22/2017. (VII. 18.) MvM rendelet

a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelményekről és azok teljesítéséről

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. és 4. alcím tekintetében a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 5a. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya:

a) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre,

b) a 2. § (1)-(2) bekezdése kivételével a bármely külképviseletre részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök ellátására kihelyezésre kerülő, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, aki számára a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet az e rendelet szerinti európai uniós szakmai vizsga teljesítését előírta [az a) és b) pont alattiak a továbbiakban együtt: kihelyezésre váró kormánytisztviselő]

terjed ki.

2. Az EU ÁK-ra történő kihelyezés szakmai vizsgakövetelményei

2. § (1) Az EU ÁK-ra való kihelyezés feltétele

a) az európai uniós szakmai vizsga (a továbbiakban: EU-s szakmai vizsga) legalább megfelelt eredménnyel való letétele,

b) a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben szabályozott - a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 14. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - külügyi szakmai vizsga legalább megfelelt eredménnyel való letétele,

c) a gazdasági főigazgató, a gazdasági felelős, valamint a gazdasági ügyintéző munkakörbe történő kihelyezés esetében - az a) és a b) pontban foglaltakon túl - a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti külképviseleti gazdálkodási ismeretek vizsga letétele,

d) a betöltésre kerülő munkakörtől függően - az a) és a b) pontban foglaltakon túl - a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítésről szóló kormányrendelet szerinti titkos ügyiratkezelői vagy rejtjelezői vizsga letétele.

(2) Nem kell eleget tenni az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai vizsgakövetelményeknek, ha a kihelyezésre váró kormánytisztviselő e kötelezettségeknek korábbi tartós külszolgálata okán vagy más okból korábban már eleget tett.

(3) Az EU-s szakmai vizsga letétele alól mentesül - a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - az a kihelyezésre váró kormánytisztviselő, aki az EU ÁK-n legalább két évig külszolgálatot teljesített, továbbá az, akinek a kihelyezését az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a meghallgatását követően jóváhagyja.

(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit az európai uniós szakmai vizsga tekintetében az 1. § b) pontja szerinti személyekre is alkalmazni kell.

3. Az EU-s szakmai vizsga célja, tartalma

3. § Az EU-s szakmai vizsga célja, hogy a kihelyezésre váró kormánytisztviselő az általános és szakmaspecifikus európai uniós feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismereteket elsajátítsa, és a megszerzett tudásról számot adjon.

4. § (1) Az EU-s szakmai vizsga tantárgyai:

a) A Miniszterelnökség és a kormányzat igazgatása,

b) Európai uniós intézmények, döntéshozatal, koordináció,

c) Coreper II. ismeretek: bel- és igazságügy, gazdaságpolitika, kereskedelempolitika és külkapcsolatok,

d) Coreper I. ismeretek: ágazati politikák.

(2) A diplomata munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti valamennyi vizsgatárgyból vizsgát tesz (a továbbiakban: komplex vizsga).

(3) Az adminisztratív és technikai munkakörbe kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő tárgyakból vizsgázik (a továbbiakban: részleges vizsga).

(4) A diplomata munkakörbe való átsoroláshoz újabb EU-s szakmai vizsga letétele szükséges. Ennek keretében az érintett kihelyezésre váró kormánytisztviselő az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti vizsgatantárgyakból álló vizsga letételére köteles.

5. § A tananyagokat évente egy alkalommal, legkésőbb október 31-ig felül kell vizsgálni. A vizsgaanyag a vizsgát megelőző egy hónapon belül nem változtatható meg.

4. Az EU-s szakmai vizsgáztatást végző vizsgabizottság, az EU-s szakmai vizsgára való felhívás, felkészülés és vizsga

6. § (1) Az EU-s szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság az elnökből és a tagokból áll. A vizsgabizottság elnöke az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium európai uniós ügyekért felelős politikai vezetője (a továbbiakban: EU ÁT), akit az európai uniós ügyekért felelős szakmai vezető helyettesíthet. A vizsgabizottság tagjai az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységeinek vezetői által kijelölt egy-egy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyeken kívül az EU-s szakmai vizsgán részt vesz az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belül az EU ÁK személyügyi feladatait ellátó szervezeti egység (a továbbiakban: ÁVF) kijelölt munkatársa, aki ellátja a vizsgával kapcsolatos titkári feladatokat.

(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(4) Az 1. § b) pontja szerinti vizsgázó esetében meghívott bizottsági tagként részt vehet a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő.

(5) Szakdiplomataként kihelyezésre kerülő vizsgázó esetében meghívott vizsgabizottsági tagként részt vehet a Külszoltv. 11. § (4) bekezdése szerinti szakminiszter által kijelölt, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő.

7. § A vizsgázókat az ÁVF az EU-s szakmai vizsga időpontját megelőzően - lehetőség szerint legalább egy hónappal - írásban értesíti. Az írásbeli értesítés tartalmazza a vizsga időpontját, helyszínét, a vonatkozó szabályokat, a vizsga menetét, a tananyagok elérhetőségét és a konzultációs lehetőséget.

8. § (1) Az EU-s szakmai vizsgára való felkészülés önállóan történik, az elektronikusan rendelkezésre bocsátott tananyag alapján. Igény esetén az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek konzultációt biztosítanak.

(2) A konzultáción való részvétel idejére a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgázót mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól.

9. § (1) A vizsgázó a vizsgát legfeljebb két alkalommal elhalaszthatja. A halasztási kérelmet legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon 12.00 óráig kell írásban megküldeni az ÁVF részére.

(2) Ha a vizsgázó a vizsgán nem jelenik meg, és a vizsga halasztását az (1) bekezdés szerint előzetesen nem kérelmezte, a hiányzását igazoló okiratot a vizsganapot követő három munkanapon belül köteles megküldeni az ÁVF-nek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem, illetve a (2) bekezdés szerinti igazolás hiányában a vizsgát sikertelennek kell tekintetni.

(4) Ha a vizsgázó az (1) és a (2) bekezdés szerint az EU-s szakmai vizsgát két alkalommal elhalasztotta, harmadik alkalommal köteles azt teljesíteni. Ha a vizsgázó harmadik alkalommal sem jelenik meg, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni.

10. § (1) A vizsgázó köteles a vizsgáról szóló értesítésben megjelölt időpontban a vizsga helyszínén megjelenni. Ha a vizsgázó az értesítésben megjelölt időponthoz képest 15 perc eltelte után jelenik meg a vizsga helyszínén, és a késést előzetesen nem jelzi, a vizsgát nem teheti le, a vizsga sikertelennek minősül.

(2) A vizsga megkezdése előtt a vizsgázó érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány felmutatásával a vizsga helyszínén igazolja személyazonosságát. Ha a vizsgázó személyazonosságát nem tudja igazolni, nem vehet részt a vizsgán, és a vizsgáját halasztottnak kell tekinteni. Ha a vizsgázó a halasztási lehetőségeit már kimerítette, vagy arra a 13. § (2) bekezdése alapján nincs lehetősége, a vizsgát sikertelennek kell tekinteni.

11. § (1) Az EU-s szakmai vizsga szóbeli vizsga.

(2) A vizsgázó vizsgatárgyanként egy-egy tételt húz, amelyeket írásban dolgoz ki, majd szóban fejt ki.

(3) A vizsgán segédeszköz használata nem megengedett. Segédeszköz használata a vizsga felfüggesztését és „nem megfelelt” eredményt von maga után.

12. § (1) A vizsgabizottság tagjai a vizsgázók teljesítményét vizsgatárgyanként értékelik. Az egyes vizsgatárgyakból elért eredmény lehet

a) kiválóan megfelelt (5 pont),

b) jól megfelelt (4 pont),

c) megfelelt (3 pont) vagy

d) nem felelt meg.

(2) A vizsga eredményét a vizsgatárgyak minősítésének számtani átlaga határozza meg a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével.

(3) A (2) bekezdésétől eltérően sikertelen a vizsga, ha a vizsgázó valamely vizsgatárgyból az (1) bekezdés d) pontja szerinti eredményt éri el.

(4) A vizsgabizottság a vizsga letételének napján közli az eredményt a vizsgázókkal.

13. § (1) Sikertelen vizsga - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egy alkalommal ismételhető.

(2) Sikertelen vizsga esetén az ÁVF ismételt vizsgára hívja fel a vizsgázót úgy, hogy a felhívást legalább a vizsga időpontját megelőzően öt munkanappal közölni kell. A sikertelen vizsgát követően kitűzött vizsga elhalasztására nincs lehetőség.

(3) Az EU ÁT - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - méltányosságból további egy vizsgalehetőséget engedélyezhet.

(4) Az ismételt EU vizsgát valamennyi, a vizsgázó számára a 4. § szerinti előírt vizsgatárgyból le kell tenni, ha

a) a vizsgázó halasztott,

b) a vizsga a 9. § (3) és (4) bekezdése vagy a 10. § alapján sikertelennek minősül, vagy

c) a vizsgázó a vizsgán legalább két vizsgatárgyból nem felelt meg.

Egyéb esetben csak azt a vizsgatárgyat kell megismételni, amelyikből a vizsgázó a 12. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredményt érte el.

(5) A 9. § (3) és (4) bekezdése és a 10. § szerinti sikertelen vizsgát követő sikertelen ismételt vizsga esetén a (3) bekezdés szerinti méltányosság nem alkalmazható.

(6) Két - vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetben három - sikertelen vizsga esetén a vizsgázó az utolsó sikertelen vizsga időpontjától számított egy évig nem tehet EU-s vizsgát, nem nyújthat be pályázatot külszolgálatra, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény által előírt eseteket kivéve nem vehet részt az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által támogatott képzésben.

14. § (1) A vizsgabizottság titkára valamennyi vizsgázó EU-s szakmai vizsgájáról az 1. melléklet szerinti jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgabizottság elnöke és tagjai írnak alá.

(2) Az ÁVF a sikeres vizsgáról a helyszínen kiállítja a 2. melléklet szerinti tanúsítványt, amelynek eredeti példányát a vizsgázó kapja meg. A tanúsítvány másolata és a jegyzőkönyv eredeti példánya a vizsgázó személyi anyagába kerül.

5. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A külpolitikáért felelős miniszter külügyi szakmai vizsgáról szóló rendeletének hatálybalépéséig az EU ÁK-ra diplomataként kihelyezésre kerülő személyek külügyi szakmai vizsgájának letételére a külpolitikáért felelős miniszter e rendelet kiadásakor hatályos, vonatkozó utasítása szerint kerül sor.

1. melléklet a 22/2017. (VII. 18.) MvM rendelethez

MINISZTERELNÖKSÉG
Ikt. szám:
Jegyzőkönyv
amely készült a Miniszterelnökség által szervezett Európai uniós szakmai vizsgáról Budapesten, (dátum) napján
(vizsgázó neve) (született: hely, idő) az előírt vizsgatantárgyakból szóbeli vizsgát tett.
Vizsgatantárgyak:	Vizsgaeredmény:
A Miniszterelnökség és a kormányzat igazgatása:	.............................................................................................
Európai uniós intézmények, döntéshozatal, koordináció:	.............................................................................................
Coreper II. ismeretek: bel- és igazságügy, gazdaságpolitika, kereskedelempolitika és külkapcsolatok:	.............................................................................................
Coreper I. ismeretek: Ágazati politikák:	.............................................................................................
A vizsga minősítése:	.............................................................................................
P. H.
A vizsgabizottság elnöke:	.............................................................................................
A vizsgabizottság tagjai:	.............................................................................................
	.............................................................................................
	.............................................................................................
	.............................................................................................
	.............................................................................................
A vizsga titkára:	.............................................................................................

2. melléklet a 22/2017. (VII. 18.) MvM rendelethez

MINISZTERELNÖKSÉG

Sorszám:

TANÚSÍTVÁNY

A Miniszterelnökség tanúsítja, hogy

(VIZSGÁZÓ NEVE)

(született: hely, idő)

........................ napján

(kiválóan megfelelt/jól megfelelt/megfelelt)

minősítéssel

(komplex/részleges)

európai uniós szakmai vizsgát tett.

Kelt: Budapest, (dátum)

........................................................
a vizsgabizottság elnöke

P. H.

---

  Vissza az oldal tetejére