A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/2017. (III. 23.) FM rendelet

a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés b), c), e), f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

a) az 1. mellékletben felsorolt gyümölcstermő növénynemzetségek, növényfajok és azok hibridjei fajtáira,

b) az 1. mellékletben fel nem sorolt alany, vagy más növényi rész céljára szolgáló fajokra, azok hibridjeire és fajtáira, melyekre az a) pontban felsorolt nemzetségek, növényfajok és azok fajtái, valamint hibridjei szaporítóanyagát oltották, vagy oltani fogják,

c) az a) és b) pontokban felsorolt nemzetségeknek, fajoknak, azok hibridjeinek és fajtáinak kiinduló anyagként, törzsültetvényként, szaporítóanyagként felhasznált növényállományaira, továbbá ezek forgalomba hozott szaporítóanyagára, valamint

d) mindazon fajokra, melyek fajtáját, illetve klónját gyümölcs fajtaelismerésre bejelentették.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. anyanövény felszaporítása: anyanövény vegetatív úton történő előállítása az ugyanazon kategóriába tartozó anyanövény kívánt számának elérése érdekében;

2. anyanövény megújítása: az anyanövénynek a belőle vegetatív úton előállított növénnyel való lecserélése;

3. bázis anyanövény: bázis szaporítóanyag előállítására alkalmas anyanövény;

4. bázis szaporítóanyag: olyan szaporítóanyag,

a) amelyet közvetlenül vagy ismert számú lépésen keresztül vegetatív módon állítottak elő prebázis szaporító alapanyagból a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és növény-egészségügyi állapotának megőrzését biztosító módon,

b) amelyet certifikált anyanövény előállításra szánnak, és

c) amely megfelel a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb követelményeknek;

5. bujtvány: anyanövényen gyökereztetett hajtás vagy vessző, amely a meggyökeresedés után leválasztva oltásra alkalmas alany vagy gyümölcsösbe kiültetésre, illetve faiskolai továbbnevelésre alkalmas gyümölcstermő növény;

6. certifikáció: a szaporítóanyag-előállítás minősítési rendszere, amely során a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően adott kategória szerint állította elő;

7. certifikációs címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire, zárt csomagolási egységeire felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is;

8. certifikált anyanövény: certifikált szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

9. certifikált szaporítóanyag: olyan

a) szaporító alapanyag,

aa) amelyet vegetatív módon állítottak elő prebázis vagy bázis szaporító alapanyagból, certifikált anyanövényből vagy magonc alanyok esetében bázis vagy certifikált magtermő ültetvény magjából,

ab) amely certifikált ültetési anyag előállítására szolgál, és

ac) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb különleges követelményeknek; vagy

b) ültetési anyag,

ba) amelyet közvetlenül certifikált, bázis vagy prebázis szaporító alapanyagból állítottak elő,

bb) amely gyümölcstermesztésre szolgál, és

bc) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb különleges követelményeknek;

10. certifikált törzsültetvény: prebázis vagy bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgáló, növényállomány;

11. C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: a certifikációs rendszeren kívül fajtaazonos és megfelelően fajtatiszta szaporítóanyag, vagy szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény, vagy gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyag, amely megfelel a kategóriára meghatározott minőségi és növény-egészségügyi követelményeknek;

12. csemete: faiskolai továbbnevelésre, vagy ültetvénytelepítésre alkalmas gyökeres növény (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány, sarj) és félkész termék;

13. faiskola: gyökeres gyümölcs szaporító- és ültetési anyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, törzsültetvénnyel, felszerelésekkel, épületekkel;

14. faiskolai lerakat: a faiskolában termelt ültetési anyagnak a faiskolán kívüli - gyümölcs szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatalát végző - árusítóhelye, így különösen az áruda, kertészeti áruház;

15. fajtaazonosság: a szaporítóanyag megjelölés szerinti fajtájának, oltvány esetén az alany fajának vagy fajtájának való megfelelés;

16. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag;

17. gyökeres dugvány: dugványból nevelt oltásra alkalmas alany, vagy gyümölcsösbe kiültetésre, továbbnevelésre alkalmas gyümölcstermő növény;

18. gyümölcstermő bokor: rendszerint tőből elágazódó, meghatározott számú egyéves vesszőből álló cserje;

19. harmadik ország: bármely ország Magyarország és az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívül;

20. házi faiskola: ültetési anyagot kizárólag saját felhasználás céljára előállító, szaporítóanyag forgalomba hozatalára nem jogosult faiskola;

21. hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta: olyan növényfajta, beleértve a tájfajtát is, amely nem részesült DUS vizsgálatban, hanem a Közösségi Növényfajta Oltalmi Hivatal, vagy a növényfajták szabadalmi oltalmára létrehozott nemzetközi egyezmény által készített vizsgálati irányelvben szereplő fajtatulajdonságoknak való megfelelését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) ellenőrzi és az ellenőrzés alapján a szállító által készített fajtaleírást a NÉBIH elfogadja;

22. károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes megbetegedést okozó szervezet;

23. károsítóktól gyakorlatilag mentes: a károsítóknak a szaporítóanyagon való jelenléte megfelelően alacsony mértékű a szaporítóanyag elfogadható minőségének és hasznosíthatóságának biztosításához;

24. kiinduló anyag: olyan fajtaazonos prebázis anyanövény-jelölt állomány, amelyet alkalmasnak minősítettek arra, hogy szaporulatából prebázis törzsültetvény létesüljön;

25. kombinált oltvány: olyan gyümölcstermő növény, amely több, nemes fajtát tartalmaz;

26. koronás oltvány és facsemete: meghatározott törzsmagasságban kinevelt koronájú gyümölcstermő növény;

27. közbeoltott oltvány: olyan oltvány, amikor az alany és a nemes fajta közé további fajtát oltottak;

28. krioprezerváció: a növényi szaporítóanyag ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartása, amelynek célja a szaporítóanyag életképességének megőrzése;

29. magcsemete: magból nevelt oltásra alkalmas növény;

30. magtermő ültetvény: generatív szaporítású alanyfajták vegetatív úton előállított ültetési anyagával telepített, magot termő ültetvény;

31. mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag felszaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett differenciált vegetatív hajtás- vagy gyökérmerisztéma in vitro tenyészetének alkalmazásával;

32. minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag mentes: a szaporítóanyag minőségét és hasznosíthatóságát kedvezőtlenül befolyásoló hibák mértéke nem haladja meg a helyes termesztési és kezelési gyakorlatok eredményeként várható szintet, és összhangban van a helyes termesztési és kezelési gyakorlatokkal;

33. prebázis anyanövény: prebázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

34. prebázis szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag,

a) amelyet az e kategóriára kidolgozott, a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és növény-egészségügyi állapotának megőrzésére alkalmas módszerek alapján állítottak elő,

b) amelyet bázis vagy certifikált anyanövény előállításra szánnak, és

c) amely megfelel a prebázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb követelményeknek;

35. prebázis törzsültetvény: prebázis anyanövényből vagy annak szaporítóanyagából létesített növényállomány, amely prebázis fokozatú szaporító alapanyag előállítására szolgál;

36. sarj: a gyökér járulékos rügyeiből fejlődött, gyökeresedés után leválasztott gyümölcstermő növény, amely gyümölcsösbe való kiültetésre, faiskolai továbbnevelésre alkalmas;

37. suháng oltvány és facsemete: korona nélküli gyümölcstermő növény;

38. szállító: bármely természetes vagy jogi személy, aki a gyümölcs szaporítóanyagok tekintetében a szaporítást, termesztést, fenntartást, kezelést, importálást vagy forgalmazást hivatásszerűn végzi;

39. szaporítási fokozat: a certifikációs rendszerben a továbbszaporítás során a prebázis anyanövényhez viszonyított leszármazási szint, kategória, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált fokozat vagy a certifikációs rendszerbe nem tartozó C.A.C. kategória;

40. szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatala: végső felhasználók részére történő nem árutermő ültetvény létesítését szolgáló ültetési anyag értékesítése;

41. szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala: saját előállítású vagy vásárolt szaporítóanyag értékesítése árutermő gyümölcs ültetvény telepítés céljából, faiskolák, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import;

42. szaporítóanyag tétel: egy egységként kezelt, azonos fajú, fajtájú, alanyú, szaporítási fokozatú szaporító anyag, amely homogén, áruösszetétel és árueredet alapján azonosítható;

43. termelői címke: C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, a fajtaazonosságot és minőséget igazoló jelölés, amelynek előállításáról a termelő gondoskodik, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges legfontosabb adatokat;

44. tesztelés: a 2. melléklet 3. pontjában szereplő károsítók előfordulását vizsgáló, vizuális ellenőrzéstől eltérő vizsgálat;

45. törzsgyümölcsös: olyan gyümölcshozó növény, amely a fajták eredeti tulajdonságainak folyamatos ellenőrzésére, hiteles megőrzésére hivatott virágzó és termést hozó ültetvény, amelyet a prebázis és bázis anyanövényekkel párhuzamosan, azonos tételből származó ültetési anyaggal létesítenek;

46. vizuális ellenőrzés: növények vagy növényrészek szabad szemmel vagy optikai eszközzel végzett vizsgálata;

47. zárlat: a követelményeknek nem megfelelő minőségű vagy nem megfelelő módon előállított szaporítóanyag felhasználásának, illetve forgalomba hozatalának korlátozása.

2. A gyümölcs szaporítóanyag előállításának és forgalomba hozatalának általános követelményei

3. § (1) A gyümölcs szaporítóanyagok előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési, minősítési, feladatokat a NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal látja el.

(2) Gyümölcs szaporítóanyagot faiskolában vagy szaporítás céljára engedélyezett ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani csak azokat a fajtákat, klónokat, alany fajokat szabad, amelyek a hazai Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek, más tagállamban elismertek vagy állami elismerés iránt bejelentettek.

(3) A certifikációs rendszerben nem szaporíthatóak azok a fajták, melyeket valamely tagországban regisztráltak, de legfeljebb hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkeznek és 2012 előtt nem voltak forgalomban.

(4) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeknek megfelelő szaporítóanyagot lehet.

(5) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles a 11. §-ban meghatározott, az általa folytatott tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni és azokról írásos feljegyzéseket készíteni.

(6) A szaporítóanyag előállító köteles a tárgyévi tevékenységét a NÉBIH-nek minden év február 28-áig bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyévi faiskolai, szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység folytatásáról,

b) a C.A.C. szaporító alapanyag előállító ültetvények üzemeltetéséről, valamint

c) az előállított szaporítóanyag kategóriájáról

szóló nyilatkozatot.

4. § (1) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni certifikációs címkével, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.

(2) Ha különböző eredetű gyümölcs szaporító- és ültetvényanyagokat együttesen kezelnek a csomagolás, a raktározás, a szállítás vagy a kiszállítás során, a szállító nyilvántartást vezet az árutétel összetételéről és az egyes összetevők eredetéről.

(3) A certifikációs rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva és jelen rendeletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot termelői címkével megjelölten hozható forgalomba.

5. § (1) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyag minőségének el kell érnie az 3. és 4. mellékletben foglalt követelményeket, kivéve, ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg. Minőségi vita esetén - írásbeli megállapodás hiányában - az 3. és 4. mellékletben meghatározott követelmények az irányadóak.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének

a) vegetatív szaporító alapanyagok tekintetében a 3. mellékletben,

b) ültetési anyagok és alanycsemeték tekintetében pedig a 4. mellékletben

foglalt követelményeknek kell megfelelnie, kivéve a 4. melléklet 1.1.2.2.2. és 1.1.2.2.3. pontja szerinti táblázatban foglalt méretekre vonatkozó előírásokat.

(3) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal ellenőrzi a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő előállítását és forgalomba hozatalát.

(4) A kereskedelmi forgalomban vásárolt szaporító alapanyag megbontott kötegzárú tételből nem továbbértékesíthető.

(5) A szaporítóanyagot csak azzal a fajtanévvel lehet forgalomba hozni, amelyet a fajta szaporíthatóságát biztosító származási igazolvány, szemlejegyzőkönyv, növényútlevél és szaporítási jegyzék tartalmaz.

3. A fajtaleírásnak való megfelelés követelményei

6. § (1) A NÉBIH a prebázis anyanövény minősítésére bejelentett jelöltet prebázis anyanövénynek minősít és a minősítést követően, annak eredménye alapján nyilvántartásba vesz, ha az anyanövény megfelel az adott növényfajtára vonatkozó fajtaleírásnak és a megfelelés a következő dokumentumokon alapul:

a) a tagállamok nemzeti nyilvántartásai valamelyikébe bejegyzett, illetve a növényfajta-oltalom által jogilag védett fajták hivatalos DUS fajtaleírása;

b) bármely tagállam nemzeti jegyzékére vétel, vagy növényfajta-oltalom céljából bejelentett fajták esetében valamely európai uniós vagy harmadik ország hivatalos szerve által készített jelentés, amely igazolja, hogy az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó; vagy

c) hivatalosan elismert fajtaleírás, amennyiben a fajta be van jegyezve valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékébe.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén az adott tagállamban a fajtanyilvántartásba vételének időpontjáig az érintett anyanövény és a belőle nyert szaporítóanyagok kizárólag bázis vagy certifikált szaporítóanyag előállítására használható, és nem forgalmazható prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagként.

(3) Amennyiben a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítása csak a gyümölcshozó növény tulajdonságai alapján lehetséges, akkor a fajta tulajdonságainak kifejeződését a prebázis és bázis anyanövényből szaporított növény gyümölcsein kell ellenőrizni. Az anyanövény-jelölt növényeket el kell különíteni az anyanövényektől és a szaporítóanyagoktól.

(4) A gyümölcshozó növény (3) bekezdés szerinti vizuális ellenőrzését az adott faj vagy nemzetség tekintetében az évnek a fajtatulajdonságok ellenőrzésére legalkalmasabb időszakaiban, az érintett nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényeknek megfelelő éghajlati és termesztési feltételek mellett kell elvégezni.

4. A szaporítóanyagok minősítésére vonatkozó követelmények a certifikációs rendszerben

7. § (1) A certifikációs rendszerben történő szaporítóanyag akkor minősíthető, ha

a) a szaporítóanyag előállítását szolgáló anyanövény megfelel a fajta leírásának, és ez ellenőrzésre került,

b) a szaporítóanyag fenntartása az e rendeletben foglaltak szerint történik,

c) a szaporítóanyag megfelel az egészségi állapotra vonatkozó, e rendeletben meghatározott követelményeknek,

d) a szaporítóanyag termesztési körülménye - a rovarmentesen termesztett prebázis anyanövény és szaporítóanyag kivételével - megfelel a talajra vonatkozó, e rendeletben meghatározott követelményeknek,

e) a szaporítóanyag megfelel a minőségi hibák tekintetében az e rendeletben meghatározott követelményeknek,

f) a szaporítóanyagot közvetlenül a kategóriájának megfelelő anyanövényből szaporították,

g) a szaporításra vonatkozó, e rendeletben meghatározott egyedi feltételek teljesülnek,

h) az oltvány szaporítási fokozatát az alacsonyabb szaporítási fokozatú komponens határozza meg.

(2) A NÉBIH prebázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A NÉBIH bázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá prebázis szaporítóanyagból vagy bázis anyanövényből felszaporítással állították elő.

(4) A C.A.C. szaporítóanyagnak is meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában nevesített feltételeknek, amit a szállítónak ellenőriznie kell.

(5) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal certifikált szaporítóanyagként minősíti azokat az anyanövénytől eltérő szaporítóanyagokat, melyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá prebázis, bázis szaporítóanyagból kerültek szaporításra.

(6) A NÉBIH és a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a minősített tételeket certifikációs címkével, valamint a növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően növényútlevéllel látja el.

(7) Amennyiben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) lehetővé teszi a prebázis anyanövények vagy szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talajnak meg kell felelni az e rendeletben foglaltaknak.

(8) A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok prebázis vagy bázis szaporítóanyagként történő minősítése ivaros szaporítással történt előállítás esetén is lehetséges. Ivaros szaporítás esetén a magtermő és a beporzó fák szaporítása közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív szaporítás útján történik.

(9) A NÉBIH, illetve a szállító az érintett fajtától és az alkalmazott szaporítási módszertől függően időközönként ellenőrzi a prebázis, bázis és certifikált anyanövények, valamint a prebázis és bázis szaporítóanyagok fajtaleírásnak való megfelelését.

(10) Az anyanövények és szaporítóanyagok (9) bekezdés szerinti ellenőrzésén túlmenően a NÉBIH, illetve a szállító minden egyes megújítás után ellenőrzi az előállított anyanövényeket a fajtaleírásnak való megfelelés szempontjából.

(11) Ha valamely anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor a szállító

a) patogén mentesítésre vagy továbbnevelésre vonatkozó intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek, vagy

b) köteles eltávolítani azt a többi anyanövény és szaporítóanyag közeléből.

(12) Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag alacsonyabb kategóriájú vagy C.A.C. szaporítóanyagként felhasználható, amennyiben megfelel az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

5. Az anyanövény és szaporítóanyag fenntartására vonatkozó követelmények a certifikációs rendszerben

8. § (1) A prebázis anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan, az érintett nemzetségek vagy fajok számára kijelölt, rovarmentes létesítményekben kell fenntartani, amelyek az előállítási folyamat során biztosítják a légbeli vektorok általi vagy bármely egyéb lehetséges forrásból eredő fertőzéstől való mentességet.

(2) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fenntartása során az előállítási folyamat egészében biztosítani kell az egyedi azonosíthatóságot.

(3) A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentesen vagy sterilizált termesztő közegben kell termeszteni vagy előállítani. Az anyanövényeket és szaporítóanyagokat a nyomon követhetőségüket biztosító címkékkel kell azonosítani.

(4) A Bizottság az 1. melléklet szerinti fajok és nemzetségek esetében engedélyezheti a prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben történő szabadföldi előállítását. Az engedély akkor adható meg, ha biztosítható a növények légbeli vektorokkal, gyökérérintkezéssel, gépekkel, oltóeszközökkel történő, vagy bármely más forrásból eredő megfertőzésének megakadályozása. A nem rovarmentes körülmények között előállított szaporítóanyagokat nyomon követhetőségük biztosítása érdekében címkével kell azonosítani.

(5) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok krioprezerváció útján is fenntarthatóak.

(6) A prebázis anyanövények csak a fajta állandósága, vagy a termesztés környezeti feltételei és a fajta állandóságára hatást gyakorló tényezők figyelembe vételével meghatározott időtartam alatt használhatóak fel.

(7) A prebázis anyanövény-jelölteket is rovarmentes környezetben, a prebázis anyanövényektől fizikailag elkülönítve kell tartani mindaddig, amíg a prebázis anyanövény jelölteknek a 2. mellékletben felsorolt károsítóktól való mentessége nem nyert bizonyítást.

(8) A bázis és certifikált anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan földterületeken kell fenntartani, amelyek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(9) A földterületeken alkalmazandó izolációs távolságot a helyi körülmények, a szaporítóanyag-típus, a károsítóknak az érintett területen való jelenléte és a NÉBIH által a minősítés során, a helyszíni szemlén megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni.

6. A gyümölcs szaporítóanyag forgalmazása, megjelölése, címkézése

9. § (1) A gyümölcs szaporítóanyag megjelölésére felhasznált certifikációs címkét a NÉBIH biztosítja a szállítók számára. A címkeminőség és a címke-előállítás ellenőrizhetősége mellett a NÉBIH engedélyezheti a certifikációs címke saját célra történő előállítását. Saját célra történő címke-előállítás esetén a szállító a növényútlevél használata iránti igényét előzetesen bejelenti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnak.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkét a szállító készíti vagy szerzi be és helyezi fel a szaporítóanyag-tételre.

(3) Az e rendeletben meghatározott termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem hozhatóak forgalomba. A címkék anyagának és a rajtuk lévő szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, hogy legalább egy évig biztosítsa a feltüntetett adatok olvashatóságát a termesztés, a forgalmazás és a tárolás során.

(4) A certifikációs rendszerben kiadott jelölésen, valamint a C.A.C. ültetési anyagokra készített termelői címkén az alábbi információknak kell szerepelni:

a) az „uniós szabályok és szabványok” felirat;

b) a jelölés helye szerinti tagállam vagy annak kódja;

c) a NÉBIH vagy a hatósági kód;

d) a szállító neve vagy a NÉBIH által adott regisztrációs szám vagy kód;

e) a csomag vagy köteg referenciaszáma vagy egyedi sorozatszáma, a naptári hetet jelző szám vagy a tételszám;

f) a botanikai név;

g) szaporítási fokozat, valamint bázis szaporítóanyagok esetében a generációszám;

h) a fajta és adott esetben a klón megnevezése,

ha) amennyiben az alany nem tartozik fajtához, a faj vagy az interspecifikus hibrid neve;

hb) a beoltott ültetési anyagok esetében ezeket az információkat az alany és a nemes vesszők tekintetében kell megadni;

hc) olyan fajták esetében, amelyek vonatkozásában a hivatalos nyilvántartásba vételi kérelem vagy a növényfajta-oltalom iránti kérelem folyamatban van, a „javasolt elnevezés” és „folyamatban lévő kérelem” felirat;

i) a „hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta” felirat, amennyiben a fajta csak hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkezik;

j) a mennyiség;

k) a termesztés helye szerinti ország neve és annak kódja, amennyiben eltér a jelölés szerinti országtól;

l) a kibocsátás éve és

m) az eredeti jelölés kibocsátásának éve, ha az eredeti jelölést másik jelölés váltja fel.

(5) A certifikációs címkén szereplő adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni, kitörölhetetlenül, jól láthatóan és jól olvashatóan.

(6) Ha a növények vagy növényi részek bármely kategóriája tekintetében színes jelölés felhasználására kerül sor, a jelölés a következő színű lehet:

a) prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal;

b) bázis szaporítóanyag esetében fehér;

c) certifikált szaporítóanyag esetében kék;

d) a C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag esetében a certifikációs rendszerben alkalmazott színektől eltérő színű.

(7) A jelölést a szaporítóanyagként vagy gyümölcstermő növényként forgalmazni kívánt növényeken vagy növényi részeken kell elhelyezni. Ha az ilyen növények vagy növényi részek csomagban, kötegben vagy tartályban kerülnek forgalomba, akkor a jelölést e csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

10. § (1) A szabadgyökerű fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, az egyéb ültetési anyagot, a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell címkével ellátni. A fás oltványok kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha

a) árutermő ültetvény telepítése céljára hozzák forgalomba,

b) az egy telepítő részére forgalmazni kívánt tétel legalább 200 db oltványból áll, és

c) a szállítónak a telepítőtől írásos megrendelése van, melyet a kötegellenőrzéskor eljáró NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal részére bemutatott.

(2) A kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos.

(3) A címkét terméktípustól függően

a) a koronás oltványokra a korona vesszők közötti törzsrészre, illetve a suháng oltvány fele magasságában,

b) az egyéb tenyészedényes növények esetén - szamóca kivételével - azok tövi részére,

c) a kötegelten jelölhető faiskolai termékekre - a fémzárolás gyakorlatához hasonlóan - a köteg felső kötésére

úgy kell felhelyezni, hogy az sérülés nélkül ne legyen megbontható.

(4) A címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani, vagy fémzárat kell alkalmazni.

(5) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított tételek a faiskola saját címkéjével is felhasználhatók, illetve forgalomba hozhatók. A forgalomba hozatal során a származási igazolványon fel kell tüntetni a felhasználás célját.

(6) A szaporítóanyagot a szállító által kiállított származási igazolvány kíséri. A származási igazolvány

a) az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült, melynek kitörölhetetlennek, jól láthatónak és jól olvashatónak kell lennie,

b) legalább 3 példányban (szállító, vásárló és NÉBIH) áll rendelkezésre és

c) a szaporítóanyagot a szállító telephelyétől a vásárló címére kíséri.

(7) A származási igazolvány tartalmazza:

a) a 9. § (4) bekezdésében foglalt információkat, valamint az adott címkén jelzett információkat,

b) a vásárló nevét és címét,

c) az igazolvány kiállításának helyét és dátumát,

d) a tételenkénti mennyiséget és

e) az érintett tétel vonatkozásában releváns további információkat.

(8) Ha a származási igazolványban foglalt információk ellentmondanak a jelölésen szereplőknek, akkor a jelölésen szereplő információkat kell figyelembe venni.

7. A szállítók ellenőrzési feladatai

11. § (1) A szállítónak a szaporítóanyag-termő ültetvény, a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során figyelemmel kell kísérnie a tevékenységére vonatkozó alábbi kritikus pontokat:

a) a felhasznált szaporító alapanyagok és ültetési anyagok kezelése, tárolása során biztosítania kell, hogy azok minősége feleljen meg a 3. és 4. mellékletben foglalt minőségi követelményeknek;

b) a szaporítóanyagok kiültetése (magvetés, ki- vagy átültetés) során

ba) biztosítani kell az a) pont szerinti minőségi követelmények fenntartását,

bb) a tételeket megfelelően jelölni kell a keveredés elkerülése érdekében, és

bc) a műveleteket dokumentálni kell szabadföldi azonosításra alkalmas vázrajzon, illetve a 12. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartásban, melyeket kérésre a növénytermesztési hatáskörében eljáró járási hivatal rendelkezésére kell bocsátani;

c) a 2. mellékletben felsorolt kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében a kártevők diagnosztizálására legalkalmasabb időszakban folyamatosan ellenőrizni kell a növényállományt és meg kell tenni a szükséges növényvédelmi és mechanikai védekezéseket;

d) ki kell dolgozni a termelésre vonatkozó technológiai leírást vagy tervet, a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjaival, amely tartalmazza a növények elhelyezkedését és számát, a termesztés és a szaporítási műveletek ütemezését, továbbá a csomagolási, tárolási és szállítási műveleteket;

e) a faiskolai nevelés, a szaporítóanyag-termő ültetvények fenntartása folyamán, a növényállományokon a károsítók megtelepedésének megakadályozása és megfelelő fejlődésük érdekében

ea) azokat megfelelő szinten gyommentesen kell tartani, különös tekintettel azokra a gyomfajokra, melyek a termesztett fajt károsító kártevőkkel közös gazdanövények,

eb) gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról, és

ec) a metszési munkákat a megfelelő időben és minőségben kell elvégezni;

f) a szaporítási műveletek során különös figyelmet kell fordítani a szaporító alapanyagok életképességének fenntartására, valamint az egyes tételek keveredésének elkerülésére;

g) a szaporító alapanyagok szedése és az ültetési anyagok kitermelése során úgy kell eljárni, hogy a szaporítóanyag az a) pont szerinti minőségi követelményeknek megfeleljen; a szedés, kitermelés, átmeneti és tartós tárolás, kötegelés, csomagolás és szállítás tekintetében a 3. és 4. mellékletben foglaltak az irányadók;

h) az ápolási műveletek során, különös tekintettel a szaporítóanyag sebzésével járó beavatkozásokra a károsítók elterjesztésének megakadályozására kell törekedni a művelő eszköz tételenkénti fertőtlenítésével;

i) a növényállományban végzett kezeléseket (növényvédelem, tápanyag utánpótlás, egyéb kémiai beavatkozások) dokumentálni kell a kezelés okának feltüntetésével;

j) a tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat folyamatosan, szakszerűen és napra készen kell vezetni, különös tekintettel az egyes tételek azonosíthatóságára vonatkozó feljegyzésekre;

k) a szállítói nyilvántartást a szaporítóanyagok előállításától számítva öt éven keresztül meg kell őrizni; és

l) a szemlékre, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó nyilvántartott adatokat az adott szaporítóanyag kitermelésétől vagy forgalmazásától számítva még öt éven át meg kell őrizni.

(2) A szállítónak gondoskodnia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti technológiai leírásban foglaltak betartásáról, illetve az egyes szaporítóanyag-tételek (1) bekezdés a), bc), i), j), k), l) pontja szerinti nyomonkövetési nyilvántartásról.

8. A szállítók által vezetett nyilvántartások

12. § (1) A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvénnyel, az árutermelő faiskolával és a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított szaporítóanyagokról a NÉBIH által rendszeresített nyilvántartást folyamatosan vezetni és azt az ellenőrzés során a hatóság részére átadni vagy megküldeni.

(2) A gyümölcsszaporítóanyag-felhasználás és forgalomba hozatal esetén a szállító köteles a NÉBIH által sorszámozott nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani - amellyel kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére - és annak egy példányát az áru származási igazolványaként a vásárlónak átadni, egy példányát a NÉBIH részére megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatványtömbbel együtt megőrizni.

(3) Kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely tartalmazza a 9. § (4) bekezdés a), c), e), h) és j) pontjában meghatározott adatokat. A (4) bekezdésben meghatározott időpontig a kistételes-értékesítésekről kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani.

(4) A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát meg kell küldeni a NÉBIH részére legkésőbb:

a) az ültetési anyagok és szaporító alapanyagok vonatkozásában

aa) őszi forgalomba hozatal esetén a tárgyév december 15-ig;

ab) tavaszi forgalomba hozatal esetén a tárgyév május 15-ig;

b) a szemzőhajtás forgalomba hozatala vonatkozásában a tárgyév október 1-ig;

c) az oltóvessző forgalomba hozatala vonatkozásában a tárgyév május 25-ig.

13. § (1) Az Európai Unió tagállamaiból behozott szaporító alapanyagról és ültetési anyagról a faiskolai vagy nagykereskedelmi engedélyes a behozatalt követően az e rendeletben meghatározott honosító származási igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány egy példányát a növénytermesztési hatáskörében eljáró járási hivatal részére a 12. § (4) bekezdése szerinti határidőig kell megküldeni.

(2) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban e bizonylatot kell szerepeltetni, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási igazolvány mellékleteként kell kezelni, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni.

(3) A 12. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartást és mellékleteit 10 évig meg kell őrizni.

(4) Az adminisztráció vezetéséért a faiskolai engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat esetén a faiskolai lerakatot üzemeltető a felelős.

9. Növény-egészségügyi követelmények

14. § (1) Forgalomba hozni csak a NÉBIH, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal által a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt növény-egészségügyi követelmények alapján ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.

(2) Egy állomány akkor tekinthető növény-egészségügyi szempontból a certifikációs rendszer szerint megfelelőnek, ha

a) a termőhelye előzetes növény-egészségügyi szemle alapján (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre,

b) a felhasznált szaporítóanyag a certifikációs rendszerben előállított növényállományról vagy annak a kategóriának megfelelő körülmények között fenntartott szaporulatairól származik,

c) a növény-egészségügyi állapot megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta, és

d) kötelező és rendszeres növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesült.

(3) A törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább két alkalommal, bogyós törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal vizuális ellenőrzést végez. A vizuális ellenőrzés során karantén-károsítókkal fertőzöttnek diagnosztizált növényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(4) A C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a szaporítóanyag csak C.A.C. minősítésű lehet.

(5) A NÉBIH a certifikált jelzés használatát azonnali hatállyal megtiltja, ha a szaporítóanyag az ellenőrző vizsgálatok alapján nem felel meg a kategóriájára vonatkozó követelménynek és a termesztés során a termelő a vonatkozó növény-egészségügyi állapot fenntartását biztosító technológiai előírásokat nem tartotta be.

15. § (1) A prebázis anyanövény-jelöltről, majd a certifikációs rendszerben az anyanövényről, valamint annak megújításával előállított szaporítóanyagnak, továbbá C.A.C. szaporítóanyagoknak a létesítményekben és a földterületeken (C.A.C. szaporítóanyag esetében a tételekben is) elvégzett vizuális ellenőrzés alapján mentesnek kell lennie a 2. melléklet 1. és 3. pontja szerinti károsítóktól.

(2) Károsító jelenléte vagy jelenlétének gyanúja esetében mintavétel és laboratóriumi vizsgálat útján kell meggyőződni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti szaporítóanyag prebázis szaporítási fok esetén mentes, bázis és certifikált szaporítási fok esetén gyakorlatilag mentes a 2. melléklet 3. pontja szerinti károsítóktól.

(3) A C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie:

a) a 2. melléklet 1. pontja szerinti károsítóktól, amelyet vizuális vizsgálattal,

b) a 2. melléklet 3. pontja szerinti károsítóktól, amelyet - gyanú esetén - laboratóriumi vizsgálattal

kell igazolni.

(4) Ha valamely C.A.C. anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor a szállító

a) patogén mentesítésre vagy továbbnevelésre vonatkozó intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen az (1) bekezdés szerinti követelményeknek vagy

b) köteles eltávolítani azt a többi anyanövény és szaporítóanyag közeléből.

(5) A (3) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a Cirus L., a Fortunella Swingle és a Poncirus Raf. fajokhoz tartozó C.A.C. szaporítóanyagoknak a következő követelményeknek is meg kell felelnie:

a) a szaporítóanyagot azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani és szállító által azonosított szaporítóanyag-forrásról mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett fajok tekintetében a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítóktól és

b) a szaporítóanyagról vizuális vizsgálat, mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy a legutóbbi vegetációs időszak kezdete óta gyakorlatilag mentes az érintett fajok tekintetében a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítóktól.

(6) A certifikációs rendszerben a károsítókkal fertőzött anyanövény vagy szaporítóanyagnak százalékos aránya nem haladhatja meg a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott tűrésszinteket.

(7) A szaporítóanyagra vonatkozó vizuális ellenőrzést és mintavételt a 2. melléklet 3. pontja szerinti károsítók esetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal végzi. A szaporítóanyagra vonatkozó vizuális ellenőrzést és - gyanú esetén - mintavételt a 2. melléklet 1. pontja szerinti károsítók esetében a szállító végezheti, C.A.C. szaporítási fok esetén a szállító végzi. A laboratóriumi vizsgálatot az 5. mellékletben meghatározottaknak megfelelően a NÉBIH végzi. A NÉBIH a laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából igénybe vehet hatósági laboratóriumi hálózaton kívüli laboratóriumi szolgáltatást.

(8) A vizuális ellenőrzés során a károsítók jelenléte vagy annak gyanúja esetén minden esetben mintát kell venni az érintett növényből laboratóriumi vizsgálat céljából.

(9) A szállító ellenőrzése során a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal ellenőrzi:

a) az előállítási folyamat egyes kritikus pontjainak ellenőrzésére alkalmazott módszerek alkalmasságát és a szállító általi tényleges használatát, és

b) a szállító személyzetének az e rendeletben előírt tevékenységek végrehajtására való általános képességeinek meglétét.

(10) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal feljegyzéseket készít és vezet az általa elvégzett valamennyi vizuális ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat eredményeiről és időpontjáról.

(11) A mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot az évnek a károsítók diagnosztizálására legalkalmasabb időszakában, az éghajlati viszonyoknak és az adott növénytermesztési feltételeinek, valamint a növény szempontjából releváns károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben felmerül az érintett károsítók jelenlétének gyanúja, az év bármely egyéb időpontjában is sor kerül mintavételre.

(12) A NÉBIH, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a szállító mintavétel és laboratóriumi vizsgálat céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Ezen eljárások hiányában a NÉBIH által kidolgozott nemzeti eljárást kell alkalmazni, melyet a NÉBIH a Bizottság rendelkezésére bocsát.

(13) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal olyan eljárásokat alkalmazhat, amelyeket a nemzetségek és fajok szempontjából előzetesen teszteltek egy olyan időszak során, amely elég hosszúnak tekinthető ahhoz, hogy a növények fenotípusa a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján megerősíthető legyen a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

(14) A prebázis anyanövény-jelöltek esetében a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák kimutatására alkalmazandó tesztelési módszer az indikátornövényeken végzett biológiai vizsgálat. Más tesztelési módszerek akkor alkalmazhatóak, ha megállapítható, hogy az e módszerekkel kapott eredmények ugyanolyan megbízhatóak, mint az indikátornövényeken elvégzett biológiai vizsgálatok eredményei.

(15) A magonc anyanövény jelölt esetében csak a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt pollennel terjedő vírusok, viroidok vagy vírusszerű megbetegedések tekintetében kell megkövetelni a vizuális ellenőrzést, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot, amennyiben az érintett anyanövényt tünetektől mentes növény magjából állították elő, és e rendelet előírásainak megfelelően tartották fenn.

(16) A megújítás útján előállított prebázis anyanövényre az (1), (5), (11) és (13) bekezdést is alkalmazni kell.

(17) Az (1) bekezdés krioprezervációs fenntartás esetén nem alkalmazandó a prebázis, bázis és certifikált anyanövényekre, valamint a prebázis bázis és certifikált és C.A.C. szaporítóanyagokra.

10. A talajra vonatkozó követelmények

16. § (1) A certifikációs rendszerben az anyanövények és szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt és az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet talajvizsgálat útján a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal állapítja meg.

(2) A talajvizsgálatot az (1) bekezdés szerinti anyanövények, és szaporítóanyagok elültetése előtt a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során a vizsgálatot meg kell ismételni.

(3) Nem szükséges talajvizsgálatot elvégezni, ha az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a 2. melléklet 4. pontjában az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben igazolható, hogy az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

(4) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal talajvizsgálat céljára az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Amennyiben ilyen eljárás nem létezik, akkor a NÉBIH által kidolgozott nemzeti eljárás alkalmazandó.

11. A minőséget kedvezőtlenül befolyásoló hibákra vonatkozó követelmények

17. § (1) A certifikációs rendszerben minősített anyanövényekről és szaporítóanyagokról, valamint a C.A.C. szaporítóanyagokról vizuális ellenőrzés útján kell megállapítani, hogy a minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag mentesek.

(2) A vizuális ellenőrzést prebázis, bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal, C.A.C. szaporítási fok esetében a szállító végzi.

(3) A C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal jogosult a tevékenységet ellenőrizni. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyag hasznosíthatóságára.

12. A prebázis és bázis anyanövény felszaporítására, prebázis anyanövény megújítására és szaporítására vonatkozó követelmények

18. § (1) A prebázis anyanövények megújítás céljából vagy prebázis szaporítóanyag előállítása céljából szaporíthatóak.

(2) A prebázis anyanövények mikroszaporítás útján csak további prebázis anyanövény előállítása, megújítása céljából vagy prebázis szaporítóanyagok előállítása céljából szaporíthatóak.

(3) A prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárást kell alkalmazni.

(4) A prebázis szaporítóanyagból előállított bázis anyanövények több generáción keresztül felszaporíthatók bázis anyanövények előállítása céljából. A bázis anyanövényeket mikroszaporítás útján is fel lehet szaporítani. A generációk legnagyobb megengedett számát és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határát az adott nemzetségek vagy fajok tekintetében a 6. melléklet határozza meg.

(5) Ha engedélyezett a bázis anyanövények több generáción át történő szaporítása, akkor valamennyi, az elsőt követő generáció bármely korábbi generációból előállítható.

(6) A különböző generációkhoz tartozó szaporítóanyagokat egymástól elkülönítve kell tartani.

13. Kiinduló növényállomány nyilvántartásba vétele

19. § (1) A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek, az államilag elismert vagy oltalmazott fajta esetén a fajtafenntartónak a fajta azonosítására szolgáló növényállományt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a NÉBIH-nek. Ha a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy fajtaoltalomban, illetve az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta nyilvántartásba vételéig vagy a növények kifejlődéséig az állományt a NÉBIH nyilvántartásba vételre előjegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növények eredetét, pontos területi elhelyezkedését és az ültetés idejét.

(3) A bejelentett növények továbbszaporításra való alkalmasságát a NÉBIH bírálja el. Az állomány legkisebb nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. Az alkalmasnak minősített anyanövényt a NÉBIH a nyilvántartásába veszi és erről a bejelentőt értesíti.

(4) A nyilvántartásba vett anyanövény állomány szerepét az értékelés alapján azonos pomológiai értékű törzsgyümölcsös veheti át.

14. Kiinduló anyanövény, prebázis törzsültetvény

20. § (1) A prebázis törzsültetvény a fajtafenntartó által igazolt eredetű, nyilvántartásba vett anyanövény, fajtaazonos és fajtatiszta kiinduló anyag szaporulatából létesíthető.

(2) A továbbszaporításra kiválasztott anyanövény egyedet a fajta fenntartója jelöli ki, ennek helyszíni vizuális hatósági ellenőrzését a szállító kérelmére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal és a NÉBIH végzi.

(3) A kiválasztott anyanövény helyszíni ellenőrzése kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, a 2. melléklet 1. és 2. pontjai szerinti károsítók jelenlétére, valamint pomológiai jellemzőire.

(4) Az anyanövény és a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének elvégzéséről a fajtafenntartó gondoskodik.

(5) A prebázis anyanövény a mentességet megőrző körülmények biztosításával szaporítható tovább. A kapott szaporulatot a gyökérérintkezéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között kell nevelni. A növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag a fajta (klón) prebázis törzsültetvény és törzsgyümölcsös alapanyaga.

15. A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvényekre vonatkozó általános követelmények

21. § (1) A szaporítóanyag előállítást szolgáló növényállománynak fajtatisztának és fajtaazonosnak kell lennie.

(2) A prebázis, illetve bázis törzsültetvényről évente előállított szaporítóanyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni a NÉBIH részére.

(3) A törzsültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően, és a tételeket időjárásálló egyértelmű jelöléssel ellátva kell fenntartani.

22. § (1) Az engedélyezett törzsültetvény minősítését és éves szemléjét a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatal növény-egészségügyi szemléjét követően a NÉBIH végzi a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban.

(2) A törzsültetvény minősítő szemléjéről készített jegyzőkönyv tartalmazza a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának engedélyezhetőségét.

(3) A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal), amely tájékoztatja erről a NÉBIH-et és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt.

23. § (1) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporítóanyag termelésének biztosítására.

(2) A törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek a NÉBIH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvény növényeinek rendelkeznie kell az adott évre kiállított érvényes hivatalos szemlejegyzőkönyvvel.

(3) A törzsültetvények állományáról a NÉBIH által rendszeresített formanyomtatvány szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely a bogyós gyümölcsű és az alanytermő ültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.

(4) A törzsültetvényeken termett szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.

24. § (1) A törzsültetvény szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény megfelel a kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelményeknek, és a megtermelt szaporítóanyag eléri a 3. és 4. mellékletben előírt minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén a NÉBIH a törzsültetvények tanúsítványát visszavonja.

(2) A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt a NÉBIH évente elvégzi a minősítő szemlét.

(3) A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket a NÉBIH-hez évenkénti szemlére a tárgyév február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy egyedszámát és helyét (település, helyrajzi szám, táblaszám).

16. Prebázis törzsültetvény létesítése, fenntartása

25. § (1) A fajtafenntartó csak a Nemzeti Fajtajegyzékre, vagy más európai uniós tagállamok fajtajegyzékébe felvett növényfajták közül, azok nyilvántartásba vett kiinduló növényeiből, vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló anyag felhasználásával létesíthet prebázis törzsültetvényt.

(2) Törzsültetvény a Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével létesíthető. A törzsültetvény létesítése iránti kérelmet a törzsültetvény telepítését megelőzően legalább 6 hónappal kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni:

a) a tervezett telepítés helyét, nagyságát,

b) a törzsültetvény típusát és

c) a telepítendő fajokat.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a faiskolai engedélyt és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal előzetes termőhelyi szemléjének jegyzőkönyvét.

(4) Az előzetes termőhelyi szemle kiterjed

a) az izolációs távolság felmérésére,

b) az előveteményekre,

c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására, valamint

d) a területnek a kérelemben megjelölt fajokra vonatkozó, talajvizsgálaton alapuló talajtani alkalmasságára.

(5) A Pest Megyei Kormányhivatal a törzsültetvény létesítésének engedélyezése tárgyában határozatot hoz.

(6) A szaporítás célját szolgáló prebázis és bázis törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, a certifikált törzsültetvényben az ültetvény fenntartója szükség esetén köteles negatív szelekciót végezni, és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni.

26. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok, illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések végrehajtása érdekében

a) az ültetvényt gyommentesen kell tartani,

b) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését arra alkalmas módszerekkel kell előre jelezni,

c) a sharka vírusfertőzésre fogékony (sharka-gazda) fajoknál a fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan kell elvégezni, a fertőzésre gyanús növényeket meg kell jelölni, és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak be kell jelenteni,

d) az előírt növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, illetve végeztetni,

e) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, szemzés, szelektálás, kitermelés), amely az elhelyezett növények állagát, növény-egészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzést végzőnek be kell jelenteni, és

f) a növény-egészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani.

(3) A prebázis törzsültetvényben a növényeket a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőzés megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell tartani.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól kivételt képeznek a prebázis magonc alany előállítására szolgáló magtermő fák, melyeket évente egyedileg a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni.

(5) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül pollennel terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek.

(6) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés előírásai:

a) az izolátornak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmas a növények védelmére,

b) egy izolátor alatt különböző szaporítási fokozatú szaporítóanyag elhelyezése kizárólag csak a teljes légteret elválasztó válaszfalak beépítése esetén engedélyezhető,

c) a tenyészedényben felhasznált tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, tápanyag utánpótlásra szerves trágya nem használható, valamint

d) az izolátor alatt nevelt növények talaját ültetés céljára ismételten felhasználni tilos.

(7) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel, az almatermésűeknél a tűzelhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós állapotban el kell távolítani.

(8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni csak a fajtaazonosság megállapítása esetében lehet.

(9) Vizuális ellenőrzés alapján a szabadföldre kiültetett bogyós törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális laboratóriumi vizsgálatot a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

(10) Törzsültetvényben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető.

(11) A törzsültetvény létesítésének és fenntartásának részletes szabályait a 7. és 8. melléklet, a törzsültetvény fenntartásának részletes növény-egészségügyi követelményeit a 9. melléklet tartalmazza.

17. Bázis törzsültetvény létesítése, üzemeltetése

27. § (1) Bázis törzsültetvény létesítésére a kategóriának megfelelő növény-egészségügyi körülmények között előállított, hatóságilag ellenőrzött, a kategóriára előírt növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, fémzárolt, minőségi származási igazolvánnyal ellátott prebázis szaporítóanyag használható fel.

(2) A bázis törzsültetvény létesítésével egyidejűleg azonos szaporítóanyag tételből bázis törzsgyümölcsöst kell telepíteni.

(3) A törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, annak kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos ültetési anyaggal lehet megújítani.

18. Certifikált törzsültetvény létesítése

28. § Certifikált törzsültetvényt csak a NÉBIH által fémzárolt, prebázis vagy bázis, vagy valamely tagállam ellenőrző hatósága által e kategóriákban tanúsított szaporítóanyaggal lehet létesíteni. Harmadik országból behozott prebázis vagy bázis szaporítóanyag a növény- és talajvédelmi járási hivatal növény-egészségügyi vizsgálata után használható fel erre a célra.

19. A C.A.C. ültetvény követelményei

29. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 9. § (3)-(7) bekezdésében foglaltak szerint meg kell jelölni.

(2) A tételek fajtaazonosságának meg kell felelnie a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknak, a tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát a szállító a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával tanúsítja.

(3) Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a szemle során megállapított szaporításra való alkalmasság és a növény-egészségügyi szemlejegyzőkönyv alapján évente engedélyezi.

20. Gyümölcsfaiskola létesítése, megszűnése

30. § (1) Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában lehet.

(2) A gyümölcsfaiskola létesítése és üzemeltetése a kérelmező részére akkor engedélyezhető, ha

a) a kérelemben megjelölték a faiskola szakmai felelősét, aki az ellenőrző hatóságokkal kapcsolatot tart,

b) a szakmai vezető legalább középfokú kertészeti vagy mezőgazdasági növénytermesztési végzettséggel rendelkezik, és ezt a végzettséget igazoló okirat másolatát mellékelve igazolja, továbbá nyilatkozik a gyümölcs faiskolai tevékenység jogszabályi és nyilvántartási előírásainak ismeretéről,

c) a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható, a jogszerű földhasználat igazolt,

d) a területnek növény-egészségügyi alkalmasságát a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal igazolja, és

e) a szállító a kérelem benyújtását megelőző öt évben a növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait nem sértette meg.

(3) A gyümölcsfaiskolai engedélyt a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal adja ki.

(4) Az engedély adataiban történt változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalnak.

(5) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a gyümölcsfaiskolai engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,

b) az engedélyest a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság jogerős határozatával minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte,

c) a faiskolai terület növény-egészségügyi szempontból alkalmatlanná válik,

d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést, vagy

e) a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.

(6) A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal véleményének figyelembe vételével írja elő.

(7) A NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra az (5) bekezdés b) vagy c) pontja miatt került sor.

(8) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal minden gyümölcsfaiskola engedélyezési ügyben hozott határozatról tájékoztatja a NÉBIH-et, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt.

21. A gyümölcsfaiskola üzemeltetése és ellenőrzése

31. § (1) A gyümölcsfaiskolában felhasználásra kerülő, nevelés alatt álló és előállított szaporítóanyagnak meg kell felelnie a vonatkozó növény-egészségügyi jogszabályok követelményeinek.

(2) Céltermeltetésre zárlati termesztés keretei között a megrendelés szerinti mennyiségben bármely fajta szaporítható, amennyiben származása igazolt és a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak megfelel.

(3) Nemesítési célt szolgáló szaporítás esetén a nemesítő írásos megrendelése szükséges.

(4) A tanúsított szaporítóanyagot előállító és a C.A.C. gyümölcsfaiskolát - az izolációs távolság megtartásával - elkülönítetten kell fenntartani.

(5) A tételeket egymástól egyértelműen el kell választani és meg kell jelölni.

(6) A növényállomány területi elhelyezkedéséről vázrajzot kell készíteni, amely alapján a tételek azonosíthatók.

32. § (1) A faiskola működését prebázis és bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált és C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a vegetációs időben végzett helyszíni szemlék és a gyümölcsfaiskola által vezetett nyilvántartások - beleértve az 11. §-ban meghatározott kritikus pontok figyelemmel kísérésének dokumentációját is - ellenőrzése útján a kategóriának megfelelő technológiai előírások betartására, a bizonylatolásra, a nyilvántartásra és a tanúsítás rendjére is kiterjedően felügyeli, egyúttal minősíti a faiskolai növényállományt.

(2) A faiskola fenntartója köteles az ellenőrzés során a faiskola növényállományát, a termeléssel kapcsolatos bizonylatokat, valamint nyilvántartásokat bemutatni.

(3) A gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag termelésről a szállítónak a NÉBIH által rendszeresített dokumentum alapján nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást

a) a telepített alanycsemetékről, csírásmagról és az elvetett vetőmagról évente május 25-ig,

b) a kézben oltásokról, a továbbnevelésről, a tenyészedényes nevelésről és az iskolázott dugványokról, sarjról, palántáról évente május 25-ig, a gesztenye oltásokról évente június 20-ig,

c) a tárgyévi szemzésekről és bogyós oltásokról évente október 30-ig,

d) a fás és az október 30. utáni kitermelésre előállított szamóca kivételével a bogyós ültetési anyagleltárról évente július 20-ig,

e) az alanycsemete (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány) és az október 30. után kitermelendő szamóca palánta leltárról évente október 30-ig

kell a NÉBIH részére megküldeni.

(4) A NÉBIH a certifikációs címkét a faiskolai szemle jegyzőkönyv és a szállító által beküldött, (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján adja át a faiskolának.

(5) A szaporításra és forgalomba hozatalra vonatkozó nyilvántartásokat a származási igazolványok adatai szerint kell vezetni. A certifikációs rendszer keretében nevelt vírusmentes (vírustesztelt) tételeket a C.A.C. szaporítástól külön kell nyilvántartani.

(6) A szabadgyökerű ültetési anyagot csak nyugalmi állapotban lehet kitermelni és forgalomba hozni. A gyümölcsfaiskolát a tárgyév október 10. napja előtt kitermelni tilos.

(7) A (6) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni prebázis és bázis szaporítási fokozatú ültetési anyag esetében a NÉBIH, certifikált és C.A.C. szaporítási fokozatú ültetési anyag esetében a növénytermesztési hatáskörében eljáró járási hivatal engedélyével lehet.

22. A certifikációs rendszerben működő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése

33. § (1) A certifikált szaporítóanyagot termelő gyümölcsfaiskolákban a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal évente két szemlét tart. Az első szemlét legkésőbb a tárgyévben július 15-ig, a második szemlét pedig legkésőbb a tárgyévben október 10-ig, de még kitermelés előtt, lombos állapotban kell végezni.

(2) A NÉBIH, illetve az növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a szakmai felügyelet keretében a termelés más időpontjaiban is végezhet ellenőrzést.

(3) Az első gyümölcsfaiskolai szemlén

a) a területre kiadott gyümölcsfaiskolai engedély érvényességét,

b) az előző évben előállított, forgalmazott és selejtezett szaporítóanyag mennyiségét, valamint a nyilvántartási napló, a származási igazolványok, a szemle jegyzőkönyvek és a zárolt tételek selejtezési jegyzőkönyvei alapján a felhasználás és forgalomba hozatal szabályszerűségét,

c) a tárgyévi nyilvántartási napló szakmailag helyes vezetését, a helyszínrajzzal való egyezését, a felhasznált szaporító alapanyagok származását, a származási igazolványok felhasználását, a kiadás jogosságát és helyes kitöltését,

d) a fajta szaporíthatóságát,

e) a nyilvántartási napló és a területi szemle alapján a vázrajz helyességét,

f) a szaporított tételek elválasztását, megjelölését,

g) a szaporítások becsült tételenkénti mennyiségét, egyeztetve a nyilvántartási napló adataival, valamint

h) a 11. §-ban meghatározott kritikus pontok nyomonkövetésének dokumentáltságát

kell ellenőrizni.

(4) A második gyümölcsfaiskolai szemlén

a) az első szemle intézkedéseinek elvégzését,

b) a nyilvántartási napló, a vázrajz adatai és a faiskolai táblában történt megjelölése alapján azonosított minden kitermelésre szánt tétel fejlettségét, kezeltségét, fajtatisztaságát, valamint becsléssel az üzemi leltár adatainak valódiságát, és

c) a növény-egészségügyi vizsgálat megtörténtét a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal jegyzőkönyve alapján

kell ellenőrizni.

(5) A NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a (3) bekezdés e) és g) pontja, valamint (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények vizsgálatával összevont szemlét végez a szállítónál, amennyiben az elmúlt három év gyümölcsfaiskolai szemléi során

a) a szaporítóanyag fajtaazonosságával, fajtatisztaságával,

b) az állomány gyommentességével és

c) a növényápolási munkák szakszerűségével

kapcsolatban nem került szabálytalanság jegyzőkönyvben rögzítésre.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összevont szemlét a második gyümölcsfaiskolai szemle időpontjában kell végezni.

23. C.A.C. szaporítóanyagot termelő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése

34. § (1) A C.A.C. gyümölcsfaiskolában a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal évente legalább egy szemlét tart, amely során ellenőrzi a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szemlét legkésőbb a kitermelést megelőzően el kell végezni.

(3) Ha a faiskolában nevelt ültetési anyag és alanycsemete tételek nem érik el a 4. mellékletben foglalt, a méretekre vonatkozó részletes minőségi követelményeket, de a 4. mellékletben foglalt,

a) az oltványokra,

b) a gyökeres dugványokra és bokrokra,

c) a málnára, szederre, málnaszederre,

d) a szamóca palántára,

e) a termesztőedényben nevelt ültetési anyagokra és

f) az alanycsemetékre

vonatkozó alapvető minőségi követelményeknek eleget tesznek, azt az ellenőrzés során kiállítandó jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

24. A gyümölcsfaiskolai ellenőrzés részletes követelményei

35. § (1) A gyümölcsfaiskolai ellenőrzésről a szemle időpontjában jegyzőkönyvet kell készíteni, amely

a) az ellenőrzött faiskola nevét és címét,

b) az ellenőrzés tárgyát,

c) a vizsgálat helyét és időpontját,

d) a szemlén részt vevők nevét és beosztását,

e) az ellenőrzött szaporítóanyag és a zárolt tételek szabványos megnevezését, mennyiségét,

f) a szaporítóanyag előállításával, felhasználásával és forgalomba hozatalával kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításait,

g) az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra vonatkozó intézkedéseket, valamint

h) az esetleges hiányosságok megszüntetésének határidejét, és az ellenőrzöttnek a megállapításokra vonatkozó nyilatkozatát

tartalmazza.

(2) A gyümölcsfaiskola teljes növényállományát zárolni kell, ha

a) nem engedélyezett területen létesítették,

b) oly mértékben károsodott vagy gyenge a fejlettsége, hogy a szakmai előírásoknak nem felel meg, vagy

c) növény-egészségügyi zárlat alatt áll.

(3) A gyümölcsfaiskolai tételt zárolni kell, ha

a) a szaporított fajta nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak

b) a szaporításhoz felhasznált alapanyag származása nem igazolt, a származási igazolványról azonosítást szolgáló adat hiányzik vagy valótlan,

c) a szaporítóanyag az 5. § (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb követelményeket sem elégíti ki,

d) fajtaazonossága vagy fajtatisztasága nem megfelelő vagy nem állapítható meg, nem egyezik meg a nyilvántartás, illetve a származási igazolvány adataival, vagy

e) növény-egészségügyi zárlat alatt áll.

(4) A gyümölcsfaiskolai tételt alacsonyabb kategóriájúnak kell minősíteni, ha

a) a különböző kategóriájú növényeket nem különítették el, és azonos származásfokozatú tételként jelölték, amely esetben a legalacsonyabb származásfokozatú szaporítóanyag határozza meg az érintett tételek kategóriáját, vagy

b) a tanúsított gyümölcsfaiskolában előállított szaporítóanyag nem felel meg a 4. és 7. melléklet szerinti minőségi követelményeknek.

(5) Az egyéb hiányosságok megszüntetését a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal határidő és jelentési kötelezettség megállapításával együtt előírja.

(6) A zárlatfeloldás feltételeit az ellenőrzöttel közölni kell.

(7) A zárlatot haladéktalanul fel kell oldani, ha a korlátozásra okot adó körülmények megszűnnek, és a szaporítóanyag megfelel az e rendelet előírásainak.

25. Késztermék-ellenőrzés

36. § A NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a kitermelést követően a faiskolai tárolóhelyeken, valamint a kis- és nagykereskedelmi telephelyeken szúrópróbaszerűen ellenőrzi a forgalomba hozatalra szánt, illetve forgalmazott szaporítóanyagok tekintetében

a) az 5. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak teljesülését,

b) a termékek kategóriájának és a forgalomba hozatal módjának megfelelő megjelölését, és a forgalomba hozatallal kapcsolatos nyilvántartások vezetését, valamint

c) a tárolás módjának szakszerűségét.

26. Házi faiskola

37. § (1) Saját árutermelő ültetvény létesítéséhez történő szaporítás esetén a termelő házi gyümölcsfaiskolát létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.

(2) A házi faiskola létesítését a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növényvédelmi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatal részére évente február 28-ig be kell jelenteni.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni a házi faiskola helyét (település, helyrajzi szám), területét, a szaporított tételek fajtáját, mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.

(4) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporító alapanyagot lehet felhasználni. A házi faiskolában előállított ültetési anyag a felhasznált alapanyagtól függetlenül csak C.A.C. kategóriájú lehet.

(5) A házi faiskolában termelt szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.

27. Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala

38. § (1) A faiskolai engedélyes saját telephelyén szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatalára, valamint viszonteladására jogosult.

(2) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt telephellyel rendelkező kérelmező részére akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező, illetve a nagykereskedelmi tevékenység végzéséért felelős szakmai vezetőként tevékenykedő alkalmazottja a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti végzettséggel rendelkezik,

b) a szakmai vezető nyilatkozik a gyümölcsszaporítóanyag-forgalmazás jogszabályi és nyilvántartási előírásainak ismeretéről,

c) a kérelmező mellékelte a telephely jogszerű használatát igazoló okirat másolatát és helyszínrajzát,

d) a helyszíni szemlén megállapította, hogy a telephely alkalmas a vásárolt szaporítóanyag szakszerű átmeneti tárolására, mely során az életképesség megőrzése biztosított, és a tételek elkülönített tárolása megoldható,

e) a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal igazolja, hogy a telephely alkalmas a tárolás, illetve árukezelés során a tételek elkülönítésére, életképességének és eredeti növény-egészségügyi állapotának megtartására, és

f) a kérelmező és a szakmai vezető a kérelem benyújtását megelőző öt évben nem sértette meg a szaporítóanyagok előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat.

(3) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a telephellyel nem rendelkező, kizárólag a szaporítóanyagok közvetítésével foglalkozó szállítónak a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha a szállító teljesíti a (2) bekezdés a)-c) és f) pontjában foglalt előírásokat.

(4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles

a) a vásárolt tételeket elkülöníteni és az értékesített szaporítóanyag-tételekről naprakész nyilvántartást vezetni és azt a bizonylatokkal együtt öt évig megőrizni, és

b) az értékesített tételekről viszonteladói származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig a NÉBIH-nek megküldeni.

(5) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a nagykereskedelmi telephelyeken valamint a csak közvetítéssel foglalkozó szállítók esetén a szállító irodájában évente legalább egy szemlét végez. A szemle során ellenőrzi

a) a telephelyen folytatott tevékenységtől függően a szaporítóanyag szakszerű tárolását, csomagolását, tételenkénti elkülönítését,

b) a termékek életképességének, minőségének megóvását,

c) az alkalmazott, a tételek keveredésének elkerülését biztosító anyagmozgatási, jelölési eljárás hatékonyságát,

d) a 11. §-ban foglaltak teljesülését, és

e) a forgalomba hozatal bizonylatolását a 12. §-ban foglaltak szerint.

39. § (1) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal az engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyest a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság jogerős határozatával minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, vagy

b) az engedélyes 3 évig nem folytat nagykereskedelmi forgalomba hozatali tevékenységet.

(2) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal határozata alapján a NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra a (1) bekezdésben meghatározott okból került sor.

(3) Az engedély megszerzése nem mentesít a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól.

28. Kiskereskedelmi forgalomba hozatal

40. § (1) A NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal az árusítóhelyen annak nyitvatartási idejében ellenőrzést tarthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés kiterjed

a) az árusítóhelyen lévő technikai feltételek szakmai alkalmasságának,

b) az üzemeltetés szakszerűségének,

c) a forgalomba hozatal jogszerűségének, valamint

d) a forgalmazott ültetési anyagok minőségének

vizsgálatára.

(3) A faiskolai lerakat az e rendeletben foglalt minőségi követelményeknek megfelelő, dokumentált származású ültetési anyagot vehet át értékesítésre és hozhat forgalomba. A származást igazoló okiratnak tartalmaznia kell az ültetési anyag szállítóját, faját, fajtáját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a forgalomba hozatal időpontját. A vásárolt tételekről folyamatosan nyilvántartást kell vezetni, és azt öt évig meg kell őrizni.

(4) Árutermelő ültetvény létesítésére ültetési anyagot kiskereskedelmi forgalomba hozatal keretében árusítani tilos.

41. § (1) A faiskolai lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell

a) a szaporítóanyagok minőségének, életképességének és épségének megőrzéséről,

b) tételeinek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,

c) minőség szerinti elkülönítéséről, valamint

d) a selejt elkülönítéséről.

(2) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát.

(3) Az eladásra szánt növények csak az e rendeletben előírt módon megjelölten kerülhetnek forgalomba. Fás oltványok kivételével a kötegelten vagy más egységcsomagként címkézett ültetési anyag esetében a címkézési egységnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot saját árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét.

(4) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok minőségi előírásait.

(5) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, amely tartalmazza

a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,

b) az értékesítés időpontját, és

c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, kategóriáját, gyümölcsoltvány esetén alanyát.

(6) Amennyiben az árusítóhelyet a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság jogerősen elmarasztalta, a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal az árusítóhely engedélyének visszavonását kezdeményezi.

29. Szaporítóanyag import és export

42. § (1) Harmadik országból forgalomba hozatal céljára csak az e rendelet előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni a NÉBIH engedélyével. A szabad forgalomba csak az engedélyen feltüntetett szaporítóanyag bocsátható.

(2) A szaporítóanyag behozatala iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növény-egészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználás célját.

(3) Továbbszaporítás céljából szaporítóanyagot a NÉBIH által meghatározott kategóriában lehet importálni.

(4) A NÉBIH az engedély elbírálása során megvizsgálja, hogy a küldő országban működő szaporítóanyag ellenőrzési rendszer, a szaporítóanyagok megjelölése, a csatolt szállítói dokumentum, valamint a növényútlevél megfelelnek-e a hazai követelményeknek.

(5) A szállító a harmadik ország ellenőrző hatósága által vizsgált és alkalmasnak minősített szaporítóanyagra nyújthat be behozatali kérelmet.

(6) A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről a szállító köteles két munkanapon belül növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalt értesíteni, és kérni a belföldiesítő ellenőrzést.

(7) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzése során

a) vizsgálja a behozott szaporítóanyag minőségének a NÉBIH engedélyében foglaltaknak való megfelelőségét, valamint

b) jogosult a szaporítóanyagból mintát venni további ellenőrzés céljából.

(8) Ha az engedély a szaporítóanyag minősége tekintetében nem tartalmaz előírást, az meg kell, hogy feleljen a hazai előállítású certifikált szaporítóanyagokra előírt minőségi követelményeknek.

43. § (1) A növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalnak a tétel virológiai állapotára vonatkozó állásfoglalása, valamint a szaporítóanyag bizonylatai és vizsgálata alapján dönt arról, hogy a szaporítóanyag belföldön felhasználható-e, illetve, hogy milyen szaporítási fokúnak fogadja el az importált anyagot.

(2) A beérkezett szaporítóanyag-tételekről a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal belföldiesítő jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv alapján az importőr honosító származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata.

(3) A (2) bekezdés szerinti belföldiesítő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az exportőr nevét,

b) a származási országot,

c) az importőr nevét és címét,

d) a NÉBIH importengedélyének számát, valamint

e) az importőr által kiállított honosító származási igazolvány számát.

44. § Az exportőr kérelmére - amennyiben a kivitelre szánt szaporítóanyag a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel - a növénytermesztési hatáskörében eljáró járási hivatal nemzetközi származási igazolványt állít ki.

30. Fajtaazonosság ellenőrzése

45. § (1) A bázis kategóriájú ültetési anyag és a certifikált anyanövény fajtaazonosságának ellenőrzését minden esetben el kell végezni. A fajtaazonosság megállapítása történhet ellenőrző termesztéssel vagy más arra alkalmas, hivatalosan elfogadott módszer alkalmazásával. A mintavételt a 10. mellékletben foglaltak szerint kell végezni.

(2) Amennyiben egy ültetési anyag vagy tétel életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, a NÉBIH elvégzi az ültetési anyag ellenőrző termesztését.

(3) A NÉBIH bármely érdekelt megrendelésére a fajtaazonosság ellenőrzését szolgáltatási tevékenységként is végezheti.

(4) A fajtaazonosság ellenőrzésének eredményéről a NÉBIH jegyzőkönyvet állít ki, amelyet az érdekeltek részére megküld.

31. Hatósági ellenőrzés

46. § (1) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal a gyümölcsszaporítóanyag-tételek zárlati károsítóktól és a 2. melléklet 3. pontjai szerinti károsítóktól való mentességét vizuálisan ellenőrzi, mintát vesz a vizsgálatokhoz, valamint elvégzi a minták laboratóriumi vizsgálatát.

(2) A szaporítóanyag minőségének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal köteles a Bizottság által szervezett ellenőrzésekhez a szükséges információkat megadni, a Bizottsággal együttműködni, és minden egyéb módon biztosítani az ellenőrzés elvégzésének feltételeit.

32. A szállítók hatósági nyilvántartásba vétele

47. § (1) A NÉBIH vezeti és naprakészen tartja a szállítók nyilvántartását (a továbbiakban: szállítói nyilvántartás). A NÉBIH a szállítókat 8 napon belül értesíti a nyilvántartásba vételükről, vagy annak bármely változásáról.

(2) A szállítói nyilvántartás az alábbi információkat tartalmazza:

a) a szállító neve, címe és elérhetőségei,

b) a szállító által végzett, e rendelet 2. § 39. pontja szerinti tevékenységet, az érintett telephely címét, valamint az érintett fő növénynemzetségeket vagy -fajokat, valamint

c) a nyilvántartási számot vagy kódot.

(3) Amennyiben a szállító már nem végez az e rendelet 2. § 39. pontja szerinti tevékenységet, a NÉBIH törli a szállítói nyilvántartásból.

(4) A szállító köteles a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő információt, valamint az információval kapcsolatos bármely változást bejelenteni.

33. Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

49. § A 2016. december 31-e előtt már meglévő és hivatalosan minősített, vagy a C.A.C anyagként való minősítés feltételeit teljesítő, de e rendelet követelményeinek nem megfelelő anyanövényekről származó szaporítóanyag 2022. december 31-ig Magyarország területén forgalomba hozható.

50. § E rendelet

a) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i, 2008/90/EK tanácsi irányelvnek,

b) a 2008/90/EK irányelv hatálya alá tartozó gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok jelöléséről, fémzárolásáról és csomagolásáról szóló, 2014. október 15-i, 2014/96/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

c) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. október 15-i, 2014/97/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek, valamint

d) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. október 15-i, 2014/98/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

51. § * 

1. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A rendelet hatálya alá tartozó gyümölcsfajok, illetve -nemzetségek

1. Castanea sativa Milletve (szelídgesztenye)

2. Citrus L. (citrusfélék)

3. Corylus avellana L. (közönséges mogyoró)

4. Cydonia oblonga Milletve (birs)

5. Ficus carica L. (füge)

6. Fortunella Swingle (kumkvat)

7. Fragaria L. (szamóca)

8. Hipophoe rhamnoides (homoktövis)

9. Juglans regia L. (nemes dió)

10. Malus Mill. (alma)

11. Olea europea L. (olívabogyó)

12. Mespilus germanica L. (naspolya)

13. Pistacia vera L. (pisztácia)

14. Poncirus Raf. (vadcitrom)

15. Prunus amygdalus Batsch (mandula)

16. Prunus armeniaca L. (kajszibarack)

17. Prunus avium L. (cseresznye)

18. Prunus cerasus L. (meggy)

19. Prunus domestica L. (házi szilva)

20. Prunus persica (L.) Batsch (őszibarack)

21. Prunus salicina Lindl. (japán szilva)

22. Pyrus L. (körte)

23. Ribes L. (ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte)

24. Rubus L. (málna, szeder, málnaszeder)

25. Sambucus nigra L. (fekete bodza)

26. Vaccinium L. (áfonya)

2. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

1. Azon károsítók jegyzéke, amelyektől a kiindulási anyagoknak, a prebázis, bázis és certifikált anyanövényeknek és szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük, valamint C.A.C. ültetési anyagoknak gyakorlatilag mentesnek

A B
1. Nemzetség vagy faj Károsítók
2. Castanea sativa Mill. 2.1. Gombák
2.1.1. Mycosphaerella maculiformis
2.1.2. Phytophthora cambivora
2.1.3. Phytophthora cinnamomi
3. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. 3.1. Rovarok
3.1.1. Aleurotrixus floccosus
3.1.2. Parabemisia myricae
3.2. Fonálférgek
3.2.1. Pratylenchus vulnus
3.2.2. Tylenchus semi-penetrans
3.3. Gombák
3.3.1. Phytophthora citrophtora
3.3.2. Phytophthora parasitica
4. Corylus avellana L. 4.1. Atkák
4.1.1. Phytoptus avellanae
4.2. Gombák
4.2.1. Armillariella mellea
4.2.2. Verticillium dahliae
4.2.3. Verticillium albo-atrum
4.3. Baktériumok
4.3.1. Xanthomonas arboricola pv. corylina
4.3.2. Pseudomonas avellanae
5. Cydonia oblonga Mill., Malus Mill. és Pyrus L. 5.1. Rovarok
5.1.1. Eriosoma lanigerum
5.1.2. Psylla
spp.
5.2. Fonálférgek
5.2.1. Meloidogyne hapla
5.2.2. Meloidogyne javanica
5.2.3. Pratylenchus penetrans
5.2.4. Pratylenchus vulnus
5.3. Gombák
5.3.1. Armillariella mellea
5.3.2. Chondrostereum purpureum
5.3.3. Glomerella cingulata
5.3.4. Pezicula alba
5.3.5. Pezicula malicorticis
5.3.6. Nectria galligena
5.3.7. Phytophthora cactorum
5.3.8. Roessleria pallida
5.3.9. Verticillium dahliae
5.3.10. Verticillium albo-atrum
5.4. Baktériumok
5.4.1. Agrobacterium tumefaciens
5.1.2. Pseudomonas syringae
pv. syringae
5.5. Vírusok
5.5.1. A 2. melléklet 3. pontjában felsoroltakon kívüli vírusok
6. Ficus carica L. 6.1. Rovarok
6.1.1. Ceroplastes rusci
6.2. Fonálférgek
6.2.1. Heterodera fici
6.2.2. Meloidogyne arenaria
6.2.3. Meloidogyne incognita
6.2.4. Meloidogyne javanica
6.2.5. Pratylenchus penetrans
6.2.6. Pratylenchus vulnus
6.3. Gombák
6.3.1. Armillaria mellea
6.4. Baktériumok
6.4.1. Phytomonas fici
6.5. Vírusszerű betegségek
6.5.1. Füge mozaik betegség
7. Juglans regia L. 7.1. Rovarok
7.1.1. Epidiaspis leperii
7.1.2. Pseudaulacaspis pentagona
7.1.3. Quadraspidiotus perniciosus
7.2. Gombák
7.2.1. Armillariella mellea
7.2.2. Nectria galligena
7.2.3. Chondrostereum purpureum
7.2.4. Phytophthora cactorum
7.3. Baktériumok
7.3.1. Agrobacterium tumefaciens
7.3.2. Xanthomonas arboricola
pv. juglandis
8. Olea europaea L. 8.1. Fonálférgek
8.1.1. Meloidogyne arenaria
8.1.2. Meloidogyne incognita
8.1.3. Meloidogyne javanica
8.1.4. Pratylenchus vulnus
8.2. Baktériumok
8.2.1. Pseudomonas savastanoi pv. savastanoi
8.3. Vírusszerű betegségek
8.3.1. Olajfa levélsárgulás komplex betegség 3 vírus okozza (Arabis mosaic virus, CLRV, RYNV)
9. Pistacia vera L. 9.1. Fonálférgek
9.1.1. Pratylenchus penetrans
9.1.2. Pratylenchus vulnus
9.2. Gombák
9.2.1. Phytophthora cryptogea
9.2.2. Phytophthora cambivora
9.2.3. Rosellinia necatrix
9.2.4. Verticillium dahliae
10. Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina 10.1. Rovarok
10.1.1. Pseudaulacaspis pentagona
10.1.2. Quadraspidiotus perniciosus
10.2. Fonálférgek
10.2.1. Meloidogyne arenaria
10.2.2. Meloidogyne javanica
10.2.3. Meloidogyne incognita
10.2.4. Pratylenchus penetrans
10.2.5. Pratylenchus vulnus
10.3. Gombák
10.3.1. Phytophthora cactorum
10.3.2. Verticillium dahliae
10.3.3. Verticillium albo-atrum
10.4. Baktériumok
10.4.1. Agrobacterium tumefaciens
10.4.2. Pseudomonas syringae
pv. morsprunorum
10.4.3. Pseudomonas syringae
pv. syringae (P. armeniaca-n)
10.4.4. Pseudomonas viridiflava (P. armeniaca-n)
11. Prunus avium, P. cerasus 11.1. Rovarok
11.1.1. Quadraspidiotus perniciosus
11.2. Fonálférgek
11.2.1. Meloidogyne arenaria
11.2.2. Meloidogyne javanica
11.2.3. Meloidogyne incognita
11.2.4. Pratylenchus penetrans
11.2.5. Pratylenchus vulnus
11.3. Gombák
11.3.1. Phytophthora cactorum
11.3.2. Verticillium dahliae
11.3.3. Verticillium albo-atrum
11.4. Baktériumok
11.4.1. Agrobacterium tumefaciens
11.4.2. Pseudomonas syringae
pv. morsprunorum
11.4.3. Pseudomonas syringae
pv. syringae
11.4.4. Pseudomonas viridiflava
12. Ribes L. 12.1. Rovarok és atkák
12.1.1. Dasyneura tetensi
12.1.2. Ditylenchus dipsaci
12.1.3. Pseudaulacaspis pentagona
12.1.4. Quadraspidiotus perniciosus
12.1.5. Tetranycus urticae
12.1.6. Cecidophyopsis ribis
12.2. Gombák
12.2.1. Sphaerotheca mors-uvae
12.2.2. Microsphaera grossulariae
12.2.3. Diaporthe strumella
(Phomopsis ribicola)
13. Rubus L. 13.1. Gombák
13.1.1. Peronospora rubi

2. Azon károsítók jegyzéke, amelyektől a kiindulási anyagoknak, a prebázis, bázis, certifikált anyanövényeknek és szaporítóanyagoknak, C.A.C. ültetési anyagoknak vizuális ellenőrzés alapján mentesnek vagy gyakorlatilag mentesnek kell lenniük, illetve amelyek jelenlétét a táblázat szerinti tűrésszintek szerint korlátozni kell

A B C D
Tűrésszintek (%)
1. Károsítók nemzetségek és fajok szerint Prebázis Bázis Certifikált
(tanúsított)
2. Fragaria L.
2.1. Rovarok és atkák
2.1.1. Chaetosiphon fragaefoliae 0 0,5 1
2.1.2. Phytonemus pallidus 0 0 0,1
2.2. Fonálférgek
2.2.1. Aphelenchoides fragariae 0 0 1
2.2.2. Ditylenchus dipsaci 0 0,5 1
2.2.3. Meloidogyne hapla 0 0,5 1
2.2.4. Pratylenchus vulnus 0 1 1
2.3. Gombák
2.3.1. Rhizoctonia fragariae 0 0 1
2.3.2. Podosphaera aphanis (Wallroth) Braun & Takamatsu 0 0,5 1
2.3.3. Verticillium albo-atrum 0 0,2 2
2.3.4.. Verticillium dahliae 0 0,2 2
2.4. Baktériumok
2.4.1. Candidatus Phlomobacter fragariae 0 0 1
2.5. Vírusok
2.5.1. Szamóca foltosság vírus (SMoV) 0 0,1 2
2.6. Fitoplazmás betegségek 0 0 1
2.6.1. Őszirózsa sárgaság fitoplazma 0 0,2 1
2.6.2. Szamóca hajtás-burjánzás fitoplazma (multiplier disease) 0 0,1 0,5
2.6.3. Szamóca stolbur fitoplazma okozta pusztulás 0 0,2 1
2.6.4. Szamóca zöld virágszirom fitoplazma 0 0 1
2.6.5. Phytoplasma fragariae 0 0 1
3. Ribes L.
3.1. Fonálférgek
3.1.1. Aphelenchoides ritzemabosi 0 0,05 0,5
3.2. Vírusok
3.2.1. Az aukuba mozaik vírus és a ribiszke sárgaság vírus együttes jelenléte 0 0,05 0,5
3.2.2. Ribiszke érkivilágosodás vírus és hálózatos levélerűség vírus, köszméte érszalagosodás vírus 0 0,05 0,5
4. Rubus L.
4.1. Rovarok
4.1.1. Resseliella theobaldi 0 0 0,5
4.2. Baktériumok
4.2.1. Agrobacterium spp. 0 0,1 1
4.2.2. Rhodococcus fascians 0 0,1 1
4.3. Vírusok
4.3.1. Alma mozaik vírus (ApMV), fekete málna nekrózis vírus (BRNV), uborka mozaik vírus (CMV), málna levéltarkulás vírus (RLMV), málna levélfoltosság vírus (RLSV), málna érklorózis vírus (RVCV), Rubus sárga érhálósodás vírus (RYNV) 0 0 0,5
5. Vaccinium L.
5.1. Gombák
5.1.1. Exobasidium vaccinii var. vaccinii 0 0,5 1
5.1.2. Godronia cassandrae (anamorf alak: Topospora myrtilli) 0 0,1 0,5
5.2. Baktériumok
5.2.1. Agrobacterium tumefaciens 0 0 0,5
5.3. Vírusok 0 0 0,5

3. Azon károsítók jegyzéke, amelyek esetében a kiindulási anyagokon, a prebázis, bázis, certifikált anyanövényeken és szaporítóanyagokon, C.A.C. ültetési anyagokon vizuális ellenőrzést és adott esetben mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot kell végezni

A B
1. Nemzetség vagy faj Károsítók
2. Castanea sativa Mill. 2.1. Vírusszerű betegségek
2.1.1. Gesztenye mozaik vírus (ChMV)
3. Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf. 3.1. Vírusok
3.1.1. Citrus tarkaság vírus (CVV)
3.1.2. Citrus psorosis vírus (CPsV)
3.1.3. Citrus levélfoltosság vírus (CLBV)
3.2. Vírusszerű betegségek
3.2.1. Impietratura
3.2.2. Cristacortis
3.3. Viroidok
3.3.1. Citrus exocortis viroid (CEVd)
3.3.2. Komló törpülés viroid (HSVd) Cachexia variáns
4. Corylus avellana L. 4.1. Vírusok
4.1.1. Alma mozaik vírus(ApMV)
4.2. Fitoplazmák
4.2.1. Mogyoró hosszú foltos levélmintázatúság fitoplazma
5. Cydonia oblonga Mill. ésPyrus L. 5.1. Vírusok
5.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
5.1.2. Alma törzsbarázdáltság vírus (ASGV)
5.1.3. Alma törzsgödrösödés vírus (ASPV)
5.2. Vírusszerű betegségek
5.2.1. Kéreghasadás, kéregnekrózis
5.2.2. Kéregvastagodás
5.2.3. Fapuhulás, birsalma sárga foltosodás
5.3. Viroidok
5.3.1. Körte terméshólyagosodás viroid (PBCVd)
6. Fragaria L. 6.1. Fonálférgek
6.1.1. Aphelenchoides blastoforus
6.1.2. Aphelenchoides fragariae
6.1.3. Aphelenchoides ritzemabosi
6.1.4. Ditylenchus dipsaci
6.2. Gombák
6.2.1. Phytophthora cactorum
6.2.2. Colletotrichum acutatum
6.3. Vírusok
6.3.1. Szamóca foltosság vírus (SMoV)
6.4. Fitoplazmák:
6.4.1. Őszirózsa sárgaság fitoplazma (AYF)
6.4.2. Phytoplasma fragariae
6.4.3. Szamóca zöldszirmúság fitoplazma (SGPF)
6.4.4. Szamóca stolbur betegsége
7. Juglans regia L. 7.1. Vírusok
7.1.1. Cseresznye levélsodródás vírus (CLRV)
8. Malus Mill. 8.1. Vírusok
8.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
8.1.2. Alma mozaik vírus (ApMV)
8.1.3. Alma törzsbarázdáltság vírus (ASGV)
8.1.4. Alma törzsgödrösödés vírus (ASPV)
8.2. Vírusszerű betegségek
8.2.1. Fapuhulás, áglaposodás
8.2.2. Alma patkós kéregpusztulás vírusszerű betegség
8.2.3. A gyümölcs betegségei:
apró termés, zöld ráncosodás, a Ben Davis fajta gyümölcsének egyenetlen felszíne, megvastagodott héj, csillagszerű repedés, vörösesbarna gyűrűk, vörösesbarna szemölcsszerű foltok
8.3. Viroidok
8.3.1. Alma gyümölcshegesedés viroid (ASSVd)
8.3.2. Alma gyümölcsgöndörödés viroid (ADFVd)
9. Olea europaea L. 9.1. Gombák
9.1.1. Verticillium dahliae
9.2. Vírusok
9.2.1. Arabis mozaik vírus (ArMV)
9.2.2. Cseresznye levélsodródás vírus (CLRV)
9.2.3. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus(SLRV)
10. Prunus amygdalus Batsch 10.1. Vírusok
10.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
10.1.2. Alma mozaik vírus(ApMV)
10.1.3. Szilva törpülés vírus (PDV)
10.1.4. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)
10.1.5. Szilvahimlő vírus (PPV)
10.2. Fitoplazmák
10.2.1. Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmája (ESFY)
11. Prunus armeniaca L. 11.1. Vírusok
11.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
11.1.2. Alma mozaik vírus (ApMV)
11.1.3. Kajszi látens vírus (ApLV)
11.1.4. Szilva törpülés vírus (PDV)
11.1.5. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)
11.1.6. Szilvahimlő vírus (PPV)
11.2. Fitoplazmák
11.2.1. Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmája (ESFY)
12. Prunus avium és P. cerasus 12.1. Vírusok
12.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
12.1.2. Alma mozaik vírus (ApMV)
12.1.3. Arabis mozaik vírus (ArMV)
12.1.4. Cseresznye zöld gyűrűsfoltosság vírus (CGRMV)
12.1.5. Cseresznye levélsodródás vírus (CLRV)
12.1.6. Cseresznye nekrotikus rozsdaszínű foltosság vírus (CNRMV)
12.1.7. Cseresznye aprógyümölcsűség vírus 1 és 2 (LChV1, LChV2)
12.1.8. Cseresznye levélfoltosság vírus (ChMLV)
12.1.9. Szilva törpülés vírus (PDV)
12.1.10. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)
12.1.11. Málna gyűrűsfoltosság vírus (RpRSV)
12.1.12. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRSV)
12.1.13. Paradicsom fekete gyűrűs vírus (TBRV)
12.2. Fitoplazmák
12.2.1. Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmája (ESFY)
13. Prunus domestica és P. salicina 13.1. Vírusok
13.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
13.1.2. Alma mozaik vírus (ApMV)
13.1.3. Mirabolán látens gyűrűsfoltosság vírus (MLRSV)
13.1.4. Szilva törpülés vírus (PDV)
13.1.5. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)
13.1.6. Szilvahimlő vírus (PPV)
13.2. Fitoplazmák
13.2.1. Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmája (ESFY)
14. Prunus persica 14.1. Vírusok
14.1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)
14.1.2. Alma mozaik vírus (ApMV)
14.1.3. Kajszi látens vírus (ApLV)
14.1.4. Szilva törpülés vírus (PDV)
14.1.5. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)
14.1.6. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRSV)
14.1.7. Szilvahimlő vírus (PPV)
14.2. Viroidok
14.2.1. Őszibarack látens mozaik viroid (PLMVd)
14.3. Fitoplazmák
14.3.1. Csonthéjasok európai sárgaság fitoplazmája (ESFY)
15. Ribes L. 15.1. Vírusok
az érintett faj szerint
15.1.1. Arabis mozaik vírus (ArMV)
15.1.2. Ribiszke atavizmus vírus (BRV)
15.1.3. Uborka mozaik vírus (CMV)
15.1.4. Köszméte érszalagosodással járó vírusok (GVBaV)
15.1.5. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRSV)
15.1.6. Málna gyűrűsfoltosság vírus (RpRSV)
16. Rubus L. 16.1. Gombák
16.1.1. A Rubus fajokat megfertőző Phytophthora spp.
16.2. Vírusok
az érintett faj szerint
16.2.1. Alma mozaik vírus (ApMV)
16.2.2. Fekete málna nekrózis vírus (BRNV)
16.2.3. Uborka mozaik vírus (CMV)
16.2.4. Málna levéltarkulás vírus (RLMV)
16.2.5. Málna levélfoltosság vírus (RLSV)
16.2.6. Málna érklorózis vírus (RVCV)
16.2.7. Rubus sárga érhálósodás vírus (RYNV)
16.2.8. Málna bokros törpeség vírus (RBDV)
16.3. Fitoplazmák
16.3.1. Rubus törpülés fitoplazma
16.4. Vírusszerű betegségek
16.4.1. Málna sárga foltosodás
17. Vaccinium L. 17.1. Vírusok
17.1.1. Áfonya levélelkeskenyedés vírus (BSSV)
17.1.2. Áfonya vörös gyűrűsfoltosság vírus (BRRV)
17.1.3. Áfonya virág- és levélszáradás vírus (BlScV)
17.1.4. Áfonya átmeneti hajtás-pusztulás vírus (BlScV)
17.2. Fitoplazmák
17.2.1. Áfonya törpülés fitoplazma
17.2.2. Áfonya boszorkányseprűsödés fitoplazma
17.2.3. Tőzegáfonya álvirágzás fitoplazma
17.3. Vírusszerű betegségek
17.3.1. Áfonya mozaik ágens
17.3.2. Tőzegáfonya gyűrűsfoltosság ágens

4. Azon károsítók jegyzéke, amelyek talajban való jelenléte esetén a 17. § rendelkezései irányadók

A B
1. Nemzetség vagy faj Károsítók
2. Fragaria L. 2.1. Fonálférgek
2.1.1. Longidorus attenuatus
2.1.2. Longidorus elongatus
2.1.3. Longidorus macrosoma
2.1.4. Xiphinema diversicaudatum
3. Juglans regia L. 3.1. Fonálférgek
3.1.1. Xiphinema diversicaudatum
4. Olea europaea L 4.1. Fonálférgek
4.1.1. Xiphinema diversicaudatum
5. Pistacia vera L. 5.1. Fonálférgek
5.1.1. Xiphinema index
6. Prunus avium és P. cerasus 6.1. Fonálférgek
6.1.1. Longidorus attenuatus
6.1.2. Longidorus elongatus
6.1.3. Longidorus macrosoma
6.1.4. Xiphinema diversicaudatum
7. P. domestica, P. persica és P. salicina 7.1. Fonálférgek
7.1.1. Longidorus attenuatus
7.1.2. Longidorus elongatus
7.1.3. Xiphinema diversicaudatum
8. Ribes L. 8.1. Fonálférgek
8.1.1. Longidorus elongatus
8.1.2. Longidorus macrosoma
8.1.3. Xiphinema diversicaudatum
9. Rubus L. 9.1. Fonálférgek
9.1.1. Longidorus attenuatus
9.1.2. Longidorus elongatus
9.1.3. Longidorus macrosoma
9.1.4. Xiphinema diversicaudatum

3. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

Vegetatív szaporító alapanyagok követelményei, kötegelése, jelölése

1. Minőségi követelmények

1.1. Általános minőségi követelmények.

1.1.1. A szemzőhajtás, oltóvessző, oltóvessző, dugvány legyen:

1.1.1.1. egészséges, fagy, illetve egyéb károsodástól, mézgásodástól mechanikai sérüléstől, elhalt részektől (a kambium és a farész egyaránt) mentes;

1.1.1.2. az életképességhez szükséges nedvességtartalmú;

1.1.1.3. a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő;

1.1.1.4. mérete, megnevezése, csomagolása, szállítása a melléklet előírásainak megfelelő;

1.1.1.5. diónál a hajtás és az oltóvessző hengeres, hosszú ízközű, a nóduszon kifejlődött ülőrügyekkel rendelkező, és a bélszövet ne legyen vastagabb a vesszőátmérő egyharmadánál;

1.1.1.6. szaporításra alkalmas, legalsó rügy alatt és a legfelső rügy felett legkevesebb 2 cm hosszú csaprésze, kivéve a csúcsrüggyel zárulókat, amelyeknél a szárrész csak az alsó részén követelmény;

1.1.1.7. a vizsgált tételben a szaporítóanyag mennyisége az 50 000 db-ot nem haladhatja meg.

1.2. Részletes minőségi követelmények.

1.2.1. A szemzőhajtás legyen:

1.2.1.1. a héj színét tekintve a fajtára jellemző;

1.2.1.2. a héjkéreg és a farész szemmel láthatóan elkülönülő;

1.2.1.3. ép, érett, legalább 5 db szaporításra alkalmas (kifejlődött) rüggyel rendelkező, levél nélküli, legfeljebb 15 mm hosszú csonkra metszett levélnyelű;

1.2.1.4. dió esetében 8-25 mm, köszméte és ribiszke esetében 4-8 mm, az összes többi gyümölcsfajnál 7-10 mm átmérőjű.

1.2.2. Az oltóvessző legyen:

1.2.2.1. az érettséget, továbbá köszméténél és ribiszkénél a vitorla- és a lomblevél eltávolítását leszámítva a 2.2.1. pont követelményeivel megegyező.

1.2.3. Az oltóvessző és oltógally esetében legyen:

1.2.3.1. a héj színe a fajtára jellemző;

1.2.3.2. teljesen érett, megfásodott, rugalmasan hajlítható és szilárdan törő;

1.2.3.3. ép, kifejlődött rügyekkel együtt nyugalmi állapotú, legalább 6 db, köszméténél és ribiszkénél legalább 3 db oltásra alkalmas rüggyel rendelkező;

1.2.3.4. dió 10-25 mm, gesztenye 5-15 mm, köszméte és ribiszke 4-8 mm és az összes többi gyümölcsfaj esetében 8-12 mm átmérőjű.

1.2.4. A fás dugvány legyen érett, megfásodott, legalább 20 cm hosszú és legalább 6 mm átmérőjű.

2. Szedés, osztályozás, kötegelés

2.1. A szemzőhajtás, oltóvessző, oltógally és dugvány leszedése a szaporítás céljának megfelelő állapotban és időpontban történjék.

2.2. A leszedett, az 1. pontban foglaltaknak megfelelő, minőség és méret szerint osztályozott szaporítóanyagot az alábbiak szerint kell kötegelni, felhasználásig tárolni, illetve szállításra előkészíteni, megjelölni:

2.2.1. egy kötegbe csak azonos tétel szaporítóanyaga köthető;

2.2.2. az azonos fejlettségű (osztályozott) szaporítóanyagot egy kötegen belül azonos végükkel egy irányba rakva kell elhelyezni;

2.2.3. egy kötegbe 5-tel osztható számú szaporítóanyag köthető, de 100 db-nál több ne legyen.

3. Megnevezés, megjelölés

3.1. A 2. pont szerint osztályozott és kötegelt szaporító alapanyagot kötegenként kategóriájának megfelelő címkével kell ellátni. A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban felsorolt fajok esetében szaporító alapanyag csak a NÉBIH, illetve az növény és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal felhatalmazásával kiállított növényútlevéllel forgalmazható.

4. Csomagolás, szállítás, tárolás

4.1. Csomagolás

4.1.1. Csomagolóanyagként felhasználható minden olyan anyag, amely a terméket megvédi az 5.1.1. pont szerinti károsodástól és a szaporítóanyagot nem károsítja.

4.1.2. A szaporítóanyagok csomagolása függ a szállítás és tárolás módjától, ezek időtartamától és az uralkodó időjárástól. Ennek megfelelően kell a szaporítóanyagot tartalmazó csomagolási egységeket a szállítóeszközön elhelyezni.

4.1.3. A szemzőhajtást, oltóvesszőt, félfás és zöld dugványt a nedvességet jól tartó nyirkos csomagolóanyaggal be kell burkolni, majd a növényekre nem káros száraz csomagolóanyaggal be kell csomagolni. Hosszabb (5 napot meghaladó) tárolás, szállítás esetén a kiszáradás megakadályozása érdekében az egész csomagot műanyag fóliával vagy egyéb vízhatlan anyaggal kell körülkötni úgy, hogy a szaporítóanyag szellőzése biztosítva legyen.

4.2. Tárolás

4.2.1. A szaporításra alkalmas növényekről leszedett szaporítóanyagot - a közvetlen szállítás esetét kivéve - azonnal megfelelő tárolóba kell helyezni.

4.2.2. A tárolás akkor felel meg a követelményeknek, ha annak időtartama alatt, továbbá a ki- és betárolás során a szaporítóanyag minőségében romlás nem következik be, életképességét és épségét károsodás nem éri.

4.2.3. A szaporítóanyagot a tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy az egyes tételek egymástól jól elkülönüljenek, ne keveredjenek, azonosíthatók legyenek.

4.3. Fás dugvány tárolása

4.3.1. Hűtő tárolóban 0, +2 °C közötti állandó hőmérsékletet és 95-98% relatív páratartalmat kell biztosítani.

4.3.2. Szabadföldi vermelőben a szaporítóanyagot úgy kell elhelyezni, hogy az legalább a dugvány felső végétől számított 30 cm mélyen legyen, és azt a talaj hézagmentesen takarja. A vermelő talaját megfelelő előkészítéssel (öntözéssel, talajműveléssel) olyan állapotba kell hozni, hogy az a fenti feltételeknek megfeleljen.

4.3.3. Átmeneti tárolás.

4.3.3.1. Fedett tárolóban (pincében) az alábbi feltételek szerint végezhető:

4.3.3.1.1. a tároló hőmérsékletének 0, +10 °C között, relatív páratartalmának pedig 90% felett kell lenni;

4.3.3.1.2. a tárolás időtartama nem haladhatja meg a biztonságos tárolhatóság felső határát, amely kb. 10 nap.

4.3.3.2. Szabadföldi tárolást ponyvatakarással a következők szerint lehet végezni:

4.3.3.2.1. kizárólag 0 °C feletti hőmérséklet esetén alkalmazható;

4.3.3.2.2. a takaró alatti légteret 90% feletti relatív páratartalmon kell tartani;

4.3.3.2.3. a tárolás időtartama nem haladhatja meg a biztonságos tárolhatóság felső határát, amely kb. 5 nap.

4.3.4. Oltóvessző tárolása azonos a dugványéval.

4.3.5. Szemzőhajtás tárolása.

4.3.5.1. A tároló hőmérsékletének +1, +3 °C között kell lenni, és a tárolás időtartama nem haladhatja meg a 10 napot.

4.3.5.2. A szemzőhajtás tárolása előtt megfelelő csomagolásról minden esetben gondoskodni kell.

5. Minősítés

A gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag akkor alkalmas a forgalomba hozatalra, ha a 10. melléklet szerint vett minta vizsgálata alapján az 1. pont minőségi követelményeinek megfelel.

4. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

Ültetési anyagok és alanycsemeték, követelményei, kötegelése és jelölése

1. Minőségi követelmények

1.1. Gyümölcsfaoltvány és a facsemete minőségi követelményei

1.1.1. Általános minőségi követelmények. Az ültetési anyag legyen:

1.1.1.1. fajta (klón) azonos, a nemes, az alany és a közbeoltott része egyaránt, megnevezésével megegyező;

1.1.1.2. az előállításához felhasznált alapanyagok igazoltan legalább szaporítóanyag termesztésre ideiglenesen engedélyezett (C.A.C.) gyümölcstermő növényről származzanak;

1.1.1.3. fagy- és egyéb károsodástól, mézgásodástól mentes;

1.1.1.4. az életképességéhez szükséges nedvességtartalmú;

1.1.1.5. a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő;

1.1.1.6. kategóriájának és virológiai állapotának megfelelő tanúsító (certifikációs) vagy termelői (C.A.C.) címkével ellátott;

1.1.1.7. az oltásforradás hézagmentes legyen, benne és környékén kötöző anyag, körkörös hegképződés (kambium-gyűrű) nélküli, sebhely és csonk ne legyen.

1.1.1.8. Faiskolai táblából való kitermelés október 10-e előtt ne kezdődjön meg.

1.1.2. Részletes minőségi követelmények

1.1.2.1. A koronás oltvány és a facsemete minősége:

1.1.2.1.1. A korona a kívánt törzsmagasság felett szakszerűen, faiskolai neveléssel kialakított legyen.

1.1.2.1.2. a korona legfeljebb 1 éves, ép, egészséges a rügyekkel együtt kétharmad hosszúságig érett, nyugalmi állapotú, fajtára jellemző vesszőkből álljon;

1.1.2.1.3. megújított korona esetében a visszavágás helyén legfeljebb 4 rügyes, 2 éves gallyrész van megengedve, amely a koronavessző hosszúságába nem számítható be;

1.1.2.1.4. a törzs törzserősítő csapoktól, sarjaktól mentes legyen;

1.1.2.1.5. egyenes, legfeljebb közbeoltott oltványok esetében egymással ellentétes oldalon levő két (visszavágásból vagy csapeltávolításból eredő) görbülettel;

1.1.2.1.6. a kajszi, a szilva, a körte, a köszméte, a ribiszke és a ribiszkeköszméte fajták esetén a függőleges egyeneshez azonosítva a törzsvastagság háromszorosánál nem nagyobb törzsgörbület van megengedve;

1.1.2.1.7. a bogyós gyümölcsű oltványok törzsének a lombtalan koronát elhajlás nélkül kell megtartania;

1.1.2.1.8. a törzsön a törzsnevelés során keletkezett vágási felület (metszlap, csaphely) legyen körkörösen behegedt, friss metszlap és csonk nincs megengedve;

1.1.2.1.9. mechanikai sérülésből származó 3 cm2 felületet meg nem haladó, teljesen beforrt sebhely meg van engedve, de a sebhely szélessége a törzskerület 1/4 részénél szélesebb ne legyen;

1.1.2.1.10. a törzs kora legfeljebb 3 év, őszibaracknál, mandulánál 1 év;

1.1.2.1.11. a gyökérzet legyen arányban a növény föld feletti részeivel.

1.1.2.1.12. a gyökérzet ép egészséges legyen, szakított vagy más eredetű súlyos mechanikai sérülés, beforratlan sebhely, repedés nincs megengedve.

1.1.2.2. Koronás oltványok és facsemete mérete

1.1.2.2.1. A sudaras koronájú oltványok esetén a koronavesszők számába a sudár vessző is beleszámít. A törzs átmérőjét a gyökérnyak (talajfelszín) felett 30 cm magasságban, a gyökérágak átmérőjét az elágazástól 5 cm-re mérjük.

1.1.2.2.2. Ültetési anyagok törzs- és hajtásrendszere:

A B C
1. A koronavesszők Törzsátmérő
2. Az ültetési anyag típusa száma
(db)
hossza
(cm)
legalább
(mm)
3. Koronás oltvány és facsemete 3 30 14
4. Koronába oltott oltvány 3 30 14
5. Katlan alakú oltvány és facsemete 3 30 13
6. Gyenge növekedésű alanyon spurfajták, valamint körtefajták 3 25 12
7. Bogyós oltvány 1 25 12
8. 3 20 12
9. Kombifa 2 30 14

1.1.2.2.3. Ültetési anyagok gyökérzete:

A B
Gyökérágak
1. Az ültetési anyag típusa száma
(db)
hossza
(cm)
2. Fás oltvány, facsemete 4 20
3. Magonc alanyú körteoltvány 2 20
4. Vegetatív alanyú körteoltvány 3 20
5. Bogyós oltvány bojtos 10

1.1.2.3. Suháng oltvány és facsemete minősége

1.1.2.3.1. a melléklet szerinti magasságig érett, a fajtájára jellemző héjszínű és megfásodott legyen;

1.1.2.3.2. a talajtól számított 30 cm magasságig hónaljhajtásoktól, sarjaktól mentes legyen;

1.1.2.3.3. legfeljebb 1 (visszavágásból vagy csapeltávolításból eredő) görbülettel, és feleljen meg az 1.1.2.1.1.-1.1.2.1.10. pontok követelményeinek;

1.1.2.3.4. kora 1 év, gyenge növekedésű alany-nemes kombinációjú oltványoknál 2 év, kivétel az őszibarack és mandula, amelyek 1 évesnél idősebbek ne legyenek;

1.1.2.3.5. kötegen belül az oltványok magasságában 30 cm-nél nagyobb méretkülönbség nincs megengedve;

1.1.2.3.6. a gyökérzet minősége az 1.1.2.1.11. és 1.1.2.1.12. pont szerint.

1.1.2.4. Suháng oltvány és facsemete mérete

1.1.2.4.1. magassága legalább 80 cm, gyenge növekedésű fajtakombinációk és gyenge növekedésű körtefajták esetén legalább 70 cm;

1.1.2.4.2. a suháng átmérője (a talaj felett 30 cm-re) legalább 10 mm, gyenge növekedésű fajtaalany kombinációk és gyenge növekedésű körtefajták esetén legalább 8 mm;

1.1.2.4.3. a gyökérzet mérete az 1.1.2.2.3. pont szerint.

1.2. Gyökeres dugvány, a bujtvány és a bokor minőségi követelményei

1.2.1. Általános minőségi követelmények (mogyoró, ribizke, köszméte, ribiszkeköszméte)

1.2.1.1. A növény 1 éves, a rügyekkel együtt 2/3 hosszúságig érett, ép, egészséges és nyugalmi állapotú vesszőkkel rendelkezzen.

1.2.1.2. A megújított (továbbnevelt) bokrok esetén legfeljebb 4 rügyes 2 éves gallyrész meg van engedve, amely a vessző hosszába nem számítható be.

1.2.1.3. A gyökérzet legyen gazdagon elágazott, arányban a növény föld feletti részével ép, egészséges, szakított vagy más eredetű mechanikai sérüléstől (sebhely, repedés) mentes.

1.2.1.4. Gyökeres dugvány, a bujtvány és a bokor vesszői és gyökérágai számára és hosszára vonatkozó követelmények:

A B C D
1. A vesszők A gyökerek
2. Megnevezés Kor
(év)
száma
(db)
hossza
(cm)
száma
(db)
hossza
(cm)
3. Dugvány, bujtvány 1 1 40 8 10
4. Bokor 3 3 35 10 12

1.3. A málna és a szeder ültetési anyagának minőségi követelményei

1.3.1. Általános minőségi követelmények

1.3.1.1. Az ültetési anyag lehet 1 éves gyökérsarj, illetve bujtvány vagy 2 éves iskolázott növény.

1.3.1.2. Érett, ép (az életképességet károsan befolyásoló sérüléstől mentes), egészséges, szikkadástól mentes vesszői legyenek. Sarj és bujtvány esetében jól fejlett a vessző alapján lévő járulékos rüggyel.

1.3.1.3. Jól fejlett, ép, egészséges, bojtos gyökérzete legyen arányban a föld feletti részekkel. A gyökéren az eredést veszélyeztető mechanikai eredetű sebhely, sérülés, továbbá szikkadásból, fagysérülésből eredő károsodás ne legyen.

1.3.2. Részletes minőségi követelmények

A B C D
1. A vesszők
2. Megnevezés Kor
(év)
száma
(db)
hossza
(cm)
A gyökerek
3. Sarj, bujtvány 1 1 80 bojtos
4. 2 éves, iskolázott 2 2 70 bojtos

1.4. A szamócapalánta minőségi követelményei

1.4.1. Általános minőségi követelmények (leveles és hűtőben tárolt, azaz frigó)

1.4.1.1. A leveles palánta lehet őszi (augusztus-szeptember) és tavaszi felszedésű.

1.4.1.2. A leveles palánta zömök, fajtájára jellemzően fejlett, nem felnyurgult, ép, egészséges lomblevelekkel és üde, fejlődő szívlevéllel (csúcslevéllel) vagy jól fejlett zárt csúcsrügye legyen.

1.4.1.3. A hűtőben tárolt (frigó) palánta lomblevél nélküli, nyugalmi állapotú, nagy, jól fejlett csúcsrüggyel. A gyökérzet bojtos, csonkítás nélküli, elágazásokkal rendelkező, sárgásbarna színű és talajmaradványoktól mentes legyen.

1.4.1.4. A hűtőben való tárolásra a nyugalmi állapotban lévő palánták fagymentes napokon szedhetők fel.

1.4.2. Részletes minőségi követelmények:

A B C D E F
1.
Megnevezés

Kor
A lomb-
levelek
A szívlevél hossza A gyökerek A gyökér-
törzs átmérő
2. (év) száma
(db)
legfeljebb (cm) száma
(db)
hossza
(cm)
(mm)
3. Leveles palánta 1 3 - 10 6 7
4. Hűtőben tárolt (frigó) palánta 1 - 2 10 6 7

1.5. Termesztőedényes (konténeres) ültetési anyagok minőségi követelményei

1.5.1. Általános minőségi követelmények

1.5.1.1. Tenyészidőszakban forgalomba kerülő termesztőedényes növények hajtásainak ép, egészséges lombozata legyen.

1.5.1.2. A növény gyökérzete a termesztőközeget jól szője át, de a gyökerek a termesztőedényt ne nőjék túl.

1.5.1.3. A tenyészedényes növényeket olyan térállásban kell nevelni, hogy a növény természetes habitusát kifejleszthesse.

1.5.1.4. A tenyészedény legyen összhangban a növény méretével.

1.5.2. Részletes minőségi követelmények

A B C D E
1.
Hajtások
A növény magassága A törzs
átmérője
A termesztő
edény mérete
Megnevezés száma
(db)
hossza
(cm)
legalább
(cm)
(mm) (liter)
2. Koronás oltvány és facsemete 4 30 - 12 5
3. Suháng oltvány és facsemete - - 80 7 2
4. Gyümölcstermő bokor 3 30 - - 1
5. Szeder 1 40 - - 1
6. 2 25 - - 1
7. Szamócapalánta 3 levél - - - 0,2

1.6. Gyümölcsfaiskolai alanyok minőségi követelményei

1.6.1. Általános minőségi követelmények (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány)

1.6.1.1. Az alanynak fajta(faj-)azonosnak, sérüléstől, fagykárosodástól mentesnek, egészségesnek kell lennie, rendelkeznie kell az életképességhez szükséges nedvességtartalommal, azaz továbbnevelésre alkalmasnak kell lennie.

1.6.1.2. Az aranyribiszke (ribes aureum) bujtványon csonk ne legyen, a nevelési metszések sebfelületei körkörösen beforrottak legyenek, az egyéb mechanikai sérülések teljesen beforrottak legyenek. Egyenes, az átmérő háromszorosát meg nem haladó görbület megengedett.

1.6.1.3. A magcsemete a gyökérnyak felett legalább 10 cm magasságig egyenes, elágazástól mentes legyen.

1.6.1.4. Az alanycsemete 2 évesnél idősebb ne legyen, kivétel a gesztenye, amely 3 éves is lehet.

1.6.1.5. A magcsemete 2 éves korban csak tűzdelt vagy alávágott állapotban szabványos minőségű.

1.6.2. Alanycsemeték részletes minőségi követelményei

A B C D E
1.
Megnevezés
Magasság
(cm)
Éves növe-
kedés (cm)
Gyökérnyak átmérő 1 és 2 éves *Gyökérzet
2. 1 éves 2 éves (mm) 1 éves 2 éves
3. Vegetatív alanyok
Alma, körte és csonthéjas
(Prunus spp.) fajok
25 20 4-12 25 bojtos
4. Aranyribiszke 70-90 4 bojtos
5. (a növény magassága) 90-140 6
6. Magoncalanyok
Alma
Körte
Szilva
Sajtmeggy
Myrobalan
Őszibarack
Mandula
Mandulabarack
25 25 4-12 jól elágazott
7. Dió (Juglans regia)
Fekete dió (Juglans nigra)
Gesztenye (Castanea staiva)
25 20 6-14 bojtos

1.6.3. Az alanycsemeték méret szerinti osztályozása. A 2.5. és 2.6. pont szerint meghatározott módon

1.6.3.1. a gyökérnyak átmérő alapján

1.6.3.1.1. a magcsemeték és vegetatív szaporítású alanyok a dió, gesztenye és aranyribiszke kivételével a 4-6 mm; 6-9 mm; 9-12 mm-es osztályokba sorolva lehet kötegelni,

1.6.3.1.2. a dió és a gesztenye alanyokat 6-9 mm; 9-12 mm; 12-14 mm-es osztályokba sorolva lehet kötegelni,

1.6.3.2. az aranyribiszke alanyokat a csemete magassága alapján 70-90 cm; 90-110 cm; 110-140 cm-es osztályokba sorolva lehet kötegelni.

2. Kitermelés, osztályozás, kötegelés

2.1. A gyökeres gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyag a faiskolai táblából való ki- és az anyanövényekről való letermelése lombtalan állapotban végezhető, lombhullástól rügyfakadásig, azokon a napokon, amikor a hőmérséklet +2 °C feletti, és a talaj nem fagyott.

2.2. A ki-, illetve a letermelés akkor kezdődjön meg, amikor a növények lombja a hajtások hosszúságának 3/4 részéről könnyen pattanva leválik (ez az időpont növényfajonként változik), de október 10-e előtt ne kezdődjön meg.

2.3. Minden szaporítóanyagot ki- vagy letermelést követően kiszáradástól, fagyástól azonnali vermeléssel, védett helyre szállítással, takarással kell megóvni. A szamócapalántákat a felmelegedéstől és a befülledéstől is védeni kell.

2.4. A ki- vagy a letermelt szaporítóanyagot a 3. pontban meghatározott minőségi követelmények figyelembevételével kell tárolásra vagy szállításra előkészíteni.

2.5. A szállításra, tárolásra előkészített csemete- és ültetési anyagot kötegelni kell, egy kötegbe csak azonos tétel növényeit szabad kötni. A kötegeket általában két helyen (gyökérnyaki részén és a felső harmadban) kell tartós, a növényeket nem károsító, roncsolást nem okozó kötözőanyaggal 5-tel osztható mennyiségű kötegekbe összekötni.

2.6. Az egy kötegbe köthető növények száma:

2.6.1. oltványok, gyümölcsfacsemeték, 10 db;

2.6.2. koronás őszibarack, mandula, bogyós oltvány és bogyós bokor, 5 db;

2.6.3. málna (sarj), szeder, bogyós gyökeresdugványok és dió magonc, 25 db;

2.6.4. szamócapalánta, 25 db;

2.6.5. ivartalanul szaporított alanyok (gyökeres bujtvány és dugvány) 25 vagy 50 db;

2.6.6. magoncalanyok 50 vagy 100 db.

2.7. A hidegen tárolt (frigó) palántákat az 1500 db-ot meg nem haladó mennyiséget tartalmazó fóliazsákban, fóliával bélelt dobozban vagy rekeszben lehet elhelyezni, de a csomagolási egységben csak azonos tételből származó palánta legyen.

2.8. A csemete- és ültetési anyag-tételeket a kitermelés, az árumozgatás, a kötegelés, a tárolás és a szállításra való előkészítés során oly módon kell kezelni, hogy azok pontosan azonosíthatók és kellően elkülöníthetők legyenek.

3. Csomagolás, szállítás, tárolás

3.1. Csomagolás

3.1.1. A gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyag csomagolása olyan legyen, hogy megvédje a szállítás alatt:

3.1.1.1. a mechanikai sérüléstől;

3.1.1.2. az időjárás és egyéb környezeti tényezők okozta minőség- és életképesség-romlásától;

3.1.1.3. a fertőzéstől.

3.1.2. Csomagolásra a gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyagot fagymentes védett helyen kell előkészíteni oly módon, hogy

3.1.2.1. a kívánt szaporítóanyag kerüljön csomagolásra;

3.1.2.2. jelölése megfelelő legyen;

3.1.2.3. a gyökérzet védve legyen;

3.1.2.4. az időjárásnak megfelelő védőcsomagolást kapjon (fagyos időben száraz, fagymentes időben nyirkos).

3.1.3. Csomagolóanyagként felhasználható minden olyan anyag, amely a terméket megvédi és nem károsítja.

3.2. Szállítás

3.2.1. A 3.1. pont előírásainak megfelelően csomagolt csemetét és ültetési anyagot szabályozott légterű járművel vagy egyéb, zárt légterű közúti járművel vagy zárt vasúti kocsival lehet szállítani.

3.2.2. A szállítás olyan módon történjen, hogy

3.2.2.1. be- vagy a kirakodás és a szállítás során a szaporítóanyag minőségében és mennyiségében változás ne következzen be és

3.2.2.2. életképességében és épségében károsodást ne szenvedjen.

3.3. Tárolás

3.3.1. A faiskolában kitermelt, továbbá a faiskolai lerakatban (árudában) és telepítőhelyre szállított csemetét és ültetési anyagot azonnal tárolóba vagy vermelőbe kell helyezni.

3.3.2. A szaportíóanyagot a tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy a tételek egymástól elkülönüljenek, ne keveredhessenek, azonosíthatóak (megjelöltek) és megközelíthetőek legyenek.

3.3.3. A tárolás akkor megfelelő, ha időtartama alatt és az anyagmozgatás során a csemete és ültetési anyag minőségében romlás nem következik be, életképességét vízveszteség, fagysérülés nem éri, nyugalmi állapota fennmarad.

3.3.4. Tárolási módok

3.3.4.1. Hűtőtárolóban: a tárolási hőmérséklet (szabadgyökerű termékeknél) 0 °C és +2 °C közötti, szamócánál -2 °C, a relatív páratartalom pedig a 95%-ot meghaladja. A tárolás időtartama legfeljebb 9 hónap.

3.3.4.2. Fedett tárolóban szabadgyökerű tárolás esetén a hőmérséklet 0 °C és +5 °C közötti legyen, és a relatív páratartalom haladja meg a 95%-ot. Legfeljebb három hét időtartamra alkalmas ideiglenes tárolási mód.

3.3.4.3. Szabadföldi tárolás (vermelőben):

3.3.4.3.1. a vermelő közeg rögmentes és nyirkos, jól megmunkált legyen, alkalmas a gyökérzet hézagmentes fedésére (száraz időjárás esetén a vermelőt öntözni kell, hogy a gyökérzóna mélységében a vermelő közeg folyamatosan nedves legyen);

3.3.4.3.2. a szaporítóanyagot - a málna, a szamóca kivételével - egyedenként célszerű vermelni, a vermelő közege a törzs alsó mintegy 30 cm-es részét is takarja;

3.3.4.3.3. a vermelő kissé lejtsen, csapadékos tél esetén a felesleges víz elvezetéséről gondoskodni kell.

3.3.4.4. Szabadföldi ideiglenes vermelés

3.3.4.4.1. Az őszi vagy tavaszi időszakon belül a szállításig és a telepítésig történő tárolás, a vermelőbe a szaporítóanyag fektetve és kötegelve helyezhető, nedves takaró közeggel fedve a gyökérzetet és a törzs egyharmadát.

4. Minősítés

4.1. A gyümölcsfaiskolai csemete és ültetési anyag akkor alkalmas a forgalomba hozatalra, ha a 11. mellékletben foglaltak szerint vett minta vizsgálata alapján az 1. pont minőségi követelményeinek megfelelnek.

5. A gyümölcsfaiskolai csemete és ültetési anyag károsodásának okai, tünetei

5.1. A gyümölcs szaporítóanyag leggyakrabban a szakszerűtlen tárolás és kezelés következtében károsodik. A különböző károsodások okai és tünetei a következők.

5.1.1. Fagyhatás

5.1.1.1. Oka:

5.1.1.1.1. a gyökérzet esetében fagypont alatti hőmérsékleten tárolt vagy szállított csemete és ültetési anyag gyökerének fedetlenül, takarás nélkül hagyása, vagy szabadban végzett téli tárolásnál a gyökerek sekélyen vagy hézagosan végzett vermelése, tárolása.

5.1.1.1.2. föld feletti részek esetében a mínusz 10 °C alatti tartós hideg, vagy a tél végi időjárásban a hőmérséklet erős, átmenet nélküli ingadozása.

5.1.1.2. Tünetei:

5.1.1.2.1. a gyökéren és a föld feletti részeken a funkcionális szövetek, a rügyalap és a rügy belsejének elbarnulása, elhalása;

5.1.1.2.2. a tünetek törzsön és a vesszők vastagabb részein gyakran csak foltokban (fagyfoltok), a gyökéren és a vesszők vékonyabb részein összefüggő felületen jelentkezhetnek.

5.1.2. Víztartalom-csökkenés (szikkadás)

5.1.2.1. Oka: a szaporítóanyag gyökérzetének takarás nélküli vagy száraz közegben történő levegős, hézagos tárolása, vermelése.

5.1.2.2. Tünetei: a kéregrész a térfogatcsökkenés miatt ráncos. A belső szövetek elszíneződnek, metszlapot ejtve száraz tapintásúak.

5.1.3. Gombás megbetegedések

5.1.3.1. Oka: az előző alpontokban leírt helytelen kezelésből eredő szöveti károsodás következtében a szaporítóanyagon szaprofita gombák telepedhetnek meg.

5.1.3.2. Tünete: a betegség következtében a szaporítóanyag felületén a közvetlen vizsgálatnál különböző jellegű penészbevonat tapasztalható.

5. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

Az egyes nemzetségek, fajok és minősítési kategóriák (prebázis, bázis, certifikált és C.A.C.) tekintetében elvégzendő vizuális ellenőrzésre, mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó követelmények

1. Castanea sativa Mill.

1.1. Minden kategória

1.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

1.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

2. Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

2.1. Prebázis kategória

2.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente kétszer kötelező végezni.

2.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt hat évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd hatéves időközönként mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

2.2. Bázis kategória

2.2.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

2.2.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: a bázis anyanövények reprezentatív hányadát hatévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében, a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján.

2.3. Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

2.3.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

2.3.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

3. Corylus avellana L.

3.1. Minden kategória

3.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

3.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

4. Cydonia oblonga Mill., Malus Mill., Pyrus L.

4.1. Minden kategória

4.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

4.2. Prebázis kategória

4.2.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt tizenöt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

4.3. Bázis kategória

4.3.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: a bázis anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő károsítók jelenléte tekintetében, a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

4.4. Certifikált (tanúsított) kategória

4.4.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat:

4.4.1.1. a certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő károsítók jelenléte tekintetében, a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

4.4.1.2. A certifikált (tanúsított) ültetési anyagot abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

4.5. C.A.C. kategória

4.5.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

5. Ficus carica L.

5.1. Minden kategória

5.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

5.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

6. Fragaria L.

6.1. Minden kategória

6.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente kétszer, a vegetációs időszakban kell végezni. A mikroszaporítás útján előállított, három hónapnál rövidebb ideig fenntartott növények és szaporítóanyagok esetében az említett időszakban csak egy vizsgálatot szükséges végezni.

6.2. Prebázis kategória

6.2.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 2. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

6.3. Bázis, certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

6.3.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 2. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

7. Juglans regia L.

7.1. Minden kategória

7.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

7.2. Prebázis kategória

7.2.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

7.3. Bázis kategória

7.3.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: bázis anyanövények reprezentatív hányadát minden évben mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében, a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján.

7.4. Certifikált (tanúsított) kategória

7.4.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

7.4.1.1. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében, a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján.

7.4.1.2. A certifikált (tanúsított) ültetési anyagot abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

7.5. C.A.C. kategória

7.5.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

8. Olea europaea L.

8.1. Minden kategória

8.1.2. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

8.2. Prebázis kategória

8.2.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

8.3. Bázis kategória

8.3.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: a bázis anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek kell alávetni, oly módon, hogy a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy harmincéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében.

8.4. Certifikált (tanúsított) kategória

8.4.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

8.4.1.1. A vetőmagtermelésre használt anyanövények (a továbbiakban: vetőmag-anyanövények) reprezentatív hányadát mintavételnek kell alávetni, oly módon, hogy a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy negyvenéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében.

8.4.1.2. A vetőmag-anyanövényektől eltérő anyanövények esetében oly módon kell mintát venni az ilyen növények reprezentatív hányadából, hogy a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy harmincéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében.

8.5. C.A.C. kategória

8.5.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

9. Pistacia vera L.

9.1. Minden kategória

9.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

9.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

10. Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina

10.1. Minden kategória

10.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

10.2. Prebázis kategória

10.2.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

10.2.1.1. Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a szilva törpülés vírus (PDV) és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV) jelenléte tekintetében.

10.2.1.2. Minden egyes, kifejezetten beporzás céljából ültetett fát és - adott esetben - a környéken található főbb beporzó fákat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

10.2.1.3. A P. persica esetében minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az őszibarack látens mozaik viroid (PLMVd) jelenléte tekintetében.

10.2.1.4. Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek kell alávetni és tesztelni kell a 2. melléklet 3. pontjában az adott fajra vonatkozóan felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli vírusok jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

10.3. Bázis kategória

10.3.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

10.3.1.1. A virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és - adott esetben - a környéken található főbb beporzó fákat a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

10.3.1.2. A P. persica esetében a virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente egyszer mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PLMVd jelenléte tekintetében.

10.3.1.3. A nem virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

10.3.1.4. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tízévente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

10.4. Certifikált (tanúsított) kategória

10.4.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

10.4.1.1. A virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és - adott esetben - a környéken található főbb beporzó fákat a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

10.4.1.2. A P. persica esetében a virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente egyszer mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PLMVd jelenléte tekintetében.

10.4.1.3. A nem virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

10.4.1.4. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

10.5. C.A.C. kategória

10.5.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

11. Prunus avium és P. cerasus

11.1. Minden kategória

11.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

11.2. Prebázis kategória

11.2.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

11.2.1.1. Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében. Minden egyes, kifejezetten beporzás céljából ültetett fát és - adott esetben - a környéken található főbb beporzó fákat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

11.2.1.2. Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek kell alávetni és tesztelni kell a 2. melléklet 3. pontjában az adott fajra vonatkozóan felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli vírusok jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

11.3. Bázis kategória

11.3.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

11.3.1.1. A virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és - adott esetben - a környéken található nagyobb beporzó fákat a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

11.3.1.2. A nem virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

11.3.1.3. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tízévente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

11.4. Certifikált (tanúsított) kategória

11.4.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat

11.4.1.1. A virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és - adott esetben - a környéken található főbb beporzó fákat a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

11.4.1.2. A nem virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

11.4.1.3. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek kell alávetni és a növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

11.5. C.A.C. kategória

11.5.1. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

12. Ribes L.

12.1. Prebázis kategória

12.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente kétszer kötelező végezni.

12.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt négy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd négyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

12.2. Bázis, certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

12.2.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

12.2.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1.-3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

13. Rubus L.

13.1. Prebázis kategória

13.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente kétszer kötelező végezni.

13.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt két évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd kétéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

13.2. Bázis kategória

13.2.1. Vizuális ellenőrzés

13.2.1.1. Amennyiben a növényeket szabadföldön vagy termesztő edényben termesztik, évente kétszer kell Vizuális ellenőrzést végezni.

13.2.1.2. A mikroszaporítás útján előállított, három hónapnál rövidebb ideig fenntartott növények és szaporítóanyagok esetében a vegetációs időszakban csak egy vizsgálatot szükséges végezni.

13.2.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1.-3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

13.3. Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

13.3.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

13.3.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 1.-3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

14. Vaccinium L.

14.1. Prebázis kategória

14.1.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente kétszer kötelező végezni.

14.1.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: minden egyes prebázis anyanövényt öt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd ötéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; a 2. melléklet 2. pontjában felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végezni, ha felmerül a károsítók jelenlétének gyanúja.

14.2. Bázis kategória

14.2.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente kétszer kötelező végezni.

14.2.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 2. és 3. pontjában károsítók jelenlétének gyanúja.

14.3. Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

14.3.1. Vizuális ellenőrzés: vizuális ellenőrzést évente egyszer kötelező végezni.

14.3.2. Mintavétel és laboratóriumi vizsgálat: mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot akkor kell végezni, ha felmerül a 2. melléklet 2. és 3. pontjában felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

6. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A szabadföldön, nem rovarmentes körülmények között termesztett generációk legnagyobb megengedett száma és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határa nemzetségek, illetve fajok szerint

1. Castanea sativa Mill.

1.1. Bázis kategória

1.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

1.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, akkor az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

1.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

2. Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

2.1. Bázis kategória

2.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb egy generáción át megengedett.

2.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, akkor az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

2.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

3. Corylus avellana L.

3.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

4. Cydonia oblonga Mill., Malus Mill., Pyrus L.

4.1. Bázis kategória

4.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

4.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

4.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

5. Ficus carica L.

5.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

6. Fragaria L.

6.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb öt generáción át megengedett.

7. Juglans regia L.

7.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

8. Olea europaea L.

8.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb egy generáción át megengedett.

9. Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina, Prunus avium és P. cerasus

9.1. Bázis kategória

9.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

9.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

9.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

10. Ribes L.

10.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett. Az anyanövények legfeljebb hat éven keresztül tarthatók fenn anyanövényként.

11. Rubus L.

11.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett. Az egyes generációk anyanövényei legfeljebb négy éven keresztül tarthatók fenn anyanövényként.

12. Vaccinium L.

12.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

7. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

Gyümölcs szaporítóanyagot termő ültetvények irányadó felhasználási időtartama

1. A vegetatív szaporítóanyag termő törzsültetvények szaporítóanyagának irányadó felhasználási időtartama a telepítéstől számítva:

A B
1. Faj Élettartam
(év)
2. Szamóca 1
3. Málna 4
4. szeder, szedermálna 6
5. piros, fekete és fehér ribizke, őszibarack, kajszibarack, mandula, ivartalanul szaporítható alany 10
6. köszméte, köszméte alany, cseresznye, meggy, szilva, birs, naspolya, alma, körte 12
7. dió, gesztenye 20

2. A magtermő törzsültetvények szaporítóanyagának irányadó felhasználási időtartama a telepítéstől számítva:

2.1. vadőszibarack, mandula, mandulabarack, myrobalán, vadkajszi esetében 15 év,

2.2. sajtmeggy, vadcseresznye esetében 20 év,

2.3. vadalma, vadkörte esetében 30 év.

8. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A törzsültetvények és a certifikált gyümölcsfaiskolák létesítésének részletes növény-egészségügyi feltételei

1. A törzsültetvények és certifikált szaporítóanyagok megengedett legkisebb izolációs távolságát eltérő virológiai státuszú ültetvényektől és közös vírusgazda kultúrnövényektől törzses gyümölcsfajoknál a 3. pont alatti táblázat tartalmazza.

2. A nem termesztett közös vírusgazda növények listáját a NÉBIH által kiadott módszertani útmutató tartalmazza.

3. A megengedett legkisebb izolációs távolság gyümölcs törzsültetvényeknél és certifikált szaporítóanyagoknál:

A B C D E F G
1. Ültetvény típusa Növényfaj Sharka-
gazda*
Alma termésű Cseresz-
nye meggy
Dió Mogyoró
2. Almatermésű
Prebázis
Izolátor
3. Magtermő Prebázis, Bázis és Certifikált törzsültetvény,

Szemzőhajtást termő Prebázis és Bázis törzsültetvény
Almatermésű
Bázis
Elv. út** 50 Elv. út Elv. út Elv. út
3. Prebázis és bázis szemzőhajtást termő sharka-gazda Izolátor
4. Prebázis, Bázis és Certifikált magtermő-sharka-gazda 1000 Elv. út 1000 Elv. út Elv. út
5. Cseresznye, Meggy Prebázis szemzőhajtást termő Izolátor
6. Cseresznye, Meggy magtermő Prebázis, Bázis és Certifikált és szemzőhajtást termő bázis 1000 Elv, út 1000 Elv. út Elv. út
7. Dió Prebázis vegetatív szaporítású Izolátor
8. Dió Bázis vegetatív szaporítású és Prebázis, Bázis Certifikált magtermő Elv. út Elv. út Elv. út 500 Elv. út
9. Mogyoró vegetatív szaporítású Prebázis Izolátor
10. Mogyoró vegetatív szaporítású Bázis Elv. út Elv. út Elv. út Elv. út 500
11. Szemzőhajtást termő Almatermésű Elv. út 50 Elv. út Elv. út Elv. út
12. certifikált törzsültetvény, Sharka-gazda 500 Elv. út 500 Elv. út Elv. út
13. vegetatív szaporítású Cseresznye, Meggy 500 Elv. út 500 Elv. út Elv. út
14. törzsültetvények, certifikált Dió Elv. út Elv. út Elv. út 300 Elv. út
15. szaporítóanyag Mogyoró Elv. út Elv. út Elv. út Elv. út 300
* Sharka-gazda = Plum pox virusra (PPV) fogékony gyümölcsfajok: szilvafélék, őszibarack, kajszibarack, mandula
** elválasztó út = adott gyümölcsfaj más gyümölcsfajtól való izolációs távolsága, minimálisan 2 m

3.1. Mindegyik ültetvénytípus alkalmassági vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az uralkodó szélirányban 200-300 m távolságon belül fertőzési gócok ne legyenek.

4. A certifikált fokozatú törzsültetvény fenntartása, valamint certifikált szaporítóanyag előállítás esetén a megengedett legkisebb izolációs távolsága bogyós gyümölcsűeknél:

4.1. ribiszke: 100 m,

4.2. szamóca: 50 m,

4.3. málna 25 m.

5. A törzsültetvények és a certifikált faiskolák telepítését megelőző két évben virológiai szempontból az alábbi vírusgazda kultúrnövények előveteményként történő telepítése nem engedélyezett:

A B
1. Beta Pastinaca
2. Brassica Phaseolus
3. Cannabis Pisum
4. Daucus Prunus
5. Helianthus Pyrus
6. Humulus Raphanus
7. Lycopersicon Ribes
8. Malus Rubus
9. Medicago Rumex
10. Nicotiana Solanum

5.1. Azonos fajú növények telepítése csak 5 év elteltével engedélyezhető.

5.2. A telepítendő területen a vírusvektor fonálféreg fertőzöttséget a növény és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal ellenőrzi.

5.3. A megvizsgált talajminta vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat.

6. A gyümölcsfélék és bogyósfajok szaporítóanyag termesztésében tilalmazott vírusvektor fonálférgek

A B
1. Növényfaj
2. Vírusvektor fonálféreg faj Alma, körte Cseresz-
nye
Őszi-
barack
Mandula Szilva Málna-
félék
Ribisz-
ke-félék
Szamóca
3. Longidorus attenuatus - - + + - - - +
4. Longidorus elongatus - + + + - + R. rubrum +
5. Longidorus macrosoma - + - - - + R. rubrum +
6. Xiphinema diversicaudat um - + + - - + + +

9. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A törzsültetvények fenntartásának növény-egészségügyi követelményei, a törzsültetvények kötelező utótesztelése

1. A törzsültetvényekben a kötelező vírusteszteléseket a következők szerint kell elvégezni:

1.1. A törzses gyümölcsfajok magtermő, illetve csonthéjas zölddugványt termő prebázis, bázis és certifikált törzsültetvényekből, valamint a szemzőhajtást termő prebázis és bázis törzsültetvényekből:

1.1.1. cseresznye és meggy esetében, 4 éves kortól az állomány 100%-án ELISA, teszt a PNRSV és PDV vírusra.

1.1.2. sharka-gazda csonthéjasoknál, 2 éves kortól a növények 100%-án, évente ELISA vagy PCR teszt PPV, PNRSV és PDV vírusra. Amennyiben az elvégzett tesztelések PPV fertőzést mutatnak ki, a fajta minden egyedét üvegházi vagy szabadföldi gyorstesztben kell részesíteni.

1.1.3. almatermésűeknél fitoplazma fertőzöttség gyanúja esetén meg kell vizsgálni laboratóriumi módszerrel. Ez a rendelkezés az 1.1. pont alá tartozó mindegyik gyümölcsfajra vonatkozik.

1.1.4. kajszinál 2 éves kortól a növények 100%-án, évente nested PCR tesztet kell végezni a csonthéjasok európai sárgaság fitoplazma betegségének (ESFY) kimutatása céljából.

1.2. Szemzőhajtást termő certifikált törzsültetvényekből:

1.2.1. cseresznye és meggy esetében, 4 éves kortól évente az állomány 25%-át kell tesztelni, melynek 100%-át ELISA, tesztben kell részesíteni PNRSV és PDV vírusokra

1.2.2. sharka-gazda csonthéjasoknál, 2 éves kortól a növények 25%-án, évente ELISA vagy PCR teszt elvégzése PPV, PNRSV és PDV vírusra.

1.2.3. kajszinál 2 éves kortól a növények 25%-án, évente nested PCR tesztet kell végezni a csonthéjasok európai sárgaság fitoplazma betegségének (ESFY) kimutatása céljából.

1.3. Vizuális ellenőrzés alapján a károsítóktól mentes gyümölcs szaporítóanyagot termő prebázis és bázis törzsültetvény csonthéjas és héjas anyagában fajtánként (klónonként) egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén, valamint a gyümölcs szaporítóanyag-termő certifikált törzsültetvény csonthéjas anyagánál fajtánként (klónonként) 20%-nál nagyobb vírusfertőzöttség észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas laboratóriumi vizsgálatot a fajta (klón) összes egyedére el kell végezni.

1.3.1. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel.

1.3.2. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fertőzött egyedet az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

1.3.3. Almatermésű gyümölcs esetén a fitoplazmával fertőzött egyedeket meg kell semmisíteni, az ültetvény többi növényét fokozott vizuális ellenőrzésben kell részesíteni.

1.4. Bogyósgyümölcsű törzsültetvényekből:

1.4.1. Prebázis és bázis törzsültetvény esetében laboratóriumi vizsgálat szükséges a következő károsítókra:

1.4.1.1. szamóca esetében SMoV vírusra indikátor növényen történő tesztelés vagy PCR, SMYEV vírusra indikátor növényen történő, ELISA vagy PCR tesztelés;

1.4.1.2. málna és szederfélék esetében RBDV vírusra ELISA tesztelés;

1.4.1.3. ribiszkefélék esetében BRV és GVBaV vírusra indikátor növényen történő tesztelés vagy PCR.

1.4.2. Az 1.4.1. pont alatti vizsgálat esetén az alábbi mintavételi arány szükséges:

1.4.2.1. 10-100 növény esetében fajtánként (klónonként) 10%,

1.4.2.2. 101-10 000 növény esetében fajtánként (klónonként) 1%, de legalább 10 növény,

1.4.2.3. 10 000-nél több növény esetén fajtánként, klónonként 0,05%, de legalább 100 növény a vizsgálati módszertan alapján a kórokozó kimutatására alkalmas módszernek megfelelően.

1.4.3. Vírusfertőzöttség esetén a fertőzött fajta (klón) összes egyedét a továbbszaporításból ki kell zárni, a fertőzött növényeket az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

1.4.4. Certifikált törzsültetvények:

1.4.4.1. Ha a vizuális ellenőrzés fertőzés gyanúját állapítja meg, a tüneteket mutató egyedeket laboratóriumi vizsgálatban kell részesíteni.

1.4.4.2. Ha ez fertőzöttséget mutat ki, a laboratóriumi vizsgálatot ki kell terjeszteni az állományra.

1.4.4.3. A fertőzött egyedeket az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

1.5. A laboratóriumi vizsgálat alatt lévő növények szaporítóanyagát a vizsgálat elvégzéséig elkülönítetten kell tárolni. Amennyiben a gyors módszerrel megvizsgált növények között fertőzött egyed található, valamint a keveredés gyanúja beigazolódik, a fajta (klón) törzsültetvény létesítésére nem használható, szaporítóanyagként forgalomba nem hozható.

2. A vírusmentesség és egyéb károsítóktól való mentesség igazolása

2.1. A mentességre vonatkozó határozat akkor adható ki az anyanövényre, illetve szaporítóanyagra, ha a vizuális ellenőrzés során vírusbetegségek és egyéb károsítók tüneteit nem észlelhetők, és a folyamatosan végzett ellenőrzések során megállapítható, hogy a szállító a belső ellenőrzéseket, az előírt vizsgálatokat elvégezte, a növény-egészségügyi állapot megőrzését biztosító technológiai előírásokat megtartotta, valamint az ellenőrző diagnosztikai vizsgálatok eredménye negatív.

2.2. A certifikációs rendszerben vizsgálatköteles károsítóktól való mentességi igazolás visszavonásig érvényes, amennyiben a tulajdonos a mentesség megőrzését biztosító (technológiai) előírásokat a vizsgálat és a szaporítás során a szállító maradéktalanul betartja, valamint az előírt laboratóriumi vizsgálatokat meghatározott gyakorisággal elvégezteti, és amíg azok eredménye negatív.

10. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

1. A szaporítóanyag mintavételre vonatkozó előírások (a növény egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok kivételével):

A B C
1. A mintavételi tétel nagysága A minta legkisebb mennyisége (db) Tűrés a 2. oszlop alatti mintából
2. (db) közvetlen vizsgálathoz
3. 1. 2. 3.
4. 50-ig A tétel minden egyes db-ja 0
5. 51-500 50 3
6. 501-5 000 100 5
7. 5 001-10 000 200 10
8. 10 001-30 000 300 15
9. 30 001-50 000 400 20

2. Ültetési anyagok és facsemeték mintavétele (a növény egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok kivételével):

A B C
1. A mintavételi tétel nagysága A minta legkisebb egysége Tűrés a 2. oszlop alatti mintából
2. (db) közvetlen vizsgálathoz
3. 1. 2. 3.
4. 50-ig minden db 0
5. 51-150 20 1
6. 151-300 35 2
7. 301-500 50 3
8. 501-1 200 80 5
9. 1 201-3 200 130 7
10. 3 201-10 000 200 10
11. 10 001-35 000 320 14

2.1. A mintavételről - ha a mintát nem közvetlen vizsgálat céljára veszik, vagy a vizsgálatra nem a mintavétel helyén kerül sor, hanem más szervnél kívánják megvizsgáltatni - jegyzőkönyvet kell felvenni és a mintázott szaporítóanyagtól függően a 1. vagy a 2. pontban foglalt táblázat 3. oszlopában feltüntetett egyedszámú mintát kell megküldeni.

3. A minta jelölése

3.1. A nem közvetlen vizsgálatra kerülő mintát azonosítás végett függő címkével kell ellátni.

3.2. A címkén fel kell tüntetni:

3.2.1. a tétel megnevezését, kategóriáját és a mennyiségét,

3.2.2. a mintavételi jegyzőkönyv számát (hivatalos és hiteles minta esetén),

3.2.3. a minta kötegein el kell helyezni a megmintázott tétel kötegeiről származó tanúsító vagy termelői címkét is.

4. A mintavételi jegyzőkönyv

4.1. A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

4.1.1. a tétel termelőjének, illetve forgalmazójának nevét, címét,

4.1.2. a mintavétel helyét, időpontját,

4.1.3. a mintavételnél közreműködők nevét, beosztását és munkahelyét,

4.1.4. a mintázott tétel pontos megnevezését, kategóriáját és mennyiségét,

4.1.5. a mintavétel módját,

4.1.6. a mintavétel célját és a minőséghiba megjelölését,

4.1.7. a szaporítóanyag tárolásának helyét, módját és körülményeit,

4.1.8. a minta beküldésére kötelezett nevét és lakcímét,

4.1.9. a minta mennyiségét,

4.1.10. a minta vizsgálatát végző intézmény nevét és pontos címét,

4.1.11. a mintázott tételre vonatkozó hatósági rendelkezéseket,

4.1.12. a vett minta rendeltetését, annak közlésével, hogy a mintát a rendelet előírása szerint vették.

4.2. A mezőgazdasági termékértékesítésből származó minőségviták esetén a vonatkozó jogszabályi előírásokat az eljárás és a jegyzőkönyv felvétele során figyelembe veszik.

5. A minta csomagolása, szállítása, tárolása

5.1. A mintát úgy kell csomagolni, hogy a szaporítóanyag-minta minőségében és mennyiségében a mintavételtől a vizsgálat megkezdéséig változás ne következzék be, a csomagolóanyag és a zár sértetlen maradjon.

5.2. A csomagolóanyag zárható nyílását fémzárral, vagy más módon le kell zárni úgy, hogy a csomag tartalmához annak megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen.

11. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A szaporítóanyag minta vizuális ellenőrzése és laboratóriumi vizsgálata

1. Közvetlen vizsgálatok

1.1. A vegetatív szaporító alapanyagok vizsgálata

1.1.1. A méretek vizsgálata. A szaporítóanyag méretének és sérülésének vizsgálata e rendelet előírásai szerint:

1.1.1.1. a hajtás, vessző, gally, dugvány vastagság és hosszúság,

1.1.1.2. a hajtás, vessző, gally és dugvány csaprész hossz.

1.1.2. Külső szöveti részek vizsgálata. Sérülésmentesnek tekinthető a szaporítóanyag, ha

1.1.2.1. a 6. mellékletben meghatározott legkisebb hosszúságig sérüléstől mentes,

1.1.2.2. a sérülés csak a holt kérget károsította, illetőleg az beforradt (nem nyílt) és felülete elparásodott,

1.1.2.3. a szaporítóanyag rügyei nyugalmi állapotban vannak, nem duzzadtak, nem hajtottak ki, a rügypikkely ép, sérüléstől mentes.

1.1.3. A morfológiai érettség és hajtásfejlettség vizsgálata.

1.1.3.1. Morfológiailag érett a vessző, ha fajtájának megfelelő színű, rajta ép, egészséges jól fejlett rügyek vannak, és erős hajlítással szálkásan törik.

1.1.3.2. A hajtás megfelelő, ha az előírt hosszúságot elérte és a morfológiai bélyegek alapján a fajtára jellemző.

1.1.4. A nedvességtartalom vizsgálata.

1.1.4.1. Káros mértékű a vízveszteség, ha

1.1.4.1.1. a vessző ráncos, matt színű, száraz tapintású és könnyű,

1.1.4.1.2. a hajtás hervadt vagy száradt, turgeszcenciáját tartósan elvesztette.

1.2. Ültetési anyagok és alanycsemeték

1.2.1. A növény épségének és alakjának vizsgálata. A minta növényeinek szemrevételezése, során bírálni kell:

1.2.1.1. a gyökérzet, a törzs és a korona méreteit, alakját;

1.2.1.2. törzs és a vesszők érettségét (a fajtára jellemző színe és a törési próba alapján);

1.2.1.3. törzs és a vesszők szikkadását;

1.2.1.4. a rügyek nyugalmi állapotát (a rügypikkelyek zártságát, a rügy nem duzzadtságát, növekedési állapotát);

1.2.1.5. a növény épségét (mechanikai sérülések, állati kártételek és a nevelés vágásfelületeinek nagyságát, valamint beforrottságát, csonkoktól és sarjaktól való mentességét),

1.2.1.6. betegségek és egyéb károsodásokat (gyökérgolyva, gyökérpenész, mézgásodás).

1.2.2. A növény szöveteinek vizsgálata

1.2.2.1. A csemete és ültetvényanyag életképességét, szöveteinek épségét azok átmetszésével lehet megállapítani.

1.2.2.2. A növény életképes, ha

1.2.2.2.1. a gyökérzet funkcionális szövetei (háncs, kambium, fatest) rugalmas állományúak, a vágási felület csontfehér, elhalástól mentes és nedves tapintású,

1.2.2.2.2. a törzs háncs és kambium szövetei zöldesfehérek vagy sárgásfehérek, a fatest csontfehér színű és a metszlap nedves tapintású,

1.2.2.2.3. az éves vegetatív részek szövetei nedves tapintásúak a háncs és kambium zöld, a fatest kemény állapotú, halvány zöldesfehér színű,

1.2.2.2.4. a rügyalap és a rügy belseje élénkzöld színű és vízzel kellő mértékben telített.

1.3. Faj-, illetve fajtaazonosság és a fajtatisztaság vizsgálata.

1.3.1. Fajtaazonosnak kell tekinteni azt a szaporítóanyag tételt, amely a tétel azonosítására szolgáló okmányon (címke, származási igazolvány) feltüntetett fajra, illetve fajtára jellemző morfológiai bélyegekkel rendelkezik.

1.3.2. Faj-, illetve fajtatiszta a szaporítóanyag, ha a tételen belül a morfológiai bélyegek egyöntetűek, a tétel idegen fajtájú, illetve fajú egyedet nem tartalmaz és ez a morfológiai bélyegek alapján egyértelműen meghatározható.

1.4. Az egészségi állapot vizsgálata

1.4.1. Egészségesnek tekinthető a szaporítóanyag, ha károsítótól és károsító szervezet által okozott tünettől mentes.

1.4.2. A belső szövetrészek vizsgálata: a szaporítóanyag-minta egyes darabjainak szöveteit átmetszéssel, hosszanti feltárással kell megvizsgálni.

1.4.3. Az éves vessző (oltóvessző, fás dugvány) akkor érett, életképes, ha a kéreg a fajra jellemző színű, a háncs és a kambium élénkebb zöld, a fatest kemény állományú, halványan zöldes-fehér, a bélszövet sárgásfehér.

1.4.4. A szemzőhajtás, oltóvessző, félfás dugvány, akkor érett, életképes, ha

1.4.4.1. a héj színe a fajtájára jellemzően kialakult,

1.4.4.2. a farész félig megfásodott és a héjkéregtől szemmel láthatóan elkülönült,

1.4.4.3. a nedvességgel kellően telített, rugalmas szövetállományú.

1.4.5. A rügy életképes, ha a rügyalap és a rügy belseje élénk zöld, vízzel kellő mértékben telített.

2. Laboratóriumi vizsgálatok

2.1. A szaporítóanyagok laboratóriumi vizsgálatát hatósági ellenőrzés vagy minősítés alkalmával akkor kell végezni, ha közvetlen vizsgálat során

2.1.1. a szaporítóanyag épsége és egészségi állapota közvetlen vizsgálat útján megbízhatóan nem állapítható meg,

2.1.2. karantén vagy veszélyes károsítóval való fertőzöttség gyanúja merül fel, de az a tünetek alapján nem egyértelmű, vagy

2.1.3. a szaporítóanyagra káros vegyszerrel való szennyezettség vagy kezelés gyanúja merül fel.

2.2. A NÉBIH vagy az általa erre feljogosított laboratórium a fajtaazonosságot genetikai vagy géntermék vizsgálat útján is meghatározhatja hivatalosan elfogadott módszer alapján.


  Vissza az oldal tetejére