, írás, diktálás után.
4. Űrlap kitöltése személyi adatokkal.
5. Szavak írása másolással, tollbamondással
6. Levél közös megfogalmazása hiányzó osztálytársnak, rövid üdvözlet küldése (papír alapú, e-mail, sms).
7. Egy nap eseményeinek önálló leírása néhány mondatban (napló, naptári bejegyzés).
8. Elemi szövegelemzés (élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése).
9. Személyére vonatkozó kérdések elolvasása, helyes válasz 1-1 szóban.
10. Általános tájékozottságra, irányuló kérdésekre helyes válasz kiválasztása, jelölése.
11. Megadott időpontokhoz tevékenységek írása, időrendbe állítás keltezés alapján.
12. Rövidebb szöveg áttekintése, saját munka összehasonlítása a társakéval.
13. Hírek gyűjtése az ország különböző tájairól (események, szereplők, helyszínek).
14. Szabadidő kulturált eltöltése, a könyvtár használata (kölcsönzés, könyv, CD, DVD), saját hobby megtalálása, a magányos és társas alkalmak egészséges arányának megkeresése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Olvasási technikával kapcsolatos kifejezések. Ismeretlen fogalmak értelmezése, régi és népies kifejezések, betűforma, sorköz, szóköz, kihagyás, mondat, írásjelek, igazolvány, személyi szám, állampolgárság, aláírás felelőssége, lakcím, kerület, irányítószám, napló, beszámoló, e-mail, sms, megszólítás, tartalom, aláírás, címzés, bélyeg, postaláda, feladás,
életkor, kedvenc étel, legjobb barát, legkedvesebb időtöltés, munka, pihenés, szórakozás, elfoglaltság, jókívánság, elköszönés, dátum, megye, város, község, falu, tanya, országhatár, perc, másodperc, idő, gyorsaság, külalak, lényeges és lényegtelen hibák, saját könyv, kölcsönzés, határidő, könyvtári kölcsönzőjegy,
Tematikai egység 3. Médiaismeret. Nem verbális információ értelmezése. Órakeret: 30
Előzetes tudás Saját vélemény, felmerülő kérdések udvarias megfogalmazása, kommunikáció aktív befogadása
Tantárgyi fejlesztési célok 1. Szabadidejét változatos tartalommal megtervezni.
2. Médiatartalmak és eszközök időbeli és tartalmi korlátokkal történő használata.
Követelmények - Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlesztési feladat
1. Könyveket és más információhordozókat rendeltetésszerűen, kíméletesen, célorientáltan használjon.
2. Legyen képes a médiából szerzett ismereteket korának és képességeinek megfelelően, az egészségre, érzékszervekre, környezetre vonatkozóan adekvátan értelmezni és használni.
3. Tudjon érzelmileg művészeti alkotásokra ráhangolódni (irodalom, film, képzőművészet, zene, színház).
4. Képességeinek megfelelően tudjon fényképezni, videózni, hangfelvételeket készíteni és visszajátszani.
5. Törekedjen a változatos, kulturált szabadidő eltöltésre (olvasás, zenehallgatás, rejtvényfejtés, internet használat).
6. Igazodjon el a tv-újságban, a teletext információi és a műsorok között.
7. A mindennapi eligazodásnál használatos piktogramok információit ismerje, használja, a piktogramok utasításait tartsa be.
8. A médiában megjelenő tartalmakkal (hírek, riportok, reklámok) legyen kritikus.

Ismeretek
1. Könyv, folyóirat, újság, lexikon különbsége. Újságolvasás.
2. Tv, Videó, DVD műsorának közös megtekintése (ifjúsági filmek, filmsorozatok epizódjai).
3. A valóság és a médiában ábrázolt helyzetek (hihető-hihetetlen) elkülönítése.
4. TV-műsorújság átnézése, állandó műsorok időpontja.
5. Tágabb környezetben használatos piktogramok megtalálása és értelmezése (mosdó, lift közintézményekben, számítógép, mobiltelefon jelzései, kezelési utasítások).
Környezet- és egészségvédelem:
érzékszervek védelme

Etika:
Látott és hallott tartalmak tanulságai, ítélőképesség

Tevékenység
1. Könyv vásárlása, megbecsülése, saját könyv, kölcsönzés.
2. Audiovizuális eszközök szakszerű használata (bekapcsolás, hangerő szabályozása).
3. Film(részlet) megtekintése, megbeszélése.
4. A filmekben látottak és a valóság viszonya, példák gyűjtése, csoportosítása (az utánzás veszélyeinek tudatosítása).
5. Reklámok, egyes televízió műsorok (valóság-show) mögöttes tartalmának kritikus értelmezése.
6. Tv-újság olvasgatása, adott műsorok keresése időpont és cím alapján. (Teletextről műsor kiválasztása, megkeresése).<