1–5. § *
6. § A Ptk. 5:89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg.”
7. § A Ptk. 5:90. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)
„b) a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell a követelés – járulékok nélküli – összegének megjelölését, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.”
8. § A Ptk. 5:95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5:95. § [Az óvadék alapítása]
(1) Óvadék
a) pénzen és értékpapíron,
b) fizetésiszámla-követelésen, illetve betétszerződésből eredő követelésen vagy egyébként jogszabály rendelkezése szerint számlavezetőként erre feljogosított intézmény által vezetett számlán nyilvántartott követelésen (a továbbiakban e cím alkalmazásában: fizetésiszámla-követelés), továbbá
c) jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon
alapítható.
(2) Óvadékot pénzen és nem dematerializált értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron, fizetésiszámla-követelésen és jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon pedig úgy kell alapítani, hogy annak eredményeként az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon az óvadék kötelezettjének hatalmából az óvadék jogosultjának hatalmába kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön.
(3) Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék
a) a számlatulajdonos, a számlavezető és az óvadék jogosultja közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit az óvadék jogosultjának jóváhagyásával, az óvadék jogosultjának rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy
b) a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel
is alapítható.
(4) A számlavezető a dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen fennálló óvadékot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni.”
9. § (1) A Ptk. 5:96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A követelés jogosultja, illetve több ilyen jogosult együttesen a zálogszerződésben vagy egyébként írásban zálogjogosulti bizományost jelölhet ki. A kijelölést írásba kell foglalni. A zálogjogosulti bizományos a saját nevében – az őt kijelölő jogosultak, mint zálogjogosultak javára, ideértve saját magát is, ha a követelésnek is jogosultja – zálogszerződést köthet.”
(2) A Ptk. 5:96. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(3) A zálogjogosulti bizományos kijelölésének visszavonása esetén a zálogjogosult – több zálogjogosult esetén ezek együttesen – a kijelölés visszavonásával egyidejűleg új zálogjogosulti bizományost jelölhet ki, vagy maga lép a zálogjogosulti bizományos helyébe. A zálogjogosulti bizományos kijelölésének visszavonása harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor az új zálogjogosulti bizományost vagy a zálogjogosultat az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzik.”
(3) A Ptk. 5:96. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A zálogjogosult a zálogjogból fakadó jogokat a zálogjogosulti bizományos bejegyzésének tartama alatt nem gyakorolhatja, azonban a zálogjogosulti bizományos magatartásáért – ha a zálogkötelezett hozzájárulásával a zálogjogosultak és a zálogjogosulti bizományos eltérően nem rendelkeznek – úgy felel, mintha maga járt volna el.”
10. § (1) A Ptk. 5:99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zálogjogot – az önálló zálogjog kivételével – a zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni vagy megterhelni.”
(2) A Ptk. 5:99. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A zálogjoggal biztosított követelés alzálogjog alapítása útján terhelhető meg zálogjoggal. Az alzálogjog tárgya a zálogjog és az általa biztosított követelés, az alzálogjogra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a zálogjogra vonatkozó szabályok irányadók.”
11. § A Ptk. 5:100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5:100. § [Az önálló zálogjog]
(1) Pénzügyi intézmény javára ingatlanon jelzálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat a biztosított követeléstől függetlenül, meghatározott összeg erejéig terhelje (önálló zálogjog).
(2) Az önálló zálogjogot alapító zálogszerződés a zálogtárgy megjelölésén kívül azt a meghatározott összeget tartalmazza, amelynek erejéig a zálogtárgyból kielégítés kereshető. Ezt az összeget az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni.
(3) A zálogtárgyból való kielégítési jog gyakorlásának feltételeit a zálogjogosult és a zálogkötelezett között létrejövő biztosítéki szerződésben kell meghatározni. A biztosítéki szerződést írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell az önálló zálogjog alapításának biztosítéki célját, a kielégítési jog megnyílásának feltételeit és terjedelmét, ha a kielégítési jog felmondással nyílik meg, úgy a felmondás gyakorlásának módját és a felmondási időt is. A kielégítési jog a biztosítéki szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolható.
(4) Az önálló zálogjog más pénzügyi intézményre egészben vagy részben, illetve részletekben átruházható. Az átruházással az önálló zálogjogot megszerző fél a biztosítéki szerződésben – az átruházás mértékének megfelelően – az átruházó helyébe lép. A szerző fél a megszerzett jogának – részben vagy részletekben történő átruházás esetén az önálló zálogjog megosztásának – az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetését igényelheti.
(5) Ha a biztosítéki szerződés eltérően nem rendelkezik, a zálogjogosult kielégítése érdekében az önálló zálogjogot mind a zálogjogosult, mind a zálogkötelezett írásban felmondhatja. A felmondási idő – a felek eltérő megállapodása hiányában – hat hónap. Ha a kielégítési jog felmondással nyílik meg, annak kizárása semmis.
(6) A zálogkötelezett az önálló zálogjog mindenkori jogosultjával szemben hivatkozhat azokra a kifogásokra is, amelyek a biztosítéki szerződésben meghatározott követelés kötelezettjét megilletik. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés összegét a kielégítési jog gyakorlása során befolyt vételár csökkenti.
(7) Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett helyébe lép.
(8) Ha a biztosítéki szerződés nem jött létre, az önálló zálogjog létesítésének a biztosítéki szerződésben megjelölt célja véglegesen meghiúsult, vagy a biztosítéki szerződés, illetve a biztosítéki szerződés szerint a zálogtárgyból kielégíthető követelés – ideértve a megtérítési követelést is – megszűnt, továbbá, ha a biztosítéki szerződésbe foglalt más, az önálló zálogjog megszűnését eredményező ok vagy feltétel bekövetkezett, a zálogjogosult a zálogkötelezett írásbeli felszólítására köteles hozzájárulni ahhoz, hogy
a) az ingatlan-nyilvántartásba az önálló zálogjog jogosultjaként a zálogkötelezettet vagy az általa megjelölt pénzügyi intézményt jegyezzék be, vagy
b) az önálló zálogjogot töröljék az ingatlan-nyilvántartásból.
(9) Az önálló zálogjog követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló írásbeli megállapodásával és az átváltoztatás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével – a zálogjog ranghelyének megtartása mellett – átváltoztatható. Ehhez nem szükséges a rangsorban azonos ranghelyen vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulása sem.
(10) Az önálló zálogjogra egyebekben – ha a biztosított követeléstől való függetlenségéből más nem következik – a követelést biztosító zálogjogra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
12. § A Ptk. 5:110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5:110. § [Az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme]
(1) Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való – az elzálogosított követelés és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó – írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés megszüntetése vagy olyan módosítása, amely a zálogjogosult kielégítési jogát hátrányosan érinti vagy egyébként a zálogfedezetet csökkenti. A szerződés megszüntetése vagy módosítása azonban hatályossá válik, ha ahhoz a zálogjogosult a zálogkötelezetthez és az elzálogosított követelés kötelezettjéhez intézett nyilatkozattal hozzájárul.
(2) A kötelezett a zálogjogosulttal szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek a zálogkötelezettel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.”
13. § A Ptk. 5:126. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az önálló zálogjog jogosultjának kielégítési joga – ha a felek a biztosítéki szerződésben másként nem állapodtak meg – az önálló zálogjog felmondásával és a felmondási idő elteltével nyílik meg.
(3) A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy – fogyasztóval szemben e törvény szerinti korlátozással – bírósági végrehajtáson kívül történhet.”
14. § A Ptk. 5:128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5:128. § [A kielégítési jog gyakorlása fogyasztóval szemben]
A zálogjogosult a fogyasztóval szembeni kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül csak akkor gyakorolhatja, ha
a) az óvadék tárgyára vonatkozóan a közvetlen kielégítés jogával él,
b) az elzálogosított jogot vagy követelést e törvény szerint érvényesíti, vagy
c) a kielégítési jog megnyílása után a zálogkötelezettel a zálogtárgy zálogjogosult által történő értékesítésének módjában írásban megállapodott.”
15. § A Ptk. 5:131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetes értesítés és az értékesítés időpontja között legalább tíz napnak kell eltelnie.”
16. § A Ptk. 5:140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5:140. § [Alzálogjog érvényesítése]
(1) Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés zálogjoggal vagy kezességgel van biztosítva, az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben e jogok gyakorlására a zálogjogosult maga is jogosult. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjog jogosultjának kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.
(2) Az alzálogjog jogosultja e jogából fakadó jogait úgy köteles gyakorolni, hogy azzal a zálogjogosult zálogjoggal biztosított követelésének megtérülését ne veszélyeztesse. Az alzálogjog érvényesítése eredményeként az ennek jogosultjához az alzálogjoggal biztosított követelést meghaladóan befolyt pénzösszegen vagy más vagyontárgyon a zálogjogosultat az alzálogjogosulttal szembeni elszámolási igénye biztosítására zálogjog illeti meg.”
17. § (1) A Ptk. 5:142. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A zálogjog megszűnik, ha)
„e) a zálogjoggal biztosított követelés elévül, ez azonban a követelést biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza;”
(2) A Ptk. 5:142. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Megszűnik a zálogjog, ha a követelés átruházása kifejezetten az azt biztosító zálogjog átszállásának kizárásával történt. Ha azonban a zálogjog a követelés átruházójának az átruházott követelését meghaladóan más követelését is biztosítja, e követelés biztosítékaként a zálogjog fennmarad.”
18–21. § *
22. § *
23. § *
24. § Hatályát veszti a Ptk.
a) 5:104. § (8) bekezdése,
b) 5:144. § (3) bekezdése,
c) *
25. § (1) Ez a törvény – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 6–17. §, a 24. § a)–b) pont, a 28–29. § 2016. október 1-jén lép hatályba.
(3) A 22. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
26. § A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megtett jognyilatkozatokra
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben (a továbbiakban: Ptké.) meghatározott átmeneti rendelkezésekre figyelemmel, a 27–30. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
27. § A Ptk.-nak az e törvénnyel megállapított 4:208. § (1a) bekezdését a szülő számára az e törvény hatálybalépése után nyújtott ellátás esetén kell alkalmazni.
28. § (1) A Ptké. 49. § (3) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a Ptk. hatálybalépése előtt kötött zálogszerződéssel létrejött jelzálogjogot a zálogjogosult a Ptk. hatálybalépését követően a különvált zálogjogra vonatkozó szabályok szerint a biztosított követelés nélkül is átruházhatja, 2016. október 1. napjától nem alkalmazható.
(2) A 2016. október 1. napját megelőzően kötött ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződéssel alapított jelzálogjog és az említett időpontot megelőzően – jelzálogjognak biztosított követelés nélküli átruházásával – létrejött különvált zálogjog a 29. § szerint átalakításos önálló zálogjoggá alakítható át.
29. § (1) Ha az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződés a jelzálogjoggal biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazza, úgy a zálogjogosult pénzügyi intézmény a jelzálogjogot a zálogkötelezetthez intézett egyoldalú – különvált zálogjog esetén a jelzálogjogot ekként átruházó zálogjogosultnak és a különvált zálogjog jogosultjának ugyanazon okiratba foglalt közös – írásbeli nyilatkozatával a jelzálogszerződésben meghatározott összeget meg nem haladó összeg erejéig az ingatlant terhelő e § szerinti önálló zálogjoggá (a továbbiakban: átalakításos önálló zálogjog) alakíthatja át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítással a jelzálogjog egésze megszűnik, és helyébe – az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyén – az átalakításos önálló zálogjog lép. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha az átalakításra az általa érintett jelzálogjoghoz képest csak részlegesen kerül sor.
(3) Az átalakítással a zálogkötelezett helyzete nem válhat terhesebbé.
(4) Az átalakításhoz nincs szükség sem az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyével azonos ranghelyű, sem a rangsorban hátrább álló, az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyét követő ranghelyű jogosultak hozzájárulására. Ha azonban az átalakítással érintett jelzálogjoggal biztosított követelést aljelzálogjog terheli, az átalakításhoz az aljelzálogjog jogosultjának írásbeli hozzájárulása szükséges.
(5) Azt a jelzálogszerződést, amellyel az átalakítással érintett jelzálogjogot alapították, az átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó biztosítéki szerződésnek is kell tekinteni, az (1) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozat (a továbbiakban: átalakító nyilatkozat) ettől eltérő rendelkezése semmis.
(6) Az átalakításos önálló zálogjogot – ezzel a megnevezéssel és az átalakításos önálló zálogjog összegének a feltüntetésével – az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyén kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, és ezzel egyidejűleg hivatalból törölni kell az átalakítással érintett jelzálogjogot. Az átalakításos önálló zálogjog bejegyzésében utalni kell arra, hogy az átalakításos önálló zálogjogot a törölt jelzálogjog ranghelye illeti meg.
(7) Az átalakításos önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye nem szükséges, ha a zálogjogosult (különvált zálogjog esetén a különvált zálogjog jogosultja) az átalakításos önálló zálogjog bejegyzése iránti kérelméhez csatolta a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez előírt alakban tett átalakító nyilatkozatot, valamint az azt bizonyító tértivevényt, átvételi elismervényt vagy egyéb okiratot, amely szerint e nyilatkozatot a zálogkötelezettel közölte.
(8) Abban az esetben, ha az átalakítás hiányában a különvált zálogjog egyébként visszaszállna a jelzálogjogot különvált zálogjogként átruházó zálogjogosultra, a különvált zálogjogból létrejött átalakításos önálló zálogjogot annak mindenkori jogosultja köteles az utóbb átalakítással érintett jelzálogjogot különvált zálogjogként átruházó zálogjogosultra átruházni.
(9) A különvált zálogjog átalakításával létrejött átalakításos önálló zálogjog esetén a jelzálogjognak különvált zálogjogként történt átruházásával biztosított követelés esedékessé válása és teljesítésének elmulasztása nem eredményezi az átalakításos önálló zálogjogból fakadó kielégítési jog megnyílását. Ha azonban az átalakításos önálló zálogjoggá átalakított különvált zálogjoggal biztosított eredeti követelésre tekintettel az átalakításos önálló zálogjogból fakadó kielégítési jog megnyílt, e zálogjog érvényesítésének nem akadálya az, hogy a jelzálogjognak különvált zálogjogként történt átruházásával biztosított követelés még nem vált esedékessé. Ebben az esetben az eredeti követelést biztosító jelzálogjogot különvált zálogjogként átruházó zálogjogosultnak írásban értesítenie kell az átalakításos önálló zálogjog jogosultját az átalakításos önálló zálogjogból fakadó kielégítési jog megnyílásáról. Az értesítést követően az átalakításos önálló zálogjog jogosultja a kielégítési jogát gyakorolni vagy a zálogjogot az eredeti zálogjogosultra átruházni köteles.
(10) A biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazó jelzálogszerződéssel alapított jelzálogjogot a felek átalakításos önálló zálogjoggá az erre irányuló szerződésükkel is átalakíthatják, ebben az esetben az átalakításra és az ekként létrejött átalakításos önálló zálogjogra a (2)–(9) bekezdést – az (5) bekezdés semmisségre utaló rendelkezése kivételével – megfelelően alkalmazni kell.
(11) Az átalakításos önálló zálogjogra e § eltérő rendelkezése hiányában az önálló zálogjogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
30. § A Ptk. e törvénnyel hatályon kívül helyezett 6:541. §-át akkor kell alkalmazni, ha a kár 2016. július 1. napja előtt következett be és a kárt a Ptk. hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás – ideértve a mulasztást is –, illetve folyamatosan tanúsított károkozó magatartás esetén a Ptk. hatálybalépését követően megkezdett magatartás okozta.
