A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.I.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelet

a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés alapján fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékéről

A Kormány a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott megbízható dohánykereskedővel vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés (a továbbiakban: koncessziós szerződés) alapján e tevékenységet gyakorló társaság (a továbbiakban: koncessziós társaság) legalább az e rendeletben meghatározott koncessziós díjat fizeti.

(2) E rendelet értelmezése során a magyar vagy nemzetközi számviteli meghatározások, illetve követelmények csak akkor alkalmazandóak, ha erről e rendelet kifejezetten rendelkezik, vagy az e rendelet általános céljaival nem ellentétes.

2. § (1) A koncessziós díj mértékét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint 100 millió forint egyetlen évben sem.

(2) Első lépésben meg kell állapítani, hogy mekkora a tárgyévben a koncessziós társaságnál fennmaradó, a Dohánytörvény alapján a dohánytermékek értékesítésére számított - a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben felmerült - árréstömeg, amely egyenlő az adott évben értékesített dohánytermékek a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételének és az értékesítés kapcsán elszámolt költség (ELÁBÉ) különbözetével, ide nem értve a Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítést (a továbbiakban: árréstömeg).

(3) Második lépésben meg kell állapítani a koncessziós társaság dohánytermék értékesítéséből származó üzemi eredményét úgy, hogy annak során a koncessziós díj összege nem vehető figyelembe (a továbbiakban: előzetes üzemi eredmény). A dohánytermékek értékesítéséből származó előzetes üzemi eredmény kiszámításánál a dohánytermékek értékesítésének nettó árbevétele csökkentendő a dohánytermékek beszerzésének költségeivel, valamint a dohánytermékek forgalmazásához hozzárendelhető valamennyi, az 1. mellékletben felsorolt közvetlen és közvetett költséggel.

(4) Harmadik lépésben meg kell állapítani a koncessziós társaság dohánytermék értékesítéséből származó üzemi eredményét úgy, hogy az nem lehet több, mint a (2) bekezdés szerint számított árréstömeg 26%-a (a továbbiakban: maximált üzemi eredmény). A dohánytermékek értékesítéséből származó maximált üzemi eredmény kiszámításánál a dohánytermékek értékesítésének nettó árbevétele csökkentendő a dohánytermékek beszerzésének költségeivel, valamint a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzéséhez hozzárendelhető valamennyi, az 1. mellékletben felsorolt közvetlen és közvetett költséggel.

(5) A maximált üzemi eredmény nem biztosíthat a koncessziós társaság számára a tőkepiaci árfolyamok modellje (Capital Asset Pricing Model, a továbbiakban: CAPM-modell) alapján számított, a befektetett tőke 14,5%-át meghaladó tőkemegtérülést (a továbbiakban: tőkemegtérülési korlát) egyetlen üzleti évben sem a koncessziós szerződés hatálya alatt. A tőkemegtérülési korlát CAPM-modell szerinti kiszámításának módját a 2. melléklet tartalmazza, és az ennek alapjául kiszámolt, illetve feltételezett értékeket a koncessziós szerződés részévé kell tenni. A tőkemegtérülési korlát kiszámításának alapjául szolgáló feltételezéseket első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő 5. naptári évet követő év május 31-éig, ezt követően minden 3 naptári évet követő év május 31-éig a vonatkozó szabályozások és piaci folyamatok függvényében felül kell vizsgálni. A tőkemegtérülési korlát évi 14,5%-os mértéke nem módosítható.

(6) Az előzetes üzemi eredmény és a maximált üzemi eredmény - ha az (5) bekezdés szerint számított tőkemegtérülés kisebb, mint a maximált üzemi eredmény, akkor az előzetes üzemi eredmény és a tőkemegtérülési korlát szerinti tőkemegtérülés - közötti különbözet a koncessziós díj, kivéve, ha a koncessziós társaság vállalása ennél nagyobb, mert ebben az esetben a koncessziós társaság vállalása lesz az irányadó.

2/A. § *  (1) A 2018. év vonatkozásában - az e §-ban foglalt eltéréssel - az 1. melléklet 25. pontjában foglalt, a Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítés az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor számolható el költségként és akkor fizethető ki, ha az egyébként a 2. § szerint erre a célra fordítható teljes összeg meghaladja a 2016. évi maximált üzemi eredmény 70%-ának megfelelő összeget. Ebben az esetben a 2018. év vonatkozásában a 2016. évi maximált üzemi eredmény 70%-ának megfelelő összeg feletti rész fizethető ki visszatérítésként azzal, hogy a koncessziós díj mértéke nem lehet kevesebb, mint az e §-ban foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyásával egyébként fizetendő koncessziós díj mértéke.

(2) A 2018. év vonatkozásában a maximált üzemi eredmény összege a 2. § (4) bekezdésében foglalt maximált üzemi eredménynek a 2016. évi maximált üzemi eredmény 70%-ának megfelelő összeggel (a továbbiakban: egyszeri tétel) növelt összege azzal, hogy az egyszeri tétel kizárólag az e §-ban meghatározottak szerint használható fel (a továbbiakban: célhoz kötött eredményrész).

(3) A 2018. év vonatkozásában - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a maximált üzemi eredmény a 2. § (5) bekezdése szerinti tőkemegtérülési korláthoz képest az egyszeri tétel összegével nagyobb összegű tőkemegtérülést biztosíthat.

(4) A célhoz kötött eredményrészt a koncessziós társaság köteles bármely tag kérésére osztalékként (akár osztalékelőleg alkalmazásával) kifizetni, amely kifizetett osztalékot az osztalékra jogosult köteles a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az ennek végrehajtására az Európai Bizottság által kiadott jogi aktus által előírt, a dohánytermékek nyomonkövethetőségét biztosító rendszernek - e § hatálybalépését megelőző öt naptári év átlagában - az Európai Unió területén dohánytermékekből - a kapcsolt vállalkozásával, vállalkozásaival együtt - évi legfeljebb 120 millió csomagolási egységet kibocsátó, Magyarországon tevékenységet folytató dohánygyártóknál, importálóknál vagy nagykereskedőknél történő kiépítéséhez szükséges beruházásokra fordítani. A célhoz kötött eredményrész alapján kifizetett osztalék felhasználásáról a koncessziós társaság tagja köteles könyvvizsgáló ellenjegyzésével ellátott kimutatást készíteni és azt 2019. szeptember 30-ig a koncessziós társaság rendelkezésére bocsátani.

(5) A koncessziós társaság osztalékra jogosult tagja e § alkalmazásával csak annyi osztalékot (osztalékelőleget) vehet fel a célhoz kötött eredményrészből, amelyről megalapozottan valószínűsíteni tudja, hogy azt a (4) bekezdésben meghatározott célra tudja fordítani. A célhoz kötött eredményrész alapján képződött osztalékról a koncessziós társaság tagja le is mondhat.

(6) Ha az osztalékra jogosult a részére a célhoz kötött eredményrészből kifizetett osztalékot - közvetlenül vagy közvetetten (így különösen tőkeemelés, pénzátadás formájában) - nem vagy nem teljes mértékben fordítja a (4) bekezdés szerinti célokra, akkor a ténylegesen kifizetett osztaléknak a (4) bekezdés szerinti célokra fel nem használt részét köteles a koncessziós társaság részére visszafizetni - a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben - legkésőbb 2019. november 30-ig.

(7) Azzal az összeggel,

a) amely e § rendelkezései szerint 2019. április 30-ig nem került kifizetésre a koncessziós társaság osztalékra jogosult tagjának, vagy

b) amelynek a visszafizetésére köteles a koncessziós társaság tagja a (6) bekezdés alapján,

az 1. melléklet 25. pontjában foglalt, a Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítés összege növelhető, és az kifizethető kizárólag a 2018. év vonatkozásában (utólag is). Az e bekezdés szerinti visszafizetés, illetve kifizetés a koncessziós társaság szempontjából rendkívüli eseménynek minősül, és ha azok rögzítésére a 2019. évben kerül sor, akkor ezen tételek sem a bevétel, sem a költség elszámolhatósága szempontjából nem esnek a 2019. évi koncessziós díj elszámolását meghatározó szabályok hatálya alá.

(8) Ha a koncessziós társaság tagjának kérésére a koncessziós társaság a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a célhoz kötött eredményrész kifizetését a tag véglegesen átadott pénzeszköz kifizetése formájában is követelheti. Az így kifizetett összeg felhasználására és az azzal való elszámolásra az e §-ban az osztalékra meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

3. § A koncessziós társaság legkésőbb a tárgyév 10. napjáig az általa megajánlott teljes koncessziós díjat, ennek hiányában legalább 100 millió forintot köteles koncessziós díj-előlegként megfizetni. A koncessziós díjat a tárgyévet követő év május 31-éig a koncessziós társaság köteles akként kiegészíteni, hogy a koncessziós díj összege megfeleljen a 2. §-ban meghatározottaknak, azzal, hogy az előlegként megfizetett összeg visszatérítésére a koncessziós társaság akkor sem jogosult, ha a 2. § alapján a fizetendő összeg kevesebb lenne.

4. § Ez a rendelet 2016. december 21-én lép hatályba.

5. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően megkötött koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.

1. melléklet a 405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelethez

Elszámolható költségek

1. Disztribúciós költségek, ideértve különösen a következőket:

a) központi költségek, ideértve a jogi és egyéb tanácsadások költségét is,

b) könyvvizsgálat és adótanácsadás költségei,

c) költségként elszámolt adók és illetékek,

d) egyéb eljárási díjak és illetékek,

e) pénzügyi költségek, ideértve a garanciák költségeit és egyéb banki költségeket

2. Bérjellegű költségek

3. Szállítmányozási költségek (ideértve különösen a gépjárművek lízingjének költségét)

4. Raktárhálózattal kapcsolatos költségek (számítástechnikai költségek, ideértve a telekommunikáció költségeit)

5. Szoftverhasználati költségek

6. Licencdíjak

7. Szellemi tulajdonért (know-how-ért) járó díjak

8. Hálózatfejlesztési díjak

9. Adatelemzéssel összefüggő költségek

10. Dohánytermékek nyomonkövetése

11. Szállítóládákkal összefüggő költségek (ideértve különösen a csomagolással és göngyölegekkel kapcsolatos költségeket)

12. Értékesítés utáni szolgáltatásokkal összefüggő költségek (ideértve különösen leltárhiányokat és kártérítéseket)

13. Biztonságtechnika

14. Biztosítások

15. Állagmegóvás és karbantartás

16. Értékesítés és marketing

17. Oktatással, továbbképzéssel és személyüggyel kapcsolatos költségek

18. Kereskedelmi tevékenységgel összefüggő költségek

19. Vevőszolgálat

20. Eladáshelyi tevékenységekkel összefüggő költségek

21. Kutatásfejlesztés költségei

22. Központi költségek

23. Társadalmi felelősségvállalás költségei

24. Értékcsökkenés és amortizáció

25. A Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítés

2. melléklet a 405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelethez

A tőkemegtérülési korlát CAPM-modell szerinti kiszámítása

A CAPM-modell szerint a tőkemegtérülés (Ke) megállapítására a következő képletet kell alkalmazni:

Ke = Rf + βxMP

ahol Rf a kockázatmentes kamatláb, MP a piaci kockázati felár és β az a szisztematikus, nem diverzifikált kockázat, amely a dohánytermékek piaca tekintetében tükrözi a várható szabályozási, üzleti és pénzügyi kockázatot.

A befektetett tőke meghatározható vagy a befektetett eszközök és működő tőke összegeként, vagy az eszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek különbözeteként. Befektetett eszközök alatt a vállalat működését tartósan, legalább egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és a vállalat által igénybe vett, IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti lízingelt (bérelt) eszközök értékét (lízingelt vagy bérelt eszközök esetén az adott évre a számviteli törvény szerint költségként elszámolt lízingdíjaknak, illetve bérleti díjaknak a koncessziós szerződés teljes időtartamára történő kivetítését) kell érteni, így különösen a következőket:

a) raktárak,

b) raktárbázisok,

c) logisztikai központok,

d) gépjárművek,

e) logisztikai anyagmozgató gépek,

f) hordozható logisztikai terminálok,

g) egyéb logisztikai eszközök,

h) számítástechnikai infrastruktúra és annak működtetése,

i) számítástechnikai alkalmazások és azok működtetése,

j) számítástechnikai rendszerek és azok működtetése,

k) számítástechnikai eszközök és azok működtetése.


  Vissza az oldal tetejére