Hatály: 2017.VII.8. - 2017.VII.8. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2017. évi LXVII. törvény

a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdésében és 87. § (3) bekezdésében a „kulturális örökség védelméért felelős” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős” szöveg lép.

2. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

2. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot elidegeníteni, megrongálni vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást, illetve a hiteles másolatkészítési eljárást kivéve - megsemmisíteni tilos.”

(2) Az Ltv. 5. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelően lefolytatott hiteles másolatkészítési eljárást követően, jegyzőkönyv felvétele mellett, a közirat papíralapú példánya megsemmisíthető.

(5) A megsemmisítési jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a papíralapú iratról készült hiteles elektronikus példány beazonosítására alkalmas jelölést,

b) a megsemmisítési eljárás alá vont iratok keletkezésének vagy beérkezésének időintervallumát,

c) a megsemmisítés elrendelésének időpontját,

d) az aláírást és a dátumot.

(6) A (4) bekezdés szerinti megsemmisítési eljárás feltétele a hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő elektronikus tárolása, a selejtezhető iratoknak a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet szerinti szabályos selejtezése, illetve a megsemmisítést kezdeményező szervnek az elektronikus formában tárolt iratok közlevéltári átvételének eljárásrendjéről és műszaki követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti digitális levéltári átadásra irányuló technikai képessége.”

3. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

3. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.

Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.

A társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése, amely törekvés a kulturális alapellátás rendszerében testesül meg. E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”

4. § (1) A Kultv. 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény célja:)

d) mindenki számára biztosítani a közművelődési tevékenységekben való részvétel lehetőségét, szabályozni a közművelődési tevékenységek folytatásának, a közművelődési alapszolgáltatások nyújtásának és igénybevételének feltételrendszerét,”

(2) A Kultv. 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény célja:)

f) kulturális intézmények feladatellátásának tervezéséhez útmutatást adni annak érdekében, hogy azok a kulturális alapellátás keretében mindenki számára ösztönzést nyújtsanak arra, hogy

fa) önművelés céljából lakóhelyén bekapcsolódjon kulturális tevékenységekbe és megismerhesse a kulturális értékeket;

fb) megismerkedjen a település történetével, a hagyományokkal, normákkal;

fc) a település népességének tagjaként kifejezze, milyen értékek, célok, fejlesztési irányok fontosak számára, részt vegyen a közösségi életének fejlesztésében és a közös jövőkép megfogalmazásában; ezekhez állandó helyszínt vehessen igénybe;

fd) lakóhelyén szakmai segítséget vegyen igénybe az önfejlesztéshez, az önműveléshez, a közös értékek kifejezéséhez, megéléséhez, a közös célok megfogalmazásához, a tevékenységek színvonalának biztosításához.”

5. § A Kultv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A kulturális alapellátás keretében a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények a központi költségvetési források felhasználásával az érintett célcsoportok számára biztosítják a tárgyi és szellemi kulturális örökség hozzáférhetővé tételét, valamint olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyek hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a közösségfejlesztéshez, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges egyéni kulcskompetenciák fejlesztéséhez.”

6. § A Kultv. 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mindenkinek joga, hogy)

b) a kulturális alapellátás keretében igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,”

7. § A Kultv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 3/A. §-ban, a 92-96. és 99. §-ban foglaltak kivételével e törvény hatálya nem terjed ki a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) hatálya alá tartozó iratokra, szervekre és személyekre.”

8. § A Kultv. 37/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A miniszter a működési engedély kiadására irányuló eljárás során a muzeális intézmény részére - a fenntartó erre irányuló külön kérelme esetén - nemzetiségi bázisintézmény címet adományoz, ha a muzeális intézmény

a) alapfeladatai körében szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy

b) állományában a nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségre vonatkozó kulturális javak huszonöt százalékot elérő arányban találhatóak.

(9) A nemzetiségi bázisintézmény címet a működési engedélyben kell feltüntetni.

(10) A nemzetiségi bázisintézmény címmel rendelkező muzeális intézmény közművelődési programjaiban és állandó kiállításában a nemzetiségi kultúrát hangsúlyosan mutatja be.”

9. § (1) A Kultv. 38/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kölcsönkérő a kölcsönzést megelőzően a kölcsönözni szándékozott kulturális javakra vonatkozó elhelyezési dokumentációt készít, amely tartalmazza a kiállítótér alaprajzát, műszaki adatait és a tűzvédelmi előírásokat, a kulturális javak állományvédelmére vonatkozó előírásokat, valamint a kulturális javak, továbbá a kiállítótér vagyonbiztonságára vonatkozó előírásokat. Az elhelyezési dokumentációban foglalt feltételek fennállását a kölcsönadó saját költségén a kölcsönzési szerződés megkötését megelőzően ellenőrizheti. A kölcsönkérő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzés lefolytatása során a kölcsönadóval együttműködni.”

(2) A Kultv. 38/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő eltérően nem állapodnak meg, a kölcsönvevő viseli a kölcsönzéssel összefüggő alábbi költségeket:

a) a kulturális javak állományvédelmét szolgáló költség,

b) a kulturális javak vagyonbiztonságát szolgáló költség, valamint

c) az adminisztrációs költség, ideértve a postai, nyomtatási és fénymásolási költséget is.”

10. § A Kultv. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § Az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett kulturális javak vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a miniszter által a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel kijelölt személlyel vagy szervezettel vagyonkezelési szerződést köt.”

11. § A Kultv. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A megyei hatókörű városi múzeum szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, valamint stratégiai tervét a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.”

12. § (1) A Kultv. 45/A. § (2) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei hatókörű városi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:)

i) restaurálási-műtárgyvédelmi, muzeológiai, valamint múzeumpedagógiai szakmai-módszertani központként mindegyik témakörben évente legalább két módszertani műhelygyakorlatot szervez a megye közigazgatási területén működő muzeális intézmények munkatársai számára,

ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,

ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,

ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára,

j) legalább egy fő, szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettségű állományvédelmi felelőst foglalkoztat, aki középtávú intézkedési terv alapján évente legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.”

(2) A Kultv. 45/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megyei hatókörű városi múzeum a kulturális javak állomány- vagy biztonságvédelmét súlyosan veszélyeztető vagy károsító helyzet esetén a (2) bekezdés j) pontja szerinti helyszíni bejárást soron kívül lefolytatja.”

13. § (1) A Kultv. 54. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)

a) mindenki által használható és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - megközelíthető,”

(2) A Kultv. 54. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:)

i) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.”

(3) A Kultv. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Azok a fegyveres és rendvédelmi testületek által fenntartott könyvtárak, amelyek vállalják a nyilvános könyvtárak 55. § (1) bekezdés szerinti alapfeladatainak ellátását, a hozzáférést távhasználat útján is biztosíthatják.”

14. § A Kultv. 60. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások:)

i) a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése.”

15. § A Kultv. 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nyilvános könyvtár fenntartását és működtetését a települési önkormányzat a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján is elláthatja.”

16. § (1) A Kultv. 66. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]

g) működteti a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert, szervezi a könyvtári, információs és közösségi helyek részvételét a kulturális alapellátás kiterjesztésében,

h) megállapodás alapján biztosítja a települési önkormányzatok számára a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatainak ellátását a 64. § (3) bekezdése szerinti könyvtári, információs és közösségi helyen,”

(2) A Kultv. 66. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]

l) évente két alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megyében lévő városi könyvtárak könyvtárosai számára,”

17. § A Kultv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megyei hatókörű városi könyvtár szakmai munkatervét és szakmai beszámolóját, stratégiai tervét, valamint minőségpolitikai nyilatkozatát a fenntartó - annak elfogadását megelőzően - véleményezésre megküldi a miniszternek. Ha a miniszter a fenntartó javaslatának kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a javaslatban foglaltakkal egyetért. A miniszter véleménye a fenntartót nem köti döntése meghozatalában.”

18. § A Kultv. 76-78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a (3) bekezdés szerinti közművelődési alapszolgáltatások megszervezése, a 80. §-ban meghatározott pénzügyi támogatás biztosítása, valamint a közművelődés 82-83. §-ban szabályozott helyi lakossági képviseletének biztosítása révén (a továbbiakban együtt: közművelődési feladatok) látja el.

(3) A közművelődési alapszolgáltatások:

a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,

b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,

d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,

e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,

f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint

g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

77. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében, a 78/I. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít.

(2) A közművelődési intézmény, illetve a közösségi színtér fenntartója, működtetője az állam, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyház, egyéb szervezet vagy magánszemély lehet.

(3) A közművelődési intézmény és a közösségi színtér

a) segíti a közösségi tevékenységéket, a művelődő közösségek működését, ösztönzi a társadalmi összetartozást és a közösségek kulturális értékteremtésben való aktív részvételét,

b) működése a közösségek öntevékenységén alapul, és azt ösztönzi, tevékenységét a közösségek érdeklődése, igényei és szükségletei alapján végzi, tevékenységének tervezésébe, értékelésébe a közösségeket bevonja,

c) mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető,

d) együttműködik a civil, gazdasági és egyéb szervezetekkel, kulturális intézményekkel, más szakterületekhez tartozó intézményekkel,

e) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre,

f) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.

(4) Az állam, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által fenntartott közművelődési intézmény költségvetési szervként működik.

(5) A közművelődési intézmény típusa - jogszabályban meghatározott szakmai, személyi és infrastrukturális feltételek megléte esetén - lehet:

a) művelődési ház,

b) művelődési központ,

c) kulturális központ,

d) többfunkciós közművelődési intézmény,

e) népfőiskola,

f) népi kézműves alkotóház,

g) gyermek-, illetve ifjúsági ház, valamint

h) szabadidőközpont.

78. § (1) A művelődési ház a helyi közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatást nyújtó közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre vagy több községre terjed ki.

(2) A művelődési ház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A művelődési ház elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „közösségi ház” vagy a „faluház” kifejezés valamelyikének.”

19. § A Kultv. a következő 78/A-78/J. §-sal egészül ki:

„78/A. § (1) A művelődési központ a helyi és járási közösségi művelődést szervező, közművelődési alapszolgáltatásokat biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége településrészre, kerületre, egy településre, több egymással határos településre vagy egy járásra terjed ki,

(2) A művelődési központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A művelődési központ elnevezésében szerepelnie kell a „művelődési központ” kifejezésnek.

78/B. § (1) A kulturális központ a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét biztosító közművelődési intézmény. Tevékenysége feladatai települési, kerületi szintű biztosítása mellett több egymással határos járásra, egy megyére vagy több egymással határos megyére terjed ki.

(2) A kulturális központ vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A kulturális központ elnevezésében szerepelnie kell a „kulturális központ” vagy az „agóra” kifejezés valamelyikének.

78/C. § (1) A többfunkciós közművelődési intézmény olyan közös igazgatású művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett tevékenységének területén médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási, turisztikai információ-szolgáltató feladatokat is ellát.

(2) A többfunkciós közművelődési intézmény elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési ház”, a „művelődési központ” vagy a „kulturális központ” kifejezés valamelyikének.

78/D. § (1) A népfőiskola olyan nyitott tanulási, képzési közművelődési intézmény (művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ), amelynek elsődleges tevékenysége az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása, különösen a felnőtt korosztály számára szakmai képzések szervezése.

(2) A népfőiskola elnevezésében szerepelnie kell a „népfőiskola” kifejezésnek.

78/E. § (1) A népi kézműves alkotóház a tárgyalkotó népművészeti tevékenység színteréül szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény, amely a magyarországi hagyományos magyar és nemzetiségi, valamint a határon túli magyar népi kultúrának, hagyományoknak továbbéltetésével, komplex bemutatásával, oktatásával és megújításával kapcsolatos feladatokat lát el.

(2) A népi kézműves alkotóház vezetője szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(3) A népi kézműves alkotóház elnevezésében szerepelnie kell a „népi kézműves alkotóház”, a „népi kézműves műhelygaléria” vagy a „népi kézműves nyitott műhely” kifejezés valamelyikének.

78/F. § (1) A gyermek-, illetve ifjúsági ház olyan művelődési ház vagy művelődési központ, amelyben a különböző közművelődési alapszolgáltatások címzettje, az intézmény elsődleges használója a gyermek és az ifjúsági korosztály valamely csoportja vagy csoportjai.

(2) A gyermek-, illetve ifjúsági ház elnevezésében szerepelnie kell a „gyermekház”, az „ifjúsági ház” vagy a „gyermek- és ifjúsági ház” kifejezés valamelyikének.

78/G. § (1) A szabadidőközpont olyan művelődési ház, művelődési központ vagy kulturális központ, amely a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása mellett a szellemi és a fizikai rekreációval kapcsolatos tevékenységet végez, és az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

(2) A szabadidőközpont elnevezésében működési formájától függően szerepelnie kell a „művelődési központ”, a „szabadidőközpont” vagy a „művelődési- és szabadidőközpont” kifejezés valamelyikének.

78/H. § (1) A közösségi színtér a települési, kerületi közösségi művelődés szervezése, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása érdekében fenntartott, működtetett vagy erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő, jogi személyiséggel nem rendelkező intézmény vagy egyéb létesítmény, helyiségegyüttes, épület.

(2) A közösségi színtér formái:

a) a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínt biztosító közösségi színtér vagy

b) a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, szolgáltatások megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi és szolgáltató tér.

(3) A közösségi színtér működtetése, továbbá a helyi közösségi művelődés szervezése és a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a közösségi színtér fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat.

(4) A (3) bekezdés szerinti személy foglalkoztatását több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja oly módon, hogy egy személy legfeljebb három község tekintetében láthatja el feladatait.

(5) A közösségi színtér elnevezésében szerepelnie kell a „közösségi színtér” vagy a „közösségi tér” kifejezés valamelyikének.

78/I. § (1) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületben a települési önkormányzat a 77. § (1) bekezdésében foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községben az önkormányzat közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosít.

(2) A települési önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, vagy a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény által biztosított közművelődési alapszolgáltatásokat, és az igénybevétel idejére a jogszabályban meghatározott működési feltételek rendelkezésre álljanak.

(3) A települési önkormányzat gazdálkodási, költségvetési vagy vagyongazdálkodási előnyök esetén engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, valamint tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését. Ha a települési önkormányzat közművelődési megállapodás alapján biztosítja a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működését, akkor évente 2 hónapon túli szüneteltetés esetén új közművelődési megállapodással biztosítja a településen a közművelődési alapszolgáltatásokat.

(4) Az az önkormányzat, amely közösségi színteret vagy közművelődési intézményt tart fenn az e törvényben foglaltak alapján:

a) meghatározza a közösségi színtér vagy a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,

b) kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,

c) biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,

d) kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.

78/J. § (1) Közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, valamint tevékenységének 2 hónapon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter és a 82. § szerinti Közművelődési Kerekasztal véleményét be kell szerezni, és annak tartalmát a képviselőtestülettel ismertetni kell.

(2) Ha a miniszter és a Közművelődési Kerekasztal a megkereséstől számított 30 napon belül nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a megkeresésben foglaltakkal egyetért. A miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleménye a képviselőtestületet nem köti döntése meghozatalában.”

20. § (1) A Kultv. a 79. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A közművelődési megállapodás”

(2) A Kultv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy természetes személlyel - a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően - közművelődési megállapodást köthet.

(2) A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások körét és azok díját,

b) a közművelődési alapszolgáltatások biztosításával kapcsolatban a helyi lakossággal és annak önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás elveit, főbb szempontjait,

c) a közművelődési alapszolgáltatásokban érintettek körét,

d) a helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei által ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető közművelődési alapszolgáltatásokat,

e) a közművelődési alapszolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartását,

f) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint

g) közművelődési alapszolgáltatások biztosításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.

(3) A közművelődési megállapodást a települési önkormányzat honlapján vagy a helyben szokásos módon, valamint a közművelődési megállapodás alapján működtetett közösségi színtérben vagy közművelődési intézményben kell közzétenni.

(4) A közművelődési megállapodás alapján közművelődési intézményt vagy közösségi színteret működtető jogi vagy természetes személy köteles teljesíteni a közművelődési intézményt vagy közösségi színteret fenntartó önkormányzatok számára a 78/I. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.”

21. § A Kultv. II. Fejezete a 83. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A közművelődési rendelet

83/A. § (1) A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján - a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően - rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

(2) A települési önkormányzat a közművelődési rendeletét a - Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés keretében - legalább ötévente felülvizsgálja.

(3) A közművelődési rendeletet az önkormányzat a közösségi színtérben vagy a közművelődési intézményben közzéteszi.”

22. § A Kultv. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai támogatásának koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.”

23. § A Kultv. 85. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:)

h) a közművelődési minőségirányítási tevékenység koordinálása, képzések szervezése, a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítése.”

24. § A Kultv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § Az országos szinten működő, területi közművelődési szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezet a közművelődési alapszolgáltatások segítése, fejlesztése és az egységes szakmai feladatellátás érdekében országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosít.”

25. § A Kultv. IV. Része a III. Fejezetet követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET

A HAGYOMÁNYŐRZÉSSEL ÉS A NÉPHAGYOMÁNY GONDOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI FELADATOK

87/B. § A hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatok a következők:

a) a magyar néphagyományok, a hazai népművészet és népi iparművészet, a népi kultúra elemeinek megőrzése, életben tartása és élővé tétele, visszajuttatása a jelen és a jövő kulturális közegébe,

b) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence történetileg és szájhagyomány útján fennmaradt néphagyományának és népi iparművészeti hagyatékának felkutatása, értelmezése, rendszerezése, feldolgozása és hozzáférhetővé, élővé tétele, szolgáltatása, ennek érdekében közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása,

c) a magyar nyelvterület és a Kárpát-medence néphagyományaira épülő művészeti tevékenység ellátása,

d) együttműködés a népművészeti ágak, a népi iparművészet és a néphagyomány gondozása területén a helyi, regionális és országos szervezetekkel,

e) népművészeti és népi iparművészeti alkotások minősítésével, minősítő címek adományozásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, ennek keretében hatósági nyilvántartás vezetése és a minősítő címekről szóló hatósági igazolvány kiállítása,

f) a néphagyomány gondozása és a hagyományőrzés érdekében kifejtett tevékenységek támogatása, a népművészet, a népi iparművészet és a néphagyomány minőségbiztosítási rendszereinek működtetése,

g) a hagyományőrzés, a néphagyomány gondozása területein szakmai képzési és továbbképzési feladatok ellátása, ennek érdekében a képzések kidolgozása, akkreditáltatása és megszervezése a Kárpát-medencében, valamint szakkiadványok megjelentetése,

h) a népi hagyományaink iránti bel- és külföldi figyelem felébresztése, fenntartása, a magyar és a Kárpát-medencei népművészet, népi iparművészet és a néphagyomány tárgyi és szellemi értékeinek népszerűsítése, országos, regionális, nemzetközi rendezvények szervezése,

i) az élő és újraéleszthető néphagyomány, a hagyományőrzés, a népművészet és a népi iparművészet állami támogatásának koordinálása, a helyi élő néphagyományt érintő tevékenységek feltárásához, gyakorlásához, fejlesztéséhez komplex szakmai szolgáltatás biztosítása,

j) a fenti célok érdekében megyei és Kárpát-medencei hálózatok, kirendeltségek működtetése.”

26. § * 

27. § (1) A Kultv. 88. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)

c) kiadja a közművelődési szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, a minősített szakmai továbbképzés követelményeit,”

(2) A Kultv. 88. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A miniszter ágazati irányító feladat- és hatáskörében)

f) kormányrendeletben kijelölt szerv útján ellátja a hagyományőrzéssel és a néphagyomány gondozásával kapcsolatos állami feladatokat,”

28. § A Kultv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartásért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázat útján gondoskodik az önkormányzat közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki eszközök fejlesztéséről, berendezési tárgyak gyarapításáról, épületek karbantartásáról és felújításáról.”

29. § A Kultv. 91/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településen - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával, illetve a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosításával összefüggő feladatait közös szervezetben (a továbbiakban: integrált kulturális intézmény) láthatja el.”

30. § A Kultv. a következő 91/B. §-sal egészül ki:

„91/B. § A kulturális alapellátás kiterjesztésének az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott prioritási rend és szempontrendszer mentén történő megvalósítása tárgyévi támogatási összegét a központi költségvetési törvény határozza meg.”

31. § A Kultv. 94. § (5) és (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A megyei hatókörű városi múzeum állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.

(5a) A megyei hatókörű városi könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állami támogatása terhére évente biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakember alaptevékenységnek megfelelő szakmai továbbképzését.”

32. § (1) A Kultv. 100. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

d) a nemzetiségi bázisintézmény cím adományozásának részletes szabályait,”

(2) * 

(3) A Kultv. 100. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

c) a közművelődési alapszolgáltatások szakmai, személyi és infrastrukturális követelményeit, továbbá a közművelődési intézmények és közösségi színterek szakmai, működési, személyi és infrastrukturális követelményeit,”

(4) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

e) a kulturális alapellátás kiterjesztésének prioritási rendjét és szempontrendszerét,”

(5) A Kultv. 100. § (3) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

m) a különböző típusú könyvtárak működését, a városi könyvtárak és a települési nyilvános könyvtárak szakmai követelményeit, továbbá a megyei hatókörű városi könyvtárak települési könyvtárak fejlesztésével kapcsolatos koordinációs feladatainak ellátását és a települési könyvtárak és fenntartóik ezzel kapcsolatos kötelezettségeit,”

33. § A Kultv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

34. § A Kultv.

1. 37/A. § (4) bekezdésében a „kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása” szövegrész helyébe a „kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása és a kulturális alapellátás kiterjesztése” szöveg,

2. 42. § (4) bekezdés b) pontjában a „múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási stratégiával” szövegrész helyébe a „múzeumi küldetésnyilatkozattal, stratégiai tervvel, állományvédelmi tervvel, gyűjtemény gyarapítási és revíziós tervvel, továbbá múzeumi digitalizálási stratégiával” szöveg,

3. 46. § (4) bekezdésében a „45/A. § (2) bekezdés bf), bg), bh) pontjaiban” szövegrész helyébe a „45/A. § (2) bekezdés g) és i) pontjában” szöveg,

4. 46. § (5) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „nonprofit gazdasági társaság” szöveg,

5. 51/A. § (2) bekezdésében a „városi múzeumok állami feladatainak” szövegrész helyébe a „városi múzeumok 45/A. § (2) bekezdése szerinti állami feladatainak” szöveg,

6. 54. § (3) bekezdésében, 64. § (2) bekezdés b) pontjában, 64. § (5)-(7) bekezdésében, 66. §-ban, 68. § (2) bekezdésében, 69. § d) pontjában, 95/B. § (10) bekezdésében, valamint 100. § (3) bekezdés b) pontjában a „megyei könyvtár” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtár” szöveg,

7. III. Rész VI. Fejezet címében a „Közkönyvtári ellátás: a települési és a megyei könyvtári ellátás” szövegrész helyébe a „Közkönyvtári ellátás” szöveg,

8. 64. § (3) bekezdésében a „megyei könyvtárral” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtárral” szöveg,

9. 68. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtár” szöveg,

10. 70. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtári” szöveg,

11. 70. § (2) bekezdés d) pontjában a „megyei könyvtári” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi könyvtári” szöveg,

12. 70. § (3) bekezdésében, valamint 91/A. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi” szöveg,

13. 80. §-ában az „önkormányzat a rendeletében” szövegrész helyébe az „önkormányzat a közművelődési rendeletében” szöveg,

14. 82. §-ában a „Közművelődési Tanács (a továbbiakban: Tanács)” szövegrész helyébe a „Közművelődési Kerekasztal” szöveg,

15. 82. §-ában, 83. § (2)-(6) és (8)-(11) bekezdésében a „Tanács” szövegrész helyébe a „Közművelődési Kerekasztal” szöveg,

16. 83. § (1) bekezdésében a „Tanácsot” szövegrész helyébe a „Közművelődési Kerekasztalt” szöveg,

17. 83. § (6) bekezdésében az „egyesület” szövegrész helyébe a „civil szervezet” szöveg,

18. 83. § (7) bekezdésében a „Tanácshoz” szövegrész helyébe a „Közművelődési Kerekasztalhoz” szöveg,

19. 83. § (8) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „és” szöveg,

20. 85. § (2) bekezdésében a „szervvel” szövegrész helyébe a „szervezettel” szöveg,

21. 91/A. § (2) bekezdésében *  a „megyei hatókörű városi múzeumok és a megyei könyvtárak” szövegrész helyébe a „megyei hatókörű városi múzeum és a megyei hatókörű városi könyvtár” szöveg,

22. 100. § (3) bekezdés t) pontjában az „összevont önkormányzati intézmények” szövegrész helyébe az „integrált kulturális intézmény” szöveg

lép.

35. § (1) Hatályát veszti a Kultv.

a) 39. § (4) bekezdése,

b) 59. § (5) bekezdése,

c) 68. § (3) bekezdés f) pontja, * 

d) 74-75. §-a,

e) 81. §-a,

f) 98. § (4) bekezdése,

g) 100. § (3) bekezdés q) pontja,

h) 100. § (6) bekezdés b) pontja.

(2) * 

4. Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 26. §, a 32. § (2) bekezdése, valamint a 35. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2017. évi LXVII. törvényhez

1. A Kultv. 1. számú melléklete a következő cs) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

cs) Stratégiai terv: A múzeumok stratégiai feladatait megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében - a múzeumi küldetésnyilatkozatban foglaltakhoz illeszkedve - elemzi a múzeum társadalmi és gazdasági környezetét, valamint három-éves időtávban meghatározza a gyűjteménygyarapítás és a kulturális javakhoz való hozzáférés terén elérni kívánt stratégiai célokat, rögzíti a stratégiai célokhoz kapcsolódó intézkedéseket és számszerűsítve is meghatározza az elérni kívánt célok tervezett célértékeit, valamint a megvalósítás személyi, tárgyi és költségvetési feltételrendszerét.”

2. A Kultv. 1. számú melléklete a következő gy) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

gy) Állományvédelmi terv: A múzeumok állományvédelmi tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely - az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése és a kulturális javak állapotromlásának megelőzése érdekében - elemzi az intézmény kiállításainak és raktárainak állományvédelmi helyzetét, valamint erre építve rögzíti a megfelelő műtárgykörnyezet biztosítására, a múzeumban őrzött kulturális javak jó állapotának fenntartására, továbbá a természetes állapotromlás megelőzésére és csökkentésére irányuló feladatokat és célokat.”

3. A Kultv. 1. számú melléklete p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

p) Gyűjteménygyarapítási és revíziós terv: A múzeumok gyűjtemény gyarapítási tevékenységét megalapozó írott dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében - a gyűjtőkörökhöz illeszkedve - bemutatja a múzeumi gyűjteményben őrzött kulturális javak jellegét, nyilvántartását és a hasznosítás céljait, valamint rögzíti a kulturális javak tervezett gyarapításának céljait és prioritásait, hosszú távú tárolásának feltételeit, a selejtezéssel és revízióval kapcsolatos feladatokat, továbbá a gyűjteménygyarapításra vonatkozó jogi és etikai elvárásokat.”

4. A Kultv. 1. számú melléklete s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

s) Népművészet: valamely népművészeti ág (népköltészet, népzene, néptánc, díszítőművészet, népviselet, tárgyalkotó hagyományok) körébe tartozó olyan tudás, alkotás vagy kifejezési mód, amelyet a nép elsősorban a maga szükségletére hoz létre saját több nemzedéken átívelő hagyományai alapján.”

5. A Kultv. 1. számú melléklete u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

u) Népi iparművészet: a népművészeti tárgyi örökség tudatos, esetenként szervezett és irányított keretekben megvalósult továbbélése, a kreatív iparban is megjelenő, a népi hagyományokon alapuló stílusjegyeket hordozó művészeti alkotások.”

6. A Kultv. 1. számú melléklete w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

w) Néphagyomány: népi kultúránk és hagyományaink, szellemi és tárgyi örökségünk ma is élő, újraélhető, szervesen fejlődő elemeinek az összessége, ideértve a népi kultúra újjászületését támogató tevékenységeket is.”