Hatály: közlönyállapot (2017.III.23.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

Megnyitom a Jogtárban

 

2017. évi XXI. törvény

a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése a következő 18a. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„18a. lé nélküli alkoholos gyümölcs: csokoládégyártáshoz történő felhasználás céljából előállított, alkoholtermékben áztatott olyan gyümölcs, amelyről az áztatást követően az alkoholterméket lecsepegtetik vagy amelyet szikkasztanak;”

(2) A Jöt. 3. § (4) bekezdés 13. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)

„13. töltőfolyadék: olyan nikotintartalmú folyadék, amelyet az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során töltenek be, ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is;”

(3) A Jöt. 3. § (4) bekezdése a következő 14. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)

„14. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermék.”

2. § A Jöt. 19. § (1) bekezdése a következő j) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Jövedéki termék adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivéve)

„j) a lé nélküli alkoholos gyümölcs 133. § (1) bekezdés h) pontja szerinti csokoládé előállításához történő felhasználását.”

3. § A Jöt. 62. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség

a) cigaretta esetében 800 darab,

b) szivar esetében 200 darab,

c) legfeljebb 3 gramm súlyú szivarka esetében 400 darab,

d) fogyasztási dohány esetében 1 kilogramm,

e) sör esetében 110 liter,

f) köztes alkoholtermék esetében 20 liter,

g) alkoholtermék esetében 10 liter,

h) csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital esetében együttesen 90 liter (ebből habzóbor és egyéb habzó erjesztett ital legfeljebb 60 liter),

i) energiatermék esetében a jármű üzemanyagtartályában és egy, legfeljebb 10 literes hordozható tartályban lévő mennyiség,

j) töltőfolyadék esetében 300 milliliter, és

k) az új dohánytermék-kategóriák esetében 800 darab.”

4. § A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve

a) a töltőfolyadékot,

b) a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti alkoholterméket,

c) az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket,

d) a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket, ha azt

da) laboratóriumi vizsgálatok céljára;

db) kísérleti, kutatási, fejlesztési célra;

dc) kísérleti termékek próbagyártására;

dd) laboreszközök, gépek mosására, tisztítására;

de) szolgáltató tevékenységek, gyógyszer-nagykereskedelem céljára, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak részére;

df) a fermentált dohányvágat aromásítására;

dg) az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra értékesítik adózottan,

e) a teljesen denaturált terméket,

f) a 2207 10 00-2207 20 00 KN-kód szerinti, nyomdaipari célokat szolgáló hígítót, oldószert,

g) a 2207 10 00-2208 90 99 KN-kód szerinti, a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti alkoholtermék előállítására adózottan értékesített alkoholterméket,

h) a 2208 20 12-2208 90 99 KN-kód szerinti, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, az adófizetési kötelezettség alól mentesült terméket,

i) a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint értékesített jövedéki terméket, és

j) az új dohánytermék-kategóriákat.”

5. § A Jöt. 133. § (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

„h) az adóraktár engedélyese az előállított, legfeljebb 8,5 liter tiszta szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú csokoládéra, - az alkoholtartalmú italok kivételével - legfeljebb 5 liter tiszta szesz/100 kilogramm alkoholtartalmú egyéb élelmiszerre, lé nélküli alkoholos gyümölcsre és az ezek előállításához felhasznált sörre, csendes és habzóborra, egyéb csendes és habzó erjesztett italra, köztes alkoholtermékre vagy alkoholtermékre,”

6. § A Jöt. 145. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A jövedéki adó mértéke

a) a cigarettára 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 29 200 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 180 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 17 300 forint kilogrammonként,

d) a töltőfolyadékra 55 forint milliliterenként,

e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

ea) egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként),

eb) folyadékára 70 forint milliliterenként.”

7. § (1) A Jöt. 149. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az 1-19. §, a 20. § (1)-(4) bekezdése, a 21-79. §, a 81-147. §, a 152-156. §, 157. § (1)-(5) bekezdése, 158-172. §, valamint a 174. § (1)-(2) bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba.

(5) A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A Jöt. 149. § (1) bekezdésében a „(2)-(7)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szöveg lép.

8. § (1) A Jöt. 150. § (1)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvényt - a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 2017. július 1-jét követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.

(2) Az a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki engedéllyel rendelkező személy, aki tevékenységét 2017. június 30-át követően folytatni kívánja, 2017. május 15-ig nyújt be nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét változatlan formában vagy módosítva vagy az engedélyek összevonásával kívánja tovább folytatni, valamint adóraktári engedélyes, bejegyzett kereskedői engedélyes adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren vagy közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül kívánja teljesíteni az elektronikus engedély kiadását követően, továbbá nyilatkozik az e törvénynek megfelelő jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, valamint arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról azonnali vagy napi adatszolgáltatást kíván teljesíteni 2017. július 1-jétől. Az állami adó- és vámhatóság 2017. május 31-ig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az engedélyesnek, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. június 30-ig 2017. július 1-jei érvényesség kezdettel, a korábbi engedély 2017. június 30-ával hatályát veszti. Az engedélyes a 2017. június 30-án hatályos jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékkal az e törvénynek megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték állami adó- és vámhatóság általi jóváhagyásáig, de legfeljebb 2017. október 1-jéig végezheti tevékenységét.

(3) A régi Jöt. szerinti egyszerűsített adóraktár-engedélyes 2017. május 15-ig nyilatkozik arról, hogy 2017. június 30-át követően tevékenységét kisüzemi bortermelőként vagy egyszerűsített adóraktár engedélyeseként kívánja-e folytatni. Az állami adó- és vámhatóság a tevékenységre vonatkozóan rendelkezésére álló adatok, illetve a megtett nyilatkozat alapján az egyszerűsített adóraktári engedéllyel 2017. június 30-át követően tovább működő engedélyes részére 2017. május 31-ig az e törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. június 30-ig 2017. július 1-jei hatálybalépéssel, a korábbi engedély 2017. június 30-ával hatályát veszti. A nyilatkozatuk szerint tevékenységüket kisüzemi bortermelőként tovább folytató egyszerűsített adóraktári engedélyesek esetében az engedély hatályvesztésére figyelemmel a régi Jöt. 49. § (3) bekezdés b) pontja szerinti készletfelvételt nem kell elvégezni.

(4) A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő, bejegyzett feladó, felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat 2017. június 30-ával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.

(5) A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy 2017. május 15-ig írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni 2017. június 30-át követően. Ha tevékenységét nyilatkozata szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni és 2017. május 20-ig benyújtja az adóraktári engedély iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság 2017. május 31-ig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az engedélyesnek, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt ad ki az engedélyes részére 2017. június 30-ig 2017. július 1-jei hatálybalépéssel, az adómentes felhasználói engedély 2017. június 30-ával hatályát veszti. A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználó a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat a régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedély hatályvesztésének napjával lezárja és - ha tevékenységét adóraktári engedéllyel folytatja tovább - a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet a 23. § szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti, azzal, hogy a 24. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek az elektronikus engedély hatálybalépésének napjától köteles eleget tenni, valamint az e törvény szerinti engedély érvényességének kezdetét megelőző elszámolási időszaka tekintetében elszámolási kötelezettségét a régi Jöt. szerint teljesíti.

(6) Az olyan, régi Jöt. szerint engedéllyel rendelkező személy esetében, amikor e törvény szerint a tevékenység végzéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, az engedély elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítása érdekében az állami adó- és vámhatóság 2017. május 31-ig megküldi az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokat a régi Jöt. szerinti engedélyesnek, aki 2017. június 9-ig észrevételt, javaslatot tehet az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokkal kapcsolatban, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a megküldött adattartalmat a régi Jöt. szerinti engedélyes által elfogadottnak tekinti és a régi Jöt. szerinti engedélyt elektronikus nyilvántartásba vétellé alakítja át. Ha a régi Jöt. szerinti engedélyes a régi Jöt. alapján nyilvántartás vezetésére kötelezett, a régi Jöt. szerinti nyilvántartást a régi Jöt. szerinti engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.

(7) A régi Jöt. szerint motorfejlesztést végző személy által tett bejelentés e törvény szerint tett bejelentésnek minősül, ha a motorfejlesztés időtartama 2017. június 30-ig nem telt le, ilyen esetben a motorfejlesztést megvalósító személy a tevékenységről a régi Jöt. szerint vezetett nyilvántartását a motorfejlesztés időtartamának végéig tovább vezetheti.

(8) Adójeggyel ellátott dohánygyártmány 2017. szeptember 1-jéig bocsátható szabadforgalomba. Az adójegyek átvételére, az adójegyek alkalmazására, az adójegyekről teljesítendő elszámolásra, az adó-visszaigénylésre, az adójegy eltávolítására, felülragasztására, az adójegyekről teljesítendő napi adatszolgáltatásra, valamint az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítésére a 2017. június 30-án hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9) A 24. § szerinti adatszolgáltatásnak az adatszolgáltatásra kötelezett által 2017. szeptember 30-áig, valamint - abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték mértéke eléri a 2017. június 30-i szintet - 2017. december 31-ig okozott hibája miatt az állami adó- és vámhatóság csak akkor alkalmazhat hátrányos jogkövetkezményt, ha bizonyítható, hogy az adatküldésre kötelezett célja a központi költségvetés bevételének csökkentése vagy a jövedéki biztosítéki szabályok kikerülése volt a hibás adatszolgáltatás által.”

(2) A Jöt. 150. § (11)-(18) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) A 2017. július 1-jét megelőző időpontig érvényesíthető jövedéki biztosíték esetén a felajánlott új jövedéki biztosíték nyújtásakor az engedélyes nyújthat a régi Jöt. szerinti biztosítékmaximumot meghaladó jövedéki biztosítékot is.

(12) A 111. § (5) bekezdése szerinti ügyletek esetében e törvény rendelkezéseit az olyan, 2017. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. június 30-át követő időpont. Minden olyan elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak esetében, ahol az időszak 2017. július 1-je előtt kezdődött, az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2017. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség, adó-visszaigénylési jog megállapítására és bevallására.

(13) A régi Jöt. szerinti adófizetésre kötelezett adóalany 2017. június hónapban keletkezett adófizetési kötelezettségének és adólevonási jogának megállapítására és bevallására, valamint az ehhez kapcsolódó termékmérleg havi zárás, a külön nyilvántartás havi zárás, a szállítási nyilvántartás havi zárás benyújtására, továbbá a 2017. június hónapra vonatkozó adatszolgáltatásra, illetve az adómentes felhasználó 2017. év második negyedéve tekintetében elkészítendő elszámolására és adóbevallási, adófizetési kötelezettségére a 2017. június 30-án hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(14) Dohánygyártmány zárjegy megrendelés 2017. május 15-től, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat adását, a (17) bekezdés szerinti esetben pedig az ott meghatározott kérelem benyújtását követően nyújtható be.

(15) A dohánygyártmányokra 2017. július 1-jét megelőzően átvett zárjegyek bejelentésköteles készletváltozásáról 2017. június 30-ig teljesítendő bejelentést a régi Jöt. 2017. június 30-án hatályban lévő rendelkezései alapján az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatvány alkoholtermék-zárjegyek készletváltozásának bejelentésére szolgáló lapján kell teljesíteni.

(16) A (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmaznia a régi Jöt. szerint nyilvántartásba vett személynek is, kivéve - a (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a motorfejlesztést végző nyilvántartásba vett személyt. A (2) bekezdés alkalmazásában engedély alatt nyilvántartásba vételt, engedélyes alatt nyilvántartásba vettet kell érteni és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétel megtörténtéig, amelyet legkésőbb 2017. október 30-ig végez el az állami adó- és vámhatóság, a régi Jöt. szerinti nyilvántartásba vétel alapján folytatható a tevékenység.

(17) Ha a régi Jöt. szerinti bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező személy tevékenységét e törvény szerinti adóraktári engedéllyel kívánja folytatni 2017. június 30-át követően, az adóraktári engedély iránti, 2017. július 1-jét megelőzően benyújtott kérelmét az állami adó- és vámhatóság e törvény alapján bírálja el és - ha a kérelem a jogszabályi követelményeknek megfelel - 2017. július 1-jei hatálybalépéssel adja ki az adóraktári engedélyt.

(18) Ha a régi Jöt. szerinti jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkező személy engedélyében szereplő telephelyre ugyanazon személy részére a (17) bekezdés szerint kiadott adóraktári engedély lép hatályba 2017. június 30-át követően, az adóraktári engedély hatályba lépésének időpontjában az adóraktári engedély hatálybalépését megelőzően a jövedéki engedély alapján beszerzett és adójeggyel vagy zárjeggyel ellátott, az adóraktári engedélyben szereplő telephelyen tárolt jövedéki termékkészletet az adóraktár engedélyese az adóraktári engedély birtokában, a szabad forgalomba bocsátott termékek forgalmazására vonatkozó szabályok szerint tárolhatja és forgalmazhatja legkésőbb 2017. december 31-ig.”

(3) A Jöt. 150. §-a a következő (21)-(23) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Ha a (2)-(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kötelezett személy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény hatályba lépéséig nem tett eleget nyilatkozattételi kötelezettségének, akkor az állami adó- és vámhatóság 2017. április 15-ig tájékoztatja a nyilatkozattételi határidő elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(22) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül történő adatküldést választó adatszolgáltatásra kötelezett személynek az adatküldés tesztelését 2017. május 15-ig meg kell kezdenie az állami adó- és vámhatóságnál tesztelésre történő bejelentkezéssel, vagy igazolnia kell, hogy olyan számítógépes szoftvert kíván használni 2017. július 1-jétől az adatküldésre, amelynek tesztelése az állami adó- és vámhatóságnál 2017. május 15-ig megkezdődött. A tesztelésre kötelezett személy e bekezdésbeli kötelezettségének elmulasztása esetén a régi Jöt. szerint nyújtott jövedéki biztosítéka 0,5%-ának megfelelő összegű bírsággal sújtható.

(23) Ha a (2)-(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kötelezett személy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény hatályba lépéséig a (2)-(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, akkor az állami adó- és vámhatóság a határidőt megtartottnak tekinti és lefolytatja a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvénnyel megállapított (2)-(3), (5) és (16) bekezdés szerinti eljárást.”

9. § A Jöt. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„151. § A 2017. július 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

10. § (1) Nem lép hatályba a Jöt.:

a) 173. §-a,

b) 174. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Jöt. 149. § (6) és (7) bekezdése.

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére