Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 17. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § * Az anyakönyvezési feladatok ellátásához jogszabályban előírt anyakönyvi szakvizsgát a polgármester, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: jelölt) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tehet.
2. § (1) Anyakönyvi szakvizsgának (a továbbiakban: szakvizsga) minősül:
a) az általános anyakönyvi szakvizsga,
b) a konzuli anyakönyvi szakvizsga I.,
c) a konzuli anyakönyvi szakvizsga II.
(2) Szakvizsgát
a) * a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal), valamint
b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
(a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet.
(3) A szakvizsga részei a felkészítő tanfolyam, valamint a gyakorlati és szóbeli vizsgarészből álló vizsga.
(4) * Szakvizsgán az a jelölt vehet részt, aki az 1. melléklet szerinti adattartalmú jelentkezési lapot – a felkészítő tanfolyam megkezdése előtt – a szervező által meghatározott határidőig megküldi a szervező részére.
(5) Szakvizsgára az a jelölt bocsátható, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti tanfolyami órák több mint 80%-án részt vett.
(6) Gyakorlati és szóbeli vizsga céljából a vizsganapot úgy kell kijelölni, hogy a kijelölt vizsganapok legkorábban a felkészítő tanfolyam utolsó napjától számított harmadik napot követő munkanapra essenek.
(7) A szakvizsga eredményes, ha a jelölt a gyakorlati és a szóbeli vizsgát is sikeresen teljesítette. Szóbeli vizsgát az a jelölt tehet, aki a gyakorlati vizsgát sikeresen teljesítette.
(8) A jelölt a vizsga napjától számított harmadik nap elteltével, de legfeljebb kilencven napon belül a sikertelen vizsgát megismételheti. Ha a megismételt vizsga is sikertelen, a jelölt további vizsgára nem bocsátható. Ez a rendelkezés nem akadálya újabb szakvizsgára történő jelentkezésnek.
(8a) * Az ismétlő vizsgát a sikertelen általános anyakönyvi szakvizsgát tett jelöltek számára az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által kijelölt Kormányhivatal, illetve a 2. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezi meg.
(9) A szakvizsga szabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.
3. § (1) * A gyakorlati vizsgát 2 tagú, a szóbeli vizsgát 3 tagú közszolgálati tisztviselőkből vagy kormánytisztviselőből álló bizottság előtt kell teljesíteni. A gyakorlati és szóbeli vizsgabizottság legalább egyik tagjának általános anyakönyvi szakvizsgával is rendelkeznie kell.
(2) A szervező a gyakorlati és szóbeli vizsgabizottság tagjairól tájékoztatja az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert. A szóbeli vizsgabizottság elnökét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jelöli ki.
(3) A szóbeli vizsgabizottság elnöke és a szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottság tagja nem lehet
a) a jelölt Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,
b) a jelölt felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető, valamint
c) az, akitől a jelölt elfogulatlan vizsgáztatása nem várható el.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti összeférhetetlenséget és a (3) bekezdés c) pontja szerinti elfogultságot a szóbeli vizsgabizottság elnöke, a szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottság tagja, és a jelölt is bejelentheti.
(5) Ha a szakvizsga szervező vezetője az összeférhetetlenséget vagy az elfogultságot megállapítja, a jelölt vizsgáztatására – attól függően, hogy az összeférhetetlenség mely vizsgabizottság tagjával szemben állt fenn – másik szóbeli vagy gyakorlati vizsgabizottságot jelöl ki.
(6) A jelölt a szóbeli és a gyakorlati vizsgára külön részosztályzatot kap. A szóbeli vizsga részosztályzatát a tagokkal történt egyeztetés alapján a vizsgabizottság elnöke állapítja meg.
(7) A szakvizsga eredménye az összesített osztályzat, amit a szóbeli és a gyakorlati vizsga részosztályzatának átlaga ad ki. Az összesített osztályzat megállapítása során a 2. mellékletben foglalt vizsgaszabályzatban meghatározott kerekítési szabályok szerint kell eljárni.
(8) A sikeres szakvizsgákról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: anyakönyvi szakvizsga nyilvántartó) a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal anyakönyvi szakvizsga nyilvántartást vezet.
(9) A szakvizsga szervező:
a) összegyűjti és nyilvántartja a jelöltek jelentkezési lapjait,
b) értesítést küld a felkészítő tanfolyam és a vizsga helyéről, valamint időpontjáról,
c) gondoskodik a felkészítő tanfolyam és a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről,
d) biztosítja a felkészítő tanfolyam és a vizsga lebonyolításához, valamint a vizsgára való felkészüléshez szükséges kellékeket és segédleteket,
e) összeállítja a vizsgabizottságot,
f) a szóbeli vizsga eredményes letételéig őrzi az írásbeli vizsgadolgozatot, és biztosítja a jelölt részére az értékelést követő betekintést,
g) * gondoskodik a 4. mellékletben foglalt adattartalmú vizsgajegyzőkönyv vezetéséről, valamint a szakvizsga bizonyítványok kitöltéséről,
h) értesíti az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartót a sikeres szakvizsgát tett jelölt 3. mellékletben meghatározott adatairól, és megküldi elektronikus úton a szakvizsga bizonyítvány másolatát.
(9a) * A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szervező az általa kiállított szakvizsga bizonyítványok tekintetében gondoskodik azok érvényességének nyilvántartásáról.
(10) A vizsgajegyzőkönyv nem selejtezhető közokirat, megőrzéséről az iratkezelési szabályoknak megfelelően a szervező gondoskodik.
(11) A szakvizsga bizonyítvány elvesztése vagy megsemmisülése esetén az anyakönyvi szakvizsga nyilvántartó az érvényes szakvizsga meglétéről díjmentesen igazolást állít ki.
(12) A szakvizsga bizonyítvány sorszáma tartalmazza:
a) a szervező megnevezésének hivatalos rövidítését,
b) azt a számot, hogy az adott évben a jelölt hányadikként tett eredményes vizsgát a szervezőnél és
c) a bizonyítvány kiállításának évét.
4. § (1) * A felkészítő tanfolyam időtartama 160 óra, ezen belül 100 óra a gyakorlati foglalkozások, 60 óra az elméleti felkészítés időtartama.
(2) * A felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettséggel vagy jogi területen szerzett szakképzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkező jelölt írásbeli kérelmére az általános anyakönyvi szakvizsga szervező vezetője engedélyezheti, hogy a felkészítő tanfolyam időtartama 120 óra legyen. Ebben az esetben jelenléthez kötötten 24 óra gyakorlati foglalkozásra és 16 óra elméleti felkészítésre kerül sor. A további 80 óra gyakorlati foglalkozást a jelölt a munkahelyén végzi el, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója igazol.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szervező a jelölt számára egyéni tanrendet állít össze.
(4) A gyakorlati és szóbeli vizsga témaköreit az 5. melléklet határozza meg.
(5) * Az eredményes szakvizsgát tett jelölt a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal anyakönyvi szakvizsga bizonyítványt kap.
5. § (1) Az általános anyakönyvi szakvizsga díját – a munkáltató és a jelölt eltérő megállapodása hiányában – a munkáltató viseli. A megismételt vizsga díja a jelöltet terheli.
(2) A jelölt felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való megjelenésével összefüggésben felmerült, számlával igazolt indokolt utazási és szállásköltséget a munkáltató megtéríti. Nem kell megtéríteni azt a költséget, amely a megismételt vizsgával kapcsolatban merült fel.
(3) Az általános anyakönyvi szakvizsga díja a felkészítő tanfolyam díja és a vizsgadíj együttes összege.
(4) Az általános anyakönyvi szakvizsga díja a felkészítő tanfolyam, valamint a vizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségek bruttó összegének a jelöltre jutó része, amely nem haladhatja meg a mindenkori közszolgálati tisztviselői illetményalap háromszorosát. A vizsgadíj jelöltenként a mindenkori közszolgálati tisztviselői illetményalap 15%-a.
(5) Az ismétlő vizsga díját az általános anyakönyvi szakvizsga díján felül kell megfizetni, mértéke a vizsgadíjjal megegyezik.
(6) Az általános anyakönyvi szakvizsga díját – legkésőbb a jelentkezéssel egyidejűleg – a Kormányhivatal részére kell megfizetni. Az ismétlő vizsga díját a jelölt legkésőbb a vizsga napját megelőző napig fizeti meg a Kormányhivatalnak.
(7) A szóbeli vizsgabizottság elnökét jelöltenként a vizsgadíj, valamint az ismétlő vizsga díjának 30%-a, tagjait 15-15%-a, a gyakorlati vizsga bizottságának tagjait 15-15%-a, a jegyzőkönyvvezetőket 5-5%-a illeti meg.
6. § (1) Hazai anyakönyvezési tevékenységet az a hivatásos konzuli tisztviselő láthat el, aki általános anyakönyvi szakvizsgával vagy konzuli anyakönyvi szakvizsga I. képesítéssel rendelkezik.
(2) A felkészítő tanfolyam időtartama 40 óra, ezen belül 16 óra a gyakorlati foglalkozások, 24 óra az elméleti felkészítés időtartama. A jelölt a felkészítő tanfolyam alóli indokolt távollétet igazolni köteles.
(3) A konzuli anyakönyvi szakvizsga I. felkészítő tanfolyamra az jelentkezhet, aki a konzuli anyakönyvi szakvizsga II. felkészítő tanfolyamon részt vesz.
(4) A gyakorlati és szóbeli vizsga témaköreit a 7. melléklet tartalmazza.
(5) * Az eredményes szakvizsgát tett jelölt a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal anyakönyvi szakvizsga bizonyítványt kap.
(6) * A konzuli anyakönyvi szakvizsga I. bizonyítvány határozott ideig, a tartós, illetve ideiglenes külszolgálat időtartamának lejártáig érvényes. A szervező a bizonyítvány érvényességi idejének lejártával egyidejűleg intézkedik a bizonyítvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.
(7) * A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli ügyekért felelős szervezeti egységének kormánytisztviselője által az ideiglenes külföldi kiküldetés előtt teljesített konzuli anyakönyvi szakvizsga I. bizonyítvány érvényességi ideje 5 év.
7. § (1) Anyakönyvvezetői feladatokat az a hivatásos konzuli tisztviselő láthat el, aki e rendelet szerinti szakvizsgával rendelkezik.
(2) A konzuli anyakönyvi szakvizsga II. felkészítő tanfolyamának időtartama 20 óra, ezen belül 8 óra a gyakorlati foglalkozások, 12 óra az elméleti felkészítés időtartama. A jelölt a felkészítő tanfolyam alóli indokolt távollétet igazolni köteles.
(3) A gyakorlati vizsga témaköreit a 7. melléklet A) pont a)–d) alpontja, a szóbeli vizsga témaköreit a 7. melléklet B) pont 1–10. alpontja tartalmazza.
(4) * Az eredményes szakvizsgát tett jelölt a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal anyakönyvi szakvizsga bizonyítványt kap.
(5) * A konzuli anyakönyvi szakvizsga II. bizonyítvány határozott ideig, a tartós, illetve ideiglenes külszolgálat időtartamának lejártáig érvényes. A szervező a bizonyítvány érvényességi idejének lejártával egyidejűleg intézkedik a bizonyítvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.
(6) * A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli ügyekért felelős szervezeti egységének kormánytisztviselője által az ideiglenes külföldi kiküldetés előtt teljesített konzuli anyakönyvi szakvizsga II. bizonyítvány érvényességi ideje 5 év.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § (1) Az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 9/2007. (III. 6.) IRM rendelet szerint kiállított anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány az e rendelet szerinti általános anyakönyvi szakvizsga bizonyítványnak felel meg.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiállított anyakönyvi szakvizsga bizonyítvány elvesztése vagy megsemmisülése esetén – kérelemre – a vizsganyilvántartó-könyv alapján a szervező díjmentesen bizonyítvány másodlatot állít ki.
10. § * E rendeletnek az anyakönyvi szakvizsgáról szóló 23/2017. (VIII. 7.) MvM rendelet módosításáról szóló 13/2022. (VIII. 31.) MvM rendelettel megállapított 5. és 7. mellékletét a 2022. október 1-jét követő időpontra megszervezett szóbeli vizsga esetén kell alkalmazni.
1. Közigazgatási szerv neve és címe;
2. A jelölt adatai:
2.1. neve;
2.2. születési családi és utóneve;
2.3. születési helye és ideje;
2.4. anyja születési neve;
2.5. lakcíme;
2.6. munkaköre;
2.7. besorolása;
2.8. legmagasabb iskolai végzettsége;
3. Szakvizsga típusa;
4. Kérelem az adatok anyakönyvi szakvizsga nyilvántartásba történő felvételére vonatkozóan;
5. Keltezés;
6. Munkáltató aláírása;
7. Jelölt aláírása.
1. Egy-egy tanfolyami csoportba legfeljebb 50 főt, a szakvizsgára vizsgabizottságonként legfeljebb 25 főt lehet beosztani.
2. A szóbeli vizsgabizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a szóbeli vizsga jogszerűségéről és zavartalan lebonyolításáról. A vizsgabizottság elnöke kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzőkönyvezni kell. A gyakorlati vizsgán a tagok gondoskodnak a vizsga jogszerűségéről és zavartalan lebonyolításáról. A gyakorlati vizsgabizottság tagja kizárja a vizsgából azt, aki a vizsga rendjét megzavarja, vagy szabálytalanságot, illetve visszaélést követ el. A vizsgából történt kizárást jegyzőkönyvezni kell.
3. A vizsgabizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki vezeti a jegyzőkönyvet, és a vizsgával járó adminisztrációs feladatokat végzi.
4. * A gyakorlati vizsgafeladatok megoldására
a) általános anyakönyvi szakvizsga esetén legfeljebb 240 percet,
b) konzuli anyakönyvi szakvizsga I. és II. esetén legfeljebb 60 percet
kell biztosítani, amelybe a feladatok ismertetésének ideje nem számít bele.
A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság két tagja jelenlétében kell teljesíteni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének (a továbbiakban: EAK) oktatórendszerében. A gyakorlati vizsgán elvégzett feladatokat az EAK oktatórendszerben a szóbeli vizsgán közölt döntésnek a jelölt részéről történő tudomásul vételéig meg kell őrizni, azt papírra ki kell nyomtatni és a jelölttel alá kell íratni. Az oktatórendszert az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság működteti.
5. * A szóbeli vizsgán a jelöltnek egy tételt kell húznia. Egy tétel három témakörből áll. A jelölt részére a felkészüléshez legalább húsz percet kell biztosítani. A bizottság a kihúzott tételhez közvetlenül nem kapcsolódó, de a szakvizsga témaköreihez kapcsolódó további kérdések feltevésével is tájékozódhat a jelölt felkészültségéről.
6. A vizsgabizottságok a gyakorlati és szóbeli vizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékelik, és a szakvizsga bizonyítvány minősítését a két érdemjegy átlagával határozzák meg.
A szakvizsga bizonyítvány minősítése:
| kiválóan megfelelt | 4,51–5,00 | |
| jól megfelelt | 3,51–4,50 | |
| közepesen megfelelt | 2,51–3,50 | |
| megfelelt | 2,00–2,50 |
7. A jelölt azt a vizsgarészt ismételheti meg, amelyből elégtelen osztályzatot kapott.
8. A vizsgát meg kell ismételni, ha a jelölt a vizsgáját megszakította, vagy szabálytalanság miatt a gyakorlati vizsgabizottság vagy a szóbeli vizsgabizottság elnöke a vizsgán való részvételből kizárta.
9. A vizsga lebonyolításával kapcsolatos kifogásokat a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A kifogásról a gyakorlati vizsgán a tagok, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgabizottság elnöke azonnal dönt. A döntést és a döntésnek a jelölt részéről történő tudomásulvételét a jegyzőkönyv tartalmazza.
10. A gyakorlati vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást az eredmény közlésétől számított három napon belül a gyakorlati vizsgabizottság tagjainál, a szóbeli vizsga eredményének megállapítása elleni kifogást pedig a vizsgabizottság elnökénél lehet benyújtani, aki arról három munkanapon belül dönt, és erről a jelöltet írásban tájékoztatja.
1. Sorszám
2. A vizsga teljesítésének dátuma
3. A jelölt
a) neve, születési neve
b) születési helye, ideje
c) anyja neve
d) munkáltatója
4. A szakvizsga eredménye
5. A vizsga típusa
6. *
1. Iktatószám;
2. A gyakorlati vizsga helye és ideje;
3. A jelölt adatai:
3.1. neve;
3.2. születési családi és utóneve;
3.3. születési helye, ideje;
3.4. anyja születési neve;
3.5. lakcíme;
3.6. munkáltatójának neve és címe;
4. A jelölt bemutatott személyazonosító okmányának száma, típusa, érvényességi ideje, kiállító hatóság megnevezése;
5. A gyakorlati vizsga osztályzata;
6. Megjegyzések;
7. Keltezés;
8. Bélyegzőlenyomat helye;
9. A vizsgabizottság tagjainak aláírása;
10. A szóbeli vizsga helye és ideje;
11. A szóbeli vizsga osztályzata;
12. A vizsga átlageredménye;
13. A szakvizsga bizonyítvány sorszáma, a szakvizsga minősítése;
14. Megjegyzések;
15. Keltezés;
16. Bélyegzőlenyomat helye;
17. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak aláírása.
A) A vizsga gyakorlati részében a jelölt
a) a születés anyakönyvezésével, apai elismerő nyilatkozat felvételével, EAK-ban történő rögzítésével,
b) a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésével,
c) a haláleset anyakönyvezésével,
d) anyakönyvi adatváltozások anyakönyvezésével,
e) anyakönyvi kivonat és hatósági bizonyítvány kiállításával,
f) okmány modulban végezhető egyéb műveletekkel,
g) papíralapú anyakönyvi bejegyzések rögzítésével, illetve
h) az anyakönyvezést követő adatszolgáltatással
kapcsolatos, a vizsga szervezője által összeállított gyakorlati feladatokat old meg.
B) A szóbeli vizsga témakörei
1. Az anyakönyvezés története, hatályon kívül helyezett jelentősebb anyakönyvi jogszabályok
2. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya
3. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmező rendelkezései
4. Az anyakönyvi bejegyzésre jogosultak feladatai, helyettesítése, kizárása, összeférhetetlenségi szabályok
5. Hatásköri szabályok
6. Illetékességi szabályok
7. Szakmai irányítás és felügyelet, az anyakönyvi szerv feladatai
8. Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése
9. Az anyakönyvezés helye, ideje, anyakönyvezés hiányos adatokkal
10. Helységnevek, külföldi helységnevek anyakönyvezése
11. A családi állapot igazolásának és anyakönyvezésének szabályai
12. Az állampolgárság vizsgálata, igazolása és anyakönyvezése
13. Az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolása
14. Okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, külföldi okiratok elfogadhatósága (hiteles fordítások, Apostille és diplomáciai felülhitelesítés)
15. Az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 rendeletének alkalmazása, a többnyelvű formanyomtatvány
16. A biztonsági okmány fogalma, személyazonosító okmányok, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által külföldiek és hontalanok részére kiállított okmányok
17. Az anyakönyvi eljárások köre, az általános közigazgatási rendtartás szabályainak alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban
18. Jogképesség, cselekvőképesség, törvényes képviselet, gyámság, gondnokság
19. Születés bejelentése és anyakönyvezése (az intézeten kívüli születés bejelentése, képzelt apa megállapítása)
20. Az apasági vélelem, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás
21. Apai elismerő nyilatkozat felvétele
22. Apaság, anyaság bírói megállapítása, az apaság vélelmének megdöntése
23. A béranyaság intézménye, családjogi vonatkozásai
24. Ismeretlen szülőktől származó gyermek anyakönyvezése, képzelt szülő megállapítása
25. Örökbefogadás (örökbefogadás tényének feljegyzése és a vér szerinti örökbefogadás), az örökbefogadás megszűnése, a származás megismeréséhez való jog
26. Házasságkötést megelőző eljárás, elhárítható és el nem hárítható házassági akadályok, a házasság érvénytelensége és nemlétezése
27. A házasságkötést követő hivatalbóli okmánykiállításra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek
28. Nem magyar állampolgár házasságkötése Magyarországon
29. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön
30. A házasság megkötése és anyakönyvezése (hivatali helyiségen kívül és hivatali munkaidőn túl)
31. Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén
32. A házasság megszűnésének esetei
33. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, elhárítható és el nem hárítható akadályok, a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelensége és nemlétezése
34. Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése Magyarországon
35. Magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése külföldön
36. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és anyakönyvezése
37. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése közeli halállal fenyegető állapot esetén
38. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének esetei
39. Haláleset bejelentése és anyakönyvezése
40. Ismeretlen és talált holttest anyakönyvezésére vonatkozó szabályok
41. Holtnak nyilvánítás, halál tényének bírói megállapítása
42. A halottvizsgálati bizonyítvány
43. Hazai anyakönyvezés (története, a kérelem átvétele, felterjesztése, csatolandó mellékletek, hatásköri szabályok)
44. Névviselés, névváltoztatás (születési és házassági név, anyakönyvezhető utónevek, születési név megváltoztatása, eltérő névviselés, transzszexualizmus, a nem és az utónév megváltozása)
45. Utónév-módosítás, házassági névviselési forma módosítása, házassági név megváltoztatása, családi név korrekciója
46. Nemzetiségi névviselés
47. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok
48. Anyakönyvi okiratok beszerzése külföldről
49. Az elektronikus és a papíralapú anyakönyv, bejegyzés az elektronikus anyakönyvbe, a korábbi papíralapú bejegyzések rögzítése, a papíralapú bejegyzések lezárása
50. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok megváltozásának rögzítése
51. A külföldön történt változások rögzítése (külföldön történt örökbefogadás, házasságfelbontás stb.)
52. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere (EAK, apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, az okirat-nyilvántartás, a jogosultsági nyilvántartás, a papíralapú anyakönyvek nyilvántartása)
53. Hozzáférési jogosultság, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és a betekintés szabályai
54. Az anyakönyvi adattovábbítások módja és tartalma
55. Adattovábbítási nyilvántartás, adatigénylés alapján történő adattovábbítás
56. Értesítési kötelezettségek
57. Az anyakönyv kutathatósága
58. Népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás
59. Anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból
60. A papíralapú anyakönyv pótlása
61. Nem magyar állampolgár anyakönyvezésére vonatkozó speciális szabályok (nem magyar állampolgár Magyarországon történt anyakönyvi eseményének rögzítése: személynév, településnév anyakönyvezése)
62. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban (a nemzetközi magánjog fogalma, személyes jog fogalma, a többes állampolgárokra, a menekültekre és hontalanokra vonatkozó rendelkezések, a külföldi elemet tartalmazó házasságkötésekre vonatkozó szabályok, a külföldön történt örökbefogadások magyarországi elismerésére vonatkozó szabályok, egyéb, magyar állampolgárokat érintő külföldi határozatok elismerésére vonatkozó szabályok)
63. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése
64. A magyar állampolgárság megszűnése
65. Az állampolgársági eljárásban részt vevő szervek és feladataik
66. Az anyakönyvvezető állampolgársági esküvel vagy fogadalommal kapcsolatos feladatai, az állampolgársági ügyekkel kapcsolatos adatszolgáltatások
67. Névmódosítási kérelem a honosítási eljárásban (családi név, utónév, házassági név, anyja születési neve)
68. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása (a nyilvántartás személyi hatálya, adatforrások, az anyakönyvvezető feladatai a nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan)
69. Személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága
70. Az EAK rendszer működése (jellemzők, okirat-kiállítási funkciók, előállítható okiratok, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatvány igénylése, bevételezése, a nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok érvénytelenítése, levelező és fórum használata)
1. A bizonyítvány sorszáma;
2. Magyarország címere;
3. A képzést teljesítő neve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
4. A kiállító megnevezése;
5. A bizonyítvány minősítése;
6. A szakvizsga típusa;
7. A bizonyítvány kiállításának helye, keltezése;
8. A kiállító bélyegzőlenyomata;
9. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak aláírása.
A) A vizsga gyakorlati részében a jelölt
a) apai elismerő nyilatkozat felvételével, EAK-ban történő rögzítésével,
b) az EAK-ban szereplő házassági bejegyzéshez házassági névviselési forma módosítására irányuló adatváltozás anyakönyvezésével,
c) anyakönyvi kivonat és hatósági bizonyítvány kiállításával,
d) anyakönyvi kivonatokkal végezhető egyéb műveletekkel,
e) anyakönyvi kérelmek átvételével, rögzítésével, továbbításával, illetve adatváltozások anyakönyvezésével,
f) magyar állampolgár külföldön történt születésének hazai anyakönyvezésével,
g) magyar állampolgár külföldön történt házasságkötésének vagy külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatának hazai anyakönyvezésével,
h) magyar állampolgár külföldön történt halálesetének hazai anyakönyvezésével kapcsolatos, a vizsga szervezője által összeállított gyakorlati feladatokat old meg.
B) A szóbeli vizsga témakörei
1. Az anyakönyvi nyilvántartás jellege, személyi és tárgyi hatálya, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmező rendelkezései
2. Az anyakönyvi eljárások köre, hatásköri és illetékességi szabályok, az anyakönyvi szerv feladatai, szakmai irányítás és felügyelet
3. A házasságkötést és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, a házassági és bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai, az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolása, okirat és személyes nyilatkozat az anyakönyvi eljárásokban, a családi állapot igazolásának szabályai, az állampolgárság vizsgálata, igazolása és anyakönyvezése, személyazonosító okmányok
4. Anyakönyvi okiratok típusai, a kiállításra vonatkozó szabályok, a biztonsági okmány fogalma, az anyakönyvi kivonat kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályok, a többnyelvű formanyomtatvány kiállítására vonatkozó szabályok
5. Az általános közigazgatási rendtartás szabályainak alkalmazása az anyakönyvi igazgatásban: hatósági nyilvántartások, bizonyítványok szabályai. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszere (az EAK, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, az okirat-nyilvántartás)
6. Az apasági vélelem, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás, az apai elismerő nyilatkozat felvétele, az apaság, anyaság bírói megállapítása, az apaság vélelmének megdöntése, a béranyaság intézménye, családjogi vonatkozásai
7. Névviselés, névváltoztatás (születési és házassági név, születési és házassági név megváltoztatása, házassági névviselési forma módosítása, anyakönyvezhető utónevek, utónév-módosítás, eltérő névviselés)
8. Az anyakönyvbe bejegyzett adatok megváltozásának rögzítése, a házassági névviselési forma módosítására vonatkozó kérelem felvétele, az adatváltozás rögzítése az EAK-ban és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
9. Az EAK rendszer működése (jellemzők, okirat-kiállítási funkciók, előállítható okiratok, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatvány igénylése, bevételezése, a nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok érvénytelenítése)
10. A hazai anyakönyvezés története, a klasszikus és az egyszerűsített honosítást követő hazai anyakönyvezés elhatárolása, a hazai anyakönyvezési kérelmek átvétele
11. Helységnevek, külföldi helységnevek anyakönyvezése, az anyakönyvezés helye, ideje, nyelve
12. Születés hazai anyakönyvezése, születés hazai anyakönyvezése apa adatai nélkül, a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése és hazai anyakönyvezése, állampolgárság anyakönyvezése
13. A házasság hazai anyakönyvezése, a házasság megszűnésének esetei, a külföldi bontóítéletek magyarországi elismerhetősége, a külföldön létesített bejegyezett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése
14. Külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezése, a személyazonosító igazolvány nyilvántartást és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesítése haláleset hazai anyakönyvezése esetén
15. Népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás, anyakönyvi iratok, alapiratok kezelése, az alapiratokba történő betekintés, anyakönyvi irattár, iratselejtezés, iratok kiadása az anyakönyvi irattárból
16. A nemzetközi magánjogi szabályok alkalmazása a hazai anyakönyvi eljárásban (a nemzetközi magánjog fogalma, személyes jog fogalma, a többes állampolgárokra, a külföldi elemet tartalmazó házasságkötésekre vonatkozó szabályok, a magyar állampolgárokat érintő külföldi határozatok elismerésére vonatkozó szabályok)
17. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása (a nyilvántartás személyi hatálya, adatforrások, a konzul feladatai a nyilvántartás vezetésével kapcsolatosan, a nyilvántartásba vételi eljáráshoz szükséges iratok továbbítása), személyes adatok védelme, közérdekű adatok nyilvánossága
