A Kormány
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7., 24., 26-27. és 29. pontjában,
a 2. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § g), i)-l) és q)-s) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7. pontjában,
a 3. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a 4. és 5. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 7. és 29. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kát. R.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelező átvételi rendszerben a KÁT termelő jogosult a Hivatal 6. § szerinti határozatában foglaltaknak megfelelő mennyiségű villamos energiát a Befogadónak átadni, a Befogadó köteles azt befogadni, valamint a KÁT termelővel a villamos energia ellenértékét a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kötelező átvételi mérlegkörben elszámolni. A KÁT termelők a kötelező átvételi mérlegkörön belül menetrendadással kapcsolatos jogaik közös gyakorlása és kötelezettségeik közös teljesítése céljából összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást köthetnek a kötelező átvételi mérlegkör felelősével. A kötelező átvételi mérlegkör felelőse a KÁT termelők kezdeményezésére köteles a megállapodást megkötni, ha a megállapodásban részes KÁT termelők maguk közül kijelölik az összevont menetrendet adó KÁT termelőt. Ha a KÁT termelők rendszerszintű szolgáltatási szerződéssel is rendelkeznek, csak akkor jogosultak összevont menetrendadásra, ha a rendszerszintű szolgáltatási és az összevont menetrendadási csoport tagjai megegyeznek. Ha egy KÁT termelő az erőműegységeit összevontan kívánja kezelni, akkor köteles a Befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást megkötni.”
(2) A Kát. R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bázisárak alapján a Hivatal minden évben elvégzi az 5. számú mellékletben meghatározott számítást, és a honlapján a tárgyév január hónapjának 10. munkanapjáig közzéteszi a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi árakat és azok időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát.”
(3) A Kát. R. 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az e rendelet szerinti kötelező átvételre jogosult termelő kérheti, hogy a kötelező átvétel keretében történő támogatás helyett a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti prémium típusú támogatásban részesüljön. Ebben az esetben az alkalmazandó támogatott ár a termelőre vonatkozó aktuális kötelező átvételi árak időben egyenletes termelés melletti átlagával egyezik meg. A kötelező átvételi rendszerbe való visszalépésre nincs lehetőség.”
(4) A Kát. R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az 1. § (6) bekezdése szerinti esetekben a KÁT termelőnek a kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének megállapítása céljából a Hivatal honlapján közzétett formanyomtatvány alapján kérelmet (a továbbiakban: kérelem) kell benyújtania a Hivatalhoz.
(2) A kötelező átvételre való jogosultság megszűnik, ha a villamosenergia-termelés nem kezdődik meg a kereskedelmi üzem megkezdésének a kérelemben meghatározott, tervezett időpontjától számított három - 2016. január 1-jét követően benyújtott, napelemes erőműre vonatkozó kérelem esetén egy - éven belül.
(3) A KÁT termelő a kérelméhez csatolni köteles azokat a hitelt érdemlő dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy milyen fajtájú és összegű más támogatást (így különösen beruházási támogatás, adómentesség vagy adókedvezmény, egyéb közvetlen ártámogatás vagy kedvezményes csatlakozási díj) vett, vesz vagy tervez igénybe venni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemhez mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj Hivatal részére történő befizetésének pénzintézeti igazolását.
(5) Ha egy adott beruházás a VET 11. § (7) bekezdése szerinti, a kötelező átvételi jogosultságát megállapító határozatban figyelembe vettől eltérő mértékű egyéb támogatásban részesül, akkor a Hivatal e beruházás esetében az indokolt beruházási költség és az egyéb támogatás aránya alapján módosított kötelező átvételi időtartamot határoz meg. A Hivatal a támogatások jelenértékét veszi figyelembe, ha egy beruházás több éven keresztül kap egyéb támogatást. Ha az egyéb támogatás mértéke megváltozik, a KÁT termelőnek a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül kérnie kell a Hivataltól a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat módosítását.
(6) Kötelező átvételi jogosultság nem állapítható meg azon termelő javára, akinek esetében a 9/A. § szerinti kizáró okok valamelyike fennáll.
(7) A kötelező átvételi mérlegkörbe való belépés a próbaüzem kezdetétől lehetséges. A Befogadó a Hivatal határozatában megállapított időtartam és a kötelező átvételre kerülő éves villamosenergia-mennyiség szorzataként számított összes kötelező átvételre kerülő villamosenergia-mennyiséget (a továbbiakban: összes átveendő energia) folyamatosan - éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül - veszi át. A kötelező átvételi jogosultság a kötelező átvételre meghatározott időtartam leteltével vagy az összes átveendő energia értékesítésével egyaránt megszűnik.
(8) A biomasszából vagy biogázból villamos energiát termelő KÁT termelő a Hivatal határozata alapján a kötelező átvétel keretében történő értékesítést akkor kezdheti meg, ha a Hivatal és a Befogadó felé hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az erőműegység hatásfoka eléri a 7. számú mellékletben meghatározott értékeket. E bekezdés szempontjából biomasszából vagy biogázból villamos energiát termelő KÁT termelő esetében nem minősül az értékesítés megkezdésének, ha a KÁT termelő korábban már a kötelező átvételi rendszerben értékesített.
(9) A KÁT termelő a körülmények jelentős megváltozása esetén, kizárólag a telephely meghatározása tekintetében és a határozat kiadását követő 6 hónapon belül kérheti a Hivataltól a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat módosítását. A 2016. december 31-ig kiadott határozatok tekintetében e bekezdésben írt jogosultságot 2017. december 31-ig lehet gyakorolni függetlenül attól, hogy a határozat kiadásától számítva a 6 hónapos időtartam már eltelt.”
(5) A Kát. R. 7. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Ha valamely KÁT termelő erőműegysége vonatkozásában a menetrend nem, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen kerül megadásra, akkor az összevont menetrend a megállapodásban részes többi erőműegység menetrendjeinek összege lesz, és a (4) bekezdés szerinti szabályozási pótdíj nem kerül alkalmazásra. Ha a megállapodásban részes KÁT termelők összes erőműegysége vonatkozásában a menetrend nem, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen kerül megadásra, akkor a (4) bekezdés szerinti szabályozási pótdíj az összevont menetrendre kerül kirovásra.”
(6) A Kát. R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KÁT termelő köteles az (1) bekezdés szerinti határozatban megállapított villamosenergia-mennyiség minden kWh-ja után az általa kapott, a rá vonatkozó kötelező átvételi árak és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti referencia piaci árak különbségét visszatéríteni a Befogadónak.”
2. § (1) A Kát. R. 1. § (1) bekezdésében, 2. § (1) bekezdés o) pontjában, 3. § (15) bekezdésében, 7. § (3), (5), (6) és (7) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, (3), (3a) és (6) bekezdésében, 4. számú melléklet I. rész 1. pontjában, 4. számú melléklet II. részében valamint 8. számú mellékletében az „az Értékesítő” szövegrész helyébe az „a KÁT termelő” szöveg lép.
(2) A Kát. R. 2. § (1) bekezdés e) és m) pontjában, 3. § (6) bekezdésében, 7. § (8) bekezdésében és 11. § (15) bekezdésében az „Értékesítő” szövegrész helyébe a „KÁT termelő” szöveg lép.
(3) A Kát. R. 3. § (9) bekezdésében, 4. § (9) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 9. § (5) bekezdésében, valamint 4. számú melléklet II. rész 5. pontjában az „az Értékesítőnek” szövegrész helyébe az „a KÁT termelőnek” szöveg lép.
(4) A Kát. R. 4. § (10) bekezdésében az „az Értékesítőt” szövegrész helyébe az „a KÁT termelőt” szöveg lép.
(5) A Kát. R. 7. § (1), (4) és (9) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, valamint 4. számú melléklet II. rész 4. pontjában az „Az Értékesítő” szövegrész helyébe az „A KÁT termelő” szöveg lép.
(6) A Kát. R. 7. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdése” szöveg lép.
(7) A Kát. R. 7. § (4), (5), (6) és (7) bekezdésében az „engedélyes Értékesítő” szövegrész helyébe az „engedélyes KÁT termelő” szöveg lép.
(8) A Kát. R. 7. § (8) bekezdésében az „Értékesítőkkel” szövegrész helyébe a „KÁT termelőkkel” szöveg, az „Értékesítők” szövegrész helyébe a „KÁT termelők” szöveg lép.
(9) A Kát. R. 9. § (1) bekezdés d) pontjában az „az Értékesítővel” szövegrész helyébe az „a KÁT termelővel” szöveg lép.
(10) A Kát. R. 11. § (1) és (15) bekezdésében az „Értékesítőkre” szövegrész helyébe a „KÁT termelőkre” szöveg lép.
(11) A Kát. R. 11/A. §-ában az „Az Értékesítők” szövegrész helyébe az „A KÁT termelők” szöveg lép.
(12) A Kát. R. 4. számú melléklet I. rész 4. pontjában a „valamint behajtási költségátalányt” szövegrész helyébe a „valamint a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt” szöveg lép.
(13) A Kát. R. 4. számú melléklet II. rész 1. pontjában az „Az Értékesítő” szövegrészek helyébe az „A KÁT termelő” szöveg lép.
(14) A Kát. R. 5. számú melléklet 3. pontjában a „Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan, a tárgyévet megelőző évben havonta közzétett” szövegrész helyébe a „Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan havonta közzétett” szöveg lép.
(15) A Kát. R. 8. számú mellékletében az „Értékesítőnként” szövegrész helyébe a „KÁT termelőnként” szöveg lép.
3. § Hatályát veszti a Kát. R. 7. § (3) bekezdésében az „Az élelmiszer-biztonsági szerv a biomasszának az Értékesítő nyilatkozatának megfelelő minőségét szúrópróba-szerűen ellenőrzi.” szövegrész.
4. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) II. Fejezete a következő 5/A. és 5/B. alcímmel egészül ki:
„5/A. Az energetikai szakreferens
7/A. § (1) Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a
a) 400 000 kWh villamos energiát,
b) 100 000 m3 földgázt vagy
c) 3 400 GJ hőmennyiséget.
(2) Az energetikai szakreferens
a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében,
b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban,
c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról,
d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében,
e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz,
f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.
7/B. § (1) A természetes személy energetikai szakreferens a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
(3) A szakmai gyakorlatra, valamint annak igazolására a 23. § rendelkezései irányadók.
5/B. A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a közintézmények energiahatékonyságának elősegítése
7/C. § (1) A Kormány a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatainak ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáit a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, valamint a 10. mellékletben meghatározott települések (fővárosi kerületek) - a megyeszékhelyek kivételével - járási hivatalaiban kell létrehozni.
(3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáinak székhelyét és illetékességét a 10. melléklet határozza meg.
(4) A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai irányítását a miniszter látja el. A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a miniszter közötti kapcsolattartásért Budapest Főváros Kormányhivatala felelős.
(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § h) pontjában meghatározott hatáskört a miniszter gyakorolja.
7/D. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézményekkel kapcsolatos feladatai körében
a) a közintézmények számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít,
b) az önkormányzatokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn,
c) ösztönzi a közintézményeket, hogy regionális és helyi szinten energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert hozzanak létre,
d) szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez,
e) szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős számára az épület energiafogyasztási adatainak bejelentésével kapcsolatban,
f) közreműködik a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásában,
g) közreműködik a megyei területfejlesztési program kidolgozásában,
h) megkeresés esetén közreműködik energiabeszerzési szerződések megkötésénél,
i) megkeresés esetén a közintézmény érdekében tanácsot ad energiabeszerzési szerződések és energiaszámlák ellenőrzésében,
j) megkeresés esetén szakmai támogatást nyújt energetikai beszerzések esetén.
(2) A Nemzeti Energetikusi Hálózat a vállalkozásokkal kapcsolatos feladatai körében
a) a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,
b) ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására.
(3) A Nemzeti Energetikusi Hálózat a lakossággal kapcsolatos feladatai körében
a) ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét,
b) tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról.
(4) A Nemzeti Energetikusi Hálózat egyéb feladatai körében
a) gondoskodik egyes alternatív szakpolitikai intézkedésekből származó megtakarítások szükség szerinti monitoringjáról, valamint az intézkedések ellenőrzéséről,
b) közreműködik a helyi szintű energiabiztonsági válsághelyzetek kezelésében.
7/E. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáiban szakmai tanácsadással foglalkozó személy a 12. melléklet A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.
(2) A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe.
7/F. § A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős az épület energiafogyasztási adatait havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő 5. napon jelenti be.”
5. § (1) Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 8. melléklet I. része tartalmazza.”
(2) Az R. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyes szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításért felelős végrehajtó hatóságokat a 8. melléklet II. része tartalmazza.”
6. § (1) Az R. 13. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az energetikai auditnak ki kell terjednie)
„e) az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére.”
(2) Az R. 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az energetikai auditálás az MSZ EN 16247-1, -2, -3, -4 szabvány alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatatására irányuló jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett.”
7. § Az R. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet felelős
a) a jogszabályi előírásoknak való megfelelésért,
b) az általa készített audit szakszerűségéért, költséghatékonyságáért és
c) a valós állapotnak megfelelő tartalomért.”
8. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet a Hivatal megkeresésére köteles a vizsgálatra kiválasztott energetikai audittal kapcsolatos megjelölt adatokat, egyéb kiegészítő tájékoztatást a Hivatal számára megadni. A Hivatal kérésére az energetikai audit teljes iratanyagát meg kell küldeni. Ha az energetikai auditot és a kapcsolódó dokumentációt az energetikai auditor vagy az energetikai auditáló szervezet nem adja át, az az auditálásra kötelezettől, vagy az audit elkészíttetésére megbízást adó egyéb személytől is bekérhető.
(2) A Hivatal az ellenőrzés megkezdéséről nem köteles értesítést küldeni.”
9. § Az R. 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az energetikai audit ellenőrzése során)
„a) az energetikai auditálás folyamata, az energetikai audit megállapításai, számítási részeredményei és a végeredmény igazolása, az ezek alapján megfogalmazott javaslat indokoltsága, valamint”
10. § Az R. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal a bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül dönt a névjegyzékbe vételről, ha a bejelentő a névjegyzékbe vételi feltételeknek megfelel, és e tényről határozat megküldésével értesíti a bejelentőt. A Hivatal a bejelentő számára a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.”
11. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az energetikai auditor bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditor
a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b) a szakképzettséget igazoló oklevelének hiteles másolatát,
c) szakmai gyakorlatának igazolását,
d) a szakmai vizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolását,
e) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
f) erkölcsi bizonyítványát, valamint
g) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(2) Az energetikai auditáló szervezet bejelentésének tartalmaznia kell az energetikai auditáló szervezet
a) névjegyzékben feltüntetendő adatait,
b) energetikai auditor tagjának vagy alkalmazottjának nevét, névjegyzéki jelölését,
c) igazolását a regisztrációs díj megfizetéséről,
d) nyilatkozatát a bejelentés tartalmának valódiságáról, a névjegyzékbe vételi feltételek teljesítéséről, valamint a csatolt iratmásolatok valódiságáról.
(3) A Hivatal kétség esetén bekérheti az eredeti dokumentumokat is.
(4) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet a névjegyzékben szereplő adatainak változása esetén a névjegyzékbe való bejegyzés érdekében 5 napon belül tájékoztatja a Hivatalt.
(5) Az energetikai auditor és az energetikai auditáló szervezet, ha tevékenységét megszünteti, a megszüntetésre vonatkozó döntést követő 5 napon belül bejelenti a Hivatalnak. E bejelentéssel kapcsolatos ügyintézésre az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
12. § (1) Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Energetikai auditor a 11. mellékletben meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező személy lehet.”
(2) Az R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szakmai gyakorlati időként a felsőfokú végzettség szint szerint a 12. mellékletben meghatározott időtartamú, a szakirányú szakképzettség megszerzését követően teljesített energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat fogadható el.”
13. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell a közreműködői tevékenységgel kapcsolatos feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyzettel és felszereltséggel.
(2) A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell:
a) olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése,
b) olyan elektronikus vizsgaszoftverrel,
ba) amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását,
bb) amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon,
bc) amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és
c) Informatikai Biztonsági Szabályzattal.
(3) A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.”
14. § Az R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A közreműködő szervezeti tevékenység végzéséhez szükséges engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a közreműködő szervezetek nyilvántartásában feltüntetendő adatokat, a kérelemhez mellékelni kell:
a) a működési és eljárási szabályzatot,
b) a szakmai vizsga és a megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szóló szabályzatot,
c) a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási módszertanról szóló szabályzatot és
d) nyilatkozatot a 25. §-ban meghatározott feltételek rendelkezésre állásáról.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szabályzatok nélkül benyújtott kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(3) A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés dokumentációját, valamint a vizsgadokumentációt a tanfolyam, a képzés és a vizsga zárását követő 10 munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére.”
15. § (1) Az R. 8. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 10. mellékletének helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az R. 11. mellékletének helyébe a 3. melléklet lép.
(4) Az R. a 4. mellékletben foglalt 12. melléklettel egészül ki.
16. § Az R.
a) 7. §-ában a „miniszter gondoskodik” szövegrész helyébe a „miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik” szöveg,
b) 11. § (3) bekezdésében az „az energiapolitikáért felelős miniszternek” szövegrész helyébe az „a miniszternek” szöveg,
c) 20. § (1) bekezdésében a „regisztráló szervezet” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,
d) 15. alcím címében az „Az energetikai auditorokat regisztráló” szövegrész helyébe az „A közreműködő” szöveg,
e) 22. § (2) bekezdésében az „elismerésére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti elismerése esetén vehető figyelembe” szöveg,
f) 24. §-ában a „regisztráló” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg,
g) 24. § a) pontjában az „és energetikai auditáló szervezetek regisztrálásával” szövegrész helyébe a „szakmai képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásával” szöveg,
h) 24. § c) pontjában a „regisztrálással” szövegrész helyébe a „közreműködő tevékenységgel” szöveg,
i) 2. melléklet 3.1. pontjában az „energiahatékonysági tervet” szövegrész helyébe az „energiamegtakarítási intézkedési tervet” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti az R.
a) 20. § (1) bekezdésben a „haladéktalanul” szövegrész,
b) 20. § (2) bekezdése.
18. § Nem lép hatályba a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Metár Kr.)
a) 6. § (3) bekezdésében, 1. melléklet címében, 1. melléklet 3. pontjában, 3. mellékletében a „zöld” szövegrész,
b) 14. § (2) bekezdésében „- a (4) bekezdés szerinti eltéréssel -” szövegrész.
19. § A Metár Kr. 1. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a magyarországi telephelyen megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására 2017. január 1-jét követően kérelmet benyújtókra terjed ki.
(2) Kormányközi megállapodás alapján a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására kiírt pályázatokon külföldi telephelyen termelt villamos energia is támogatható az adott pályázaton beszerzendő villamosenergia-mennyiség maximum 2%-áig, amennyiben a fizikai összeköttetés lehetséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti Kormányközi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy pályázaton támogatott, külföldi telephelyen termelt villamos energiát a megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának kiszámítása során Magyarország területén kell figyelembe venni.
(4) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a háztartási méretű kiserőműben termelt villamos energiára.
(5) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra.
(6) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 1. cikk (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott ágazatokban, illetve tevékenységekhez.
(7) E rendelet alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 4. cikk (1) bekezdés v) pontja szerinti határértéket meghaladóan nem nyújtható támogatás.”
20. § A Metár Kr. 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„5. § (1) A hálózatra csatlakozás során a biztonsági, a műszaki és a gazdasági szempontok összhangja érdekében az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a Befogadó és az erőműegység üzemeltetője a csatlakozási és az elszámolási pont kijelölésében köteles együttműködni és az elszámolási ponthoz tartozó képletet meghatározni.
(2) E rendelet alkalmazásában az erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt - kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket - főberendezés esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani.
(3) A kötelező átvétel és a prémium típusú támogatás megállapítása szempontjából az erőműegység névleges teljesítőképességének megállapításakor összevontan kell kezelni
a) a közös csatlakozási ponttal rendelkező létesítményeket, továbbá
b) azokat a szomszédos telephelyeket, amelyek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozások használatában vannak.
(4) Az új kérelmező kérelmének elbírálásakor az erőműegység összevont teljesítőképességét a (2) és (3) bekezdés szerint kell figyelembe venni.”
21. § A Metár Kr. 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Nem nyújtható kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatási rendszer keretében új támogatás olyan beruházáshoz kapcsolódóan, amelynek építési naplóját már ezen támogatások odaítélését megelőzően megnyitották vagy más módon dokumentálható, hogy a kivitelezés a támogatás odaítélését megelőzően megkezdődött.”
22. § (1) A Metár Kr. 10. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„10. § A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia a kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha
a) az erőműegység névleges teljesítőképessége 0,5 MW-nál kisebb (kivéve szélerőmű),
b) a kötelező átvételre való jogosultságát a Hivatal jogerős határozatban megállapította,
c) a termelés új beruházáshoz kapcsolódik, és
d) nem áll fenn a 20. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.”
(2) A Metár Kr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia a kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha
a) az erőműegység névleges teljesítőképessége 0,5 MW-nál kisebb (kivéve szélerőmű), vagy
b) az erőműegység jogszabály alapján demonstrációs projektnek minősül és a megvalósításhoz beruházási támogatásban is részesül,
valamint a kötelező átvételre való jogosultságát a Hivatal jogerős határozatban megállapította, a termelés új beruházáshoz kapcsolódik és nem áll fenn a 20. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.”
23. § (1) A Metár Kr. 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) Prémium típusú támogatásra bármely olyan - a vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesítő - megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő jogosult lehet, ahol a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés új beruházáshoz kapcsolódik.
(2) Az e rendelet szerint kötelező átvételre jogosult termelő a kötelező átvétel helyett választhatja a prémium típusú támogatást.
(3) A kötelező átvétel helyett prémium típusú támogatást választó, valamint az 1 MW alatti erőműegységben történő termelés esetében - szélerőművek kivételével - a támogatott árak az 1. melléklet szerinti támogatott bázisárakon alapulnak. A támogatás időtartamát és a támogatott villamos energia mennyiségét a Hivatal a vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg.
(4) Legalább 1 MW erőműegységben történő teljesítményű termelés, valamint a szélerőművek esetében a termelők pályázat útján nyerhetik el a prémium típusú támogatást.”
(2) A Metár Kr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Zöld prémiumra bármely olyan - a vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesítő - megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő jogosult lehet, ahol a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés új beruházáshoz kapcsolódik.
(2) Az e rendelet szerint kötelező átvételre jogosult termelő a kötelező átvétel helyett választhatja a zöld prémium típusú támogatást.
(3) A kötelező átvétel helyett zöld prémium típusú támogatást választó, valamint az 1 MW alatti erőműegységben történő termelés esetében - szélerőművek kivételével - a támogatott árak az 1. melléklet szerinti támogatott bázisárakon alapulnak. A támogatás időtartamát és a támogatott villamos energia mennyiségét a Hivatal a vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg.
(4) A legalább 1 MW teljesítményű erőműegységben történő termelés, valamint a szélerőművek esetében a termelők pályázat útján nyerhetik el a zöld prémium típusú támogatást.
(5) Barna prémiumra a biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműegységek lehetnek jogosultak. A barna prémiumra való jogosultságot a termelő kérelmére a Hivatal határozatban állapítja meg 5 évre és a támogatás mértékét évente felülvizsgálja.”
24. § (1) A Metár Kr. 17. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A prémium típusú támogatáshoz kapcsolódó támogatott árat pályázati eljárás keretében kell megállapítani, kivéve, ha az erőműegység névleges teljesítőképessége nem éri el az 1 MW-ot (kivéve szélerőmű).”
(2) A Metár Kr. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A prémium típusú támogatáshoz kapcsolódó támogatott árat pályázati eljárás keretében kell megállapítani, kivéve, ha az erőműegység
a) névleges teljesítőképessége nem éri el az 1 MW-ot (kivéve szélerőmű), vagy
b) barna prémiumra jogosult.”
25. § A Metár Kr. IV. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:
„IV. FEJEZET
A TÁMOGATÁSI ELJÁRÁS
10. A kötelező átvételi jogosultság és prémium típusú támogatás megállapítására vonatkozó eljárás
18. § (1) A Hivatal határozatában megállapítja a kötelező átvételre vagy a prémiumra jogosultra vonatkozóan
a) az alkalmazandó kötelező átvételi bázisárakat vagy támogatott bázisárat,
b) a támogatás alá eső villamos energia maximális mennyiségét,
c) a támogatás időtartamát és
d) azt a dátumot, ameddig az erőműegység kereskedelmi üzemét meg kell kezdeni.
(2) Ha az erőműegység kereskedelmi üzeme nem kezdődik meg az (1) bekezdés d) pontja szerinti időpontig, akkor a támogatási jogosultság elveszik.
(3) Ha az egyéb támogatás mértéke megváltozik, a KÁT termelőnek vagy a Premizált termelőnek a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül kérnie kell a Hivataltól a kötelező átvételi jogosultság vagy prémium típusú támogatásra való jogosultság meghatározásáról szóló határozat módosítását.
(4) Kötelező átvételi jogosultság vagy prémium típusú támogatás nem állapítható meg azon termelő javára, akinek esetében a 20. § szerinti kizáró okok valamelyike fennáll.
(5) A KÁT mérlegkörbe való belépés a próbaüzem kezdetétől lehetséges. A Befogadó a Hivatal határozatában megállapított időtartam és a kötelező átvételre kerülő éves villamosenergia-mennyiség szorzataként számított összes kötelező átvételre kerülő villamosenergia-mennyiséget (a továbbiakban: összes átveendő energia) folyamatosan - az éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül - veszi át. A kötelező átvételi jogosultság a kötelező átvételre meghatározott időtartam leteltével vagy az összes átveendő energia értékesítésével egyaránt megszűnik.
(6) A prémium típusú támogatásra vonatkozó jogosultság a támogatásra meghatározott időtartam leteltével vagy a támogatásra jogosult maximális villamosenergia-mennyiség értékesítésével megszűnik.
11. Ellenőrzés
19. § (1) Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az adott éves termelési időszakban, vagy az ezen időszak vége óta eltelt időszakban, vagy adott időpontban a KÁT termelő vagy a Premizált termelő, vagy az e rendelet szerint támogatásban részesülő villamos energia (vagy annak egy része) nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, határozatában
a) megállapítja, hogy hány kWh támogatása történt e rendelet előírásainak megsértésével,
b) a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel megállapítja a Befogadó részére fizetendő visszatérítés pontos összegét, valamint a visszatérítés időbeli ütemezését a teljesítésre (részteljesítésre) nyitva álló határidő megállapításával, és
c) meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a KÁT termelő vagy a Premizált termelő továbbra is támogatható e rendelet keretében.
(2) A KÁT termelő vagy a Premizált termelő köteles az (1) bekezdés szerinti határozatban megállapított villamosenergia-mennyiség minden kWh-ja után
a) kötelező átvétel esetén a számára megállapított kötelező átvételi árak és a prémiumhoz kapcsolódóan megállapított referencia piaci árak különbségét, továbbá
b) prémium típusú támogatás esetén a prémium típusú támogatás összegét
visszafizetni a Befogadónak.
(3) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárása során a termelő javára figyelembe veszi, ha a KÁT termelő a jogosulatlanul értékesített villamos energia mennyiség után, illetve ha a Premizált termelő a jogosulatlanul igénybe vett prémium típusú támogatás után a Befogadóval együttműködve a (2) bekezdés szerint önként elszámolt.
(4) A KÁT termelő vagy a Premizált termelő köteles a határozatban megállapított visszatérítést a Befogadó részére megfizetni, aki a visszatérítés összegét a VET 13. § szerinti pénzeszköz mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként köteles figyelembe venni, és erről a Hivatalt negyedévenként tájékoztatni.
(5) Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában követelését a Befogadó a (2) bekezdés szerinti mértékig a KÁT termelőnek vagy a Premizált termelőnek fizetendő támogatás összegébe történő beszámítással érvényesítheti.
12. Kizárás a kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási rendszerben való részvételből
20. § (1) A kötelező átvételi rendszerben nem értékesíthet, illetve prémium típusú támogatást nem vehet igénybe az a termelő,
a) aki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak,
b) aki a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette,
c) aki ellen az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van hatályban,
d) akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a vagy 21. §-a szerinti rendelkezések megsértését a Gazdasági Versenyhivatal bírság kiszabásával egyidejűleg jogerősen megállapította,
e) akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül a bíróság - a jogi személlyel szemben kiszabható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban - bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,
f) akiről a Hivatal határozatában megállapítja, hogy a jogosultság megállapítására vagy a jogosultság gyakorlásának ellenőrzésére irányuló eljárásban valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, az ennek megállapítását követő harmadik naptári év végéig,
g) aki a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak ismételten nem tesz eleget,
h) aki megújuló tüzelőanyag felhasználásával termel villamos energiát és nem rendelkezik erőműegységére a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti érvényes minősítéssel,
i) akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű,
ia) a székhely vagy a termelő tevékenység végzésének telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
ib) a Befogadóval szemben fennálló bármilyen tartozása van,
j) aki felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy
k) nem teljesíti a 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállását a kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási jogosultságot megállapító határozatának meghozatalát követően véletlenszerű kiválasztással vizsgálja. A Befogadó a KÁT mérlegkör tagsági szerződések megkötésekor vizsgálja a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítéshez szükséges engedélyek meglétét. Ha a Befogadó az (1) bekezdésben foglalt körülmények bármelyikét észleli, értesíti a Hivatalt.
(3) Ha a Hivatal az (1) bekezdés a), c), g)-i) vagy k) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, akkor a kötelező átvételi rendszerben való értékesítést vagy a prémium típusú támogatás fizetését a kizáró ok fennállásáig felfüggeszti.
(4) Ha a Hivatal az (1) bekezdés b), d)-f) vagy j) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, rendelkezik a kötelező átvételi jogosultságból vagy a prémium típusú támogatási rendszerből történő kizárásról.
(5) A termelő az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolhatja, vagy azzal, hogy jelzi a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének tényét.
13. Állami támogatási szabályok
20/A. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) E rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más forrásból származó állami támogatással.
(3) E rendelet szerinti támogatás csak abban az esetben halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, ha az nem vezet az e rendelet szerinti támogatási intenzitás túllépéséhez.
(4) E rendelet hatálya alá tartozó, egyenként 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról a támogatást nyújtó adatot köteles szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 18/A-18/D. §-ai szabályozzák.”
26. § A Metár Kr. 21. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. §, a 2. § (1) bekezdés 2-16. pontja, a 2. § (2) bekezdése, a 3-13. §, a 14. § (1), (2) és (7) bekezdése, a 15-20/A. §, valamint az 1-3. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2. § (1) bekezdés 1. és 17. pontja és a 14. § (3)-(6) bekezdése az Európai Bizottság - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke szerinti - jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.
(4) A 2. § (1) bekezdés 1. és 17. pontja és a 14. § (3)-(6) bekezdése hatálybalépésének naptári napját az energiapolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”
27. § A Metár Kr. a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § E rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1-78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
28. § (1) A Metár Kr. 1. § (5) bekezdésében a „(4a)-(4b) bekezdése” szövegrész helyébe a „(6)-(7) bekezdése” szöveg lép.
(2) A Metár Kr. 2. § (1) bekezdés 4. pontja az „az induló” szövegrész helyett az „a támogatás megállapításakor érvényes” szöveggel lép hatályba.
(3) A Metár Kr. 2. § (1) bekezdés 12. pontja, valamint 15. § (1) és (4) bekezdése a „szervezett villamosenergia-piac” szövegrész helyett a „hazai szervezett villamosenergia-piac” szöveggel lép hatályba.
(4) Metár Kr. 8. § (4) bekezdése a „valamint behajtási költségátalányt” szövegrész helyett a „valamint a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt” szöveggel lép hatályba.
(5) A Metár Kr. 9. § (1) bekezdése a „20. § (1) bekezdés” szövegrész helyett a „19. § (1) bekezdés” szöveggel lép hatályba.
(6) A Metár Kr. 9. § (6) bekezdése a „14. § (1) bekezdés” szövegrész helyett a „14. § (2) bekezdés” szöveggel lép hatályba.
(7) A Metár Kr. 14. § (7) bekezdése a„Zöld prémium” szövegrész helyett a„Prémium típusú támogatás” szöveggel lép hatályba.
(8) A Metár Kr. 6. § (1) és (3) bekezdésében, 1. melléklet címében, 1. melléklet 3. pontjában, 3. mellékletében a „prémium” szövegrész helyébe a „zöld prémium” szöveg lép.
(9) A Metár Kr. 14. § (7) bekezdésében a „Prémium típusú támogatás” szövegrész helyébe a „Zöld prémium” szöveg lép.
(10) A Metár Kr. 18. § (1) bekezdésében a „prémiumra” szövegrész helyébe a „zöld prémiumra” szöveg lép.
29. § Nem lép hatályba a Metár Kr.
a) 15. § (4) bekezdésében az „az ezt követően” szövegrész és
b) 22. §-a.
30. § Hatályát veszti a Metár Kr. 1. § (6) és (7) bekezdése, 23. §-a, valamint 13. alcíme.
31. § Nem lép hatályba a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 312/2016. (X. 19.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése.
32. § Hatályát veszti a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 312/2016. (X. 19.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése.
33. § Nem lép hatályba a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet 1-3. §-a.
34. § Hatályát veszti a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 166/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet.
35. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. alcím és az 1-4. melléklet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3) Az 1. alcím és a 25. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 28. § (1) és (8)-(10) bekezdése, valamint a 30. § az Európai Bizottság - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke szerinti - jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba.
(5) Az 1. § (3) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 28. § (1) és (8)-(10) bekezdése, valamint a 30. § hatálybalépésének naptári napját az energiapolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
36. § E rendelet 3. alcíme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1-78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
„8. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
I. rész: A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó módszertan kötelező tartalmi elemei
1. A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó részletes módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:
a) a részt vevő, a megbízott felek, a végrehajtó hatóságok megjelölése,
b) a célzott ágazatok,
c) az energiamegtakarítási célkitűzés szintje vagy a teljes és a közbenső időszakokban várható megtakarítás,
d) a kötelezettségi időszak és a közbenső időszakok időtartama,
e) a támogatható intézkedéskategóriák,
f) a számítás módszertana, beleértve azt is, hogy miként kerül meghatározásra az intézkedések kiegészítő és érdemi jellege, valamint hogy mely módszerek és referenciaértékek kerülnek felhasználásra a műszaki becslésekhez,
g) az intézkedések élettartama,
h) az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítés,
i) a minőségi követelmények,
j) nyomonkövetési és hitelesítési protokollok és a részt vevő vagy a megbízott felektől való függetlenség biztosításának módja,
k) auditálási protokollok, valamint
l) az arra vonatkozó adatok, hogy miként kerül figyelembe vételre a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítésének szükségessége.
2. Az adóügyi jellegű szakpolitikai intézkedésre vonatkozó módszertan az alábbi elemeket tartalmazza:
a) célzott ágazatok és az adózók rétege,
b) a végrehajtó hatóság megjelölése,
c) a várható megtakarítás,
d) az adózási intézkedés és a közbenső időszakok időtartama, valamint
e) a számítás módja, beleértve az alkalmazott árrugalmasságot is.
II. rész: Az egyes szakpolitikai intézkedések és megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságok
| A | B | ||
| 1. | Szakpolitikai intézkedések | Végrehajtó hatóság | |
| 2. | Országos energiahatékonysági programok (kvótabevételekből, ZFR, ZBR, költségvetési forrásból, kormányközi megállapodás alapján stb.) | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | |
| 3. | Operatív programokból megvalósuló elsődlegesen energiahatékonysági célú programok (KEOP, ROP, KMOP, KEHOP, TOP, VEKOP, GINOP) | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet | |
| 4. | Operatív programokból megvalósuló, elsődlegesen nem energiahatékonysági célú programok (TOP, VEKOP, EFOP, IKOP, KEHOP, VP) | a mindenkori irányító hatósági feladatokat ellátó szervezet | |
| 5. | Lakásépítési támogatás | Nemzetgazdasági Minisztérium | |
| 6. | Energia-racionalizálási pályázat a Belügyminisztériumban | Belügyminisztérium | |
| 7. | Svájci-Magyar Együttműködési Program | Belügyminisztérium | |
| 8. | Norvég Finanszírozási Mechanizmus és EGT Finanszírozási Mechanizmus | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | |
| 9. | Költségvetési intézmények energiahatékonysági beruházásai [232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet] | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | |
| 10. | Épületekre vonatkozó energiahatékonysági célú szabályozás | Miniszterelnökség | |
| 11. | Egyedi döntéssel odaítélt költségvetési támogatások alapján történő energiahatékonyságot javító beruházások | az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat a Miniszterelnökség közreműködésével | |
| 12. | Modern Városok Program keretében, költségvetési támogatással megvalósuló energiahatékonyságot javító intézkedések | az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat a Miniszterelnökség közreműködésével | |
| 13. | Középületek energiahatékony használatának elősegítése | az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat | |
| 14. | Lakás-előtakarékossági rendszer működtetése | Nemzetgazdasági Minisztérium | |
| 15. | Energetikai szakreferens alkalmazása | Hivatal | |
| 16. | Nemzeti Energetikusi Hálózat működésének eredményei | az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat | |
| 17. | A közlekedés energiahatékonyságának javítása | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | |
| 18. | Vállalati normatív adókedvezmény energiahatékonysági intézkedések érdekében | Nemzetgazdasági Minisztérium | |
| ” |
„10. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Energetikusi Hálózat egyes irodáinak illetékességi területe
| A | B | C | ||
| Sor- szám | Megye | Nemzeti Energetikusi Hálózat irodájának székhelye | Nemzeti Energetikusi Hálózat irodájának illetékességi területe | |
| 1. | Baranya megye | Pécs Baranya Megyei Kormányhivatal | Pécsi Járási Hivatal, Komlói Járási Hivatal, Hegyháti Járási Hivatal, Siklósi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 2. | Szigetvár Szigetvári Járási Hivatal | Szigetvári Járási Hivatal, Szentlőrinci Járási Hivatal, Sellyei Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 3. | Mohács Mohácsi Járási Hivatal | Mohácsi Járási Hivatal, Bólyi Járási Hivatal, Pécsváradi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 4. | Bács-Kiskun megye | Kecskemét Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal | Kecskeméti Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 5. | Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyházi Járási Hivatal | Kiskunfélegyházi Járási Hivatal, Tiszakécskei Járási Hivatal, Kiskunmajsai Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 6. | Kiskunhalas Kiskunhalasi Járási Hivatal | Kiskunhalasi Járási Hivatal, Kiskőrösi Járási Hivatal, Kunszentmiklósi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 7. | Baja Bajai Járási Hivatal | Bajai Járási Hivatal, Bácsalmási Járási Hivatal, Jánoshalma Járási Hivatal, Kalocsai Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 8. | Békés megye | Békéscsaba Békés Megyei Kormányhivatal | Békéscsabai Járási Hivatal, Békési Járási Hivatal, Gyomaendrődi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 9. | Orosháza Orosházi járási Hivatal | Orosházi járási Hivatal, Szarvasi Járási Hivatal, Mezőkovácsházai Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 10. | Gyula Gyulai Járási Hivatal | Gyulai Járási Hivatal, Szeghalmi Járási Hivatal, Sarkadi Járási Hivatal, illetékességi területe | ||
| 11. | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | Miskolci Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 12. | Ózd Ózdi Járási Hivatal | Ózdi Járási Hivatal, Putnoki Járási Hivatal, Mezőkövesdi Járási Hivatal, Mezőcsáti Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 13. | Kazincbarcika Kazincbarcikai Járási Hivatal | Kazincbarcikai Járási Hivatal, Edelényi Járási Hivatal, Szikszói Járási Hivatal, Encsi Járási Hivatal, Gönci Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 14. | Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal | Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal, Cigándi Járási Hivatal, Sárospataki Járási Hivatal, Tokaji Járási Hivatal, Szerencsi Járási Hivatal, Tiszaújvárosi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 15. | Csongrád megye | Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal | Szegedi Járási Hivatal, Kisteleki Járási Hivatal, Mórahalmi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 16. | Hódmezővásárhely Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal | Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal, Szentesi Járási Hivatal, Csongrádi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 17. | Makó Makói Járási Hivatal | Makói Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 18. | Fejér megye | Székesfehérvár Fejér Megyei Kormányhivatal | Székesfehérvári Járási Hivatal, Enyingi Járási Hivatal, Gárdonyi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 19. | Dunaújváros Dunaújvárosi Járási Hivatal | Dunaújvárosi Járási Hivatal, Martonvásári Járási Hivatal, Sárbogárdi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 20. | Mór Móri Járási Hivatal | Móri Járási Hivatal, Bicskei Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 21. | Győr-Moson-Sopron megye | Győr Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | Győri Járási Hivatal, Téti Járási Hivatal, Pannonhalmi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 22. | Sopron Soproni Járási Hivatal | Soproni Járási Hivatal, Kapuvári Járási Hivatal, illetékességi területe | ||
| 23. | Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvári Járási Hivatal | Mosonmagyaróvári Járási Hivatal, Csornai Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 24. | Hajdú-Bihar megye | Debrecen Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Debreceni Járási Hivatal, Hajdúhadházi Járási Hivatal, Nyíradonyi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 25. | Hajdúböszörmény Hajdúböszörményi Járási Hivatal | Hajdúböszörményi Járási Hivatal, Hajdúnánási Járási Hivatal, Balmazújvárosi Járási Hivatal, illetékességi területe | ||
| 26. | Hajdúszoboszló Hajdúszoboszlói Járási Hivatal | Hajdúszoboszlói Járási Hivatal, Püspökladányi Járási Hivatal, illetékességi területe | ||
| 27. | Berettyóújfalu Berettyóújfalui Járási Hivatal | Berettyóújfalui Járási Hivatal, Derecskei Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 28. | Heves megye | Eger Heves Megyei Kormányhivatal | Egri Járási Hivatal, Bélapátfalvai Járási Hivatal, Füzesabonyi Járási Hivatal, Hevesi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 29. | Gyöngyös Gyöngyösi Járási Hivatal | Gyöngyösi Járási Hivatal, Pétervásárai Járási Hivatal, Hatvani Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 30. | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | Szolnoki Járási Hivatal, Kunszentmártoni Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 31. | Jászberény Jászberényi Járási Hivatal | Jászberényi Járási Hivatal, Jászapáti Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 32. | Karcag Karcagi Járási Hivatal | Karcagi Járási Hivatal, Tiszafüredi Járási Hivatal, Kunhegyesi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 33. | Törökszentmiklós Törökszentmiklósi Járási Hivatal | Törökszentmiklósi Járási Hivatal, Mezőtúri Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 34. | Komárom-Esztergom megye | Tatabánya Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal | Tatabányai Járási Hivatal, Oroszlányi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 35. | Komárom Komáromi Tatai Járási Hivatal | Tatai Járási Hivatal, Komáromi Járási Hivatal, Kisbéri Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 36. | Esztergom Esztergomi Járási Hivatal | Esztergomi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 37. | Nógrád megye | Salgótarján Nógrád Megyei Kormányhivatal | Salgótarjáni Járási Hivatal, Bátonyterenyei Járási Hivatal, Pásztói Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 38. | Balassagyarmat Balassagyarmati Járási Hivatal | Balassagyarmati Járási Hivatal, Rétsági Járási Hivatal, Szécsényi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 39. | Pest megye | Szigetszentmiklós Szigetszentmiklósi Járási Hivatal | Szigetszentmiklósi Járási Hivatal, Ráckevei Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 40. | Érd Érdi Járási Hivatal | Érdi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 41. | Budakeszi Budakeszi Járási Hivatal | Budakeszi Járási Hivatal, Pilisvörösvári Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 42. | Szentendre Szentendrei Járási Hivatal | Szentendrei Járási Hivatal, Szobi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 43. | Vác Váci Járási Hivatal | Váci Járási Hivatal, Dunakeszi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 44. | Gödöllő Gödöllői Járási Hivatal | Gödöllői Járási Hivatal, Aszódi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 45. | Cegléd Ceglédi Járási Hivatal | Ceglédi Járási Hivatal, Nagykátai Járási Hivatal, Nagykőrösi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 46. | Vecsés Vecsési Járási Hivatal | Vecsési Járási Hivatal, Monori Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 47. | Gyál Gyáli Járási Hivatal | Gyáli Járási Hivatal, Dabasi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 48. | Somogy megye | Kaposvár Somogy Megyei Kormányhivatal | Kaposvári Járási Hivatal, Nagyatádi Járási Hivatal, Csurgói Járási Hivatal, Barcsi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 49. | Siófok Siófoki Járási Hivatal | Siófoki Járási Hivatal, Tabi Járási Hivatal, Fonyódi Járási Hivatal, Marcali Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 50. | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal | Nyíregyházi Járási Hivatal, Tiszavasvári Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 51. | Kisvárda Kisvárdai Járási Hivatal | Kisvárdai Járási Hivatal, Ibrányi Járási Hivatal, Kemecsei Járási Hivatal, Vásárosnaményi Járási Hivatal, Záhonyi Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 52. | Mátészalka Mátészalkai Járási Hivatal | Mátészalkai Járási Hivatal, Nagykállói Járási Hivatal, Baktalórántházai Járási Hivatal, Nyírbátori Járási Hivatal, Fehérgyarmati Járási Hivatal, Csengeri Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 53. | Tolna megye | Szekszárd Tolna Megyei Kormányhivatal | Szekszárdi Járási Hivatal, Bonyhádi Járási Hivatal, Tolnai Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 54. | Paks Paksi Járási Hivatal | Paksi Járási Hivatal, Tamási Járási Hivatal, Dombóvári Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 55. | Vas megye | Szombathely Vas Megyei Kormányhivatal | Szombathelyi Járási Hivatal, Körmendi Járási Hivatal, Szentgotthárdi Járási Hivatal, Vasvári Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 56. | Sárvár Sárvári Járási Hivatal | Sárvári Járási Hivatal, Kőszegi Járási Hivatal, Celldömölki Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 57. | Veszprém megye | Veszprém Veszprém Megyei Kormányhivatal | Veszprémi Járási Hivatal, Várpalotai Járási Hivatal, Balatonalmádi Járási Hivatal, Balatonfüredi Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 58. | Pápa Pápai Járási Hivatal | Pápai Járási Hivatal, Devecseri Járási Hivatal, Zirci Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 59. | Ajka Ajkai Járási Hivatal | Ajkai Járási Hivatal, Sümegi Járási Hivatal, Tapolcai Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 60. | Zala megye | Zalaegerszeg Zala Megyei Kormányhivatal | Zalaegerszegi Járási Hivatal, Lenti Járási Hivatal, Zalaszentgróti Járási Hivatal illetékességi területe | |
| 61. | Nagykanizsa Nagykanizsai Járási Hivatal | Nagykanizsai Járási Hivatal, Keszthelyi Járási Hivatal, Letenyei Járási Hivatal illetékességi területe | ||
| 62. | Budapest | Budapest Főváros Kormányhivatala | fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területek, a fővárosi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló közintézmények | |
| 63. | Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) II. Kerületi Hivatala | I. kerület, II. kerület, XII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 64. | BFKH III. Kerületi Hivatala | III. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 65. | BFKH IV. Kerületi Hivatala | IV. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 66. | BFKH VII. Kerületi Hivatala | V. kerület, VI. kerület, VII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 67. | BFKH X. Kerületi Hivatala | VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 68. | BFKH XI. Kerületi Hivatala | XI. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 69. | BFKH XIII. Kerületi Hivatala | XIII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 70. | BFKH XIV. Kerületi Hivatala | XIV. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 71. | BFKH XV. Kerületi Hivatala | XV. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 72. | BFKH XVI. Kerületi Hivatala | XVI. kerület, XVII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 73. | BFKH XVIII. Kerületi Hivatala | XVIII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 74. | BFKH XX. Kerületi Hivatala | XIX. kerület, XX. kerület, XXIII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 75. | BFKH XXI. Kerületi Hivatala | XXI. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| 76. | BFKH XXII. Kerületi Hivatala | XXII. kerület területe a 62. sorban foglalt kivételekkel | ||
| ” |
„11. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges képesítési követelmények
| A | B | C | ||
| 1. | Képzési terület megnevezése | Mesterképzési szak/Osztatlan szak megnevezése | Mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettségek megnevezése | |
| 2. | Műszaki | Energetikai mérnöki | okleveles energetikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | |
| 3. | Gépészmérnöki | okleveles gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 4. | Villamosmérnöki | okleveles villamosmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 5. | Építész | okleveles építész vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 6. | Építészmérnöki | okleveles építészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 7. | Szerkezet-építőmérnöki | okleveles szerkezet-építőmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 8. | Létesítménymérnöki, épületenergetika szakirány | okleveles létesítménymérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 9. | Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki | okleveles épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 10. | Kohómérnöki energiagazdálkodási szakirány | okleveles kohómérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 11. | Bánya- és geotechnika mérnöki | bánya- és geotechnikai mérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | ||
| 12. | Agrár | Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki | okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök vagy ezzel egyenértékű szakképzettség | |
| ” |
„12. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez
Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő meghatározása
| A | B | ||
| 1. | Képesítési követelmény, vagy az ezzel egyenértékű szakképzettség | Szakmai gyakorlati idő | |
| 2. | 11. melléklet szerinti mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettség esetén | 5 év | |
| 3. | Alapképzésben szerzett energetikai mérnök, vagy gépészmérnök, vagy villamosmérnök, vagy építészmérnök, vagy építőmérnök, vagy előzőekkel egyenértékű szakképzettség esetén | 8 év | |
| ” |
