A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2016. évi CLVI. törvény

a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól * 

Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

TURISZTIKAI FEJLESZTÉS

1. Hatály

1. § *  E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre, továbbá a szálláshely-szolgáltatókra és szálláshely-szolgáltatást igénybevevő és a szálláshelyet vele együtt igénybe vevő személyekre (a továbbiakban együtt: igénybevevő) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. kiemelt állami turisztikai beruházás: a turisztikai térségen belül 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló turisztikai fejlesztés, amelyhez országos érdek fűződik;

2. kiemelt turisztikai fejlesztési térség: olyan turisztikai térség, amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik;

3. turisztikai fejlesztés: minden olyan beavatkozás, amely az egyes turisztikai kínálati elemek kapacitásainak (különösen szálláshely, vendéglátás, egyéb turisztikai szolgáltatások, turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, attrakciók, a turisztikai látogatóforgalmat és tartózkodást támogató infrastruktúra) bővítését vagy minőségének javítását, piacra jutásának elősegítését közvetlenül célozza, vagy ahhoz közvetetten hozzájárulhat;

4. turisztikai térség (desztináció): olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek fűződik;

5. *  egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem: az állam 100%-os tulajdonában álló, olyan ingatlan vagy vagyonelem, amely turisztikai fejlesztési célú hasznosítása kiemelt jelentőséggel bír, elhelyezkedésénél, jellegénél fogva alkalmas arra, hogy turisztikai fejlesztés helyszíne legyen, vagy annak tárgyát képezze, és ezt jogszabály, szerződés vagy más megállapodás nem zárja ki, azonban kiemelt állami turisztikai beruházással nem érintett;

6. *  ingatlan: ingatlan, ingatlanrészek, ingatlanalrészlet és ingatlanhányad.

3. A turisztikai fejlesztések tervezése

3. § (1) A turisztikai fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai térség.

(2) A turisztikai térséggé nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása.

(3) A turisztikai térség fejlesztésének célja a térség

a) turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése,

b) turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése,

annak egyedi természeti, táji, kulturális karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.

(4) Az állam feladata

a) a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása,

b) a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a megvalósítás turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása, valamint

c) szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai térségeken belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai térség megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, valamint szakmailag összehangolni azok végrehajtását,

d) *  a kiemelt állami turisztikai beruházások végrehajtása, a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmények, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása.

(5) *  Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok útján látja el.

II. FEJEZET

KIEMELT ÁLLAMI TURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK

4. Vagyonkezelői kijelölés

4. § (1) *  A Kormány

a) a kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása, valamint

b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem, illetve a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmény üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása

céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok létesítését rendeli el.

(1a) *  Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt, 100%-ban állami tulajdonban álló, egyéb gazdasági társaságok is elláthatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságokban az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlóját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.

(3) *  A Kormány a rendeletben állapítja meg

a) az egyes turisztikai térségben lévő, helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat, illetve az

b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanokat, vagyonelemeket,

mint közfeladat ellátásához szükséges területet, amelyekre vonatkozóan a 3. § (4) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra - kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett üzemeltetéséhez, fenntartásához és hasznosításához szükséges észszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg - e feladat ellátására feljogosított gazdasági társasággal (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelési szerződést köt.

(4) *  A Kormány a rendeletben meghatározza, hogy a közfeladat ellátására a (3) bekezdés szerinti ingatlan, vagyonelem vonatkozásában melyik (1) vagy (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság jogosult, valamint azt, hogy az erre jogosult gazdasági társaság vagyonkezelőként az ingatlan vagy vagyonelem tekintetében

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: beruházó), illetve

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: fenntartó)

látja el.

(4a) *  A (3) bekezdés szerinti ingatlan, illetve vagyonelem tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.

(4b) *  A vagyonkezelési szerződés megkötéséhez és a jogügylet érvényességéhez, hatályosságához a védettség jellege szerint felelős miniszter az előzetes egyetértéséről, valamint jóváhagyásáról - ha jogszabály az adott ingatlan esetében az előzetes egyetértését, jóváhagyását előírta - a tulajdonosi joggyakorlónak a vagyonkezelési szerződés tervezetét tartalmazó megkeresésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő eredménytelen eltelte esetén az előzetes egyetértést és a jóváhagyást a megkeresés kézhezvételétől számított 16. napon megadottnak kell tekinteni.

(5) *  A vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői és egyéb jogok fennállását a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog nem érinti, de az egyéb vagyonkezelői jog tartalmát a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül felül kell vizsgálni és amennyiben szükséges, a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői joggal való összhang megteremtése érdekében módosítani kell.

(6) *  A vagyonkezelési szerződés megkötésekor a rendeletben megjelölt ingatlanon fennálló, más szervezeteket, szerveket terhelő kötelezettségek, feladatkörök (különösen a forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra-fenntartási, településtisztasági és hulladékgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási, vad- és halgazdálkodási, árvízvédelmi feladatok) változatlanul fennmaradnak.

(7) *  A vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok - így különösen a hasznosítási, megbízási, vállalkozási, szolgáltatás-igénybevételi, garanciális, valamint szellemi tulajdonra vonatkozó jogviszonyok, és ideértve az ingatlanok formai kialakítása, alap- és tervrajzai (tervezése) tekintetében fennálló nem személyhez fűződő, a tervek felhasználási jogait, közműkapacitásokat is - tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép. A rendelet szerinti ingatlanok vagyonkezelőjének megváltozása nem érinti az Európai Unió által támogatott, már megvalósított projektek fenntartási kötelezettségét.

(8) *  A vagyonkezelési szerződés megkötésekor a rendeletben megjelölt, önálló ingatlannak nem minősülő ingatlanrészek önálló ingatlanként való kialakítása során nem kell alkalmazni a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben foglalt, önálló ingatlanként való minimális területnagyságra vonatkozó kialakíthatósági előírásokat.

5. Turisztikai beruházások megvalósítása

5. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon turisztikai fejlesztési beruházásokat végez.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházást a vagyonkezelő az állam nevében és javára végzi. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

6. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által és az állam 100%-os tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő ingatlanon felépített új építmény a földterület jogi sorsát osztva, az állam 100%-os tulajdonába kerül.

(2) A befejezett beruházások - a számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.

(3) A beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva, mint közfeladat ellátásához szükséges építmények ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek a 4. § (3) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. A vagyonkezelőnek az új építményekre e törvény alapján létrejövő vagyonkezelői jogára e törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az új építményekre vonatkozó vagyonkezelői szerződést a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell megkötni.

(3a) *  A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3b) *  A vagyonkezelő - selejtezési szabályzata figyelembevételével - jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.

(5) *  A vagyonkezelőt megilletik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

7. § A vagyonkezelő, mint építtető (a továbbiakban: építtető) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;

b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;

c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;

d) lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;

e) megköti a megvalósításra vonatkozó tervezési, kivitelezési és egyéb szerződéseket;

f) elvégzi a teljesítések igazolását;

g) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;

h) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;

i) a feladatok elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.

8. § (1) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon az 5. § (1) bekezdése szerinti beruházások megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban - ideértve a közműberuházásokkal kapcsolatos hatósági eljárásokat is - az ügyintézési határidő 15 nap, amennyiben jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 15 nap, amely nem hosszabbítható meg. A határidő elmulasztása esetén a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházásokkal érintett közmű- és energiaszolgáltató az építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított 15 napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a nyilatkozatot - a megkeresésben foglalt tartalommal - megadottnak kell tekinteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(6) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.

(7) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházásokkal összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni;

b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(8) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházások megvalósításához szükséges beszerzésekkel és hatósági eljárásokkal kapcsolatban az építtető bármely közigazgatási szervtől, hatóságtól, helyi önkormányzattól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés megtételét javasolhatja. Amennyiben az építtető által megkeresett az építtető intézkedési javaslatával nem ért egyet, úgy a megkeresettnek részletes indokolással ellátott nyilatkozatban kell közölnie álláspontját az építtetővel az intézkedési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha az építtető rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében az építtető nyilatkozata az irányadó.

6. Közmű beruházások

9. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerint meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó közmű csatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével. Az elszámolás feltételeiről a felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni.

(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdésben megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.

(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű - a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével -, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni, és az elvégzett vagy elvégeztetett munka igazolt, indokolt költségeit az (5) bekezdés szerint megtéríteni köteles.

(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák arányos költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű - a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel, az általános forgalmi adó kivételével adómentesen az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.

(7) A közmű tulajdonosát a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

II/A. FEJEZET * 

ADATSZOLGÁLTATÁS * 

6/A. *  Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ

9/A. § *  A szálláshely-szolgáltatók adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és az országos statisztikai adatgyűjtés segítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.

9/B. § *  (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ az

a) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott adatszolgáltatási eljárás szerint összegyűjtött, valamint

b) a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 26. § (2) bekezdése szerint - a Vhr.-ben meghatározott gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan - előkészített, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kormányrendeletben előírt,

személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshelykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkörről a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ honlapján tájékoztatót tesz közzé.

9/C. § *  (1) A szálláshely-szolgáltató tevékenysége megkezdésétől számított 5 napon belül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban elektronikus úton regisztrál.

(2) A szálláshely-szolgáltató regisztrációja, annak módosítása vagy törlése, valamint a nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultsága ellenőrzése az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a Vhr.-ben megjelölt egyéb szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra (továbbiakban együtt: SZEÜSZ) vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a Vhr.-ben meghatározott módon, elektronikus úton történik.

(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt folyamatok keretében, a szálláshely-szolgáltató és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig jogosult kezelni a szálláshely-szolgáltató nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat).

(4) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltatónak szálláshely-szolgáltatási tevékenysége befejezéséig jogosult kezelni a szálláshely-szolgáltató nevét, elérhetőségét és adószámát.

(5) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltató adatai, valamint a nevében eljáró személy képviseleti jogát a Vhr.-ben megjelölt SZEÜSZ útján ellenőrzi, vagy ennek ellenőrzése érdekében

a) a cégnyilvántartásból a szálláshely-szolgáltató nevét, adószámát, képviselőjének közérdekből nyilvános természetes személy azonosító adatait,

b) az állami adóhatóságtól a szálláshely-szolgáltató nevét, adószámát,

c) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából a szálláshely-szolgáltató nevét, elérhetőségét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát

díjmentesen igényelheti.

(6) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban történő regisztráció, valamint az adatszolgáltatás részletes szabályait a Vhr. tartalmazza.

9/D. § *  (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ a 9/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat - a hivatalos statisztikáról szóló törvénnyel összhangban - statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére a KSH által erre a célra üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül.

(2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából együttműködési megállapodást köt a KSH-val.

9/E. § *  A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott statisztikai adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,

b) a helyi önkormányzat,

c) az állami adóhatóság, valamint

d) a KSH.

9/F. § *  A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére, e alcím szerint történő adattovábbítás, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központból történő adatátvétel térítésmentes.

9/G. § *  (1) A szálláshely-szolgáltató a Vhr.-ben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő, olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére a 9/B. § (1) bekezdés szerinti adatokat továbbítsa.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. Felhatalmazó rendelkezések

10. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a

a) turisztikai térségek elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, * 

b) turisztikai térségek közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, * 

c) kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével * ,

d) *  a 3. § (5) bekezdése szerinti feladatok ellátásának részletszabályait, a 4. § (3) bekezdése szerinti ingatlanokat, vagyonelemeket és az ott megjelölt ingatlanok vagy vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötésére feljogosított beruházót vagy fenntartót, * 

e) *  szálláshely-szolgáltató által alkalmazandó szálláshelykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait, * 

f) *  Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 9/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai körét, a regisztrációval és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat, az adatszolgáltatással kapcsolatban az üzemeltető és a szálláshely-szolgáltató által használt SZEÜSZ-öket, * 

g) *  Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjét, valamint a 12. § szerinti időpontokat * 

rendeletben határozza meg.

8. Hatálybalépés

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

9. *  Átmeneti rendelkezések

12. § *  (1) A szálláshely-szolgáltató a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat 2019. május 1-jétől a 9/C. § (2) bekezdése szerinti regisztrációt követően a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője egyetértése esetén önkéntesen szolgáltathatja. A szálláshely-szolgáltató a 9/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok továbbítására a Kormány rendeletében meghatározott időponttól köteles.

(2) A 9/C. § (1) bekezdésben foglalt regisztrációs kötelezettséget a 2019. július 1-jét követően szálláshely-szolgáltatási tevékenységet megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.

(3) A Kormány rendeletében meghatározott időpontban már működő szálláshely-szolgáltató 9/C. § (2) bekezdés szerinti regisztrációs kötelezettségét a Kormány rendeletében meghatározott határidőben köteles teljesíteni.

(4) A szálláshely-szolgáltató a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig a 9/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében a KSH által üzemeltetett elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül teljesíti.

10. *  Az Európai Unió jogának való megfelelés

13. § *  Ez a törvény a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. július 6-i 692/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


  Vissza az oldal tetejére