A jogszabály mai napon ( 2019.12.11. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet

a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) és (1e) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) *  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) kötött építési tevékenység

a) a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,

b) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint

c) *  a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,

d) *  műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,

e) *  az a)-d) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

(1a) *  Az építtető az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal bejelenti (a továbbiakban: bejelentés) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) kérelem benyújtására vonatkozó szabályai szerint az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszeren (ÉTDR) keresztül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság).

(1b) *  A bejelentés tartalmazza

a) az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyét, képviselő esetén az azonosításához szükséges adatot és elérhetőségét,

b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,

c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, a számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,

d) az építészeti-műszaki tervező - beleértve a szakági tervezőt is - nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,

e) a bejelentéshez csatolt mellékletek felsorolását,

f) az építtető aláírását, amennyiben azt meghatalmazott útján, kormányablakon vagy az építésfelügyeleti hatóságon keresztül nyújtja be.

(1c) *  A bejelentéshez csatolni kell

a) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt,

b) ha az építési tevékenységet a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni, az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

(2) *  A bejelentésről és az építtető személyében bekövetkezett jogutódlás bejelentéséről az ÉTDR PDF formátumú, letölthető visszaigazolást állít elő.

2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.

(2) *  Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentés tartalma megfelel-e az 1. §-ban foglaltaknak. Amennyiben a bejelentés hiányos, úgy az építésfelügyeleti hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt vagy képviselőjét

a) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek,

b) az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint

c) a bejelentés vagy melléklete hiányairól.

(2a) * 

(3) *  Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja

a) *  a telek fekvése szerinti területi építész és mérnöki kamarát,

b) *  a telek fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét, valamint

c) *  a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más is tulajdonjoggal rendelkezik.

(4) A tájékoztatás tartalmazza

a) az építési tevékenység tárgyát,

b) az építtető adatait,

c) az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint

d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.

3. § (1) *  Amennyiben az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet nem természetes személy és nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.

(1a) *  Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető - a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint - az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri, és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.

(2) A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.

(3) *  A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja - ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót - a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.

4. § (1) *  Az építtető az építési tevékenységet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított - tizenöt nap elteltét és az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követően kezdheti meg és folytathatja az Étv., az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.

(2) *  Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás * 

a) az épület alaprajzi méretét,

b) az épület beépítési magasságát,

c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy

d) az épület telken belüli elhelyezkedését

érinti.

(3) *  Ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység

a) építési napló vezetése és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése,

b) tervezői művezetés, valamint

c) tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

nélkül végezhető.

(4) *  Ha az építtető a (3) bekezdéstől eltérően az elektronikus építési napló vezetése mellett dönt, akkor a naplóvezetésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(5) *  A (3) bekezdés szerinti kivitelezési tevékenység esetén az építtető személyében történő változást az ÉTDR-ben az építésfelügyeleti hatósághoz be kell jelenteni.

(6) *  Az elektronikus építési napló készenlétbe helyezéséhez fel kell tölteni

a) a 6/E. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, valamint

b) a 6/E. § (3) bekezdése szerinti igazolást.

5. § (1) *  Ha

a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzik,

b) az 1. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén az elkészült lakóépület hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve, ha így az építőipari kivitelezési tevékenység az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alá esik, vagy

c) az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerint egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenységet nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,

és az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az R. szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő. * 

(2) *  Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a végleges fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában lehet továbbépíteni.

(2a) *  A fennmaradási és továbbépítési engedéllyel megvalósuló lakóépületre az R. szabályai szerint használatbavételi engedély iránti kérelmet vagy használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet kell benyújtani.

(3) *  Ha a bejelentés alapján megvalósult építményt az Étv. 33/A. § (8) bekezdése alapján le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás és a terep felszíne eredeti állapota visszaállításának elrendelése során az R. szerint jár el.

(4) *  Az egyszerű bejelentéshez kötött és bejelentett, hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új vagy meglévő lakóépület 300 négyzetmétert meghaladó összes hasznos alapterületűre történő bővítéséhez építési engedélyt kell kérni, amennyiben az építtető nem természetes személy és az építési tevékenységet nem a saját lakhatása céljából folytatja. Az építési engedély iránti kérelmet az R. szerint kell előterjeszteni.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti kérelemben az építésügyi hatóság az építési engedély megadásának feltételeit az épület egésze tekintetében, az R. szabályai szerint vizsgálja. Ennek során az építési engedély megadását - az egyszerű bejelentéssel érintett rész vonatkozásában is - feltételekhez kötheti.

(6) *  Az (1) és (5) bekezdés szerint megépült épület építése során az egyszerű bejelentéshez már megnyitott elektronikus építési naplót kell a továbbiakban is használni, az épület használatbavételére az R. szabályait kell alkalmazni.

5/A. § *  Egyszerű bejelentéssel épített, 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű lakóépület esetében, amennyiben az építtető személyében jogutódlás következik be, az új építtetőnek is meg kell felelnie az 1. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek. Az új építtetőnek az ÉTDR-ben haladéktalanul be kell jelentenie az építésfelügyeleti hatósághoz a jogutódlást, melyhez csatolnia kell az 1. § (1c) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot.

6. § (1) *  Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba, amennyiben a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú nyilatkozatot tett. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésfelügyeleti hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat polgármesterét.

(2) *  Az építtetőnek a hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor * 

a) ha a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, igazolni kell a díj megfizetését,

b) mellékelni kell az R. 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot,

c) mellékelni kell az energetikai tanúsítványt, valamint

d) ha a kivitelezési tevékenység a 4. § (3) bekezdése szerint valósult meg, mellékelni kell

da) a fővállalkozó kivitelezőnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú nyilatkozatát, vagy - ha a kivitelezési tevékenységbe az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint fővállalkozó kivitelezőt nem kellett bevonni - a szakirányú szakképesítéssel rendelkező személynek vagy személyeknek e nyilatkozattal megegyező tartalmú nyilatkozatát és szakirányú szakképesítésének igazolását, és

db) a megvalósulási dokumentációt, ha az egyszerű bejelentési dokumentációtól a kivitelezési tevékenység során eltértek.

(2a) *  A hatósági bizonyítvány kiadása előtt az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a (2) bekezdésben foglaltak meglétét, valamint elektronikus építési napló vezetése esetén meggyőződik arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat megtétele megtörtént.

(2b) *  Az építésfelügyeleti hatóság elutasítja a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet, ha a (2) bekezdés szerinti mellékleteket nem csatolták a kérelemhez, vagy a nyilatkozat tartalma a valóságnak nem felel meg.

(3) *  A hatósági bizonyítvány az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza

a) az építtető elérhetőségét,

b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

c) *  a bejelentés időpontját, a bejelentés ÉTDR azonosítóját és iratazonosítóját, 2016. június 30. és 2019. október 23. között tett bejelentés esetén a bejelentéshez tartozó elektronikus építési napló azonosító számát,

d) *  az épület felépítésének megtörténtét,

e) *  a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint

f) *  azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig az 1. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésmódosítás jogszabályi feltételei fennállnak.

(4) * 

6/A. § *  (1) *  A bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében, ha azt nem természetes személy és nem saját lakhatása céljából végzi

a) az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység,

b) a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység

körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést (a továbbiakban: felelősségbiztosítás) kötni, és azt az e rendeletben meghatározott ideig fenntartani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.

(3) A felelősségbiztosítással

a) a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor,

b) a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell.

(4) Egy bejelentéssel érintett tervezés esetén, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a tervezőnek joga van felmondani a biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított két héten belül.

6/B. § *  (1) A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére.

(2) A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt

a) a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel,

b) a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel

okozott károkra.

(3) A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt

a) a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk,

b) a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk,

c) az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.

6/C. § *  (1) A felelősségbiztosításnak a) a tervező esetében

aa) 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,

ab) 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,

ac) 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig,

b) a fővállalkozó kivitelező esetében

ba) 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig,

bb) 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig,

bc) 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

(2) Beruházási költségkeret alatt a beruházásnak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés e) pontja alatti költségkeretét kell érteni.

6/D. § *  A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania. A szerződésnek fenn kell állnia

a) tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig,

b) *  fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület műszaki átadás-átvételének lezárásáig.

6/E. § *  (1) A 6/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tervező az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentáció feltöltésével egyidejűleg nyilatkozik az elektronikus építési naplóban a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

(2) A fővállalkozó kivitelező legkésőbb a 6/A. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig feltölti nyilatkozatát az elektronikus építési naplóba a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozattal egyidejűleg a tervező és a fővállalkozó kivitelező feltölti az elektronikus építési naplóba a biztosító által kiadott fedezetigazolást arról, hogy

a) egy bejelentéssel érintett tervezéshez vagy építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó biztosítás esetében a felelősségbiztosítás fennáll,

b) egy adott időszakra kötött vagy állandó felelősségbiztosítás esetében a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig - a tervezési vagy építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra - a felelősségbiztosítási fedezet fennáll.

(4) A (3) bekezdés szerinti igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.

(5) Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony annak a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik vagy a feltöltött fedezetigazolás tartalma módosul, a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését vagy a módosítást követő 15 napon belül jelzi az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerint illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.

7. § Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

7/A. § *  (1) A felelősségbiztosítási szerződést a 2017. január 1-jén már fennálló tervezési vagy kivitelezési szerződés esetén

a) tervező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor,

b) fővállalkozó kivitelező esetében akkor kell megkötni, ha az elektronikus építési főnapló megnyitására 2017. február 16-át követően kerül sor.

(2) Amennyiben a tervező vagy a kivitelező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, az (1) bekezdésben meghatározott határidőkig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie. Ebben az esetben a 6/D. §-ban rögzített 3 éves utófedezeti kritériumnak a biztosításnak nem kell megfelelnie akkor, ha e 3 éves időtartam alatt a biztosítás fennáll.

7/B. § *  E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.)

a) megállapított 5. § (4)-(6) bekezdését, valamint

b) módosított 3. § (3) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 5. § (1) és (3) bekezdését, 1. melléklet I. pont 11. alpontját a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

7/C. § *  (1) Az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépése előtt indult ügyekben e rendeletnek a Módr2.-vel módosított vagy megállapított rendelkezései - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazhatók.

(2) E rendeletnek a Módr2.-vel módosított 6. § (2a) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

8. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 3. § (3) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

9. § * 

1. melléklet a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez * 

Az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei

1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:

a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése,

b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján,

c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő építményei, domborzata, növényzete,

d) a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével,

e) a tervezett építmények,

f) a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés,

g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása,

h) a tervezett közterület-csatlakozás,

i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,

j) vízszintes és magassági méretezés.

2. Alaprajzok M=1:100 méretarányban, amelyek méretekkel ellátva tartalmazzák a következőket:

a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,

b) a beépített berendezési tárgyakat,

c) a nyílásokat,

d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,

e) a szerkezeti dilatációk helyét,

f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,

g) az égéstermék-elvezetőket,

h) az északi irány jelölését, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát,

i) az egyes helyiségek megnevezését, alapterületét és padlóburkolatát,

j) az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzait - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével -, amelyek a tervdokumentációban összevonhatóak.

3. Metszetek M=1:100 méretarányban, a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amely tartalmazza a következőket:

a) az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,

b) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,

c) az építményhez csatlakozó véglegesen rendezett terepet és járdát,

d) valamennyi, a metszeten megjelenített szerkezet rétegrendjét,

e) vízszintes és magassági méretezést.

4. Homlokzatok M=1:100 méretarányban, amelyek tartalmazzák a következőket:

a) a tervezett épület homlokzatait egész telken átmenő terepmetszettel,

b) valamennyi homlokzati anyag megnevezését,

c) a tervezett növényzetet, térburkolatokat,

d) a tervezett tereprendezést,

e) vízszintes és magassági méretezést.

5. Műszaki leírás

5.1. Építészeti műszaki leírás:

a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,

b) amennyiben nem csak lakás, akkor a további rendeltetések leírása,

c) az építési telek ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagy jogszabály előírásain alapuló terheléseinek összefoglalása,

d) beépítési százalék, építmény-, épületmagasság, összes hasznos alapterület,

e) anyagok, színek ismertetése,

f) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,

g) helyiséglista és terület-kimutatás,

h) közműellátás ismertetése,

i) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti számított építményérték,

j) aláírólap, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papíralapú formátumban, illetve ha információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján, továbbá amely tartalmazza a következőket:

ja) a telek azonosító adatai,

jb) az építtető neve, szervezet megnevezése,

jc) a tervezésben részt vett valamennyi tervező neve, tervezői jogosultsági száma és a tervező(k) sajátkezű aláírása.

5.2. Épületgépészeti műszaki leírás, melynek minden esetben része:

a) alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint,

b) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében legalább az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontjában meghatározott részletezettséggel a követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítás,

c) az építmény gépészeti kialakítása, vízellátási, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatása, összefoglalása.

5.3. Épületvillamossági műszaki leírás:

a) épületvillamossági rendszerek összefoglaló leírása,

b) az építmény villamos energiával történő ellátása, erős- és gyengeáramú rendszere, villámvédelem, érintés(hiba) védelem és egyéb megvalósítandó villamos rendszerek.

5.4. Tartószerkezeti műszaki leírás:

a) az építmény tartószerkezetének rendszere, az alkalmazott fesztávok, a fő teherhordó elemek kialakítása, jellemző fő méretei, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény-követelményei, szükség esetén a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírások,

b) meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó tartószerkezeti megoldások.

6. Tartószerkezeti terv, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épületek, emeletráépítés, monolit vasbeton szerkezet vagy 5,4 métert vagy azt meghaladó támaszközű tartószerkezet esetén, számítással igazolva

a) alapozás, zártsorú és ikres beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása,

b) teherhordó falak és pillérek,

c) monolit és előre gyártott födémek és azok elemei,

d) szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.


  Vissza az oldal tetejére