1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1a) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]
„13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)-z) pontja szerinti bevétel.”
2. § Az Szt. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az aktív korúak ellátására vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított álláskeresési ellátás az Flt. szerinti álláskeresési ellátással egy tekintet alá esik.”
3. § Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)
„h) akinek részére az aktív korúak ellátása keretében nyújtott ellátás folyósítása egy évet meghaladó időtartamban egybefüggően szünetel, az egy év leteltét követő nappal.”
4. § (1) Az Szt. 58/A. § (2b) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)
„f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott szociális szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális szolgáltatás, valamint az ehhez tartozó ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató esetén.”
(2) Az Szt. 58/A. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2f) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben - évente két alkalommal - dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, férőhelyszám, illetve feladatmutató befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A kérelem benyújtásának naptári napként meghatározott határidejét a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter közleményben teszi közzé, és döntését - az államháztartásért felelős miniszter attól számított 30 napon belül közölt álláspontja alapján - attól számított 60 napon belül hozza meg. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértése és a közzétett évi két időpontra tekintet nélkül 30 napon belül dönt, ha a befogadást költségvetési többletkiadással nem járó fenntartóváltozásra, fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra tekintettel kérik.”
(3) Az Szt. 58/A. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés - ide nem értve az ellátási területet nem érintő szétválás, egyesítés vagy átcsoportosítás esetében a (2c) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontját - nem alkalmazható, a befogadásra a (2d) vagy a (2f) bekezdésben foglaltak alapján kerülhet sor.”
(4) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:
„(2k) A (2f) bekezdésben foglaltak alapján kérhető az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó, 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján a szolgáltatói nyilvántartásban emelt szintű férőhelyként befogadott férőhelyeknek az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító befogadása.”
5. § Az Szt. 65/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter a -10°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, tartósan 27°C feletti napi középhőmérséklet vagy egyéb időjárási körülmények esetén a meteorológiai szolgálat második szintű veszélyjelzése esetén a regionális diszpécserközpontokon keresztül vörös kód figyelmeztetést ad ki, amelynek ideje alatt a bentlakásos intézmények - a diszpécserközpont előzetes jelzése alapján - a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett ellátási formájuktól, ellátási területüktől és férőhelyszámuktól függetlenül kötelesek az intézménybe érkező hajléktalan személynek élete és testi épsége megóvásához szükséges mértékben a pihenés, télen a melegedés lehetőségét biztosítani. Az ellátás ideje alatt intézményi jogviszony nem jön létre. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Szociális Ágazati Portálon a vörös kód ideje alatt alkalmazandó eljárásrendet tesz közzé.”
6. § Az Szt. 68. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Szakápolást is nyújtó idősek otthonában (a továbbiakban: szakápolási központ) szakápolás annak a 18. életévét betöltött személynek nyújtható,
a) aki idősotthoni ellátásra gondozási szükséglettel rendelkezik,
b) aki betegségéből adódóan szakápolást igényel, de akut fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és állandó orvosi felügyeletre nem szorul, és
c) akit a kezelőorvosa vagy - intézményi jogviszony fennállása esetén - a szociális intézmény orvosa szakápolási központba beutalt.
(3b) Szakápolási központban a szakápolás a gondozási szükséglet vizsgálatának eredménye és az orvosi vélemény alapján megállapított, legfeljebb hat hónapos, a 94/C. § szerinti megállapodásban meghatározott ideig történik. A szakápolási központ orvosa a szakápolás további indokoltságát a határozott idő letelte előtt felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredménye alapján a szakápolás határideje - több alkalommal, egyszerre legfeljebb hat hónappal, a 94/C. § szerinti megállapodás módosításával - meghosszabbítható.”
7. § (1) Az Szt. 92/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző, vezetői megbízással rendelkező személyek jogszabályban meghatározottak szerint vezetőképzésen vesznek részt.”
(2) Az Szt. 92/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vezetőképzést végző szervezetet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jelöli ki.”
8. § Az Szt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § A fogyatékos személyek rehabilitációs intézményébe, illetve a fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonába történő bekerülés feltétele a 70. § (5) bekezdése szerinti alapvizsgálat elvégzése.”
9. § Az Szt. 113/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt)
„a) a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó intézményében vagy a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátottak,”
10. § Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:
„139/A. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvénnyel megállapított 34. § (2) bekezdés h) pontját a 2018. január 1-jén és azt követően benyújtott aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelmek alapján megállapított jogosultságok esetében kell alkalmazni.
(2) Ha a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvénnyel megállapított 58/A. § (2k) bekezdése alapján az emelt szintű férőhelyet az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító férőhelyként fogadják be, az ilyen férőhelyen ellátott személy gondozási szükségletét nem kell megvizsgálni és azt fennállónak kell tekinteni az ellátás teljes időtartama alatt, valamint számára továbbra is az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülmények és szolgáltatások nyújtására kötött megállapodás szerinti elhelyezést és ellátást kell biztosítani.”
11. § (1) Az Szt.
a) 4. § (1c) bekezdésében az „egészségbiztosítási” szövegrész helyébe az „egészségügyi” szöveg,
b) 24/B. §-ában a „szolgálatnak” szövegrész helyébe a „szolgálatnak és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek” szöveg,
c) 58/A. § (2b) bekezdés a) pontjában a „fenntartott” szövegrész helyébe a „fenntartott vagy általa a 91. § (3) bekezdése alapján más fenntartónak átadott” szöveg,
d) 58/A. § (2f) bekezdésében a „tekintettel kérik, és a fenntartóváltás” szövegrész helyébe a „vagy fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra tekintettel kérik, és a fenntartóváltás vagy átadás” szöveg,
e) 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti vagy az erre kijelölt” szöveg
lép.
(2) Az Szt.
a) 94/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „megjelölését)” szövegrész helyébe a „megjelölését), szakápolási központ esetén a szakápolás határidejét” szöveg,
b) 115. § (1) bekezdésében az „is szolgáltatásonként” szövegrész helyébe a „szolgáltatásonként, szakápolási központ esetében a szakápolási ellátásra külön” szöveg
lép.
(3) Az Szt.
a) 17. § (8) bekezdésében, 33. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, (4) bekezdés a) pontjában az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében a „pénzforgalmi számla számára és a pénzforgalmi” szövegrész helyébe a „fizetési számla számára és a fizetési” szöveg,
c) 33. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatásra” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásra” szöveg,
d) 33. § (4a) bekezdésében az „álláskeresési támogatás” szövegrészek helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,
e) 34. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatásban” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásban” szöveg,
f) 92/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „továbbképzés” szövegrész helyébe a „továbbképzés, vezetőképzés” szöveg,
g) 92/H. §-ában a „szakvizsgáztatást” szövegrész helyébe a „vezetőképzést” szöveg
lép.
12. § (1) Hatályát veszti az Szt.
a) 58/A. § (2c) bekezdés a) pontja,
b) 58/A. § (2h) bekezdésében az „és fejlesztő foglalkoztatás” szövegrész,
c) 99/D. § (2) bekezdésében az „a befogadás,” szövegrész,
d) 112. § (3) bekezdésében az „a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredménye szerint” szövegrész,
e) 112. § (6) bekezdésében az „a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredményének figyelembevételével” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Szt. 132. § (1) bekezdés o) pontja.
(3) Hatályát veszti az Szt.
a) 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint” szövegrész,
b) 92/E. § (2) bekezdésében a „szakvizsgáztatásának,” szövegrész,
c) 92/I. §-a.
13. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 11. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben és a javítóintézetben felmerült gyermekbántalmazási esetek kivizsgálása és kezelése a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett intézményi, fenntartói és ágazati módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertana) alapján történik.”
14. § A Gyvt. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A gyermekjogi képviselő jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának - ideértve a nevelőszülőt is - jelenléte nélkül találkozni. A gyermek gondozási helyének biztosítania kell a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.”
15. § A Gyvt. 15. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint - fenntartótól függetlenül - a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjének, a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjének, valamint a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének kinevezése, megbízása, továbbá ismételt kinevezése, megbízása előtt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója meggyőződik az érintett személy vezetői alkalmasságáról. E célból a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója
a) kinevezés, megbízás esetén a megbízással, kinevezéssel érintett személy
aa) előző munkáltatójától tájékoztatást kér az érintett személlyel szemben alkalmazott esetleges fegyelmi intézkedésekről és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének vagy megszüntetésének okáról, és
ab) előző munkáltatójától és az előző munkáltatónál jogvédelmi feladatot ellátó személyektől és szervektől szakmai véleményt kér az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, ha az érintett személy az előző munkáltatójánál gyermekek ellátásával, nevelésével, felügyeletével, gyógykezelésével foglalkozott;
b) ismételt vezetői kinevezés, megbízás esetén
ba) szakmai véleményt kér az intézményben működő gyermekjogi képviselőtől, gyermekvédelmi gyámoktól, érdekképviseleti fórumtól és nevelőtestülettől az érintett személynek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról,
bb) tájékozódik az intézményt érintő, a működést engedélyező szerv, az alapvető jogok biztosa és az ügyészség által lefolytatott vizsgálatok eredményéről, és
bc) a javítóintézet igazgatójának és otthonvezetőjének, valamint a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjének és a gyermekotthon vezetőjének ismételt kinevezése, megbízása esetén véleményt kér az érintett személy által vezetett intézmény székhelye, telephelye szerinti települési önkormányzat polgármesterétől az érintett személynek a települési önkormányzattal vezetői minőségében való együttműködéséről.
(9b) Az előző munkáltató és a települési önkormányzat polgármestere a (9a) bekezdés szerinti tájékoztatást és véleményt az erre irányuló kérés megérkezésétől számított 15 napon belül, írásban adja meg.”
16. § (1) A Gyvt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja.”
(2) A Gyvt. 51. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az egy családok átmeneti otthona keretében működtetett külső férőhelyek férőhelyszáma egybeszámítva nem haladhatja meg a családok átmeneti otthona férőhelyszámának 50%-át.”
17. § (1) A Gyvt. 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-63. §-ban foglaltakon túl)
„b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése alapján a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését és - a gondozási hely 80/B. § (3) bekezdése szerinti azonnali megváltoztatása esetén - a gyermekek ideiglenes befogadását biztosító nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtet,”
(2) A Gyvt. 66. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-63. §-ban foglaltakon túl)
„g) több gyermek áldozattá válása, vagy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre vonatkozó jelentős hatása esetén a gyermekeket ért trauma feldolgozása és az ellátást biztosító szakemberek tevékenységének támogatása érdekében kríziskezelő szolgáltatást nyújt.”
18. § A Gyvt. 66/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően a működtető meggyőződik a nevelőszülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságáról. A nevelőszülőnek jelentkező személy az alkalmassága vizsgálata körében nyilatkozik arról, hogy korábban állt-e már más működtetővel nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának megállapítása céljából a nevelőszülő előző működtetőjétől szakmai véleményt kér a nevelőszülőnek a gyermekekkel szemben tanúsított magatartásáról, bánásmódjáról, a gyermekek gyermekvédelmi gyámjával, szükség esetén vér szerinti családjával, a nevelési-oktatási intézményével, az egészségügyi ellátást nyújtóval és a működtetővel való együttműködéséről, valamint a nevelőszülő jogviszonya megszűnésének vagy megszüntetésének okáról.”
19. § A Gyvt. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A gyermekvédelmi gyám jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának - ideértve a nevelőszülőt is - jelenléte nélkül találkozni. A gyermekvédelmi gyám az időpont megválasztásakor figyelemmel van a gyermek kötelező elfoglaltságára. A gyermek gondozási helyének biztosítania kell a gyermek és a gyermekvédelmi gyám zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.”
20. § A Gyvt. 93. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A 25. életévét betöltött, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátása a fiatal felnőtt kérelmére meghosszabbítható a hallgatói jogviszonya megszűnéséig, de legkésőbb a 30. életévének a betöltéséig. A kérelemről az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója dönt a fiatal felnőtt tanulmányaiból hátralévő időtartamra, a tanulmányok befejezésének esélyére, a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátást nyújtó intézménnyel történő együttműködési készségére és a rászorultságára tekintettel.”
21. § A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]
„k) jóváhagyja és a minisztérium honlapján közzéteszi a gyermekbántalmazás elleni módszertant, a gyermekbántalmazás kivizsgálásának módszertanát, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit.”
22. § (1) A Gyvt. 145. § (2b) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha)
„c) a szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott.”
(2) A Gyvt. 145. § (2c) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)
„a) a bölcsődei ellátásra a megszervezésére köteles települési önkormányzattal kötött ellátási szerződéssel rendelkező nem állami, egyházi fenntartót.”
(3) A Gyvt. 145. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2f) A miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása. A miniszter döntését - az államháztartásért felelős miniszter 30 napon belül közölt álláspontja alapján - 60 napon belül hozza meg.”
(4) A Gyvt. 145. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2g) A gyermekek átmeneti otthonára és a családok átmeneti otthonára a (2a)-(2f) bekezdés szabályai helyett az Szt. 58/A. § (2a)-(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár.”
23. § A Gyvt. a következő 184. §-sal egészül ki:
„184. § (1) Ha a családok átmeneti otthonának fenntartója az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondatában foglaltak szerint legfeljebb tizenegy férőhelyes lakásban vagy családi házban - a szolgáltatói nyilvántartásba 2017. november 15-én bejegyzett - telephelyet működtet, 2017. november 30-áig kérelmezheti, hogy e telephelye 2018. január 1-jétől ne külső férőhelyként, hanem - kormányrendeletben foglaltak szerint - valamely általa fenntartott, a szolgáltatói nyilvántartásba székhelyként vagy telephelyként bejegyzett családok átmeneti otthonának részeként legyen bejegyezve. Az e bekezdés alapján bejegyzett férőhelyekre a 2018. január 1-jén hatályos 51. § (2) bekezdése szerinti férőhelykorlát nem vonatkozik.
(2) Ha a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondata szerinti telephelyet 2017. november 15- ét követően jegyezték be a szolgáltatói nyilvántartásba, a legfeljebb tizenegy férőhelyes lakásban vagy családi házban működtetett férőhelyeket hivatalból külső férőhelyként kell bejegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba.
(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti adatmódosítással egyidejűleg az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondata szerinti telephelyet 2017. december 31-ével hivatalból törölni kell a szolgáltatói nyilvántartásból.”
24. § (1) A Gyvt.
a) 29. § (3) bekezdésében az „a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti vagy az erre kijelölt” szöveg,
b) 51. § (2) bekezdésében a „tizenkét férőhelyes” szövegrész helyébe a „tizenegy férőhelyes” szöveg
lép.
(2) A Gyvt.
a) 11. § (1a) bekezdésében a „minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan” szövegrész helyébe a „minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekbántalmazás elleni módszertan)” szöveg,
b) 11/A. § (4) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
c) 93. § (9) bekezdés b) pontjában a „legkésőbb a 25. életévének” szövegrész helyébe a „- (9a) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a 25. életévének” szöveg
lép.
25. § Hatályát veszti a Gyvt.
a) 103/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja,
b) 103/B. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában a „szakvizsgájának,” szövegrész.
26. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény hatálya - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - kiterjed
a) a Magyarország területén élő
aa) magyar állampolgárra,
ab) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
ac) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ad) - az anyasági támogatás kivételével - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ae) - az anyasági támogatás kivételével - a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
af) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték;
b) a 29. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a nem Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, vagy vele együtt élő, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti, a külképviselet által foglalkoztatott házastársára;
c) az anyasági támogatás tekintetében - a b) pontban foglaltakon túl - a nem Magyarország területén élő magyar állampolgárra és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, külföldön született magyar állampolgárságú gyermekre.”
27. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.”
(2) Az Nkt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.”
28. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, valamint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.”
29. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam támogatja az Alapítvány működését és az Alapítvány Erzsébet-program végrehajtásához szükséges közfeladatainak ellátását. A támogatás mértékét és feltételeit az állam és az Alapítvány között 2017-től kezdődően ötéves időszakonként megújítandó megállapodás határozza meg.”
30. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A 6. §, a 11. § (2) bekezdése és a 12. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1-3. §, a 4. § (2) bekezdése, a 7. §, a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, a 15-18. §, a 20-21. §, a 22. § (3) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 25. §, a 26. és a 28. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
