Hatály: 2016.IX.1. - 2016.IX.1. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2016. évi LXXX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

AZ OKTATÁS SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosítása

1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 8. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően amennyiben a szakképzésről szóló törvény 8. § (6) bekezdése alapján a gyakorlati képzés egy része iskolai tanműhelyben valósul meg, az 5. § a) pont ab) alpontja szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés ezen részére a tanulószerződéses tanulója átirányítása érdekében a szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az (5) bekezdésben az átirányítás időtartamára meghatározott időtartamba azzal, hogy a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló, e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott normatíva alapján számított összeg – a hozzájárulásra kötelezett által a tanulónak ezen időszakra is fizetett juttatással csökkentett – arányos része illeti meg.”

(2) Az Szht. 8. § (6) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:)

g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást vagy az (5a) bekezdésben meghatározott összeget,”

2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

2. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít;”

3. § Az Szt. IV. Fejezetének 2. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § (1) A szakképzési centrum tagintézménye a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában, valamint gazdálkodási szabályzatában meghatározottak szerinti delegált – különösen a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntésekre kiterjedő – hatáskörökkel rendelkezik.

(2) A szakképzési centrum tagintézményeiben intézményegységek hozhatók létre. Az intézményegység működhet a tagintézmény feladatellátási helyén kívül is. A tagintézmény feladatellátási helyén kívül működő intézményegység – az Nkt. 4. §-ának 28. pontjában meghatározott esetben – fiók-tagintézményként működik. Az intézményegység élén intézményegység-vezető, a fiók-tagintézmény élén tagintézményegységvezető-helyettes áll. A tagintézmény és a fiók-tagintézmény kapcsolatát a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

(3) A szakképzési centrum – az egyes tagintézmények rendelkezésére álló előirányzatok összegét elkülönítve tartalmazó – költségvetését a tagintézmény igazgatója véleményének kikérésével kell elkészíteni.

(4) A szakképzési centrum tagintézményének igazgatója a tagintézményben alkalmazottak tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tagintézménybe történő kinevezés, vezetői megbízás kiadása és annak visszavonása, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a tagintézmény igazgatójának javaslatára a főigazgató által történik.

(5) A közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a főigazgató a szakképzési centrum szakszervezeti szervezetével, az igazgató a tagintézmény szakszervezete alapszervezeti titkáraival egyeztet.

(6) A szakképzési centrum fenntartói jogának gyakorlásában részt vesz az állami szakképzési és felnőttképzési szerv. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője gyakorolja a fenntartó által az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott jogköröket. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjét az e bekezdés szerinti feladatellátás keretében a szakképzési centrum közalkalmazotti jogviszonyban teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóival szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 30/A. § szerinti munkakör-felajánlási kötelezettség abban az esetben terheli, ha az oktató munkáltatójánál megszűnnek az oktató teljes munkaidős foglalkoztatásának feltételei.”

4. § Az Szt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzési idő 5%-át kitevő időtartamban a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő (törvényes képviselő) – vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet kezdeményezésére gyakorlati tananyagtartalmak szakképző iskolában történő elsajátítására kerül sor a szakképző iskola vezetője által a gazdasági kamara – a gyakorlati képzés feltételrendszerének megfelelőségére vonatkozó – véleményének kikérésével meghozott döntés alapján. Ennek megvalósítására a befejező szakképzési évfolyam második félévében egybefüggően kerül sor.”

5. § (1) Az Szt. 29. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes)

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga.”

(2) Az Szt. 29. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére.”

6. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A felnőttoktatás esti munkarendje szerint folyó képzésben – az (5) bekezdésben előírtak megtartása mellett – a szakképzési évfolyamok OKJ-ban meghatározott száma a felére csökkenthető.”

7. § Az Szt. 34/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanuló – a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló kivételével – második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.”

8. § Az Szt. XI. fejezete a következő 34/B. §-sal egészül ki:

„34/B. § A szakképzési centrumban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató által a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályának óráival, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel összefüggésben teljesített munkavégzés tekintetében a felek a munka törvénykönyvéről szóló törvény 99. § (2) bekezdés b) pontjától, 109. § (1) bekezdésétől és 135. § (3) bekezdésétől írásbeli megállapodással eltérhetnek, azzal, hogy a megállapodás alapján teljesített munkaidő

a) nem vehető figyelembe a rendkívüli munkaidő éves felső korlátja szempontjából,

b) időtartamát a más munkaköri feladatokhoz kapcsolódó rendkívüli munkavégzéstől

elkülönítve tartja nyilván a munkáltató.”

9. § Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv szerint történő felkészítéséért a tanulószerződés hatályának ideje alatt a gyakorlati képzést szervező a felelős.”

10. § (1) Az Szt. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A gyakorlati képzés folytatására jogosult, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek közé nem tartozó szervezet által a tanulóval a 26. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzésre kötött tanulószerződés hatálya a kilencedik évfolyam eredményes teljesítése tanévének utolsó napján szűnik meg.”

(2) Az Szt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tanuló tanulószerződést a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek közé nem tartozó szervezettel csak abban az esetben köthet, ha e szervezetnél egyidejűleg 12 tanulónál kevesebb tanuló vesz részt gyakorlati képzésben vagy ha a gazdasági kamara igazolást állított ki e szervezet számára arról, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek gyakorlati képzőhelyet nem tudnak biztosítani.”

11. § Az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás tartalmazza)

a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyén vagy telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét, valamint azt, hogy az Szht. 3. § d) pontjában meghatározott szervezetek körébe tartozik-e,”

12. § Az Szt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzbeli juttatást kizárólag

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá

b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján és nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő tanuló részére a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat idejére

köteles fizetni.”

13. § Az Szt. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések nappali rendszerű oktatás, valamint elkülönülten a felnőttoktatás szerinti keretszámaira (beiskolázási arányaira), továbbá az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.”

14. § (1) Az Szt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola, nem állami fenntartású szakképző iskola esetén az iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra, és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit – részben vagy egészben – megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.”

(2) Az Szt. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a 43. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet az Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontja alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett.”

(3) Az Szt. 84. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója)

c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítésekre és szakközépiskolai ágazatokra vonatkozóan a nappali rendszerű oktatás, valamint a felnőttoktatás keretszámait.”

(4) Az Szt. 84. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése megyénként és a fővárosra tekintettel, valamint fenntartóként tartalmazza a szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzések nappali oktatás, valamint felnőttoktatás szerinti keretszámait is.”

15. § Az Szt. 88. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét és a nappali rendszerű oktatásra és a felnőttoktatásra vonatkozó keretszámait, a keretszámok átadásának lehetőségét és szabályait, a fel nem használt keretszámok felhasználásának, valamint a fenntartók keretszámokkal összefüggő – személyes adatot nem tartalmazó – adatszolgáltatásának a szabályait, amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.”

16. § Az Szt.

a) 2. § 6. pontjában az „az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett” szövegrész helyébe az „az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett”,

b) 2. § 24. pontjában a „kettő meglévő, államilag elismert szakképesítés” szövegrész helyébe a „kettő meglévő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett államilag elismert szakképesítés”,

c)–d) * 

e) 36. § (3) bekezdésében az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.)”,

f) 42. § (2) bekezdésében az „az első és a második, állam által elismert” szövegrész helyébe az „a 2. § 24. pontja szerinti harmadik és további szakképesítésnek nem minősülő”,

g) 46. § (1) bekezdésében a „szakiskola” szövegrész helyébe a „szakközépiskola vagy szakiskola”,

h) * 

szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az Szt.

a) 92. § (37) bekezdése,

b) 92/A. § (10) bekezdése,

c) 92/B. § (1) és (1a) bekezdése.

3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

18. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja a következő x) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely)

x) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás”

(lehet,)

(2) Az Nkt. 4. §-a a következő 38–41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„38. gyógypedagógus, konduktor: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógiai terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor (tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus),

39. utazó gyógypedagógus, utazó konduktor: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, aki az e törvényben meghatározott tevékenységét rendszeresen munkáltatója feladatellátási helyén kívül végzi,

40. együttnevelést segítő pedagógus: az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló – közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola által, a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása érdekében foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor,

41. egyéni előrehaladású nevelés és oktatás: a sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető, a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma.”

19. § Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési rendszer intézményei:

a) óvoda,

b) általános iskola,

c) gimnázium,

d) szakgimnázium,

e) szakközépiskola [a továbbiakban a c)–e) pont alattiak együtt: középiskola],

f) szakiskola [a továbbiakban a d)–f) pont alattiak együtt: szakképző iskola],

g) készségfejlesztő iskola [a továbbiakban a c)–g) pont alattiak együtt: középfokú iskola],

h) alapfokú művészeti iskola [a továbbiakban a b)–h) pont alattiak együtt: iskola],

i) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

j) kollégium [a továbbiakban az a)–j) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],

k) pedagógiai szakszolgálati intézmény,

l) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)–l) pont alattiak együtt: köznevelési intézmény].”

20. § Az Nkt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(6) A középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett.”

21–22. § * 

23. § Az Nkt. 13. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény”

24. § * 

25. § Az Nkt. a következő 13/A. alcímmel egészül ki:

13/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

15/A. § (1) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését, tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási intézmények számára a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó gyógypedagógus, konduktor szakképzettségű szakemberrel nem rendelkezik.

(2) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.

(3) Az állami intézményfenntartó központ az e §-ban meghatározott feladatokra, állami felsőoktatási intézmény, továbbá egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatot is felkérhet.”

26. § * 

27. § * 

28. § Az Nkt. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport. A szakképző iskolában a gyakorlati képzésre megállapított minimális létszámtól el lehet térni akkor is, ha az osztályban a szakképzésről szóló törvény szerinti hiányszakképesítés megszerzésére irányuló nevelés-oktatás, képzés folyik. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakközépiskola elméleti képzéshez rendelt létszámkeretei szerint kell meghatározni.”

29. § Az Nkt. 27. §-a a következő (11c) bekezdéssel egészül ki:

„(11c) Ha a művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 101. § (7) bekezdése szerinti előkészítő jogviszony alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre való felkészítés keretében a tanuló részére legalább heti 15 tanóra van biztosítva, a mindennapos testnevelés az előkészítő jogviszony alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre való felkészítés keretében biztosított művészeti szakmai képzéssel váltható ki.”

30. § (1) Az Nkt. 47. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a következő feltételek szükségesek)

a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához, a fejlesztő nevelés-oktatáshoz, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

b) egyéni előrehaladású neveléshez és oktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,”

(2) Az Nkt. 47. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)

a) a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása kell, ha

aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése,

ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint

ac) az értelmi fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik,”

(3) Az Nkt. 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható.”

31. § (1) Az Nkt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b) középfokú iskola esetén huszonötödik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.”

(2) Az Nkt. 60. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban a nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Készségfejlesztő iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik az e törvény 13/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott két gyakorlati évfolyamot nem végezték el. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.”

32. § * 

33. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4) * 

34. § Az Nkt. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.”

35–39. § * 

40–41. § * 

42. § * 

43. § * 

44. § (1) Az Nkt. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nkt. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

45. § Az Nkt.

1. * 

2. 6. § (2) bekezdés e) pontjában

a) a „szakközépiskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban”,

b) a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium”,

3. * 

4. * 

5. 15. § (3) bekezdésében a „gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus)” szövegrész helyébe a „gyógypedagógus, konduktor”,

6. 15/A. §

a) * 

b) (4) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ az e §-ban meghatározott feladatokra,” szövegrész helyébe az „illetékes tankerületi központ – az oktatási központ egyetértésével – az e §-ban meghatározott feladatokra, illetékességi körén kívül eső tankerületi központ,”, * 

7–8. * 

9. * 

10. * 

11. * 

12–14. * 

15. 62. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyógypedagógussal” szövegrész helyébe a „gyógypedagógussal, konduktorral”,

16–26. * 

szöveg lép.

46. § Hatályát veszti az Nkt.

1. 4. §-a

a) 1. pont j) alpontjában „és készségfejlesztő speciális szakiskolai” szövegrész, * 

b)–c) * 

2–6. * 

7. 62. § (1) bekezdés b) pontjában a „bármilyen oknál fogva” szövegrész,

8–15. * 

47. § Nem lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény 1. és 4. §-a.

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

48. § * 

49–50. § * 

51. § * 

52. § Az Nftv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését

a) az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, egybefüggő időtartamban is,

b) az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is, vagy

c) a már megkezdett képzési időszak végéig, az adott képzési időszakra vonatkozóan

feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.”

53–57. § * 

58. § * 

59–66. § * 

67. § (1) Az Nftv. 113. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után – felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal – kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal a beiratkozást megelőzően igazolással élhet.”

(2) Az Nftv. 113. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe. E keretek között a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)–(6) bekezdése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e törvény alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be.”

68. § * 

69. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

70. § Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvénynek – az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított – 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A 2015/2016-os tanévben tanulmányait megkezdő, magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja, a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni.”

71. § (1) * 

(2)–(3) * 

72. § Az Nftv.

a) * 

b) 17. § (1) bekezdésében a „háromszáz” szövegrész helyébe a „kettőszáz”,

c) * 

d) 51. § (5) bekezdésében a „szakképzettség megnevezését,” szövegrész helyébe a „szakképzettség megnevezését, az oklevél minősítését,”,

e)–m) * 

szöveg lép.

73. § Hatályát veszti az Nftv.

1–5. * 

6. * 

7–8. * 

9. * 

5. * 

74. § * 

II. Fejezet * 

6–11. * 

75–80. § * 

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

81. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 45. § 11. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 69. § (2) bekezdése, a 71. § (1) bekezdése és a 3. melléklet 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1–15. §, 16. § a)–b), e)–g) pontja, a 17–20. §, a 23. §, a 25. §, a 28–29. §, a 30–31. §, a 34. §, a 44. §, a 45. § 2., 5. és 15. pontja, a 46. § 1. pont a) alpontja és 7. pontja, az 52. §, a 67. §, a 70. §, a 72. § b) és d) pontja, az 1. és 2. melléklet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 21–22. § és a 73. § 9. pontja 2016. szeptember 2-án lép hatályba.

(6) A 16. § c)–d) és h) pont, a 32. §, a 33. § (3) bekezdése, a 35–39. §, a 42. §, a 45. § 4., 6–8., 10., 12–14., 16–26. pontja, a 46. § 1. pont b) és c) alpontja, 2–6., 8–15. pontja, a 48. §, az 51. §, az 58. §, a 69. § (3) bekezdése, a 73. § 6. pontja és a 75–80. § 2017. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 24. §, a 27. §, a 33. § (1)–(2) bekezdése, a 45. § 3. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.

(8) A 26. § 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez

3. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

1. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A B C
1 A nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszai/
Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges
szakképzettség)
„6. 9–12. évfolyam gimnáziumban gimnáziumi tanár egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár”

2. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 8. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A B C
1 A nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszai/
Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges
szakképzettség)
„8. szakképző iskolában/középfokú nevelés-oktatás szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár a szakmai tantárgynak megfelelő szakos felsőfokú végzettség és szakképzettség”

3. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat 15. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A B C
1 A nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszai/
Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges
szakképzettség)
„15 óvodapszichológus/ iskolapszichológus pszichológus és óvodapedagógus vagy
gyógypedagógus vagy tanító vagy
tanár,
pszichológus tanácsadás és
iskolapszichológia szakirányon,
pedagógiai szakpszichológus
óvoda- és iskola-szakpszichológus
óvoda- és iskolapszichológus tanácsadó szakpszichológus”

4. Az Nkt. 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 29–33. sorokkal egészül ki:

(A B C
1 A nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszai/
Nevelési-oktatási intézmények
Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges
szakképzettség)
„29 együttnevelést segítő pedagógus az e mellékletben a gyógypedagógus és a konduktor munkakörre meghatározott végzettség és szakképzettség
30 Készségfejlesztő iskolai nevelésoktatás gyakorlati évfolyamon tanár a szakmai elméleti oktatásban gyógypedagógus, vagy a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár
31 Készségfejlesztő iskolai nevelésoktatás gyakorlati évfolyamon szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató gyógypedagógus, vagy a szakképzés szakirányának megfelelő szakos tanár, a szakképzés szakirányának megfelelő szakoktató, a szakképzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettség, középiskolai végzettség és a szakiránynak megfelelő államilag elismert legalább középszintű szakképesítés, továbbá legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat
32. 9–12. évfolyama szakgimnáziumokban, 12–13. évfolyam a szakközépiskolában/ középfokú nevelés-oktatás közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár
33. a szakközépiskola szakképzési évfolyamán/ középfokú nevelésoktatás közismereti tantárgyat oktató tanár a tantárgynak megfelelő szakos tanár”

2. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez

1. Az Nkt. 5. mellékletében foglalt Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma) megnevezésű táblázat a következő 11. sorral egészül ki:

A B C D E
1 Intézménytípus legalább 450 fő
gyermek-, tanulólétszám
200–449 fő közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50–199 fő
közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50 fő alatti
gyermek-,
tanulólétszám
„11 Fejlesztő nevelés-
oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmény
2 4 6 8”

2. Az Nkt. 5. mellékletében foglalt Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma) megnevezésű táblázat a következő 11. és 12. sorokkal egészül ki:

A B C D E
1 Intézménytípus legalább 450 fő
gyermek-, tanulólétszám
200–449 fő közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50–199 fő
közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50 fő alatti
gyermek-,
tanulólétszám
„11 Fejlesztő nevelés-
oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmény
4 6 8 10
12 Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat 4 6 8 10”

3. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez * 

4–5. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez *