A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

32/2017. (XII. 20.) BM rendelet

a Terrorelhárítási Központ műveleti kötéltechnikai tevékenysége ellátásának szabályairól

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. alapszintű műveleti kötéltechnikai képzés: a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) által szervezett olyan képzés, amely kötéltechnikai oktató irányításával a kötélen való önálló mozgás alapvető ismereteinek elsajátítására és a műveleti kötéltechnikai tevékenység sajátosságainak összehangolására irányul;

2. alrendszer: a lezuhanásgátló rendszer részét képező elemek, illetve részegységek együttese;

3. beülő hevederzet: egyéni védőeszköz, amely hevederből, szerelvényekből, csatokból és más elemekből áll, és amely alkalmas a hivatásos és a közalkalmazotti állomány (a továbbiakban együtt: személyi állomány) tagja munkahelyzetének pozícionálására, valamint a kötélen való mozgásra;

4. csatlakozó: a lezuhanásgátló rendszer eleme vagy részegysége, amely lehet karabiner vagy zárkapocs és horog vagy kampó;

5. dinamikus kötél: a személyi állomány tagjának zuhanása során fellépő erőhatás csökkentése érdekében alkalmazott olyan körszövött kötél, amelyet a gyártó vagy szabvány dinamikus kötélként jelöl meg;

6. elölmászás: a műveleti kötéltechnikai tevékenység előkészítő része, amelynek során a személyi állomány e tevékenységre kiképzett elölmászó tagja köztes biztosítási pontokat helyez el, miközben a személyi állomány egy független rögzítési ponton kikötött másik tagja dinamikus vagy erre a célra alkalmas félstatikus kötéllel biztosítja;

7. energiaelnyelő: a lezuhanásgátló rendszer azon része, amely a zuhanás során keletkező energia egy részének elnyelésével a zuhanás hatását az emberi szervezet számára elviselhető mértékűre csökkenti;

8. ereszkedő eszköz: a teljes testhevederzethez csatlakoztatott fékező eszköz, amelynek használatával a függőleges irányban lefelé történő ereszkedés sebessége csökkenthető;

9. esési tényező: a zuhanó test felfogásakor az esési magasság és a zuhanás megállításában részt vevő kiengedett kötél hosszának a hányadosa, ahol a kiengedett kötél hossza az a távolság, amelyet a mászó a zuhanás bekövetkeztéig a biztosítási ponttól megtett; az esési tényező értéke akkor a legnagyobb, 2-es értékű, ha a zuhanás hossza kétszer akkora, mint a biztosításban kiengedett kötél hossza;

10. félstatikus kötél: a személyi állomány tagja statikus vagy dinamikus terhelésének megtartása érdekében alkalmazott olyan körszövött kötél, amelyet a gyártó vagy szabvány félstatikus kötélként jelöl meg;

11. karabiner: véletlenszerű kinyílás ellen önzáródó elemmel ellátott, vagy kézzel zárható csatlakozó, amely gyorsan oldható kapcsolatot biztosít a különböző eszközök között;

12. kötéltechnikai oktató: az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ipari alpinista szakképesítéssel vagy ipari alpintechnika végzésére jogosító, jogszabály alapján elismert vagy honosított külföldi bizonyítvánnyal vagy oklevéllel és munkavédelmi technikusi szakképesítéssel vagy felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy;

13. kötélzsák: a kötél tárolására, szállítására és védelmére szolgáló felszerelés, amely egyben a munkavégzés során a használatban nem lévő kötélrész védelmére is használható;

14. lezuhanásgátló rendszer: az egyéni védőeszközöknek a magasból való lezuhanás megakadályozására szolgáló olyan együttese, amely legalább egy teljes testhevederzetből és egy kapcsolódó alrendszerből áll;

15. mászógép: olyan mechanikus szerkezet, amely terhelés alatt az egyik irányban zár, a másik irányba szabadon csúszik úgy, hogy e közben a záróelemével meggátolja annak a kötélnek a kicsúszását, amelyre fel van szerelve; rendelkezik egy legalább 13 milliméter átmérőjű nyílással vagy lyukkal a karabiner vagy gyűrű csatlakozására;

16. műveleti kötéltechnikai tevékenység: a TEK szolgálati feladatainak elvégzése érdekében, nem állandóan és megszakításokkal - szervezett tevékenység keretében - folytatott olyan munkavégzés, amely során a 2 méter szintkülönbséget meghaladó műveleti terület megközelítése, az ott-tartózkodás, a szolgálati feladat végrehajtása és a műveleti terület elhagyása e rendelet szerint meghatározott egyéni védőeszközök és meghatározott felszerelések igénybevételével történik;

17. műveleti terület: a műveleti kötéltechnikai tevékenység végrehajtásához szükséges munkahely;

18. műveletvezető: a hivatásos állomány azon tagja, aki a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátását irányítja;

19. műveletvégrehajtó: a hivatásos állomány azon tagja, aki a műveleti kötéltechnikai tevékenységet műveletvezető irányításával, kötéltechnikai módszerrel hajtja végre;

20. nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: nem kifejezetten a rendvédelmi szervek részére, illetve a rendfenntartás során történő felhasználásra tervezett, közforgalomban kapható, EK-típustanúsítvánnyal vagy EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező egyéni védőeszköz;

21. rögzítési pont: az az elem, amelyhez csatlakoztatni lehet az egyéni védőeszközt a rögzítő eszköz felszerelése után;

22. rögzítő eszköz: elem, elemek, illetve tartozékok sorozata, amely egy vagy több rögzítési pontot foglal magában;

23. rögzítő kötél: a szerkezeti rögzítések közötti kötél, amelyhez az egyéni védőeszközt lehet csatlakoztatni;

24. szerkezeti rögzítő: egy szerkezethez olyan módon rögzített elem vagy elemek, amelyről több személyt lehet biztosítani oly módon, hogy a teherbírása alkalmas egy elölmászó 2-es értékű esési tényezőjű zuhanásának a megtartására is;

25. teljes testhevederzet: egyéni védőeszköz, amely hevederből, szerelvényekből, csatokból és más elemekből áll, és amely alkalmas a személyi állomány tagja teljes testének rögzítésére és megfogására a zuhanás alatt és a zuhanás megállítását követően, a zuhanás megállításakor fellépő erők elosztására a testfelületen, valamint a test függőleges vagy ahhoz közeli helyzetben tartására;

26. vezetői szintű műveleti kötéltechnikai képzés: a TEK által szervezett olyan képzés, amely kötéltechnikai oktató irányításával az alapszintű műveleti kötéltechnikai képzésen elsajátított ismeretekre épülően a műveletvezetői ismeretek, a rendkívüli munkavégzési körülmények között végrehajtandó műveleti kötéltechnikai ismeretek, továbbá a mentési ismeretek elsajátítására irányul;

27. vezérelt típusú lezuhanásgátló: olyan önzáró képességgel és vezérlési lehetőséggel rendelkező szerkezet, amely a felfelé vagy lefelé történő helyzetváltoztatáshoz nem igényel kézi beavatkozást, a személyi állomány tagjával összekapcsolva mozog a rögzített vezeték mentén és a zuhanás bekövetkezésekor automatikusan zár a rögzített vezetékre;

28. visszahúzható típusú lezuhanásgátló: olyan önzáró szerkezet, amely önműködően feszíti és húzza vissza a rögzítő kötelet vagy hevedert.

2. § (1) A műveleti kötéltechnikai tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha az megfelel az e rendeletben, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzésre vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott előírásoknak.

(2) A műveleti kötéltechnikai tevékenység és annak műveleti területe a munkavédelemről szóló törvény szerinti veszélyes technológiának, munkahelynek minősül. A munkavédelmi üzembe helyezést a munkavégzés megkezdése előtt kell elrendelni.

2. A TEK alapvető munkavédelmi kötelezettségei

3. § (1) A TEK alapvető kötelezettsége, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljából műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel a műveleti kötéltechnikai tevékenység alkalmazásakor a személyi állomány tagjának lezuhanását megelőzze, illetve az esetleges lezuhanás hatását csökkentse.

(2) A TEK köteles:

a) a személyi állomány tagját a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásához szükséges egyéni védőeszközökkel és felszereléssel ellátni,

b) a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásához szükséges egyéni védőeszközökről és felszerelésekről nyilvántartást vezetni,

c) az egyéni védőeszközök gyártó által előírt időszakos biztonsági felülvizsgálatát elvégezni,

d) a személyi állomány tagja részére a műveleti kötéltechnikai tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátásához szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzést, valamint munkavédelmi oktatást tartani, a tevékenység megkezdéséhez szükséges vizsgáztatást megszervezni, a szükséges igazolásokat kiállítani,

e) a műveleti kötéltechnikai tevékenységre vonatkozó kockázatértékelést elvégezni, annak megállapításait a képzések, illetve a munkavédelmi oktatás anyagába beépíteni.

(3) A műveletvezető köteles az előzetes információk alapján a szolgálati feladat megkezdése előtt a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásának módszerét, végrehajtási körülményeit és annak kockázatait szóban meghatározni, különös tekintettel a műveleti terület, illetve munkakörnyezete sajátosságaira, továbbá az általános és elvárható ismereteket meghaladó munkabiztonsági követelményekre.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kockázatértékelés keretében munkavédelmi szempontból azonosítani kell a várható veszélyeket, a veszélyeztetettséget, illetve annak mértékét. Ennek részeként figyelembe kell venni:

a) a személyi állomány tagja esetleges lezuhanásának valószínűségét és a lezuhanás hatását,

b) az alkalmazott felszerelések, egyéni védőeszközök és felhasznált anyagok kölcsönhatását,

c) a személyi állomány tagjára ható, a műveleti kötéltechnikai tevékenységből és a munkakörnyezetből származó megterheléseket,

d) a helyi körülményekből adódó hatásokat - különösen feszültség alatt álló berendezések közelsége, vegyi anyagok hatása -, valamint

e) a környezetre gyakorolt hatás mérséklését.

3. A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásának szabályai

4. § (1) A TEK köteles a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során műveletvezetőt kijelölni.

(2) A műveletvezető feladata - az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeit figyelembe véve - minden feladat-végrehajtás előtt

a) a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása módszerének meghatározása,

b) a műveleti terület kijelölése,

c) a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során végrehajtandó feladatok egyedileg történő meghatározása és azok irányítása, valamint

d) a műveletvégrehajtó munkavégzésre alkalmas állapotának ellenőrzése.

(3) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásának módszerét úgy kell meghatározni, és a műveleti területet úgy kell kijelölni, hogy az a műveletvégrehajtó és más személy egészségét vagy biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A műveletvezető a műveleti kötéltechnikai tevékenység megkezdése előtt köteles eligazítást tartani a műveletvégrehajtók részére, annak során a műveletvégrehajtókat az adott körülmények közötti végrehajtásra felkészíteni, ennek érdekében ismertetni a szolgálati feladat végrehajtásához kapcsolódó egyedi tudnivalókat, az esetleges mentésre vonatkozó különleges ismereteket.

(5) A műveletvezető köteles a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során a munkabiztonsági követelmények teljesítését folyamatosan ellenőrizni és a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében minden szükségessé váló, tőle elvárható műszaki és szervezési intézkedést megtenni.

(6) Amennyiben a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során a biztosítókötél használata nagyobb kockázatot jelent a műveletvégrehajtó biztonsága és a szolgálati feladat eredményessége szempontjából, mint az egyköteles technika, akkor a műveletvezető dönt az egyköteles technika alkalmazásáról.

(7) A kijelölt műveletvezetőnek a műveleti területen való jelenléte nélkül műveleti kötéltechnikai tevékenység nem látható el.

(8) A munkavégzésre alkalmatlan állapotban lévő műveletvégrehajtó - az alkalmatlanságot kiváltó ok megszűnéséig - műveleti kötéltechnikai tevékenységet nem láthat el.

(9) A műveletvezető írásban köteles rögzíteni, hogy a műveleti kötéltechnikai tevékenység megkezdése előtt meggyőződött a műveletvégrehajtó írásbeli kijelölésének megtörténtéről és a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátására alkalmas állapotáról.

5. § (1) A TEK a személyi állomány műveleti kötéltechnikai tevékenységet ellátó tagjait írásban jelöli ki. A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátására történt kijelölést követően a feladatot a személyi állomány tagjának munkaköri leírásában is rögzíteni kell.

(2) Műveletvégrehajtónak kizárólag a hivatásos állomány azon tagja jelölhető ki, aki alapszintű műveleti kötéltechnikai képzésen vett részt, eredményes vizsgát tett és az elméleti és gyakorlati tudásáról igazolással rendelkezik, valamint a konkrét műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátását megelőző három hónapban műveleti kötéltechnikai tevékenységet végzett vagy kötéltechnikai képzésen vett részt, és ezt írásos dokumentummal is igazolja.

(3) Műveletvezetőnek kizárólag a hivatásos állomány azon tagja jelölhető ki, aki vezetői szintű műveleti kötéltechnikai képzésen vett részt, eredményes vizsgát tett, és az elméleti és gyakorlati tudásáról igazolással rendelkezik, valamint konkrét műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátását megelőző három hónapban műveleti kötéltechnikai tevékenységet végzett vagy kötéltechnikai képzésen vett részt, és ezt írásos dokumentummal igazolja.

(4) Műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátására kijelölhető a TEK személyi állományába tartozó kötéltechnikai oktató is.

(5) A TEK a műveleti kötéltechnikai tevékenységet ellátó állományt köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges szakmai ismeretekkel ellátni, a műveleti kötéltechnikai tevékenység alkalmazásával kapcsolatos általános, illetve a meghatározott módszer sajátosságait ismertető munkavédelmi oktatást tartani, és azt - a kötéltechnikai képzésektől függetlenül - legalább évenkénti rendszerességgel megismételni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti munkavédelmi oktatás megtörténtéről, időpontjáról, illetve az annak során szerezhető ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátításáról igazolást kell kiállítani.

6. § (1) A TEK köteles - a műveleti kötéltechnikai tevékenység alkalmazott módszerének, a műveleti kötéltechnikai tevékenységet ellátó személyi állomány létszámának és a kockázatértékelés alapján várható veszélyhelyzetnek megfelelő tartalmú - általános mentési tervet készíteni, és abban meghatározni a szolgálati feladat végrehajtása során felmerülő veszélyhelyzetek elhárításának, illetve a személyi állomány mentésének módját.

(2) A TEK köteles a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során - az általános mentési tervben foglaltaknak megfelelően - a személyi, tárgyi, szervezeti és kommunikációs feltételekről, a műveleti területen a személyi állomány létszámának és a kockázatértékelés alapján várható veszélyhelyzetnek megfelelő egészségügyi biztosításról gondoskodni.

7. § (1) A TEK a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátására köteles legalább két, arra alkalmas műveletvégrehajtót kijelölni. Műveletvégrehajtó a műveleti területen egyedül műveleti kötéltechnikai tevékenységet nem láthat el.

(2) A műveletvezető köteles a műveleti terület biztonságát minden egyes szolgálati feladat megkezdése előtt ellenőrizni.

(3) A műveleti kötéltechnikai tevékenységet annyi és olyan részfeladatra kell bontani, amely a műveletvezető és valamennyi műveletvégrehajtó számára a teljes folyamatukban áttekinthető.

(4) A műveleti területen a műveletvégrehajtók egymástól való távolságát és elhelyezkedését a műveletvezető úgy határozza meg, hogy a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során egymás testi épségét ne veszélyeztessék.

(5) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során a műveletvezetőnek a szolgálati feladat körülményeitől függően biztosítania kell a műveletvégrehajtók egymás közötti és a műveletvezetővel történő állandó információkapcsolatát, így különösen élőszó, rádió, adó-vevő készülék, kézjelek.

(6) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásához, a mentéshez és az önmentéshez szükséges tartalékfelszereléseket és egyéni védőeszközöket a műveleti területen kijelölt, a személyi állomány által ismert és könnyen elérhető helyen kell tárolni.

(7) A mentéshez szükséges felszereléseket és egyéni védőeszközöket a rendeltetésétől eltérő célra használni tilos.

4. A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során alkalmazott felszerelések és egyéni védőeszközök használatára vonatkozó követelmények

8. § (1) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során a személyi állomány valamennyi tagjának rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléssel és egyéni védőeszközzel.

(2) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során a műveletvégrehajtót a rögzítési ponthoz biztosító, a magasból történő lezuhanást megakadályozó, vagy annak biztonságos lefékezését, illetve a műveleti terület megközelítését szolgáló eszközként kizárólag egyéni védőeszköz alkalmazható.

(3) A kötéltechnikai képzések, illetve a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátására való felkészülés során a következő egyéni védőeszközöket és felszerelést kell biztosítani:

a) 2 db félstatikus kötél, ebből egy ereszkedő és egy biztosító,

b) 1 db teljes testhevederzet vagy beülő hevederzet,

c) 1 db önfékező ereszkedő eszköz,

d) 1 db lezuhanásgátló, amely visszahúzható típusú vagy vezérelt típusú,

e) 1 db Y alakú rögzítő kötél vagy kantár,

f) 8 db karabiner,

g) 1 db védősisak,

h) 1 db mászógép, amelynek nyílása a terhelés irányával párhuzamos,

i) 1 db energiaelnyelő,

j) 3 db varrott heveder,

k) csatlakozó, amely két kötél biztonságos elhelyezésére alkalmas.

(4) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során a műveletvégrehajtó által a műveleti területen alkalmazásra kerülő - az adott szolgálati feladat sajátosságaihoz igazodó - egyéni védőeszközöket és felszereléseket - az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés követelményeit figyelembe véve - minden esetben a műveletvezető határozza meg.

(5) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során alkalmazott nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközöket EK-típustanúsítvány vagy EU-típusvizsgálati tanúsítvány, valamint EK megfelelőségi nyilatkozat vagy EU-megfelelőségi nyilatkozat, továbbá a tájékoztatóban foglalt, valamint a használatukra vonatkozó jogszabályi követelmények szerint kell használni.

(6) A műveletvégrehajtók és a műveleti területen tartózkodó egyéb személyek számára a védősisak használata kötelező. A műveletvégrehajtóknak a fejről való leesés biztosítására Y kialakítású állhevederes védősisakot kell viselni.

(7) Műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátásához kizárólag megfelelő méretű, a beállító elemekkel a használó műveletvégrehajtó alakjához igazított teljes testhevederzet vagy beülő hevederzet használható.

9. § (1) A műveletvégrehajtónál kizárólag a műveleti kötéltechnikai tevékenység módszere szerint meghatározott, valamint az adott szolgálati feladat végrehajtásához, az önmentéshez, illetve - a különleges mentési feladat kivételével - a másik műveletvégrehajtó kötélről történő gyors mentéséhez elengedhetetlenül szükséges és megfelelően rögzített felszerelés és egyéni védőeszköz lehet.

(2) A műveletvezető köteles a műveleti terület biztonságát, a szerkezeti rögzítők, a rögzítési pontok, valamint a felszerelések és az egyéni védőeszközök állapotát, alkalmazhatóságát minden egyes munkakezdés előtt és után ellenőrizni. Sérült, meghibásodott vagy nem azonosítható felszerelést és egyéni védőeszközt alkalmatlanná kell tenni a műveleti kötéltechnikai tevékenység további alkalmazásához.

(3) A műveletvégrehajtó a rendelkezésére bocsátott valamennyi felszerelést és egyéni védőeszközt köteles minden műveleti kötéltechnikai tevékenység megkezdése előtt ellenőrizni és bármely észlelt rendellenességre a műveletvezető figyelmét felhívni.

10. § (1) A TEK köteles gondoskodni a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során használt felszerelések és egyéni védőeszközök - e rendeletben, illetve a más jogszabályokban meghatározott, továbbá a gyártó vagy forgalmazó által előírt - karbantartásáról, időszakos biztonsági felülvizsgálatáról és sajátosságainak megfelelő tárolásáról.

(2) Az egyéni védőeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálatát a felülvizsgálatot szabályozó rendelkezések, valamint a gyártó előírásai szerint kell elvégezni, az egyéni védőeszközök biztonságos állapotát pedig legalább hathavonta ellenőrizni kell. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot azokra a raktárkészleten lévő egyéni védőeszközökre is el kell végezni, amelyek szükség estén kiadásra kerülhetnek. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat megállapításait írásban rögzíteni kell.

(3) Ha a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátására kialakított műveleti terület, illetve a rendeltetésszerűen alkalmazott felszerelés vagy egyéni védőeszköz közvetlenül veszélyeztette a műveletvégrehajtó egészségét és biztonságát, a TEK a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el és a megállapításokat írásba foglalja.

5. A lezuhanásgátló rendszer kialakításának általános szabályai

11. § (1) Amennyiben a műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során lezuhanásgátló rendszer alkalmazására kerül sor, úgy a műveleti kötéltechnikai tevékenység kizárólag a munkabiztonsági követelményeket kielégítő lezuhanásgátló rendszer kialakításával folytatható. A lezuhanásgátló rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy egymást ne keresztezzék, és folyamatosan átláthatók legyenek.

(2) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során kizárólag olyan lezuhanásgátló rendszer használható, amely

a) alkalmas a műveletvégrehajtó lezuhanásának megakadályozására vagy e kockázat minimalizálására,

b) biztosítja, hogy zuhanás esetén a fékerő nem ér el olyan határértéket, amely a műveletvégrehajtó sérülését vagy bármely elem vagy részegység törését, illetve szakadását okozza, amely miatt a lezuhanásgátló rendszert használó műveletvégrehajtó lezuhanhat,

c) a zuhanás megállítása után a műveletvégrehajtót olyan helyzetben rögzíti, hogy a lezuhant műveletvégrehajtó saját maga a szándékolt helyre tudjon jutni, illetve amelyben a segítségnyújtás szükség esetén megvárható.

(3) Kizárólag olyan lezuhanásgátlók használhatók, amelyek az esetleges zuhanás során nem nyílnak ki, és nem deformálódnak.

(4) A lezuhanásgátló rendszerben a keresztirányú terhelődés elkerülése érdekében megfelelő módszerrel - különösen gumikarika vagy ragasztószalag használatával - meg kell akadályozni az alkalmazott karabinerek véletlen elfordulását.

(5) Zuhanást gátló eszközként visszahúzható típusú lezuhanásgátló vagy vezérelt típusú lezuhanásgátló egyaránt használható.

(6) A műveletvégrehajtó biztosítására vagy önbiztosítására kizárólag két egymást követő, szándékos kézi művelettel nyitható csatlakozó használható.

(7) A műveleti kötéltechnikai tevékenység ellátása során kizárólag olyan csatlakozó használható, amelynek terhelhetősége a felületén feltüntetésre került és kiképzése lehetővé teszi, hogy benne két kötél biztonságosan elhelyezhető legyen.

6. A rögzítési pontok kialakításának követelményei, valamint az ereszkedés és a kötélhasználat szabályai

12. § (1) Műveleti kötéltechnikai tevékenység céljára igénybe vett szerkezeti rögzítőnek legalább két, egymástól független rögzítési ponttal kell rendelkeznie. A rögzítési pontokhoz csatlakoztatott kötelek egyikének - az ereszkedő kötélnek - a műveletvégrehajtó feladat-végrehajtás közbeni helyváltoztatását és megtartását, a másiknak - a biztosító kötélnek - a lezuhanás elleni biztosítását kell szolgálnia.

(2) Egymást követő rögzítési pontokat kell kialakítani a kizárólag saját beereszkedéssel, illetve más műveletvégrehajtó beeresztésével elérhető műveleti terület megközelítéséhez az ereszkedő műveletvégrehajtó biztosítására vagy önbiztosítására és előmászáskor az előmászó műveletvégrehajtó biztosítására.

13. § (1) Az egyéni védőeszközt akaratlan leválás ellen biztosított módon kell a rögzítő eszközhöz csatlakoztatni. A mobil rögzítési pontnak vagy az egyéni védőeszköznek a rögzítő eszközről való akaratlan lecsúszását végzáró elemmel kell megakadályozni.

(2) Ha a kötél leereszkedésekor fennáll a felakadás veszélye, így különösen fémszerkezetek közötti térben, a személyi állomány tagjának testéhez rögzített kötélzsákot kell használni. A kötélzsákba felszedett kötélre végcsomót kell kötni.

(3) Az ereszkedő kötél hosszát a műveleti kötéltechnikai tevékenység megkezdése előtt kell meghatározni. Végcsomót szükséges alkalmazni, ha túlereszkedés veszélye áll fenn.

14. § (1) A kötél sérülését meg kell előzni, a sérülés lehetőségének kitett kötélrészt pedig a veszély jellegétől függő védelemmel kell ellátni.

(2) A mozgó kötélszárak koptató felülettel nem érintkezhetnek. Ebben az esetben elcsúszás ellen rögzített görgős élvédőt vagy más kötélvédőt kell alkalmazni.

(3) Acél sodronykötél és szintetikus szálból készült kötél közvetlen egymáshoz kötése tilos, összekapcsolásuk kizárólag karabinerrel történhet.

(4) A használat során gondoskodni kell arról, hogy az alkalmazott acél sodronykötél és szintetikus szálból készült kötél ne érinthesse egymást.

(5) A használat során biztosítani kell, hogy az alkalmazott kötelek az anyagukra veszélyes vegyi anyagokkal ne érintkezhessenek.

(6) A megsérült kötelet a sérülés helyén el kell vágni, a vágási felületet megfelelően el kell dolgozni. A kötél végén a tényleges hosszát fel kell tüntetni. A megváltozott méretű kötél hosszát - a megváltozott méret dokumentálása mellett - a személyi állomány minden tagjának a tudomására kell hozni. A mechanikai sérülés miatt vágott kötelet a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban és a kötélvizsgálati naplóban is dokumentálni kell.

7. Az elölmászásra vonatkozó előírások

15. § (1) Elölmászás kizárólag akkor alkalmazható, ha a műveleti terület ereszkedéssel nem közelíthető meg vagy az ereszkedés ráfordítási igénye nem áll arányban a szolgálati feladattal.

(2) Elölmászásra csak a kötél rögzítési pontjainak elhelyezése céljából kerülhet sor.

(3) A személyi állomány biztosítást végző tagjának lezuhanó tárgyak ellen védett, stabil helyen, két, egymástól független rögzítési ponthoz kikötve kell tartózkodnia.

(4) A személyi állomány biztosítást végző tagjának a személyi állomány elölmászó tagjától látó- és hallótávolságban kell tartózkodnia.

(5) Ha a személyi állomány elölmászó tagjának biztosítása a földön állva nem oldható meg, akkor a személyi állomány biztosítást végző tagjának két, egymástól független rögzítési ponthoz kell biztosítania magát, és a személyi állomány elölmászó tagjának biztosítására ettől független biztosító kötelet kell alkalmazni.

(6) Az elölmászás során a köztes biztosítások sűrítésével meg kell akadályozni a személyi állomány biztosító tagjának vonaláig történő visszazuhanást, illetve a földről történő biztosításkor a földig való esést.

8. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

17. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.


  Vissza az oldal tetejére