Hatály: közlönyállapot (2017.V.15.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2017. évi XXXIX. törvény

az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20/B. § (2) bekezdés c) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont 2. pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

b) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg

lép.

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„f) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezésről szóló határozat,”

(2) A Vht. 317. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„e) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

4. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

4. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

5. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

a) 5. § h) pont hb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe a „szökés (Btk. 434. §)” szöveg,

b) 6. § l) pont lb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe a „szökés (Btk. 434. §)” szöveg,

c) 6. § m) pont mb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítást (Btk. 331. §)” szöveg,

d) 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg,

e) 3. számú melléklet 1.2. pontjában a „[Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. §]” szövegrész helyébe a „[Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316-316/A. §]” szöveg,

f) 3. számú melléklet 1. pont 1.3. alpontjában a „terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg

lép.

6. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

6. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené Magyarország közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.”

7. § Az Nbjt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megkereső állam által a nemzetközi elfogatóparancsban vagy a kiadatási kérelemben megjelölt, a 30. § (1) bekezdése szerinti tárgyak lefoglalását a kiadni kért személy elfogásakor eljáró hatóság is elrendelheti.”

8. § Az Nbjt. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzését az iratokkal együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.”

9. § Az Nbjt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: külföldi ítélet) elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi ítélet elismerésére, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.

(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni.”

10. § Az Nbjt. 47. §-a és az azt megelőző 1. Cím címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„KÜLFÖLDI ÍTÉLET ELISMERÉSE

47. § (1) A külföldi ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a külföldi ítéletet magyar bíróság e törvény alapján elismerte. El nem ismert külföldi ítélet a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.

(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.

(3) A külföldi ítélet akkor ismerhető el, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(4) Ha a magyar joghatóság alá tartozó cselekményt külföldi bíróság már elbírálta, azonban a külföldi ítélet nem ismerhető el, a külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

(5) Külföldi ítéleten törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntetőbíróság jogerős ítéletét is érteni kell.”

11. § (1) Az Nbjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként ismeri el a külföldi ítéletben kiszabott büntetést, ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a külföldi ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát - az (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a külföldi ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.”

(2) Az Nbjt. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá a külföldi ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.”

12. § Az Nbjt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha a külföldön fogvatartásban lévő elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább hat hónap letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető, ha a külföldi ítélettel összefüggésben a külföldön fogvatartásban lévő elítéltet Magyarországra kitoloncolják, vagy más olyan határozatot hoznak, amely szerint az elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább a külföldi ítéletet hozó államban.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvehető, ha az elítélt a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért. Ebben az esetben a büntetés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható azzal az elítélttel szemben, akit a külföldi bíróság a távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy akinek a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért.

(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 34/A. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt a specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(6) A végrehajtás átvételét a miniszter ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a külföldi igazságügyi hatóság előzetes hozzájárulást ad a külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény elkövetése miatti büntetőeljárás lefolytatásához.

(7) Ha a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, a 28. §-ban foglaltak szerint jár el.”

13. § Az Nbjt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozatát az iratokkal együtt megküldi a miniszternek.

(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a) a külföldi ítélet elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése szükséges, amelyről az elismerésről hozott korábbi határozat nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(3) A bíróság a 49. § (1) és (2) bekezdése esetén az iratok alapján dönt, a 49. § (3) bekezdése esetén ülést tart.

(4) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a bíróság határozatára utalással utasítja el.”

14. § Az Nbjt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a külföldi ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel lehet függeszteni.”

15. § Az Nbjt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi Törvényszéket. Az elítélt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe kell befogadni.”

16. § Az Nbjt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyben külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött időt az átvett büntetésbe be kell számítani.”

17. § Az Nbjt. Külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele címe az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) A 49. § (3) bekezdés esetén a bíróság az ügyész indítványára a végrehajtás átvétele iránti megkeresés teljesítése során elrendelheti a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha

a) az előzetes adatok alapján a végrehajtás átvételét kizáró körülmény nem merült fel, és

b) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzne, szökést kísérelne meg, vagy más módon kivonná magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Ha az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető, az ügyész elrendelheti az elítélt őrizetbe vételét.

(3) A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tárgyában ülést tart, amelyen az ügyész és a védő részvétele kötelező.

(4) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos megállapodás megkötéséig tart, és a tartama nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizetben és az ideiglenes végrehajtási letartóztatásban töltött időt be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.”

18. § (1) Az Nbjt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.”

(2) Az Nbjt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külföldi államnak az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, az átszállítás alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulással kapcsolatos kérelméről a miniszter a 16. § (1)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával dönt.”

19. § Az Nbjt. 75/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/B. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A külföldön fogvatartott személynek, a külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése céljából Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső állam kérelmére a miniszter dönt.

(3) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges.

(4) Ha az átmenő átszállítás légi úton, Magyarország területén tervezett leszállással, vagy nem légi úton történik, az átmenő átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket, amelyekkel az átmenő átszállítás történik.

(5) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy - a megkereső állam engedélye nélkül - Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(6) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(7) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az átmenő átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem látott leszállás történik, vagy

b) a nem légi úton tervezett átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt kell megszakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges.”

20. § Az Nbjt. 75/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/C. § (1) A fogvatartott személynek bűnügyi jogsegély teljesítése céljából más állam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett államban megszakítják, vagy a légi úton történő átmenő átszállítás során előre nem tervezett leszállásra kerül sor, az érintett személy továbbszállítása, illetve fogvatartása érdekében a miniszter intézkedik, indokolt esetben erre irányuló jogsegélyt kell előterjeszteni.”

21. § Az Nbjt.

a) 17. §-ában a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,

b) 41. §-ában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg

c) 79/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,

d) 80. § (4) bekezdésében az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,

e) 83. § (2) bekezdés e) pontjában a „külföldi ítélet érvényének elismerése” szövegrész helyébe a „külföldi ítélet elismerése” szöveg

lép.

7. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

22. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

8. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

23. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg lép.

9. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

24. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha)

„e) a terhelt azonos cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam) jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában - a határozatot hozó tagállam joga alapján - akadályát képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.”

(2) A Be. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) bekezdés e) pontja nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha

a) a tagállam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) nem vehető figyelembe, vagy

b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha a terhelt elítélése esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt. Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést vagy személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.”

25. § (1) A Be. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására kerülhet sor)

„c) a 73. § (3b) bekezdése esetén, ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható.”

(2) A Be. 73/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki - ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható -, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.”

26. § A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szabálysértési nyilvántartások (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartások) adatait.”

27. § A Be. 178/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„178/B. § (1) Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

a) magyar állampolgár, be kell szerezni a tagállamok bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat, vagy

b) más tagállam állampolgára, a bűnügyi nyilvántartó szerv útján be kell szerezni a terhelt korábbi - az állampolgársága szerinti tagállamban kezelt - elítélésére vonatkozó adatokat.

(2) Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész megállapítja, hogy a gyanúsítottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve az ügyész - ha annak feltételei fennállnak - az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza.

(3) Ha azt nemzetközi szerződés előírja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a terhelt vonatkozásában beszerzi a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet is.

(4) Ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, az ügyész az arra jogosult bíróságnál haladéktalanul kezdeményezi a külföldi ítélet elismerését.”

28. § (1) A Be. 188. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„e) jogsegély külföldi vagy tagállami hatóság általi végrehajtása vagy teljesítése szükséges, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs,”

(2) A Be. 188. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a gyanúsított nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt,”

(3) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)

„k) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható.”

29. § A Be. 266. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A bíróság az eljárást)

„e) hivatalból felfüggeszti, ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható,

f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a vádlott nem áll személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt.”

30. § A Be. 268. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól, köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és egyesülettől. Ennek keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását igényelheti különösen az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból. A bíróság a vádlottra vonatkozóan beszerzi a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértési nyilvántartások adatait, továbbá a 178/B. § (2) bekezdése alapján a vádlottal kapcsolatos tagállami ítéletre vonatkozó adatokat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve ha annak feltételei fennállnak, az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezi. Ha a bíróság az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban olyan, a tagállamtól eltérő külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítéletet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor, és amelynek figyelembevétele a büntetőeljárás szempontjából lényeges lehet, az arra jogosult bíróságnál az ítélet elismerését kezdeményezi.”

31. § A Be. 532. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a terhelt részvétele az eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése nem indokolja.”

32. § A Be. 608. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvény az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”

33. § A Be.

a) 16. § (1) bekezdés n) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

b) 158/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) vagy terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,

c) 178/A. § (1) bekezdésében, 358. § (2a) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „jellege” szövegrész helyébe a „megítélése” szöveg,

lép.

10. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

34. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 357. § (3) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

11. A bűnüldöző szervnek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

35. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. számú melléklet 7. pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

12. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

36. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

13. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

37. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

14. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

38. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény

a) a szabálysértési jogsegély ügyekben nemzetközi szerződés, illetve európai közösségi jogi aktus alapján, valamint

b) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2014/41/EU irányelv) nemzeti jogukba átültető államok által kibocsátott európai nyomozási határozat (a továbbiakban: ENYH) kibocsátása és végrehajtása során

alkalmazandó.”

39. § (1) A Szjstv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési jogsegély formái:

a) az eljárási jogsegély,

b) ENYH kibocsátása és végrehajtása,

c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve átadása.”

(2) A Szjstv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szabálysértési jogsegély akkor bocsátható ki, illetve hajtható végre, ha az abban foglalt eljárási cselekmény végrehajtása arányos, megfelelő és alkalmazható.”

40. § (1) A Szjstv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában központi hatóság:

a) az eljárási jogsegély kibocsátásával és teljesítésével kapcsolatban - a d) pontban foglaltak kivételével - a legfőbb ügyész,

b) az ENYH kibocsátásával, valamint végrehajtásával kapcsolatban a legfőbb ügyész,

c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével és átadásával kapcsolatban a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv, valamint

d) a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásából történő automatizált adatkeresés esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szerv.”

(2) A Szjstv. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény alkalmazásában

1. ENYH: az arra jogosult hatóság által az 1. számú mellékletben foglalt formanyomtatványnak megfelelően szabálysértési eljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem,

2. tagállami hatóság: tagállami bíróság, ügyészség, illetve az ENYH kibocsátására vagy végrehajtására a tagállam joga alapján jogosult hatóság.”

41. § A Szjstv. I. Fejezete a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az ENYH kibocsátása és végrehajtása során az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványban megjelölt gyanúsított vagy vádlott alatt az eljárás alá vont személy, a nyomozás alatt a szabálysértési eljárás értendő.”

42. § (1) A Szjstv. 4. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A jogsegély iránti megkeresés, az ENYH előterjesztésének és visszavonásának általános szabályai”

(2) A Szjstv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresést írásban, indokolt esetben az előterjesztő azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel lehet előterjeszteni. Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelően hivatalból, illetve az eljárás alá vont személy vagy képviselője kezdeményezésére az a bíróság vagy szabálysértési hatóság jogosult kibocsátani, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.”

43. § A Szjstv. A személyes adatok kezelése alcímet megelőzően a következő 8/A-8/G. §-sal egészül ki:

„8/A. § Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

8/B. § Az ENYH-t a kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság az ENYH végrehajtásáról szóló döntés kézhezvételéig bármikor jogosult visszavonni. A kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság a visszavonásról köteles a központi hatóság útján haladéktalanul tájékoztatni a tagállami hatóságot.

8/C. § Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a központi hatóságot, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az ENYH-t vissza kell vonni.

8/D. § (1) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság - a kérelem indokainak megjelölése mellett - az ENYH-ban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) a bíróság vagy a szabálysértési hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény végrehajtásakor jelen lehessen;

b) az ENYH-t vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben a tagállami hatóság azt a tájékoztatást adja, hogy az ENYH a kért időben nem hajtható végre, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság megfontolja az ENYH módosítását vagy visszavonását, és erről - a központi hatóság útján - tájékoztatja a tagállami hatóságot.

8/E. § Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint az ENYH végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság - a központi hatóság útján - a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az ENYH-val elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az ENYH-t ennek megfelelően módosítja, vagy kiegészíti, és azt a központi hatóság útján haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak.

8/F. § (1) Az ENYH végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során beszerzett bizonyítási eszközt az ENYH-t előterjesztő bíróság vagy szabálysértési hatóság veszi át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) ENYH kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. A bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok szerint kell rendelkezni.

8/G. § (1) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése - ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is - határozati formát igényel, a határozat meghozatalára az ENYH kibocsátásával kerül sor. Az ENYH-ra a továbbiakban - a kézbesítésre vonatkozó rendelkezések kivételével - a Szabs.tv.-nek az eljárási cselekményt elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekményt elrendelő határozat kézbesítése szükséges, úgy arra az ENYH jogorvoslati jogról szóló kioktatást és a jogosultra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó kivonatának kézbesítése útján kerülhet sor.”

44. § A Szjstv. Költségviselési szabályok alcíme a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Magyarország viseli mindazokat a költségeket, amelyek az ENYH-ban foglalt eljárási cselekmény végrehajtásával kapcsolatban Magyarország területén merülnek fel.

(2) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH végrehajtása aránytalan költségekkel járna, úgy - a központi hatóság útján - az aránytalannak ítélt költségrész bemutatását követően megállapodhat a kibocsátó hatósággal a költségek megosztásáról és a megosztás módjáról, illetve az ENYH esetleges módosításáról.

(3) Az ENYH előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség szabálysértési költség.”

45. § A Szjstv. a 12. §-t követően a következő alcímmel és a 12/A-12/O. §-sal egészül ki:

„Az ENYH végrehajtásának szabályai

12/A. § Az ENYH olyan módon történt előterjesztése esetén, amely lehetővé teszi az ENYH hitelességének megállapítását, az ENYH előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

12/B. § (1) Az ENYH-t a központi hatóság fogadja és annak átvételét haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül - a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával - a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével igazolja a tagállami hatóság felé.

(2) Ha a központi hatósághoz valamely tagállamból olyan ENYH érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, úgy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ENYH-t haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(3) Ha a tagállami hatóság az ENYH-t - az ENYH végrehajtásáról szóló döntésről való tájékoztatást megelőzően - visszavonja, a központi hatóság az ENYH végrehajtását megszünteti.

12/C. § (1) A központi hatóság az ENYH átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a tagállami hatóság által kibocsátott ENYH végrehajtásának feltételei fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A központi hatóság indokolt esetben - megfelelő határidő megállapításával - az ENYH kiegészítését, illetve módosítását, továbbá az ENYH végrehajtásával kapcsolatos döntéshez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól.

(3) A központi hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott időpontra figyelemmel - legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül az ENYH végrehajtásáról szóló döntés nem hozható meg, a központi hatóság erről - a késedelem okainak megjelölése mellett - haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

12/D. § A 12/C. § (1) bekezdésében foglalt döntése alapján a központi hatóság

a) intézkedik az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény végrehajtásáról, vagy

b) az ENYH végrehajtását megtagadja.

12/E. § (1) A központi hatóság az ENYH végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az ENYH kibocsátása - annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon - indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem lenne elvégezhető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha megállapítható, hogy az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a központi hatóság az ENYH-t a tagállami hatóság részére visszaküldi.

12/F. § (1) A központi hatóság az ENYH végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

b) az ENYH alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem szabálysértés, és a tagállam joga szerint sem valósít meg sem szabálysértést, sem bűncselekményt,

c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem létezik, vagy végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

d) az ENYH alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb eljárás megindításának akadályát képezi,

e) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik, vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

f) nem áll rendelkezésre az ENYH szabályszerűen előterjesztett, magyar, angol, német vagy francia nyelvű fordítása,

g) az ENYH olyan mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve módosításra megállapított határidő eredménytelenül telt el, vagy az ENYH a kiegészítést, illetve a módosítást követően sem hajtható végre.

(2) A tanú vagy a szakértő távbeszélő készülék útján történő meghallgatására irányuló ENYH az (1) bekezdés c) pontja alapján nem tagadható meg abból az okból, hogy a Szabs.tv. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását. Ebben az esetben a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12/G. § (1) Az ENYH, valamint az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében a központi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) A központi hatóság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállami hatósággal is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) Ha a központi hatóság a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, az ENYH kiegészítésére, illetve módosítására, valamint az ENYH végrehajtásáról szóló döntéshez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátására - az ENYH végrehajtására rendelkezésre álló határidőre is figyelemmel - határidőt állapíthat meg.

12/H. § A központi hatóság az ENYH végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

12/I. § Ha az ENYH előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint bűncselekmény, vagy a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértésnek, sem bűncselekmények nem minősül, a központi hatóság az ENYH-t végrehajtás végett továbbítja az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint kijelölt hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a 12/F. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

12/J. § (1) Az ENYH végrehajtására az ENYH alapjául szolgáló eljárási cselekmény tekintetében a Szabs.tv. alapján hatáskörrel rendelkező bíróság vagy szabálysértési hatóság rendelkezik hatáskörrel.

(2) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság illetékességét az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, a központi hatóság kijelöli a végrehajtó hatóságot.

12/K. § (1) Az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményt - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott időpontra figyelemmel - az ENYH végrehajtásáról hozott döntést követő kilencven napon belül kell végrehajtani.

(2) Ha az eljárási cselekmény az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hajtható végre, a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a késedelem okának megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, valamint megjelöli a végrehajtáshoz szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény végrehajtásának megfelelő ütemezéséről.

(3) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(4) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a központi hatóság az ENYH végrehajtását befejezi, és erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

12/L. § (1) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján rendelkezésre áll olyan eljárási cselekmény, amely alkalmas az ENYH-ban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

(2) Ha a központi hatóság, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH eredményes végrehajtásához, vagy az ENYH-ban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

12/M. § A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

12/N. § (1) Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése a Szabs.tv. rendelkezései alapján határozati formát igényel, az ellen a Szabs.tv. rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatban az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható.

(2) A központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság tájékoztatja a tagállami hatóságot az ENYH végrehajtása során hozott határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

12/O. § Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen jogorvoslatot terjesztettek elő, a központi hatóság vagy a központi hatóság útján a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.”

46. § A Szjstv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvény 1. § (1) bekezdése, 2. §-a, 3. § (4) és (5) bekezdése, 3/A. §-a, 4. §-t megelőző alcíme, 4. § (1) bekezdése, 8/A-8/G. §-a, 11/A. §-a, 12. §-t követő alcíme, 12/A-12/O. §-a, 1. számú melléklete és 2. számú melléklete a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

47. § A Szjstv.

a) 9. § (1) bekezdésében a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész helyébe a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;

b) 9. § (3) bekezdésében az „eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész helyébe az „eljárási jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;

c) 12. § (3) bekezdésében az „a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell” szövegrész helyébe az „a Szabs. tv.-t kell” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Szjstv. 23. §-a és az azt megelőző alcím.

49. § (1) A Szjstv. az 1. számú melléklet szerinti 1. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Szjstv. a 2. számú melléklet szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.

15. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása

50. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdés c) pontjában a „314-316. §” szövegrész helyébe a „314-316/A. §”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

16. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

51. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

17. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

52. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

„k) a külföldi ítélet elismerése, illetve az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése esetén

ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

kd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;”

(2) A Bnytv. 12. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”

(3) A Bnytv. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság által közölt, a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.

(3) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem közölte a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.”

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

„j) a külföldi ítélet elismerése, illetve a tagállami ítélet megfeleltetése esetén

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;”

(5) A Bnytv. 17. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”

(6) A Bnytv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a 18-20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el.”

(7) A Bnytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:

a) a tagállamok közötti - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott - kölcsönös cseréjének elősegítése,

b) az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve

c) a büntetett előélet igazolásának, illetve a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának az elősegítése.”

(8) A Bnytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját.”

(9) A Bnytv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:

„33/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek.”

(10) A Bnytv. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel alcíme a 68. §-t követően a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § Ha

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.”

(11) A Bnytv. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.”

53. § A Bnytv. V. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímmel, illetve 76/A-76/C. §-sal egészül ki:

„A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolat

76/A. § (1) Ha

a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,

b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,

c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve

d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból

közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.

(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatigénylés alapján kér adatokat és az a személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

(3) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.

76/B. § (1) Ha a 76/A. § szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel vagy az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett tagállami ítélet szerepel, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján az érintettre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel vagy adatigénylés alapján történő adattovábbítás teljesítése érdekében, illetve hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során van szükség.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv nem kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, ha az érintett személlyel, illetve a kérelmezővel szemben hozott tagállami ítélet alapján

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, illetve a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzésének nem lenne helye,

b) az adatátvétel, illetve az adatigénylés céljára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervnek történő továbbításának nem lenne helye, illetve

c) a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény jellegére tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény igazolását nem érintenék.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet megfeleltetését a bíróságnál kezdeményezi, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig felfüggeszti.

(5) Ha a magyar bíróság a tagállami ítéletet megfeleltette, a bűnügyi nyilvántartási szerv

a) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat továbbítja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervnek, illetve

b) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatok figyelembevételével állítja ki a hatósági erkölcsi bizonyítványt.

76/C. § A bűnügyi nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervet a 76/A. §, illetve a 76/B. § alapján tett intézkedésekről, illetve arról, ha ilyen intézkedésre nem került sor.”

54. § A Bnytv. V/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„V/A. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A TAGÁLLAMI ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL

76/D. § A nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.

76/E. § Ha a 68/A. §-ban meghatározott elektronikus úton történő összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, a bűnügyi nyilvántartó szerv ennek tényéről a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel keretében, elektronikus úton tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervet.”

55. § A Bnytv. Átmeneti rendelkezések alcíme a 100. §-t követően a következő 100/A. §-sal egészül ki:

„100/A. § E törvénynek az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 68/A. §-át, 71. § (1) bekezdését, 73. § (2) bekezdését, 76/A-76/C. §-át és 76/E. §-át a Módtv1. hatálybalépését követően kezdeményezett közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a Módtv1. hatálybalépését követően indult hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kell alkalmazni.”

56. § A Bnytv.

a) 33. § (2) bekezdés g) pontjában és 34. § (1) bekezdésében a „mentesítés” szövegrész helyébe a „törlés” szöveg,

b) 34. § (1) bekezdésében a „mentesítésre” szövegrész helyébe a „törlésre” szöveg,

c) 59. § h) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg, és

d) 71. § (1) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően” szöveg

lép.

18. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

57. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

19. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

58. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 184/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

59. § A Btk. 314. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, vagy

b) terrorista csoportot szervez.”

60. § A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

61. § A Btk. Terrorcselekmény alcíme a következő 316/A. §-sal egészül ki:

„316/A. § (1) Aki

a) a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetése vagy az elkövetésére történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, a közös elkövetésben megállapodás, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, illetve

b) terrorista csoporthoz csatlakozás

céljából Magyarország területére beutazik, onnan kiutazik vagy azon átutazik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott utazást szervezi, vagy az ilyen utazás támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt.”

62. § (1) A Btk. 318. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„318. § (1) Aki

a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terrorcselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközzel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) A Btk. Terrorizmus finanszírozása alcíme a következő 318/A. és 318/B. §-sal egészül ki:

„318/A. § (1) Aki

a) terror jellegű bűncselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

b) terror jellegű bűncselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terror jellegű bűncselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközökkel támogat, vagy

c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában terror jellegű bűncselekmény:

a) az emberölés [160. § (1) bekezdés, 160. § (2) bekezdés, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy, vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul],

b) a testi sértés (164. §, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul),

c) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés],

d) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232. §, ha a cselekmény légi jármű vagy tengeren hajózó hajó ellen irányul).

e) a radioaktív anyaggal visszaélés (250. §),

f) a rombolás (257. §),

g) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),

h) a jármű hatalomba kerítése (320. §),

i) a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés],

j) a közérdekű üzem működésének megzavarása (323. §),

k) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el),

l) a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (325. §, ha a cselekményt közérdekű üzem, illetve középület vagy építmény területén követik el).

318/B. § A 318. § és a 318/A. § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”

63. § A Btk. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„319. § A 314-315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.”

64. § A Btk. 459. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32. nemzetközileg védett személy: az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.”

65. § Hatályát veszti a Btk. 313. § (4) bekezdése.

66. § A Btk.

a) 37. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „[314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316. §]” szövegrész helyébe a „[314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,

b) 74/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „[314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés és 316. §]” szövegrész helyébe a „[314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. § és 316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,

c) 282. § (3) bekezdés b) pontjában a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]”szöveg

d) 399. § (3) bekezdésében a „bűncselekményének” szövegrész helyébe a „büntetendő cselekményének” szöveg,

e) 400. § (1) bekezdésében a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „büntetendő cselekményből” szöveg

lép.

20. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

67. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

21. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

68. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással is rendelkezésre bocsáthatja.”

69. § (1) Az EUtv. 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha)

„f) az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.”

(2) Az EUtv. 5. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyész álláspontjának figyelembevételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészt is tájékoztatja.

(10) Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása végett.”

70. § Az EUtv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett.”

71. § Az EUtv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető.”

72. § Az EUtv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az iratok alapján is elrendelheti. E lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.”

73. § (1) Az EUtv. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem vagy - a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán - nem megfelelően biztosítható.”

(2) Az EUtv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.”

74. § Az EUtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A keresett személy átvételét a NEBEK a rendőrség közreműködésével - szükség esetén az átmenő átszállításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - végzi.”

75. § (1) Az EUtv. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IV. fejezet

Az európai nyomozási határozat végrehajtására irányuló jogsegély

35. § (1) Az eljárási jogsegély IV/B., V., VII. és VII/A. Fejezetben, valamint a 93. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy

b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,

az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.

(4) A bíróság vagy az ügyész csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.

36. § E fejezet alkalmazásában

1. európai nyomozási határozat: az arra jogosult hatóság által büntetőeljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem;

2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.

22. Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az a bíróság vagy ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.

(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására - ha az európai nyomozási határozatból más nem következik - a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.

(5) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)-(4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(6) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.

(8) Késedelmet nem tűrő esetben - ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.

38. § (1) Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar, angol, francia vagy német nyelven bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.

(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyész részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

39. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.

(2) A bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdés szerinti döntését - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel - legkésőbb az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell meghozni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyész

a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak, vagy

b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.

(5) Ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,

b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint nem lenne elvégezhető,

a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(7) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.

40. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,

d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,

e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,

f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

g) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel,

h) az európai nyomozási határozatot nem szabályszerűen vagy nem magyar, angol, német vagy francia nyelven terjesztették elő,

i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.

41. § (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(2) A bíróság és az ügyész a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő,

b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, vagy

c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.

(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

(4) Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

42. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték megszerzésére vezethet.

(2) A 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat az alábbiak egyikére irányul:

a) a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,

b) adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül hozzáférhet,

c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki-, illetve meghallgatása Magyarország területén,

d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,

e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.

(3) A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok egy büntetőjogi felelősséget megállapító tagállami határozat tekintetében csak akkor alkalmazható, ha a tagállami határozatban kiszabott büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.

(4) A 40. § (1) bekezdés g) pontja esetében az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadását megelőzően a bíróság vagy az ügyész saját hatáskörben intézkedik az eljárási cselekménnyel érintett személy mentelmi jogának, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése iránt, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása a 40. § (1) bekezdés g) pontja alapján akkor tagadható meg, ha a tagállami hatósággal történt egyeztetést követően a mentesség felfüggesztésére észszerű időn belül nem kerül sor.

(6) Ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve közös nyomozócsoport létrehozására és bizonyíték közös nyomozócsoporton belüli megszerzésére irányul, akkor a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek, és azt a továbbiakban a IV/B. Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegélyként kell végrehajtani. A bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

43. § (1) Az európai nyomozási határozat, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása, illetve elvégzése érdekében a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés a)-c), f) és i) pontjában meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.

(2) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben

a) az európai nyomozási határozatot előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is

egyeztetést kezdeményezhet.

(3) Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, indokolt esetben az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását, valamint a végrehajtással kapcsolatos döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól, és erre - az eljárási határidőre is figyelemmel - határidőt tűzhet.

44. § (1) A bíróság vagy az ügyész abban az esetben is tájékoztatja a tagállami hatóságot a megtagadási okkal érintett eljárási cselekményekről és a felmerült megtagadási okról, ha a megtagadási ok nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn.

(2) Ha a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján az egyes eljárási cselekmények tekintetében fennálló megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyész a megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el.

45. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyész tájékoztatása alapján, az európai nyomozási határozat végrehajtása során felmerült körülményekre figyelemmel vagy más okból kiegészíti, illetve módosítja, a bíróság vagy az ügyész a 37-44. § megfelelő alkalmazásával dönt a kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról, valamint az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről.

(2) Az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül is átadhatja a bíróságnak vagy az ügyésznek. Az így előterjesztett európai nyomozási határozatot is szabályszerűnek kell tekinteni.

(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot visszavonja, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.

(4) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalás elrendelésére került sor, a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyész a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a végrehajtás során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel európai nyomozási határozat alapján a tagállam által kért bármely, a Be. alapján végrehajtható, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.

(2) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során - a (3) bekezdés kivételével - a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) A tagállami hatóság kérelmére az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami hatóság által megjelölt szabályokat és technikai módszert kell alkalmazni, feltéve, hogy az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a végrehajtás teljesíthető.

(4) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt - a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az eljárási cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel - legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról szóló döntés meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, megjelöli az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő ütemezéséről.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

46/A. § (1) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.

(2) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.

(3) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a bíróság vagy az ügyész úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtásához, vagy az európai nyomozási határozatban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

47. § (1) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság kérésére engedélyezi, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha

a) ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel,

b) ez nem sérti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, és

c) a tagállami hatóság tagja a tagállam joga szerint részt vehet az eljárási cselekményen.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (3) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

48. § (1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzését észszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.

(2) A bíróság vagy az ügyész az eljárási cselekmény elvégzésének elhalasztásáról szóló döntéséről - az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével - a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Az elhalasztás időtartama a 46. § (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzése elhalasztásának oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul intézkedik az eljárási cselekmény elvégzésérők, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az elhalasztás indoka nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyész az elhalasztással nem érintett eljárási cselekményeket a 46. §-ban foglaltak szerint végzi el.

49. § (1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatban nem kéri, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltakat azzal teljesíti, hogy a tagállami hatóságot a bizonyítási eszköz átadása helyett annak rendelkezésre állásáról tájékoztatja.

(3) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha a tagállami hatóság erre vonatkozó kérését az európai nyomozási határozatban jelezte, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(4) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(5) A bíróság vagy az ügyész - a tagállami hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével - a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(6) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadását akkor is elhalaszthatja, ha a bíróságnak vagy az ügyésznek az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, kivéve, ha az európai nyomozási határozat alapján a bizonyítási eszköz azonnali átadása szükséges. A bizonyítási eszköz átadását a jogorvoslat elbírálásáig el kell halasztani, ha az átadás az érintett személynek súlyos hátrányt okozna.

(7) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztása esetén a bizonyítási eszközt meghatározott időtartamra ideiglenesen is átadhatja a tagállami hatóságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja.

(8) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (4) vagy a (6) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

50. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyész az érintett személyt tájékoztatja.

(2) A bíróság vagy az ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozattal vagy intézkedéssel szemben előterjesztett jogorvoslatról, valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.

(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a bíróság vagy az ügyész a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

51. § A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Be. rendelkezései alapján a tagállami hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

52. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a végrehajtás feltételéül szabhatja, hogy a tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg vagy előlegezze. A végrehajtással kapcsolatos költségek megtérítéséről, előlegezéséről vagy az európai nyomozási határozat módosításáról egyeztetést kell kezdeményezni a tagállami hatósággal.

23. Az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályai

53. § (1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzését kezdeményezheti, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, továbbá az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

(2) Európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság vagy ügyész bocsáthat ki, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(3) Ha a Be. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel - ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is -, a határozat meghozatalára az európai nyomozási határozat kibocsátásával kerül sor, és a továbbiakban az európai nyomozási határozatra a Be.-nek az eljárási cselekmény elvégzését elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a nyomozás során az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult, az elrendelésről a bíróság az ügyész indítványára az európai nyomozási határozat jóváhagyásával rendelkezik.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ügyész a nyomozási bíró döntésére irányuló, a Be. rendelkezéseinek megfelelő indítványával együtt a bíróság részére megküldi az európai nyomozási határozatot. Ha a bíróság az ügyész indítványát elutasítja, az európai nyomozási határozatot az ügyész részére visszaküldi. Ha az ügyész indítványában megjelölt eljárási cselekmény elrendelésének feltételei fennállnak, a bíróság az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány L. szakaszának kitöltésével hagyja jóvá.

54. § (1) Az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell kibocsátani.

(2) Az európai nyomozási határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe tartozik.

(3) Az európai nyomozási határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai nyomozási határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

55. § (1) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján

a) az 53. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek,

b) az európai nyomozási határozat végrehajtásával vagy az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésével kapcsolatban megtagadási ok merült fel,

c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam joga szerint nem ismert, az elvégzés feltételei nem állnak fenn, vagy az eljárási cselekmény célja a tagállam joga szerint kisebb jogkorlátozással járó eljárási cselekmény útján is elérhető,

a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatása, vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján az európai nyomozási határozat végrehajtásához szükséges adatokat, információkat, iratokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja, vagy az európai nyomozási határozatot kiegészítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) Ha az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtása, vagy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más esetben is egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal. Az egyeztetés során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által kért kiegészítést, módosítást, illetve adatok, információk, iratok rendelkezésre bocsátását a tagállami hatóság által megjelölt határidőben teljesíti, vagy ennek akadályáról a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság tájékoztatása, a végrehajtás során felmerülő körülmények alapján vagy más indokolt esetben az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének megkezdése előtt vonhatja vissza.

(5) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, a bíróság, az ügyész vagy - az ügyész jóváhagyásával - a nyomozó hatóság tagja az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását közvetlenül is átadhatja a tagállami hatóságnak. Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, ez nem mentesít az európai nyomozási határozat kiegészítésének vagy módosításának a központi hatóság számára történő megküldésének kötelezettsége alól.

(6) Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a bíróságot vagy az ügyészt, hogy az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a Be. alapján indítványozható. Ha a mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az európai nyomozási határozatot vissza kell vonni.

56. § (1) A bíróság vagy az ügyész az indokok megjelölése mellett, az európai nyomozási határozatban kérheti a tagállami hatóságtól, hogy

a) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el,

b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, feltéve, hogy erre a magyar jogszabályok szerint is jogosult lenne, illetve

c) az európai nyomozási határozatot vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban hajtsák végre, illetve végezzék el.

(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a kért eljárási szabályok, illetve technikai módszerek nem alkalmazhatók, vagy az európai nyomozási határozat vagy az eljárási cselekmény a kért időben nem hajtható végre, illetve nem végezhető el, a bíróság vagy az ügyész megfontolja az európai nyomozási határozat kiegészítését, módosítását vagy visszavonását.

(3) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A magyar állam az európai nyomozási határozat végrehajtásával összefüggésben a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

57. § (1) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság vagy ügyész, vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság veszi át.

(2) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt a bíróság, az ügyész vagy - az ügyész jóváhagyásával - a nyomozó hatóság tagja is átveheti, ha a magyar jogszabályok alapján arra jogosult, és az átvétel e módja a bizonyítás eredményességét nem veszélyezteti.

(3) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(4) Ha a tagállami hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz ideiglenes - a bizonyítási eszközzel összefüggésben Magyarországon tervezett eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő, meghatározott időtartamra szóló - átadását kezdeményezeti. A bizonyítási eszköz ideiglenes átadása esetén a bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszközt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja a tagállami hatóságnak.

(5) Az európai nyomozási határozat kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

58. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

(2) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az (1) bekezdés alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen Magyarországon jogorvoslattal éltek. A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot a jogorvoslat elbírálásának eredményéről is tájékoztatja.

59. § (1) Az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, ho gy az európai nyomozási határozattal elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot módosítja vagy kiegészíti.

(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását a végrehajtás költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot visszavonhatja.

24. Az európai nyomozási határozatban megjelölhető eljárási cselekmények egyes különös formáira vonatkozó szabályok

59/A. § Az eljárási cselekmények egyes formái különösen:

a) ideiglenes intézkedés,

b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba,

d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba,

e) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

f) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

g) a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei.

25. Ideiglenes intézkedés

60. § (1) Bizonyítási eszköz megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának, továbbításának, átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozása (a továbbiakban együtt: bizonyítási eszköz biztosítása) iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a bizonyítási eszköz található.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból kibocsátott európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri.

(3) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés alapján a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ügyész a bizonyítási eszköz biztosítására irányuló európai nyomozási határozat végrehajtásáról haladéktalanul dönt. A döntésről - lehetőség szerint - az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(5) Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az európai nyomozási határozat végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a bizonyítási eszköz eltűnt, megsemmisült, az európai nyomozási határozatban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt az ügyész megtalálja.

(6) Ha a Be. alapján az ügyész hivatalból, illetve jogorvoslat vagy indítvány alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés megszüntetését tartja indokoltnak, erről a tagállami hatóságot előzetesen tájékoztatja, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami hatóságnak arra, hogy észrevételt tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott döntésről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

61. § (1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy

b) információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés végrehajtása

iránt, ha a bizonyítási eszköz a tagállam területén található.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a lefoglalni kért bizonyítási eszköz vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatok átadását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően haladéktalanul kéri,

b) a várható időpont megjelölésével, egy későbbi időpontban kéri, vagy

c) nem kéri.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén meg kell jelölni a bizonyítási eszközről vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatról történő rendelkezés várható időpontját.

(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzését vagy a bizonyítási eszköz átvételét megelőzően az (1) bekezdésben megjelölt kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

26. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

62. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

bocsátotta ki, az európai nyomozási határozatot a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes ügyész hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

62/A. § (1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és - ha lehetséges - azt, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az európai nyomozási határozat végrehajtását.

27. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó tagállamba

62/B. § (1) A Magyarországon fogva tartott személynek a tagállam területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról

a) előzetes letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész,

b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíró

köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(3) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a fogvatartott személy az ideiglenes átadásához nem járult hozzá, vagy

b) az ideiglenes átadás a fogvatartás időtartamát meghosszabbítaná.

(4) Előzetes letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a végrehajtás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal együttműködve biztosítja az előzetes letartóztatásban lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban.

(5) Ha a fogvatartott személy tagállamba történő átszállítása, illetve Magyarország területére történő visszaszállítása harmadik tagállam területén keresztül történik, az ideiglenes átadás akkor hajtható végre, ha a tagállami hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a fogvatartott személy e harmadik tagállam területén is fogvatartásban marad.

(6) A fogvatartott személy ideiglenes átadására vonatkozó eseti megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a tagállamba történő átszállítás és a Magyarország területére történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a tagállami hatóság (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását,

d) a fogvatartott személy tagállamban történő fogva tartásának részleteit,

e) a (4) bekezdés alkalmazása esetén a fogvatartott személy előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

f) a tagállami hatóság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a bíróság vagy ügyész tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(7) Az európai nyomozási határozat végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell számítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(8) Ha a fogvatartás oka megszűnt, erről a bíróság vagy ügyész a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(9) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli.

(10) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

63. § (1) A tagállamban fogva tartott személynek a Magyarország területén elvégzendő eljárási cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A megállapodás tartalmára a 62/B. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az érintett személy fogvatartását a bíróság vagy az ügyész rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarországon.

(4) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az szükséges, a bíróság vagy az ügyész a megállapodásban foglaltak vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a tagállami jogszabályoknak megfelelően biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogva tartás meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.

(5) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján a tagállamban a fogvatartás oka megszűnt, a fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(6) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,

b) a bíróság vagy az ügyész újabb európai nyomozási határozatot bocsátott ki az érintett személy terheltként történő ideiglenes átvétele iránt, és annak végrehajtását a tagállam elrendelte,

c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy

d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.

(8) A (6)-(7) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(9) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a tagállamba történő visszaszállítását a NEBEK - szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával - a rendőrség közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a tagállami hatóságot tájékoztatni kell.

(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.

28. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó tagállamba

63/A. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a bíróság vagy az ügyész köt megállapodást a tagállami hatósággal.

(2) A végrehajtás során a 62/B. § (3) bekezdés a) pontját, a (6) és (10) bekezdését, valamint a 63. § (3)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

63/B. § (1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.

(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá. A hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadása során a 62/B. § (4) és (6)-(8) bekezdését, valamint a 63. § (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

29. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

63/C. § (1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el. A terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához írásban, vagy a bíróság előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.

(4) A bíróság az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha

a) a terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához nem járult hozzá, vagy

b) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás a konkrét esetben ellentétes lenne a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) Ha az európai nyomozási határozatban foglaltak alapján nem állapítható meg, a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyezteti.

63/D. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást elrendelő végzés megküldésével egyidejűleg a bíróság tájékoztatja az érintetteket a tagállam joga értelmében fennálló jogaikról is.

(2) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami hatóság folytatja le azzal, hogy

a) a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával,

b) az eljárási cselekményen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy mellett jelen lehet az, aki a magyar jogszabályok szerint az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása során jelen lehet,

c) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén - ha a tagállami hatóság ettől eltérő kérelmét a bíróság nem engedélyezte - csak a magyar jogszabályok szerint meghatározott személyek lehetnek jelen,

d) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az európai nyomozási határozatot végrehajtó bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályoknak, ideértve a terhelt jogainak, a tanú vallomástételének akadályaira, valamint a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseknek a tiszteletben tartásáról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakról az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévőket a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt tájékoztatni kell.

(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) A bíróság a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(6) A bíróság az európai nyomozási határozat megfelelő végrehajtása, a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) A bíróság a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami hatóság kérelmére tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (2) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(8) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

64. § (1) A bíróság európai nyomozási határozatot bocsáthat ki a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) Ha az ügyész a nyomozás során a Be. 211. § (5) bekezdése alapján a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az európai nyomozási határozatot az 53. § (4)-(5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával bocsátja ki. Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását elrendeli, az eljárási cselekmény elvégzését a tagállami hatósággal együttműködve az ügyész készíti elő. Ebben az esetben e § bíróságra vonatkozó rendelkezéseit az ügyész eljárására megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást a nyomozási bíró végzi.

(3) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtása során alkalmazandó eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban kell feltüntetni, vagy arról a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyeztethet. Az európai nyomozási határozatban vagy az egyeztetés során a bíróság megjelöli a terheltnek a magyar jogszabályok értelmében fennálló jogait, a tanú vallomástételének akadályaira, továbbá a szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(5) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.

(6) A bíróság a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(7) A bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

30. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

64/A. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el azzal, hogy ha az illetékesség ez alapján nem állapítható meg, a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, a (3) bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

(5) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során a 63/C. § (5) bekezdését, valamint a 63/D. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

31. A titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei

64/B. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során - ideértve annak irányítását, ellenőrzését - a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

64/C. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása iránt.

(2) A több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az európai nyomozási határozatot valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállami hatóságot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról is tájékoztatni kell.

(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az ellenőrzött szállítással elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 64/B. § (3) bekezdésének, a magyar hatóság tagjának vagy a fedett nyomozónak a közreműködésére a 64/B. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

64/D. § Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

64/E. § (1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során a tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) Az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is megtagadhatja, ha az ügyész és a tagállami hatóság nem tudott megállapodni a fedett nyomozó alkalmazásának részleteiről.

65. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(5) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(6) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

65/A. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtására illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a végrehajtásra a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével végezhető el, az ügyész indítványáról a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés elrendelésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész a tagállami hatóságot tájékoztatja, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény nem végezhető el, és az európai nyomozási határozat más módon történő végrehajtása érdekében egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal.

(4) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállami hatóság részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) a tagállami hatóság kérése alapján, ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása útján.

(5) A tagállami hatóság közvetlen továbbításra irányuló kérése esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtó szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(6) A tagállami hatóság indokolt kérelmére és költségére az ügyész elrendelheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását.

(7) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a végrehajtással összefüggő adatok védelmére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel került sor, az adat minősítése nem képezheti akadályát a végrehajtás eredménye, illetve a rögzített adatok átadásának. A minősítő a tagállami hatóság kérésére az adat minősítését felülvizsgálja, és - ha annak törvényi lehetősége fennáll - megszünteti.

(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai nyomozási határozatot bocsátott ki, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként hajtható végre, az ügyész az európai nyomozási határozatot a (2)-(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.

65/B. § (1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása iránt.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt több tagállam is el tudja végezni, az európai nyomozási határozatot csak a megjelölt eljárási cselekményt leghatékonyabban elvégezni képes - lehetőség szerint az érintett személy tartózkodási helye szerinti - tagállamba lehet továbbítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása iránt kibocsátott európai nyomozási határozat esetén a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés engedélyezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) Az európai nyomozási határozatnak a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a megjelölt eljárási cselekmény alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.

(6) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a végrehajtás eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(7) A (6) bekezdés b) pontja esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a végrehajtásban közreműködő magyar szerv álláspontjának figyelembevételével egyezteti a tagállami hatósággal.

(8) Az ügyész indokolt esetben kérheti

a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,

b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adat eredeti állapotába történő visszaállítását, vagy

c) az adat minősítésének megszüntetését.

(9) Ha a tagállam kéri a (8) bekezdés alkalmazása kapcsán felmerülő költség megtérítését, azt a magyar állam előlegezi. Az így felmerült költség bűnügyi költség.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban történő végrehajtása iránt európai nyomozási határozat a (2)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátható ki.

65/C. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos, a tagállami hatóság által a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kiállított értesítés fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Az értesítés kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

65/D. § (1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a 65/B. § (1) bekezdésében meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával értesíti az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságát.

(2) Ha a tagállami hatóság az értesítés kézhezvételét követő kilencvenhat órán belül arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság értesítésével nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.”

(2) Az EUtv. Harmadik része a következő IV/A. és IV/B. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. Fejezet

Eljárási jogsegély az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokkal

66. § (1) Az V-VII/A. Fejezetben foglalt eljárási jogsegélyt ide nem értve e fejezet állapítja meg

a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: irányelv) elfogadásában részt nem vett tagállamokkal folytatott eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére és teljesítésére, valamint

b) az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem ültető tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi teljesítésére

vonatkozó rendelkezéseket.

(2) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3) E fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is.

32. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai

66/A. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen. Ebben az esetben a megkeresést előterjesztő tagállami bűnüldöző hatóságra a tagállami igazságügyi hatóságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(4) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 62. §-ában foglalt esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(5) A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye - így különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye - határozza meg. Ha több teljesítési hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.

(6) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére - ha a megkeresésből más nem következik - a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.

(7) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés hatékony teljesítése érdekében a (2)-(6) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.

(8) Ha a magyar igazságügyi hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik, amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés továbbításáról - a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével - a továbbító magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(9) Késedelmet nem tűrő esetben - ha a (8) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az eljárási jogsegélyben megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező magyar igazságügyi hatóság is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságot a (8) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.

66/B. § A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett nemzetközi együttműködés iránti megkeresés teljesítése során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban - a közvetlen tájékoztatás kivételével - csak e törvény szerint lehet folytatni.

66/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresést az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelölheti azokat az adatokat, illetve iratokat, amelyeknek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére határidőt tűzhet.

66/E. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

66/F. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a megkeresés teljesíthető.

(3) Az eljárási cselekmény elvégzése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar jognak és - erre vonatkozó kérelem esetén - a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4) Az eljárási cselekményt a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell elvégezni.

(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzése az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság a késedelem okainak megjelölésével haladéktalanul tájékoztatást ad a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamról.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést visszavonja, vagy a megkeresés egyéb okból nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését megszünteti.

(8) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalás elrendelésére került sor, a teljesítés megszüntetésével egyidejűleg a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt dolgot annak adja ki, akitől azt lefoglalták. E rendelkezést a teljesítés során alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

66/G. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

66/H. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (2) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagjára vonatkozó megállapodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

66/I. § (1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.

(2) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja részére is átadhatók, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság kéri, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.

(3) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a tagállamban már nincs szükség.

(4) A magyar igazságügyi hatóság - a tagállami igazságügyi hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható időpontjának megjelölésével - a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) bekezdésében meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.

66/J. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban e jogorvoslatban az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható. Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a tagállam joga szerint van helye jogorvoslatnak. Erről a bíróság vagy az ügyész az érintett személyt tájékoztatja.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek jogorvoslattal, a magyar igazságügyi hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a tagállami igazságügyi hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.

66/K. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be. rendelkezései alapján, a tagállami igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.

66/L. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli.

(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről, vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresés módosításáról a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.

33. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai

67. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(2) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.

67/A. § A büntetőeljárás megindítása előtt a magyar bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi együttműködés iránti megkeresés előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban - a közvetlen tájékoztatás kivételével - csak e törvény szerint lehet folytatni.

67/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül is előterjeszthető.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(5) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.

67/C. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölheti az eljárási cselekmény elvégzésének határidejét és a határidő kitűzésének indokát. A magyar igazságügyi hatóság azt is kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy az eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze el.

67/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen.

(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint köteles eljárni. A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodás köthető. A megállapodásra a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagállamban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.

67/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredményét, illetve a teljesítés során beszerzett bizonyítási eszközt a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő tagja részére adják át.

(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.

67/F. § Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.

67/G. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy a megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami igazságügyi hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.

34. Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok

67/H. § Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,

b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba,

c) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

d) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

e) ellenőrzött szállítás,

f) fedett nyomozó alkalmazása,

g) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.

35. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról

68. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést

a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása, valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő számlaadatok átadása iránt

terjesztette elő, az eljárási jogsegély iránti megkeresést a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes ügyész teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.

68/A. § (1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő

a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve

b) a tagállam területén működő a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok - ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak - átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.

(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelöli

a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,

b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett rendelkezési jogot gyakorol, és - ha lehetséges - azt, hogy mely a pénzforgalmi szolgáltatók lehetnek ezek, valamint

c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését.

36. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő tagállamba

68/B. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást a tagállammal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen

a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,

b) a Magyarország területére történő átszállítás és a tagállamnak történő visszaszállítás határidejét, körülményeit,

c) a fogvatartott személy Magyarország területén történő fogva tartásának részleteit,

d) Magyarország arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a tagállam tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.

(3) A fogvatartott személy Magyarországnak történő ideiglenes átadására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, ha az ideiglenes átadáshoz a fogvatartott személy nem járult hozzá.

(4) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar igazságügyi hatóság rendelkezése alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.

(5) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül - bár erre lehetősége lett volna - nem hagyta el Magyarország területét, vagy Magyarország területére visszatért.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.

(8) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a tagállamba történő visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

(9) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.

68/C. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállammal az a magyar igazságügyi hatóság köt megállapodást, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodás tartalmára a 68/B. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor. A fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell beszámítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedésbe.

(5) Ha a fogvatartás oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személy szabadon bocsátása végett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot.

(6) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállítását és a Magyarország területére történő visszaszállítását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.

(7) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.

36/A. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

68/D. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el.

(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra az e §-ban foglaltak figyelembevételével a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami igazságügyi hatóság folytatja le.

(5) A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.

(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a vallomás, illetve a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával. Erre az érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.

(7) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, illetve 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.

(8) A bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(9) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy indítványára, a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból tolmácsot rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (4) bekezdésre figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.

(10) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt megküldi a tagállami igazságügyi hatóságnak.

(11) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén felmerülő valamennyi költséget a tagállam igazságügyi hatóság viseli. A tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a bíróság a költségek tagállami igazságügyi hatóság által történő viseléséről részben vagy egészben lemondhat.

68/E. § (1) A bíróság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt.

(2) Ha az ügyész a nyomozás során a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére az ügyész jogosult.

(3) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsáthatja.

(4) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.

(5) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.

(6) A bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, abból a célból, hogy az érintett személy a tagállami eljárás nyelvét megértse.

(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95-96. §-ában, 98. §-ában, valamint 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.

(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban a tagállam területén felmerülő valamennyi költség bűnügyi költség, kivéve, ha a tagállami igazságügyi hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a tagállami igazságügyi hatóság a költségek bíróság által történő viseléséről részben vagy egészben lemond.

36/B. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

68/F. § (1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefonkonferencia útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész teljesíti.

(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(4) Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a (3) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el. Ha a bíróság illetékessége a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, a megkeresés teljesítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés csak a tanúként kihallgatandó vagy a szakértőként meghallgatandó személy előzetes hozzájárulása esetén teljesíthető.

(7) A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó eljárási szabályokat az ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal előzetesen egyezteti.

(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor a 68/D. § (4)-(10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(9) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, az (5) bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

36/C. Ellenőrzött szállítás

69. § (1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és a szállítás várható időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,

d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

e) a kísérés módjáról,

f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(4) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során - ideértve annak irányítását, ellenőrzését - a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban közreműködő szerv a tagállami igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó szabályok szerint vehet részt.

69/A. § (1) Az ügyész ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.

(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - az ellenőrzött szállítás kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás ideiglenes kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről. Ha az ügyész az ellenőrzött szállítást nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett ellenőrzött szállítás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) Több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállamot az ellenőrzött szállításban részt vevő további tagállamokról tájékoztatni kell.

(5) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (3) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.

69/B. § Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.

36/D. Fedett nyomozó alkalmazása

69/C. § (1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem engedélyezi, az ideiglenes engedélyezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során az adott tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

69/D. § (1) Magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.

(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.

(3) Késedelmet nem tűrő esetben - ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná - a fedett nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának ideiglenes kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt. Az ügyész a tájékoztatást követően haladéktalanul dönt a fedett nyomozó alkalmazásának kezdeményezéséről. Ha az ügyész a fedett nyomozó alkalmazását nem kezdeményezi, az ideiglenes kezdeményezés alapján végzett alkalmazás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.

(5) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.

36/E. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

69/E. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.

(2) A megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha a megkeresés teljesítésére illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a teljesítésre a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami hatóság a saját államának joga szerint engedéllyel rendelkezik.

(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével hajtható végre, a titkos adatszerzés engedélyezéséről az ügyész indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés engedélyezésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész erről tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredménye, illetve a rögzített adatok az alábbiak szerint továbbíthatók a tagállam részére:

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállam eszközére történő átirányítása útján.

(6) A tagállam indokolt kérelmére az ügyész az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben elrendelheti a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása során rögzített adatok írásba foglalását.

(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti megkeresést terjesztett elő, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként teljesíthető, az ügyész a megkeresést az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.

69/F. § (1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.

(2) Az ügyész az eljárási jogsegély iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat is tartalmaznia kell.

(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az ügyész megjelöli, hogy a teljesítés eredményének, illetve a rögzített adatoknak a továbbítását

a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy

b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján

kéri.

(5) Az ügyész a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben - ha az indokolt - kérheti az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során rögzített adatok írásba foglalását.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés, vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával terjeszthető elő.

69/G. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és rögzítésével kapcsolatos tagállami tájékoztatás fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A tájékoztatás kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.

(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő szükség esetén további nyolc nappal meghosszabbítható. A Fővárosi Főügyészség a határidő meghosszabbításáról és annak indokairól tájékoztatja a tagállami hatóságot.

69/H. § (1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállami hatóságot.

(2) Ha a tagállami hatóság a tájékoztatás kézhezvételét követő kilencvenhat órán - ha a tagállam él a 69/G. § (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás lehetőségével, akkor tizenkét napon - belül arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatásával nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.

IV/B. Fejezet

Közös nyomozócsoport létrehozása, közvetlen tájékoztatás, hivatalos irat kézbesítése és tárgy visszaadása

70. § E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre alkalmazni kell.

36/F. Közös nyomozócsoport létrehozása

70/A. § A tagállami igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére, illetve kezdeményezésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

70/B. § (1) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben terjeszthet elő:

a) a nyomozás során, ha a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követték el;

b) azt egy tagállamban követték el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követték el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több tagállamban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követték el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

70/C. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell különösen:

a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a közös nyomozócsoport működési területéről,

c) a közös nyomozócsoport összetételéről,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,

e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,

g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,

h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének, elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,

i) a működés költségeinek viseléséről,

j) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.

(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.

(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a közös nyomozócsoport magyar vagy tagállami tagja által, Magyarországon vagy egy tagállamban beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.

70/D. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a magyar jogszabályok alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését - a megállapodásban foglaltak szerint - a közös nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,

c) közös nyomozócsoport tagállami tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,

d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője, indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.

(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállami hatóságot, ha a közös nyomozócsoport tagállami tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő cselekményt követett el.

70/E. § (1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény esetén a tagállami hatóság vagy a közös nyomozócsoport tagállami tagja által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva kell eljárni, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

(2) A közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) az eljárási cselekményeken jelen lehet, azokról a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet,

b) a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén - a 66/F. § (3) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel - tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság - szükség esetén - tolmácsot rendel ki.

(4) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban vagy a közös nyomozócsoport működése során a tagállami igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján a tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat,

b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.

(5) A tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe.

(6) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezenfelül további kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.

70/F. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén

a) a közös nyomozócsoport a tagállam jogszabályai alapján jár el,

b) a közös nyomozócsoport működését - a megállapodásban foglaltak szerint - az eljárási cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállami vezető irányítja, és biztosítja a közös nyomozócsoport működését.

(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzése során a közös nyomozócsoport tagállami vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport magyar vezetőjét.

70/G. § (1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság, illetve a közös nyomozócsoport magyar tagja kérheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve a bizonyítási eszköz beszerzésére a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve meghatározott technikai módszert alkalmazva kerüljön sor.

(2) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja a közös nyomozócsoport működése során a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint végezhet eljárási cselekményt, illetve működhet közre az eljárási cselekmény elvégzése során.

(3) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kényszerítő eszközt, illetve szolgálati lőfegyvert a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint alkalmazhat, illetve tarthat magánál. Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a szolgálati lőfegyver használata során a magyar jogszabályokat is alkalmazni kell.

(4) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kérheti, hogy a tagállam területén elvégzett eljárási cselekmény során a magyar nyelvet használhassa, és ennek érdekében a tagállami hatóság tolmács részvételét biztosítsa.

(5) A magyar állam a tagállam jogának megfelelően megtéríti a közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét.

70/H. § (1) Az Eurojust tagja, illetve az Europol tisztviselője a közös nyomozócsoportban a megállapodásban foglaltak szerint működhet közre, a feladatának végrehajtása során kényszerintézkedést vagy kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.

(2) Az Europol közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására vonatkozó szabályok szerint felel. A kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg. A magyar állam az általa kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti az Europoltól.

36/G. Közvetlen tájékoztatás

71. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.

71/A. § (1) Ha a 71. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítésére

a) hétnapos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt

állapíthat meg.

71/B. § (1) Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 71. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.

(3) A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4) Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán

belül teljesíti.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.

71/C. § (1) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és a bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre a 71/A. §, az általa történő tájékoztatásadásra a 71/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

36/H. Hivatalos irat kézbesítése

71/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.

(2) A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a magyar igazságügyi hatóság előtt nem ismertek - a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre, vagy

d) a címzett büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárási jogsegélyre a IV. Fejezet vagy a IV/A. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

36/I. Tárgy visszaadása

71/E. § (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja.

(2) Tárgy visszaadása esetén a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található.

(3) A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi hatóság kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát.

(4) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és - szükség esetén - az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.

(5) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.

(6) Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami igazságügyi hatósághoz olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóságnál a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet az eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.”

76. § Az EUtv. Negyedik Része helyébe a következő rész lép:

„NEGYEDIK RÉSZ

Tagállami ítélet érvénye, végrehajtási jogsegély, az átmenő átszállítás és az európai védelmi határozat

44. Általános szabályok

108. § A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,

a) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni,

b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,

c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.

VIII. Fejezet

Tagállami ítélet érvénye

45. Figyelembevétel

109. § (1) Ha e törvény nem tesz kivételt, a büntetőügyben hozott tagállami ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, és azt a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság figyelembe veszi.

(2) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére nem került sor, az eljáró bíróságot, ügyészt és nyomozó hatóságot nem köti

a) az, hogy a tagállami ítéletet más bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság már figyelembe vette, illetve

b) a figyelembevétel tartalma.

(3) Nem vehető figyelembe a tagállami ítélet, ha

a) a tagállami ítélet alapjául szolgáló eljárás súlyosan sértette a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,

b) a figyelembevétel sértené a kettős büntethetőség elvét,

c) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény vonatkozásában a terhelt a magyar törvény alapján gyermekkor miatt nem büntethető,

d) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, és a tagállami ítélet nem akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának,

e) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét Magyarországon jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,

f) a tagállami ítélet jogerőre emelkedését megelőzően egy másik tagállamban

fa) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét már jogerősen elbírálták, vagy

fb) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely - a határozatot hozó tagállam joga alapján - azonos cselekmény vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi.

(4) A (3) bekezdés f) pont fa) alpontja esetén azt a tagállami ítéletet kell figyelembe venni, amelyben a kiszabott büntetést végrehajtották, a végrehajtása folyamatban van, vagy az ítéletet hozó tagállam joga szerint nem lehet végrehajtani. Több ilyen büntetést kiszabó tagállami ítélet esetén a korábbi tagállami ítélet vehető figyelembe.

(5) Az adókkal és az illetékekkel, valamint a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a (3) bekezdés b) pontja tekintetében a kettős büntethetőség vonatkozásában a figyelembevételnek nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.

110. § A tagállami ítélet figyelembevétele és magyarországi érvénye nem érinti azt a körülményt, hogy a tagállami ítélet tekintetében rendkívüli jogorvoslatra, vagy a tagállami ítélet felülvizsgálatát eredményező más hasonló eljárás lefolytatására csak az ítéletet hozó tagállam joga alapján van lehetőség.

110/A. § (1) A figyelembevétel során a bíróságot, az ügyészt és a nyomozó hatóságot köti a tagállami ítéletben megállapított tényállás.

(2) Ha egy tagállami ítélet figyelembevételére került sor, vagy az eljáró bíróság, ügyész megállapította, hogy a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, az ügyész megrovást alkalmazó, vádemelést elhalasztó vagy közvetítői eljárásra utaló határozatának, vagy a bíróság ítéletének vagy eljárást megszüntető végzésének indokolása tartalmazza a figyelembevétel eredményét is.

110/B. § Ha a tagállami ítéletben több bűncselekmény vonatkozásában halmazati büntetés kiszabására került sor, vagy a halmazati szabályok alkalmazásával került sor intézkedés alkalmazására, és a tagállami ítélet meghatározott cselekménnyel kapcsolatos rendelkezései nem vehetők figyelembe, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a tagállami ítéletet e cselekmény mellőzésével, a tagállami ítélet alapjául szolgáló további tényállás vagy tényállások alapján veszi figyelembe.

45/A. Megfeleltetés

111. § (1) A megfeleltetés célja, hogy a büntetőügyben hozott tagállami ítélet egyes rendelkezései, az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés, valamint ezek jogkövetkezményei összeegyeztethetők legyenek a magyar törvénnyel.

(2) A tagállami ítélet megfeleltetésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

(3) A megfeleltetésre - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(4) Ha e törvény alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételét kezdeményezték, a megfeleltetést a végrehajtás átvétele tárgyában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság végzi.

(5) A (4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket egyesíti, ha a megfeleltetési eljárás megindulását követően a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély érkezik.

111/A. § (1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyész a figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetését indítványozza, ha megalapozottan feltehető, hogy

a) az újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet a Btk. visszaesésre, különös visszaesésre, többszörös visszaesésre vagy erőszakos többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását indokolja,

b) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, vagy más szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el, vagy

c) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés hatálya alatt követte el, és a tagállami ítéletben alkalmazott intézkedés vagy kiszabott büntetés figyelembevétele az eljárás tárgyát képező bűncselekmény megállapításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a tagállami ítélet megfeleltetésére csak akkor kerülhet sor, ha

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére kerül sor,

b) a tagállami ítélet alapján egy magyar bírósági határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, vagy

c) erről törvény rendelkezik.

(3) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére sor került, a továbbiakban a tagállami ítélet a megfeleltetés eredménye szerint vehető figyelembe.

111/B. § (1) A megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá tagállami ítéletben alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.

(2) Ha az újabb büntetőeljárásban egy végrehajtásában átvett próbára bocsátás megszüntetése indokolt, a bíróság úgy szab ki halmazati büntetést, hogy az alapügyek egyesítéséről és a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezik.

(3) Ha a bíróság vagy az ügyész megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás hatálya alatt, vagy más hasonló próbaidőt megállapító büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el és a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére nem került sor, az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet hozó tagállami hatóságot.

111/C. § (1) Ha feltehető, hogy a tagállami ítélet alapján a magyar bírósági határozatban kiszabott olyan szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, amely végrehajtásának átadására nem került sor,

a) a bíróság,

b) az ügyész,

c) a nyomozó hatóság az ügyész útján, vagy

d) a bűnügyi nyilvántartó szerv a Fővárosi Főügyészség útján

a tagállami ítélet megfeleltetése iránt intézkedik.

(2) A magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésére a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatti tagállami elítélés okán, csak a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. E rendelkezés a tagállami ítélet egyéb okból történő figyelembevételének, illetve megfeleltetésének nem akadálya.

(3) Ha a tagállami ítélet alapján a magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésének van helye, a bíróság a tagállami határozat büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről és az alapügyek egyesítéséről nem rendelkezik, és

a) halmazati büntetést szab ki, ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére került sor, vagy

b) önállóan szab ki büntetést, amely során figyelemmel kell lenni a tagállami határozatban kiszabott büntetésre, illetve alkalmazott intézkedésre.

111/D. § (1) A megfeleltetés során a bíróság megállapítja a tagállami ítéletben szereplő bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését, és megvizsgálja, hogy a figyelembe vehető tagállami ítélet rendelkezései, valamint az abban kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összeegyeztethetők-e a magyar törvénnyel. Ha a tagállami ítélet rendelkezései vagy az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem összeegyeztethető a magyar törvénnyel, továbbá ha ezek jogkövetkezményei nem felelnek meg a magyar törvénynek, a bíróság a tagállami ítélet rendelkezéseit, valamint a kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a magyar törvénynek megfelelően átalakítja, illetve kiegészíti. A tagállami ítélet át nem alakított rendelkezéseit a tagállami ítéletnek megfelelően kell figyelembe venni.

(2) A tagállami ítélet rendelkezéseinek, a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés átalakítására akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet rendelkezése, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő lenne, vagy az a magyar törvényben nem ismert. A bíróság

a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a bűncselekmény vonatkozásában a Btk. által alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, valamint

b) a tagállami ítélet más rendelkezéseit

a magyar törvénynek megfelelően úgy alakítja át, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a tagállami ítélet rendelkezéseinek, valamint az abban kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek.

(3) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés, ha annak tartama rövidebb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(4) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés arra figyelemmel, hogy

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem lenne elhalasztható,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki, vagy

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye.

(5) A tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a (4) bekezdés alkalmazása esetén is a Btk. szerint alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megfeleltetni.

(6) Az (3)-(5) bekezdésben foglaltakat más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(7) A tagállami ítélet rendelkezéseinek kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami elítéléshez a magyar törvény alapján olyan kötelező jogkövetkezmény kapcsolódik, amelyről a tagállami ítélet nem rendelkezett.

(8) A tagállami ítélet átalakítása, illetve kiegészítése nem eredményezheti a tagállami ítéletben meghatározott büntetésnél, intézkedésnél súlyosabb büntetés vagy intézkedés megállapítását, illetve a büntetés vagy intézkedés hátrányosabb végrehajtását.

(9) A bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletnek a kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a figyelembevétel céljával nem érintett, illetve a büntetés vagy intézkedés végrehajtásával összefüggő rendelkezéseit, a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén alakítja át, illetve egészíti ki.

111/E. § (1) A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell alkalmazni.

(3) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként alakítja át a tagállami ítéletben kiszabott büntetést, ha a tagállami bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a tagállami ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát - a 111/D. § megfelelő alkalmazásával - a tagállami ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.

(4) A 110/B. § esetén a bíróság a tagállami ítéletet a figyelembe vehető bűncselekmény vagy bűncselekmények vonatkozásában a magyar törvény által kiszabható büntetés vagy alkalmazható intézkedés keretei között a 111/D. §, valamint az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával alakítja át, illetve egészíti ki.

(5) Ha a bíróság olyan tagállami ítélet megfeleltetését végzi, amely több korábbi tagállami ítéletet foglal magában, és az összefoglalt tagállami ítéletben szereplő egyes tagállami ítéletek megfeleltetésére már sor került, úgy ezt a tényt a bíróság a megfeleltetésről rendelkező határozatában megállapítja, a korábbi megfeleltetésről szóló határozatot azonban nem változtathatja meg, illetve helyezheti hatályon kívül.

111/F. § Ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést végrehajtották, végrehajtása folyamatban van vagy az a tagállam joga szerint nem hajtható végre, a megfeleltetés során a bíróság megállapítja a büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó, a figyelembevétel céljával összefüggő adatokat is.

111/G. § (1) A megfeleltetés alapján a bíróság határozatában megállapítja, hogy

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, vagy

b) a tagállami ítélet figyelembe vehető és megállapítja a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit.

(2) A tagállami ítélet figyelembevételét kizáró határozat ellen az ügyész, a figyelembevételt és a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit megállapító határozat ellen az elítélt, a védője és az ügyész jelenthet be fellebbezést.

(3) A bíróság a megfeleltetésről szóló jogerős határozatot megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(4) Ha a megfeleltetésre a büntetőeljárásban eljáró bíróság vagy ügyész indítványa alapján került sor, a bíróság jogerős határozatát megküldi az indítványt előterjesztő részére is.

(5) Amennyiben a megfeleltetésre a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő kezdeményezésére került sor, a bíróság a megfeleltetést soron kívül folytatja le. Ha a bíróság a döntését harminc napon belül nem hozza meg, erről, valamint a döntés várható határidejéről a bűnügyi nyilvántartó szervet tájékoztatja.

111/H. § (1) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatot hivatalból, illetve az eljáró bíróság, az ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára kiegészítheti vagy megváltoztathatja, ha

a) egy újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet olyan rendelkezésének a megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

b) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele során a tagállami ítélet olyan rendelkezésének megfeleltetése indokolt, amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,

c) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásával kapcsolatos olyan új adat vagy körülmény megfeleltetése indokolt, amely a korábbi megfeleltetés során nem állt rendelkezésre, és amelynek a megfeleltetése az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés vagy intézkedés végrehajtása tekintetében szükséges, vagy amely érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait, vagy

d) a tagállami ítéletet az ítélethozatal szerinti tagállamban megváltoztatták, és a változás az újabb büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés, illetve intézkedés végrehajtása tekintetében lényeges, vagy érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait.

(2) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítéséről vagy megváltoztatásáról hozott határozatát megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítésének vagy megváltozatásának indokoltságát a bűnügyi nyilvántartó szerv észleli, a megfeleltetés kiegészítését vagy megváltozatását az ügyész útján kezdeményezheti.

IX. Fejezet

Végrehajtási jogsegély

112. § Végrehajtási jogsegélyek

a) a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók végrehajtására,

c) a pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására, valamint

d) az elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegélyek.

46. A végrehajtás átvételének általános szabályai

113. § A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.

113/A. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély teljesítésére

a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, vagy

b) a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt esetén a Budai Központi Kerületi Bíróság

rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

113/B. § (1) A végrehajtási jogsegély, illetve az egyéb iratok bármely olyan írásban dokumentálható módon előterjeszthetőek, amely lehetővé teszi az iratok hitelességének megállapítását. Az iratok ilyen módon történő megküldése esetén az jogsegély előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság küldje meg számára a tanúsítvány eredeti példányát, illetve a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami határozat eredeti vagy hitelesített másolatát.

(3) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a bíróságnak a tagállami hatósággal történő kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

113/C. § Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, szabadságvesztés büntetés átvétele esetén a miniszterhez, amelyről a bíróság vagy más hatóság a megkereső tagállami hatóságot tájékoztatja.

46/A. Megtagadási okok

114. § (1) A bíróság megtagadja a végrehajtás átvételét, ha

a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe,

b) a magyar jog szerint a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajthatósága elévült,

c) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt tagállami ítéletnek,

d) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,

e) a terhelt mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel, vagy

f) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre közkegyelem terjed ki.

(2) A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését megtagadhatja, ha a tagállami ítéletet a terhelt távollétében hozták.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megtagadási ok nem alkalmazható, ha a tagállam jogával összhangban

a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére

ba) védőt hatalmazott meg, vagy

bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta, és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy

c) a tagállami ítélet kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

46/B. Egyeztetés

115. § (1) A végrehajtási jogsegély teljesítése, valamint az átvett végrehajtás eredményes teljesítése érdekében a bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal egyeztet, a tanúsítvány pontosítását, kiegészítését, a döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kéri, ha a 114. § (1) bekezdés b)-d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok merül fel.

(2) A bíróság indokolt esetben

a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy

b) más tagállam hatóságával is egyeztethet.

(3) A bíróság a eljárási határidőre is figyelemmel az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak teljesítésére határidőt tűzhet.

(4) A bíróság az (1)-(2) bekezdés alapján előterjesztett megkeresés teljesítéséig, legfeljebb azonban a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az eljárást felfüggesztheti.

(5) Tagállami hatóságtól a megküldeni kért iratok magyar nyelvre történő lefordítása csak akkor kérhető, ha azt e törvény lehetővé teszi.

46/C. A bíróság döntései

116. § (1) A bíróság a lefolytatott eljárás alapján dönt a tagállami ítélet megfeleltetéséről, egyben

a) a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy

b) a tagállami ítélet végrehajtási jogsegélyben megjelölt büntetésének vagy intézkedésnek a végrehajtását átveszi és meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket.

(2) A bíróság a megfeleltetésről csak az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez, illetve a végrehajtási jogsegély teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezik.

(3) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését mellőzi, ha arra korábban már oly módon került sor, hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéhez a korábbi megfeleltetés kiegészítése sem szükséges.

(4) A bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásáról minden esetben indokolt határozatot hoz.

(5) A bíróság döntéséről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról tájékoztatja a tagállami hatóságot is. A bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot a tagállami ítélet megfeleltetésének eredményéről is, különösen, ha a megfeleltetés során a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés átalakítására vagy ezzel összefüggésben a tagállami ítélet kiegészítésére került sor.

116/A. § Ha a bíróság az eljárást törvényben meghatározott okból felfüggeszti, döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot is.

46/D. Határidők

117. § (1) A bíróság a végrehajtási jogsegély tárgyában az iratok megérkezésétől számított hatvan napon belül dönt.

(2) A bíróság az eljárását felfüggesztheti akkor is, ha kibocsátó tagállami hatóság által megküldött iratok lefordítása szükséges.

(3) Ha az eljárás felfüggesztésének van helye, a felfüggesztés tartama az eljárási határidőbe nem számít bele.

117/A. § (1) A végrehajtás megtagadása ellen az ügyész jelenthet be fellebbezést. A végrehajtás elrendelése ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen, ha arra a kibocsátó tagállami hatósággal, más tagállami hatósággal történő egyeztetés miatt, vagy iratok lefordítása okán került sor.

(3) A fellebbezésben a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítélet nem támadható. A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet felülvizsgálatára vagy más rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatására csak a tagállami hatóság jogosult.

(4) A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell jelenteni, a kézbesítés útján közölt határozat elleni fellebbezés a kézbesítéstől számított három napon belül jelenthető be.

(5) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság részére.

(6) A másodfokú bíróság az iratok kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a végrehajtási jogsegély elsőfokú bírósághoz érkezésétől számított kilencven napon belül dönt. Az eljárási határidőbe a felfüggesztés tartama nem számít bele.

117/B. § Ha kivételes esetben a végrehajtás átvételével kapcsolatos jogerős döntés a 117/A. § (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság - a késedelem okainak és a jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett - a tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

46/E. Egyéb rendelkezések

118. § Ha a tagállami hatóság a tanúsítványt a végrehajtás megkezdése előtt visszavonja, a bíróság szükség esetén a végrehajtás átvétele tárgyában hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.

118/A. § A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a bíróság haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.

118/B. § A bíróság által átvett, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, illetve azok megszegése vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatására, valamint

d) a végrehajtási kegyelem gyakorlására

vonatkozó szabályokat is.

118/C. § A bíróság az eljárást megszünteti, ha megállapítja, hogy a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés nem hajtható végre.

118/D. § (1) A bíróság a kibocsátó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja

a) a végrehajtás felfüggesztéséről, a felfüggesztés indokának megjelölésével együtt,

b) a végrehajtás megszüntetéséről, a megszüntetés indokának megjelölésével együtt, valamint

c) a végrehajtás befejezéséről.

(2) A végrehajtás felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot lehetőség szerint tájékoztatni kell a felfüggesztés várható tartamáról, a végrehajtás folytatásának várható időpontjáról is.

47. A végrehajtás átadásának általános szabályai

119. § (1) Az elítélt a végrehajtási jogsegélyt érintő kezdeményezését vagy más nyilatkozatát a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor is előterjesztheti, amelyet a büntetőügyben eljáró bíróság az e törvényben foglaltak alapján jegyzőkönyvbe vesz, és azt a végrehajtási jogsegély előterjesztésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.

(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni külön eljárásban, lemondás a tárgyalásról külön eljárásban vagy tárgyalás mellőzése külön eljárásban hozott határozat alapján kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet hozatalára azért került sor a terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a tanúsítványban fel kell tüntetni

a) a terhelt távollétének tényét,

b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos körülményeket,

c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket, és

d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.

119/A. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a magyar bíróság ítéletének vagy határozatának végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.

(2) A végrehajtás átadása, illetve az átadott büntetés vagy intézkedés eredményes végrehajtása érdekében a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tagállami hatósággal egyeztethet, a tagállami hatóság kérésére kiegészítő adatokat, iratokat bocsáthat a tagállami hatóság rendelkezésre.

119/B. § (1) A végrehajtási jogsegélyt a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell előterjeszteni.

(2) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet vagy határozatot, illetve annak lényeges részét csak akkor kell lefordítani, ha azt e törvény előírja.

(3) A végrehajtási jogsegély iratai a tagállami igazságügyi hatóság számára bármely olyan írásban dokumentált módon továbbíthatók, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára az iratok hitelességének megállapítását.

(4) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztése során nem került sor, a tagállami hatóság kérelemére a tanúsítvány eredeti példányát, illetve az ítélet vagy határozat eredeti vagy hitelesített példányát is meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.

(5) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a tagállami iratok megküldésére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az iratok ilyen módon történő megküldését szabályszerűnek kell tekinteni.

(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a végrehajtás átadására irányuló jogsegély egyidejűleg csak egy tagállamba továbbítható.

119/C. § (1) A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását követően a magyar bíróság ítéletében kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a végrehajtó tagállami jogszabályok irányadóak, ideértve

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,

b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, megszegése, vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,

c) a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka átváltoztatására,

d) a végrehajtási kegyelemre vonatkozó szabályokat is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatok meghozataláról magyar bíróság csak akkor rendelkezhet, ha a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

119/D. § A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha

a) a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételét megtagadja,

b) a végrehajtó tagállam a végrehajtást annak teljesítése nélkül megszünteti,

c) a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tanúsítványt az e törvényben meghatározottak szerint visszavonta, és erről a végrehajtó tagállami hatóságot tájékoztatta.

119/E. § Az átadott büntetés vagy intézkedés alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezéséről, illetve végrehajthatóságának megszűnéséről vagy a végrehajtást érintő más körülményről haladéktalanul értesíteni kell a tagállami hatóságot.

IX/A. Fejezet

A büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély

48. A végrehajtás átvétele

120. § (1) A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

a) a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát,

b) a 8. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven,

c) az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és

d) az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a miniszter fogadja.

120/A. § (1) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha

a) a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és

b) a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.

(2) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az (1) bekezdés esetén is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel), amelyről a miniszter dönt.

(3) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha

a) az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,

b) az elítélt a tagállamban történt elítélését követően vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött vagy ide más módon visszatért,

c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak, vagy

d) az elítélt olyan nem magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnak.

(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a beilleszkedési feltétel nem vizsgálható.

48/A. A miniszter eljárása

121. § (1) A végrehajtás átvételének általános szabályait a miniszter eljárása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A miniszter - különösen a beilleszkedési feltétel, a végrehajtás átvételének feltételei és indokoltsága tárgyában - a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

(3) A miniszter részletes indokolással ellátott írásbeli véleményben tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a beilleszkedési feltétel nem áll fenn. A 120/A. § (4) bekezdés kivételével a vélemény - indokolt esetben - tartalmazza azt is, hogy a miniszter nem járul hozzá a tanúsítvány megküldéséhez. A miniszter a tagállami hatóság kérésére tájékoztatást ad a feltételes szabadságra bocsátás várható legkorábbi időpontjáról.

(4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdésre figyelemmel a tanúsítványt visszavonja, a miniszter az eljárást megszünteti.

121/A. § A beilleszkedési feltétel fennállása esetén a miniszter a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét kezdeményezheti.

121/B. § A miniszter a 120. § szerinti iratokat a bíróság részére továbbítja, ha a 120/A. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja.

48/B. A bíróság eljárása

122. § (1) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegély teljesítése során a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Ha az elítélt a végrehajtási átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezésekor külföldön van fogvatartásban a bíróság az iratok alapján dönt, egyéb esetben a bíróság ülést tart.

(3) A bíróság a döntéséről a miniszter útján tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter útján keresi meg, ha a végrehajtási jogsegély teljesítése során más tagállami hatósággal történő egyeztetés szükséges.

(4) Ha a tanúsítványban foglaltak a végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos döntéshez nem elégségesek, a bíróság az egyeztetés során a tagállami igazságügyi hatóságtól a tagállami ítélet, vagy annak lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását is kérheti. A bíróság a tagállami ítélet lényeges részeinek meghatározása tekintetében a tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.

122/A. § A bíróság a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 120/A. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) a tagállami igazságügyi hatóság a végrehajtás átvételét megelőzően 123. § (2) bekezdésére figyelemmel nem járul hozzá ahhoz, hogy az előterjesztett hozzájárulás iránti kérelem alapján az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék vagy egyéb módon vonják el a szabadságát, vagy

c) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló, vagy más, szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.

48/C. A megfeleltetés speciális szabálya

122/B. § Ha a tagállami ítélet nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletet kiegészíti, amely során a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a tagállami jog rendelkezési alapján határozza meg, ha annak időpontja megelőzi a feltételes szabadságra bocsátás magyar jogszabályok alapján meghatározható legkorábbi időpontját.

48/D. A specialitás szabálya, a tagállami hatóság tájékoztatása

123. § (1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a) az egyéb bűncselekményt érintő büntetőeljárás lefolytatásához akkor sem szükséges az elítélt hozzájárulása, ha az elítélt az átszállításhoz hozzájárult,

b) az elítélt specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.

(2) A végrehajtás átvételét a bíróság ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a 30. § (4) bekezdés alapján a büntetőeljárás lefolytatásához a hozzájárulást megadja.

123/A. § A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítése során az alábbiakról is haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot:

a) arról, hogy - a végrehajtási jogsegélyt előterjesztő tagállamban fogvatartásban lévő elítélt kivételével - a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezését követően az elítélt nem található az ország területén, ha a büntetés vagy az intézkedés erre tekintettel nem hajtható végre,

b) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,

c) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,

d) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem, közkegyelem miatt, vagy más okból befejeződött.

48/E. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás

124. § A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha

a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,

b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, és

c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

124/A. § (1) Ha az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése valószínűsíthető és az elítélt nincs fogvatartásban, az elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése tárgyában ülést tart.

(2) Az ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

124/B. § Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az őrizet és az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes idejét be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.

124/C. § (1) Ha a bíróság az 5. § (4) bekezdése esetén az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta, az európai elfogatóparancs megtagadásával egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes végrehajtási letartóztatás a (3) bekezdés szerinti ülés időpontjáig, legfeljebb azonban harminc napig tart.

(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat megküldi, a bíróság haladéktalanul ülést tart. Az ülésen a bíróság az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását fenntartja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, egyébként az ideiglenes végrehajtási letartóztatást megszünteti.

(4) Ha a bíróság vagy a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a 120. § (1) bekezdés szerinti iratok nem érkeznek meg, az elítéltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt és a (3) bekezdés alapján fenntartott ideiglenes végrehajtási letartóztatásra a 124/B. §-t megfelelően alkalmazni kell.

48/F. Az elítélt átvétele

125. § A végrehajtás átvételét követően az elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.

49. A végrehajtás átadása

126. § (1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átadható a végrehajtó tagállamba, ha

a) e tagállam tekintetében a beilleszkedési feltétel fennáll,

b) az elítélt a végrehajtás átadásához hozzájárult, és

c) alappal feltehető, hogy a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor a letöltendő büntetéséből vagy az alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap lesz hátra.

(2) A végrehajtási jogsegélynek az elítélt hozzájárulása nélkül történő továbbítására, valamint a beilleszkedési feltétel vizsgálatára a 120/A. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(3) A miniszter a beilleszkedési feltétel tekintetében az iratok továbbítását megelőzően is egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány továbbításához.

(4) Ha a végrehajtás átadása a végrehajtó tagállam hozzájárulásához kötött, és a végrehajtó tagállam a tanúsítvány továbbításához nem járul hozzá, a miniszter a végrehajtási jogsegélyt nem terjeszti elő, vagy azt visszavonja, amelyről a büntetés-végrehajtási bírót és az elítéltet tájékoztatja.

49/A. A miniszter eljárása

127. § (1) A végrehajtás átadásának általános szabályait a miniszter eljárása tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásáról a miniszter dönt.

(3) A végrehajtás átadását a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével a miniszter kezdeményezi.

(4) A megkeresésben a miniszter tájékoztatást kérhet arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra.

(5) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik a miniszter a 9. számú mellékletben megjelölt formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az iratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.

49/B. A bíróság eljárása

128. § (1) A végrehajtás átadásához szükséges tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.

(2) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró rendelkezik illetékességgel.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet, illetve annak lényeges részét akkor kell lefordítani a 119/B. § (1) bekezdésében megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek, vagy annak lényeges részeinek fordítását. Az ítélet lényeges részének meghatározása tekintetében egyeztetésnek van helye. Az ítélet vagy annak lényeges részeinek fordítása iránt a miniszter is intézkedhet.

(5) A kitöltött tanúsítványt, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb iratokkal, továbbá - amennyiben rendelkezésre áll - az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter részére küldi meg.

(6) A tanúsítvány kitöltéséhez szükséges, esetlegesen hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási bíró a minisztert keresi meg.

49/C. Az elítélt kezdeményezése, hozzájárulása

129. § (1) Az elítélt - ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni - kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtását.

(2) Az elítélt a kezdeményezését a büntetés-végrehajtási intézetben is előterjesztheti. A büntetés-végrehajtási intézet az elítélt kezdeményezését a miniszter részére továbbítja.

(3) Az elítélt a hozzájárulásáról a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(4) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet tájékoztatja

a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható.

(5) Ha a végrehajtás átadása az elítélt hozzájárulásához kötött, és a végrehajtás átadására nem az elítélt kezdeményezésére került sor, az elítélt hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatának beszerzésére az (3)-(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

49/D. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem

130. § (1) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak, és az elítélt a végrehajtó tagállam területén tartózkodik, a miniszter a végrehajtás átadására irányuló kezdeményezés előterjesztésével egyidejűleg indítványozhatja, hogy a végrehajtó tagállam rendelje el az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását, ha megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.

(2) Az indítványról a miniszter a büntetés-végrehajtási bíró véleményének beszerzését követően dönt.

(3) Ha az elítélt elfogására európai elfogatóparancs alapján került sor és az európai elfogatóparancsot végrehajtó tagállam a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére tekintettel az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását tervezi, a miniszter az (1) bekezdés szerinti indítványt indokolt esetben haladéktalanul előterjeszti, ha a végrehajtó tagállam az európai elfogatóparancsot nem tekinti az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránt előterjesztett indítványnak.

49/E. A tanúsítvány visszavonása

130/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítványt - indokolással - visszavonhatja. A tanúsítvány visszavonása esetén a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.

(2) Ha

a) a büntetés vagy intézkedés végrehajtása még nem kezdődött meg, és

b) a 127. § (3) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam általi meghatározására tekintettel nem érhető el,

a miniszter megtagadja a végrehajtás átadását, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a büntetés-végrehajtási bírót. A büntetés-végrehajtási bíró a miniszteri tájékoztatást követő tíz napon belül visszavonja a tanúsítványt, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek. A miniszter a tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.

49/F. Egyéb rendelkezések

130/B. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtás átadása esetén az elítéltet a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a végrehajtás átvételéről szóló tagállami határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell átadni a végrehajtó tagállam hatóságának.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz napon belül kerül sor.

(3) Az elítélt személy átszállítását a NEBEK - szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával - a rendőrség közreműködésével végzi.

130/C. § A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásához szükséges tanúsítványban fel kell tüntetni az alábbiakat is:

a) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztését, vagy ha tanúsítvány megküldését megelőzően ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztésére került sor,

b) ha a tanúsítvány alapját képező büntetőeljárásban a terhelttel összefüggésben, akár büntetőeljárás lefolytatása, vagy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett olyan európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, amelyet az a tagállam hajtott végre, ahova a tanúsítvány továbbítani kell,

c) a büntetés vagy intézkedés már letöltött tartamára vonatkozó és kitöltésének várható időpontjával kapcsolatos adatokat, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó adatokat, és azt, hogy a bíróság tájékoztatást kér a feltételes szabadságra bocsátás tényleges időpontjáról, tartamáról,

d) tájékoztatást kell nyújtatni az elítélt személynek a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos álláspontjáról.

131. § (1) A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.

IX/B. Fejezet

A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély

50. Értelmező rendelkezések

132. § (1) E törvény alkalmazásában

1. alternatív szankció: a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő, kötelezettséget vagy tilalmat előíró, önállóan kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés,

2. próbaidő alatti magatartási szabály: a felfüggesztett büntetéssel, vagy más felfüggesztett szabadságelvonással járó intézkedéssel, a próbára bocsátással vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban megállapított magatartási szabály.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami ítéleten alapuló, az arra jogosult tagállami hatóság olyan határozatát is érteni kell, amely feltételes szabadságra bocsátást biztosít, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályokat tartalmaz.

50/A. A végrehajtás átvétele

133. § (1) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére az alábbi kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:

a) a terhelt számára előírt lakóhely- vagy munkahelyváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség,

b) meghatározott helyeket vagy meghatározott területeket érintő látogatási tilalom,

c) tagállam területének elhagyására vonatkozó korlátozás,

d) a terhelt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy ezek végrehajtási módját előíró utasítás,

e) meghatározott időpontokban történő jelentkezési kötelezettség,

f) meghatározott személyekkel történő kapcsolattartás, érintkezés tilalma,

g) a bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált tárgyakkal való érintkezés tilalma,

h) a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség, illetve az ilyen jóvátétel teljesítése igazolásának kötelezettsége,

i) közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség,

j) a pártfogó felügyelővel vagy más hasonló feladatot ellátó szociális szolgálat képviselőjével való együttműködési kötelezettség,

k) gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség.

(2) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha

a) az elítélt lakóhelye, tartózkodási helye Magyarországon van, vagy az elítélt Magyarországhoz kötődő családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolata a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálná, és az elítélt Magyarországra visszatért, vissza kíván térni, vagy itt kíván tartózkodni,

b) az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály tartama eléri a hat hónapot, és

c) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi

ca) tagállami ítéletet, és

cb) a 10. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

50/B. A megfeleltetés speciális szabályai

134. § (1) A végrehajtás átvételének önmagában nem akadálya, ha a tagállami ítélet a 133. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő kötelezettséget vagy tilalmat is meghatároz, de az ilyen kötelezettség vagy tilalom végrehajtása csak akkor vehető át, ha az megfeleltethető.

(2) Ha a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítéletben a 133. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség vagy tilalom olyan alternatív szankcióként került alkalmazására, amely a magyar jogszabályoknak nem feleltethető meg, a bíróság a tagállami ítéletet próbára bocsátásként, és annak próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt, az alternatív szankcióval egyező magatartási szabályként felelteti meg.

(3) A (2) bekezdés esetén, ha a terhelt a magatartási szabályokat megszegi, a magyar jogszabályok szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, a bíróság a magatartási szabályok megszegéséről, továbbá az alternatív szankciót alappal feltehetően érintő egyéb körülményekről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(4) A bíróság a (2) bekezdés esetén a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntését megelőzően tájékoztatja tagállami hatóságot a tagállami határozat megfeleltetéséről és a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) A 133. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság megteszi a törvényben meghatározott külföldre utazási tilalommal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is.

50/C. A bíróság eljárása

135. § Ha az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

135/A. § Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély teljesítése során a 117-117/B. § rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az elsőfokú bíróság a döntését a tanúsítvány megérkezésétől számított harminc napon belül, a másodfokú bíróság a döntését legkésőbb a tanúsítvány megérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg.

135/B. § A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály megsértése esetén a magyar jog szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók.

135/C. § A bíróság a végrehajtás átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 133. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy

b) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet Magyarországon a magyar jognak megfelelő átalakítás ellenére sem lehet végrehajtani.

135/D. § (1) A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha

a) a végrehajtás megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem rendelkezik,

b) a végrehajtás során a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály módosítására került sor,

c) a végrehajtás átvételét követően a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértése miatt vagy más okból a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés elrendelésére vagy más hasonló jogkövetkezmény alkalmazására került sor.

(2) A bíróság a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály megsértéséről a 11. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

135/E. § A végrehajtást a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

b) a kibocsátó tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, a végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri, és az újabb büntetőeljárás a magyar jogszabályok alapján is a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő megszegésének tekinthető vagy annak megszüntetését indokolná.

51. A végrehajtás átadása

136. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

ai) az elítélt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson, részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást adja meg;

aj) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;

ak) az elítélt a végrehajtó tagállam területét ne hagyja el;

al) az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat ne használjon,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók végrehajtása átadható az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamnak, ha az elítélt e tagállamba visszatért, oda vissza kíván térni vagy ott kíván tartózkodni.

(2) A végrehajtás az elítélt kezdeményezésére - ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja - az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő tagállamba is továbbítható, ha ahhoz a tagállami hatóság hozzájárult.

(3) A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása akkor adható át, ha annak tartama a hat hónapot eléri vagy meghaladja.

(4) Különösen indokolt esetben, a végrehajtó tagállammal történt előzetes egyeztetés alapján a hat hónapot el nem érő próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása is átadható.

(5) Az elítélt kezdeményezését, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba vagy ott kíván tartózkodni, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

136/A. § (1) A bíróság a végrehajtás átadását a 133. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(2) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti a terhelt előzetes letartóztatására, kitöltött szabadságvesztés büntetésére vagy szabadságelvonással járó intézkedésére vonatkozó adatokat, valamint a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegése esetén alkalmazható szabadságelvonásra vonatkozó adatokat is.

136/B. § (1) A bíróság a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi, ha

a) a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtása még nem kezdődött meg,

b) a tagállami hatóság

ba) a magyar bíróság határozatát a nemzeti jogának megfelelően átalakította, vagy

bb) a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók, és

c) a bíróság a tagállam tájékoztatására tekintettel a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek.

(2) A bíróság a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja, ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatta

b) a tagállami hatóság a végrehajtást megszüntette, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem volt található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

c) a végrehajtás átvétele során a tagállami hatóság a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt a büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását, illetve jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabását megtagadta.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció megszegésével kapcsolatos határozatáról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(4) Ha az elítélt ellen új büntetőeljárás indul, a bíróság megkeresheti a tagállami hatóságot a végrehajtás visszaadása céljából. Ha a tagállami hatóság a végrehajtást visszaadja, a bíróság a továbbiakban a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja.

(5) Ha az elítélt ellen olyan új büntetőeljárás indult, amelyre figyelemmel a próbaidő megszüntetése indokolt, a bíróság a végrehajtás visszavételét kezdeményezi.

(6) Ha a bíróság a végrehajtást visszavette, akkor a próbaidő alatti magatartási szabályok alapjául szolgáló pártfogó felügyeletnek vagy az alternatív szankciónak a magyar bíróság határozatában megállapított tartamába a tagállami végrehajtás teljes tartamát be kell számítani.

IX/C. Fejezet

Pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására irányuló jogsegély

52. Értelmező rendelkezések

137. § (1) E fejezet alkalmazásában

1. tagállami pénzbüntetés: a tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt

a) kiszabott pénzösszeg,

b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,

c) indult eljárásban a bűncselekmény elkövetése miatt bűnösséget megállapító vagy azon alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség,

d) a sértett vagy a közjavára fizetendő jóvátétel,

2. pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat: az arra jogosult tagállami hatóság tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító jogerős határozata.

(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító tagállami határozatot is érteni kell.

52/A. A végrehajtás átvétele

138. § (1) A hetven eurót meghaladó összegű tagállami pénzbüntetés végrehajtása átvehető, ha a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel, a terhelt, vagy a jogi személy Magyarországon vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, és a tagállami hatóság megküldi

a) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot, valamint

b) a 13. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

(2) A tagállami pénzbüntetés összegét a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege alapján kell meghatározni.

52/B. A megfeleltetés speciális szabályai

139. § (1) A megfeleltetés során a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami ítélet jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegének megfelelő alapulvételével kell eljárni.

(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami ítélet megfeleltetése során

a) a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek száma csak a b) pontban meghatározott esetben haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható mértéket,

b) amennyiben a tagállami hatóság a tanúsítványban a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére kiszabható szabadságvesztés időtartama felső határának meghatározásával egyidejűleg megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatáshoz hozzájárul, a bíróság a pénzbüntetés napi tételének számát - akár a Btk. alapján megállapítható mértéket meghaladóan - ezen időtartamnak megfelelően határozza meg, míg a pénzbüntetés egynapi tételének megfelelő összeget a tagállami pénzbüntetés összege és a meghatározott napi tétel számának hányadosaként határozza meg, amely a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(3) A jogi személlyel szemben alkalmazott tagállami pénzbüntetés esetén a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

52/C. A bíróság eljárása

140. § (1) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(2) Ha a bíróság illetékessége az (1) bekezdésre is figyelemmel a 113/A. § a) pontja alapján nem állapítható meg - a 113/A. § b) pontjában meghatározott illetékességi okot megelőzően - a végrehajtási jogsegély teljesítésére a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(3) Ha a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére, illetve

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a), illetve a b) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

140/A. § (1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok a terhelt távollétében hozott tagállami ítélet esetén akkor sem alkalmazható, ha az érintett személy a kitűzött tárgyaláson való személyes részvétel lehetőségének ismeretében kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatásra vonatkozó jogáról és jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.

(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(4) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembevétel szabályait a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

(6) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.

140/B. § (1) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja a megkeresésben megjelölt összeg egésze megfizetésének tényét, vagy a megadott határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. Ha a tagállami hatóság azt igazolja vissza, hogy a megjelölt összeg megfizetése nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(2) A tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a végrehajtás átvételét követően is indokolás nélkül bármikor visszavonhatja, amely alapján a bíróság a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.

140/C. § (1) A tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén a pénzbüntetés előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.

(2) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a végrehajtás átvételét elrendelő határozatában jogszabályban meghatározott módon rendelkezik ennek végrehajtása iránt.

(3) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság a végrehajtásról a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint rendelkezik.

(4) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

140/D. § (1) A tagállami pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam a tanúsítványban hozzájárult. A tagállami pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.

(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a közjavára rendelt jóvátételt, a bíróság - az akadály indokának megjelölésével - tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges és a végrehajtást megszünteti.

(3) E fejezet alapján a terhelt által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar állam tulajdonába kerül.

52/D. A végrehajtás átadása

141. § (1) A pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a jogerős elítélés alapján bűnügyi költség megfizetésére kötelezés, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása átadható a terhelt lakóhelye, tartózkodási helye, a jogi személy székhelye vagy telephelye szerinti tagállamnak, vagy annak a tagállamnak ahol a terhelt vagy a jogi személy vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ha annak összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon átszámítva meghaladja a hetven eurót.

(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 138. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) Ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtási jogsegély teljesítése iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg.

(4) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban feltünteti az alábbiakat is:

a) ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a jóvátétel részbeni teljesítésére már sor került,

b) ha a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a büntetés átváltoztatásához hozzájárul, az átváltoztatás esetén alkalmazható szabadságvesztés maximális tartamával együtt.

(5) A tanúsítvány a végrehajtás átvételét követően is bármikor visszavonható.

IX/D. Fejezet

Elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély

53. Értelmező rendelkezések

142. § (1) E fejezet alkalmazásában vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat: a tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban hozott, azon dolog vagy vagyon végleges tulajdonvesztését elrendelő tagállami bírósági határozat,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ideértve azt a sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult, amelyet a bűncselekmény befejezését követően a bűncselekmény tárgyának elszállítása céljából használtak, vagy amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,

b) amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy amely ezek helyébe lépett, továbbá amelyre a bűncselekményt elkövették, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amely az adott, illetve ígért vagyoni előny tárgya volt,

c) amelyre kiterjesztett vagyonelkobzás rendelhető el.

(2) E fejezet alkalmazásában a tagállami ítélet alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot is érteni kell.

54. A végrehajtás átvétele

143. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha

a) alappal feltehető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett vagyon vagy dolog, az érintett természetes vagy jogi személy vagyona, illetve jövedelme, vagy az érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye Magyarországon van, és

b) a tagállami hatóság megküldi

ba) a tagállami ítéletet vagy annak másolatát, és

bb) a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.

54/A. A megfeleltetés speciális szabályai

144. § (1) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(3) A pénzösszeget a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

54/B. A bíróság eljárása

145. § (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.

(2) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a vagyonelkobzással érintett személy lakóhelyét és tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar bíróság vagy ügyész a 93-100. § alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételére a 93-100. § szerint eljárt bíróság vagy ügyészség székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Ha a vagyonelkobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély

a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére,

b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére

c) tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére

irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély teljesítésére az a)-c) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

145/A. § (1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha

a) a 143. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az elkobzás elrendelésére a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alapján nincs lehetőség,

c) a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése vagy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése alapján nincs lehetőség, vagy

d) kiterjesztett vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély esetén a Btk. 74/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiterjesztett vagyonelkobzás elrendelésének nem lenne helye.

(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg

a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe,

b) abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy

c) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. § (4) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján az elkobzásnak vagy a vagyonelkobzásnak, illetve a Be. 569. § szerinti különleges eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.

(4) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a 114. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit azzal alkalmazza, hogy a terhelt alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett más személyt is érteni kell.

(5) A bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal abban az esetben is egyeztetés folytat, ha az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott megtagadási ok merül fel.

(6) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a végrehajtás biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a 93-100. § szerinti megkeresés nem érkezett.

145/B. § A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtása a törvényszéki végrehajtó feladata.

145/C. § (1) A bíróság a végrehajtás átvétele esetén a határozatában rendelkezik arról, ha a vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a 144. § (3) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti,

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.

(2) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, vagy

b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz rendelkezést, és e természetes vagy jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához,

a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát, elkövetési helyét és a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

145/D. § (1) A bíróság az eljárást, illetve a végrehajtást felfüggeszti, ha

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget,

b) Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót részben vagy egészben már végrehajtották, vagy

d) megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) A bíróságnak a felfüggesztés tartama alatt is megfelelő módon biztosítania kell, hogy a vagyonelkobzással érintett vagyon, illetve az elkobzással érintett dolog rendelkezésre álljon.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a felfüggesztésről történt tájékoztatást követően harminc napon belül nem válaszolt,

b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a tagállami hatóság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához a tájékoztatásában megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését

a) elrendeli, illetve folytatja, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog, illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásáról akként rendelkezik, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - intézkedéséről értesíti a tagállami hatóságot. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztését követően a bíróság a (3)-(6) bekezdés alapján tett intézkedésről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

54/C. A végrehajtás átadása

146. § (1) A Btk. 72. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy a Btk. 72. § (2) bekezdése alapján elrendelt elkobzásának, a Btk. 74. §-a alapján elrendelt vagyonelkobzásnak, a Btk. 74/A. §-a alapján elrendelt kiterjesztett vagyonelkobzásnak, vagy a Btk. 75. §-a alapján pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásnak a végrehajtása átadható annak a tagállamnak, amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy a területén a vagyonelkobzással vagy elkobzással érintett vagyontárgy, illetve dolog, a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyona, jövedelme, vagy a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye található.

(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 143. § b) pontjában meghatározott iratok végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.

(3) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha megalapozottan feltételezhető, hogy

a) az elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található,

b) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé,

c) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található, vagy

d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és egy további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(4) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványban indokolt esetben megjelöli,

a) a tanúsítvány i) pont 1.1. alpontjában, hogy a vagyonelkobzás végrehajtása pénzösszegre irányul, ha a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás meghatározott értékre, vagy a Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve lett elrendelve,

b) hogy a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldte meg, ennek okával és körülményeivel együtt,

c) ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély előterjesztését megelőzően az azzal érintett dolog vagy vagyon biztosítása érdekében a VI. Fejezet alapján bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozat kibocsátására került sor,

d) hogy a vagyonelkobzás esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam egy meghatározott vagyontárgyra elrendelt vagyonelkobzás eredménytelen végrehajtása esetén a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is végrehajthassa,

e) ha a pénzösszegben, meghatározott értékű vagyonban vagy vagyonrészben meghatározott vagyonelkobzás esetén a bíróság hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam a vagyonelkobzást egyes vagyontárgyak elvonásával hajtsa végre.

(5) Elkobzás végrehajtásának átadására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdés d) és e) pontja nem alkalmazható.

(6) A bíróság a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítvány l) pont 1. alpontjában megjelöli, hogy az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásának eredménytelensége esetén alternatív intézkedés nem alkalmazható.

X. Fejezet

Átmenő átszállítás

146/A. § (1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállamba történő átszállítása esetén, a fogvatartott személy Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső tagállam kérelmére, a megkereső tagállam kérelmének kézhezvételétől számított hét napon belül a miniszter dönt.

(3) A miniszter az átmenő átszállítást akkor engedélyezheti, ha tájékoztatást kapott

a) a fogvatartott személy személyi adatairól, ideértve az állampolgárságát is,

b) az átmenő átszállítás alapját képező jogsegélyről,

c) a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekmény jogi minősítéséről és a történeti tényállásról, és

d) arról, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítését a végrehajtó állam engedélyezte.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tájékoztatás

a) az európai elfogatóparancs,

b) az európai nyomozási határozat, vagy

c) a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló tanúsítvány

megküldésével is teljesíthető.

146/B. § (1) A miniszter tájékoztatja a megkereső tagállamot, ha a fogvatartott személlyel szemben Magyarországon elfogatóparancs kibocsátására került sor.

(2) A miniszter az elfogatóparancsot kibocsátó bírósággal, ügyésszel vagy nyomozó hatósággal történt egyeztetés alapján garanciát vállalhat arra, hogy az elfogatóparancs végrehajtására nem kerül sor.

(3) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy - a megkereső tagállam engedélye nélkül - Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.

(4) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem szükséges. A (3) bekezdés rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni.

(5) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével és a megkereső tagállam hatóságaival együttműködve gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.

(6) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha

a) az átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt Magyarország területén meg kell szakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges, vagy

b) a légi úton történő átmenő átszállítás esetén Magyarország területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor.

(7) Az érintett személy őrizetbe vételéről a NEBEK a megkereső tagállamot haladéktalanul tájékoztatja. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Ha az őrizet tartama alatt az érintett személy továbbszállítása nem biztosítható, a továbbiakban a megkereső tagállammal együttműködve, erre irányuló jogsegély alapján kell gondoskodni az érintett személy fogvatartásáról. Ha a megkereső tagállam az őrizet tartama alatt jogsegélykérelmet nem terjeszt elő, a fogvatartott személyt szabadon kell bocsátani.

(8) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget a megkereső tagállam viseli, ha a megkereső tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban ettől eltérő viszonossági elv nem érvényesül. A költségek megkereső tagállam általi megtérítése érdekében a miniszter intézkedik.

146/C. § (1) A miniszter, a bíróság vagy az ügyész által előterjesztett, e törvényben meghatározott jogsegély teljesítése érdekében, Magyarországon vagy valamely tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.

(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése engedélyezésének kezdeményezése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.

(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.

(4) Ha a megkeresett tagállam az átmenő átszállítást megtagadja, intézkedni kell, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor.

(5) Ha a megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy az érintett személy a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása vagy kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett a tagállamban szabadságától megfosztható, a kérelmet vissza kell vonni, és intézkedni kell, hogy a jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor. Nem szükséges a kérelem visszavonása, ha a megkeresett tagállam garanciát nyújt arra, hogy a fogvatartott személy személyi szabadságának elvonására a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt nem kerül sor.

(6) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett tagállamban megszakítják, az érintett személy fogvatartásáról a miniszter - szükség esetén a NEBEK közreműködésével - haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A tagállam kérésének megfelelően az érintett személy fogvatartásának fenntartása érdekében jogsegélyt kell előterjeszteni.

(7) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén valamely tagállam területén előre nem tervezett leszállásra kerül sor, a miniszter - szükség esetén a NEBEK közreműködésével - haladéktalanul megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelmet a leszállással érintett tagállamnak. Ha e megkeresés alapján a fogvatartott személy továbbszállítása akadályba ütközik, az érintett személy fogvatartásával összefüggésben a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) Az átmenő átszállítással összefüggésben keletkezett költséget a megkeresett tagállam kérelmére Magyarország megtéríti, ha a megkeresett tagállam és Magyarország között ezzel ellentétes viszonossági elv nem érvényesül. Az átmenő átszállítással összefüggésben Magyarország által megtérített költségről az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályainak megfelelően kell rendelkezni.

146/D. § A miniszter az átmenő átszállításra irányuló kérelmet a NEBEK tájékoztatása szerinti tagállamba vagy tagállamokba a 146/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról történő tájékoztatással, európai elfogatóparancs esetén az európai elfogatóparancsról történő tájékoztatással, jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele érdekében a tanúsítvány megküldésével terjeszti elő.

XI. Fejezet

Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély

55. Értelmező rendelkezések

147. § E fejezet alkalmazásában

1. veszélyeztetett személy: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,

2. veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat írt elő,

3. harmadik tagállam: az európai védelmi határozatot előterjesztő és az azt végrehajtó, Magyarországtól eltérő azon tagállam, amelybe a veszélyeztető személyt érintő, az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot, vagy a IX/B. Fejezet szerinti próbaidő alatti magatartási szabályt vagy alternatív szankciót megállapító tagállami határozatot, azok végrehajtása végett továbbították,

4. európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozat: minden olyan, a tagállamban folytatott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése miatt, az arra jogosult tagállami hatóság által kibocsátott határozat vagy tagállami ítélet, amely az alábbi kötelezettségek vagy tilalmak közül legalább egyet tartalmaz:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helyiségekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy a veszélyeztetett személlyel bármely formában érintkezzen, vagy a veszélyeztetett személlyel való érintkezéssel - ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is - kapcsolatban előírt kötelezettség,

c) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságra megközelítse a veszélyeztetett személyt, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

5. európai védelmi határozat: az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom érvényesülése érdekében, a veszélyeztetett személy védelmének végrehajtására irányuló jogsegély.

55/A. Az európai védelmi határozat fogadása

148. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtása elrendelhető, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a veszélyeztetett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni, és a tagállami hatóság megküldte

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot, valamint

b) a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kiállított, magyar nyelvű európai védelmi határozatot.

(2) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(3) Ha a veszélyeztetett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, az európai védelmi határozat végrehajtására a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

(4) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély teljesítésének 113-118/C. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

55/B. Veszélyeztetett személy kezdeményezése

149. § (1) A veszélyeztetett személy Magyarországon is előterjesztheti arra irányuló kérelmét, hogy a tagállami hatóság európai védelmi határozatot bocsásson ki, és annak végrehajtása végett jogsegélyt terjesszen elő.

(2) A veszélyeztetett személy (1) bekezdés szerinti kezdeményezését írásban terjesztheti elő, vagy azt a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, ügyész vagy rendőrkapitányság jegyzőkönyvbe foglalja. A kezdeményezést a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul továbbítja az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult tagállami hatósághoz.

55/C. Megtagadási okok

150. § A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat végrehajtását megtagadhatja, ha

a) a 148. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló büntetőeljárás vagy tagállami ítélet tekintetében - a 109. § (3) bekezdésre tekintettel - a 109. § (2) bekezdésben meghatározott figyelembevételt kizáró ok áll fenn,

c) az európai védelmi határozat tekintetében a 114. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontjában meghatározott megtagadási ok áll fenn,

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült.

55/D. A bíróság döntése

151. § (1) A bíróság az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul, legfeljebb a megérkezéstől számított harminc napon belül - figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a veszélyeztetett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a veszélyeztetett személyt érintő kockázat mértékét -

a) az európai védelmi határozat végrehajtását elrendeli, és megteszi a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, vagy

b) az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítését megtagadja.

(2) Az európai védelmi határozat megtagadásáról a bíróság értesíti a veszélyeztetett személyt is, amely során a veszélyeztetett személyt tájékoztatja, ha a magyar jogszabályok alapján az európai védelmi határozatban meghatározottak Magyarországon más törvényes úton érvényesíthetők.

(3) A bíróság a végrehajtás elrendelése esetén a határozatában megjelöli

a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot és az abban elrendelt eljárásjogi intézkedést vagy kiszabott büntetést, illetve alkalmazott intézkedést,

b) a veszélyeztető személyt érintő, az európai végrehajtási határozatban meghatározott kötelezettségeket, illetve tilalmakat és azok időtartamát, a kezdő és befejező időpont feltüntetésével,

c) az e törvény alapján alkalmazható jogkövetkezményeket, ha a veszélyeztető személy a b) pontban meghatározott kötelezettséget, illetve tilalmat megsérti.

(4) A bíróság a kötelezettség, illetve tilalom időtartamát

a) eljárásjogi intézkedés esetén a tagállami határozatban meghatározott időtartam,

b) büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása esetén a tagállami ítélet megfeleltetése alapján megállapított időtartam

szerint határozza meg.

(5) A bíróság indokolt esetben kezdeményezheti a veszélyeztetett személy Be. 98. § szerinti védelmét.

(6) A veszélyeztetett személy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, kivéve azokra az adatokra nézve, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

151/A. § (1) Ha az európai védelmi határozat tagállami ítéleten alapul, a bíróság a tagállami ítéletet az európai védelmi határozat végrehajtásához szükséges mértékben megfelelteti, és a 151. § alkalmazása során a tagállami ítéletnek a veszélyeztető személyt érintő kötelezettség, tilalom megfeleltetett rendelkezései szerint intézkedik.

(2) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során az 134. §-ban meghatározott speciális megfeleltetési szabályokat is megfelelően alkalmazza.

(3) A tagállami ítélet megfeleltetése önmagában nem eredményezi a tagállami ítéletben meghatározott alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételét.

151/B. § Ha a kibocsátó tagállam az európai védelmi határozatban foglalt, a veszélyeztető személyt érintő eljárásjogi intézkedés, alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállamnak átadta, a bíróság a kibocsátó tagállam részére továbbított határozatait, tájékoztatásait egyidejűleg e harmadik tagállam részére is kézbesíti.

55/E. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

152. § (1) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát megküldi a veszélyeztetett személy tényleges vagy várható magyarországi lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát azzal küldi meg a veszélyeztetett személy részére, hogy ha a veszélyeztetett személy tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsérti, arról haladéktalanul tájékoztassa az (1) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságot.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság a veszélyeztetett személy bejelentése alapján vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette, haladéktalanul tájékoztatja az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot.

153. § (1) A végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén

a) a tetten ért veszélyeztető személy őrizetbe vehető, ha a magatartása szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt valósít meg,

b) büntetőeljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása bűncselekményt valósít meg,

c) szabálysértési eljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása szabálysértést valósít meg,

d) a rendőrségről szóló törvény alapján rendőri intézkedés alkalmazható.

(2) A kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot tájékoztatni kell.

(3) A bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.

(4) Ha az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy harmadik tagállam átvette, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó harmadik tagállam részére kell teljesíteni.

55/F. Az európai védelmi határozat módosítása

154. § (1) Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja és erről a bíróságot tájékoztatja, a bíróság a 148-153. § megfelelő alkalmazásával

a) a végrehajtást elrendelő határozatát módosítja, illetve kiegészíti, szükség esetén annak egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, vagy

b) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadja.

(2) Ha a veszélyeztetett személy életkörülményeiben olyan változás következik be, amely az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség, illetve tilalom részleges vagy tartós megváltoztatását indokolja a bíróság a veszélyeztetett személy indítványára a végrehajtást elrendelő határozatát módosíthatja vagy kiegészítheti. E rendelkezés nem érintheti az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettségek, illetve tilalmak érdemét.

55/G. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

155. § (1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot,

b) a veszélyeztetett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, vagy a veszélyeztetett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

c) az előírt kötelezettség vagy tilalom időtartama letelt,

d) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadta és erre figyelemmel az európai védelmi határozat a továbbiakban nem hajtható végre,

e) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását Magyarország átvette.

(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetéséről

a) a veszélyeztető személyt és a veszélyeztetett személyt,

b) a kibocsátó tagállami hatóságot, és

c) indokolt esetben a harmadik tagállamot tájékoztatja.

55/H. Az európai védelmi határozat kibocsátása

156. § (1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a meghatározott személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová e személy jár, továbbá az e személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

ac) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személyt meghatározott távolságon belül megközelítse, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,

b) távoltartást rendelt el,

akkor a határozatában megjelölt személy védelme érdekében európai védelmi határozat bocsátható ki, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye egy másik tagállam területén van, vagy a veszélyeztetett személy egy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat a veszélyeztetett személy, a veszélyeztetett személy jogi képviselője vagy meghatalmazott nagykorú hozzátartozója írásbeli indítványa alapján bocsátható ki. Az indítvány elbírálása során figyelembe kell venni

a) a védelem szükségességének mértékét, és

b) azt a körülményt, hogy a veszélyeztetett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni.

(3) Az indítványt írásban lehet előterjeszteni, vagy azt az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

(4) Az európai védelmi határozatot a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kell bocsátani.

(5) A bíróság az európai védelmi határozatban megjelöli, ha

a) a veszélyeztetett vagy a veszélyeztető személy pártfogó ügyvéddel, illetve kirendelt védővel rendelkezik,

b) a veszélyeztetett személy számára olyan technikai eszköz áll rendelkezésre, amely az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés ellenőrzését elősegíti, vagy a veszélyeztető személy számára a mozgását nyomon követő technikai eszköz viselése kötelező, vagy

c) az V. Fejezet vagy a IX. Fejezet szerint az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés végrehajtása egy harmadik tagállam részére továbbításra került.

(6) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság a 148. § (1) bekezdésében meghatározott iratoknak a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy tervezett lakó vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba történő megküldésével kezdeményezi.

157. § (1) Az európai védelmi határozat kibocsátására

a) feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró,

b) az a) pont kivételével a 156. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti pártfogó felügyelet esetén az alapügyben első fokon eljárt bíróság, vagy ha a pártfogó felügyelettel összefüggésben a büntetés-végrehajtási bíró eljárására került sor, a büntetés-végrehajtási bíró,

c) távoltartás esetén a távoltartást elrendelő bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

(2) A (1) bekezdés alapján eljáró büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az európai védelmi határozat kibocsátására irányuló indítvány az alábbi hatóságoknál is előterjeszthető:

a) annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelynek területén a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye van, vagy amelynek területén a veszélyeztetett személy lakni vagy tartózkodni kíván, illetve

b) távoltartás esetén az ügyben eljáró ügyésznél vagy nyomozó hatóságnál.

158. § Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély előterjesztése során a végrehajtás átadására irányuló jogsegély teljesítésének 119-119/E. §-ban meghatározott általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.

159. § (1) A 156-158. § megfelelő alkalmazásával az ügyész európai védelmi határozatot bocsáthat ki a veszélyeztetett személy védelme érdekében, ha a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a 156. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg.

(2) Az ügyész által kibocsátott európai védelmi határozat tekintetében az ügyész eljárására az e fejezet bíróságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

160. § (1) A veszélyeztetett személyt tájékoztatni kell arról, hogy a 156. § és a 159. § alapján az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult szervnél európai védelmi határozat kibocsátását indítványozhatja.

(2) A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú veszélyeztetett személy esetében a indítványt a törvényes képviselő, az eseti gyám vagy az eseti gondnok nyújthatja be.

(3) A veszélyeztetett személy indítványa alapján a bíróság a 151. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével, legkésőbb az indítvány megérkezéstől számított harminc napon belül dönt

a) az európai védelmi határozat kibocsátásáról, vagy

b) az indítvány elutasításáról.

(4) Ha a veszélyeztetett személy az indítványát a 157. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tagállamban terjesztette elő, a kezdeményezés tárgyában a bíróság annak a magyar bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül dönt.

(5) Az európai védelmi határozat kibocsátása és az indítvány elutasítása ellen jogorvoslatnak nincs helye.

55/I. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

161. § Ha a magyar jogszabályok alapján a bíróság az európai védelmi határozat alapjául szolgáló határozatot módosítja, vagy olyan más határozatot hoz, amely az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettség vagy tilalom végrehajtását érinti, a bíróság az európai védelmi határozatot ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

162. § (1) Az európai védelmi határozatot vissza kell vonni, ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam átveszi.

(2) Ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását harmadik tagállam átveszi

a) a távoltartás végrehajtására a továbbiakban - ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is - a 87-92. § alkalmazandó,

b) a próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtására - ideértve a magatartási szabályok megsértését is - a 132-135/E. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben a távoltartást, vagy a próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt kötelezettséget, illetve tilalmat érintő határozatot hozott és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság indokolt esetben az európai védelmi határozatot módosítja vagy visszavonja.

55/J. Az európai védelmi határozat megsértése

163. § (1) Ha az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam hatósága a bíróságot arról tájékoztatja, hogy a veszélyeztető személy az előírt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette a végrehajtó tagállam által tett intézkedések figyelembevételével, a 162. § (2) bekezdésének kivételével, a bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló távoltartásról, büntetésről vagy intézkedésről, és indokolt esetben az európai védelmi határozatot visszavonja vagy módosítja.

(2) A 162. § (2) bekezdése esetén a bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a távoltartást vagy próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállamot tájékoztatja, ha erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam nem intézkedett.

(3) A bíróság - szükség esetén a végrehajtó tagállammal történt egyeztetést követően - az (1)-(2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha az európai védelmi határozat megsértéséről a veszélyeztetett személytől vagy más forrásból értesül.”

77. § Az EUtv. 179. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„24. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

78. § (1) Az EUtv.

a) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „bűncselekmény, vagy” szövegrész helyébe a „bűncselekmény,” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „területére.” szövegrész helyébe a „területére, vagy” szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,

d) 23. § (5) bekezdésében az „átvételéről” szövegrész helyébe az „átadásáról és átvételéről” szöveg,

e) 93. § (3) bekezdésében a „súlyát” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyát” szöveg,

f) 99. § (1) bekezdésében az „elveivel” szövegrész helyébe az „alapelveivel” szöveg,

g) 106. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg

lép.

(2) Az EUtv.

a) 1. számú melléklet felvezető szövegében az „50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)-(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „41. § (2) bekezdés a) pontja, 71/A. § (3) bekezdése, 71/B. § (4) bekezdése és 145/A. § (2) bekezdés a) pontja” szöveg,

b) 1. számú melléklet 3. sor C oszlopában a „316. §” szövegrész helyébe a „316. §, 316/A. §” szöveg,

c) 1. számú melléklet 5. sor C oszlopában a „318. §” szövegrész helyébe a „318. §, 318/A. §, 331. § (2) bekezdés” szöveg,

d) 1. számú melléklet 8. sor C oszlopában a „353. § (3) bekezdés d) pont” szövegrész helyébe a „353. § (3) bekezdés d) pont, (5) és (6) bekezdés” szöveg,

e) 1. számú melléklet 21. sor C oszlopában a „184. §” szövegrész helyébe a „184. § a (4) bekezdés a) pont kivételével és a 184/A. § az (5) bekezdés kivételével” szöveg,

f) 1. számú melléklet 25. sor C oszlopában a „327. § (3) bekezdés a) pont” szövegrész helyébe a „327. § (3) bekezdés a) pont, 327. § (4) bekezdés” szöveg,

g) 1. számú melléklet 33. sor C oszlopában a „298. § a (2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe a „298. § a (2) és a (4) bekezdés kivételével” szöveg,

h) 1. számú melléklet 55. sor C oszlopában a „353. § (1)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „353. §”szöveg,

i) 1. számú melléklet 106. sor C oszlopában a „320. §” szövegrész helyébe a „320. § a (4) bekezdés kivételével” szöveg,

j) 3. számú melléklet felvezető szövegében az „50. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „71/A. § (1) bekezdése, 71/B. § (1) bekezdése, 71/C. § (2) bekezdése és 138. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg,

k) 4. számú melléklet felvezető szövegében az „51. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „71/B. § (2) bekezdése, 71/B. § (5) és (6) bekezdése” szöveg,

l) 8. számú melléklet g) pontjában az „a h) pontot már kitöltötte” szövegrész helyébe a „az f) pontot már kitöltötte” szöveg,

m) 10. számú melléklet felvezető szövegében a „137. §-a” szövegrész helyébe a „133. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja” szöveg,

n) 11. számú melléklet felvezető szövegében a „141. §-a” szövegrész helyébe a „135/D. § (2) bekezdése” szöveg,

o) 12. számú melléklet felvezető szövegében a „148. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „140/A. § (3) bekezdése” szöveg,

p) 14. számú melléklet felvezető szövegében a „156. §-a” szövegrész helyébe a „143. § b) pont bb) alpontja” szöveg,

q) 15. számú melléklet 14. sor B oszlopában a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette” szövegrész helyébe a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette, illetve korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette” szöveg

lép.

(3) Az EUtv. 1. számú melléklet 77. sor A oszlopában a „kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme” szövegrész hatályát veszti.

(4) Az EUtv. 1. számú melléklet 78. sor A oszlopa a következő „kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme” szövegrésszel egészül ki.

79. § (1) Az EUtv. a 3. számú melléklet szerinti 18. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az EUtv. a 4. számú melléklet szerinti 19. számú melléklettel egészül ki.

(3) Az EUtv. az 5. számú melléklet szerinti 20. számú melléklettel egészül ki.

22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

80. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezéseit)

„c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása, valamint”

81. § A Bv.tv. 399. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 2012. évi CLXXX. törvény szerinti átadási letartóztatás és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, valamint az Nbjt. szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása esetén a külföldi államban folytatott büntetőeljárásban védőként eljáró személy fogva tartó intézetbe történő belépését - a védőre vonatkozó szabályok szerint - engedélyezni kell.”

23. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

82. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (10) bekezdés b) pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.

24. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

83. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (1) bekezdés b) pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.

25. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

84. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (9) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

26. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

85. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés 21. pont b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.

27. Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezményéhez fűzött fenntartás visszavonása

86. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad a 2008. évi LXIII. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: Varsói Egyezmény) 9. cikk 4. bekezdése alapján tett fenntartás (a továbbiakban: Fenntartás) visszavonására.

(2) Hatályát veszti az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXIII. törvény 4. § a) pont 2. alpontjában az „A 9. Cikk 4. bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy e cikk 1. bekezdést kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.” és az „In accordance with Article 9, paragraph 4, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that Article 9, paragraph 4, shall apply only in so far as the offence is punishable by deprivation of liberty.” szövegrész.

(3) Hatályát veszti az (1) bekezdés.

28. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-2. §, a 4-37. §, az 50-56. §, az 59-74. §, a 76. §, a 78. § és a 80-85. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 86. § (2) bekezdése a Varsói Egyezmény 53. cikk 6. bekezdés második mondatában meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) A 86. § (2) bekezdése hatálybalépésének és a Fenntartás visszavonása hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(5) A 86. § (3) bekezdése a 86. § (2) bekezdése hatálybalépését követő napon lép hatályba.

88. § E törvény 2. §-a és az 5. § a)-d) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

89. § (1) E törvény 10-11. §-a, 24. §-a, 26-27. §-a, 28. § (3) bekezdése, 29-33. §-a és 52-56. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 3. §-a, 38-49. §-a, 75. §-a, 77. §-a, 79. §-a és az 1-5. számú melléklete a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 76. §-a

1. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24- i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;

2. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;

3. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;

4. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;

5. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló, 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;

6. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

7. az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„1. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)

Ezt az ENYH-t egy illetékes hatóság bocsátotta ki. A kibocsátó hatóság igazolja, hogy ennek az ENYH-nak a kibocsátása a benne megjelölt eljáráshoz szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a gyanúsított vagy a vádlott jogait is, és hogy a megjelölt nyomozási cselekmények megegyező körülmények között hasonló belföldi ügyben is elrendelhetők lennének. Kérem az alábbiakban megjelölt nyomozási cselekménynek vagy intézkedéseknek az elvégzését a nyomozás bizalmas jellegének megfelelő figyelembevételével, és azt követően az ENYH végrehajtásának eredményeként megszerzett bizonyítékok átadását.

A. SZAKASZ:
Kibocsátó állam: ...................................................................................................................................................................................
Végrehajtó állam: ..................................................................................................................................................................................
B. SZAKASZ: Sürgősség
Kérem, jelezze, ha az alábbi okokból sürgősség esete áll fenn:
□ Bizonyíték eltitkolása vagy megsemmisítése
□ Tárgyalás közelgő időpontja
□ Bármely egyéb ok
Kérjük, részletezze:
Az ENYH végrehajtására vonatkozó határidőket a 2014/41/EU irányelv rögzíti. Ugyanakkor, ha rövidebb vagy meghatározott határidőre van szükség, kérem, hogy jelölje meg az időpontot, és nevezze meg a sürgősség indokát:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
C. SZAKASZ: Az elvégzendő nyomozási cselekmény(ek)
1. Ismertesse a kért segítséget/nyomozási cselekmény(eke)t, ÉS adott esetben jelölje meg, ha a következő nyomozási cselekmények egyikéről van szó:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
□ A végrehajtó hatóságnak már birtokában lévő információ vagy bizonyíték megszerzése
□ A rendőrség vagy igazságügyi hatóság adatbázisaiban fellelhető információ megszerzése
□ Meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ gyanúsított vagy vádlott
□ sértett
□ harmadik fél
□ Adott telefonszámhoz vagy IP-címhez tartozó előfizetéssel rendelkező személyek azonosítása
□ Őrizetben lévő személy ideiglenes átszállítása a kibocsátó államba
□ Őrizetben levő személy ideiglenes átszállítása a végrehajtó államba
□ Videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ gyanúsított vagy vádlott
□ Telefonkonferencia útján történő meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ Információ a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról
□ Információ a banki és egyéb pénzügyi műveletekről
□ Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmény
□ banki és egyéb pénzügyi műveletek nyomon követése
□ ellenőrzött szállítások
□ egyéb
□ Fedett nyomozás
□ Titkos távközlési információgyűjtés
□ Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedés(ek).
D. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi európai nyomozási határozattal (ENYH)
Jelezze, ha ez az ENYH egy korábbi ENYH kiegészítése. Adott esetben adja meg a korábbi ENYH azonosításához szükséges információkat (az ENYH kibocsátásának dátuma, a hatóság, amelyhez azt továbbították és a továbbítás dátuma [amennyiben rendelkezésre áll], a kibocsátó és a végrehajtó hatóság ügyiratszáma):
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Kérem, adott esetben jelezze, ha ugyanebben az ügyben ENYH-val már megkerestek másik tagállamot is:
...............................................................................................................................................................................................................
E. SZAKASZ: Az érintett személy személyazonossága
1. Adjon meg minden ismert információt azon i. természetes vagy ii. jogi személy(ek) személyazonosságára vonatkozóan, akit vagy akiket a nyomozási cselekmény érint (ha több személyt érint, mindegyik személy esetében külön adja meg az információkat):
(i) Természetes személy(ek) esetében
Név: .......................................................................................................................................................................................................
Utónév (utónevek): ................................................................................................................................................................................
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen): .........................................................................................................................................................
Felvett nevek (ha van ilyen): .................................................................................................................................................................
Nem: ......................................................................................................................................................................................................
Állampolgárság: ....................................................................................................................................................................................
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám: .....................................................................................................
A személyazonosító okmány(ok) (személyazonossági igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll:
................................................................................................................................................................................................................
Születési idő: .........................................................................................................................................................................................
Születési hely: .......................................................................................................................................................................................
Lakóhely és/vagy ismert lakcím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert lakcím:
...............................................................................................................................................................................................................
A személy által értett nyelv(ek):
...............................................................................................................................................................................................................
(ii) A személy által értett nyelv(ek):
Megnevezés: .........................................................................................................................................................................................
A jogi személy formája: ........................................................................................................................................................................
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
...............................................................................................................................................................................................................
A jogi személy nyilvántartott székhelye: ...............................................................................................................................................
Nyilvántartási szám: .................................................................................................................................................................................
A jogi személy címe: .................................................................................................................................................................................
A jogi személy képviselőjének neve: ........................................................................................................................................................
Kérem, jelölje meg, hogy az érintett személy milyen minőségben vesz részt az eljárásban:
□ gyanúsított vagy vádlott
□ sértett
□ tanú
□ szakértő
□ harmadik fél
□ egyéb (kérem, nevezze meg) .............................................................................................................................................................
2. Amennyiben a fent megadott címtől eltér, kérem, adja meg az elvégzendő nyomozási cselekmény helyét:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
3. Adjon meg egyéb olyan információkat, amelyek támpontul szolgálhatnak az ENYH végrehajtásához, ha van ilyen:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
F. SZAKASZ: Az eljárás típusa, amelynek céljából az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátották:
□ (a) a kibocsátó állam nemzeti joga szerint bűncselekménnyel kapcsolatban igazságügyi hatóság által indított, vagy az igazságügyi hatóság előtt megindítható büntetőeljárások; vagy
□ (b) a közigazgatási hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet; vagy
□ (c) az igazságügyi hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet;
□ (d) az a), b) és c) pontban említett olyan eljárásokkal kapcsolatban, amelyek olyan bűncselekményekhez vagy jogsértésekhez kapcsolódnak, amelyekért valamely jogi személy felelősségre vonható vagy büntethető a kibocsátó államban.
G. szakasz: Az európai nyomozási határozat (ENYH) kibocsátásának indokai
1. A tények összefoglalása
Ismertesse az ENYH kibocsátásának indokait, beleértve az alapjául szolgáló tények összefoglalását is, a vád szerinti vagy a még nyomozás tárgyát képező bűncselekményeket, azt, hogy mely szakaszig jutott a nyomozás, az esetleges kockázati tényezők okait, valamint bármely egyéb lényeges információt.
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
2. A kibocsátott ENYH tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
3. A kibocsátandó ENYH tárgyát képező bűncselekmény a kibocsátó állam jogában olyan szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek maximális időtartama a kibocsátó állam joga szerint legalább három év, továbbá szerepel az alább felsorolt bűncselekmények között? (jelölje meg a megfelelő négyzetet)
□ bűnszervezetben való részvétel
□ terrorizmus
□ emberkereskedelem
□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
□ korrupció
□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
□ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
□ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
□ számítástechnikai bűnözés
□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és
-fajták tiltott kereskedelmét is
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□ rasszizmus és idegengyűlölet
□ szervezett vagy fegyveres rablás
□ kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
□ csalás
□ zsarolás és védelmi pénz szedése
□ termékhamisítás és szerzői jog megsértése
□ hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem
□ fizetőeszközök hamisítása
□ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
□ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□ lopott gépjárművek kereskedelme
□ erőszakos közösülés
□ gyújtogatás
□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
□ szabotázs
H. SZAKASZ: Egyes intézkedésekkel szemben támasztott további követelmények
Töltse ki a kért nyomozási cselekmény(ek)re vonatkozó szakaszokat:
H1. SZAKASZ: Őrizetben levő személy átadása
(1) Őrizetben levő személynek a kibocsátó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
Igen □ Nem □ Kérem az érintett hozzájárulásának kérését
(2) Őrizetben levő személynek a végrehajtó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, [...] hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
Igen □ Nem
H2. SZAKASZ: Video- vagy telefonkonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítés
Videokonferencia vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatásra irányuló megkeresés esetén:
Kérem, nevezze meg azt a hatóságot, amely a meghallgatást végzi majd (elérhetőség/nyelv):
...............................................................................................................................................................................................................
Kérem, indokolja meg a kért intézkedést: ..............................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
(a) videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás:
□ a gyanúsított vagy a vádlott hozzájárulását adta
(b) telefonkonferencia útján történő meghallgatás:
H3. SZAKASZ: Ideiglenes intézkedések
Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedésre irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy:
□ a bizonyítékot át kell adni a kibocsátó államnak
□ a bizonyíték maradhat a végrehajtó államban; kérem, adja meg az alábbiak tervezett időpontját:
az ideiglenes intézkedés visszavonása: .........................................................................................................................................
a bizonyítékra vonatkozó későbbi megkeresés benyújtása: ..........................................................................................................
H4. SZAKASZ: Információk a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról
(1) Ha az információkérés olyan számlára vonatkozik, amelyet az érintett banknál vagy egyéb pénzintézetnél tart fenn, illetve amely felett rendelkezési joga van, kérem, mindegyikre nézve indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre, és hogy mi alapján feltételezi, hogy a végrehajtó államban található valamelyik bank vezeti a kérdéses számlát:
olyan bankszámlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik
olyan egyéb pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
(2) A banki vagy egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információkérés esetén kérem, mindegyik esetben indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre:
banki műveletekre vonatkozó információ
egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információ
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
Adja meg az érintett időszakot és számlákat:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
H5. SZAKASZ: Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmények
E nyomozási cselekményre irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség a kért információra:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
H6. SZAKASZ: Fedett nyomozás
Fedett nyomozásra irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz feltehetőleg miért van szükség az intézkedésre:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
H7. SZAKASZ: Titkos távközlési információgyűjtés
(1) Titkos távközlési információgyűjtésre irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
(2) Kérem, adja meg az alábbi információkat:
(a) a célszemély azonosítására szolgáló információk:
...............................................................................................................................................................................................................
(b) a titkos információgyűjtés kívánt időtartama:
...............................................................................................................................................................................................................
(c) technikai adatok (különösen a büntetőeljárás alá vont személy azonosítója - pl. mobiltelefon, vezetékes telefon, e-mail cím, internetkapcsolat esetében) annak érdekében, hogy az ENYH-t végre lehessen hajtani:
..............................................................................................................................................................................................................
(3) Kérem, jelezze, melyik végrehajtási módot részesíti előnyben
□ Az információk azonnali továbbítása
□ Az információk rögzítést követő továbbítása
Kérem, jelezze, ha kéri a titkos információgyűjtés révén szerzett információk írásba foglalását, dekódolását vagy titkosításának feloldását is*:
..............................................................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................................................
* Ne feledje, hogy az írásba foglalással, dekódolással vagy a titkosítás feloldásával kapcsolatos költségeket a kibocsátó államnak kell viselnie.
I. SZAKASZ: A végrehajtáshoz kért alaki követelmények és eljárások
1. Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki!
A kibocsátó hatóság az alábbi alaki követelmények és eljárások betartására kéri a végrehajtó hatóságot (...):
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
2. Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki!
A kibocsátó hatóság kéri, hogy a kibocsátó állam egy vagy több tisztviselője részt vehessen az ENYH végrehajtásában, támogatást nyújtva a végrehajtó állam illetékes hatóságainak.
A tisztviselők elérhetősége:
...............................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
...................................................................................................................................................................................................................
J. SZAKASZ: Jogorvoslat
1. Kérem, jelezze, ha az ENYH kibocsátásával szemben már jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, és amennyiben igen, kérem, részletezze (a jogorvoslati lehetőség leírása, beleértve a szükséges intézkedéseket és a határidőket is):
..............................................................................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................................................................
2. A kibocsátó állam azon hatósága, amely további felvilágosítást tud adni a kibocsátó államban az igénybe vehető jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárásokról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítségnyújtás, tolmácsolás és fordítás:
Megnevezés: .........................................................................................................................................................................................
Kapcsolattartó (ha van ilyen): ................................................................................................................................................................
Cím: ......................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
E-mail ...................................................................................................................................................................................................
K. SZAKASZ: Az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátó hatóság adatai
Jelölje meg az ENYH-t kibocsátó hatóság típusát:
□ igazságügyi hatóság
□ (*) a kibocsátó állam joga szerint illetékes egyéb hatóság
(*) Kérem, töltse ki az L. szakaszt is
A hatóság megnevezése:
..............................................................................................................................................................................................................
A képviselő/kapcsolattartó neve:
..............................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: .........................................................................................................................................................................................
Cím: ......................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
E-mail: ...................................................................................................................................................................................................
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
...............................................................................................................................................................................................................
Amennyiben a fent megadottól eltér, azon személy(ek) elérhetősége, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni vagy akivel (akikkel) meg lehet állapodni a bizonyíték átadásának gyakorlati részleteit illetően:
Név/Beosztás/Szervezet: ......................................................................................................................................................................
Cím: ......................................................................................................................................................................................................
E-mail/Tel.: ...........................................................................................................................................................................................
A kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének aláírása, amellyel igazolja az ENYH tartalmának pontosságát és helytállóságát:
Név: ......................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang): .........................................................................................................................................................
Dátum: .................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen): ............................................................................................................................................................
L. SZAKASZ: Az európai nyomozási határozatot (ENYH) érvényesítő igazságügyi hatóság adatai
Jelölje meg az ENYH-t érvényesítő igazságügyi hatóság típusát:
□ a) bíró vagy bíróság
□ b) nyomozási bíró
□ c) ügyész
Az érvényesítő hatóság hivatalos megnevezése:
...............................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
...............................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
...............................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám ..........................................................................................................................................................................................
Cím: ......................................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
E-mail: ..................................................................................................................................................................................................
Az érvényesítő hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
...............................................................................................................................................................................................................
Kérem, jelölje meg, hogy a végrehajtó hatósággal való kapcsolattartás során az alábbiak közül melyik a fő kapcsolattartó:
□ a kibocsátó hatóság
□ az érvényesítő hatóság
Az érvényesítő hatóság aláírása és adatai
Név: ......................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang): .........................................................................................................................................................
Dátum: ..................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):

2. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„2. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

IGAZOLÁS EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH) ÁTVÉTELÉRŐL

Ezt a formanyomtatványt a végrehajtó állam azon hatóságának kell kitöltenie, amely a lentebb említett ENYH-t kapta.

A. AZ ÉRINTETT EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)
Az ENYH-t kibocsátó hatóság:
...................................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ..........................................................................................................................................................................................
A kibocsátás dátuma: ..............................................................................................................................................................................
Az átvétel dátuma: ...................................................................................................................................................................................
B. AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT (ENYH) ÁTVEVŐ HATÓSÁG (1)
Az illetékes hatóság hivatalos megnevezése:
................................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
................................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
................................................................................................................................................................................................................
Cím:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
E-mail: ....................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: .........................................................................................................................................................................................
A hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
...................................................................................................................................................................................................................
C. (ADOTT ESETTBEN) AZ ILLETÉKES HATÓSÁG, AMELYHEZ A B. SZAKASZBAN
MEGHATÁROZOTT HATÓSÁG AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT (ENYH) TOVÁBBÍTJA
A hatóság hivatalos megnevezése:
................................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
................................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
................................................................................................................................................................................................................
Cím:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
E-mail: ....................................................................................................................................................................................................
A továbbítás dátuma: .............................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ..........................................................................................................................................................................................
A kapcsolattartás során használható nyelv(ek):
...................................................................................................................................................................................................................
(1) Ezt a szakaszt minden hatóságnak ki kell töltenie, amely az ENYH-t megkapta. Ez a kötelezettség az ENYH-t elismerése és végrehajtása tekintetében illetékes hatóságot terheli, valamint adott esetben azt a központi hatóságot vagy hatóságot, amely az európai nyomozási határozatot az illetékes hatóságnak továbbította.
D. EGYÉB OLYAN INFORMÁCIÓ, AMELY LÉNYEGES LEHET A KIBOCSÁTÓ HATÓSÁG SZÁMÁRA:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
E. ALÁÍRÁS ÉS DÁTUM
Aláírás:
Dátum: ....................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):

3. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„18. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)

Ezt az ENYH-t egy illetékes hatóság bocsátotta ki. A kibocsátó hatóság igazolja, hogy ennek az ENYH-nak a kibocsátása a benne megjelölt eljáráshoz szükséges és azzal arányos, figyelembe véve a gyanúsított vagy a vádlott jogait is és hogy a megjelölt nyomozási cselekmények megegyező körülmények között hasonló belföldi ügyben is elrendelhetők lennének. Kérem az alábbiakban megjelölt nyomozási cselekménynek vagy intézkedéseknek az elvégzését a nyomozás bizalmas jellegének megfelelő figyelembevételével, és azt követően az ENYH végrehajtásának eredményeként megszerzett bizonyítékok átadását.

A. SZAKASZ:
Kibocsátó állam: ....................................................................................................................................................................................
Végrehajtó állam: ...................................................................................................................................................................................
B. SZAKASZ: Sürgősség
Kérem, jelezze, ha az alábbi okokból sürgősség esete áll fenn:
□ Bizonyíték eltitkolása vagy megsemmisítése
□ Tárgyalás közelgő időpontja
□ Bármely egyéb ok
Kérjük, részletezze:
Az ENYH végrehajtására vonatkozó határidőket a 2014/41/EU irányelv rögzíti. Ugyanakkor, ha rövidebb vagy meghatározott határidőre van szükség, kérem, hogy jelölje meg az időpontot, és nevezze meg a sürgősség indokát:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
C. SZAKASZ: Az elvégzendő nyomozási cselekmény(ek)
1. Ismertesse a kért segítséget/nyomozási cselekmény(eke)t, ÉS adott esetben jelölje meg, ha a következő nyomozási cselekmények egyikéről van szó:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
□ A végrehajtó hatóságnak már birtokában lévő információ vagy bizonyíték megszerzése
□ A rendőrség vagy igazságügyi hatóság adatbázisaiban fellelhető információ megszerzése
□ Meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ gyanúsított vagy vádlott
□ sértett
□ harmadik fél
□ Adott telefonszámhoz vagy IP-címhez tartozó előfizetéssel rendelkező személyek azonosítása
□ Őrizetben lévő személy ideiglenes átszállítása a kibocsátó államba
□ Őrizetben levő személy ideiglenes átszállítása a végrehajtó államba
□ Videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ gyanúsított vagy vádlott
□ Telefonkonferencia útján történő meghallgatás
□ tanú
□ szakértő
□ Információ a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról
□ Információ a banki és egyéb pénzügyi műveletekről
□ Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmény
□ banki és egyéb pénzügyi műveletek nyomon követése
□ ellenőrzött szállítások
□ egyéb
□ Fedett nyomozás
□ Titkos távközlési információgyűjtés
□ Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedés(ek).
D. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi európai nyomozási határozattal (ENYH)
Jelezze, ha ez az ENYH egy korábbi ENYH kiegészítése. Adott esetben adja meg a korábbi ENYH azonosításához szükséges információkat (az ENYH kibocsátásának dátuma, a hatóság, amelyhez azt továbbították és a továbbítás dátuma [amennyiben rendelkezésre áll], a kibocsátó és a végrehajtó hatóság ügyiratszáma):
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Kérem, adott esetben jelezze, ha ugyanebben az ügyben ENYH-val már megkerestek másik tagállamot is:
................................................................................................................................................................................................................
E. SZAKASZ: Az érintett személy személyazonossága
1. Adjon meg minden ismert információt azon i. természetes vagy ii. jogi személy(ek) személyazonosságára vonatkozóan, akit vagy akiket a nyomozási cselekmény érint (ha több személyt érint, mindegyik személy esetében külön adja meg az információkat):
(i) Természetes személy(ek) esetében
Név: .......................................................................................................................................................................................................
Utónév (utónevek): ................................................................................................................................................................................
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen): .........................................................................................................................................................
Felvett nevek (ha van ilyen): .................................................................................................................................................................
Nem: ......................................................................................................................................................................................................
Állampolgárság: .....................................................................................................................................................................................
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám: ....................................................................................................
A személyazonosító okmány(ok) (személyazonossági igazolvány, útlevél) típusa és száma, ha rendelkezésre áll:
...............................................................................................................................................................................................................
Születési idő: .........................................................................................................................................................................................
Születési hely: .......................................................................................................................................................................................
Lakóhely és/vagy ismert lakcím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert lakcím:
...............................................................................................................................................................................................................
A személy által értett nyelv(ek):
...............................................................................................................................................................................................................
(ii) A személy által értett nyelv(ek):
Megnevezés: ..........................................................................................................................................................................................
A jogi személy formája: .........................................................................................................................................................................
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
................................................................................................................................................................................................................
A jogi személy nyilvántartott székhelye: .................................................................................................................................................
Nyilvántartási szám: ...............................................................................................................................................................................
A jogi személy címe: ..............................................................................................................................................................................
A jogi személy képviselőjének neve: .....................................................................................................................................................
Kérem, jelölje meg, hogy az érintett személy milyen minőségben vesz részt az eljárásban:
□ gyanúsított vagy vádlott
□ sértett
□ tanú
□ szakértő
□ harmadik fél
□ egyéb (kérem, nevezze meg) ...............................................................................................................................................................
2. Amennyiben a fent megadott címtől eltér, kérem, adja meg az elvégzendő nyomozási cselekmény helyét:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
3. Adjon meg egyéb olyan információkat, amelyek támpontul szolgálhatnak az ENYH végrehajtásához, ha van ilyen:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
F. SZAKASZ: Az eljárás típusa, amelynek céljából az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátották:
□ (a) a kibocsátó állam nemzeti joga szerint bűncselekménnyel kapcsolatban igazságügyi hatóság által indított vagy az igazságügyi hatóság előtt megindítható büntetőeljárások; vagy
□ (b) a közigazgatási hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet; vagy
□ (c) az igazságügyi hatóságok által olyan cselekmények tekintetében indított eljárások, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként büntetendők, és a határozat kifejezetten büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság előtti eljáráshoz vezethet;
□ (d) az a), b) és c) pontban említett olyan eljárásokkal kapcsolatban, amelyek olyan bűncselekményekhez vagy jogsértésekhez kapcsolódnak, amelyekért valamely jogi személy felelősségre vonható vagy büntethető a kibocsátó államban.
G. szakasz: Az európai nyomozási határozat (ENYH) kibocsátásának indokai
1. A tények összefoglalása
Ismertesse az ENYH kibocsátásának indokait, beleértve az alapjául szolgáló tények összefoglalását is, a vád szerinti vagy a még nyomozás tárgyát képező bűncselekményeket, azt, hogy mely szakaszig jutott a nyomozás, az esetleges kockázati tényezők okait, valamint bármely egyéb lényeges információt.
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
2. A kibocsátott ENYH tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
3. A kibocsátandó ENYH tárgyát képező bűncselekmény a kibocsátó állam jogában olyan szabadságvesztéssel járó büntetéssel vagy olyan szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek maximális időtartama a kibocsátó állam joga szerint legalább három év, továbbá szerepel az alább felsorolt bűncselekmények között? (jelölje meg a megfelelő négyzetet)
□ bűnszervezetben való részvétel
□ terrorizmus
□ emberkereskedelem
□ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
□ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
□ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
□ korrupció
□ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
□ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
□ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
□ számítástechnikai bűnözés
□ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□ szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□ rasszizmus és idegengyűlölet
□ szervezett vagy fegyveres rablás
□ kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
□ csalás
□ zsarolás és védelmi pénz szedése
□ termékhamisítás és szerzői jog megsértése
□ hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem
□ fizetőeszközök hamisítása
□ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
□ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□ lopott gépjárművek kereskedelme
□ erőszakos közösülés
□ gyújtogatás
□ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
□ szabotázs
H. SZAKASZ: Egyes intézkedésekkel szemben támasztott további követelmények
Töltse ki a kért nyomozási cselekmény(ek)re vonatkozó szakaszokat:
H1. SZAKASZ: Őrizetben levő személy átadása
(1) Őrizetben levő személynek a kibocsátó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
Igen □ Nem □ Kérem az érintett hozzájárulásának kérését
(2) Őrizetben levő személynek a végrehajtó állam részére nyomozati célból történő ideiglenes átadására irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, [...] hogy az érintett hozzájárult-e ehhez az intézkedéshez:
Igen □ Nem
H2. SZAKASZ: Video- vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítés
Videokonferencia vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatásra irányuló megkeresés esetén:
Kérem, nevezze meg azt a hatóságot, amely a meghallgatást végzi majd (elérhetőség/nyelv):
................................................................................................................................................................................................................
Kérem, indokolja meg a kért intézkedést: ...............................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
□ (a) videokonferencia vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő meghallgatás:
□ a gyanúsított vagy a vádlott hozzájárulását adta
□ (b) telefonkonferencia útján történő meghallgatás:
H3. SZAKASZ: Ideiglenes intézkedések
Bizonyítékként felhasználható elemek megsemmisítésének, átalakításának, áthelyezésének, átadásának vagy elidegenítésének megakadályozására szolgáló ideiglenes intézkedésre irányuló megkeresés esetén kérem, jelezze, hogy:
□ a bizonyítékot át kell adni a kibocsátó államnak
□ a bizonyíték maradhat a végrehajtó államban; kérem, adja meg az alábbiak tervezett időpontját:
az ideiglenes intézkedés visszavonása: ...........................................................................................................................................
a bizonyítékra vonatkozó későbbi megkeresés benyújtása: ............................................................................................................
H4. SZAKASZ: Információk a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról
(1) Ha az információkérés olyan számlára vonatkozik, amelyet az érintett banknál vagy egyéb pénzintézetnél tart fenn, illetve amely felett rendelkezési joga van, kérem, mindegyikre nézve indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre, és hogy mi alapján feltételezi, hogy a végrehajtó államban található valamelyik bank vezeti a kérdéses számlát:
olyan bankszámlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik
olyan egyéb pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatos információ, amelyet az érintett tart fenn vagy amelyre vonatkozóan meghatalmazással rendelkezik
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
(2) A banki vagy egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információkérés esetén kérem, mindegyik esetben indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre:
banki műveletekre vonatkozó információ
egyéb pénzügyi műveletekre vonatkozó információ
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Adja meg az érintett időszakot és számlákat:
................................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................................
H5. SZAKASZ: Valós idejű, folyamatos vagy meghatározott ideig tartó bizonyítékgyűjtéssel járó nyomozási cselekmények
E nyomozási cselekményre irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség a kért információra:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
H6. SZAKASZ: Fedett nyomozás
Fedett nyomozásra irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz feltehetőleg miért van szükség az intézkedésre:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
H7. SZAKASZ: Titkos távközlési információgyűjtés
(1) Titkos távközlési információgyűjtésre irányuló megkeresés esetén kérem, indokolja meg, hogy a büntetőeljáráshoz miért van szükség az intézkedésre:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
(2) Kérem, adja meg az alábbi információkat.
(a) a célszemély azonosítására szolgáló információk:
................................................................................................................................................................................................................
(b) a titkos információgyűjtés kívánt időtartama:
................................................................................................................................................................................................................
(c) technikai adatok (különösen a büntetőeljárás alá vont személy azonosítója - pl. mobiltelefon, vezetékes telefon, e-mail cím, internetkapcsolat esetében) annak érdekében, hogy az ENYH-t végre lehessen hajtani:
................................................................................................................................................................................................................
(3) Kérem, jelezze, melyik végrehajtási módot részesíti előnyben
□ Az információk azonnali továbbítása
□ Az információk rögzítést követő továbbítása
Kérem, jelezze, ha kéri a titkos információgyűjtés révén szerzett információk írásba foglalását, dekódolását vagy titkosításának feloldását is*:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
* Ne feledje, hogy az írásba foglalással, dekódolással vagy a titkosítás feloldásával kapcsolatos költségeket a kibocsátó államnak kell viselnie.
I. SZAKASZ: A végrehajtáshoz kért alaki követelmények és eljárások
1. Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki!
A kibocsátó hatóság az alábbi alaki követelmények és eljárások betartására kéri a végrehajtó hatóságot (...):.
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
2. Értelemszerűen jelölje meg és töltse ki!
A kibocsátó hatóság kéri, hogy a kibocsátó állam egy vagy több tisztviselője részt vehessen az ENYH végrehajtásában, támogatást nyújtva a végrehajtó állam illetékes hatóságainak.
A tisztviselők elérhetősége:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
A kapcsolattartás során használható nyelvek: ........................................................................................................................................
J. SZAKASZ: Jogorvoslat
1. Kérem, jelezze, ha az ENYH kibocsátásával szemben már jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, és amennyiben igen, kérem, részletezze (a jogorvoslati lehetőség leírása, beleértve a szükséges intézkedéseket és a határidőket is):
...................................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................................
2. A kibocsátó állam azon hatósága, amely további felvilágosítást tud adni a kibocsátó államban az igénybe vehető jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárásokról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítségnyújtás, tolmácsolás és fordítás:
Megnevezés: ..........................................................................................................................................................................................
Kapcsolattartó (ha van ilyen): ................................................................................................................................................................
Cím: .......................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) .............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
E-mail: ...................................................................................................................................................................................................
K. SZAKASZ: Az európai nyomozási határozatot (ENYH) kibocsátó hatóság adatai
Jelölje meg az ENYH-t kibocsátó hatóság típusát:
□ igazságügyi hatóság
□ (*) a kibocsátó állam joga szerint illetékes egyéb hatóság
(*) Kérem, töltse ki az L. szakaszt is
A hatóság megnevezése:
................................................................................................................................................................................................................
A képviselő/kapcsolattartó neve:
................................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ..........................................................................................................................................................................................
Cím: ........................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ...............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ...............................................................................................................................................................
E-mail: ....................................................................................................................................................................................................
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
................................................................................................................................................................................................................
Amennyiben a fent megadottól eltér, azon személy(ek) elérhetősége, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni vagy akivel (akikkel) meg lehet állapodni a bizonyíték átadásának gyakorlati részleteit illetően:
Név/Beosztás/Szervezet: ........................................................................................................................................................................
Cím: .......................................................................................................................................................................................................
E-mail/Tel.: .............................................................................................................................................................................................
A kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének aláírása, amellyel igazolja az ENYH tartalmának pontosságát és helytállóságát:
Név: .......................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang): ...........................................................................................................................................................
Dátum: ...................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
L. SZAKASZ: Az európai nyomozási határozatot (ENYH) érvényesítő igazságügyi hatóság adatai
Jelölje meg az ENYH-t érvényesítő igazságügyi hatóság típusát:
□ a) bíró vagy bíróság
□ b) nyomozási bíró
□ c) ügyész
Az érvényesítő hatóság hivatalos megnevezése:
................................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
................................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
................................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám ..........................................................................................................................................................................................
Cím: .......................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ...............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
E-mail: ....................................................................................................................................................................................................
Az érvényesítő hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
................................................................................................................................................................................................................
Kérem, jelölje meg, hogy a végrehajtó hatósággal való kapcsolattartás során az alábbiak közül melyik a fő kapcsolattartó:
□ a kibocsátó hatóság
□ az érvényesítő hatóság
Az érvényesítő hatóság aláírása és adatai
Név: .......................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang): ..........................................................................................................................................................
Dátum: ...................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):

4. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

„19. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

IGAZOLÁS EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH) ÁTVÉTELÉRŐL

Ezt a formanyomtatványt a végrehajtó állam azon hatóságának kell kitöltenie, amely a lent említett ENYH-t kapta.

A. AZ ÉRINTETT EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)
Az ENYH-t kibocsátó hatóság:
................................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ..........................................................................................................................................................................................
A kibocsátás dátuma: .............................................................................................................................................................................
Az átvétel dátuma: ..................................................................................................................................................................................
B. AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT (ENYH) ÁTVEVŐ HATÓSÁG (1)
Az illetékes hatóság hivatalos megnevezése:
................................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
................................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
................................................................................................................................................................................................................
Cím:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ...............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ...............................................................................................................................................................
E-mail: ....................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ...........................................................................................................................................................................................
A hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
................................................................................................................................................................................................................
C. (ADOTT ESETTBEN) AZ ILLETÉKES HATÓSÁG, AMELYHEZ A B. SZAKASZBAN MEGHATÁROZOTT HATÓSÁG AZ EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZATOT (ENYH) TOVÁBBÍTJA
A hatóság hivatalos megnevezése:
................................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
...............................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
...............................................................................................................................................................................................................
Cím:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) ..............................................................................................................................................................
E-mail: ....................................................................................................................................................................................................
A továbbítás dátuma: .............................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ..........................................................................................................................................................................................
A kapcsolattartás során használható nyelv(ek):
................................................................................................................................................................................................................
D. EGYÉB OLYAN INFORMÁCIÓ, AMELY LÉNYEGES LEHET A KIBOCSÁTÓ HATÓSÁG SZÁMÁRA:
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
(1) Ezt a szakaszt minden hatóságnak ki kell töltenie, amely az ENYH-t megkapta. Ez a kötelezettség az ENYH-t elismerése és végrehajtása tekintetében illetékes hatóságot terheli, valamint adott esetben azt a központi hatóságot vagy hatóságot, amely az európai nyomozási határozatot az illetékes hatóságnak továbbította.
E. ALÁÍRÁS ÉS DÁTUM
Aláírás:
Dátum: ...................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):

5. melléklet a 2017. évi XXXIX. törvényhez

20. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

ÉRTESÍTÉS

Ez a formanyomtatvány a tagállamok arról való értesítésére szolgál, hogy a területükön technikai segítségük igénybevétele nélkül titkos távközlési információgyűjtést fognak végezni, végeznek vagy végeztek.

Tájékoztatom ............................................................................ (az értesített tagállam) a titkos információgyűjtésről.

A. (1) AZ ILLETÉKES HATÓSÁG
A titkos információgyűjtést végző tagállam illetékes hatóságának hivatalos megnevezése:
...................................................................................................................................................................................................................
Képviselőjének neve:
...................................................................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
...................................................................................................................................................................................................................
Cím:
...................................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................................
...................................................................................................................................................................................................................
Tel.: (országkód) (körzetszám) ................................................................................................................................................................
Fax: (országkód) (körzetszám) .................................................................................................................................................................
E-mail: .......................................................................................................................................................................................................
Ügyiratszám: ............................................................................................................................................................................................
A kibocsátás dátuma: ................................................................................................................................................................................
A hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
...................................................................................................................................................................................................................
B. TÁJÉKOZTATÁS A TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSRŐL
I. Tájékoztatás a helyzet jelenlegi állásáról: Erre az értesítésre (jelölje meg a megfelelő négyzetet)
□ a titkos információgyűjtés megkezdése előtt
□ a titkos információgyűjtés ideje alatt
□ a titkos információgyűjtés befejezését követően kerül sor
II. (A kibocsátó hatóság tudomása szerint) a titkos információgyűjtés (várható) időtartama:
......................................................................................................................................................................................................-tól/-től
III. Amire a titkos információgyűjtés irányul: (telefonszám, IP-szám vagy e-mail)
...................................................................................................................................................................................................................
IV. Az érintett személyek személyazonossága
Adjon meg minden ismert információt azon i. természetes vagy ii. jogi személy(ek) személyazonosságára vonatkozóan, akivel vagy akikkel szemben az eljárások megindítására sor került/kerülhet:
i. Természetes személy(ek) esetében
Név: ....................................................................................................................................................................................
Utónév (utónevek): .............................................................................................................................................................
Egyéb név (nevek) (ha van ilyen): ......................................................................................................................................
Felvett nevek (ha van ilyen): ...............................................................................................................................................
Nem: ...................................................................................................................................................................................
Állampolgárság: ..................................................................................................................................................................
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám: .................................................................................
Születési idő: .......................................................................................................................................................................
Születési hely: .....................................................................................................................................................................
Lakóhely és/vagy ismert lakcím; ha nincs ilyen, az utolsó ismert lakcím:
.............................................................................................................................................................................................
A személy által értett nyelv(ek):
ii. Jogi személy(ek) esetében
Megnevezés: .......................................................................................................................................................................
A jogi személy formája: ......................................................................................................................................................
Rövidített név, általánosan használt név vagy kereskedelmi név, ha van ilyen:
.............................................................................................................................................................................................
A jogi személy nyilvántartott székhelye: ..............................................................................................................................
Nyilvántartási szám: .............................................................................................................................................................
A jogi személy címe: ...........................................................................................................................................................
A jogi személy képviselőjének neve és elérhetősége: ..........................................................................................................
V. Tájékoztatás a titkos információgyűjtés céljáról:
Az ügy ismertetését, a bűncselekmény(ek) jogi minősítését és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket is beleértve, adjon meg minden ahhoz szükséges információt, hogy az értesített hatóság meg tudja ítélni a következőket:
a titkos információgyűjtést hasonló belföldi ügyben engedélyeznék-e; és a szerzett információk felhasználhatók-e bírósági eljárásban;
abban az esetben, ha a titkos információgyűjtés már befejeződött, a szerzett információk felhasználhatók-e bírósági eljárásban
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
................................................................................................................................................................................................................
Vegye figyelembe, hogy a titkos információgyűjtéssel vagy a titkos információgyűjtés révén már megszerzett információk felhasználásával szemben az ezen értesítés kézhezvételét követően legkésőbb 96 órán belül emelhet kifogást.
C. ALÁÍRÁS ÉS DÁTUM
Aláírás:
Dátum: ...................................................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (ha van ilyen):
(1) A kibocsátó állammal való további levélváltás során az e szakaszban hivatkozott hatósághoz kell fordulni.

  Vissza az oldal tetejére