1. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, a nemzeti emlékhely, a kiemelt nemzeti emlékhely és annak 61/I. § (3a) bekezdése szerinti településkép-védelmi környezete, valamint a kulturális javak.”
2. § A Kötv. 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek. A védelem kiterjed a nemzeti emlékhely és a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésére és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítására, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére.”
3. § A Kötv. 61/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/C. § (1) A 2. mellékletben meghatározottak szerinti kiemelt nemzeti emlékhely az állami vagyon részét képezi.
(2) A 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24834/1 helyrajzi számú ingatlan (a Vértanúk tere) 2017. szeptember 1-jén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (1) bekezdése alapján - a méltó megemlékezések feltételeinek biztosítása, mint örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében - e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába kerül.
(3) A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterület, az ezen felállított szobrok és a Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatti, 24894 helyrajzi számon nyilvántartott Országház vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott állami vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelési jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik.”
4. § A Kötv. 61/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/E. § Kiemelt nemzeti emlékhely esetében a 61/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 61/D. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat az Országgyűlés elnökével egyetértésben kell ellátni.”
5. § (1) A Kötv. 61/I. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kiemelt nemzeti emlékhely, valamint a környezetében lévő - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével kormányrendeletben meghatározott - ingatlanok területe (a továbbiakban: településkép-védelmi környezet) településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területnek minősül.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti településkép-védelem szabályait és eszközeit e törvény állapítja meg azzal, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében a településkép védelméről szóló törvényt és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Kötv. 61/I. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (13)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Aki a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében a (4) bekezdés szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdte meg, az köteles kártalanítási igény nélkül az eredeti állapotot soron kívül helyreállítani, illetve a hozzájáruló nyilatkozat nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni.
(13) A (12) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság
a) megkeresi a (7) bekezdés szerinti hatósági eljárás vagy a (8) bekezdés szerinti bejelentés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely a 61/J. § (6) és (6a) bekezdése alapján jár el, vagy
b) a (7) bekezdés szerinti hatósági eljárás vagy a (8) bekezdés szerinti bejelentés nélkül végezhető tevékenység esetén az eredeti állapot helyreállítására hívja fel a tevékenységet végzőt.
(14) Ha a tevékenységet végző a (13) bekezdés b) pontja szerinti felhívástól számított nyolc napon belül nem kezdi meg az eredeti állapot helyreállítását, az Országgyűlés Hivatala mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője az eredeti állapot helyreállítását a tevékenységet végző költségére elvégeztetheti. A Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság e bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos intézkedései nem érintik a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének azon jogát, hogy a 61/J. § (7) bekezdése alapján az eredeti állapot helyreállítása érdekében pert indítson.”
6. § (1) A Kötv. 61/J. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kérelmező közigazgatási hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, a 61/I. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdte meg, az ügy eldöntésére vagy a bejelentés tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság a tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal megtiltja, továbbá határidő tűzésével
a) a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül végzett tevékenység esetén az eredeti állapot helyreállítására,
b) a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően végzett tevékenység esetén az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltak végrehajtására, illetve az annak megfelelő állapot megvalósítására
kötelezi a tevékenységet végzőt.
(6a) Az eljáró hatóság
a) a (6) bekezdés a) pontja szerinti határozatát csak akkor helyezheti hatályon kívül, ha a kérelmező a hozzájárulást utólag beszerezte,
b) az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a tevékenységet végzőt, ha az a (6) bekezdés b) pontja szerinti határozatában foglaltakat a határozatban rögzített határidőn belül nem hajtja végre.”
(2) A Kötv. 61/J. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó minden más, a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység esetében, amennyiben azt a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül, vagy az előzetes hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaktól eltérően kezdték meg, bíróságtól kérhető a jogsértés megállapítása és a jogsértés megszüntetésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására kötelezés.”
7. § A Kötv. 61/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/K. § (1) A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterülethasználati szabályokat, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.
(2) A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése, valamint a 61/B. § (3) bekezdésében és a 61/I. § (3a) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében a kiemelt nemzeti emlékhelyre és a településkép-védelmi környezetére vonatkozóan - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével -
a) rendeletben állapítja meg:
aa) az egyedi településképi követelményeket,
ab) az aa) alpont szerinti követelmények érvényesítése érdekében szükséges hatósági kötelezés részletes szabályait, valamint a követelmények érvényesítését szolgáló további sajátos eszközöket,
ac) a kiemelt nemzeti emlékhelyen, valamint a településkép-védelmi környezetében található ingatlan fenntartását, helyreállítását, felújítását és átalakítását szolgáló támogatási és ösztönző rendszer részletes szabályait.
b) rendeletben állapíthatja meg a beépítési szabályokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi követelményeket.
(3) A Kormány a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az egyedi településképi követelmények érvényesítése érdekében egyedi településképi arculati kézikönyv készítését írhatja elő, az egyedi kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával.
(4) A kiemelt nemzeti emlékhelyre és annak településkép-védelmi környezetére - a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti kormányrendeletben meghatározott esetekben és részletszabályok szerint - a hatóság
a) tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti egyedi településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tesz a követelmények érvényesítési módjára,
b) településképi véleményezési eljárást folytat le és településképi véleményt ad az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
c) településképi bejelentési eljárást folytat le.
(5) Ha a hatóság megállapítja a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti követelmények megsértését, felhívja az ingatlan tulajdonosának, a tulajdonosi joggyakorlónak, a vagyonkezelőnek, illetve a társasháznak a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(6) A hatóság - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével - az (5) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében építmény, építményrész felújítására, átalakítására vonatkozó - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - kötelezettséget írhat elő az (5) bekezdésben foglalt személyek számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti kötelezett az egyedi településképi követelményeket a hatósági döntésben megállapított határidőben nem teljesíti, a hatóság - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - 10 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírságot szabhat ki. A bírság kiszabása során mérlegelni kell a településképi követelmény sérelmének súlyát és a jogsértő állapot időtartamát.”
8. § (1) A Kötv. 63. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Műemlékvédelmi érdekből műemlék, illetve a kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdekből a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében található ingatlan fenntartása, különösen helyreállítása során az országos építési követelményektől, a településrendezési eszközöktől, annak részeként a helyi építési szabályzattól a tervezés folyamán és a hatósági eljárásban el lehet térni. A nemzeti szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely egyedi településképi követelményeknek való megfelelése érdekében előnyben kell részesíteni, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.
(4a) A (4) bekezdés tekintetében
a) műemlékvédelmi érdeknek kell tekinteni a védett műemléki érték megőrzését, fenntartását,
b) kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdeknek kell tekinteni különösen a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete történelmileg hiteles, egységes arculatának - a településképi követelmények tekintetében jogszabályban meghatározott módon és mértékben történő - megőrzését, fenntartását és helyreállítását
biztosító védelmet, továbbá az ezeket elősegítő közérdekű szempontok együttesét.”
(2) A Kötv. 63. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében)
„e) a kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezete tekintetében figyelemmel kíséri a 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti követelmények teljesülését és a 61/K. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését.”
9. § (1) A Kötv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő tevékenységek vonatkozásában a hatóság:)
„d) a 61/K. § (6) bekezdése szerinti esetben és körben elrendelheti - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével - a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak településkép-védelmi környezetében építmény, építményrész - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - felújítását, átalakítását.”
(2) A Kötv. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, a tulajdonosi joggyakorlót, a vagyonkezelőt, a társasházat, továbbá a használót vagy az építtetőt, és a kivitelezőt,
b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítésére a tulajdonost, a tulajdonosi joggyakorlót, a vagyonkezelőt, illetve a társasházat
kötelezheti.”
(3) A Kötv. 67. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kötelezett az (1) bekezdés d) pontja szerinti hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a hatóság
a) településkép-védelmi bírság kiszabásáról intézkedik, valamint
b) a munkákat a kötelezett helyett annak költségére és felelősségére elvégeztetheti, más érdekelt, különösen tulajdonostárs erre irányuló kérelme esetén akként is, hogy a munkálatok költségének előlegezésére feljogosítja az érdekeltet.”
10. § A Kötv. 80/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:)
„a) a központi költségvetés örökségvédelmi és településkép-védelmi célokat szolgáló előirányzatai;”
11. § A Kötv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 92/E. §-sal egészül ki:
„92/E. § Az egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XCIX. törvénnyel megállapított 61/B. § (3) bekezdésre és 61/C. §-ra figyelemmel
a) az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról szóló 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint megvalósított beruházás keretében létrejött és a Magyar Állam tulajdonába került
aa) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdés 1., 9. és 10. pontjában meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához szükséges ingó vagyonelemek, valamint
ab) az Mötv. 23. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához szükséges ingó vagyonelemek
ingyenesen, nyilvántartási értéken, a c) pont szerinti szerződésben meghatározottak szerint Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: belvárosi önkormányzat) tulajdonába kerülnek;
b) az a) pont szerinti tulajdonátruházással érintett ingó vagyonelemek e törvény alapján az azokat hordozó ingatlanoktól elkülönült, önálló tulajdonjoggal rendelkező, forgalomképes ingó vagyonelemnek minősülnek;
c) az a) pont szerinti tulajdonátruházásokról, ezen belül különösen a Budapest Főváros Önkormányzata és a belvárosi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyonelemekről egyrészről Budapest Főváros Önkormányzata és a belvárosi önkormányzat, másrészről az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló - az Országgyűlés Hivatala közreműködésével - szerződést kötnek;
d) az Nvtv. 14. § (1) bekezdése alapján a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, a Budapest V. kerület, Kossuth Lajos téren felállított Nagyatádi Szabó István portrészobor, Kaszás legény díszítőszobor, Agronómuslány díszítőszobor, valamint a Budapest V. kerület, Vértanúk terén felállított Nagy Imre szobor fenntartása, valamint a méltó megemlékezések feltételeinek biztosítása mint örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében - 2017. szeptember 1-jén e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyar Állam tulajdonába kerül;
e) az Nvtv. 13. § (3) bekezdése alapján az a) pont szerinti rekonstrukció megkezdése előtt a Budapest V. kerület, Kossuth Lajos téren felállított, állami tulajdonú, „A Forradalom Lángja” emlékmű az Mötv. 23. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott önkormányzati feladatok ellátása érdekében 2017. szeptember 1-jén e törvény erejénél fogva ingyenesen, nyilvántartási értéken Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonába kerül.”
12. § A Kötv. 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével -
a) a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetét,
b) a kiemelt nemzeti emlékhelyre és annak településkép-védelmi környezetére vonatkozó egyedi településképi követelményeket, a követelmények érvényesítése érdekében szükséges hatósági kötelezés részletes szabályait, valamint a követelmények érvényesítését szolgáló további sajátos eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, alkalmazásukra hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket,
c) a kiemelt nemzeti emlékhelyre és annak településkép-védelmi környezetére vonatkozó beépítési szabályokat, valamint az ezzel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi követelményeket,
d) a kiemelt nemzeti emlékhelyen és annak településkép-védelmi környezetében a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámok megengedett méreteit, a reklámközzététel megengedett technológiáit, módszereit, eszközeit, a reklámhordozók általános formai követelményeit, valamint
e) a kiemelt nemzeti emlékhelyen és a településkép-védelmi környezetében található ingatlan e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott követelmények szerinti helyreállítását, felújítását és átalakítását szolgáló támogatási és ösztönző rendszer részletes szabályait, a támogatás feltételrendszerét és módját.”
13. § A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
14. § A Kötv.
a) 61/H. § (1) bekezdésében az „a 61/D. §-ban és a 61/E. §-ban” szövegrész helyébe az „a 61/D. §-ban, a 61/E. §-ban és a 61/K. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában” szöveg,
b) 61/I. § (4) bekezdésében a „kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon” szövegrész helyébe a „kiemelt nemzeti emlékhely területén és a településkép-védelmi környezetében” szöveg,
c) 61/I. § (5) bekezdésében az „egységes arculatához.” szövegrész helyébe az „egységes arculatához, vagy nem felel meg a 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint megállapított követelményeknek vagy a 61/K. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti beépítési szabályoknak és követelményeknek.” szöveg,
d) 61/I. § (7) bekezdésében a „kiemelt nemzeti emlékhely területét, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlant” szövegrész helyébe a „kiemelt nemzeti emlékhelyet és annak településkép-védelmi környezetét” szöveg,
e) 61/I. § (11) bekezdésében és 82. § (1) bekezdés b) pontjában a „kiemelt nemzeti emlékhely területén, vagy annak részét képező közterülettel határos ingatlanon” szövegrész helyébe a „kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete területén” szöveg,
f) 61/L. § (1) bekezdésében a „61/K. §” szövegrész helyébe a „61/K. § (1) bekezdése” szöveg,
g) 67. § (3) bekezdésében az „Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak” szövegrész helyébe az „Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti hatósági kötelezésben foglaltaknak” szöveg,
h) 67. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontja és a (3a) bekezdés b) pontja szerinti” szöveg
lép.
15. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a településkép védelmét - a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó terület kivételével - önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet)
a) településképi követelmények meghatározásával,
b) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
c) önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
jogszabályban meghatározott módon biztosítja.
(2a) Törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály egyedi településkép-védelmet biztosíthat a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területére, mint településképi szempontból kiemelt jelentőségű területre.”
16. § A Tktv. 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az önkormányzat, hogy a széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapítsa meg a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel (partnerek) történő (partnerségi) egyeztetés részletes szabályait.”
17. § A Tktv.
a) 11/B. § (3) és (4) bekezdésében a „településképi rendelet” szövegrész helyébe a „településképi rendelet vagy a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabály” szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésében a „hogy a településképi rendeletben” szövegrész helyébe a „hogy - a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével - a településképi rendeletben” szöveg,
c) 15. § (1) bekezdésében a „jogszabályok rendelkezéseivel” szövegrész helyébe a „jogszabályok, továbbá a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok rendelkezéseivel” szöveg,
d) 15. § (3) bekezdésében a „kormányrendelet és” szövegrész helyébe a „kormányrendelet, továbbá a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok és” szöveg,
e) 15. § (4) bekezdésében a „reklámhordozót e törvény” szövegrész helyébe a „reklámhordozót a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok továbbá e törvény” szöveg,
f) 1. melléklet 3. pontjában a „nemzeti emlékhely;” szöveg helyébe a „nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely;” szöveg
lép.
18. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. augusztus 31-én lép hatályba.
(2) A 3. §, a 11. §, a 13. § és az 1. melléklet 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
A Kötv. 2. melléklet I. Kiemelt nemzeti emlékhely pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. Kiemelt nemzeti emlékhely
| A | B | ||
| A kiemelt nemzeti emlékhely megnevezése | A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása | ||
| 1. | Az Országház és környéke | Budapest V. kerület 1. Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatti, 24894 helyrajzi számon nyilvántartott Országház, 2. Kossuth Lajos tér (24893 helyrajzi szám), 3. Kossuth Lajos tér 11. szám alatti, 24891 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, 4. Kossuth Lajos tér 12. szám alatti, 24898 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, 5. id. Antall József rakpart (24897/4 helyrajzi szám), 6. Vértanúk tere (24834/1 helyrajzi szám). | |
| ” |
