A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) pontjában,
a III. fejezet tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés e) pontjában,
az 1. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (1) bekezdésében,
a 2. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdés b) pontjában,
a 4. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,
az 5. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 7. alcím tekintetében a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdés a)–e) pontjában,
a 8. alcím tekintetében tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában,
a 9. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c)–e) pontjában,
a 10. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § f) pontjában, a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 61. § (1) bekezdésében,
a 11. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 12. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § f) pontjában,
a 13. alcím tekintetében a pálinkaellenőrző alcím tekintetében a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében,
a 14. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,
a 15. alcím tekintetében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 16. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a 17. alcím tekintetében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 18. alcím tekintetében az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 19. alcím tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdés a) pontjában, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 20. alcím tekintetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében,
a 21–33. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed
a) az ingatlan-nyilvántartással,
b) a földhasználati nyilvántartással,
c) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartással (a továbbiakban: földműves nyilvántartás),
d) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokkal és alapmunkákkal – ide nem értve a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenységet – a földméréssel, térképészettel, távérzékeléssel, térinformatikai rendszerek működtetésével és az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel,
e) a földminősítéssel, a földvédelemmel, a földhasznosítási előírások érvényesülésével,
f) a földtulajdoni és a földhasználati előírások érvényesülésével,
g) a földforgalommal,
h) a telekalakítással összefüggő
feladatok ellátására.
2. § (1) * A megyei kormányhivatalok, valamint a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak agrárkár-megállapító, állatvédelmi, borászati, erdészeti, élelmiszerlánc-felügyeleti, földművelésügyi igazgatási, halgazdálkodási, mezőgazdasági igazgatási, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi, telepítési, tenyésztési és vadászati, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainak földügyi igazgatási feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az agrárminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti szakmai irányító jogkörei gyakorlásában – a földügyi igazgatás kivételével – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik.
(3) * A fővárosi és megyei kormányhivatalnak az (1) bekezdésben, valamint a NÉBIH-nek e rendeletben meghatározott hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(4) * A fővárosi és megyei kormányhivatalok, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainak, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § a), d) és h) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.
(5) * A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.
3. § (1) A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége – ha e rendelet vagy más kormányrendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott hatósági feladatok tekintetében a főváros és Pest megye területére terjed ki.
(2) * Az agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben, földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző hatóságként, talajvédelmi hatóságként, valamint tenyésztési hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed. A megyeszékhely szerinti járási hivatal feladatait a főváros és Pest megye területére kiterjedően a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala látja el.
(3) A földügyi igazgatási feladatkörében eljáró
a) földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv illetékességi területe a hatáskörébe tartózó ügyekben az ország területére,
b) fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területe a hatáskörébe tartozó ügyekben az adott megye (főváros) területére,
c) járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területe a hatáskörébe tartozó ügyekben az 1. mellékletben meghatározott területre
terjed ki.
(4) A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal döntéseivel kapcsolatban – amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(5) * A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró, valamint talajvédelmi hatóságként Nógrád megye tekintetében a Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatalát jelöli ki.
(6) * A Kormány
a) * az agrárkár-megállapító szervként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal feladatainak ellátására,
b) a 7. § c) pontja szerinti, valamint a 9. § (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt feladatok ellátásáért felelős borászati hatóságként,
c) a 8. § (1) bekezdése szerinti borászati hatóságként,
d) * a 13. § e), i) és j) pontja szerinti növény- és talajvédelmi hatóságként,
e) a 29. § d) pontja és a 30. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodási hatóságként,
f) * a 42. § (2a), (4) és (5) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáért felelős mezőgazdasági igazgatási szervként,
g) a 44. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásért felelős szervként,
h) a 48. § a) pontjában, b) pont bb) alpontjában, valamint c) és d) pontjában foglalt feladatok ellátásáért felelős növénytermesztési és borászati hatóságként,
i) az 50. §-ban foglalt feladatok ellátásáért felelős pálinkaellenőrző hatóságként,
j) az 51. § b) pontjában foglalt feladatok ellátásáért felelős szolgáltatás felügyeletet ellátó hatóságként,
k) az 52. § (1) és (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásért felelős talajvédelmi hatóságként,
l) az 54. §-ban foglalt feladatok ellátásáért felelős telepítési hatóságként,
m) * az 55. § c) pontja szerinti tenyésztési hatóságként,
n) *
o) az 59. § d) pontja és a 60. § (1) bekezdése szerinti vadászati hatóságként
Csongrád megyében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki.
(7) * A Kormány
a) a 7. § c) pontja szerinti feladatok ellátásáért felelős borászati hatóságként,
b) az 50. §-ban foglalt feladatok ellátásáért felelős pálinkaellenőrző hatóságként,
c) * az 55. § c) pontja szerinti tenyésztési hatóságként
Tolna megyében a Tolna Megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatalát jelöli ki.
4. § A Kormány
a) a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben (a továbbiakban: Mkk tv.),
b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. § (1) bekezdés t) pontjában és 145. § (1) bekezdés h) pontjában,
c) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 63. § (1) bekezdésében
foglaltak tekintetében agrárkár-megállapító szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelöli ki.
5. § (1) A Kormány állatvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
d) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,
e) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt,
f) a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző)
jelöli ki.
(2) Az állatvédelmi hatóságként elsőfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
6. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. § (2), (3) és (9)–(12) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45/B. §-ában és 48/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, járási hivatal, a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(2) Az Ávtv. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal jár el
a) az Ávtv. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében,
b) a súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal járó állatkísérlet engedélyezése és a tevékenység ellenőrzése iránti eljárásban.
(4) Az Ávtv. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal és járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(5) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el
a) az Ávtv. 30. § (1) és (6) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében,
b) a súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal járó állatkísérletek kivételével az Ávtv. 32. § (1)–(3) bekezdésében és 33. § (1)–(3) bekezdésében
foglaltak tekintetében.
(6) * Az Ávtv. 19/A. § (2) bekezdésében, 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, 24/B. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 24/C. § (1)–(4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 42/A. § (1a) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(7) Az Ávtv. 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési eljárásban az állatvédelmi hatóságként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a nyilvántartás tényét az összes adattartalommal együtt közli az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatallal.
(8) Az Ávtv. 24/F. §-ában és 48/B. §-ában foglaltak tekintetében a területi természetvédelmi hatóság a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(9) Az Ávtv. 48/A. § (1), (3) és (4) bekezdése tekintetében a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.
7. § A Kormány borászati hatóságként
a) a NÉBIH-et,
b) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
c) a megyeszékhely szerinti járási hivatalt
jelöli ki.
8. § (1) A borászati hatóságként eljáró megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala által elsőfokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal jár el.
(2) A borászati hatóságként elsőfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
9. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény)
a) 22. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 24/A. §-ában, 28. §-ában a tételes minősítés tekintetében, 29. §-ában, 30. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 45. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH,
b) 11. § (4) bekezdésében, 13/B. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47/A. §-ában, 48. §-ában, 51. § (1) és (4) bekezdésében, 51/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a megyeszékhely szerinti járási hivatal,
c) 24. § (1) bekezdésében a nyilvántartásba vétel, illetve annak honlapon történő közzététele, valamint a 44. § (4) bekezdése tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal,
d) 24. § (1) bekezdésében a borászati üzemek engedélyezése tekintetében, 24. § (2) bekezdésében, 28. §-ában a szállítmányonkénti minőségi tanúsítvány kiadása tekintetében a megyeszékhely szerinti járási hivatal
a kijelölt borászati hatóság.
(2) A Kormány a továbbfeldolgozási vagy kiszerelési céllal Magyarország területére behozott, az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában közfogyasztásra forgalomba még nem hozott borászati termék bor származási bizonyítványának kiállításához szükséges igazolás kiállítására a NÉBIH-et jelöli ki. Az igazolás kiállítása során a NÉBIH a bortétel és a kísérődokumentumban foglaltak egyezőségét vizsgálja. A NÉBIH az igazolást 90 napon belül hatósági bizonyítvány formájában adja ki.
(3) A NÉBIH
a) a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: hegyközségi törvény) 29. §-ában,
b) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 11. § (1) bekezdés e) pont ek) alpontjában
meghatározott borászati hatóság.
10. § * A Kormány erdészeti hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt és
d) a 2. mellékletben meghatározott járási hivatalt
jelöli ki.
11. § (1) Elsőfokú erdészeti hatóságként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az erdőterület fekvése szerint illetékes, 2. mellékletben meghatározott járási hivatal jár el.
(2) Másodfokú erdészeti hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(2a) * Az (1) bekezdés szerinti erdészeti hatóság felügyeleti szerveként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(3) Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
12. § (1) * A NÉBIH jár el elsőfokon országos illetékességgel
a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 90/A–90/M. §-a,
b) az Evt. 108. § (4) bekezdése, szerinti erdészeti hatóságként.
(1a) * Az Evt. 76/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti erdészeti hatóságként a miniszter jár el.
(1b) * A miniszter vezeti az Evt. 76/B. §-a szerinti nyilvántartást.
(2) * A NÉBIH feladatkörét érintően vezeti
a) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységet végzők nyilvántartását,
b) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány kiállító programok nyilvántartását,
c) az Evt. 111/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást,
d) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomdai úton előállított nyomtatványok nyilvántartását,
e) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó adatszolgáltatások nyilvántartását,
f) a kitermelt faanyag mennyiségére, minőségére, fafajára, származási helyére vonatkozóan ügyféli elektronikus bejelentésen alapuló hatósági nyilvántartást.
(2a) * A faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzési feladatok ellátása érdekében a NÉBIH részére folyamatos hozzáférés biztosításával leíró, származtatott és térképi adatokat kell átadni:
a) az Országos Erdőállomány Adattárból,
b) az erdőgazdálkodói nyilvántartásból,
c) az erdészeti szakirányítói névjegyzékből,
d) a szabadrendelkezésű erdők nyilvántartásából.
(3) A Pest Megyei Kormányhivatal jár el
a) * az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 101. § b) pontja szerinti erdészeti hatóságként és
b) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (7) bekezdése szerinti
erdészeti hatóságként.
(4) Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal vezeti
a) * az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást,
b) *
c) az Evt. 72. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartást.
(5) Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóságként eljáró járási hivatal
a) vezeti az Országos Erdőállomány Adattárat,
b) látja el az erdészeti igazgatási feladatokat.
(6) Az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal vezeti
a) * az Evt. 72. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, illetve
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 20. § (1) bekezdése szerinti
számlát.
13. § * A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként
a) a minisztert,
b) az országos főállatorvost,
c) a NÉBIH-et,
d) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
e) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,
f) a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal),
g) a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal),
h) a jegyzőt
i) * a megyei kormányhivatal borászati hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát,
j) * a megyei kormányhivatal pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát
jelöli ki.
14. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal által elsőfokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal jár el.
(2) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal által elsőfokon hozott döntés esetében másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal országos illetékességel jár el.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként elsőfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(4) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal illetékessége a megye egészére kiterjed. A Pest Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala illetékessége a fővárosra és Pest megyére terjed ki.
(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza.
15. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 71. § (3) bekezdése alapján a miniszter a NÉBIH közreműködésével a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.
16. § (1) Az országos főállatorvos – a NÉBIH útján –
a) állatjárványügyi intézkedésként elrendeli megfigyelési körzet kialakítását, vakcinázást, gyógykezelést, vagy szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételét,
b) elrendeli a több megyére kiterjedő – az Éltv. szerinti – ellenőrzések és intézkedések végrehajtását,
c) elrendeli a NÉBIH-en belül az országos járványügyi központ felállítását, valamint az országos élelmiszerlánc-esemény kezelő központ felállítását, valamint
d) jogszabályban meghatározott járványügyi vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben utasítást adhat
da) a kormánytisztviselőknek a NÉBIH-től a megyei kormányhivatalokhoz, vagy a járási hivatalokhoz történő kirendelésére,
db) az eszközök NÉBIH-től a megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz történő átcsoportosítására,
e) jogszabályban meghatározott járványügyi vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben javaslatot tehet a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottnak
ea) állami tisztviselőknek NÉBIH-hez történő, valamint megyei kormányhivatalok és járási hivatalok közötti kirendelésére,
eb) az eszközök NÉBIH-hez történő, valamint megyei kormányhivatalok és járási hivatalok közötti átcsoportosítására.
(2) A miniszternek az Éltv. 28. § a)–d) pontjában, 52. § (3) bekezdésében, valamint 71. § (1) bekezdésében leírt feladatait átruházott hatáskörben az országos főállatorvos gyakorolja.
(3) Az Éltv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az országos főállatorvos.
17. § (1) A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § t) pontjában,
b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés m) pontjában és 37. § (1b) bekezdésében,
c) az Ávtv. 42/A. § (3) bekezdésében és 45/A. §-ában,
d) * az Éltv. 5. § (6) bekezdésében, 15. § (5) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17/B. § (4) bekezdésében, 18. § (5a) bekezdésében, 23. § (5) és (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés e) pontjában, 32. § (1) bekezdés c), d), n)–r), t), u)–w) pontjában, 32. § (2) bekezdés d) pontjában, 32. § (3) és (5) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés g) és h) pontjában, 34. § (4) bekezdés a) és j) pontjában, 35. § (4) bekezdés d)–f) pontjában, 35. § (5) és (6) bekezdésében, 35/A. §-ában, 37. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 37. § (3) bekezdés e), g) és i) pontjában, 38. § (1) bekezdés m), n), r) és t) pontjában, 38. § (5)–(7) bekezdésében, 38/A. § (1), (3)–(11) bekezdésében, 38/B. §-ában, 38/D. § (1) bekezdésében, 38/G. § (1) bekezdésében, 40. § (1)–(3) bekezdésében, 41. §-ában, 47/B. § (1), (11) és (12) bekezdésében, 47/C. § (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés e) pontjában, 63/A. §-ában, 71. § (4), (5), (9) és (10) bekezdésében,
e) a Vámtv. 11. § (1) bekezdés e) pont ej) alpontjában
foglaltak tekintetében.
(2) A NÉBIH
a) ellátja a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 75. cikk (1) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező hatósági és (2) bekezdés szerinti nemzeti koordináló hatósági feladatokat,
b) koordinálja az engedélyköteles növényvédő szerek és termésnövelő anyagok hivatalos vizsgálataiban közreműködő, növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal tevékenységét, amelynek keretében előkészíti az engedélyezési vizsgálatokat, nyilvántartja és ellenőrzi a kísérleteket,
c) ellátja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben az illetékes hatóság számára megállapított feladatokat.
18. § (1) Az Éltv.
a) * 4. §-ában, 28. § l) pontjában, 29. § c) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 38/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 39. § (1) és (3) bekezdésében, 44. § (1)–(6) bekezdésében, 56. §-ában, 57. §-ában, 59. § (6) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal,
b) * 34. § (3) bekezdés a) pontjában a járványügyi intézkedések elrendelése tekintetében, 58. §-ában, 61. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
c) 60. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal és a Pest Megyei Kormányhivatal,
d) * 23/A. §-ában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,
e) * 62. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal
a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(2) Az Éltv.
a) 32. § (1) bekezdés h) pontjában az ökológiai gazdálkodás és integrált gazdálkodás, valamint az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,
b) 32. § (1) bekezdés h) pontjában a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos feladatok tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,
c) 32. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés h) pontjában az irányítás tekintetében, 38. § (1) bekezdés a), c), e)–g), i), l) és p) pontjában, valamint az engedélyezett állatgyógyászati termékek vonatkozásában o) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
d) 32. § (1) bekezdés a), b), e)–g), i)–m), s) pontjában, 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal
a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(3) Az Éltv.
a) * 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés b)–l) pontjában, (3) bekezdés b)–c) pontjában, (4) bekezdés b), f)–g) pontjában, az ellenőrzés tekintetében h) pontjában, valamint i) pontjában, 35. § (3) bekezdésében – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik –, 35. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 36. § (3) bekezdésében, 51. § (3) bekezdés a)–d) és g)–t) pontjában, valamint 72. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben,
b) 16. § (2) bekezdésében, 25. § (4) és (5) bekezdésében, 33. § b) pontjában, 38/C. § (1) bekezdésében, 53. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben,
c) * 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)–d) és f) pontjában, 38. § (1) bekezdés h), u), v) pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben
eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(4) A NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és járási hivatal
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-ában, valamint 74. § (1) és (4) bekezdésében,
b) a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontjában és 43. § (3) bekezdésében
meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(5) Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben, valamint az annak végrehajtására kiadott bizottsági rendeletekben az illetékes hatóság számára megállapított feladatokat a NÉBIH és a Pest Megyei Kormányhivatal látja el.
(6) Az állami védekezés elrendelésére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal a NÉBIH előzetes tájékoztatásával jogosult.
(7) * Az Éltv.
a) 34. § (3) bekezdés a) pontjában a közcélú igénybevétel,
b) 51. § (3) bekezdés e), f) és u) pontjában foglaltak
tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a NÉBIH a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(8) * A Kormány a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerinti borászati termékek vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et és a borászati hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
(9) * A Kormány a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szeszes italok vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
(10) * A Kormány az egyéb alkoholos italok vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként, mint alkoholos italokat ellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
(11) * A Kormány Csongrád megye illetékességi területére kiterjedően a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatalát jelöli ki a (8)–(10) bekezdés szerinti feladatok ellátásáért felelős borászati, pálinkaellenőrző, valamint alkoholos itakolat ellenőrző hatóságként.
19. § Az Éltv.
a) 8/A. § (3) bekezdésében, 8/B. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § e) pontjában, 34. § (1) bekezdés f) pontjában, 38. § (1) bekezdés o) pontjában az engedélyezett mikrochipek tekintetében, valamint 38. § (1) bekezdés s) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi,
b) 40. § (2) bekezdése szerinti, az engedélyköteles növényvédő szerek és termésnövelő anyagok kísérleti engedélyének megadása tekintetében a növény- és talajvédelmi,
c) 27. § (5a) bekezdésében foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
20. § (1) A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 35. § (2) bekezdésében és 91. §-ában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdés c) pontjában és 19. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,
c) * az Éltv. 23. § (1) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében, 33. § a) pontjában, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió, az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele kivételével a 34. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § (2) bekezdés a) pontjában, 35. § (1) és (2) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés d), j), k) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
d) a MÁOK tv. 4. § (6) bekezdés i) pontjában, 4. § (7) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal.
(2) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal hivatalos vizsgálóhelyként a NÉBIH felkérésére közreműködik az Éltv. Mellékletének 24. pontja szerinti engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében.
(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal ellátja a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtása során a tagállami feladatokat.
21. § A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 19. § (4) bekezdésében és 47. § (4) bekezdésében,
b) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 319. § (3) bekezdésében,
c) a Fétv. 6. § (2) bekezdésében
foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal.
22. § (1) Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról
a) ötmillió forint összeghatárig az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal,
b) ötmillió forintot meghaladóan az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal
dönt.
(2) Az Éltv. 32. § (3) bekezdése alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, azok adatait a NÉBIH részére – értékelés és közzététel céljából – megküldi.
23. § (1) Az Éltv.
a) * 15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) és f), h) és i) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (3a) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió és az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele tekintetében d) pontjában, valamint e), i) pontjában, (4) bekezdés c)–e) pontjában, 35. § (4) bekezdés a) pontjában, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben,
b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában, (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben,
c) 27. § (5) bekezdésében az elismert tanúsító szervezet hiányában a tanúsítvány kiadása, 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben
eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(2) Az állati eredetű melléktermékekből készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal jár el.
(3) A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal székhelye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.
24. § Az Éltv. 38. § (1) bekezdés q) pontja szerinti nyilvántartást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete vezeti.
25. § Élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a jegyző jár el az Éltv.
a) 18. § (6) bekezdésében foglaltak,
b) 50. § (1) és (4) bekezdése alapján belterületen, a növényvédelmi tevékenység keretében, a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése, illetve a közérdekű védekezés elrendelése
tekintetében.
26. § Élelmiszerlánc-felügyeleti szervként
a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 64/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal és megyei kormányhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal és a Pest Megyei Kormányhivatal,
b) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal
jár el.
27. § (1) * A Kormány a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladat- és hatáskörének gyakorlására a földügyért felelős minisztert, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint a Nemzeti Földügyi Központot jelöli ki. A (2) bekezdésben és a 38. §-ban meghatározott hatósági hatásköröket a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, a (3) bekezdésben meghatározott hatósági hatáskört a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a (4) bekezdésben meghatározott hatásköröket a Nemzeti Földügyi Központ gyakorolja.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel
a) eljár a jogszabályokban meghatározott vagy delegált országos adatbázisok kezelése, üzemeltetése, változásvezetése és az azokból történő adatszolgáltatás során,
b) működteti a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszert,
c) üzemelteti a kozmikus geodéziai obszervatóriumot,
d) eljár a földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása, szakmai információs rendszerek, adattárak fejlesztése, üzemeltetése, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása során,
e) eljár a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása során,
f) ellátja az ország teljes területére vonatkozó állami földmérési alaptérképek eladási példányainak őrzését, valamint az állami topográfiai térképek eredeti és eladási példányainak őrzését, kezelését, szolgáltatását, illetve értékesítését,
g) fenntartja, fejleszti és szolgáltatja az ország területére a domborzatmodellt, a felületmodellt, és geoportált üzemeltet,
h) vezeti a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisának központi nyilvántartását és abból adatot szolgáltat,
i) ellátja az állami alapmunkákkal összefüggő, a feladatkörébe utalt megrendeléssel és szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat,
j) végzi az állami térképi adatbázisok készítésével kapcsolatos – feladatkörébe utalt – légifényképezésre és az űrfelvételek beszerzésére vonatkozó koordinációs, megrendelői, előfeldolgozási feladatokat,
k) ellátja az ingatlan-nyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartási térképkezelő, valamint a földműves- és földhasználati nyilvántartás számítógépes rendszerének fejlesztését,
l) kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat végez, ezen belül különösen a szakmai információs rendszerek fejlesztését, irányítását, rendszerfelügyeletét, valamint a földügyi igazgatást érintő földmérési, térképészeti, távérzékelési és térinformatikai tudományos kutatások végzését, országos összhangjának megvalósítását látja el,
m) * közreműködik a Nemzeti Földügyi Központ (4) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában,
n) *
o) *
p) ellátja a nemzetközi kötelezettségből származó feladatokat,
q) ellátja a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat,
r) ellátja az állami alapadatok adatbázisainak hálózati szolgáltatón keresztül történő egyedi szerződést követő hozzáférések biztosítását,
s) ellátja az állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok üzemeltetésével kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat,
t) tevékenységi körébe tartozó szakértői véleményt készít,
u) ellátja a szakirányú konferenciák, valamint a szakirányú továbbképzés akkreditálását,
v) * kiállítja a földmérő igazolványokat és vezeti az ahhoz kapcsolódó nyilvántartást,
w) jogszabályban foglaltaknak megfelelően ellátja az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos feladatokat,
x) fenntartja és működteti az országos földügyi és távérzékelési levéltárat.
(3) * A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel kiállítja a földminősítő igazolványokat és vezeti az ahhoz kapcsolódó nyilvántartást.
(4) * A Nemzeti Földügyi Központ – a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével – országos illetékességgel
a) ellátja az agrár-szakigazgatás területalapú támogatásainak megvalósítását célzó hazai és európai uniós, a kifizető ügynökség által átruházott feladatok végrehajtását,
b) eljár a parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatos adatbázisok kezelésével, változásvezetésével és adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatban,
c) ellátja a szőlőültetvények azonosítását, az ágazati támogatások kifizetése, valamint a bor eredetvédelme térképi ellenőrzésének alapját szolgáló rendszer adatbázisainak előállítását, változásvezetését és a közzétételével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.
28. § (1) A Kormány a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) szerinti
a) környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóságként,
b) termesztési hatóságként, valamint
c) nyilvántartó szervként
a minisztert jelöli ki. *
(2) A Kormány a Gtv. szerinti ellenőrzésére jogosult hatóságként
a) a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki
aa) a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználása,
ab) a géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozása,
ac) az állategészségügy és az egyéb ipari célú géntechnológiai tevékenység területén a géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása
tekintetében,
b) az élelmiszeripar és a takarmányozás területén a géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalát jelöli ki,
c) a növény- és talajvédelem szakterületén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki,
d) a növénytermesztés és állattenyésztés területén a géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki,
e) a géntechnológiával módosított szervezeteknek és az azokból előállított termékeknek az Európai Gazdasági Térség tagországain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történő behozatalának, harmadik országba történő kivitelének, valamint az Európai Gazdasági Térség tagországai közötti szállításának ellenőrzése tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt és járási hivatalt, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki,
f) az élelmiszerek tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki,
g) a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek forgalmazásának ellenőrzése tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki.
29. § A Kormány halgazdálkodási hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt és
d) a megyeszékhely szerinti járási hivatalt
jelöli ki.
30. § (1) Elsőfokú halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a halgazdálkodási vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (a továbbiakban: területi halgazdálkodási hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen.
(2) A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala illetékessége területi halgazdálkodási hatóságként a fővárosra és Pest megye területére terjed ki.
(3) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 67. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes területi halgazdálkodási hatóság jár el.
(4) Ha a halgazdálkodási vízterület két vagy több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el,
a) állóvíz esetén – a c) és d) pontban foglalt kivétellel – az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a halgazdálkodási vízterület nagyobb hányada található;
b) folyóvíz esetén – a c) és d) pontban, valamint az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a területi halgazdálkodási hatóság illetékessége a megyehatáron belüli folyószakaszokra, part-, illetve mederrészekre terjed ki;
c) nagyvízi mederben elhelyezkedő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek illetékességi területét a főmeder érinti;
d) két vagy több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területén elhelyezkedő nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nyilvántartása esetén az érintett területi halgazdálkodási hatóságok megállapodással a Hhvtv. 34. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az a)–c) pontban foglaltaktól eltérhetnek.
(5) Ha a folyóvíz medre hosszanti, illetve keresztirányban több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területét is érinti, – a (4) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kivétellel – az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek az illetékességi területe szerinti megyénél a Hhvtv. hatálybalépését megelőzően a vízterület a halászati vízterületek nyilvántartásában szerepelt.
(6) A Hhvtv. 67. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a vízilétesítmény elhelyezkedése szerint illetékes területi halgazdálkodási hatóság jár el.
(7) * A területi halgazdálkodási hatóság felügyeleti szerveként és a területi halgazdálkodási hatóság által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
31. § A Hhvtv. 16. § (6) bekezdésében, 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 46. § (7) bekezdésében meghatározott halgazdálkodási hatóság a miniszter.
32. § (1) A Hhvtv. 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) és (4) bekezdésében, valamint – az állami alkalmazásban álló halászati őr tekintetében – a Hhvtv. 56. § (2), (4), (5) és (9) bekezdésében foglalt hatáskört a NÉBIH gyakorolja.
(2) A turista állami horgászjegy, valamint a hozzá tartozó fogási napló kiadásával kapcsolatos feladatokat a NÉBIH országos illetékességgel látja el.
(3) A NÉBIH ellátja a Tanács 2008. szeptember 29-i, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1005/2008/EK rendelete 16–18. cikkében, valamint 21. cikkében meghatározott tagállami illetékes hatósági feladatokat.
(4) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 9. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott halászati hatóság a NÉBIH.
(5) A NÉBIH jogosult a Hhvtv. szerinti ellenőrzések lefolytatására, továbbá megilletik a Hhvtv. 52. § (2) bekezdésében, a 61. § (2) bekezdés a)–j) és l)–o) pontjában, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ában, 66. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá 67. § (1) és (2) bekezdésében és 70. §-ában foglalt jogosítványok. Ez a rendelkezés nem érinti a területi halgazdálkodási hatóság, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.
33. § A Hhvtv.
a) 54. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a miniszter, a NÉBIH, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal,
b) 63. § (4) bekezdése és 74. § (7) bekezdése szerinti esetben a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a NÉBIH.
34. § (1) Országos illetékességű halgazdálkodási hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(2) A Pest Megyei Kormányhivatal jár el a Hhvtv.
a) 13. § (2) bekezdésében,
b) 19. § (2) bekezdésében,
c) 14. § (2) és (4) bekezdésében,
d) 61. § (2) bekezdés k) pontjában
meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben.
(3) A Hhvtv. 10. § (1) és (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében és 15. §-ában foglalt eljárások tekintetében a Kormány elsőfokú halgazdálkodási hatóságként Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki, ha az eljárás két vagy több megyét érint.
35. § Az állami halászjegy, a halász fogási napló és a fogási tanúsítvány nyomtatványtömbök kiadásával kapcsolatos feladatokat a területi halgazdálkodási hatóság látja el.
36. § A Kormány ingatlanügyi hatóságként
a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet,
b) a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt és
c) a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt
jelöli ki.
37. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal, másodfokon az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el ingatlanügyi hatóságként.
(2) Ha a másodfokú ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jogát vagy jogos érdekét a döntés-felülvizsgálattal érintett ingatlan-nyilvántartási eljárás közvetlenül érinti, különösen abban az esetben, ha az elsőfokú eljárásban megkereső, kérelmező volt, a Kormány másodfokú ingatlanügyi hatóságként
a) a Fejér Megyei Kormányhivatalt jelöli ki
aa) a Baranya Megyei Kormányhivatalt,
ab) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt,
ac) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt,
ad) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
ae) a Somogy Megyei Kormányhivatalt,
af) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt,
ag) a Tolna Megyei Kormányhivatalt,
ah) a Vas Megyei Kormányhivatalt,
ai) a Veszprém Megyei Kormányhivatalt,
aj) a Zala Megyei Kormányhivatalt
érintő másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására;
b) a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatalt jelöli ki
ba) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt,
bb) a Budapest Főváros Kormányhivatalát,
bc) a Békés Megyei Kormányhivatalt,
bd) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt,
be) a Csongrád Megyei Kormányhivatalt,
bf) a Fejér Megyei Kormányhivatalt,
bg) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt,
bh) a Heves Megyei Kormányhivatalt,
bi) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt,
bj) a Nógrád Megyei Kormányhivatalt
érintő másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására.
(2a) * A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, valamint az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránti megkeresésnek az illetékes elsőfokú ingatlanügyi hatóságok részére történő továbbítására a törvényszék székhelye szerint illetékes elsőfokú ingatlanügyi hatóságot, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(3) * A termőföld védelméről szóló törvény szerinti földvédelmi, földminősítési és újrahasznosítási eljárást, ha az eljárás tárgyát képező földrészletek a megyén belül különböző, az e §-ban meghatározott hatáskörében eljáró járási hivatal illetékességi területéhez tartoznak, ingatlanügyi hatóságként
a) a megyeszékhely szerinti járási hivatal,
b) Pest megyében a Budakeszi Járási Hivatal,
c) a fővárosban a Fővárosi XI. Kerületi Hivatal
folytatja le.
(4) A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földminősítéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal
a) végzi a járási mintaterek kijelölését, karbantartását, a járási mintatér-jegyzék vezetését,
b) folytatja le a földminősítési eljárást, ha a különböző becslőjárásba vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik.
(5) A több megye területére kiterjedő becslőjárás, illetve osztályozási vidék esetén a járási mintaterek felülvizsgálatával, újak kijelölésével kapcsolatos feladatokat – az érintett megyei kormányhivatalok javaslatainak figyelembevételével – a legnagyobb területtel érintett megyei (fővárosi) kormányhivatal látja el.
38. § (1) Ingatlanügyi hatóságként országos illetékességgel a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladata
1. az ingatlan-, a földműves, valamint földhasználati nyilvántartás országos központi adatbázisának üzemeltetése, valamint az abból történő adatleválogatás és adattovábbítás,
2. a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése,
3. * a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti hozzáférési jogosultság megadása, visszavonása vagy felfüggesztése tárgyában történő határozat meghozatala, valamint a hozzáférés biztosítása,
4. a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybevevők adatlekérdezései jogszerűségének és a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
5. tulajdoni lap elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolatának fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel történő ellátása,
6. az új állami alapadatok alapadatbázisainak állami átvétele,
7. az állami alapadatok tárolása, kezelése és szolgáltatása, valamint az adatbázisok kezelése és üzemeltetése,
8. az állami alapadatok és adatbázisok elektronikus (hálózaton keresztüli) szolgáltatása,
9. a Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adatok beszerzése, kezelése és szolgáltatása,
10. az államhatár földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlása,
11. az államhatár határjeleinek és határpontjainak EOV rendszerbeli koordinátáinak meghatározása,
12. a részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis és az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatok kezelése és szolgáltatása,
13. az országos térképtár létesítése és működtetése,
14. az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott hitelesített másolat fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel történő ellátása,
15. az alapponthálózati pontok áthelyezésével, megszüntetésével, pótlásával kapcsolatos feladatok elvégzése,
16. a kormányhivatal alappont helyszínelésének ellenőrzése,
17. az állami alapadatok jogszerű felhasználásának ellenőrzése és bírság kiszabása a hatáskörébe utalt esetekben,
18. a részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített állami alapadatok adatbázisát érintő adatok átadásának elmulasztásáért kiszabandó bírságok kiszabása,
19. a hatáskörébe utalt földmérési és térképészeti szakfelügyeleti tevékenység,
20. * az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, a magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása.
(2) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében ingatlanügyi hatóság a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal.
39. § (1) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőknek az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti ellenőrzésére, továbbá a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóság – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igénybevevő székhelye, illetve ha a szolgáltatások igénybevétele attól eltérő telephelyen történik, a telephelye szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal.
(2) Az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági jogkörben végzett földmérési és térképészeti feladatai:
a) az alapponthálózati pontok vonatkozásában:
aa) ellátja az adatbázisából történő adatszolgáltatást,
ab) gyakorolja az alapponthálózati pontok felett a tulajdonosi jogokat,
ac) intézkedik a pusztult alapponthálózati pont pótlásával kapcsolatos eljárás megindítása iránt,
ad) intézkedik a pusztult pontok esetében a pótlásra kötelezett felé a költségek megfizetéséről,
ae) intézkedik szükség esetén a szabálysértési eljárás megindításáról,
af) intézkedik a rongált alapponthálózati pontok helyreállításával kapcsolatos eljárás megindításáról,
ag) intézkedik az új alapponthálózati pont elhelyezése esetén a kártalanítás megállapításáról,
ah) ellátja az állandó földmérési jelek helyszínelését, karbantartását,
ai) gyakorolja az állandó földmérési jelek által elfoglalt területre vonatkozó közérdekű használati jogot, valamint eljár az azzal kapcsolatos ügyekben;
b) ellátja az állami földmérési térképi adatbázisból, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatást;
c) ellátja a földmérési és térképészeti szakfelügyeletet;
d) ellátja az állami alapmunkákkal kapcsolatban a kormányhivatalra háruló hatósági feladatokat;
e) ellátja a közigazgatási és fekvéshatárok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatokat;
f) vezeti a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat;
g) megindítja a bírságolási eljárást az állami alapadat-adatbázisokat jogosulatlanul felhasználóval, valamint a jogosulatlan földmérési munkavégzővel szemben;
h) ellátja az illetékességi területéhez tartozó járási (fővárosi kerületi) hivatalok földmérési és térképészeti tevékenysége tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e), g) és h) pontja szerint hatásköröket, továbbá a Ksztv. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti törvényességi ellenőrzést;
i) létesíti és működteti az illetékességi területére vonatkozó adat- és térképtárat;
j) negyedévente adatot szolgáltat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisához;
k) a földmérési engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a tevékenységre jogosultnál lefolytatott hatósági ellenőrzés.
40. § (1) Az ingatlan fekvése szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal ingatlanügyi hatósági jogkörben végzett földmérési és térképészeti feladatai:
a) ellátja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelését, a változások folyamatos vezetését és az abból történő adatszolgáltatást,
b) eljár a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyekben,
c) ellátja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező vázrajzok és vázlatok vizsgálatát és záradékolását,
d) lefolytatja a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárást,
e) elvégzi az állami alapadatok adatbázisaiban bekövetkezett, hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos munkákat,
f) közreműködik a megyei földmérési szakfelügyeleti tevékenység ellátásában,
g) elvégzi az állami alapmunkákkal kapcsolatos feladatokat, illetve részfeladatokat,
h) létesíti és működteti az illetékességi területére vonatkozó adat- és térképtárat,
i) elvégzi az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat tartalmának időszakos helyszíni ellenőrzését,
j) megindítja a bírságolási eljárást az állami alapadatbázisok jogosulatlan felhasználójával, valamint a jogosulatlan földmérési munkavégzővel szemben.
(2) *
41. § A földügyi igazgatás szervei a rendelkezésükre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységükön felül, egyéb – a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhetnek, ha az a jogszabályban előírt feladataik ellátását nem veszélyezteti.
42. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki
a) a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényben,
b) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben,
c) az Mkk tv.-ben,
d) a 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés g) pontjában,
e) * a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mgtpt.) 20. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1), (2) és (5) bekezdésében
foglaltak tekintetében.
(2) * A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Szja tv. 81/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki.
(2a) * A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként – az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, valamint 7/A. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
(3) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. § (3) bekezdése tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(4) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki
a) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25/A. §-ában,
b) a 9/C. § (3) bekezdése kivételével az Fkbt.-ben,
c) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 64. §-ában,
d) a hegyközségi törvény 34. § (4) bekezdésében, 51. § (2) és (3) bekezdésében, 52. §-ában és 59. §-ában,
e) a Bit. 138. § (1) bekezdés t) pontjában és 145. § (1) bekezdés h) pontjában,
f) * a Földforgalmi tv. 35. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében és (5) bekezdés második mondatában
foglaltak tekintetében.
(5) * A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási hivatalt, a főváros területére kiterjedően az Érdi Járási Hivatalt jelöli ki
a) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 17. § (1) bekezdésében, 21. §-ában, 22. § (2) bekezdésében foglaltak, valamint
b) a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat és a hegyközség által létrehozott hegyőrség megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás iránti kérelem elbírálása tekintetében.
(6) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Tfvt. 5. § (6) bekezdése és a 61. § (1) bekezdése tekintetében a Magyar Államkincstárt jelöli ki.
43. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földműves nyilvántartás vezetésére elsőfokú hatóságként a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt, másodfokú hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként elsőfokú hatóságként a Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt, másodfokú hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki
a) a Földforgalmi tv.-ben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására,
b) a Fétv.-ben meghatározott, a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzésére.
(3) * A Kormány a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra, valamint a szerzési feltételek és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.
(4) * Ha több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földre adásvételi szerződés vagy csereszerződés alapján kérik a tulajdonjog megszerzésének hatósági jóváhagyását, valamint a szerzési képesség és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelyhez először benyújtották azokat. Egyidejű benyújtás esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú föld esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek az illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.
(5) * A Kormány a föld fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására, továbbá a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.
(6) * Ha több járási hivatal illetékességi területén fekvő földre kérik a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyását, továbbá a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás lefolytatására az a járási hivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több járási hivatalhoz is benyújtották, az a járási hivatal jár el, amelyhez először benyújtották azokat. Egyidejű benyújtás esetén az a járási hivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú föld esetén az a járási hivatal jár el, amelynek az illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.
44. § (1) A NÉBIH ellátja a 2004. május 1-je előtt meghirdetett, nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt
a) a fiatal gazdálkodók támogatási programja,
b) a kedvezőtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezőgazdasági termelők éven túli hitelterheinek mérsékléséről szóló program, valamint
c) a gazdahitel program
szerinti támogatások felhasználásával összefüggő jogszabályban előírt egyes feladatokat.
(2) Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében, valamint 11. §-ában a miniszter hatáskörébe utalt ügyek döntés-előkészítését a NÉBIH végzi.
(3) A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok – így különösen a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról szóló 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet – tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Államkincstár közreműködésével.
(4) * A birtokösszevonási célú termőföldvásárlás nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása, továbbá a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás tekintetében – földművelésügyi igazgatási jogkörben – a megyeszékhely szerinti járási hivatal jár el.
45. § A Kormány növénytermesztési hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
d) növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalt
jelöli ki.
46. § (1) A növénytermesztési hatóságként elsőfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
(2) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalok a 4. mellékletben foglaltak szerint több megyére kiterjedő illetékességgel járnak el.
47. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény)
a) 7. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében az új fajtafenntartó bejelentésének vonatkozásában, 18/B. § (1) bekezdésében, 18/C. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, h) pont ha) és hb) alpontjában foglaltak tekintetében a miniszter,
b) 10. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok tekintetében a miniszter,
c) 23. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a NÉBIH,
d) * 7. § (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés a) pontjában, 12. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, a közzététel vonatkozásában a (3) bekezdésében foglaltak, 15. § (8) bekezdésében a nyilvántartás vonatkozásában, 15. § (10) és (11) bekezdésében, 19. § (2a) bekezdésében, 21/A. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), e) pontjában, j) pont ja) alpontjában, (5) bekezdésében, 24. § b) pontjában, 26. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH,
e) * 19. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 23. § (2) bekezdés h) pont he) alpontjában foglaltak tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal,
f) 20. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 21/A. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés g) pontjában, h) pont hc) alpontjában, i) pontjában, j) pont jb) és jc) alpontjában, k) pontjában, 26. § (2) bekezdés c) pontjában, 27. §-ában, 28. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal,
g) 15. § (1a), (2), (7)–(9) bekezdésében, 18/C. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés h) pont hd), hf) és hg) alpontjában, j) pont jd) alpontjában foglaltak tekintetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal
a kijelölt növénytermesztési hatóság.
(2) A NÉBIH a vetőmagtörvény szerinti feladatok ellátása érdekében fajtakísérleti állomásokat és fajtakitermesztő állomást működtet.
(3) A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok, valamint azok termesztésbe bocsátása esetén az érintett növényi kultúra géntechnológiai eredetének vizsgálata, hatósági ellenőrzése tekintetében a NÉBIH és a NÉBIH irányítása mellett közreműködőként a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal jár el.
48. § Növénytermesztési hatóság
a) a Tfvt.
aa) 60. § (1) bekezdésében,
ab) 64/A. § (1), (4) és (5) bekezdésében
foglaltak tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal,
b) a bortörvény
ba) 2. § 8. pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH,
bb) 8. § (1) bekezdésében, 43/B. §-ában, 43/C. §-ában, 43/D. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a borászati hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal,
c) a hegyközségi törvény 40. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltak tekintetében a borászati hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal,
d) a Fétv. 7. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a föld fekvése szerint illetékes növénytermesztési hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal,
e) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH.
49. § A Kormány az Szja tv. 81/A. § (1), (4), (5) és (7) bekezdése szerinti őstermelői nyilvántartást vezető szervként a NÉBIH-et jelöli ki.
50. § (1) A Kormány a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 8. §-ában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 11. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltak tekintetében pálinkaellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
(2) A pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal jár el.
51. § A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként
a) a NÉBIH-et jelöli ki
aa) az állattenyésztési törvényben szabályozott inszeminátor és embrióátültető szolgáltatási tevékenység,
ab) ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az Éltv. hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység,
ac) a Tfvt. 51/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,
ad) a vágóállatok vágás utáni minősítése szolgáltatási tevékenység,
ae) a Vtv.-ben szabályozott hivatásos vadász tevékenysége,
b) a növénytermesztési hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki a vetőmagtörvényben szabályozott, a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala szolgáltatási tevékenység,
c) az állatotthon helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki az állatotthon létesítése és üzemeltetése
tekintetében.
52. § (1) A Kormány a Tfvt. szerinti talajvédelmi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal) jelöli ki.
(2) A Kormány a Tfvt. 32. § (3) bekezdésében foglaltak, valamint a Tfvt. 33. § (1) bekezdése szerinti Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer működtetése tekintetében talajvédelmi hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki.
(3) A Kormány talajvédelmi hatóságként
a) a Kvt. 64/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et, valamint a talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt,
b) az Atv. 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt
jelöli ki.
(4) A talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal által elsőfokon hozott döntés esetében másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal országos illetékességel jár el.
53. § (1) A Kormány – a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltak tekintetében telekalakítási hatóságként első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt, másodfokon az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(2) A Kormány telekalakítási hatóságként az összevont telepítési eljárást lefolytató építésügyi hatóságot jelöli ki, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül.
54. § A Kormány telepítési hatóságként a Tfvt. 59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában és 63. §-ában foglaltak tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
55. § * A Kormány tenyésztési hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát
jelöli ki.
56. § * Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény
a) 4. és 5. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH,
b) 6. és 7. §-ában foglaltak tekintetében a miniszter, a NÉBIH és a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala
a kijelölt tenyésztési hatóság.
57–57/B. § *
58. § A Kormány termőhelyi katasztert vezető szervként
a) a bortörvény 3. § (2), (3) és (6) bekezdésében,
b) a hegyközségi törvény 5. § (7) és (8) bekezdésében,
c) a Tfvt. 58/A. § (4)–(6) bekezdésében
foglaltak tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki.
59. § A Kormány vadászati hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt és
d) a megyeszékhely szerinti járási hivatalt
jelöli ki.
60. § (1) Elsőfokú vadászati hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a vadászterület fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen.
(2) A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala illetékessége vadászati hatóságként Budapestre és Pest megye területére terjed ki.
(3) A területi vadászati hatóság döntéseivel kapcsolatban a másodfokon eljáró vadászati hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.
(3a) * A területi vadászati hatóság felügyeleti szerveként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(4) Ha a vadászterület két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területén található, az a területi vadászati hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a vadászterület nagyobbik hányada található.
(5) Két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területét érintő vadászterületre vonatkozó ajánlást az a területi vadászati hatóság készíti el, amelynek illetékességi területén az ajánlással érintett vadászterület nagyobb hányada található.
(6) Országos illetékességű vadászati hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
61. § (1) A Vtv. 66. § (1a) bekezdésében meghatározott vadászati hatóság a miniszter.
(2) A Vtv.
a) 26. § d) pontjában,
b) 27/A. § (1) és (6) bekezdésében,
c) 27/B. § (4) bekezdésében,
d) 27/C. § (3)–(5) és (7) bekezdésében,
e) 27/D. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 27/E. §-ában,
f) 27/F. § (2) és (4) bekezdésében,
g) 28. § (7) bekezdésében,
h) 38/A. § (4) bekezdésében
meghatározott vadászati hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.
(3) A Kormány a 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés d) pontja tekintetében vadászati hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.
62. § A NÉBIH jogosult a Vtv. I/A. Fejezetében meghatározott tevékenységek ellenőrzésére. Ez a rendelkezés nem érinti a területi, illetve az országos vadászati hatóság ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.
63–64. § *
65. § *
66. § *
67. § Az állatvédelmi hatóság a kísérlet során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt állat természetes élőhelyre vagy állatkertbe történő kihelyezésére vonatkozó akcióterv jóváhagyása iránti eljárásában szakkérdésként vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek az akciótervben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
68. § A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő – a NÉBIH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, vagy műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték, műemlék területen
a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
d) * az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint
e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban
szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
69. § (1) * Védett természeti területen és védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén
a) az Evt. 15. § (5) bekezdése szerinti erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,
b) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló eljárásban,
c) az erdőnek tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, nyiladékként, valamint cserjésként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban,
d) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
e) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
f) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,
g) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,
h) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban,
i) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban,
j) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban,
k) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint a d), e) és g) pontban foglaltak esetén a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
(2) * Ha az erdőterv megállapítása védett természeti területen az Evt. alapján készített körzeti erdőtervben foglaltak szerint, az adott erdőre vonatkozóan abban rögzített erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségek módosítása nélkül, hivatalból történik, akkor az eljárást az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata nélkül kell lefolytatni.
(3) * Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(4) * Tájképvédelmi elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában álló, az Evt. 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben – az Evt. 10. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – tarvágás engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(5) Védett természeti területen vagy Natura 2000 területen lévő önerdősülés
a) teljes vagy részleges felszámolására vagy
b) erdőként, illetve szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban
szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az önerdősülés fennmaradása a természet védelmére vonatkozó nemzeti vagy európai uniós jogszabályokba ütközik-e.
(6) Tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén
a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,
b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
c) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kezdeményezte, valamint
d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban,
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a tájvédelem nemzeti és európai uniós jogi követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(7) Az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos erdészeti hatósági eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló jogszabályban foglalt előírásoknak való megfelelést.
(8) A növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek országos jelentőségű védett természeti területen található erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére kötelező döntés iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az elvégeztetni kívánt védekezés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek megfelel-e.
70. § (1) * Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem működése engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni az állati melléktermék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelést, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó előírások teljesítését.
(2) A kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3) A Kormány a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e)–j) pontjában meghatározott tevékenységet végző üzem működésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálni kell
a) az egészségkárosító kockázatokat és esetleges hatásokat, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, továbbá a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint
b) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítését, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatát,
c) barlang védőövezetén belül tervezett tevékenység esetén a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelést.
(4) * A kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, az egészségvédelmi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, a környezetvédelmi előírások, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését.
(5) * A kiskapacitású égetők működésének engedélyezésére irányuló eljárásban – ha kizárólag állati mellékterméket és azokból származó terméket kezelnek – a környezetvédelmi szakkérdéseket nem kell vizsgálni.
71. § A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként kell vizsgálni
a) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén az őshonos halfajokra meghatározott tilalmi idő megrövidítésére és a tilalmi idő alóli felmentés engedélyezésére irányuló eljárásban,
b) a Hhvtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban,
c) az országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés megadására irányuló eljárásban,
d) a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának riasztására, gyérítésére való kötelezés elrendelésére irányuló eljárásban,
e) az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok elleni védekezés elvégzésére, elvégeztetésére való kötelezés elrendelésére irányuló eljárásban,
f) országos jelentőségű védett természeti területen a halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló eljárásban,
g) az f) pont alá nem tartozó Natura 2000 területet érintő, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására és a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló eljárásban, ha a halgazdálkodási terv módosítása a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a Hhvtv. végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott jelentős változásával jár,
h) a halgazdálkodási kíméleti területté nyilvánítás feloldására irányuló eljárásban, továbbá
i) a védett természeti területen található halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a Hhvtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásban.
72. § *
73. § *
74. § A kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint és a további feltételek mellett megfelel-e.
75. § (1) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni
a) a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, valamint a vizek felhasználhatóságát befolyásoló körülményeket, tényezőket,
b) a tevékenységnek a környezet és a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek való megfelelőségét.
(2) A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tereprendezés
a) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek-e,
b) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, szakkérdésként kell vizsgálni a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét, fajtáját, felhasználását, a hasznosítás módjának meghatározását, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítését, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettséget.
(3) * A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló elsőfokú eljárásban a bányászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdéssel kapcsolatos, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot kell szakértőként kirendelni.
76. § (1) A védett természeti területen, Natura 2000 területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivad vadászat rendjének szabályozására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.
(2) A vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen, Natura 2000 területen található, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.
(3) A védett természeti területen
a) a szelektív méregnek a vadgazdálkodási, humán- vagy állategészségügyi indokok alapján történő alkalmazására irányuló engedélyezési eljárásban,
b) a mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatására, vad zárttéri tartására, valamint vad vadászterületre történő kiengedésére irányuló engedélyezési eljárásban
szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.
(4) A jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e.
77. § (1) A vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen, vízivad esetén védett természeti területen vagy Natura 2000 területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e.
(2) A védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.
(3) A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e.
78. § Szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e
a) a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelésére irányuló eljárásban, ha a kényszerhasznosított vadászterület határa védett természeti területet oszt meg,
b) a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való zavarására, megrongálására vagy elpusztítására vonatkozó tilalom alóli felmentés megadására irányuló eljárásban.
79. § (1) A Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászterületen történő vadászati célú telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.
(2) A vadaskert, továbbá a vadaspark védett természeti területen, barlang védőövezetében történő létesítése iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.
79/A. § * (1) A járási hivatal, valamint a kormányhivatal az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete szerinti, a Tfvt. hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a bevonás és a közreműködés e mellékletben meghatározott feltételeinek fennállása esetén, az e mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében, az e mellékletben meghatározott hatóságokat mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.
(2) A Tfvt. hatálya alá tartozó eljárásokban az ingatlanügyi hatóságnak a 79/B–79/D. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként kiadott határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell:
a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket,
b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapításokat, valamint
c) a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását.
(4) Ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára a 79/D. § (3) bekezdésében megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként.
79/B. § * (1) Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban, a termőföld időleges, illetve végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indított eljárásban minden esetben meg kell történnie a (2) bekezdésben meghatározott talajvédelmi szakkérdés vizsgálatának.
(2) A talajvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e a termőföld minőségi védelme tekintetében meghatározott követelményeknek.
79/C. § * (1) A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az érintett földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdés vizsgálatának is meg kell történnie.
(2) A természetvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek.
(3) Termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásban, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indított eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdést akkor is vizsgálni kell, ha az érintett földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint barlang felszíni védőövezetén van.
79/D. § * (1) A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az eljárás olyan földrészletet érint, amely a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket, nyilvántartott műemléki értékeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel, a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.
(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítása a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme törvényben rögzített követelményeinek.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kulturális örökségvédelmi szakkérdés elbírálására a másodfokú ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendelhető ki.
79/E. § * (1) Az R. 1. melléklete szerinti telekalakítási eljárásokban a bevonás és a közreműködés e mellékletben meghatározott feltételeinek fennállása esetén, az e mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében, az e mellékletben meghatározott hatóságokat mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.
(2) A telekalakítási eljárásokban az ingatlanügyi hatóságnak a 79/F–79/I. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként kiadott határozatnak – az Ákr.-ben foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell:
a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket,
b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapításokat, valamint
c) a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását.
(4) A járási hivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 15 napon belül megvizsgálja. A járási hivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi a szakkérdések vizsgálatának, valamint a kijelölt szakhatóság vagy szakértő megkeresésének, alapját, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet – szakhatóságok megkeresése nélkül – el kell utasítani.
(6) Ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára a 79/F. § (3) bekezdésében, illetve a 79/H. § (7) bekezdésében megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként.
79/F. § * (1) Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott telekalakítási eljárásokban (a továbbiakban: telekalakítási eljárás), ha a telekalakítás, olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma
a) a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,
b) műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális és örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.
(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelméről szóló törvényben rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kulturális örökségvédelmi szakkérdés elbírálására a másodfokú ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendelhető ki.
79/G. § * (1) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom földvár, természeti terület Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdés vizsgálatának is meg kell történnie.
(2) A természetvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
79/H. § * (1) A telekalakítási eljárásokban, ha
a) a telekalakítással új útterület jön létre és olyan földrészlet kialakítására irányul, amelynek megnevezése kivett út,
b) ha a telekalakítás meglévő út területét érinti,
c) a telekalakítás a víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érinti,
d) ha a telekalakítás vasútként nyilvántartott földrészletet érint,
e) ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti,
a (2)–(6) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdéseket is vizsgálni kell.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közlekedésbiztonsági szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre jutnak-e.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy szükséges-e a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szakkérdés vizsgálata arra irányul, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését.
(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tervezett telekalakításnak a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatásainak vizsgálatára irányul a szakkérdés.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben vizsgálandó szakkérdés, hogy a tervezett telekalakítás korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését.
(7) Ha a (2)–(6) bekezdés szerinti közlekedésbiztonsági szakkérdés elbírálására a másodfokú ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként a közlekedésért felelős miniszter rendelhető ki.
79/I. § * A telekalakítási eljárásokban, ha az eljárás erdő megosztására irányul az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján a fenntartható erdőgazdálkodást (erdészeti szakkérdés) is vizsgálni kell.
80. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
81. § (1) Ez a rendelet
a) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet,
c) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet,
d) a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet,
e) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
82. § * E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 18. § (1) bekezdés d) és e) pontjának hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
1. BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA (székhelye: Budapest)
1.1. XI. Kerületi Hivatal (székhelye: Budapest, XI. ker.)
Budapest I. kerület
Budapest II. kerület
Budapest III. kerület
Budapest VIII. kerület
Budapest IX. kerület
Budapest X. kerület
Budapest XI. kerület
Budapest XII. kerület
Budapest XVIII. kerület
Budapest XIX. kerület
Budapest XX. kerület
Budapest XXI. kerület
Budapest XXII. kerület
Budapest XXIII. kerület
1.2. XIV. Kerületi Hivatal (székhelye: Budapest, XIV. ker.)
Budapest IV. kerület
Budapest V. kerület
Budapest VI. kerület
Budapest VII. kerület
Budapest XIII. kerület
Budapest XIV. kerület
Budapest XV. kerület
Budapest XVI. kerület
Budapest XVII. kerület
2. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Pécs)
2.1. Komlói Járási Hivatal (székhelye: Komló)
Hegyháti járás
Komlói járás
Pécsváradi járás
2.2. Mohácsi Járási Hivatal (székhelye: Mohács)
Bólyi járás
Mohácsi járás
2.3. Pécsi Járási Hivatal (székhelye: Pécs)
Pécsi járás
2.4. Siklósi Járási Hivatal (székhelye: Siklós)
Sellyei járás
Siklósi járás
2.5. Szigetvári Járási Hivatal (székhelye: Szigetvár)
Szentlőrinci járás
Szigetvári járás
3. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Kecskemét)
3.1. Bajai Járási Hivatal (székhelye: Baja)
Bajai járás
3.2. Bácsalmási Járási Hivatal (székhelye: Bácsalmás)
Bácsalmási járás
Jánoshalmai járás
3.3. Kalocsai Járási Hivatal (székhelye: Kalocsa)
Kalocsai járás
3.4. Kecskeméti Járási Hivatal (székhelye: Kecskemét)
Kecskeméti járás
Tiszakécskei járás
3.5. Kiskőrösi Járási Hivatal (székhelye: Kiskőrös)
Kiskőrösi járás
3.6. Kiskunfélegyházi Járási Hivatal (székhelye: Kiskunfélegyháza)
Kiskunfélegyházai járás
3.7. Kiskunhalasi Járási Hivatal (székhelye: Kiskunhalas)
Kiskunhalasi járás
Kiskunmajsai járás
3.8. Kunszentmiklósi Járási Hivatal (székhelye: Kunszentmiklós)
Kunszentmiklósi járás
4. BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Békéscsaba)
4.1. Békéscsabai Járási Hivatal (székhelye: Békéscsaba)
Békéscsabai járás
4.2. Gyulai Járási Hivatal (székhelye: Gyula)
Gyulai járás
4.3. Békési Járási Hivatal (székhelye: Békés)
Békési járás
4.4. Orosházi Járási Hivatal (székhelye: Orosháza)
Orosházai járás
4.5. Mezőkovácsházai Járási Hivatal (székhelye: Mezőkovácsháza)
Mezőkovácsházai járás
4.6. Szarvasi Járási Hivatal (székhelye: Szarvas)
Szarvasi járás
4.7. Gyomaendrődi Járási Hivatal (székhelye: Gyomaendrőd)
Gyomaendrődi járás
4.8. Szeghalmi Járási Hivatal (székhelye: Szeghalom)
Szeghalomi járás
4.9. Sarkadi Járási Hivatal (székhelye: Sarkad)
Sarkadi járás
5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Miskolc)
5.1. Edelényi Járási Hivatal (székhelye: Edelény)
Edelényi járás
Kazincbarcikai járás
5.2. Encsi Járási Hivatal (székhelye: Encs)
Encsi járás
Gönci járás
Szikszói járás
5.3. Mezőkövesdi Járási Hivatal (székhelye: Mezőkövesd)
Mezőkövesdi járás
5.4. Miskolci Járási Hivatal (székhelye: Miskolc)
Miskolci járás
5.5. Ózdi Járási Hivatal (székhelye: Ózd)
Ózdi járás
Putnoki járás
5.6. Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal (székhelye: Sátoraljaújhely)
Cigándi járás
Sárospataki járás
Sátoraljaújhelyi járás
5.7. Szerencsi Járási Hivatal (székhelye: Szerencs)
Szerencsi járás
Tokaji járás
5.8. Tiszaújvárosi Járási Hivatal (székhelye: Tiszaújváros)
Mezőcsáti járás
Tiszaújvárosi járás
6. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Szeged)
6.1. Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal (székhelye: Hódmezővásárhely)
Hódmezővásárhelyi járás
6.2. Makói Járási Hivatal (székhelye: Makó)
Makói járás
6.3. Szegedi Járási Hivatal (székhelye: Szeged)
Kisteleki járás
Szegedi járás
6.4. Mórahalmi Járási Hivatal (székhelye: Mórahalom)
Mórahalomi járás
6.5. Szentesi Járási Hivatal (székhelye: Szentes)
Szentesi járás
6.6. Csongrádi Járási Hivatal (székhelye: Csongrád)
Csongrádi járás
7. FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Székesfehérvár)
7.1. Bicskei Járási Hivatal (székhelye: Bicske)
Bicskei járás
7.2. Dunaújvárosi Járási Hivatal (székhelye: Dunaújváros)
Dunaújvárosi járás
7.3. Móri Járási Hivatal (székhelye: Mór)
Móri járás
7.4. Sárbogárdi Járási Hivatal (székhelye: Sárbogárd)
Enyingi járás
Sárbogárdi járás
7.5. Székesfehérvári Járási Hivatal (székhelye: Székesfehérvár)
Gárdonyi járás
Martonvásári járás
Székesfehérvári járás
8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Győr)
8.1. Csornai Járási Hivatal (székhelye: Csorna)
Csornai járás
8.2. Győri Járási Hivatal (székhelye: Győr)
Győri járás
Pannonhalmai járás
8.3. Győri Járási Hivatal Téti Földügyi Kirendeltsége (székhelye: Tét)
Téti járás
8.4. Kapuvári Járási Hivatal (székhelye: Kapuvár)
Kapuvári járás
8.5. Mosonmagyaróvári Járási Hivatal (székhelye: Mosonmagyaróvár)
Mosonmagyaróvári járás
8.6. Soproni Járási Hivatal (székhelye: Sopron)
Soproni járás
9. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Debrecen)
9.1. Berettyóújfalui Járási Hivatal (székhelye: Berettyóújfalu)
Berettyóújfalui járás
9.2. Debreceni Járási Hivatal (székhelye: Debrecen)
Balmazújvárosi járás
Debreceni járás
Derecskei járás
Hajdúhadházi járás
Nyíradonyi járás
9.3. Hajdúböszörményi Járási Hivatal (székhelye: Hajdúböszörmény)
Hajdúböszörményi járás
Hajdúnánási járás
9.4. Hajdúszoboszlói Járási Hivatal (székhelye: Hajdúszoboszló)
Hajdúszoboszlói járás
9.5. Püspökladányi Járási Hivatal (székhelye: Püspökladány)
Püspökladányi járás
10. HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Eger)
10.1. Egri Járási Hivatal (székhelye: Eger)
Bélapátfalvai járás
Egri járás
Pétervásárai járás
10.2. Füzesabonyi Járási Hivatal (székhelye: Füzesabony)
Füzesabonyi járás
10.3. Gyöngyösi Járási Hivatal (székhelye: Gyöngyös)
Gyöngyösi járás
10.4. Hatvani Járási Hivatal (székhelye: Hatvan)
Hatvani járás
10.5. Hevesi Járási Hivatal (székhelye: Heves)
Hevesi járás
11. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Szolnok)
11.1. Jászberényi Járási Hivatal (székhelye: Jászberény)
Jászapáti járás
Jászberényi járás
11.2. Kunszentmártoni Járási Hivatal (székhelye: Kunszentmárton)
Kunszentmártoni járás
11.3. Szolnoki Járási Hivatal (székhelye: Szolnok)
Szolnoki járás
11.4. Szolnoki Járási Hivatal Mezőtúri Földügyi Kirendeltsége (székhelye: Mezőtúr)
Mezőtúri járás
11.5. Tiszafüredi Járási Hivatal (székhelye: Tiszafüred)
Tiszafüredi járás
11.6. Törökszentmiklósi Járási Hivatal (székhelye: Törökszentmiklós)
Kunhegyesi járás
Törökszentmiklósi járás
11.7. Karcagi Járási Hivatal (székhelye: Karcag)
Karcagi járás
12. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Tatabánya)
12.1. Esztergomi Járási Hivatal (székhelye: Esztergom)
Esztergomi járás
12.2. Komáromi Járási Hivatal (székhelye: Komárom)
Kisbéri járás
Komáromi járás
12.3. Tatai Járási Hivatal (székhelye: Tata)
Tatai járás
12.4. Tatabányai Járási Hivatal (székhelye: Tatabánya)
Oroszlányi járás
Tatabányai járás
13. NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Salgótarján)
13.1. Balassagyarmati Járási Hivatal (székhelye: Balassagyarmat)
Balassagyarmati járás
Szécsényi járás
13.2. Pásztói Járási Hivatal (székhelye: Pásztó)
Pásztói járás
13.3. Rétsági Járási Hivatal (székhelye: Rétság)
Rétsági járás
13.4. Salgótarjáni Járási Hivatal (székhelye: Salgótarján)
Bátonyterenyei járás
Salgótarjáni járás
14. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Budapest)
14.1. Budakeszi Járási Hivatal (székhelye: Budapest)
Budakeszi járás
Pilisvörösvári járás
14.2. Érdi Járási Hivatal (székhelye: Érd)
Érdi járás
14.3. Ceglédi Járási Hivatal (székhelye: Cegléd)
Ceglédi járás
14.4. Nagykőrösi Járási Hivatal (székhelye: Nagykőrös)
Nagykőrösi járás
14.5. Dabasi Járási Hivatal (székhelye: Dabas)
Dabasi járás
Gyáli járás
14.6. Gödöllői Járási Hivatal (székhelye: Gödöllő)
Aszódi járás
Gödöllői járás
14.7. Monori Járási Hivatal (székhelye: Monor)
Monori járás
Vecsési járás
14.8. Nagykátai Járási Hivatal (székhelye: Nagykáta)
Nagykátai járás
14.9. Ráckevei Járási Hivatal (székhelye: Ráckeve)
Ráckevei járás
Szigetszentmiklósi járás
14.10. Szentendrei Járási Hivatal (székhelye: Szentendre)
Szentendrei járás
14.11. Váci Járási Hivatal (székhelye: Vác)
Szobi járás
Váci járás
14.12. Dunakeszi Járási Hivatal (székhelye: Dunakeszi)
Dunakeszi járás
15. SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Kaposvár)
15.1. * Fonyódi Járási Hivatal (székhelye: Fonyód)
Fonyódi járás
15.2. Barcsi Járási Hivatal (székhelye: Barcs)
Barcsi járás
15.3. Kaposvári Járási Hivatal (székhelye: Kaposvár)
Kaposvári járás
15.4. Marcali Járási Hivatal (székhelye: Marcali)
Marcali járás
15.5. Nagyatádi Járási Hivatal (székhelye: Nagyatád)
Csurgói járás
Nagyatádi járás
15.6. Siófoki Járási Hivatal (székhelye: Siófok)
Siófoki járás
Tabi járás
16. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Nyíregyháza)
16.1. Fehérgyarmati Járási Hivatal (székhelye: Fehérgyarmat)
Fehérgyarmati járás
16.2. Kisvárdai Járási Hivatal (székhelye: Kisvárda)
Kisvárdai járás
Záhonyi járás
16.3. Mátészalkai Járási Hivatal (székhelye: Mátészalka)
Csengeri járás
Mátészalkai járás
16.4. Nyírbátori Járási Hivatal (székhelye: Nyírbátor)
Nyírbátori járás
16.5. Nyíregyházi Járási Hivatal (székhelye: Nyíregyháza)
Baktalórántházai járás
Ibrányi járás
Kemecsei járás
Nagykállói járás
Nyíregyházai járás
Tiszavasvári járás
16.6. Vásárosnaményi Járási Hivatal (székhelye: Vásárosnamény)
Vásárosnaményi járás
17. TOLNA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Szekszárd)
17.1. Bonyhádi Járási Hivatal (székhelye: Bonyhád)
Bonyhádi járás
17.2. Dombóvári Járási Hivatal (székhelye: Dombóvár)
Dombóvári járás
17.3. Paksi Járási Hivatal (székhelye: Paks)
Paksi járás
17.4. Szekszárdi Járási Hivatal (székhelye: Szekszárd)
Szekszárdi járás
Tolnai járás
17.5. Tamási Járási Hivatal (székhelye: Tamási)
Tamási járás
18. VAS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Szombathely)
18.1. Celldömölki Járási Hivatal (székhelye: Celldömölk)
Celldömölki járás
18.2. Körmendi Járási Hivatal (székhelye: Körmend)
Körmendi járás
Szentgotthárdi járás
18.3. Sárvári Járási Hivatal (székhelye: Sárvár)
Sárvári járás
18.4. Szombathelyi Járási Hivatal (székhelye: Szombathely)
Kőszegi járás
Szombathelyi járás
18.5. Vasvári Járási Hivatal (székhelye: Vasvár)
Vasvári járás
19. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Veszprém)
19.1. Ajkai Járási Hivatal (székhelye: Ajka)
Ajkai járás
Devecseri járás
19.2. Balatonfüredi Járási Hivatal (székhelye: Balatonfüred)
Balatonfüredi járás
19.3. Pápai Járási Hivatal (székhelye: Pápa)
Pápai járás
19.4. Tapolcai Járási Hivatal (székhelye: Tapolca)
Sümegi járás
Tapolcai járás
19.5. Veszprémi Járási Hivatal (székhelye: Veszprém)
Balatonalmádi járás
Várpalotai járás
Veszprémi járás
Zirci járás
20. ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (székhelye: Zalaegerszeg)
20.1. Keszthelyi Járási Hivatal (székhelye: Keszthely)
Keszthelyi járás
20.2. Lenti Járási Hivatal (székhelye: Lenti)
Lenti járás
20.3. Letenyei Járási Hivatal (székhelye: Letenye)
Letenyei járás
20.4. Nagykanizsai Járási Hivatal (székhelye: Nagykanizsa)
Nagykanizsai járás
20.5. Zalaegerszegi Járási Hivatal (székhelye: Zalaegerszeg)
Zalaegerszegi járás
20.6. Zalaszentgróti Járási Hivatal (székhelye: Zalaszentgrót)
Zalaszentgróti járás
1. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Alsó-Tápió-vidéki
2. Budai-hegyek
3. Budapesti
4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki
5. Dél-Vértesi
6. Gerecsei
7. Gerecse-Vértesi
8. Gödöllői-dombság
9. Mezőföldi
10. Mezőföld-Sárrét
11. Nagykőrösi
12. Pilisi-Visegrádi
13. Pilismaróti
14. Pusztavacsi
15. Súri-Bakonyaljai
16. Szentendrei
2. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Bakonyszentlászlói
2. Balatonfüredi
3. Devecseri
4. Farkasgyepűi
5. Kab-hegyi
6. Keszthelyi-hegység
7. Pápai
8. Tapolcai
9. Várpalotai
10. Zirci
3. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Alpokaljai
2. Alsó-Őrségi
3. Dél-Hansági
4. Észak-Hanság és Szigetközi
5. Felső-Kemenesháti
6. Felső-Őrségi és Vendvidéki
7. Gyöngyös-Pinka-menti
8. Győri
9. Kemenesi cser
10. Körmendi
11. Pannonhalmi-Téti
12. Rábaközi-Iváni cser
13. Répce-síki
14. Sárvár-Celldömölki
15. Sopron-Fertőmelléki
4. Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Surdi
2. Baki
3. Bánokszentgyörgyi
4. Nagykanizsai
5. Keszthelyi
6. Lenti
7. Letenyei
8. Szentgyörgyvölgyi
9. Zalacsányi
10. Zalaegerszegi
11. Zalakomári
5. Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Barcsi
2. Igali
3. Iharosi
4. Kaszói
5. Kelet-Zselic
6. Lábodi
7. Marcali
8. Nagyatádi
9. Nagybajomi
10. Nyugat-Ormánsági
11. Nyugat-Zselic
12. Somogyvári
13. Zamárdi
6. Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Bátaszék-Bonyhádi
2. Bédai
3. Dél-Baranyai
4. Gemenci
5. Hetvehelyi
6. Hőgyészi
7. Kárászi
8. Kisvaszari
9. Nagydorogi
10. Pécsi
11. Pécsváradi
12. Pincehelyi
13. Sásdi
14. Sellyei
15. Szigetvári
16. Tamási
17. Vajszlói
7. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Alsó-Duna-menti
2. Ásotthalmi
3. Bajai
4. Bugaci
5. Harkakötönyi
6. Kecskeméti
7. Kelebiai
8. Kiskőrösi
9. Kiskunhalasi
10. Kisteleki
11. Körös-Maros közi
12. Körös-vidéki
13. Közép-Duna-menti
14. Marosszög-Csanádi
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Baktalórántházai
2. Debrecen-Halápi
3. Guthi
4. Hajdúhát-Bihari
5. Közép-Tiszai
6. Nyírbátori
7. Nyíregyházi
8. Rétköz-Beregi
9. Szatmár-Nagyecsedi
10. Szolnok-Jászsági
9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Alsó-Hegyközi
2. Bánhorváti
3. Bodrogközi
4. Csereháti
5. Dél-Borsodi
6. Dél-Bükki
7. Erdőbényei
8. Erdőhorváti
9. Felső-Hegyközi
10. Fónyi
11. Gömöri
12. Gönci
13. Hernádvölgyi
14. Jósvafői
15. Lillafüredi
16. Parasznyai
17. Sárospataki
18. Szendrői
19. Szerencsi
20. Tornai
10. Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala
Erdőtervezési körzet neve
1. Berceli
2. Diósjenő-Királyréti
3. Egri
4. Felsőtárkányi
5. Gyöngyössolymosi
6. Hatvan-Hevesi
7. Kelet-Cserháti
8. Kemencei
9. Kiskörei
10. Nagybátonyi
11. Nagymarosi
12. Nyugat-Borsodi
13. Parádi
14. Pétervásárai
15. Romhányi
16. Salgótarjáni
17. Szécsényi
18. Szilvásváradi
19. Tarnaleleszi
20. Váci
21. Verpeléti
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok illetékessége az alábbiakban meghatározott járások illetékességi területére terjed ki.
1. Baranya megye
1.1. Komlói Járási Hivatal
Komlói járás
Pécsváradi járás
Hegyháti járás
1.2. Mohácsi Járási Hivatal
Bólyi járás
Mohácsi járás
1.3. Pécsi Járási Hivatal
Pécsi járás
1.4. Siklósi Járási Hivatal
Sellyei járás
Siklósi járás
1.5. Szigetvári Járási Hivatal
Szigetvári járás
Szentlőrinci járás
2. Bács-Kiskun megye
2.1. Bajai Járási Hivatal
Bajai járás
2.2. Kalocsai Járási Hivatal
Kalocsai járás
Kunszentmiklósi járás
Kiskőrösi járás
2.3. Kecskeméti Járási Hivatal
Kecskeméti járás
Tiszakécskei járás
2.4. Kiskunfélegyházi Járási Hivatal
Kiskunfélegyházi járás
Kiskunmajsai járás
2.5. Kiskunhalasi Járási Hivatal
Kiskunhalasi járás
jánoshalmai járás
Bácsalmási járás
3. Békés megye
3.1. Békéscsabai Járási Hivatal
Békéscsabai járás
Békési járás
3.2. Gyomaendrődi Járási Hivatal
Gyomaendrődi járás
Szarvasi járás
Szeghalmi járás
3.3. Gyulai Járási Hivatal
Gyulai járás
Sarkadi járás
3.4. Orosházi Járási Hivatal
Orosházi járás
Mezőkovácsházai járás
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
4.1. Edelényi Járási Hivatal
Edelényi járás
Putnoki járás
Ózdi járás
Kazincbarcikai járás
4.2. Encsi Járási Hivatal
Encsi járás
Gönci járás
Szikszói járás
4.3. Mezőkövesdi Járási Hivatal
Mezőkövesdi járás
Mezőcsáti járás
Tiszaújvárosi járás
4.4. Miskolci Járási Hivatal
Miskolci járás
Szerencsi járás
4.5. Sárospataki Járási Hivatal
Sárospataki járás
Cigándi járás
Sátoraljaújhelyi járás
Tokaji járás
5. Csongrád megye
5.1. Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal
Hódmezővásárhelyi járás
Makói járás
5.2. Kisteleki Járási Hivatal
Kisteleki járás
Mórahalmi járás
5.3. Szegedi Járási Hivatal
Szegedi járás
5.4. Szentesi Járási Hivatal
Csongrádi járás
Szentesi járás
6. Fejér megye
6.1. Bicskei Járási Hivatal
Bicskei járás
Gárdonyi járás
Móri járás
6.2. Dunaújvárosi Járási Hivatal
Dunaújvárosi járás
Martonvásári járás
Sárbogárdi járás
6.3. Székesfehérvári Járási Hivatal
Enyingi járás
Székesfehérvári járás
7. Győr-Moson-Sopron megye
7.1. Csornai Járási Hivatal
Csornai járás
Kapuvári járás
7.2. Győri Járási Hivatal
Győri járás
Téti járás
Pannonhalmi járás
7.3. Mosonmagyaróvári Járási Hivatal
Mosonmagyaróvári járás
7.4. Soproni Járási Hivatal
Soproni járás
8. Hajdú-Bihar megye
8.1. Berettyóújfalui Járási Hivatal
Berettyóújfalui járás
8.2. Debreceni Járási Hivatal
Debreceni járás
Nyíradonyi járás
8.3. Derecskei Járási Hivatal
Derecskei járás
Hajdúszoboszlói járás
8.4. Hajdúböszörményi Járási Hivatal
Hajdúböszörményi járás
Balmazújvárosi járás
8.5. Hajdúnánási Járási Hivatal
Hajdúnánási járás
Hajdúhadházi járás
8.6. Püspökladányi Járási Hivatal
Püspökladányi járás
9. Heves megye
9.1. Egri Járási Hivatal
Egri járás
Bélapátfalvai járás
Pétervásárai járás
9.2. Füzesabonyi Járási Hivatal
Füzesabonyi járás
9.3. Gyöngyösi Járási Hivatal
Gyöngyösi járás
Hatvani járás
9.4. Hevesi Járási Hivatal
Hevesi járás
10. Jász-Nagykun-Szolnok megye
10.1. Jászberényi Járási Hivatal
Jászberényi járás
Jászapáti járás
10.2. Karcagi Járási Hivatal
Karcagi járás
Tiszafüredi járás
Kunhegyesi járás
10.3. Mezőtúri Járási Hivatal
Mezőtúri járás
Kunszentmártoni járás
10.4. Szolnoki Járási Hivatal
Szolnoki járás
Törökszentmiklósi járás
11. Komárom-Esztergom megye
11.1. Esztergomi Járási Hivatal
Esztergomi járás
11.2. Kisbéri Járási Hivatal
Kisbéri járás
Komáromi járás
11.3. Tatabányai Járási Hivatal
Tatabányai járás
Tatai járás
Oroszlányi járás
12. Nógrád megye
12.1. Balassagyarmati Járási Hivatal
Balassagyarmati járás
Rétsági járás
12.2. Pásztói Járási Hivatal
Pásztói járás
Bátonyterenyei járás
12.3. Salgótarjáni Járási Hivatal
Salgótarjáni járás
Szécsényi járás
13. Pest megye
13.1. Ceglédi Járási Hivatal
Ceglédi járás
Nagykőrösi járás
13.2. Dabasi Járási Hivatal
Dabasi járás
Gyáli járás
13.3. Érdi Járási Hivatal
Székhely: Érd
Budakeszi járás
Érdi járás
Pilisvörösvári járás
Szentendrei járás
Székhely: Budapest, XIII. kerület
I. kerület
V. kerület
VI. kerület
VII. kerület
VIII. kerület
IX. kerület
XI. kerület
XII. kerület
XVIII. kerület
XIX. kerület
XX. kerület
XXI. kerület
XXII. kerület
XXIII. kerület
13.4. Gödöllői Járási Hivatal
Székhely: Gödöllő
Gödöllői járás
Aszódi járás
Székhely: Budapest, XIII. kerület
II. kerület
III. kerület
IV. kerület
X. kerület
XIII. kerület
XIV. kerület
XV. kerület
XVI. kerület
XVII. kerület
13.5. Monori Járási Hivatal
Monori járás
Nagykátai járás
Vecsési járás
13.6. Ráckevei Járási Hivatal
Ráckevei járás
Szigetszentmiklósi járás
13.7. Váci Járási Hivatal
Váci járás
Szobi járás
Dunakeszi járás
14. Somogy megye
14.1. Kaposvári Járási Hivatal
Kaposvári járás
14.2. Marcali Járási Hivatal
Marcali járás
Fonyódi járás
14.3. Nagyatádi Járási Hivatal
Nagyatádi járás
Barcsi járás
Csurgói járás
14.4. Siófoki Járási Hivatal
Siófoki járás
Tabi járás
15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
15.1. Fehérgyarmati-Vásárosnaményi Járási Hivatal
Fehérgyarmati járás
Vásárosnaményi járás
15.2. Ibrányi Járási Hivatal
Ibrányi járás
Kemecsei járás
Baktalórántházai járás
15.3. Kisvárdai Járási Hivatal
Kisvárdai járás
Záhonyi járás
15.4. Mátészalkai Járási Hivatal
Mátészalkai járás
Csengeri járás
15.5. Nyírbátori Járási Hivatal
Nyírbátori járás
Nagykállói járás
15.6. Nyíregyházi Járási Hivatal
Nyíregyházi járás
Tiszavasvári járás
16. Tolna megye
16.1. Bonyhádi Járási Hivatal
Bonyhádi járás
Paksi járás
Szekszárdi járás
Tolnai járás
16.2. Tamási Járási Hivatal
Dombóvári járás
Tamási járás
17. Vas megye
17.1. Celldömölki Járási Hivatal
Celldömölki járás
17.2. Körmendi Járási Hivatal
Körmendi járás
Szentgotthárdi járás
17.3. Sárvári Járási Hivatal
Sárvári járás
Vasvári járás
17.4. Szombathelyi Járási Hivatal
Szombathelyi járás
Kőszegi járás
18. * Veszprém megye
18.1. Devecseri Járási Hivatal
Ajkai járás
Devecseri járás
18.2. Pápai Járási Hivatal
Pápai járás
18.3. Tapolcai Járási Hivatal
Tapolcai járás
Sümegi járás
18.4. Veszprémi Járási Hivatal
Veszprémi járás
Balatonfüredi járás
Balatonalmádi járás
Várpalotai járás
Zirci járás
19. Zala megye
19.1. Keszthelyi Járási Hivatal
Keszthelyi járás
Zalaszentgróti járás
19.2. Lenti Járási Hivatal
Lenti járás
19.3. Nagykanizsai Járási Hivatal
Nagykanizsai járás
Letenyei járás
19.4. Zalaegerszegi Járási Hivatal
Zalaegerszegi járás
I. Vetőmagokat érintő feladatok
| A | B | ||
| 1. | Járási hivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Békéscsabai Járási Hivatal | Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye | |
| 3. | Debreceni Járási Hivatal | Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 4. | Győri Járási Hivatal | Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye | |
| 5. | Pécsi Járási Hivatal | Baranya, Somogy és Tolna megye | |
| 6. | Székesfehérvári Járási Hivatal | a fővárosra, Fejér és Veszprém megyére, valamint Pest megye Dunától nyugatra eső részére, | |
| 7. | Szolnoki Járási Hivatal | Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye, valamint Pest megye Dunától keletre eső részére, | |
| 8. | Szombathelyi Járási Hivatal | Vas és Zala megye |
II. Kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok
| A | B | ||
| 1. | Járási hivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Békéscsabai Járási Hivatal | Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye | |
| 3. | Debreceni Járási Hivatal | Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 4. | Pécsi Járási Hivatal | Baranya, Somogy és Tolna megye | |
| 5. | Szolnoki Járási Hivatal | Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye, valamint a főváros | |
| 6. | Szombathelyi Járási Hivatal | Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye |
III. Erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok
| A | B | ||
| 1. | Járási hivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Debreceni Járási Hivatal | Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 3. | Győri Járási Hivatal | Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megye | |
| 4. | Pécsi Járási Hivatal | Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Somogy és Tolna megye | |
| 5. | Székesfehérvári Járási Hivatal | Fejér, Heves, Nógrád, Pest és Veszprém megyére |
