A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13–17. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendeletet kell alkalmazni a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből finanszírozott határon átnyúló együttműködési programok közül
a) az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program,
b) az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program,
c) az Interreg V–A Románia–Magyarország Együttműködési Program,
d) az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program,
e) az Interreg V–A Ausztria–Magyarország Együttműködési Program,
f) az Interreg V–A Szlovénia–Magyarország Együttműködési Program
(a továbbiakban együtt: határon átnyúló együttműködési programok) végrehajtására, valamint a határon átnyúló együttműködési programok uniós támogatása és hazai társfinanszírozása felhasználásának lebonyolítására és ellenőrzésére.
2. § E rendelet hatálya kiterjed a határon átnyúló együttműködési programokból uniós és hazai támogatásban részesülő jogi személyekre, valamint a technikai segítségnyújtás (a továbbiakban: TA) projektek kedvezményezettjeire.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat,
2. audit hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
3. auditor csoport: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (2) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (3) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó munkacsoport,
4. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,
5. felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,
6. * hazai kedvezményezett: a határon átnyúló együttműködési programok keretében, több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél vagy hazai székhelyű európai területi társulás,
7. * hazai társfinanszírozás: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje, hazai TA kedvezményezettje, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezettje, illetve az 1. § f) pontja szerinti együttműködési programban a külföldi irányító hatóság részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás,
8. * hazai társfinanszírozási támogatási szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje, illetve az 1. § c), e) és f) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás vonatkozásában megkötött támogatási szerződés,
9. hitelesítés: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése szerinti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a hazai kedvezményezett az uniós támogatási, és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette,
10. * hitelesítési jelentés: az igazolási tevékenység alátámasztása érdekében a nemzeti hatóság által összeállított jelentés,
11. hitelesítési nyilatkozat: a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a hazai kedvezményezett részére, illetve a nemzeti hatóság által a hazai TA kedvezményezett részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum,
12. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet,
13. igazoló hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikke és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (2) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
14. * IMIR 2014–2020 rendszer: a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok területi együttműködéshez kapcsolódó egyes programjainak támogatásával megvalósuló programok pályázati adatainak és azok keretében megvalósuló egyes projektek adatainak megőrzésére szolgáló informatikai rendszer,
15. * információs pont: az 1. § szerinti együttműködési programok hatékony lebonyolítását szakmailag támogató szervezet,
15a. * INTERREG+ rendszer: az 1. § a), b) és d) pontjában meghatározott határon átnyúló együttműködési programok keretében megvalósuló projektek adatainak gyűjtésére, rendszerezésére szolgáló, ezen programok végrehajtási folyamatait támogató informatikai rendszer, ide nem értve a NAHU 2014–2020 rendszer által kezelt nemzeti feladatokat,
16. irányító hatóság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke, a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti tevékenységet ellátó szervezet,
16a. * kisprojekt: az 1. § d) pontja szerinti együttműködési programban megvalósuló Kisprojekt Alap keretében finanszírozott olyan projekt, melynek kedvezményezettje nem Kisprojekt Alap menedzsment szervezet,
16b. * Kisprojekt Alap: az 1. § d) pontja szerinti együttműködési programban megvalósuló önálló támogatási struktúra,
16c. * Kisprojekt Alap menedzsment szervezet: a Kisprojekt Alap keretében rendelkezésre álló forrás kisprojektek részére történő pályáztatásának lebonyolításáért, illetve végrehajtásáért felelős szervezet, mely részt vesz az 1. § d) pontja szerinti együttműködési program monitoring bizottsága által, pályáztatás során kiválasztott projektben,
16d. * kis összegű követelés: a kettőszázötven eurót meg nem haladó hazai társfinanszírozásra vonatkozó követelés, valamint a százezer forintot meg nem haladó uniós támogatás megelőlegezésre vonatkozó követelés,
17. költségigazolás: az igazoló hatóság által végzett igazolási tevékenységek,
18. * költségigazoló nyilatkozat: az igazoló hatóság által kiállított, az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési programonként felmerült költség igazolására irányuló nyilatkozat,
19. közös titkárság: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (2) bekezdése és a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti szervezet,
20. külföldi partnerországi TA társfinanszírozás: a határon átnyúló együttműködési programokban részt vevő országok által a TA projektekhez biztosított társfinanszírozás,
21. megelőlegezési szerződés: az uniós támogatás hazai kedvezményezettje és hazai TA kedvezményezettje részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés,
22. monitoring: a források felhasználása, az eredmények és a teljesítmény mindenre kiterjedő – így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő – nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, illetve program szinten,
22a. * NAHU 2014–2020 rendszer: a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz pénzügyi alapok területi együttműködéshez kapcsolódó egyes programjainak nemzeti feladatai ellátását támogató informatikai rendszer,
23. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi – ugyanazon szempontok szerint, ismételt és teljes körű – ellenőrzése,
24. nemzeti hatóság: valamely határon átnyúló együttműködési program vonatkozásában tagállami hatáskörbe rendelt feladatok végrehajtásáért felelős szervezet,
25. partnerország: a határon átnyúló együttműködési programok végrehajtásában résztvevő tagállam vagy harmadik ország,
26. * pénzügyi hiba: uniós vagy nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve az uniós támogatási szerződésben, hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben, TA támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek a megsértése, ami miatt az irányító hatóság vagy az igazoló hatóság még az előtt végez korrekciót, hogy az érintett költség bekerült volna az Európai Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelembe, és e korrekció nem minősül az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 143. cikk (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi korrekciónak,
27. * programszámla: az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerinti, az uniós támogatások és a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás fogadása, valamint a kifizetések lebonyolítása céljából az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési program igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik,
28. projekt: uniós támogatási szerződés keretében finanszírozott, meghatározott célok megvalósítására irányuló tevékenységek sorozata egy előre meghatározott költségvetési és időkereten belül,
28a. * projektrész: a projekt keretében megvalósuló azon tevékenységek összessége, amely hozzárendelhető a projektben részt vevő adott kedvezményezetthez,
29. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom,
30. * szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontja szerint meghatározott fogalom, a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve az uniós támogatási szerződésben, a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben vagy a TA támogatási szerződésben a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, ha az érintett költséget az Európai Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelem már tartalmazza,
31. * tagállami helytállás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c), e) és f) pontja szerinti együttműködési program esetén a külföldi irányító hatóság, az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai irányító hatóság részére szükséges biztosítani, ha valamely projektben résztvevő hazai kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését a vezető kedvezményezett részére elmulasztja vagy a hazai vezető kedvezményezett az általa jogosulatlanul felhasznált uniós támogatás határidőben történő visszafizetését az irányító hatóság részére elmulasztja,
32. * tagállami hozzájárulás: olyan hazai költségvetésből finanszírozott összeg, amelyet az 1. § c) és e) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság külön megállapodás alapján évente folyósít a külföldi irányító hatóság részére a közös finanszírozású külföldi és hazai TA projektek hazai forrásszükségletének fedezeteként,
32a. * pénzügyi átutalási egység: a nemzeti hatóság által megbízott azon szervezet, amely a hazai társfinanszírozás és a megelőlegezés hazai kedvezményezettek felé történő kifizetését, továbbá a visszakövetelésekkel kapcsolatos feladatokat végzi,
33. TA kedvezményezett: a TA projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, annak vonatkozásában uniós támogatásban, valamint az adott TA projekt típusától függően partnerországi TA társfinanszírozásban, illetve hazai társfinanszírozásban részesülő fél,
34. TA költségvetés: az együttműködési program monitoring bizottsága által elfogadott, a teljes 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó pénzügyi keret,
35. TA projekt: olyan – az együttműködési program TA keretéből finanszírozott – projekt, amelynek célja az együttműködési program hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósításának biztosítása, valamint a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működése,
36. TA támogatási szerződés: az irányító hatóság és a TA kedvezményezett között létrejött szerződés, amely a TA projekt típusától függően az uniós támogatáson kívül tartalmazhat partnerországi TA társfinanszírozást és hazai társfinanszírozást is,
37. uniós támogatási szerződés: az együttműködési program irányító hatósága és a vezető kedvezményezett között létrejött, költségvetési támogatásnak nem minősülő uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá,
38. vezető kedvezményezett: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél.
(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint kell értelmezni.
4. § (1) * A határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázatokon uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára a kapcsolódó hazai társfinanszírozást további pályáztatás nélkül a nemzeti hatóság biztosítja. A nemzeti hatóság bocsátja rendelkezésre a kapcsolódó hazai társfinanszírozást a hazai TA kedvezményezett és a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére.
(2) * A hazai társfinanszírozás mértéke
a) központi és köztestületi költségvetési szerv, valamint közvetlen vagy közvetett módon kizárólagosan állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 15%-a,
b) az a) pontban meghatározott körbe nem tartozó hazai kedvezményezett esetén a projektrész összes elszámolható költségeinek legfeljebb 10%-a,
c) * hazai TA kedvezményezett, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett, és az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program külföldi irányító hatósága esetén a TA költségvetésben szereplő, teljes időszakra vonatkozó hazai támogatás összege
lehet.
(2a) * A (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) az 1. § d) pontja szerinti együttműködési program Kisprojekt Alapjából finanszírozott kisprojektek és az 1. § a) pontja szerinti együttműködési programból finanszírozott kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatási konstrukcióban részt vevő kedvezményezettekre,
b) az 1. § d) pontja szerinti együttműködési programból finanszírozott kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatási konstrukcióban részt vevő kis- és középvállalkozás kedvezményezettekre.
(2b) * Az 1. § d) pontja szerinti együttműködési program Kisprojekt Alapjából finanszírozott kisprojektek és az 1. § a) és d) pontja szerinti együttműködési programból finanszírozott kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatási konstrukcióban részt vevő kedvezményezettek hazai társfinanszírozásra nem jogosultak.
(3) A hazai társfinanszírozási támogatási szerződést – a TA projektek kivételével – a nemzeti hatóság megbízásából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet köti meg a hazai kedvezményezettel.
(4) * A hazai társfinanszírozási támogatási szerződést az 1. § c), e) és f) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság köti meg a hazai TA kedvezményezettel a TA költségvetés teljes hazai forrásai alapján, ha a hazai társfinanszírozás kifizetése a hazai TA kedvezményezett részére közvetlenül – nem az évente fizetendő tagállami hozzájárulás terhére – történik.
(5) * A hazai társfinanszírozás összege euróban kerül meghatározásra. A hazai társfinanszírozás kifizetése euróban történik a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program külföldi irányító hatóság euróban vezetett számlájára.
(6) A hazai kedvezményezettel – ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezettet – kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben rendelkezni kell a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai kedvezményezett választása szerint lehet
a) a hazai kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozat,
b) jelzálogjog,
c) * kezesség vagy
d) * bankgarancia.
(7) A hazai TA kedvezményezettel kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés esetén a (6) bekezdésben meghatározott biztosítékok alkalmazhatók.
(8) A nemzeti hatóság határozza meg és hagyja jóvá a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés további, a (6) és (7) bekezdés szerinti rendelkezéseken kívüli tartalmi követelményét, amely a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett esetén eltérő tartalmú lehet.
(9) A nemzeti hatóság biztosítja
a) a külföldi irányító hatóságok felé teljesítendő éves tagállami hozzájárulás befizetéséhez szükséges forrást,
b) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 130. cikk (1) bekezdése szerinti időközi kifizetés 90%-át meghaladó rész vonatkozásában a hazai kedvezményezettre eső uniós források megelőlegezését,
c) a tagállami helytállás összegét a külföldi vagy hazai irányító hatóság részére a jogszabályi feltételek teljesülését igazoló, irányító hatóság által megküldött dokumentumok alapján,
d) * a hazai TA kedvezményezettek részére a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás átmeneti megelőlegezését az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési program esetén, ha az igazoló hatóság által kezelt vonatkozó programszámla alegyenlege a kifizetéseket nem teszi lehetővé.
5. § (1) A pénzügyi átutalási egység – a TA projektek kivételével – ellátja a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetésével, és szükség esetén annak visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat.
(2) * Az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési program esetén a nemzeti hatóság gondoskodik
a) * – az irányító hatóság által megkötött TA támogatási szerződés alapján – a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett és a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére,
b) az a) pontban meghatározott kifizetéssel összefüggésben keletkezett követelés kedvezményezett általi visszafizetésének elmulasztása esetén annak behajtásáról,
c) a tagállami helytállás hazai irányító hatóság részére történő kifizetéséről, valamint
d) * a 4. § (9) bekezdés d) pontja szerint külföldi partnerországi TA társfinanszírozás igazoló hatóság részére történő megelőlegezéséről.
(3) * A nemzeti hatóság gondoskodik
a) az 1. § c), e) és f) pontja szerinti együttműködési program esetén a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés alapján a hazai társfinanszírozási támogatás kifizetéséről a hazai TA kedvezményezett részére, valamint – szükség esetén – annak visszaköveteléséről,
b) az éves tagállami hozzájárulás összegének külföldi irányító hatóság részére történő kifizetéséről, illetve – szükség esetén – a tagállami helytállás rendelkezésre bocsátásáról,
c) az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program esetén a külföldi irányító hatóság TA projektjéhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás kifizetéséről a program külföldi irányító hatósága részére.
6. § (1) A hazai társfinanszírozás
a) a határon átnyúló együttműködési programok keretében meghirdetett pályázaton uniós támogatásra jóváhagyott projekt hazai kedvezményezettje részére az uniós támogatási szerződéskötést követően megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés,
b) * a TA projekt hazai kedvezményezettje, illetve a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett részére a TA költségvetés alapján megkötésre kerülő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés,
c) * az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatósága részére a vonatkozó monitoring bizottsági döntés
alapján kerül kifizetésre.
(2) * A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett részére a teljes hazai társfinanszírozás kifizetése egyösszegű előleg formájában történik. A 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatósága esetén a kifizetésre utófinanszírozás formájában kerül sor, a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás mértékéig.
(3) * A hazai társfinanszírozási támogatási szerződés megkötésétől számított huszonegy napon belül a pénzügyi átutalási egység gondoskodik a hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett részére történő átutalásáról, amelyet a NAHU 2014–2020 rendszerben kell kezdeményezni.
(4) * A nemzeti hatóság a hazai TA kedvezményezettel történő hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés megkötésétől számított huszonegy napon belül gondoskodik a hazai társfinanszírozás teljes összegének támogatási előlegként történő átutalásáról a NAHU 2014–2020 rendszeren keresztül.
(5) * A 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatósága esetén a nemzeti hatóság gondoskodik a jóváhagyott elszámolásokban szereplő hazai társfinanszírozás kifizetéséről a NAHU 2014–2020 rendszeren keresztül.
(6) * Az előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok a NAHU 2014–2020 rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
(7) * A pénzügyi átutalási egység a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a számlakivonat kézhezvételét követő öt munkanapon belül rögzíti és hagyja jóvá a NAHU 2014–2020 rendszerben.
(8) * A hazai társfinanszírozás hazai kedvezményezett, illetve hazai TA kedvezményezett részére történő folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességet.
7. § * (1) A hazai társfinanszírozás teljes összegét a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett a projekt végrehajtásának teljes időtartama alatt jogosult felhasználni, és a vonatkozó előleg-elszámolást a számlákkal és gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokkal együtt nyújtja be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek, illetve a hazai TA kedvezményezett a hazai társfinanszírozásra vonatkozó előleg-elszámolást a nemzeti hatóságnak.
(1a) * A hazai kedvezményezett előlegelszámolása alatt a 46. § (1) bekezdése szerinti kifizetési igénylésnek az adott hazai kedvezményezettre eső hazai társfinanszírozásra vonatkozó része értendő.
(1b) * Az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési programok esetében az előlegelszámolás elfogadottnak minősül, ha a hazai irányító hatóság a kifizetési igénylés hazai társfinanszírozásra vonatkozó részét a 46. § (3) bekezdése szerint jóváhagyta.
(1c) * Az 1. § e) és f) pontja szerinti együttműködési programok esetében az előlegelszámolás akkor minősül elfogadottnak, ha az uniós támogatás a hazai kedvezményezett részére átutalásra került, és erről a hazai kedvezményezett bankszámlakivonat másolatának megküldésével tájékoztatta a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(1d) * Az 1. § c) pontja szerinti együttműködési program esetében az előlegelszámolás akkor minősül elfogadottnak, ha
a) az (1c) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek, és a külföldi irányító hatóság a hazai kedvezményezett részére uniós forrásból előleget nem nyújtott, vagy azzal a hazai kedvezményezett már elszámolt a külföldi irányító hatóság felé, vagy
b) a külföldi igazoló hatóság vagy külföldi irányító hatóság tájékoztatja a nemzeti hatóságot vagy a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hazai kedvezményezett uniós forrásból utalt előlegével szemben elfogadott költségek uniós részének összegéről.
(1e) * Az előleggel szemben szabálytalanság vagy pénzügyi hiba hazai társfinanszírozási része nem vehető figyelembe a határon átnyúló együttműködési programok esetében. Ha egy korábban elfogadott előlegelszámolásról kiderül, hogy az szabálytalansággal vagy pénzügyi hibával érintett költséget is tartalmaz, az elszámolt előleg a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba hazai társfinanszírozási részével csökken.
(1f) * A hazai TA kedvezményezett előlegelszámolására az (1a)–(1d) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett köteles visszafizetni
a) * a hazai társfinanszírozást, ha a hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított tizenöt hónapon belül – TA kedvezményezett esetén az adott program által meghatározott végső költségelszámolási határidőig – nem nyújt be előlegelszámolást, kivéve, ha a késedelem a hazai kedvezményezettől független objektív okok miatt következik be, és a hazai kedvezményezett vétlenségét a határidő mulasztásában hitelesen igazolja,
b) * az elszámolásból eredő különbözetet, ha az előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a hazai kedvezményezett, illetve a hazai TA kedvezményezett részére jóváhagyott előlegelszámolás szabálytalansággal vagy pénzügyi hibával nem érintett része,
c) * költségvetés csökkentése esetén a korábban kifizetett hazai társfinanszírozási előleg és a módosult költségvetés hazai társfinanszírozási része közötti különbözetet.
(3) * A (2) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetés határideje hazai kedvezményezett esetén a projektrész, hazai TA kedvezményezett esetén a TA projekt pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.
(3a) * A (2) bekezdés a) pontja szerinti visszafizetés határideje a kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.
(3b) * A (2) bekezdés c) pontja szerinti visszafizetés határideje a módosított hazai társfinanszírozási támogatási szerződés, illetve TA támogatási szerződés aláírását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.
(4) Ha a hazai kedvezményezett nem vagy csak részben tesz eleget a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a pénzügyi átutalási egység a 4. § (6) bekezdése szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról. Ha a kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, a pénzügyi átutalási egység a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.
(5) * A nemzeti hatóság gondoskodik a hazai TA kedvezményezett, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett és az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatóság által vissza nem fizetett összeg behajtásáról.
(6) * Ha szabálytalanság vagy pénzügyi hiba esetén a hazai kedvezményezett nem fizeti vissza határidőre az uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a vezető kedvezményezett részére, így az irányító hatóság és a vezető kedvezményezett között fennálló uniós támogatási szerződés alapján az uniós támogatási összeg nem hajtható be és a nemzeti hatóságnak helytállási kötelezettsége keletkezik, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ezen összeget az uniós támogatási szerződés szerinti késedelmi kamattal növelten követelheti tőle.
(6a) * Szabálytalanság esetén a szabálytalanság hazai társfinanszírozási része vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti ügyleti- és késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.
(7) * A visszafizetési kötelezettséggel érintett (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti összeg határidőre történő visszafizetése esetén az Ávr. szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.
(7a) * Ha a visszafizetési kötelezettséggel érintett (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti összeg az annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításában megjelölt határidőt követően kerül visszafizetésre, akkor az Ávr. szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség mellett késedelmikamat-fizetési kötelezettség is keletkezik.
(7b) * A (7) és (7a) bekezdés szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség nem áll fenn az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] 8. §-a szerinti szervezeti formák esetén, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
a) * az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § a) pontja szerinti eset fennáll,
b) a kedvezményezett hazai társfinanszírozás kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik,
c) a hazai társfinanszírozás összege nem éri el a százötvenezer eurót.
(8) * Ha a hazai kedvezményezettet, a hazai TA kedvezményezettet, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezettet vagy az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatóságát érintő szabálytalanságból vagy pénzügyi hibából fakadó összeget az együttműködési program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett, illetve az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatósága zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni.
(9) Az igazoló hatóság a 4. § (9) bekezdés d) pontja szerint megelőlegezett összeget a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás ismételt rendelkezésre állását követő tizenöt napon belül köteles visszafizetni a nemzeti hatóság részére.
(10) * Elállás esetén – ideértve a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetet is – a hazai kedvezményezett, a hazai TA kedvezményezett, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett, illetve az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatósága köteles a kifizetett hazai társfinanszírozás teljes összegét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten visszafizetni, függetlenül attól, hogy az elállást a támogató vagy a támogatott kezdeményezte.
(11) * A hazai kedvezményezettel, hazai TA kedvezményezettel, a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezettel, illetve az 1. § f) pontja szerinti együttműködési program irányító hatóságával szemben megállapított kis összegű követelések behajtását nem kell kezdeményezni.
(12) * A kis összegű követeléseket követelés-jogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.
7/A. § * A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/C. §-a szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény támogatásra jóváhagyott projektrésze tekintetében a hazai társfinanszírozás mértéke legfeljebb a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mértékben, az uniós támogatás megelőlegezésének mértéke legfeljebb a 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértékben kerül meghatározásra.
8. § (1) * A határon átnyúló együttműködési programok keretében uniós támogatásra jóváhagyott projektek hazai kedvezményezettjei számára – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nemzeti hatóság kérelemre megelőlegezést biztosít.
(1a) * Nem biztosítható az (1) bekezdés szerinti megelőlegezés az 1. § d) pontja szerinti együttműködési program Kisprojekt Alapjából finanszírozott kisprojektek és az 1. § a) és d) pontja szerinti együttműködési programból finanszírozott kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatási konstrukcióban részt vevő kis- és középvállalkozás kedvezményezettek számára.
(2) A megelőlegezés iránti kérelmet a támogatási döntést követően lehet benyújtani. A megelőlegezési szerződést az uniós támogatási szerződés hatályba lépését követően lehet megkötni.
(3) * A megelőlegezés mértéke a hazai kedvezményezett projektrészére megítélt uniós támogatás összegének legfeljebb
a) * 50%-a, de legfeljebb egymillió euró civil szervezet, egyházi jogi személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, hazai székhelyű európai területi társulás, nonprofit gazdasági társaság – ide nem értve a b) pont szerinti gazdasági társaságot – kedvezményezett esetén,
b) * 100%-a központi, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati vagy köztestületi költségvetési szerv, közvetlen vagy közvetett többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, helyi önkormányzat, köztestület kedvezményezett esetén, ha a kedvezményezett *
ba) * a fizetési számláit az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a kincstárban vezeti, vagy a megelőlegezés kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy
bb) megítélt uniós támogatásának összege nem éri el az egymillió-ötszázezer eurót.
(3a) * Az 1. § b) pontja szerinti együttműködési program esetén a megelőlegezés összege nem haladhatja meg a projektrészre megítélt uniós támogatás összegének a 46. § (1) bekezdés szerinti uniós előleggel csökkentett összegét.
(3b) * Az 1. § c) pontja szerinti együttműködési program esetén a megelőlegezés összege nem haladhatja meg a projektrészre megítélt uniós támogatás összegének a külföldi irányító hatóság által nyújtott uniós előleggel csökkentett összegét.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a hazai kedvezményezett nevét, székhelyét, adószámát,
b) az uniós támogatási szerződés számát,
c) a projektrész elszámolható összköltségét,
d) a projektrészre eső uniós támogatás összegét,
e) a projektrész pénzügyi tervét évenkénti bontásban, és
f) a megelőlegezés indokainak részletes, számszerűsített bemutatását.
(5) A nem központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett köteles a 4. § (6) bekezdése szerinti biztosítékok közül legalább egy biztosíték meglétét igazolni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére.
(6) * Az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével biztosítható hétszázezer eurót meghaladó összegű megelőlegezés.
(7) * A (6) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a megelőlegezés teljes összege a megelőlegezési szerződés módosítása következtében haladná meg a (6) bekezdés szerinti összeget.
9. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hazai kedvezményezettel – a nemzeti hatóság megbízásából – megköti a megelőlegezési szerződést, valamint gondoskodik a megelőlegezési szerződések kezeléséről és nyilvántartásáról.
(2) A pénzügyi átutalási egység – a nemzeti hatóság megbízásából – kifizeti a megelőlegezés összegét a hazai kedvezményezett részére, valamint ellátja a megelőlegezés visszafizetésével kapcsolatos követeléskezelési feladatokat.
(3) * A megelőlegezés kifizetése egy összegben történik, amelynek mértéke nem haladhatja meg a 8. § (3) bekezdése szerinti mértéket.
(4) * A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra és kifizetésre a megelőlegezési szerződés megkötésétől számított huszonegy napon belül. A megelőlegezés forintban meghatározott összegét az adott évi központi költségvetés tervezése során az államháztartásért felelős miniszter által megállapított tervezési árfolyam alkalmazásával határozzák meg.
(4a) * Ha a megelőlegezés összege az érintett projektrész uniós költségvetésének módosítása okán csökkentésre vagy növelésre kerül, a megelőlegezési szerződés módosított összege az eredeti szerződésben alkalmazott árfolyamon kerül forintosításra.
(5) A hazai kedvezményezett projektrészenként forint alapú elkülönített fizetési számlát nyit a megelőlegezett összeg fogadására.
(5a) * A hazai kedvezményezett az uniós támogatásnak a fizetési számláján történő jóváírásáról a bankszámlakivonata másolatának megküldésével tájékoztatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a jóváírást követő tizenöt napon belül.
(6) * A megelőlegezett összegek visszatérítése részletekben történik. A megelőlegezett összeg visszatérítése céljából a 8. § (3)–(3b) bekezdés *
a) * szerinti megelőlegezés esetén legkésőbb a projektrészre eső uniós támogatás megelőlegezéssel nem érintett részét meghaladó, az uniós támogatás terhére teljesített minden egyes utófinanszírozásként teljesített kifizetés összegét,
b) *
annak a hazai kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírását követő harminc napon belül vissza kell utalni.
(6a) * A megelőlegezett összeg azon részét, amellyel szemben uniós támogatási összeg kifizetésére nem kerül sor, legkésőbb az utolsó uniós támogatási részlet kifizetésének hazai kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírását követő harminc napon belül vissza kell utalni a megelőlegezési szerződésben meghatározott módon.
(6b) * A megelőlegezés visszafizetése forintban történik. A hazai kedvezményezett számláján jóváírt euró összeg forintosítására a megelőlegezési szerződésben rögzített árfolyamon kerül sor.
(6c) * Ha a megelőlegezéssel érintett projektrész uniós költségvetése csökken, és ez szükségessé teszi a megelőlegezés összegének a csökkentését, akkor az így keletkező különbözetet a hazai kedvezményezett köteles visszafizetni. A megelőlegezés csökkenése miatt megváltozik a (6) bekezdés a) pontja szerint számolt, megelőlegezéssel nem érintett összeg, ezért szükséges visszafizetni a projektrész szerződésmódosítást megelőző elszámolásai kapcsán alkalmazott visszafizetési határ és a szerződésmódosítás következtében keletkező visszafizetési határ közötti különbözetet, ha az új határ a korábbinál kisebb, és a hazai kedvezményezett ezt a határt korábban már átlépte. A visszafizetéseknek a kapcsolódó megelőlegezési szerződés módosításának hatálybalépését követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül teljesülnie kell.
(7) A hazai kedvezményezett köteles az elkülönített fizetési számlán keletkezett esetleges kamatbevételt, valamint a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket nyilvántartani. Ha ezek egyenlege az uniós támogatás záró kifizetésének időpontjában pozitív, akkor a hazai kedvezményezett köteles ezen összeget a nemzeti hatóság részére a záró kifizetés visszautalásával egyidejűleg átutalni.
(8) * Ha a hazai kedvezményezett a megelőlegezett összeg visszautalását a (6), (6a) és (6c) bekezdésben meghatározott határidőre teljesíti, abban az esetben Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a hazai kedvezményezett határidőben nem teljesíti a visszautalásokat, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megelőlegezett összeg vissza nem fizetett részét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten követeli tőle.
(9) * A szabálytalansággal vagy pénzügyi hibával érintett összeg visszafizetésére a megelőlegezési szerződés alapján kifizetett összeg nem használható. A szabálytalansággal vagy pénzügyi hibával érintett összeg visszafizetéséről, vagy az irányító hatóság vagy nemzeti hatóság által meghatározott egyéb rendezéséről a hazai kedvezményezett önerőből köteles gondoskodni, a központi költségvetési szerv hazai kedvezményezett ezen összeg visszafizetésére pótlólagos központi költségvetési forrást nem vehet igénybe.
(10) * A hazai kedvezményezett részére a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai kedvezményezett szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolás benyújtásával köteles igazolni a köztartozás-mentességét.
(11) * A megelőlegezési szerződés kezelése, a megelőlegezés kiutalása és visszakövetelése a NAHU 2014–2020 rendszeren keresztül történik.
(12) * A megelőlegezés kifizetése az előirányzat-felhasználási keretszámláról történik.
(13) * A megelőlegezési szerződéstől való elállás esetén a hazai kedvezményezett és a hazai TA kedvezményezett köteles a megelőlegezési szerződéstől való elállás időpontjáig a megelőlegezés vissza nem fizetett összegét a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül visszafizetni.
(14) * A (13) bekezdés esetén az Ávr. szerinti ügyleti- és – késedelem esetén – késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.
(15) * A kis összegű követeléseket követelés-jogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni. A kis összegű követelések behajtását nem kell kezdeményezni.
10. § (1) * A hazai TA kedvezményezett számára a nemzeti hatóság megelőlegezést biztosít.
(2) A hazai TA kedvezményezettel a nemzeti hatóság köti meg a megelőlegezési szerződést, és gondoskodik a megelőlegezés kifizetéséről, illetve a visszakövetelési feladatok ellátásáról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megelőlegezésre a 8. és 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
a) hazai kedvezményezetten a hazai TA kedvezményezettet kell érteni,
b) projektrészen a TA projektet kell érteni,
c) megelőlegezési kérelmet a TA költségvetés jóváhagyását követően lehet benyújtani,
d) a megelőlegezési szerződést a megelőlegezési kérelem jóváhagyását követően lehet megkötni,
e) *
f) az uniós támogatási szerződés számán a TA projekt azonosító számát kell érteni.
10/A. § * Az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költséget a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott az A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, Egyéb költségvetési kiadások cím, Vegyes kiadások alcím, Egyéb vegyes kiadások jogcímcsoport terhére kell elszámolni.
11. § A határon átnyúló együttműködési programok keretében megítélt uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás felhasználásának hitelesítése a jogszabály által hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata.
12. § (1) * A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai kedvezményezett által benyújtott, felmerült, teljesített és a hazai kedvezményezett által kifizetett költségeket alátámasztó dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzéséről. Az alátámasztó dokumentumoknak a határon átnyúló együttműködési programok elektronikus monitoring és információs rendszerébe történő feltöltése – ide nem értve az eredeti számlát – egy tekintet alá esik a papír alapon benyújtott dokumentummal. Ha a határon átnyúló együttműködési programok elszámolhatósági szabályai lehetővé teszik előlegszámla teljesítés nélküli elszámolását, abban az esetben a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az előlegszámla ellenőrzése során a teljesítést nem vizsgálja.
(2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy
a) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott,
b) a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és a határon átnyúló együttműködési programok keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel,
c) * a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a projektre vonatkozó döntéssel, valamint az uniós támogatási szerződéssel és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződéssel – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti teljesítés nélküli előlegszámlát,
d) a költség elszámolható az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban,
e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő,
f) a hazai kedvezményezett az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik,
g) * az uniós támogatás, illetve a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság vagy pénzügyi hiba,
h) kettős finanszírozás nem valósult meg,
i) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották,
j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották,
k) a közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat betartották,
l) az uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása,
m) * a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti teljesítés nélküli előlegszámlát.
(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles ellenőrizni a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A hazai kedvezményezett köteles az általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet számára benyújtani. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai kedvezményezett felelőssége.
(4) * A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az ellenőrzött közbeszerzési eljárás lefolytatása során megállapított, sorozatos vagy ismétlődő, valamint a támogatási összeg korrekciójával járó jogsértések esetén jogosult a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben elszámolni kívánt költség arányos csökkentésére. Sorozatos vagy ismétlődő jogsértésnek minősül
a) az ugyanazon közbeszerzési eljárásban előforduló legalább három ugyanolyan vagy különböző típusú eljárási jellegű, de a támogatási összeg korrekcióját nem eredményező jogsértés,
b) ha a projekt keretében az adott kedvezményezett által több közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott személy vagy szervezet az általa lefolytatott eljárásokban eljárásonként legalább kettő eljárási jellegű, de a támogatási összeg korrekcióját nem eredményező jogsértést követ el.
13. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként köteles gondoskodni a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről.
(2) * Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege nem haladja meg a kétszázezer eurót, a projektrész megvalósításának ideje alatt legalább egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni. Helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni akkor is, ha azt a kockázatelemzés eredménye indokolja.
(2a) * A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzést nem a projektrész megvalósítási ideje alatt folytatja le abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzéssel érintett jelentés nem tartalmaz elszámolni kívánt költséget, vagy kizárólag munkabér-elszámolást és átalányköltséget tartalmaz. Ezekben az esetekben a helyszíni ellenőrzést a projektrész zárójelentéséhez kapcsolódó hitelesítési tevékenység részeként kell lefolytatni.
(3) * Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege meghaladja a kétszázezer eurót, de nem éri el az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül legkésőbb a projektrész zárójelentéséhez kapcsolódó hitelesítési nyilatkozat kiállításáig legalább további egy helyszíni ellenőrzést le kell folytatni.
(4) * Ha a projektrész megvalósításához nyújtott uniós támogatás és hazai társfinanszírozás összege eléri vagy meghaladja az egymillió eurót, a (2) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzésen felül a projektrészt minden, a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtt a helyszínen ellenőrizni kell. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet ettől eltekinthet, ha a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés elfogadása előtti egy évben már történt helyszíni ellenőrzés, vagy ha a benyújtott jelentés nem tartalmaz elszámolni kívánt költséget, illetve kizárólag csak munkabér-elszámolást, illetve átalányköltséget tartalmaz.
(5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen
a) a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,
b) a hazai kedvezményezett által benyújtott jelentés, valamint a hazai kedvezményezett által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,
c) azt, hogy a jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai kedvezményezettnél rendelkezésre áll és megegyezik a hazai kedvezményezett által a jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott hiteles másolatokkal,
d) a hazai kedvezményezett által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját,
e) * a termékek és szolgáltatások teljesítésének az uniós támogatási szerződésben és a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben foglaltakkal való összhangját – ide nem értve a 12. § (1) bekezdése szerinti teljesítés nélküli előlegszámlát,
f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó uniós szabályok betartását,
g) a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, így különösen a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,
h) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását, és
i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.
14. § (1) * A hitelesítést dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság vagy pénzügyi hiba gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését.
(1a) * A hiba feltárása és a szükséges intézkedések megtétele céljából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vizsgálatot indíthat az elszámolni kért költség megfelelőségének megállapítására. A vizsgálat időtartama legfeljebb negyvenöt nap, amelybe nem számít bele a hiánypótlási kötelezettség teljesítésének, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság, hatóság vagy bíróság eljárásának és az esetleges szakértői vizsgálatnak az időtartama.
(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 12. § és 13. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai kedvezményezett részére.
15. § * (1) * A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a 7. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a 7. § (6) és (10) bekezdésében megjelölt esetben és a szabálytalanul felhasznált hazai társfinanszírozás visszakövetelése érdekében a hazai kedvezményezett részére visszafizetési felszólítást küld meg.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti intézkedés nem vezet eredményre, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása érdekében érvényesíti a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékot.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti eljárás nem vezet eredményre, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása érdekében kezdeményezi annak adók módjára történő behajtását.
(4) * Ha a (3) bekezdés szerinti eljárás sem vezet eredményre, és a hazai kedvezményezett a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adósnak minősül, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a kedvezményezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezhet a nemzeti hatóság hozzájárulásával.
16. § (1) A hazai TA kedvezményezett TA forrás terhére felmerült költségeinek hitelesítését, valamint az ehhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat a nemzeti hatóság végzi.
(2) A nemzeti hatóság köteles gondoskodni a TA projekt megvalósítása során legalább egy helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról.
17. § Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható költségeket euróban kell megállapítani. Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget az együttműködési programban rögzített módon a kedvezményezett köteles átváltani euróra.
18. § (1) A hazai kedvezményezett – ha nem ért egyet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által kiállított hitelesítési nyilatkozat tartalmával – a hitelesítési nyilatkozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a nemzeti hatóság felé.
(2) A nemzeti hatóság – a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával – megvizsgálja a panaszt, majd annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a hazai kedvezményezettet a vizsgálat eredményéről.
(3) Ha a vizsgálat megállapítja, hogy a hazai kedvezményezett panasza megalapozott, a nemzeti hatóság az adott hitelesítési nyilatkozat felülvizsgálatára utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(4) A hazai TA kedvezményezett által benyújtott panasz e § szerinti kivizsgálását a nemzeti hatóság a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonása nélkül végzi.
19. § (1) A nemzeti hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet (a továbbiakban együtt: a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet) feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, illetve ne sérülhessen.
(2) A szabálytalanságok jelentése érdekében a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet, valamint az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodával.
19/A. § * Pénzügyi hiba esetén a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett projektrészének költségvetése nem csökken.
20. § (1) * A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője kijelöli a szabálytalanságok és pénzügyi hibák nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).
(2) A szabálytalanság-felelős
a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat,
b) * összeállítja a szabálytalanságokkal és pénzügyi hibákkal kapcsolatos jelentéseket,
c) * az 1. § a), b) és d) pontja szerinti programok esetében gondoskodik a szabálytalanságokkal és pénzügyi hibákkal kapcsolatos adatok INTERREG+ rendszerbe, illetve valamennyi program esetében a NAHU 2014–2020 rendszerbe való feltöltéséről.
21. § (1) * Aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság vagy pénzügyi hiba gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, köteles haladéktalanul írásban rögzíteni azt, és megküldeni a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek, TA projekt esetén a nemzeti hatóság szabálytalanság felelősének.
(2) * A szabálytalanság-felelős a gyanúról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és – ha szükséges – a kifizetések felfüggesztésére, vagy a szabálytalansági vizsgálat elutasítására.
(3) A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről.
(4) A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről a szabálytalanság-felelős tájékoztatja a vizsgálatban érintetteket, illetve a nemzeti hatóságot.
(5) * A szabálytalansági vizsgálat az Európai Bizottságnak az együttműködési program lezárásáról szóló döntése kiadásától számított harmadik év végéig indítható meg.
22. § (1) * A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított, vagy elutasított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a nemzeti hatóság vezetője az erről szóló döntésről való értesítést követő öt munkanapon belül magához vonhatja, amely döntésről haladéktalanul értesíti a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.
(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőse a rendelkezésre álló eredeti dokumentumokat – azok másolatának megtartása mellett – az (1) bekezdés szerinti döntésről való értesítést követően megküldi a nemzeti hatóság részére.
23. § (1) A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha *
a) a hazai kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,
b) a cégbíróság a hazai kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
c) * a hazai kedvezményezett elismeri a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba tényét,
d) * az Európai Bizottság, az audit hatóság, az auditor csoport hazai tagja, vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát állapít meg,
e) rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy
f) * a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba oka kizárólag számítási hiba.
(2) * Ha a gyanú az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ügyben érkezett a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet szabálytalanság-felelőséhez, akkor a szervezet vezetője javaslatot tehet szabálytalanság vagy pénzügyi hiba – szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélküli – megállapítására, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre.
24. § * A szabálytalanság-felelős, a szabálytalansági vizsgálat lezárását és a szabálytalansági vizsgálat eredményét az 1. § a), b) és d) pontja szerinti programok esetében rögzíti az INTERREG+ rendszerben, illetve valamennyi program esetében a NAHU 2014–2020 rendszerben.
25. § (1) A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős – szükség esetén – felhívja a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet a vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának, illetve a helyszíni vizsgálat lefolytatásnak időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.
(2) * A szabálytalanság-felelős meghallgathatja az érintett személyeket és megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.
(3) * Ha a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság előzetes döntése, illetve szakértői vizsgálat szükséges, a szabálytalansági vizsgálat külön döntés nélkül felfüggesztésre kerül a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság, bíróság döntésének vagy a szakvéleménynek a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet által történő kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
26. § (1) * A szabálytalansági vizsgálat eredményéről – szabálytalanság vagy pénzügyi hiba hiányának megállapítása esetén is – a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.
(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen
a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett vagy TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,
b) * a gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,
c) * a gyanú rövid összefoglalását,
d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését,
e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,
f) a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatás, illetve helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,
g) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az f) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot, és
h) a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket.
(3) A szabálytalanság vagy pénzügyi hiba tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá *
a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást,
b) a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget, és
c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot, valamint az intézkedési javaslat indokát.
27. § (1) * A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által indított szabálytalansági vizsgálatban a szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján tesz javaslatot a nemzeti hatóság vezetője részére a szabálytalansági vizsgálat lezárására. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a vizsgálati jelentés jóváhagyásának napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni, amely határidőt a nemzeti hatóság egy alkalommal legfeljebb további negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.
(2) A szabálytalansági vizsgálat alapján elrendelt intézkedést a nemzeti hatóság vezetője állapítja meg.
(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által lefolytatott szabálytalansági vizsgálat esetén a nemzeti hatóság vezetőjének jóváhagyása szükséges a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által javasolt intézkedéshez.
(4) Ha a nemzeti hatóság vezetője a (3) bekezdés szerint javasolt intézkedést nem hagyja jóvá, a nemzeti hatóság vezetője
a) a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet legfeljebb két alkalommal új eljárás lefolytatására kötelezheti,
b) * a javasolt intézkedést megváltoztathatja, vagy
c) saját hatáskörben új eljárást folytathat le.
(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat
a) * annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság vagy pénzügyi hiba és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy
b) * a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba megtörténtét megállapító, és – ha szükséges – intézkedést – így különösen
ba) a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését vagy
bb) szerződéshez kapcsolódó, későbbi elszámolást is érintő átalánykorrekció esetén a korrekció összegének a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett által benyújtott, következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódó elszámolás jóváhagyható összegéből történő levonását vagy
bc) a korrekció összegének a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett által benyújtott, következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódó elszámolás jóváhagyott összegének kifizetése során a kifizetés összegéből történő levonását
elrendelő döntéssel.
(6) * A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet a szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát a hazai kedvezményezettre vagy a hazai TA kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság vagy pénzügyi hiba megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai kedvezményezettet, illetve a hazai TA kedvezményezettet terheli.
(7) A szabálytalanság-felelős az (5) bekezdés b) pontja szerinti döntésről értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket.
28. § (1) * A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság vagy pénzügyi hiba megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.
(2) * Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a 12. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
29. § (1) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.
(2) * Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.
(2a) * A hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett a szabálytalansággal érintett összeget nem használhatja fel, azt az érintett projekt költségvetésében zárolni kell. A zárolt összegre vonatkozó további költségelszámolás nem nyújtható be.
(3) Ha az audit hatóság vagy az auditor csoport hazai tagja ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg *
a) a hazai igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottságnak,
b) * az audit hatóság vagy az auditor csoport hazai tagja felkéri a nemzeti hatóságot, hogy tájékoztassa a hazai kedvezményezettet vagy a hazai TA kedvezményezettet a szabálytalanság megállapításáról és intézkedjen a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról.
(4) A visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája ellen jogorvoslati kérelem benyújtásának van helye.
(5) * A szabálytalanságot vagy pénzügyi hibát megállapító és a kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelő döntés esetén az 1. § a), b) és d) pontjában meghatározott programok esetében az irányító hatóság – ha a pénzügyi érdeksérelem elhárítása vagy mérséklése érdekében szükséges – a visszafizetés megtörténtéig az érintett projektben részt vevő kedvezményezett részére a projekt keretében teljesíthető további kifizetést felfüggeszti.
30. § Az együttműködési program irányítási és ellenőrzési rendszerével kapcsolatos szabálytalanság megállapításáról – a nemzeti hatóság tájékoztatása alapján – az irányító hatóság tájékoztatja az audit hatóságot és a hazai igazoló hatóságot.
31. § (1) * A hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe, hazai társfinanszírozási támogatási szerződésbe, illetve TA támogatási szerződésbe (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) vagy felhívásba ütközése esetén a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.
(2) * A jogorvoslati kérelmet a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: jogorvoslati egység) részére címezve – a nemzeti hatósághoz.
(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni
a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett azonosításához szükséges adatokat,
b) a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre, vagy a visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibájára történő pontos hivatkozást, és
c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket.
(4) A jogorvoslati kérelemben új – a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.
32. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet
a) a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival,
b) a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és
c) a szabálytalansági vizsgálat tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással
együtt felterjeszti a jogorvoslati egységhez.
(2) A nemzeti hatóság álláspontja kialakítása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől a szabálytalansági vizsgálattal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul köteles a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátani.
(3) * Ha a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztése előtt a kérelem alapján megállapítja, hogy a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés jogszabályt sért, támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik, vagy a visszakövetelést elrendelő döntésben számítási hiba van, a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést visszavonja, illetve annak számítási hibáját javítja.
(4) * Ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a nemzeti hatóság annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le, és az ennek során hozott 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést haladéktalanul közli az érintett hazai kedvezményezettel vagy hazai TA kedvezményezettel, valamint a jogorvoslati egységgel.
(5) * A 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést hozó nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem felterjesztésével egy időben értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági vizsgálattal érintett támogatási szerződés szerinti azon hazai kedvezményezettet vagy hazai TA kedvezményezettet, akire nézve a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.
33. § * Az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az annak vonatkozásában elrendelt intézkedés, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen – ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz – az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.
34. § * A 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása – ide nem értve a kifizetések felfüggesztését – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasításáig nem kezdhető meg.
35. § (1) A jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha
a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,
b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
c) a jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul,
d) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, a felhívás, illetve a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást, vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését,
e) * a hazai kedvezményezett vagy a hazai TA kedvezményezett a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés ellen ismételten jogorvoslati kérelmet terjeszt elő.
(2) A jogorvoslati kérelmet az (1) bekezdés szerinti esetekben az iratok felterjesztéséig a nemzeti hatóság, azt követően a jogorvoslati egység köteles érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.
(3) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.
36. § (1) * A jogorvoslati egység a sérelmezett 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
(2) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.
(3) A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a nemzeti hatóságtól további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A nemzeti hatóság köteles a tájékoztatást haladéktalanul a jogorvoslati egység rendelkezésére bocsátani.
(4) * A jogorvoslati egység az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a nemzeti hatóságon keresztül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a kifizetés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A kifizetés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai kedvezményezettet. A hazai TA kedvezményezett tájékoztatásáról a nemzeti hatóság közvetlenül gondoskodik.
(5) * Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, annak döntése közléséig a jogorvoslati egység a jogorvoslati eljárást felfüggeszti.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, a jogorvoslati egység az eljárás megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül is felfüggeszti a jogorvoslati eljárást.
(7) A jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.
37. § (1) A jogorvoslati egység a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:
a) * a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést helybenhagyja,
b) * a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést megsemmisíti és – a szabálytalansági gyanú fennállása esetén – új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati eljárás keretében nincs lehetőség,
c) * a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, illetve ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanság vagy pénzügyi hiba jogszabályban meghatározott feltételei – jogsértés, illetve az ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem – nem állnak fenn.
(2) * Ha a jogorvoslati egység a 27. § (5) bekezdés b) pontja szerinti döntésben foglaltakhoz képest új gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a nemzeti hatóságot.
(3) A jogorvoslati egység tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.
(4) A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell zárni.
38. § (1) A nemzeti hatóság a megállapított szabálytalanságról – ha 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 122. cikk (2) bekezdése alapján szükséges – a 2015/1970 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében részletezett tartalommal jelentést küld *
a) * az igazoló hatóság és az irányító hatóság részére a program szabályozó dokumentumaiban meghatározott határidőn belül,
b) * az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére az 1. § c), e) és f) pontjai szerinti együttműködési program esetén.
(2) * Az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési program esetén az (1) bekezdés szerinti jelentések alapján az igazoló hatóság az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén az (1) bekezdés szerinti jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő negyvenöt napon belül köteles jelentést küldeni az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda részére.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentést az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés beérkezését követő tizenöt napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve tájékoztatásul annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak.
(4) Az igazoló hatóság a nemzeti hatóság által küldött jelentést, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Iroda az igazoló hatóság – az (1) bekezdés szerinti jelentés esetén a nemzeti hatóság – által küldött jelentést annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – formai vagy tartalmi hiba megjelölésével – visszautasíthatja. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalanság-vizsgálati jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentést haladéktalanul el kell készíteni, ha a szabálytalanságnak Magyarország területén kívül is hatásai vannak.
(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentés elküldése elektronikus úton történik.
(7) * A nemzeti hatóság minden év február 28-áig együttműködési programonként kimutatást küld az igazoló hatóság részére a tárgyévet megelőző évben költségnyilatkozatot érintő, a behajtott, illetve behajtásra váró és a behajthatatlan összegekről a behajtási eljárások megindításának éve szerinti csoportosításban.
(8) Az igazoló hatóság legkésőbb minden év március 31-éig köteles megküldeni a kimutatást az Európai Bizottságnak.
(9) * A nemzeti hatóság minden év október 15-ig együttműködési programonként kimutatást küld az audit hatóság és az igazoló hatóság részére az előző számviteli évben felmerült szabálytalanságokról.
39. § * A nemzeti hatóság a szabálytalanság megtörténtét megállapító döntést a döntés meghozatalát követő hat hónapon belül a hazai kedvezményezett neve, a projekt megnevezése, a szabálytalanság elkövetésének módja, a szabálytalanság következménye és a szabálytalansággal érintett összeg feltüntetésével – a személyes adatok kivételével – az érintett program honlapján közzéteszi.
40. § Az irányító hatóság köteles a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról, illetve a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíteni.
41. § (1) Az irányító hatóság közreműködik a csalás megelőzésében, azonosításában a programszintű dokumentumokban foglaltak szerint.
(2) Ha az irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, köteles erről értesíteni az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodát.
42. § * Az irányító hatóság kialakítja az Interreg V–A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program, az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Együttműködési Program és az Interreg V–A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban együtt: programok) irányítási és kontrollrendszerét, amelynek megfelelően elkészíti és évente aktualizálja a programok irányítási és kontrollrendszerének leírását. Az irányító hatóság az aktualizált leírást minden év október 31-ig megküldi az audit hatóság részére.
43. § (1) A monitoring bizottság
a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikkének és a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikkének megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét,
b) jóváhagyja a pályáztatásra és a pályázatok elbírálására vonatkozó főbb előírásokat tartalmazó pályázati felhívásokat,
c) elfogadja a panaszkezelést szabályozó dokumentumokat,
d) az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének és a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket.
(2) A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető kedvezményezettjével a programok irányító hatósága köti meg az uniós támogatási szerződést.
(3) Az uniós támogatási szerződés abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység a módosított feltételekkel is támogatható lett volna. A módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összeget meghaladó, költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására, kivéve, ha
a) a monitoring bizottság így dönt,
b) jogszabály eltérően rendelkezik, vagy
c) vis maior esemény következik be.
(4) A hazai kedvezményezett által biztosított önerő aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.
44. § (1) Az irányító hatóság kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig.
(2) Az igazoló hatóság az (1) bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31-ig, valamint július 31-ig.
45. § (1) Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végső egyenleg kifizetés, valamint a külföldi partnerországoktól érkező források fogadására az igazoló hatóság programonként euró programszámlát nyit a kincstárban.
(2) A programszámlán a vezető kedvezményezett vagy a TA kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés írható jóvá.
(3) * A programszámláról az igazoló hatóság által indított átutaláshoz az átutalási megbízást az INTERREG+ rendszerben kell kiállítani. Az átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstár részére.
(4) * Az igazoló hatóság a kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait a kézhezvételét követő három napon belül rögzíti az INTERREG+ rendszerben.
(5) A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete terhére történik.
46. § (1) Az uniós támogatás folyósítására a vezető kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján, illetve – ha a programok szabályozása lehetővé teszi uniós előleg kifizetését – az uniós támogatási szerződés alapján kerül sor.
(2) * A vezető kedvezményezett az INTERREG+ rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.
(3) * A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az INTERREG+ rendszerben. Az irányító hatóság a közös titkárság által ellenőrzött és jóváhagyott kifizetési kérelmet ellenőrzi, kifizetésre jóváhagyja, és megküldi az igazoló hatóság részére az INTERREG+ rendszerben.
(4) Az igazoló hatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás elektronikus átutalásáról a vezető kedvezményezett euró alapú fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez.
(5) * A programszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, ha az adatok az INTERREG+ rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.
47. § (1) * Az irányító hatóság a közös titkárság bevonásával gondoskodik a vezető kedvezményezettel szemben előírt követelések behajtásáról.
(1a) * A programokban részt vevő országok megállapodásban meghozott döntése esetén a vezető kedvezményezettel szemben előírt követelést az (1) bekezdés szerinti szerv csak akkor hajtja be, ha a követelés kamat nélkül számított összege projektenként és számviteli évenként a 250 eurót meghaladja.
(2) Az igazoló hatóság a vonatkozó közös programszámlán jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylési dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.
(3) Ha a vezető kedvezményezett a megadott határidőre nem teljesíti az uniós támogatást érintő visszafizetési kötelezettségét, az igénybe vett uniós támogatás egészét vagy arányos részét az uniós támogatási szerződésben meghatározottak szerint kell rendeznie.
(3a) * Ha a (3) bekezdéssel összefüggésben keletkezett vagy a befizetést követően fennmaradt késedelmi kamat mértéke nem éri el a harminc eurót, az irányító hatóság a késedelmi kamat követelésétől eltekinthet.
(4) * Ha a szabálytalanságban vagy pénzügyi hibában érintett összeget a programok zárásáig nem lehetett behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a vezető kedvezményezett zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig programonkénti bontásban meg kell őrizni.
48. § (1) Az igazoló hatóság a programonként felmerült költség alapján átutalási kérelmet és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.
(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a programonként felmerült költség
a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,
b) ellenőrizhető bizonylaton alapul,
c) megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és
d) – a programokra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel.
(3) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik
a) az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről,
b) a programok keretében kifizetett teljes elszámolható kiadásokról és közkiadásokról, valamint
c) a szabálytalanságokról és a behajtott összegekről.
(4) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a hitelesítési jelentést a közös titkárság részére.
(5) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a programok végrehajtásában érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.
(6) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, illetve az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le.
49. § Az irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére
a) az ellenőrzési nyomvonalat,
b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott, az irányító hatóság számára megküldött ajánlásait.
50. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.
(2) * Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, éves beszámoló és záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a kedvezményezettek kifizettek, az INTERREG+ rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal alátámasztottak, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek.
51. § (1) * Az igazoló hatóság az uniós támogatás, a hazai társfinanszírozás és a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján, finanszírozó alapok és prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt az INTERREG+ rendszerben és megküldi az Európai Bizottság részére.
(2) * A záró egyenleg átutalás igénylés során az igazoló hatóság az INTERREG+ rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a programok uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidőt követő hat hónapon belül.
(3) Az igazoló hatóság a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentációját – az irányító hatósággal folytatott egyeztetést követően – megküldi az audit hatóság részére a programok uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági határozatban meghatározott kifizetési határidő leteltét követő hét hónapon belül.
(4) A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.
52. § (1) Az éves elszámolás időszaka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.
(2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó időszak.
(3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.
53. § (1) Az igazoló hatóság minden év augusztus 15-ig megküldi az audit hatóság részére a számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek alapját jelentő tételeket statisztikai mintavételezés céljából. Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül megküldi a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak.
(2) Az irányító hatóság minden év október 15-ig megküldi a számviteli évről az éves összefoglalót és az uniós mintának megfelelő vezetői nyilatkozatot az audit hatóság és az igazoló hatóság részére.
(3) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait december 15-ig megküldi az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére. A megállapításokról az egyeztetést január 31-ig le kell zárni.
(4) A mintában talált, az audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket törölni kell az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság egyeztet. Az egyeztetés eredményeként a szabályos tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba.
(5) Az audit hatóság és az igazoló hatóság az éves összefoglalóra tett észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóság részére.
(6) Az igazoló hatóság január 15-ig elkészíti és megküldi az uniós mintának megfelelő éves beszámoló tervezetét az audit hatóság részére.
(7) Az irányító hatóság január 31-ig megküldi az igazoló hatóság és az audit hatóság részére
a) a végleges éves összefoglalót,
b) azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint
c) a vezetői nyilatkozatot.
(8) Az igazoló hatóság február 10-ig véglegesíti és megküldi az éves beszámolót az audit hatóság részére.
(9) Az audit hatóság a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak és az uniós mintának megfelelő auditvéleményt, valamint éves kontrolljelentést készít.
(10) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait (éves összefoglaló, vezetői nyilatkozat, éves beszámoló, audit vélemény, valamint éves kontrolljelentés) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikke szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 15-ig feltöltik.
54. § (1) A monitoring bizottság elfogadja a TA projektet és ezzel egyidejűleg a TA költségvetést.
(2) * Az irányító hatóság – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a TA kedvezményezettel a TA költségvetés szerinti keretre TA támogatási szerződést köt a TA projekt típusától függő tartalommal.
(3) * Az irányító hatóság megbízásából a közös titkárság köti meg a (2) bekezdés szerinti TA támogatási szerződést a külföldi TA kedvezményezettekkel.
55. § (1) A TA támogatási szerződésben – hazai TA kedvezményezett esetén – a TA projekt típusától függően a monitoring bizottság által elfogadott uniós társfinanszírozás és hazai társfinanszírozás, valamint – ha szükséges – külföldi partnerországi TA társfinanszírozás tárgyában történik kötelezettségvállalás.
(2) * A TA támogatási szerződésben külföldi TA kedvezményezett esetén – a 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó TA kedvezményezett kivételével – kizárólag a monitoring bizottság által elfogadott uniós támogatás tárgyában történik kötelezettségvállalás.
(3) * A 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti feladatot ellátó külföldi TA kedvezményezett esetén az (1) bekezdés szerinti TA támogatási szerződést szükséges megkötni azzal, hogy a TA kedvezményezett részére kizárólag utófinanszírozott formában kerülhet sor a költségek megtérítésére.
(4) A TA támogatási szerződés euróban kerül megkötésre.
56. § (1) * A TA kedvezményezett az INTERREG+ rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést és a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet.
(2) * A közös titkárság ellenőrzi és jóváhagyja az (1) bekezdés szerinti projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet az INTERREG+ rendszerben. Ha a TA kedvezményezett a közös titkárság vagy az első szintű hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, az ellenőrzési és jóváhagyási tevékenységet az irányító hatóság látja el.
57. § (1) * Az irányító hatóság dönt a kifizetés indításáról, valamint – jóváhagyó döntés esetén – megküldi a kifizetési kérelmet az igazoló hatóság felé az INTERREG+ rendszerben.
(2) Az uniós támogatási összeg, valamint a külföldi partnerországi TA társfinanszírozás kifizetéséről az igazoló hatóság gondoskodik a TA kedvezményezett euróban vezetett számlájának javára.
(3) Az irányító hatóság gondoskodik a TA kedvezményezettel szemben előírt uniós és külföldi partnerországi követelések érvényesítéséről a programszabályokban foglaltaknak megfelelően.
58. § (1) Az audit hatóság a programok esetén
a) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének, az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdésének, valamint a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (3) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,
b) elkészíti az audit stratégiát,
c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,
d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,
e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,
f) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,
g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,
h) teljesíti az Európai Bizottság részére az éves beszámolási kötelezettségeket,
i) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke, valamint a 447/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyeztetéseken,
j) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
k) gondoskodik az Európai Bizottság audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzései által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.
(2) * Az audit hatóság az 1. § c), e) és f) pontja szerinti együttműködési program esetén – megállapodás alapján – elláthatja az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési feladatokat.
(3) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el.
59. § (1) Az audit hatóság a programok jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül elkészíti az audit stratégiát az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján.
(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az audit stratégiát az Európai Bizottság részére.
(3) Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az audit stratégiát a válaszadásra meghatározott határidőn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére.
(4) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig köteles évente felülvizsgálni az audit stratégiát.
(5) Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett audit stratégiát megküldi az irányító hatóság részére.
(6) Az audit hatóság az audit stratégiában foglaltaknak megfelelően köteles elkészíteni minden év február 28-ig az éves ellenőrzési tervét, amelyet tájékoztatás céljából megküld az államháztartásért felelős miniszter és az irányító hatóság részére.
60. § (1) Az audit hatóság – a programok esetén – köteles éves rendszerességgel elvégezni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket.
(2) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére.
61. § (1) Az audit hatóság köteles évente elvégezni a programok esetén az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.
(2) * Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az INTERREG+ rendszerben, illetve a NAHU 2014–2020 rendszerben tárolt adatokhoz.
(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére.
62. § (1) A programok végrehajtásában vagy ellenőrzésében érintett szervezet vagy hatóság vezetője köteles valamennyi vonatkozó, a programokkal összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles gondoskodni az intézkedési terveik – így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője köteles minden évben, november 15-i zárónappal beszámolót készíteni a (2) bekezdés szerinti tevékenységéről és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldeni az audit hatóság részére.
63. § (1) A TA támogatási szerződés és a hazai TA kedvezményezettel kötött hazai társfinanszírozási támogatási szerződés mellékletét képező TA költségvetés jóváhagyott éves bontása évente felülvizsgálatra kerül.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a lezárt években képződött maradvány a tárgyévre, valamint a TA projekt keretében még hátralévő évekre átcsoportosítható. Ha az átcsoportosítást követően a tárgyévre tervezett költségekre továbbra sem áll rendelkezésre elég fedezet, akkor a tárgyévet követő évekre tervezett forrás is átcsoportosítható a teljes TA költségvetés mértékéig.
64. § A monitoring bizottság dönthet a TA projektre jóváhagyott támogatás megemeléséről. A TA támogatási szerződés vagy a hazai társfinanszírozási támogatási szerződés a támogatott tevékenység megvalósításának időtartama alatt módosítható azzal, hogy a módosítás nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására és a TA támogatási szerződésben vagy a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben meghatározott támogatáson felüli összeg biztosítására, kivéve ha a többlet-támogatás biztosítását a monitoring bizottság döntése alapozza meg.
65. § (1) A TA kedvezményezett a TA támogatási szerződésben, illetve a hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben előírt rendszerességgel elszámolást köteles készíteni.
(2) A hazai TA projekt végrehajtása során felmerült költségeket a nemzeti hatóság hitelesíti.
(3) * Az eurótól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget a határon átnyúló együttműködési programokban rögzített módon kell euróra átszámítani az INTERREG+ rendszer használatával.
66. § * Az 1. § c) pontja szerinti együttműködési program esetében a programban részt vevő országok által aláírt külön megállapodás értelmében az uniós támogatáson felül köthető uniós támogatási szerződés (a továbbiakban: túlszerződés).
66/A. § * A túlszerződés módszertanát a nemzeti hatóság az államháztartásért felelős miniszter bevonásával készíti elő, figyelembe véve a 66. § szerinti külön megállapodásban foglaltakat. A módszertant az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.
66/B. § * (1) Az uniós támogatás túlszerződésével érintett projektekben részt vevő hazai kedvezményezettek részére a kapcsolódó hazai társfinanszírozás a 4–7. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül biztosításra.
(2) Az uniós támogatás túlszerződésével érintett projektekben részt vevő hazai kedvezményezettek részére uniós támogatás megelőlegezése nem folyósítható.
67. § *
68. § * A négy szem elvének érvényesülését köteles biztosítani
a) * az irányító hatóság, a nemzeti hatóság, az igazoló hatóság, a közös titkárság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az uniós forrásokra vonatkozó szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, valamint ezen folyamatok adatainak az INTERREG+ rendszerben, továbbá
b) a nemzeti hatóság, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a pénzügyi átutalási egység a hazai társfinanszírozási, valamint az uniós támogatás megelőlegezési szerződések vonatkozásában a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, valamint ezen folyamatok adatainak a NAHU 2014–2020 rendszerben
történő rögzítése során.
69. § * (1) Az 1. § a), b) és d) pontja szerinti együttműködési program végrehajtásában részt vevő
a) * valamennyi szervezet köteles az INTERREG+ rendszert használni a végrehajtási, kifizetési, ellenőrzési, monitoring- és hitelesítési feladata ellátása során, valamint köteles felhasználni ezen feladatához kapcsolódó tájékoztatási kötelezettsége ellátásához,
b) nemzeti hatóság, hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a pénzügyi átutalási egység köteles az a) pont szerinti informatikai rendszerhasználat mellett a NAHU 2014–2020 rendszert is használni a nemzeti funkciók teljes körű ellátása érdekében.
(2) * Az 1. § c), e) és f) pontja szerinti együttműködési program végrehajtásában részt vevő szervezet köteles a NAHU 2014–2020 rendszert használni a hazai társfinanszírozási szerződés és megelőlegezési szerződés, illetve az azokkal kapcsolatos kifizetések és visszafizetések kezelésére.
70. § * (1) * Ha az INTERREG+ rendszer, illetve a NAHU 2014–2020 rendszer moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok, kifizetések rendezése – irányító hatóság, nemzeti hatóság vagy az igazoló hatóság által egyedileg meghatározott módon történő – dokumentálását kell biztosítani, és haladéktalanul gondoskodni kell az érintett modulokban az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.
(2) * Ha az INTERREG+ rendszer, illetve a NAHU 2014–2020 rendszer finanszírozási modulja nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, akkor – az utalás igazoló hatóság, irányító hatóság vagy nemzeti hatóság által egyedileg meghatározott módon történő dokumentálása mellett – az átutalási megbízás kiállítása az INTERREG+ rendszeren, illetve a NAHU 2014–2020 rendszeren kívül, papír alapon is történhet.
(3) * Az uniós támogatás Európai Bizottságtól való igénylése és az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása az INTERREG+ rendszerben teljeskörűen rögzített adatok alapján történhet.
(4) Az egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is.
71. § * Az INTERREG+ rendszerben, valamint a NAHU 2014–2020 rendszerben használt elektronikus aláírások a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősülnek, kiváltják az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásokban bizonyítékként elfogadhatók.
71/A. § * Az INTERREG+ rendszer eléréséhez szükséges, a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott felhasználónevet egyedi jelszóval kell védeni. A jelszó biztonságáért, a jelszó használatával az INTERREG+ rendszerben elvégzett műveletekért a kedvezményezett felelős.
71/B. § * Az IMIR 2014–2020 rendszer archív üzemmódban működő informatikai rendszer.
72. § (1) Ha a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett olyan panasszal él a nemzeti hatóság felé, amelynek elbírálása az együttműködési program szabályozó dokumentumai alapján a külföldi irányító hatóság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a panaszt annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a külföldi irányító hatóságnak.
(2) Ha a hazai kedvezményezett vagy hazai TA kedvezményezett olyan panasszal él a hazai irányító hatóság felé, amelynek elbírálása az együttműködési program szabályozó dokumentumai alapján a hazai irányító hatóság hatáskörébe tartozik, az irányító hatóság a panaszt a monitoring bizottság által elfogadott szabályozó dokumentumok alapján bírálja el.
73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
73/A. § * E rendeletnek a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 268/2017. (IX. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) által
a) módosított 3. § (1) bekezdés 6. pontját a Módr. hatálybalépése előtt megkötött támogatási szerződésekre,
b) * módosított 3. § (1) bekezdés 32a. pontját, beiktatott 7. § (1a)–(1c) bekezdését és 9. § (5a) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben
is alkalmazni kell.
73/B. § * E rendeletnek a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásáról szóló 126/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló 335/2017. (XI. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2) módosított 9. § (6) bekezdését a Módr.2 hatálybalépése előtt megkötött megelőlegezési szerződésekre is alkalmazni kell.
73/C. § * E rendeletnek a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz egyes, határon átnyúló együttműködési programjainak végrehajtásához és intézményrendszerének finanszírozásához kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 218/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.3) megállapított 7. § (2) bekezdés a) pontját a Módr.3 hatálybalépésekor fennálló támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.
74. § Ez a rendelet
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának egyedi szabályairól szóló, 2014. május 2-i 447/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
