A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelet

az anyakönyvi szakvizsgáról

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 17. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az anyakönyvezési feladatok ellátásához jogszabályban előírt anyakönyvi szakvizsgát a polgármester, közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő (a továbbiakban együtt: jelölt) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tehet.

2. § (1) Anyakönyvi szakvizsgának (a továbbiakban: szakvizsga) minősül:

a) az általános anyakönyvi szakvizsga,

b) a konzuli anyakönyvi szakvizsga I.,

c) a konzuli anyakönyvi szakvizsga II.

(2) Szakvizsgát

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal), valamint

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium

(a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet.

(3) A szakvizsga részei a felkészítő tanfolyam, valamint a gyakorlati és szóbeli vizsgarészből álló vizsga.

(4) Szakvizsgán az a jelölt vehet részt, aki az 1. melléklet szerinti jelentkezési lapot - a felkészítő tanfolyam megkezdése előtt - a szervező által meghatározott határidőig megküldi a szervező részére.

(5) Szakvizsgára az a jelölt bocsátható, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti tanfolyami órák több mint 80%-án részt vett.

(6) Gyakorlati és szóbeli vizsga céljából a vizsganapot úgy kell kijelölni, hogy a kijelölt vizsganapok legkorábban a felkészítő tanfolyam utolsó napjától számított harmadik napot követő munkanapra essenek.

(7) A szakvizsga eredményes, ha a jelölt a gyakorlati és a szóbeli vizsgát is sikeresen teljesítette. Szóbeli vizsgát az a jelölt tehet, aki a gyakorlati vizsgát sikeresen teljesítette.

(8) A jelölt a vizsga napjától számított harmadik nap elteltével, de legfeljebb kilencven napon belül a sikertelen vizsgát megismételheti. Ha a megismételt vizsga is sikertelen, a jelölt további vizsgára nem bocsátható. Ez a rendelkezés nem akadálya újabb szakvizsgára történő jelentkezésnek.

(9) A szakvizsga szabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A gyakorlati vizsgát 2 tagú, a szóbeli vizsgát 3 tagú közszolgálati tisztviselőkből vagy állami tisztviselőből álló bizottság előtt kell teljesíteni. A gyakorlati és szóbeli vizsgabizottság legalább egyik tagjának általános anyakönyvi szakvizsgával is rendelkeznie kell.

(2) A szervező a gyakorlati és szóbeli vizsgabizottság tagjairól tájékoztatja az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert. A szóbeli vizsgabizottság elnökét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jelöli ki.

(3) A szóbeli vizsgabizottság elnöke és a szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottság tagja nem lehet

a) a jelölt Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b) a jelölt felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető, valamint

c) az, akitől a jelölt elfogulatlan vizsgáztatása nem várható el.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeférhetetlenséget és a (3) bekezdés c) pontja szerinti elfogultságot a szóbeli vizsgabizottság elnöke, a szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottság tagja, és a jelölt is bejelentheti.

(5) Ha a szakvizsga szervező vezetője az összeférhetetlenséget vagy az elfogultságot megállapítja, a jelölt vizsgáztatására - attól függően, hogy az összeférhetetlenség mely vizsgabizottság tagjával szemben állt fenn - másik szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottságot jelöl ki.

(6) A jelölt a szóbeli és a gyakorlati vizsgára külön részosztályzatot kap. A szóbeli vizsga részosztályzatát a tagokkal történt egyeztetés alapján a vizsgabizottság elnöke állapítja meg.

(7) A szakvizsga eredménye az összesített osztályzat, amit a szóbeli és a gyakorlati vizsga részosztályzatának átlaga ad ki. Az összesített osztályzat megállapítása során a 2. mellékletben foglalt vizsgaszabályzatban meghatározott kerekítési szabályok szerint kell eljárni.

(8) A sikeres szakvizsgákról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: anyakönyvi szakvizsga nyilvántartó) a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal anyakönyvi szakvizsga nyilvántartást vezet.

(9) A szakvizsga szervező:

a) összegyűjti és nyilvántartja a jelöltek jelentkezési lapjait,

b) értesítést küld a felkészítő tanfolyam és a vizsga helyéről, valamint időpontjáról,

c) gondoskodik a felkészítő tanfolyam és a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről,

d) biztosítja a felkészítő tanfolyam és a vizsga lebonyolításához, valamint a vizsgára való felkészüléshez szükséges kellékeket és segédleteket,

e) összeállítja a vizsgabizottságot,

f) a szóbeli vizsga eredményes letételéig őrzi az írásbeli vizsgadolgozatot, és biztosítja a jelölt részére az értékelést követő betekintést,

g) gondoskodik a 4. mellékletben foglalt minta szerinti vizsgajegyzőkönyv vezetéséről, valamint a szakvizsga bizonyítványok kitöltéséről,

h) értesíti az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartót a sikeres szakvizsgát tett jelölt 3. mellékletben meghatározott adatairól, és megküldi elektronikus úton a szakvizsga bizonyítvány másolatát.

(10) A vizsgajegyzőkönyv nem selejtezhető közokirat, megőrzéséről az iratkezelési szabályoknak megfelelően a szervező gondoskodik.

(11) A szakvizsga bizonyítvány elvesztése vagy megsemmisülése esetén az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartó az érvényes szakvizsga meglétéről díjmentesen igazolást állít ki.

(12) A szakvizsga bizonyítvány sorszáma tartalmazza:

a) a szervező megnevezésének hivatalos rövidítését,

b) azt a számot, hogy az adott évben a jelölt hányadikként tett eredményes vizsgát a szervezőnél és

c) a bizonyítvány kiállításának évét.

2. Általános anyakönyvi szakvizsga

4. § (1) A felkészítő tanfolyam időtartama - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 160 óra, ezen belül 100 óra a gyakorlati foglalkozások, 60 óra az elméleti felkészítés időtartama.

(2) A felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettséggel vagy állam- és jogtudományi képzési területen szerzett szakképzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkező jelölt írásbeli kérelmére az általános anyakönyvi szakvizsga szervező vezetője engedélyezheti, hogy a felkészítő tanfolyam időtartama 120 óra legyen. Ebben az esetben jelenléthez kötötten 24 óra gyakorlati foglalkozásra és 16 óra elméleti felkészítésre kerül sor. A további 80 óra gyakorlati foglalkozást a jelölt a munkahelyén végzi el, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója igazol.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szervező a jelölt számára egyéni tanrendet állít össze.

(4) A gyakorlati és szóbeli vizsga témaköreit az 5. melléklet határozza meg.

(5) Az eredményes szakvizsgát tett jelölt a 6. mellékletben meghatározott „Általános anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány”-t kap.

5. § (1) Az általános anyakönyvi szakvizsga díját - a munkáltató és a jelölt eltérő megállapodása hiányában - a munkáltató viseli. A megismételt vizsga díja a jelöltet terheli.

(2) A jelölt felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való megjelenésével összefüggésben felmerült, számlával igazolt indokolt utazási és szállásköltséget a munkáltató megtéríti. Nem kell megtéríteni azt a költséget, amely a megismételt vizsgával kapcsolatban merült fel.

(3) Az általános anyakönyvi szakvizsga díja a felkészítő tanfolyam díja és a vizsgadíj együttes összege.

(4) Az általános anyakönyvi szakvizsga díja a felkészítő tanfolyam, valamint a vizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségek bruttó összegének a jelöltre jutó része, amely nem haladhatja meg a mindenkori közszolgálati tisztviselői illetményalap háromszorosát. A vizsgadíj jelöltenként a mindenkori közszolgálati tisztviselői illetményalap 15%-a.

(5) Az ismétlő vizsga díját az általános anyakönyvi szakvizsga díján felül kell megfizetni, mértéke a vizsgadíjjal megegyezik.

(6) Az általános anyakönyvi szakvizsga díját - legkésőbb a jelentkezéssel egyidejűleg - a Kormányhivatal részére kell megfizetni. Az ismétlő vizsga díját a jelölt legkésőbb a vizsga napját megelőző napig fizeti meg a Kormányhivatalnak.

(7) A szóbeli vizsgabizottság elnökét jelöltenként a vizsgadíj, valamint az ismétlő vizsga díjának 30%-a, tagjait 15-15%-a, a gyakorlati vizsga bizottságának tagjait 15-15%-a, a jegyzőkönyvvezetőket 5-5%-a illeti meg.

3. Konzuli anyakönyvi szakvizsga I.

6. § (1) Hazai anyakönyvezési tevékenységet az a hivatásos konzuli tisztviselő láthat el, aki általános anyakönyvi szakvizsgával vagy konzuli anyakönyvi szakvizsga I. képesítéssel rendelkezik.

(2) A felkészítő tanfolyam időtartama 40 óra, ezen belül 16 óra a gyakorlati foglalkozások, 24 óra az elméleti felkészítés időtartama. A jelölt a felkészítő tanfolyam alóli indokolt távollétet igazolni köteles.

(3) A konzuli anyakönyvi szakvizsga I. felkészítő tanfolyamra az jelentkezhet, aki a konzuli anyakönyvi szakvizsga II. felkészítő tanfolyamon részt vesz.

(4) A gyakorlati és szóbeli vizsga témaköreit a 7. melléklet tartalmazza.

(5) Az eredményes szakvizsgát tett jelölt a 8. mellékletben meghatározott „Konzuli anyakönyvi szakvizsga I. bizonyítvány”-t kap.

(6) A konzuli anyakönyvi szakvizsga I. bizonyítvány határozott ideig, a tartós külszolgálat időtartamának lejártát követő 6 hónapig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejének lejártáról a szervező annak bekövetkezését követő 15 napon belül értesíti az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartót, és ezzel egyidejűleg intézkedik a bizonyítvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.

4. Konzuli anyakönyvi szakvizsga II.

7. § (1) Anyakönyvvezetői feladatokat az a hivatásos konzuli tisztviselő láthat el, aki e rendelet szerinti szakvizsgával rendelkezik.

(2) A konzuli anyakönyvi szakvizsga II. felkészítő tanfolyamának időtartama 20 óra, ezen belül 8 óra a gyakorlati foglalkozások, 12 óra az elméleti felkészítés időtartama. A jelölt a felkészítő tanfolyam alóli indokolt távollétet igazolni köteles.

(3) A gyakorlati vizsga témaköreit a 7. melléklet A) pont a)-d) alpontja, a szóbeli vizsga témaköreit a 7. melléklet B) pont 1-10. alpontja tartalmazza.

(4) Az eredményes szakvizsgát tett jelölt a 8. mellékletben meghatározott „Konzuli anyakönyvi szakvizsga II. bizonyítvány”-t kap.

(5) A konzuli anyakönyvi szakvizsga II. bizonyítvány határozott ideig, a tartós külszolgálat időtartamának lejártát követő 6 hónapig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejének lejártáról a szervező annak bekövetkezését követő 15 napon belül értesíti az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartót, és ezzel egyidejűleg intézkedik a bizonyítvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.

5. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § (1) Az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet szerint kiállított anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány az e rendelet szerinti általános anyakönyvi szakvizsga bizonyítványnak felel meg.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiállított anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány elvesztése vagy megsemmisülése esetén - kérelemre - a vizsganyilvántartó-könyv alapján a szervező díjmentesen bizonyítvány másodlatot állít ki.

10. § * 

1. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

JELENTKEZÉSI LAP
anyakönyvi tanfolyamra és szakvizsgára

1. Közigazgatási szerv neve és címe:

2. A jelölt

2.1. neve:

2.2. születési neve:

2.3. születési helye és ideje:

2.4. anyja születési neve:

2.5. lakcíme:

2.6. munkaköre:

2.7. besorolása:

2.8. legmagasabb iskolai végzettsége:

3. Vizsga típusa: általános anyakönyvi szakvizsga/konzuli anyakönyvi szakvizsga I./konzuli anyakönyvi szakvizsga II. * 

A szakvizsga teljesítése esetén kérem adataimnak az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartásba történő felvételét.

Kelt: ........................................, ............ év ......................... hónap ...... nap

........................................ ........................................
munkáltató jelölt

2. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

Szakvizsga vizsgaszabályzata

1. Egy-egy tanfolyami csoportba legfeljebb 50 főt, a szakvizsgára vizsgabizottságonként legfeljebb 25 főt lehet beosztani.

2. A szóbeli vizsgabizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a szóbeli vizsga jogszerűségéről és zavartalan lebonyolításáról. A vizsgabizottság elnöke kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzőkönyvezni kell. A gyakorlati vizsgán a tagok gondoskodnak a vizsga jogszerűségéről és zavartalan lebonyolításáról. A gyakorlati vizsgabizottság tagja kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzőkönyvezni kell.

3. A vizsgabizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki vezeti a jegyzőkönyvet, és a vizsgával járó adminisztrációs feladatokat végzi.

4. A gyakorlati vizsgafeladatok megoldására

a) általános anyakönyvi szakvizsga esetén legfeljebb 240 percet,

b) konzuli anyakönyvi szakvizsga I. és II. esetén legfeljebb 30 percet

kell biztosítani, amelybe a feladatok ismertetésének ideje nem számít bele.

A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság két tagja jelenlétében kell teljesíteni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének (a továbbiakban: EAK) oktatórendszerében. A gyakorlati vizsgán elvégzett feladatokat az EAK oktatórendszerben a szóbeli vizsgán közölt döntésnek a jelölt részéről történő tudomásul vételéig meg kell őrizni, azt papírra ki kell nyomtatni és a jelölttel alá kell íratni. Az oktatórendszert a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. működteti.

5. A szóbeli vizsgán a jelöltnek egy tételt kell húznia. Egy tétel három kérdésből áll. A jelölt részére a felkészüléshez legalább húsz percet kell biztosítani. A bizottság a kihúzott tételhez közvetlenül nem kapcsolódó, de a szakvizsga tételei között szereplő további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.

6. A vizsgabizottságok a gyakorlati és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - értékelik, és a szakvizsga bizonyítvány minősítését a két érdemjegy átlagával határozzák meg.

A szakvizsga bizonyítvány minősítése:

kiválóan megfelelt 4,51-5,00
jól megfelelt 3,51-4,50
közepesen megfelelt 2,51-3,50
megfelelt 2,00-2,50

7. A jelölt azt a vizsgarészt ismételheti meg, amelyből elégtelen osztályzatot kapott.

8. A vizsgát meg kell ismételni, ha a jelölt a vizsgáját megszakította, vagy szabálytalanság miatt a gyakorlati vizsgabizottság vagy a szóbeli vizsgabizottság elnöke a vizsgán való részvételből kizárta.

9. A vizsga lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kifogásról a gyakorlati vizsgán a tagok, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgabizottság elnöke azonnal dönt. A döntést és a döntésnek a jelölt részéről történő tudomásulvételét a jegyzőkönyv tartalmazza.

10. A gyakorlati vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást az eredmény közlésétől számított három napon belül a gyakorlati vizsgabizottság tagjainál, a szóbeli vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást pedig a vizsgabizottság elnökénél lehet benyújtani, aki arról három munkanapon belül dönt, és erről a jelöltet írásban tájékoztatja.

3. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

Az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartás adattartalma

1. Sorszám

2. A vizsga teljesítésének dátuma

3. A jelölt

a) neve, születési neve

b) születési helye, ideje

c) anyja neve

d) munkáltatója

4. A szakvizsga eredménye

5. A vizsga típusa

6. Érvénytelenné válás időpontja

4. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

Iktatószám:

JEGYZŐKÖNYV

1. Készült a ........................................................, 20.......... év ................... hó ...... napján az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelet által szabályozott anyakönyvi szakvizsga gyakorlati vizsgáján.

2. A jelölt

2.1. neve:

2.2. születési helye, ideje:

2.3. anyja születési neve:

2.4. lakcíme:

2.5. munkáltatójának neve és címe:

3. A jelölt személyazonosságát ellenőriztem.

4. A jelölt bemutatott személyazonosító okmányának száma, típusa, érvényességi ideje, kiállító hatóság megnevezése:

5. A gyakorlati vizsga osztályzata:

6. Megjegyzések:

Kelt: .................................................., .......... év .............................. hónap .......... nap

P. H.

.................................................. ..................................................
vizsgabizottság tagja vizsgabizottság tagja

7. Készült a ..................................................., 20...... év ................. hó ...... napján az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendeletben szabályozott anyakönyvi szakvizsga szóbeli vizsgáján.

8. A szóbeli vizsga osztályzata:

9. A vizsga átlageredménye:

10. A jelölt a szakvizsgáról .......................... sorszám alatt .................................................. minősítéssel általános anyakönyvi szakvizsga/konzuli anyakönyvi szakvizsga I./konzuli anyakönyvi szakvizsga II. *  bizonyítványt kapott.

11. Megjegyzések:

Kelt: .................................................., .......... év .............................. hónap .......... nap

P. H.

..................................................
vizsgabizottság elnöke
.................................................. ..................................................
vizsgabizottság tagja vizsgabizottság tagja

5. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

Az általános anyakönyvi szakvizsga témakörei

A) A gyakorlati vizsgához

A vizsga gyakorlati részében a jelölt

a) a születés anyakönyvezésével,

b) a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésével,

c) a haláleset anyakönyvezésével,

d) anyakönyvi adatváltozások anyakönyvezésével,

e) anyakönyvi kivonat és hatósági bizonyítvány kiállításával,

f) okmány modulban végezhető egyéb műveletekkel,

g) papíralapú anyakönyvi bejegyzések rögzítésével, valamint

h) az anyakönyvezést követő adatszolgáltatással

kapcsolatos gyakorlati feladatokat old meg.

B) A szóbeli vizsgához

1. Az anyakönyvezés története

2. A hatályon kívül helyezett anyakönyvi jogszabályok

3. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya

4. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmező rendelkezései

5. Az anyakönyvi eljárások köre

6. Az anyakönyvi bejegyzésre jogosultak feladatai, helyettesítése, kizárása, összeférhetetlenségi szabályok

7. Hatásköri szabályok

8. Illetékességi szabályok

9. Szakmai irányítás és felügyelet

10. Az anyakönyvi szerv feladatai

11. Az anyakönyvezés helye, ideje

12. Anyakönyvezés hiányos adatokkal, az anyakönyvezés elhalasztása

13. Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése

14. Helységnevek, külföldi helységnevek anyakönyvezése

15. A családi állapot igazolásának és anyakönyvezésének szabályai

16. Az állampolgárság vizsgálata, igazolása és anyakönyvezése

17. Az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolása

18. Okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, külföldi okiratok elfogadhatósága (hiteles fordítások, Apostille és diplomáciai felülhitelesítés), hamis okmányok felismerése

19. A biztonsági okmány fogalma, személyazonosító okmányok, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által külföldiek és hontalanok részére kiállított okmányok

20. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban

21. Jogképesség, cselekvőképesség, törvényes képviselet, gyámság, gondnokság

22. Születés bejelentése és anyakönyvezése (az intézeten kívüli születés bejelentése, képzelt apa megállapítása)

23. Az apasági vélelem, emberi reprodukciós eljárások

24. Apai elismerő nyilatkozat felvétele

25. Apaság, anyaság bírói megállapítása, apaság vélelmének megdöntése

26. A béranyaság intézménye, családjogi vonatkozásai

27. Ismeretlen szülőktől származó gyermek anyakönyvezése, képzelt szülő megállapítása

28. Örökbefogadás (örökbefogadás tényének feljegyzése és a vér szerinti örökbefogadás), az örökbefogadás megszűnése, a származás megismeréséhez való jog

29. Házasságkötést megelőző eljárás, elhárítható és el nem hárítható házassági akadályok, a házasság érvénytelensége és nemlétezése

30. Külföldiek házasságkötése Magyarországon, a házassági tanúsítvány, felmentés

31. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön

32. A házasság megkötése és anyakönyvezése (házasságkötő termen kívül és munkaidőn túl megkötött házasság)

33. Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén

34. A házasság megszűnésének esetei

35. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, elhárítható és el nem hárítható akadályok, a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelensége és nemlétezése

36. Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolata

37. Magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése külföldön

38. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása és anyakönyvezése

39. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése közeli halállal fenyegető állapot esetén

40. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének esetei

41. Haláleset bejelentése és anyakönyvezése

42. Ismeretlen és talált holttest anyakönyvezésére vonatkozó szabályok

43. Holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása

44. A halottvizsgálati bizonyítvány

45. Hazai anyakönyvezés (története, a kérelem átvétele, felterjesztése, csatolandó mellékletek, hatásköri szabályok)

46. Névviselés, névváltoztatás (anyakönyvezhető utónevek, születési és házassági név, a születési és a házassági név megváltoztatása, házassági névviselési forma módosítása, eltérő névviselés)

47. Transzszexualizmus, a nem és az utónév megváltozása

48. Nemzetiségi névviselés

49. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok

50. Anyakönyvi okiratok beszerzése külföldről

51. Az elektronikus és a papíralapú anyakönyvbejegyzés az elektronikus anyakönyvbe, a korábbi papíralapú bejegyzések rögzítése, a papíralapú bejegyzések lezárása

52. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok megváltozásának rögzítése

53. A külföldön történt változások rögzítése (külföldön történt örökbefogadás, házasságfelbontás stb.)

54. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere (EAK, apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, az okirat-nyilvántartás, a jogosultsági nyilvántartás, a papíralapú anyakönyvek nyilvántartása)

55. A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és a betekintés szabályai

56. Az anyakönyvi adattovábbítások módja és tartalma

57. Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás

58. Értesítés

59. Adattovábbítási nyilvántartás

60. Az anyakönyv kutathatósága

61. Hozzáférési jogosultság

62. Népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás

63. Anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból

64. A papíralapú anyakönyv pótlása

65. Külföldiek anyakönyvezésére vonatkozó speciális szabályok (külföldi állampolgárok Magyarországon történt anyakönyvi eseményeinek rögzítése: személynév, településnév anyakönyvezése)

66. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban (a nemzetközi magánjog fogalma, személyes jog fogalma, a többes állampolgárokra, a menekültekre és hontalanokra vonatkozó rendelkezések, a külföldi elemet tartalmazó házasságkötésekre vonatkozó szabályok, a külföldön történt örökbefogadások magyarországi elismerésére vonatkozó szabályok, egyéb, magyar állampolgárokat érintő külföldi határozatok elismerésére vonatkozó szabályok)

67. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése

68. A magyar állampolgárság megszűnése

69. Az állampolgársági eljárásban részt vevő szervek és feladataik

70. Az anyakönyvvezető állampolgársági esküvel/fogadalommal kapcsolatos feladatai, az állampolgársági ügyekkel kapcsolatos adatszolgáltatások

71. Névmódosítási kérelem a honosítási eljárásban (családi név, utónév, házassági név, anyja születési neve)

72. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása (a nyilvántartás személyi hatálya, adatforrások, az anyakönyvvezető feladatai a nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan)

73. Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága

74. Az EAK rendszer működése (jellemzők, okirat-kiállítási funkciók, előállítható okiratok, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatvány igénylése, bevételezése, a nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok érvénytelenítése, levelező és fórum használata)

75. Illeték- és díjfizetési szabályok az anyakönyvi és házasságkötési eljárásokban

6. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

1. Sorszám:

Magyarország címere

BIZONYÍTVÁNY

2. Név:

3. Születési név:

4. Születési helye, ideje:

5. Anyja születési neve:

6. ............................................... Kormányhivatalban működő vizsgabizottság előtt az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelet alapján ........................ minősítéssel

ÁLTALÁNOS ANYAKÖNYVI SZAKVIZSGÁT

tett.

Kelt: ..................................., ........ év .................................. hónap ..... nap

P. H.

..................................................
vizsgabizottság elnöke
.................................................. ..................................................
vizsgabizottság tagja vizsgabizottság tagja

7. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

A konzuli anyakönyvi szakvizsga témakörei

A) A gyakorlati vizsgához

A vizsga gyakorlati részében a jelölt

a) apai elismerő nyilatkozat felvételével, EAK-ban történő rögzítésével,

b) az EAK-ban szereplő házassági bejegyzéshez házassági névviselési forma módosítására irányuló adatváltozás anyakönyvezésével,

c) anyakönyvi kivonat és hatósági bizonyítvány kiállításával,

d) anyakönyvi kivonatokkal végezhető egyéb műveletekkel,

e) anyakönyvi adatváltozások anyakönyvezésével,

f) magyar állampolgár külföldön történt születésének hazai anyakönyvezésével,

g) magyar állampolgár külföldön történt házasságkötésének vagy külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatának hazai anyakönyvezésével,

h) magyar állampolgár külföldön történt halálesetének hazai anyakönyvezésével

kapcsolatos gyakorlati feladatokat old meg.

B) A szóbeli vizsgához

1. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmező rendelkezései

2. Az anyakönyvi eljárások köre, hatásköri és illetékességi szabályok, az anyakönyvi szerv feladatai, szakmai irányítás és felügyelet

3. A házasságkötést és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, a házassági és bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai, az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolása, okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, a családi állapot igazolásának szabályai, az állampolgárság vizsgálata, igazolása és anyakönyvezése, személyazonosító okmányok

4. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok, a biztonsági okmány fogalma, az anyakönyvi kivonat kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályok

5. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban: hatósági nyilvántartások, bizonyítványok szabályai. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere (az EAK, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, az okirat-nyilvántartás)

6. Az apasági vélelem, emberi reprodukciós eljárások, apai elismerő nyilatkozat felvétele, az apaság, anyaság bírói megállapítása, apaság vélelmének megdöntése, a béranyaság intézménye, családjogi vonatkozásai

7. Névviselés, névváltoztatás (anyakönyvezhető utónevek, születési és házassági név, a születési és a házassági név megváltoztatása, házassági névviselési forma módosítása, eltérő névviselés)

8. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok megváltozásának rögzítése, a házassági névviselési forma módosítására vonatkozó kérelem felvétele, illetéke, az adatváltozás rögzítése az EAK-ban és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban

9. Az EAK rendszer működése (jellemzők, okirat-kiállítási funkciók, előállítható okiratok, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatvány igénylése, bevételezése, a nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok érvénytelenítése)

10. A hazai anyakönyvezés története, a klasszikus és az egyszerűsített honosítást követő hazai anyakönyvezés elhatárolása, a hazai anyakönyvezési kérelmek átvétele

11. Helységnevek, külföldi helységnevek anyakönyvezése, az anyakönyvezés helye, ideje, nyelve

12. Születés hazai anyakönyvezése, születés hazai anyakönyvezése apa adatai nélkül, a gyámhatóság értesítése a születésnek az apa adatai nélkül történő hazai anyakönyvezés esetén, a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése és hazai anyakönyvezése, állampolgárság anyakönyvezése

13. A házasság hazai anyakönyvezése, a házasság megszűnésének esetei, a külföldi bontóítéletek magyarországi elismerhetősége, a külföldön létesített bejegyezett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése

14. A külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezése, a személyazonosító igazolvány nyilvántartást és személyi adat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesítése haláleset hazai anyakönyvezése esetén

15. Népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás, anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, az alapiratokba történő betekintés, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból

16. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása a hazai anyakönyvi eljárásban (a nemzetközi magánjog fogalma, személyes jog fogalma, a többes állampolgárokra, a külföldi elemet tartalmazó házasságkötésekre vonatkozó szabályok, a magyar állampolgárokat érintő külföldi határozatok elismerésére vonatkozó szabályok)

17. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása (a nyilvántartás személyi hatálya, adatforrások, a konzul feladatai a nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan, a nyilvántartásba vételi eljáráshoz szükséges iratok továbbítása), személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága

8. melléklet a 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelethez

1. Sorszám:

Magyarország címere

BIZONYÍTVÁNY

2. Név:

3. Születési név:

4. Születési helye, ideje:

5. Anyja születési neve:

6. .......................................................................... működő vizsgabizottság előtt az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelet alapján sikeres

KONZULI ANYAKÖNYVI SZAKVIZSGA I./II. * 

vizsgát tett.

Kelt: ..................................., ........ év .................................. hónap ..... nap

P. H.

..................................................
vizsgabizottság elnöke
.................................................. ..................................................
vizsgabizottság tagja vizsgabizottság tagja

  Vissza az oldal tetejére