A jogszabály mai napon ( 2019.08.17. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.I.1. - határozatlan)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet

a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól

A Kormány

az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1) bekezdésében, a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az engedélyköteles haditechnikai termékek és szolgáltatások körét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termékek és szolgáltatások körét az 1. melléklet I-IV., VIII. és XXVI. fejezete tartalmazza.

(3) A Httv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti haditechnikai termékek és szolgáltatások körét az 1. melléklet V-VII., és IX-XXV. fejezete tartalmazza.

1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. behozatal: kereskedelmi ügylet, amelynek során az Európai Unió vámterületén kívüli területről (a továbbiakban: harmadik ország)

a) *  az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) 5. cikk 24. pontjában meghatározott, „nem uniós áru” fogalomkörébe tartozó árunak az Uniós Vámkódex 201. cikke szerint szabad forgalomba bocsátása, ideértve az Uniós Vámkódex 254. cikke szerinti, meghatározott célra történő szabad forgalomba bocsátást,

b) nem uniós áruknak az Uniós Vámkódex 240. cikkében foglalt vámraktározás, a 256. cikkében foglalt aktív feldolgozás és a 250. cikkében meghatározott ideiglenes behozatal alá vonása, a 259. cikkében foglalt passzív feldolgozás keretében történt ideiglenes kivitelt követő újrabehozatala és szabad forgalomba bocsátása vagy vámszabadterületre szállítása, valamint a 203. cikkében meghatározott tértiáru szabad forgalomba bocsátása, és

c) *  szoftver vagy technológia Európai Unión kívüli országból történő átvételére írásos formában vagy más adathordozón, valamint telefax vagy telefon útján Magyarország területén kerül sor;

2. *  behozatali vámhivatal: az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott vámhivatal, ahol harmadik országból az Európai Unió vámterületére beszállított áruk tekintetében az 1. pont a) és b) alpontja szerinti vámeljárásokat végzik;

3. *  belépési vámhivatal: az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott vámhivatal, ahová a harmadik országból az Európai Unió vámterületére belépő árukat vám elé állítják;

4. Belső Megfelelési Program: a vállalkozás megbízhatóságát alátámasztó tájékoztató dokumentum, amely tartalmazza a vállalkozás tevékenységére vonatkozó információkat, a tevékenysége során keletkezett dokumentumok kezelésének és a nyilvántartás leírását; meghatározza az e rendelet hatálya alá eső tevékenységben részt vevő személyek feladatkörét és felelősségét, tartalmazza a vállalkozáson belüli kockázatkezelés leírását, valamint e rendelet előírásainak vállalkozáson belüli végrehajtását, továbbá vállalkozáson belül rendelkezik az esetleges nemmegfelelőségek felszámolásának módjáról;

5. brókertevékenység: a bróker által egy európai uniós tagállam és egy harmadik ország, illetve két harmadik ország vállalkozásai vagy szervei között haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás adásvétele céljából végzett tevékenység, ideértve az üzlet megszervezését, a szerződő felek közötti közvetítést, az üzleti lehetőség jelzését a vevő vagy az eladó részére, valamint a saját jogon történő vételt és eladást, feltéve, ha az eszközök nem kerülnek Magyarország területére;

6. devizamentes ügylet: elszámolási kötelezettség nélküli ügylet;

7. Európai Unió vámterülete: az Uniós Vámkódex 4. cikkében meghatározott vámterület;

8. exportőr: az a vállalkozás,

a) amelynek érdekében az Uniós Vámkódex 259. cikkében foglalt passzív feldolgozás keretében történő ideiglenes kivitel vagy 269. cikke szerinti kiviteli eljárás elvégzéséhez szükséges kiviteli árunyilatkozatot vagy Uniós Vámkódex 270. cikke szerinti újkivitel elvégzéséhez szükséges újrakiviteli árunyilatkozatot teszik,

b) amely az árunyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és meghatározhatja a termék harmadik országba történő kiszállítását azzal, hogy ha nem kötöttek kivitelre vonatkozó szerződést, vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját érdekében tevékenykedik, akkor a terméknek harmadik országba történő kiküldésére szóló jogosultság a meghatározó;

9. felelős vezető: a Httv. 1. § a) pontja szerinti személy;

10. *  haditechnikai eszköz: az 1. mellékletben meghatározott termék;

11. haditechnikai külkereskedelem: haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását is, továbbá a haditechnikai termékkel kapcsolatban végzett brókertevékenység;

12. haditechnikai tevékenység: haditechnikai eszköz gyártása, haditechnikai szolgáltatás nyújtása és haditechnikai külkereskedelem;

13. határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2. § e) pontjában ekként meghatározott fogalom;

14. importőr: az a vállalkozás,

a) amelynek érdekében az Uniós Vámkódex 5. cikk 16. pont a) és b) alpontja, valamint a 201., 203., 240., 250., 256. és 259. cikkei szerint megvalósuló behozatali irányú eljárások elvégzéséhez szükséges vámáru-nyilatkozatokat teszik,

b) amely az árunyilatkozat elfogadásakor harmadik országbeli fél szerződő partnere, és végrehajtja a termék harmadik országból Magyarország területére történő beszállítását azzal, hogy ha nem kötöttek behozatali szerződést vagy a szerződő fél nem saját érdekében tevékenykedik, akkor a terméknek harmadik országból Magyarország területére történő beszállítására szóló jogosultság a meghatározó;

15. kilépési vámhivatal: az a vámhivatal, ahol az Európai Unió vámterületét elhagyó árukkal kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is;

16. kivitel:

a) *  az Uniós Vámkódex 269. cikkében foglalt kiviteli eljárás,

b) áruknak az Uniós Vámkódex 259. cikkében foglalt passzív feldolgozás keretében történt ideiglenes kivitele,

c) *  szoftver vagy technológia átadása elektronikus eszközök, így különösen fax, telefon, elektronikus levél vagy bármely más elektronikus eszköz útján az Európai Unión kívüli rendeltetési helyre; ez magában foglalja a szoftver vagy technológia hozzáférhetővé tételét is az Európai Unión kívüli természetes vagy jogi személyek számára, vagy

d) *  technológia szóbeli átadása Európai Unión kívüli természetes vagy jogi személyek számára;

17. kiviteli vámhivatal: az a vámhivatal, ahol az Európai Unióból harmadik országba kiszállított áruk tekintetében az Uniós Vámkódex 259., 269. és 270. cikke szerinti vámeljárásokat végzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is;

18. Nemzetközi Import Igazolás: az exportőr ország kérésére az importőr ország Nemzetközi Import Igazolást állít ki, amely az importőr ország illetékes hatóságának nyilatkozata arról, hogy az importált eszközök vagy technológiák a megadott értékben kerülnek beszállításra a megjelölt végfelhasználási célból, és azok nem kerülnek továbbértékesítésre az importőr ország illetékes hatóságának tudta nélkül;

19. Szállítási Tanúsítvány: a végfelhasználó ország illetékes hatóságának igazolása arról, hogy a harmadik országba kivitt vagy más tagállamba kiszállított, valamint a harmadik országból behozott vagy más tagállamból beérkezett eszköz a végfelhasználó ország vámterületére érkezett;

20. tanúsított vállalat: vállalkozás, amely rendelkezik a külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Hatóság) által kiadott tanúsítással, továbbá az Európai Unió más tagállamában letelepedett, a tagállam hatósága által tanúsított gyártó;

21. transzfer: uniós árunak minősülő haditechnikai eszköz átadása vagy szállítása egy Európai Unió tagállamában lévő szállító és egy valamely másik tagállamban található címzett között, amely lehet:

a) *  kiszállítás: kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás Magyarország területéről az Európai Unió valamely tagállamába kerül, beleértve az ideiglenes árumozgást, valamint szoftver vagy technológia Európai Unió tagállamába szóban, írásos formában, elektronikus úton, faxon vagy telefonon történő továbbítását, illetve hozzáférhetővé tételét,

b) *  beérkezés: kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás az Európai Unió valamely tagállamából érkezik Magyarország területére, beleértve az ideiglenes árumozgást, valamint szoftver vagy technológia Európai Unió tagállamából történő átvételét szóban, írásos formában, elektronikus úton, faxon vagy telefonon;

22. transzfert végrehajtó: az a vállalkozás,

a) amelynek nevében a 21. pont szerinti kiszállításról vagy beérkezésről szóló nyilatkozatot teszik,

b) amely a nyilatkozat elfogadásakor az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett címzett szerződő partnere, és meghatározhatja a termék Európai Unió vámterületén belül történő szállítását azzal, hogy ha nem kötöttek szerződést, vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek az Európai Unió vámterületén belül történő szállítására szóló jogosultság a meghatározó, vagy

c) amely szoftver vagy technológia szóban, írásos formában, elektronikus úton, faxon vagy telefonon való továbbításáról rendelkezik az Európai Unió vámterületén belül;

23. *  tranzit: olyan szállítási folyamat, amelynek során haditechnikai eszközt Magyarország területén keresztül úgy szállítanak át, hogy annak vámjogi helyzetében változás nem történik, továbbá tranzitnak minősül az olyan átrakodásos tranzitügylet is, amely szállítási folyamat során a haditechnikai eszköz nem ugyanazon szállítóeszközön hagyja el Magyarország területét, amelyen Magyarország területére érkezett;

24. újrakivitel: az Uniós Vámkódex 270. cikkében foglalt eljárás;

25. vállalkozás: jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre, gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv, valamint határon átnyúló szolgáltatás esetében az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett vállalkozás;

26. Végfelhasználói Nyilatkozat: az exportőr ország kérésére a végfelhasználó vagy a végfelhasználó országának nyilatkozata arról, hogy a megvásárolt eszközök a végfelhasználó országában a megjelölt céllal kerülnek felhasználásra, továbbá az áru nukleáris, biológiai, illetve vegyi fegyverek fejlesztésére, gyártására és használatára, vagy ilyen fegyverek célba juttatására szolgáló eszköz részeként nem kerül felhasználásra; tartalmazhat újrakivitelt korlátozó záradékot, illetve nyilatkozatot arról, hogy nem kerül továbbértékesítésre az eredeti exportőr ország hozzájárulása nélkül.

2. Általános engedélyezési szabályok

3. § (1) Magyarország területén haditechnikai tevékenység a Hatóság által kiadott engedélyek alapján folytatható.

(2) Engedélyt az alábbi vállalkozás kaphat:

a) a cégbíróság által nyilvántartásba vett egyéni cég, gazdasági társaság, ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, ha az nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzett egyéni vállalkozó,

c) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába bejegyzett költségvetési szerv, továbbá

d) határon átnyúló szolgáltatás esetében az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban (a továbbiakban: EGT-állam) bejegyzett vállalkozás.

(3) * 

(4) Az e rendelet szerinti eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében a Hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 44. § b) pontján túl ismételten hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(5) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban az ügyfél nem pótolhatja a nyilatkozatával a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges.

(6) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban az ügyfél az iratot nem nyújthatja be másolatban, kivéve, ha ahhoz a Hatóság hozzájárul.

(7) E rendelet 10. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tevékenységi engedély annak a kérelmezőnek adható, amelynek nyilvántartásba vett tevékenységi körei között a haditechnikai termék gyártása vagy a termékhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása szerepel.

(8) A Httv. 2/A. § szerinti esetben a Hatóság annak ad engedélyt, aki

a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik;

b) a bejegyzés helye szerinti országban hadiipari tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet;

c) a kérelemben megjelölt tevékenység irányítására kijelölt felelős vezetője a külön jogszabályban megjelölt szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik;

d) megfelel a Httv. és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.

4. § * 

5. § (1) Nem kell külön engedélyt beszerezniük a Httv. 2. §-a szerinti tevékenységhez

a) *  a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek kutatással és fejlesztéssel, javítással és karbantartással, műszaki támogató tevékenységgel foglalkozó, haditechnikai eszköz üzembe helyezését és üzemben tartását, kezelésük és alkalmazásuk elméleti és gyakorlati oktatását, kiképzést felölelő haditechnikai szolgáltatást nyújtó, valamint hatástalanítást, megsemmisítést, múzeumi tevékenységet végző, továbbá a Magyar Honvédség közbeszerzési, beszerzési eljárásokban ajánlatkérőként eljáró szervezeti egységeinek, továbbá

b) az állam nevében eladóként eljáró, hon- és rendvédelmi szempontból feleslegesnek nyilvánított haditechnikai termékek elidegenítését végző szerveknek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, azonban az elidegenített haditechnikai termékek köréről, illetve a vásárlók személyéről kötelesek a szerződéskötést követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni a Hatóságot.

(2) Nem kell engedély az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározott tevékenységhez, ha

a) haditechnikai eszközt az Országgyűlés vagy a Kormány által jóváhagyott csapatmozgás, továbbá hatályos nemzetközi szerződésben kifejezetten engedélyezett kötelezettségek keretében szállítanak át Magyarország határán,

b) *  a szállítást - kötelezettségei teljesítéséhez - az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség végzi vagy végezteti,

c) a szállítás a katasztrófa esetén nyújtott humanitárius segítségnyújtáshoz vagy adományhoz kapcsolódik, vagy

d) haditechnikai eszközt állami fegyveres szervek közös gyakorlat, bemutató céljából szállítanak át Magyarország határán.

6. § *  Az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet által nem szabályozott kérdések esetében e rendelet előírásai alkalmazandók, kivéve annak a IV. mellékletében meghatározott termékekkel kapcsolatos, nem e kormányrendelet hatálya alá tartozó hatósági eljárásokat.

7. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárások és a tanúsítás során alkalmazandó engedély iránti kérelmek és engedélyokmányok mintáját a Hatóság a honlapján közzéteszi.

(2) Az e rendelet szerinti engedélyek és a tanúsítás iránti kérelmek kormányablaknál nem terjeszthetők elő.

(3) A Hatóság nyilvántartja és kezeli az engedélyezési eljárás során birtokába kerülő és keletkező - személyes adatnak nem minősülő, kormányrendeletben meghatározott - adatokat.

(4) A Hatóság a (3) bekezdés szerinti adatok kezelésére legfeljebb az érintettnek a tevékenysége folytatására vonatkozó jogosultsága megszűnésétől számított hat hónapig jogosult.

8. § (1) A Hatóság az engedélyeket az általa elnökölt és havi rendszerességgel összehívott Haditechnikai Véleményező Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) véleményének kikérésével adja ki.

(2) A Munkacsoport tagjai a külpolitikáért felelős miniszter, az iparügyekért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Terrorelhárítási Központ képviselője.

(3) A Hatóság az általa kiadott és visszavont engedélyekről, továbbá az elutasított engedély kérelmekről a döntés meghozatalát követő 30 napon belül tájékoztatja a (2) bekezdésben felsorolt szerveket.

3. Korlátozások

9. § (1) A kérelmet el kell utasítani, ha

a) *  a kérelmezett tevékenység ellentétes Magyarország kül- és biztonságpolitikai érdekeivel vagy nemzetközileg vállalt kötelezettségeivel,

b) a kérelmezett tevékenység ellentétes Magyarország ellátásbiztonsági érdekeivel,

c) a kérelmezett tevékenység, a kérelmező, a kérelmező tulajdonosa, felelős vezetője, vagy a kérelmezett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vagy a Terrorelhárítási Központ írásos véleménye alapján terrorveszélyt jelent,

d) a kérelmezett tevékenység akadályozná vagy ellehetetlenítené a honvédelmi, rendvédelmi, valamint nemzetbiztonsági szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását,

e) a kérelmezőnek a Hatósággal szemben korábbi eljárásból származó, befizetetlen bírságtartozása van,

f) a kérelmezett tevékenység ellentétes a 2. mellékletben meghatározott kritériumokkal,

g) a kérelmező, a kérelmező tulajdonosa, vezető tisztségviselője, valamint a tervezett haditechnikai tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja nem felel meg a Httv. 5. § és 5/A. § szerinti személyi követelményeknek,

h) a kérelmező, tulajdonosa vagy valamely felelős vezetője nem rendelkezik a termék gyártásához, vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges e rendelet 4. melléklete szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal,

i) a haditechnikai eszköz gyártását vagy haditechnikai szolgáltatás nyújtását végző kérelmező nem rendelkezik olyan székhellyel (telephellyel) és eszközökkel, melyek műszakilag alkalmassá teszik a kérelmezett tevékenység végzésére, azok biztonságtechnikailag nem alkalmasak a haditechnikai termék biztonságos mozgatására, szállítására, tárolására és őrzésére.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a kiadásának bármely feltétele megszűnt, vagy

b) az engedély kiadását követően olyan változás áll be, amely alapján a kérelem elutasításának lenne helye.

(3) A Hatóság a kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a vállalkozás e rendeletben foglalt előírásokat, az engedélyben meghatározott feltételeket vagy a kereskedelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsérti.

(4) * 

(5) A Hatóság az (1) bekezdés f) pontja alapján elutasított kérelemben foglalt adatokról, az elutasítás indokolásával együtt értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait.

(6) A Hatóság az engedély hatályát legfeljebb 6 hónapos időtartamra felfüggesztheti, és az engedélyben foglalt jogok gyakorlását a felfüggesztés időtartamára megtilthatja, ha

a) *  a (2) bekezdés alapján - ide nem értve az (1) bekezdés c) pontja szerinti eseteket - az engedély visszavonásának lenne helye, és az erre okot adó körülmény megszüntetése érdekében az engedéllyel rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: engedélyes) a Hatósággal együttműködik,

b) *  az engedélyes tulajdonosa, vezető tisztségviselője, valamint a haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben alkalmazott munkatársa a Httv. 5. §-ban foglalt személyi követelményeknek nem felel meg, ha az engedélyes vállalja, hogy ezt az állapotot megszünteti, vagy

c) *  a tárgyalási, bróker- vagy forgalmi engedély kiadását követően olyan változás állt be, amely alapján az arra vonatkozó engedély iránti kérelemnek az (1) bekezdés f) pontja alapján a 2. melléklet szerinti elutasításának lenne helye,

d) *  a (2) bekezdés és az (1) bekezdés c) pontja alapján az engedély visszavonásának lenne helye, azonban az erre okot adó körülmény az (1) bekezdés c) pontja szerinti szervek írásos véleménye alapján megszüntethető, és megszüntetése érdekében az engedélyes a Hatósággal együttműködik.

(7) A Hatóság a felfüggesztett hatályú engedélyt visszavonja, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény a (6) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően is fennáll.

(8) Ha a kérelmezett tevékenység akadályozza a rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását, a Hatóság az engedélyben műszaki vagy forgalmi korlátozó feltételeket szabhat meg.

II. FEJEZET

ENGEDÉLYTÍPUSOK

4. Tevékenységi engedély

10. § (1) A vállalkozás tevékenységi engedély birtokában jogosult

a) haditechnikai eszköz gyártására,

b) haditechnikai szolgáltatás nyújtására vagy

c) haditechnikai külkereskedelemmel kapcsolatos előkészítő tevékenység (piackutatás, ajánlattétel, előkészítő tárgyalások) végzésére.

(2) A tevékenységi engedély típusai:

a) általános tevékenységi engedély, amely haditechnikai eszköz gyártására, haditechnikai szolgáltatás nyújtására vagy haditechnikai külkereskedelemmel kapcsolatos előkészítő tevékenység végzésére jogosít;

b) eseti tevékenységi engedély, amelynek hatálya kizárólag egy haditechnikai külkereskedelmi ügyletre terjed ki.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) A haditechnikai termék gyártását vagy a haditechnikai szolgáltatás nyújtását szakterületenként közvetlenül irányító felelős vezető szakmai szakképzettségének és gyakorlati idejének engedélyhez szükséges követelményeit a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Az általános tevékenységi engedély 2 évig hatályos. A tevékenységi engedély hatályának lejárta előtt legalább 45 nappal benyújtott kérelemre indult eljárásban 5 évig hatályos új tevékenységi engedély adható ki.

(6) A tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód e rendelet szerinti tevékenységet csak új tevékenységi engedély birtokában folytathat.

(7) A tevékenységi engedéllyel rendelkező gazdasági társaság a szavazatok huszonöt százalékát elérő vagy meghaladó mértékű befolyás szerzése esetén haditechnikai tevékenységet új engedély birtokában folytathat.

(8) Ha a tevékenységi engedély iránti kérelem magában foglalja bármely az 1. melléklet VIII. fejezetében található termék gyártását, gyártási tevékenység során történő felhasználását, illetve tárolását, a Hatóság az engedélyezési eljárás során a 8. § (1) bekezdése szerinti Munkacsoporton túl kikérheti a bányafelügyeleti feladatkörében eljáró, a tevékenység végzésének helye szerint illetékes Kormányhivatal véleményét is, aki 15 napon belül válaszol a megkeresésre.

11. § Az engedélyes az engedélyezési eljárás során benyújtott kérelmében meghatározott adatok változását 8 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak. A Hatóság a megváltozott adatoknak megfelelő új engedélyt ad ki az engedélyesnek.

12. § (1) Az engedélyes haladéktalanul köteles jelenteni a Hatóságnak az ellene irányuló csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás megkezdését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárások során az eljárást lefolytató köteles a Hatóság felé igazolni, hogy az engedélyezett tevékenység során felhasznált veszélyes anyagokkal tételesen elszámolt.

13. § * 

14. § *  Öt évig nem kaphat engedélyt a kérelmező, ha a kérelmező, vagy a kérelmező tulajdonosa vagy felelős vezetője olyan engedélyesnél volt előzőleg tag, vezető tisztségviselő vagy felelős vezető, akitől (amelytől) az engedélyt a Hatóság korábban véglegesen visszavonta, kivéve, ha az engedély visszavonására a tagsági jogviszonyától vagy felelősségétől független tény miatt került sor.

15. § (1) A tevékenységi engedélyben kötelezni kell az engedélyest a haditechnikai terméket külön jogszabály szerint jelölő, valamint a gyártót egyértelműen azonosító jelzés és adatnyilvántartás alkalmazására.

(2) A haditechnikai terméket a haditechnikai tevékenység végzésére engedéllyel nem rendelkező személyektől elzárva kell tárolni. A tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerős biztonsági fóliával kell ellátni, és a tároló helyet őrszemélyzettel kell őrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni.

5. Tárgyalási engedély

16. § (1) *  Haditechnikai eszköz kivitelére, újrakivitelére, valamint harmadik ország részére történő szolgáltatás nyújtására - kivéve az EGT-államokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztrália, Japán, Kanada, Svájc és Új-Zéland államokban letelepedett végfelhasználók részére történő kivitelt, újrakivitelt és szolgáltatásnyújtást - szerződés kizárólag tárgyalási engedély birtokában köthető, az abban meghatározott partnerrel és végfelhasználóra vonatkozóan, az abban engedélyezett haditechnikai eszközre vagy szolgáltatásra.

(2) Tárgyalási engedély hatályos, haditechnikai külkereskedelemre vonatkozó tevékenységi engedély birtokában, azzal összhangban kérelmezhető, illetve vehető igénybe.

(3) A tárgyalási engedély 12 hónapra adható és a lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(4) A tárgyalási engedély iránti kérelmet az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(5) A Hatóság a tárgyalási engedélyben a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg a szállítás, a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(6) Nem szükséges tárgyalási engedély garanciális javításra, kiállításra, bemutatóra, tesztelésre, bevizsgálásra vonatkozó devizamentes, ideiglenes árumozgással járó ügylet esetében.

6. Forgalmi engedély

17. § Haditechnikai eszköz kivitelére, újrakivitelére, behozatalára, transzferére és haditechnikai szolgáltatás nyújtására és igénybevételére vonatkozó szerződés csak forgalmi engedély birtokában teljesíthető. Forgalmi engedély hatályos, haditechnikai külkereskedelemre vonatkozó tevékenységi engedély birtokában, azzal összhangban kérelmezhető, illetve vehető igénybe. A forgalmi engedély típusai:

a) általános forgalmi engedély,

b) globális forgalmi engedély,

c) egyedi forgalmi engedély vagy

d) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszerek kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 258/2012/EU rendelet) szerinti kiviteli engedély.

18. § (1) *  A Hatóság az ellátás biztonsága, valamint tartós ipari és kormányközi együttműködések előmozdítása érdekében meghatározott haditechnikai eszközök esetében az EGT-államokban letelepedett szerződő felek, végfelhasználók vonatkozásában általános forgalmi engedélyt tesz közzé honlapján

a) a hon- és rendvédelmi szervek, továbbá a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve tanúsított vállalatok részére történő kiszállítás, kivitel, újrakivitel, szolgáltatásnyújtás, beérkezés, behozatal, illetve az általuk történő szolgáltatás-igénybevétel,

b) a haditechnikai eszközök eredeti szállítója - mint címzett - részére karbantartásra és javításra, garanciális cserére, valamint kiállításra, bemutatóra, tesztelésre, bevizsgálásra irányuló devizamentes, ideiglenes árumozgással járó kiszállítás, kivitel, újrakivitel, beérkezés, behozatal

esetében.

(2) Az általános forgalmi engedély hatályos tevékenységi engedély birtokában használható fel.

(3) *  Az általános forgalmi engedély közvetlenül hatalmazza fel a hatályos tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozást az abban meghatározott haditechnikai eszköz transzferjének végrehajtására vagy más EGT tagállamba történő kivitelére és onnan történő behozatalára.

(4) Az általános forgalmi engedély számát a vállalkozás köteles feltüntetni a haditechnikai eszközöket kísérő okmányokon.

(5) A Hatóság az általános forgalmi engedélyben a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg a szállítás, a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(6) A Hatóság az általános forgalmi engedélyt honlapján magyar és angol nyelven teszi közzé.

(7) *  Az általános forgalmi engedély terhére teljesített transzferekről, kivitelről és behozatalról a vállalkozás a Hatóság részére a 28. § szerint utólagosan szolgáltat adatot.

19. § (1) A Hatóság kérelemre az EGT-államokban, az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Svájcban vagy Új-Zélandon letelepedett szerződő felek, végfelhasználók esetében több haditechnikai eszközre vagy szolgáltatásra, tartós termelési, valamint értékesítési kapcsolatra vonatkozó globális forgalmi engedélyt adhat ki.

(2) Haditechnikai eszköz kivitelére, újrakivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelmet az 6. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(3) Haditechnikai eszköz behozatalára vagy beérkezésére és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelmet a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) Ha az ügy elbírálása érdekében további adatokra van szükség, a Hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl egyéb, a végfelhasználás igazolására szolgáló okmányokat is bekérhet.

(5) A globális forgalmi engedély 3 évre adható és a lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(6) A vevő, a végfelhasználó, továbbá a bróker megbízhatóságáról a Hatóság felé a vállalkozás nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a vevőt, a végfelhasználót, továbbá a brókert a saját államában vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

(7) A vállalkozás tájékoztatja a Hatóságot arról, ha az újrakivitelre vagy újra kiszállításra szánt haditechnikai eszközök az eladó ország hatóságának engedélye alapján kiviteli korlátozás alá esnek.

(8) A Hatóság a globális forgalmi engedélyben a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből, vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg a szállítás, a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(9) Ha a Hatóság a globális forgalmi engedély kiadását Szállítási Tanúsítvány utólagos benyújtásához köti, a vállalkozás a Szállítási Tanúsítványt az áru végfelhasználó ország vámterületére történő érkezésétől számított egy hónapon belül köteles megküldeni a Hatóság részére.

20. § (1) A 18-19. § hatálya alá nem tartozó ügyletek esetében a Hatóság kérelemre egyedi forgalmi engedélyt adhat ki.

(2) Kivitelre, valamint újrakivitelre vonatkozó egyedi forgalmi engedély kizárólag hatályos tárgyalási engedély birtokában kérelmezhető.

(3) Haditechnikai eszköz kivitelére, újrakivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelmet a 8. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) Haditechnikai eszköz behozatalára vagy beérkezésére és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelmet a 9. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(5) Ha az ügy elbírálása érdekében további adatokra van szükség, a Hatóság a (3)-(4) bekezdésben meghatározott adatokon túl egyéb, a végfelhasználás igazolására szolgáló okmányokat is bekérhet.

(6) Az egyedi forgalmi engedély 12 hónapra adható és a lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(7) A vevő, a végfelhasználó, továbbá a bróker megbízhatóságáról a Hatóság felé a vállalkozás nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a vevőt, a végfelhasználót, továbbá a brókert a saját államában vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

(8) A vállalkozás tájékoztatja a Hatóságot arról, ha az újrakivitelre vagy újra kiszállításra szánt haditechnikai eszközök az eladó ország hatóságának engedélye alapján kiviteli korlátozás alá esnek.

(9) A Hatóság az egyedi forgalmi engedélyben a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg a szállítás, a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(10) Ha a Hatóság az egyedi forgalmi engedély kiadását Szállítási Tanúsítvány utólagos benyújtásához köti, a vállalkozás a Szállítási Tanúsítványt az áru végfelhasználó ország vámterületére történő érkezésétől számított egy hónapon belül köteles megküldeni a Hatóság részére.

(11) Az eseti tevékenységi engedélyhez tartozó egyedi forgalmi engedély az eseti tevékenységi engedély lejáratáig hatályos.

21. § (1) A Hatóság az 1. melléklet I. fejezet a)-c) pontjában vagy III. fejezetében és a 258/2012/EU rendelet I. mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitele esetén kérelemre a 258/2012/EU rendelet II. melléklete szerinti kiviteli engedélyt ad ki.

(2) *  A 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély kizárólag hatályos tárgyalási engedély birtokában kérelmezhető, kivéve a 16. § (1) bekezdésében meghatározott államokba történő kivitelt.

(3) A 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély iránti kérelmet a 12. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) A 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély 12 hónapra adható és a lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható azzal, hogy az engedély érvényessége nem haladhatja meg a 12. mellékletben felsorolt, csatolt okiratok hatályosságának idejét.

(5) A vevő, a végfelhasználó, továbbá a bróker megbízhatóságáról a Hatóság felé a vállalkozás nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a vevőt, a végfelhasználót, továbbá a brókert a saját államában vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

(6) A vállalkozás tájékoztatja a Hatóságot arról, ha az újra kivitelre vagy újra kiszállításra szánt haditechnikai eszközök az eladó ország hatóságának engedélye alapján kiviteli korlátozás alá esnek.

(7) A Hatóság a 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedélyben a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg a szállítás, a végfelhasználás, a továbbértékesítés és a továbbadás vonatkozásában.

(8) Ha a Hatóság a 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély kiadását Szállítási Tanúsítvány utólagos benyújtásához köti, a vállalkozás a Szállítási Tanúsítványt az áru végfelhasználó ország vámterületére történő érkezésétől számított egy hónapon belül köteles megküldeni a Hatóság részére.

22. § (1) A Nemzetközi Import Igazolás és Végfelhasználói Nyilatkozat iránti kérelemhez csatolni kell a vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy a behozott haditechnikai eszközt és igénybe vett szolgáltatást kizárólag a 2. § 26. pontjában megjelölt feltételekkel és módon fogják felhasználni.

(2) A Nemzetközi Import Igazolás kizárólag az abban megnevezett vállalkozás nevében használható fel a származási, illetve szerződő ország hatóságai előtti eljárás során. A Nemzetközi Import Igazolás kibocsátását követően 6 hónapig hatályos.

(3) A behozatali vámhivatal a Szállítási Tanúsítványon igazolja az Európai Unión kívüli országból történő behozatal megtörténtét.

(4) A Nemzetközi Import Igazolásban, a Végfelhasználói Nyilatkozatban, valamint a Szállítási Tanúsítványban foglalt adatokkal kapcsolatban beálló változásról a vállalkozás haladéktalanul értesíti a Hatóságot.

7. Brókerengedély

23. § (1) Brókertevékenység végzésére a Hatóság kérelem alapján egy ügyletre szóló brókerengedélyt ad ki. A brókerengedély iránti kérelmet a 10. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(2) A brókerengedély hatályos, haditechnikai külkereskedelemre vonatkozó tevékenységi engedély birtokában, azzal összhangban kérelmezhető, illetve vehető igénybe.

(3) A brókerengedély 12 hónapra adható és a lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(4) A Hatóság a brókerengedélyben a 9. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg a szállítás, a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(5) A vevő és a végfelhasználó megbízhatóságáról a Hatóság felé a vállalkozás nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a vevőt, a végfelhasználót a saját államában vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

(6) Ha az ügy elbírálása érdekében további adatokra van szükség, a Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl egyéb, a végfelhasználás igazolására szolgáló okmányokat is bekérhet.

8. Tranzitengedély

24. § (1) A feladási országtól és a rendeltetési országtól függetlenül tranzitengedély szükséges az 1. melléklet I. fejezet a)-c) pontjában, II. fejezet a)-b) pontjában, III. és IV. fejezetében, VII. fejezet a)-f), h), valamint i) pontjában, továbbá VIII. fejezetében felsorolt haditechnikai eszközök tranzitjához.

(2) Az 1. mellékletben felsorolt valamennyi haditechnikai eszköz tranzitja engedélyköteles, ha a küldő és a célország is harmadik ország, ide nem értve az EGT-államokat, az Amerikai Egyesült Államokat, Ausztráliát, Japánt, Kanadát, Svájcot és Új-Zélandot.

(3) A tranzitengedély típusai:

a) egyedi tranzitengedély,

b) keret tranzitengedély.

(4) Az egyedi tranzitengedély hatályos, haditechnikai külkereskedelemre vonatkozó tevékenységi engedély birtokában, azzal összhangban kérelmezhető, illetve vehető igénybe.

(5) Az egyedi tranzitengedélyre vonatkozó kérelmet a 11. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére. Az egyedi tranzitengedély iránti kérelemről a Hatóság 15 napon belül dönt.

(6) Az egyedi tranzitengedély a 11. melléklet II. részének 3-4. pontjában meghatározott okiratok hatályossági idejének lejártáig, de legfeljebb 3 hónapig hatályos, és a lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbítható.

(7) A Hatóság az 1. melléklet I. fejezet a)-c) pontjában, II. fejezet a)-b) pontjában, III., IV., VII. és VIII. fejezetében felsorolt haditechnikai eszközökre vonatkozó tranzitengedélyben a közrend és a közbiztonság érvényesülése érdekében az összes körülmény figyelembevételével a szállítmány fegyveres kíséretének biztosításáról rendelkezhet.

(8) Ha az ügy elbírálása érdekében további adatokra van szükség, a Hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokon túl egyéb, a végfelhasználás igazolására szolgáló okmányokat is bekérhet.

(9) *  Tranzit során a haditechnikai eszközök - az ügylet teljesítéséhez szükséges - tárolásának a 15. § (2) bekezdése szerinti biztonsági feltételeknek megfelelően kell történnie, erre feljogosító tevékenységi engedély alapján.

25. § (1) A Hatóság kérelemre azonos eladó, címzett és végfelhasználó esetén, ismétlődő szállításokra vonatkozóan keret tranzitengedélyt adhat ki.

(2) A keret tranzitengedély 12 hónapig hatályos azzal, hogy a 11. melléklet II. részének 3-4. pontjában meghatározott mindenkor hatályos okiratokat meg kell küldeni a Hatóságnak. A keret tranzitengedély lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(3) A keret tranzitengedélyre egyebekben az egyedi tranzitengedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. FEJEZET

TANÚSÍTÁS

26. § (1) A tanúsítási eljárás során a Hatóság megvizsgálja a vállalkozás megbízhatóságát. A vállalkozás megbízható, ha:

a) legalább 2 éve rendelkezik hatályos külkereskedelemre és gyártási tevékenységre vonatkozó tevékenységi engedéllyel,

b) haditechnikai külkereskedelmi tevékenysége során betartotta a haditechnikai tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések előírásait és a Belső Megfelelési Programban foglaltakat,

c) a Belső Megfelelési Programban kijelölt felelős vezetője írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a vállalkozás megtesz minden szükséges intézkedést bármely szállított részegység vagy haditechnikai eszköz végfelhasználására vonatkozó különleges feltétel betartásához és végrehajtásához,

d) a Belső Megfelelési Programban kijelölt felelős vezetője írásban kötelezettséget vállal arra, hogy kérdések és vizsgálatok esetében az illetékes hatóságokat részletesen tájékoztatja valamennyi kivitt, transzferált vagy egy másik tagállam transzferengedélye alapján kapott haditechnikai eszköz végfelhasználóiról és végfelhasználásáról, és

e) Belső Megfelelési Programjában kijelölt felelős vezetője írásban nyilatkozik arról, hogy az átvett haditechnikai eszközöket saját gyártásukhoz vagy tevékenységükhöz használják fel.

(2) A Hatóság által tanúsított vállalatok jogosultak a tanúsításban meghatározott haditechnikai eszközök átvételére az általános forgalmi engedély terhére.

(3) A tanúsítás olyan haditechnikai eszközökre és szolgáltatások igénybevételére szól, amelyek a vállalat gyártási tevékenységéhez szükségesek.

(4) A hon- és rendvédelmi, rendészeti, továbbá a nemzetbiztonsági szervek gyakorolhatják a tanúsított vállalkozásokat megillető jogokat.

(5) A Hatóság a tanúsítás kiadását megelőzően, továbbá a vállalkozás első alkalommal történt tanúsítását követően 1 éven belül a vállalkozást ellenőrzi. A Hatóság a tanúsított vállalatokat szükségszerűen, de legalább 3 évente ellenőrzi.

(6) A Hatóság a tanúsítást kérelemre magyar és angol nyelven adja ki a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke értelmében a védelmi ipari vállalkozások tanúsításáról szóló, 2011. január 11-i 2011/24/EU bizottsági ajánlás feltételei szerint.

(7) A tanúsítás legfeljebb 5 évre adható.

(8) A Hatóság az általa tanúsított vállalatok jegyzékét honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, és gondoskodik azoknak, valamint a tanúsítás felfüggesztésének és visszavonásának az Európai Unió által e célra létrehozott elektronikus adatbázisba történő feltöltéséről.

(9) A Hatóság a tanúsítást a 11. § szerinti változás bejelentés esetében újraértékeli.

27. § Ha a vállalkozás nem felel meg a tanúsítás feltételeinek, a Hatóság az eset összes körülményének és az arányosság követelményének figyelembevételével a tanúsítást felfüggeszti. A Hatóság a vállalkozást a tanúsítás felfüggesztésével egyidejűleg korrekciós intézkedésre kötelezi. A Hatóság ellenőrzi a korrekciós intézkedések végrehajtását. Ha a vállalkozás az előírt korrekciós intézkedéseket nem teszi meg a felfüggesztéstől számított 3 hónapon belül, a Hatóság a tanúsítást visszavonja.

IV. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁS

28. § (1) A vállalkozás köteles negyedévente

a) az általános forgalmi engedély terhére lebonyolított forgalomról,

b) a globális és egyedi forgalmi engedély, valamint a 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély alapján lebonyolított forgalomról és

c) a bróker engedély alapján teljesült forgalomról

szóló adatokat göngyölítve, a honlapon közzétett formanyomtatványon a Hatóságnak megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség határnapja a tárgyév április 30., július 31., október 31. és a tárgyévet követő év január 31. napja.

(3) A vállalkozás köteles naprakész nyilvántartást vezetni az alábbi adatokkal:

a) a haditechnikai eszköz típusa, és egyedi azonosítója,

b) a haditechnikai eszközmennyisége és értéke,

c) a szállítás dátumai,

d) címzett és végfelhasználó neve és címe, székhelye,

e) ha ismert, a haditechnikai eszköz végfelhasználása, és

f) annak igazolása, hogy a haditechnikai eszközök címzettjét tájékoztatták a forgalmi engedélyben foglalt kiviteli korlátozásról.

(4) A vállalkozás a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzített adatokat és kapcsolódó dokumentációt köteles 5 évig megőrizni.

29. § (1) A belépési, illetve a kilépési vámhivatal a nem hatályos, illetve az általa végzett eljárás során hatályát vesztett, 24. § szerinti tranzitengedély okmány eredeti példányát köteles bevonni és haladéktalanul visszaküldeni a Hatóság részére.

(2) A behozatali vámhivatal a 2. § 1. pontja szerinti eljárások során a 7. melléklet II. rész 2. pontja és a 9. melléklet II. rész 2. pontja szerinti Szállítási Tanúsítvány másodpéldányát haladéktalanul köteles megküldeni a Hatóság részére.

(3) A vállalkozás a fel nem használt, papíralapú tranzitengedély okmányokat a Hatóság részére köteles a lejáratot követő 15 napon belül visszaküldeni.

(4) *  Tranzit esetében az áru Európai Unió belső határán történő kilépését a tranzitengedéllyel rendelkező vállalkozás köteles a szállítmány kilépését követő 5 napon belül a Hatóság részére írásos formában bejelenteni, és ezt követően az engedély eredeti példányát 15 napon belül megküldeni a Hatóság részére.

(5) A vállalkozás a felhasznált vagy a nem hatályos papíralapú globális és egyedi forgalmi engedély, valamint a 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély okmányok másolati példányát köteles megküldeni a Hatóság részére.

(6) A vállalkozások a kiszállításra és beérkezésre vonatkozó általános, globális és egyedi forgalmi engedélyeik alapján történő szállítás esetén a szállítás megkezdésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal kötelesek azt a tervezett útvonallal - közúti szállítás esetén a szállító jármű forgalmi rendszámával - együtt, a vonatkozó engedély számára hivatkozással írásos formában bejelenteni az eljárás tekintetében az illetékes behozatali, illetve a kiviteli vámhivatal részére. Az így bejelentett adatokban bekövetkező változásokat a vállalkozások soron kívül kötelesek jelezni az eljárás tekintetében területileg illetékes behozatali, illetve a kiviteli vámhivatal részére.

30. § Az iparügyekért felelős miniszter a haditechnikai külkereskedelmi engedélyezési tevékenységről évenként egy alkalommal jelentést tesz a honvédelmi ügyekkel foglalkozó, a rendészeti ügyekkel foglalkozó, a külpolitikai ügyekkel foglalkozó, továbbá a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó országgyűlési bizottságoknak.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, BÍRSÁGOLÁS

31. § (1) Az e rendeletben szabályozott tevékenység, valamint az engedélyben meghatározott feltételek betartásának ellenőrzésére a Hatóság jogosult.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalmának uniós jogi aktusokban és nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerinti ellenőrzésére, továbbá a kapcsolódó engedélyek kezelésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult.

(3) A belépési vámhivatal elvégzi a tranzit ellenőrzését, továbbá a globális és egyedi forgalmi engedélyek esetében a harmadik országból történő belépés igazolását.

(4) A kilépési vámhivatal elvégzi a globális és az egyedi forgalmi engedélyek, a 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély, illetve a tranzit engedély ellenőrzését, valamint tranzit engedély esetén a harmadik országba történő kilépés igazolását.

(5) A kiviteli vámhivatal a globális és egyedi forgalmi engedélyek, valamint a 258/2012/EU rendelet szerinti kiviteli engedély esetében elvégzi a kivitel és az újrakivitel ellenőrzését, a kapcsolódó engedélyek kezelését. A behozatali vámhivatal a globális és egyedi forgalmi engedélyek, valamint a Szállítási Tanúsítványok esetében elvégzi a behozatal ellenőrzését, a kapcsolódó engedélyek és Szállítási Tanúsítványok kezelését.

(6) A vállalkozás a Hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására tájékoztatást ad a kivitt, behozott, Magyarországon átszállított vagy transzferált haditechnikai eszköz végfelhasználóiról és végfelhasználásról, valamint az elvégzett eljárások befejezéséről.

(7) A haditechnikai eszközök behozatalára, kivitelére, újrakivitelére és tranzitjára irányuló vámhatósági eljárások kizárólag az engedélyes, annak megbízottja vagy képviselője kezdeményezésére indulhatnak.

32. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/D. §-a, valamint a Httv. 4/A. § (1) bekezdése szerint kiszabható bírság mértéke:

a) a 11. §, a 28. § (3) bekezdése, valamint a 29. § (3)-(5) bekezdése szerinti, valamint a 15. § (1) bekezdése szerinti jelölési és nyilvántartási kötelezettség megszegése esetén ötezertől ötvenezer forintig,

b) a 22. § (4) bekezdésének és 29. § (6) bekezdésének megsértése esetén százezertől egymillió forintig,

c) a 10. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, valamint a 24. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése, továbbá 9. § (6) bekezdés szerinti, a tevékenység felfüggesztésére vonatkozó előírás megsértése esetén egymilliótól ötmillió forintig,

d) *  egyes a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek, továbbá a 17. §-ban és a 23. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ötmilliótól tízmillió forintig,

e) 19. § (6)-(7) bekezdése, a 20. § (7)-(8) bekezdése, valamint a 21. § (5)-(6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegése, a hatóság megtévesztésére alkalmas valótlan adat közlése, valamint az egyes engedélyekben előírt egyedi feltételek megszegése esetén ötszázezertől tízmillió forintig

terjedhet.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti véglegessé vált határozatban megállapított bírságot a határozatban megjelölt számlaszámra, a megjegyzés rovatban a határozat számára hivatkozva való utalással kell megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése készpénzátutalási megbízással vagy átutalással történhet.

VI. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

33. § A Belső Megfelelési Program összeállításához a Hatóság honlapján útmutatót tesz közzé.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. június 22-én lép hatályba.

(2) A 3. § (4)-(6) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése, a 34. § (3) bekezdése és a 38. § (4) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) * 

35. § (1) Ez a rendelet a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek hatályosságát nem érinti.

(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

36. § (1) *  Ez a rendelet

a) *  az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. március 27-i 329/2007/EK tanácsi rendelet,

c) a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és megerősítéséről, valamint a 817/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 25-i 194/2008/EK tanácsi rendelet, valamint az azt módosító, a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és megerősítéséről szóló 194/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott bizonyos korlátozó intézkedések alkalmazásának felfüggesztéséről szóló, 2012. május 14-i 409/2012/EU tanácsi rendelet,

d) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet,

e) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet,

f) az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló, 2010. július 26-i 667/2010/EU tanácsi rendelet,

g) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2011. március 2-i 204/2011/EU tanácsi rendelet,

h) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU rendelet, továbbá

i) a 2014. évi V. törvénnyel kihirdetett Fegyverkereskedelmi Szerződés

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet

a) a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló, 2003. június 23-i 2003/468/KKBP tanácsi együttes fellépésnek,

b) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak,

c) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke értelmében a védelmi ipari vállalkozások tanúsításáról szóló, 2011. január 11-i 2011/24/EU bizottsági ajánlásnak,

e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá

f) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 27-i 2016/970/EU és 2017. március 7-i 2017/433/EU bizottsági irányelveknek,

g) *  a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2054 bizottsági irányelvnek,

h) *  a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 14-i (EU) 2019/514 számú bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

37. § * 

38. § (1)-(3) * 

(4) * 

1. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez * 

Engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzéke

Általános megjegyzések:

1. A jelen jegyzékben szereplő „kifejezetten katonai” kifejezés a katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti fogalomkört is tartalmazza.

2. Az „idézőjelben” szereplő kifejezések rögzített fogalmak; lásd az e listához csatolt „Az e listában használt kifejezések fogalmának meghatározása” című részt.

3. A vegyi anyagok helyenként névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. A lista az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagokra vonatkozik (beleértve a hidrátokat is), függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok feltüntetésének célja, hogy segítsenek az adott vegyi anyag vagy keverék azonosításában, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.

4. Ahol jelen jegyzékben az angol vagy más idegen nyelven megfogalmazott termék megnevezés (vagy márkanév) szerepel, ott értelemszerűen a magyar nyelvű termék-meghatározás alá eső termék is engedélyköteles.

I. Fejezet

(ML1)

Huzagolatlan csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

Megjegyzés: Az ML1. Fejezet nem vonatkozik:

a) a kifejezetten vaktöltényhez tervezett tűzfegyverekre és azokra, amelyek alkalmatlanok lövedék kilövésére;

b) azokra a tűzfegyverekre, amelyeket kifejezetten a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kikötött végű, robbanótöltetet vagy kommunikációs csatornát nem tartalmazó, irányított lövedékek indítására terveztek;

c) azokra a fegyverekre, amelyek nem központi gyújtású lőszert használnak és nem teljesen automatikus tüzelési rendszerűek;

d) a „hatástalanított tűzfegyverekre”.

a) puskák és vegyescsövű fegyverek, kézifegyverek, géppuskák, géppisztolyok és sorozatvetők;

Megjegyzés: Az ML1. Fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a) az 1938 előtt gyártott puskák és vegyescsövű fegyverek;

b) az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák és vegyescsövű fegyverek másolatai;

c) az 1890 előtt gyártott kézifegyverek, sorozatvetők és géppuskák és azok másolatai;

d) olyan puskák vagy kézifegyverek, amelyeket kifejezetten inert lövedékek sűrített levegő vagy szén-dioxid segítségével történő kilövésére terveztek.

b) huzagolatlan csövű fegyverek, a következők szerint:

1. kifejezetten katonai használatra tervezett huzagolatlan csövű fegyverek;

2. más huzagolatlan csövű fegyverek, a következők szerint:

a) teljesen automata típushoz tartozó fegyverek;

b) félautomata és pumpás működtetésű típushoz tartozó fegyverek;

Megjegyzés: Az ML1. Fejezet b) 2. pontja nem vonatkozik az olyan fegyverekre, amelyeket kifejezetten inert lövedékek sűrített levegő vagy szén-dioxid segítségével történő kilövésére terveztek.

Megjegyzés: Az ML1. Fejezet b) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a) az 1938 előtt gyártott huzagolatlan csövű fegyverek;

b) az eredetileg 1890 előtt gyártott huzagolatlan csövű fegyverek másolatai;

c) a vadászati és sport célra használt huzagolatlan csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem

lehetnek kifejezetten katonai célra tervezve vagy automata tüzelési rendszerűek;

d) a kifejezetten az alábbi célok bármelyikére tervezett huzagolatlan csövű fegyverek:

1. háziállatok levágása;

2. állatok elkábítása;

3. szeizmikus vizsgálatok;

4. ipari lövedékek kilövése; vagy

5. rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k) hatástalanítása.

NB. A hatástalanító eszközök tekintetében lásd az ML4. Fejezetet és a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A006. pontját.

c) hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;

d) az ML1. Fejezet a), b) vagy c) pontjában meghatározott fegyverekhez tervezett tartozékok, az alábbiak szerint:

1. leszerelhető tölténytárak;

2. hangtompítók;

3. az ilyen fegyverekhez tartozó különleges fegyverállványok;

4. lángrejtők;

5. elektronikus képfeldolgozási funkcióval rendelkező optikai célzókészülékek;

6. kifejezetten katonai felhasználásra tervezett optikai célzókészülékek;

II. Fejezet

(ML2)

20 mm és ennél nagyobb kaliberű huzagolatlan csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek, a következők szerint:

a) Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (fedezékromboló, tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, huzagolatlan csövű fegyverek és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.

1. megjegyzés: Az ML2. Fejezet a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. Fejezet a) pontjában meghatározott berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.

2. megjegyzés: Az ML2. Fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a) az 1938 előtt gyártott puskák, huzagolatlan csövű fegyverek és kombinált fegyverek;

b) az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák, huzagolatlan csövű fegyverek és kombinált fegyverek másolatai;

c) az 1890 előtt gyártott ágyúk, tarackok, gépágyúk és aknavetők;

d) a vadászati és sport célra használt huzagolatlan csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kifejezetten katonai célra tervezve vagy automata tüzelési rendszerűek;

e) a kifejezetten az alábbi célok bármelyikére tervezett huzagolatlan csövű fegyverek:

1. háziállatok levágása;

2. állatok elkábítása;

3. szeizmikus vizsgálatok;

4. ipari lövedékek kilövése; vagy

5. rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k) hatástalanítása;

NB. A hatástalanító eszközök tekintetében lásd az ML4. Fejezetet és a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A006. kategóriáját.

f) a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kikötött végű, robbanó töltetet vagy kommunikációs csatornát nem tartalmazó, irányított lövedékek kézi indítói.

b) Füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át.

Megjegyzés: Az ML2. Fejezet b) pontja nem vonatkozik a jelzőpisztolyra.

c) Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező fegyverirányzékok és fegyverirányzék-rögzítő szerelékek:

1. kifejezetten katonai használatra tervezték; és

2. kifejezetten az ML2. Fejezet a) pontjában meghatározott fegyverekhez tervezték;

d) A kifejezetten az ML2. Fejezet a) pontjában felsorolt fegyverekhez tervezett fegyverállványok és leszerelhető tölténytárak.

III. Fejezet

(ML3)

Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a) az ML1., ML2. vagy ML12. Fejezetben meghatározott fegyverek és fegyverzetek lőszerei;

b) az ML3. Fejezet a) pontjában meghatározott, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.

1. megjegyzés: A kifejezetten e célra tervezett, az ML3. Fejezetben meghatározott részegységek felölelik az alábbiakat:

a) fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, lövedékcsészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;

b) biztosító és élesítő eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantást kiváltó eszközök;

c) egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;

d) éghető töltényhüvelyek;

e) lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.

2. megjegyzés: Az ML3. Fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a) lövedék nélkül leperemezésre kerülő lőszerek (vaktöltény);

b) átlyuggatott lőporkamrás vaklőszerek;

c) olyan egyéb vaklőszerek és oktatólőszerek, amelyek nem tartalmaznak az éles lőszerekhez tervezett lőszerelemeket; vagy

d) olyan lőszerelemek, amelyeket kifejezetten az ezen 2. megjegyzés a), b) vagy c) pontjában meghatározott vaklőszerekhez vagy oktatólőszerekhez terveztek.

3. megjegyzés: Az ML3. Fejezet a) pontja nem vonatkozik azon lőszerekre, amelyeket kifejezetten az alábbi célra terveztek:

a) jelzés;

b) madárriasztás; vagy

c) olajkút gázfáklya begyújtása.

IV. Fejezet

(ML4)

Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó berendezések és tartozékok a következő felsorolás szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

NB.1: Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. Fejezetet.

NB.2: A légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS) vonatkozásában lásd az ML4. Fejezet c) pontját.

a) Kifejezetten katonai célra kifejlesztett bombák, torpedók, gránátok, füst- és ködgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök, romboló készletek, „pirotechnikai eszközök”, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).

Megjegyzés: Az ML4. Fejezet a) pontja magában foglal:

a) füst- és ködgránátokat, gyújtóbombákat és robbanó eszközöket;

b) rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.

b) Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező berendezések:

1. kifejezetten katonai használatra tervezték; és

2. kifejezetten az alábbiak bármelyikével összefüggő „tevékenység” céljára tervezték:

a) az ML4. Fejezet a) pontjában meghatározott eszközök valamelyike; vagy

b) rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k).

Műszaki megjegyzés:

Az ML4. Fejezet 2.b) pontja alkalmazásában a „tevékenység” a következőkre vonatkozik: kezelés, indítás, telepítés, irányítás, leszerelés, robbantás, működtetés, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátás, csapdává alakítás, zavarás, keresés, felfedés, leállítás vagy megsemmisítés.

1. megjegyzés: Az ML4. Fejezet b) pontja magában foglal:

a) mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1 000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;

b) úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.

2. megjegyzés: Az ML4. Fejezet b) pontja nem vonatkozik azokra a kézi készülékekre, amelyeket kizárólag fémtárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól.

c) Légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS).

Megjegyzés: Az ML4. Fejezet c) pontja nem vonatkozik az alábbiak mindegyikével rendelkező AMPS-ekre:

a) Az alábbi rakétajelző érzékelők bármelyike:

1. 100 és 400 nm közötti érzékelési csúcsteljesítménnyel rendelkező passzív érzékelők; vagy

2. aktív pulzált doppler rakétajelző érzékelők;

b) Ellentevékenységet generáló kiszóró rendszerek;

c) Látható és infravörös jelet egyaránt kibocsátó világítótöltetek a föld-levegő rakéták eltérítésére; és

d) „Polgári légi járműre” felszerelt AMPS, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

1. Az AMPS csak olyan konkrét „polgári légi járművön” működtethető, amelybe az adott konkrét AMPS-t beszerelték, és amely rendelkezik az alábbiak valamelyikével:

a) polgári típusú minősítéssel, amelyet egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága bocsátott ki; vagy

b) azzal egyenrangú, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elismert okmánnyal;

2. Az AMPS a „szoftverhez” való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására szolgáló védelmet alkalmaz; és

3. Az AMPS rendelkezik olyan aktív mechanizmussal, amely megakadályozza a rendszer működését, ha azt eltávolították abból a „polgári légi járműből”, amelyikbe eredetileg beszerelték.

V. Fejezet

(ML5)

Kifejezetten katonai célra tervezett tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és tartozékok a következők szerint:

a) fegyverirányzékok, bombavető számítógépek, lövegbeállító irányzó berendezések és fegyverzetirányító rendszerek;

b) célfelderítő, célmegjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatfúzió, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;

c) az ML5. Fejezet a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei;

Megjegyzés: Az ML5. Fejezet c) pontja alkalmazásában az ellentevékenység eszközei közé tartoznak a felderítő berendezések is.

d) az ML5. Fejezet a), b) vagy c) pontjában meghatározott eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.

VI. Fejezet

(ML6)

Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

NB. Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. Fejezetet.

a) Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik.

Műszaki megjegyzés:

Az ML6. Fejezet a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.

b) Egyéb szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

1. Az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező járművek:

a) járművek, amelyeket a III. szint (lásd: NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabvány) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal vagy részegységekkel gyártottak vagy láttak el;

b) olyan hajtómű, amely egyszerre hajtja meg mindkét elülső és hátulsó kereket, az olyan járműveket is beleértve, amelyek teherszállítás céljára további kerekekkel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy azokat meghajtják-e vagy sem;

c) a jármű teljes (bruttó) súlya meghaladja a 4 500 kg-ot; és

d) terepjáró használatra tervezték vagy alakították át.

2. Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező részegységek:

a) kifejezetten az ML6. Fejezet b) pont 1. alpontjában meghatározott járművekhez tervezték; és

b) a III. szint (lásd: NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabvány) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosít.

NB. Lásd még az ML13. Fejezet a) pontját.

1. megjegyzés: Az ML6. Fejezet a) pontja magában foglalja az alábbiakat:

a) harckocsik és más katonai fegyverzettel ellátott járművek, valamint fegyverek rögzítésére szolgáló előkészítéssel, vagy aknatelepítő, vagy az ML4. Fejezetben meghatározott lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;

b) páncélozott járművek;

c) kétéltű és mély gázló képességgel rendelkező járművek;

d) mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések vontatására vagy szállítására használt járművek.

2. megjegyzés: Az ML6. Fejezet a) pontjában meghatározott szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:

a) pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten golyóálló tulajdonsággal terveztek;

b) az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);

c) különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;

d) világítás elsötétítés esetére.

3. megjegyzés: Az ML6. Fejezet nem vonatkozik az olyan polgári járművekre, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át.

4. megjegyzés: Az ML6. Fejezet nem vonatkozik az olyan járművekre, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a) 1946 előtt gyártották;

b) nem rendelkeznek az EU közös katonai listáján meghatározott és 1945 után gyártott eszközökkel, kivéve a jármű eredeti alkatrészeinek vagy tartozékainak másolatait; és

c) nincsenek felszerelve az ML1., ML2. vagy ML3. Fejezetben meghatározott fegyverrel, kivéve ha az működésképtelen és alkalmatlan lövedék kilövésére.

VII. Fejezet

(ML7)

Vegyi anyagok, „biológiai anyagok”, „tömegoszlató harcanyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, részegységek és anyagok a következők szerint:

a) „Biológiai anyagok” vagy radioaktív anyagok, amelyeket úgy szelektáltak vagy úgy módosítottak, hogy azok minél hatékonyabban legyenek képesek emberek vagy állatok halálát, illetve testi sérülését okozni, vagy berendezésekben, a termésben vagy a környezetben kárt tenni;

b) Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:

1. idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:

a) O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) - fluorfoszfonátok, úgymint: O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8); és O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);

b) O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) amino-ciánfoszfátok, úgymint: O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);

c) O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil-alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint: VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);

2. hólyaghúzó vegyi harcanyagok:

a) kénmustárok, úgymint:

1. 2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);

2. bisz(2-klóretil)-szulfid (CAS 505-60-2);

3. bisz(2-klóretiltio)-metán (CAS 63869-13-6);

4. 1,2-bisz(2-klóretiltio)-etán (CAS 3563-36-8);

5. 1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);

6. 1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);

7. 1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);

8. bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);

9. bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);

b) hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint:

1. 2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541-25-3);

2. trisz(2-klórvinil)-arzin (CAS 40334-70-1);

3. bisz(2-klórvinil)-arzinklorid (CAS 40334-69-8);

c) nitrogénmustárok, úgymint:

1. HN1: bisz(2-klóretil)-etilamin (CAS 538-07-8);

2. HN2: bisz(2-klóretil)-metilamin (CAS 51-75-2);

3. HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);

3. cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint:

a) 3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581-06-2);

4. lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint:

a) butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);

b) (2,4,5-triklór-fenoxi)-ecetsav (CAS 93-76-5) keverve (2,4-diklór-fenoxi)-ecetsavval (CAS 94-75-7) (Agent Orange (CAS 39277-47-9));

c) CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:

1. alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil foszfonil-difluorid, mint

DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3);

2. O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil-alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-foszfonitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);

3. klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);

4. klórszomán: O-pinakolil-metilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5).

d) „Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:

1. α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

2. [(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

3. 2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

4. dibenz-(b,f)–1,4-oxazepin (CR) (CAS 257–07–8);

5. 10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

6. N-Nonanoilmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9)

1. megjegyzés: Az ML7. Fejezet d) pontja nem vonatkozik azokra a „tömegoszlató harcanyagokra”, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál.

2. megjegyzés: Az ML7. Fejezet d) pontja nem vonatkozik az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokra és azok kombinációira.

e) A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek szétterítésére tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések:

1. az ML7. Fejezet a), b) vagy d) pontjaiban meghatározott anyagok; vagy

2. az ML7. Fejezet c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok.

f) Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítő berendezések, részegységek és vegyi keverékek a következők szerint:

1. az ML7. Fejezet a), b) vagy d) pontjában felsorolt anyagok elleni védelem céljára tervezett vagy átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

2. az ML7. Fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítésére tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;

3. kifejezetten az ML7. Fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett vagy előállított vegyi keverékek.

Megjegyzés: Az ML7. Fejezet f) pont 1. alpontja magában foglalja a következőket:

a) a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy átalakított légkondicionáló berendezések;

b) védőruházat.

NB. A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. kategóriájában is találhatók.

g) Az ML7. Fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések továbbá kifejezetten az azokhoz tervezett részegységek.

Megjegyzés: Az ML7. Fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre.

NB. Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. kategóriáját.

h) A kifejezetten az ML7. Fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák.

i) Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:

1. a kifejezetten az ML7. Fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett, és a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója vagy genetikai manipulációja eredményeként létrejövő „biokatalizátorok”;

2. biológiai rendszerek, amelyek tartalmazzák az ML7. Fejezet i) pont 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt az alábbiak szerint:

a) „expressziós vektorok”;

b) vírusok;

c) sejtkultúrák.

1. megjegyzés: Az ML7. Fejezet b) és d) pontjai nem vonatkoznak a következőkre:

a) cianogén-klorid (CAS 506-77-4); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.5. ellenőrzési jegyzékszámát.

b) hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);

c) klór (CAS 7782-50-5);

d) karbonil klorid (foszgén) (CAS 75-44-5); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.4. ellenőrzési jegyzékszámát.

e) difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);

f) 2004 óta nem használatos;

g) xilil-bromid, orto: (CAS 89-92-9), meta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81-4);

h) benzil-bromid (CAS 100-39-0);

i) benzi1-jodid (CAS 620-05-3);

j) brómaceton (CAS 598-31-2);

k) cianogén-bromid (CAS 506-68-3);

l) brómmetil-etil-keton (CAS 816-40-0);

m) klóraceton (CAS 78-95-5);

n) eti1-jódacetát (CAS 623-48-3);

o) jódaceton (CAS 3019-04-3);

p) klórpikrin (CAS 76-06-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.7. ellenőrzési jegyzékszámát.

2. megjegyzés: Az ML7. Fejezet h) pontjában és i) pont 2. alpontjában meghatározott sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonatkoznak a polgári célt szolgáló sejtekre vagy biológiai rendszerekre, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladékfeldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.

VIII. Fejezet

(ML8)

„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint:

NB.1. Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. kategóriáját.

NB.2. Töltetekért és eszközökért lásd az ML4. Fejezetet, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A008. kategóriáját.

Műszaki megjegyzések:

1. Az ML8. Fejezet c) pont 11. és 12. alpontja kivételével, az ML8. Fejezet alkalmazásában a „keverék” két vagy több anyag összetételét jelenti, amelyek közül legalább az egyik az ML8. Fejezetben szerepel.

2. Ez a lista az ML8. Fejezetben szereplő minden anyagra vonatkozik, még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál. (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).

3. Az ML8. fejezet alkalmazásában a részecskeméret a tömeg vagy térfogat szerinti átlagos részecskeátmérőt jelenti. A részecskemérettel kapcsolatos mintavételezés és a részecskeméret meghatározása nemzetközi szabványok vagy azokkal egyenértékű tagállami szabványok alapján fog történni.

a) „Robbanóanyagok” és azok „keverékei”:

1. ADNBF (aminodinitrobenzofuroxán vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 97096-78-1);

2. BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412-28-9);

3. CL-14 (diamino-dinitrobenzofuroxán vagy 5,7-diamino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);

4. CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaizowurtzitán) (CAS 135285-90-4); CL-20 klatrátjai [lásd még VIII. Fejezet g) pont „Perkurzorok” 3. és 4. alpontját];

5. CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);

6. DADE (1,1-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7) (CAS 145250-81-3);

7. DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);

8. DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);

9. DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-1-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);

10. DIPAM (3,3′-diamino-2,2′,4,4′,6,6′-hexanitrobifenil vagy dipikramid)(CAS 17215-44-0);

11. DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);

12. furazanok a következők szerint:

a) DAAOF (DAAF, DAAFox vagy diaminoazoxifurazan);

b) DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);

13. HMX és változatai az alábbiak szerint:

a) HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazokin, 1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);

b) HMX difluoroaminált analógjai;

c) K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256-72-3);

14. HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);

15. HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);

16. Imidazolok, a következők szerint:

a) BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];

b) DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);

c) FDIA (1-fluoro-2,4-dinitroimidazol);

d) NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];

e) PTIA (1-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);

17. NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];

18. NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);

19. Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;

20. PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082-89-2);

21. RDX és változatai:

a) RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5-trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121-82-4);

b) Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon) (CAS 115029-35-1);

22. TAGN (triamino-guanidin-nitrát) (CAS 4000-16-2);

23. TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) [lásd még a VIII. Fejezet g) pont 7. alpontját];

24. TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) oktahidro-1,5-dinitro-1,5-diazocin];

25. Tetrazolok a következők szerint:

a) NTAT (nitrotriazol-aminotetrazol);

b) NTNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];

26. Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);

27. TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) [lásd még a VIII. Fejezet g) pont 6. alpontját];

28. TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) [lásd még a VIII. Fejezet g) pont 2. alpontját];

29. TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);

30. TNP (1,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176-04-9);

31. Triazinok a következők szerint:

a) DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);

b) NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-1,3,5-triazin) (CAS 130400-13-4);

32. Triazolok a következők szerint:

a) 5-azido-2-nitrotriazol;

b) ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-1,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08- 0);

c) ADNT (1-amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazol);

d) BDNTA (bisz-dinitrotriazol-amin);

e) DBT (3,3’-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);

f) DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);

g) 2010 óta nem használatos;

h) NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];

i) PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);

j) TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);

33. az ML8. Fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

a) maximális sűrűségnél a 8 700 m/s értéket meghaladó detonációs sebesség,

vagy

b) a 34 Gpa (340 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomás; 34. 2013 óta nem használatos;

35. DNAN (2,4-dinitroanizol) (CAS 119-27-7);

36. TEX (4,10-dinitro-2,6,8,12-tetraoxa-4,10-diazaizowurtzitán);

37. GUDN (karbamoilguanidinium-dinitroamid) FOX-12 (CAS 217464-38-5);

38. Tetrazinek a következők szerint:

a) BTAT (bisz(2,2,2-trinitroetil)-3,6-diaminotetrazin);

b) LAX-112 (3,6-diamino-1,2,4,5-tetrazin-1,4-dioxid);

39. 343 K (70 °C) és 373 K (100 °C) közötti olvadáspontú, energiahordozó ionos anyagok 6 800 m/s értéket meghaladó detonációs sebességgel vagy 18 GPa (180 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomással;

40. BTNEN (bisz(2,2,2-trinitroetil)-nitramin) (CAS 19836-28-3);

41. FTDO (5,6-(3’,4’-furazano)-1,2,3,4-tetrazin-1,3-dioxid);

42. EDNA (Etilén-dinitramin) (CAS 505-71-5);

Megjegyzés: Az ML8. Fejezet a) pontja magában foglalja a „robbanó kokristályokat”.

Műszaki megjegyzés:

A „robbanó kokristály” olyan szilárd anyag, amely rendezett háromdimenziós szerkezetet alkotó két vagy három olyan robbanó molekulából áll, amelyek közül az ML8. Fejezet a) pontja legalább egyet megjelöl.

b) „Hajtóanyagok”:

1. Bármely olyan szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között):

a) több, mint 240 másodperc a nem fémezett, nem halogénezett „hajtóanyagok” esetében;

b) több, mint 250 másodperc a nem fémezett, halogénezett „hajtóanyagok” esetében; vagy

c) több, mint 260 másodperc a fémezett „hajtóanyagok” esetében;

2. 2013 óta nem használatos;

3. „Hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1 200 kJ/kg;

4. „Hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;

5. Elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K (-40 °C) hőmérsékleten az 5%-ot meghaladja;

6. Bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. Fejezet a) pontja alatt meghatározott összetevőt tartalmaz;

7. Az EU közös katonai listájában máshol nem említett, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „hajtóanyagok”;

c) „Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok „keverékei”:

1. kifejezetten katonai célra kifejlesztett „légijármű”-üzemanyagok;

1. megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 1. alpontja nem vonatkozik a következő „légijármű”-üzemanyagokra: JP-4, JP-5 és JP-8.

2. megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 1. alpontjában felsorolt „légijármű”-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.

2. alane (alumínium hidrid) (CAS 7784-21-6);

3. boránok a következők szerint és azok származékai:

a) karboránok;

b) borán-homológok a következők szerint:

1. dekaborán (14) (CAS 17702-41-9);

2. pentaborán (9) (CAS 19624-22-7);

3. pentaborán (11) (CAS 18433-84-6);

4. hidrazin és származékai, [lásd még az ML8. Fejezet d) pont (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját]:

a) hidrazin (CAS 302-01-2) 70% és magasabb koncentrációban;

b) monometil hidrazin (CAS 60-34-4);

c) szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540-73-8);

d) nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57-14-7);

Megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 4. pont a) alpontja a kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin „keverékekre” nem vonatkozik.

5. Fémes üzemanyagok, üzemanyag-„keverékek” vagy „pirotechnikai” „keverékek”, részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99%-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:

a) a következő fémek és azok „keverékei”:

1. berillium (CAS 7440-41-7) 60 µm-nél kisebb részecskemérettel;

2. vaspor (CAS 7439-89-6) 3 µm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;

b) az alábbi összetevőket tartalmazó „keverékek”:

1. cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 µm-nél kisebb részecskemérettel; vagy

2. bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85%-os vagy magasabb tisztasággal és 60 µm-nél kisebb részecskemérettel;

1. megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 5. alpontját a „robbanóanyagokra” és üzemanyagokra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.

2. megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 5. b) alpontja csak a részecske formában lévő fémes üzemanyagokra vonatkozik abban az esetben, ha azokat más anyagokkal összekeverik olyan katonai célú „keverékek”előállítása érdekében, mint például a folyékony, sűrű szuszpenziójú „hajtóanyagok”, a szilárd „hajtóanyagok” és a „pirotechnikai” „keverékek”.

3. megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 5. b) 2. alpontja a bór-10-zel dúsított bórra és bórkarbidra (20%-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem vonatkozik.

6. kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított, szénhidrogén üzemanyagoknál alkalmazott „sűrítőket”, mint például fém sztearátokat [pl. oktál (CAS 637-12-7)] vagy palmitátokat tartalmazó katonai anyagok;

7. perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag-adalékokkal;

8. gömbösített vagy gömbszerű alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 µm vagy kisebb részecskemérettel, és legalább 99%-os alumínium tartalmú anyagból;

9. titán szubhidrid (TiHn), amelynek sztöchiometriai egyenértéke n = 0,65-1,68;

10. az ML8. Fejezet c) pont 1. alpontjában nem meghatározott, nagy energiasűrűségű cseppfolyós üzemanyagok, az alábbiak szerint:

a) szilárd és cseppfolyós üzemanyagot egyaránt tartalmazó olyan üzemanyag-keverékek (mint például a bórtartalmú üzemanyag-keverékek), amelyek tömegalapú energiasűrűsége legalább 40 MJ/kg;

b) más nagy energiasűrűségű üzemanyagok és üzemanyag-adalékok (pl. kubán, ionos oldatok, JP-7, JP-10), amelyek térfogatalapú energiasűrűsége 293 K (20 °C) hőmérsékleten egy atmoszféra (101,325 kPa) nyomás mellett mérve legalább 37,5 GJ/m3;

Megjegyzés: Az ML8. Fejezet c) pont 10. pont b) alpontja nem alkalmazandó a finomított fosszilis üzemanyagokra, a bioüzemanyagokra és a polgári légi közlekedésben való használatra hitelesített hajtóművekben használt üzemanyagokra.

11. „pirotechnikai” vagy pirofóros anyagok az alábbiak szerint:

a) olyan „pirotechnikai” vagy pirofóros anyagok, amelyeket kifejezetten arra a célra alakítottak ki, hogy az IR-spektrum bármely részén növeljék vagy szabályozzák a kisugárzott energia termelődését;

b) magnézium, politetrafluoretilén (PTFE) és egy vinilidén difluorid-hexafluorpropilén kopolimer (mint például az MTV) keverékei;

12. az ML8. Fejezetben máshol nem meghatározott olyan üzemanyag-keverékek, „pirotechnikai” keverékek vagy „energiahordozó anyagok”, amelyek az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:

a) a következő anyagok bármelyikének részecskéit 0,5%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazzák:

1. alumínium;

2. berillium;

3. bór;

4. cirkónium;

5. magnézium; vagy

6. titán;

b) az ML8. Fejezet 8. c) 12. a) pontjában meghatározott olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek mérete egyik irányban sem éri el a 200 nm-t; és

c) az ML8. Fejezet 8. c) 12. a) pontjában meghatározott olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek fémtartalma legalább 60%;

d) A következő oxidánsok és azok „keverékei”:

1. ADN (ammónium dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);

2. AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);

3. fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:

a) egyéb halogének;

b) oxigén; vagy

c) nitrogén;

1. megjegyzés: Az ML8. Fejezet d) pont 3. alpontja nem vonatkozik a klór-trifluoridra (CAS 7790-91-2).

2. megjegyzés: Az ML8. Fejezet d) pont 3. alpontja nem vonatkozik a gázállapotú nitrogén-trifluoridra(CAS 7783-54-2).

4. DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);

5. HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465-08-2);

6. HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588-62-2);

7. HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773-28-8);

8. hidrazin-nitrát (CAS 37836-27-4);

9. hidrazin perklorát (CAS 27978-54-7);

10. folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva.

Megjegyzés: az ML8. Fejezet d) pont 10. alpontja a nem gátolt vörösfüstös salétromsavra nem vonatkozik.

e) Kötőanyagok, lágyítók, monomerek és polimerek a következők szerint:

1. AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) [lásd még az ML8. Fejezet g) pont 1. alpontját];

2. BAMO (3,3-bisz(azidometil)oxetán és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) [lásd még az ML8. Fejezet g) pont 1. alpontját];

3. BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108-69-0);

4. BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);

5. BTTN (butanetrioltrinitrát) (CAS 6659-60-5) [lásd még az ML8. Fejezet g) pont 8. alpontját];

6. kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett és a következők közül bármelyiket tartalmazó energetikai monomerek, lágyítók vagy polimerek:

a) nitrocsoportok;

b) azidocsoportok;

c) nitrát-csoportok;

d) nitraza-csoportok; vagy

e) difluoroamino csoportok;

7. FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil oxetán) és annak polimerjei;

8. FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003-79-1);

9. FPF-1 (poli-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 376-90-9);

10. FPF-3 (poly-2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7-diol formal);

11. GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;

12. HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);

13. kevesebb mint 10 000 molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin) a következők szerint:

a) poli(epiklórhidrindiol);

b) poli(epiklórhidrintriol);

14. NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);

15. PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814-48-8);

16. Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán), poli-NMMO vagy poli(3-nitratometil-3-metiloxetán) (CAS 84051-81-0);

17. Polinitro-orto-karbonátok;

18. TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159-39-0);

19. 4,5-diazidometil-2-metil-1,2,3-triazol (izo-DAMTR);

20. PNO (poli(3-nitrato-oxetán));

21. TMETN (trimetilol-etán-trinitrát) (CAS 3032-55-1);

f) „Adalékanyagok” a következők szerint:

1. lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);

2. BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409-41-5);

3. BNO (butadién-nitril-oxid);

4. ferrocén származékok a következők szerint:

a) butacén (CAS 125856-62-4);

b) katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);

c) ferrocén-karboxilsavak és a ferrocén-karboxilsav észterei;

d) n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);

e) más polimer ferrocén származékok melléktermékei, amelyek az ML8. Fejezet f) pont 4. alpontjában máshol nem szerepelnek;

f) etil-ferrocén (CAS 1273-89-8);

g) propil-ferrocén;

h) pentil-ferrocén (CAS 1274-00-6);

i) diciklopentil-ferrocén;

j) diciklohexil-ferrocén;

k) dietil-ferrocén (CAS 1273-97-8);

l) dipropil-ferrocén;

m) dibutil-ferrocén (CAS 1274-08-4);

n) dihexil-ferrocén (CAS 93894-59-8);

o) acetil-ferrocén (CAS 1271-55-2)/1,1’-diacetil-ferrocén (CAS 1273-94-5);

5. ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7) vagy réz-béta-reszorcilát (CAS 70983-44-7);

6. ólom-citrát (CAS 14450-60-3);

7. béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);

8. ólom-malát (CAS 19136-34-6);

9. ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);

10. ólom-sztanát (CAS 12036-31-6);

11. MAPO [trisz-1-(2-metil) aziridinilfoszfin-oxid] (CAS 57-39-6); BOBBA 8 (bisz(2-metil-aziridinil) 2-(2-hidroxipropanoxi) propilamino foszfin-oxid); és más MAPO származékok;

12. metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);

13. N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);

14. 3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);

15. fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:

a) neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titánium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);

b) titán IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] pirofoszfát vagy KR3538;

c) titán IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz (dioktil)foszfát;

16. policián-difluor-aminoetilénoxid;

17. kötőanyagok az alábbiak szerint:

a) 1,1R,1S-trimezinil-trisz(2-etilaziridin) (HX-868, BITA) (CAS 7722-73-8);

b) polifunkcionális aziridin-amidok izoftalikus, trimezikus, izocianursavas vagy trimetiládos gerincstruktúrával, és 2-metil vagy 2-etil aziridin-csoporttal;

Megjegyzés: Az ML8. Fejezet f) pont 17. pont b) alpontja magában foglalja az alábbiakat:

a) 1,1H-izoftálil-bisz(2-metilaziridin)(HX-752) (CAS 7652-64-4);

b) 2,4,6-trisz(2-etil-1-aziridinil)-1,3,5-triazin (HX-874) (CAS 18924-91-9);

c) 1,1ʹ′-trimetiladipil-bisz(2-etilaziridin) (HX-877) (CAS 71463-62-2).

18. propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);

19. nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) (CAS 1317-60-8) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;

20. TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412-45-3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

21. TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-46-4); glicidollal cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

22. TPB (trifenil-bizmut) (CAS 603-33-8);

23. TEPB (trisz(etoxifenil)-bizmut) (CAS 90591-48-3);

g) „Prekurzorok” a következők szerint:

NB. Az ML8. Fejezet g) pontjában a hivatkozások az ezen anyagokból készült, meghatározott „Energiahordozó anyagok”-ra vonatkoznak:

1. BCMO (3,3-bisz(klórmetil)-­‐oxetán) (CAS 78-71-7) [lásd még az ML8. Fejezet e) pont 1. alpontját és e) pont 2. alpontját];

2. dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 28. alpontját];

3. hexa-aza-izowurtzitán-származékok, többek között a HBIW (hexabenzil-hexa-aza- izowurtzitán) (CAS 124782-15-6) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 4. alpontját] és a TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 182763-60-6) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 4. alpontját];

4. 2013 óta nem használatos;

5. TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 13. alpontját];

6. 1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 27. alpontját];

7. 1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 23. alpontját];

8. 1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) [lásd még az ML8. Fejezet e) pont 5. alpontját];

9. DADN (1,5-diacetil-3,7-dinitro-1, 3, 5, 7-tetraaza-ciklooktán) [lásd még az ML8. Fejezet a) pont 13. alpontját].

h) „Reaktív anyagból” készült porok vagy tárgyak a következők szerint:

1. Az alábbi anyagok bármelyikéből készült olyan, az ML8. Fejezetben másutt meg nem határozott porok, amelyek szemcsemérete egyik irányban sem éri el a 250 µm-t:

a) alumínium;

b) nióbium;

c) bór;

d) cirkónium;

e) magnézium;

f) titán;

g) tantál;

h) volfrám;

i) molibdén; vagy

j) hafnium;

2. Az ML3., az ML4., az ML12. és az ML16. Fejezetben meg nem határozott olyan tárgyak, amelyek az ML8. Fejezet h) pont 1. alpontjában meghatározott porokból készülnek.

Műszaki megjegyzések:

1. A „reaktív anyagok” olyan kialakításúak, hogy azok csak nagy nyírósebességen adjanak exoterm reakciót, és azokat alátétként vagy hüvelyként való felhasználásra tervezték gyújtófejekhez.

2. A „reaktív anyagból” készült porok például nagy energiaigényű golyósmalmokban végzett őrlési folyamat útján készülnek.

3. A „reaktív anyagból” készült tárgyak például szelektív lézeres szinterezés útján készülnek.

1. megjegyzés: Az ML8. Fejezet nem vonatkozik az alábbi anyagokra, kivéve ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak az ML8. Fejezet a) pontjában meghatározott „energiahordozó anyagokkal”, vagy az ML8. Fejezet c) pontjában meghatározott fémporokkal:

a) ammónium-pikrát (CAS 131-74-8);

b) fekete lőpor;

c) hexanitrodifenilamin (CAS 131-73-7);

d) difluór-amin (CAS 10405-27-3);

e) nitrokeményítő (CAS 9056-38-6);

f) káliumnitrát (CAS 7757-79-1);

g) tetranitronaftalin;

h) trinitroanisol;

i) trinitronaftalin;

j) trinitroxilén;

k) N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon (CAS 872-50-4);

l) dioktil-malát (CAS 142-16-5);

m) etil-hexil-akrilát (CAS 103-11-7);

n) tri-etil-alumínium (TEA) (CAS 97-93-8), trimetilalumínium (TMA) (CAS 75-24-1), és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;

o) nitrocellulóz (CAS 9004-70-0);

p) nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG) (CAS 55-63-0);

q) 2,4,6-trinitrotoluol (TNT) (CAS 118-96-7);

r) etilén-diamin-dinitrát (EDDN) (CAS 20829-66-7);

s) penta-eritritol-tetranitrát (PETN) (CAS 78-11-5);

t) ólomazid (CAS 13424-46-9), normál ólomstifnát (CAS 15245-44-0) és lúgos ólomstifnát (CAS 12403-82-6), valamint primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;

u) trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111-22-8);

v) 2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav) (CAS 82-71-3);

w) dietil-difenil karbamid (CAS 85-98-3); dimetil-difenil karbamid (CAS 611-92-7); metil-etil-difenil karbamid (centralitok);

x) N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 603-54-3);

y) metil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 13114-72-2);

z) etil-N,N-difenil-karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid) (CAS 64544-71-4);

aa) 2-nitro-difenil-amin (2-NDPA) (CAS 119-75-5);

bb) 4-nitro-difenil-amin (4-NDPA) (CAS 836-30-6);

cc) 2,2-dinitro-propanol (CAS 918-52-5);

dd) nitroguanidin (CAS 556-88-7) [lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011.d ellenőrzési jegyzékszámát].

2. megjegyzés: Az ML8. Fejezet nem vonatkozik az ammónium-perklorátra [az ML8. Fejezet d) pont 2. alpontja], az NTO-ra [az ML8. Fejezet a) pont 18. alpontja] és a katocénra [az ML8. Fejezet f) pont 4. alpont b) alpontja], amennyiben azok az alábbi kritériumok mindegyikét teljesítik:

a) kifejezetten polgári felhasználású gázfejlesztő készülékekhez van kialakítva vagy előállítva;

b) elegyet alkot vagy keverve van nem aktív, hőre keményedő kötőanyaggal vagy lágyítószerrel, és tömege kisebb, mint 250 g;

c) az ammónium-perklorát [az ML8. Fejezet d) pont 2. alpontja] aránya legfeljebb 80% az aktív anyag tömegéhez képest;

d) az NTO [az ML8. Fejezet a) pont 18. alpontja] tömege 4 g vagy annál kisebb; és e) a katocén [az ML8. Fejezet f) pont 4. alpont b) alpontja] tömege 1 g vagy annál kisebb.

IX. Fejezet

(ML9)

Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések, tartozékok, részegységek és egyéb vízfelszíni járművek a következők szerint:

NB. Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. Fejezetet.

a) vízi járművek és részegységek a következők szerint:

1. Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi járművek, függetlenül a jelenlegi műszaki állapottól vagy működési feltételektől, és attól, hogy rendelkeznek-e fegyverzethordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei, és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei;

2. Az ML9. Fejezet a) pont 1. alpontjában meghatározottaktól eltérő felszíni vízi járművek, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek, a járműre rögzítve vagy abba beépítve:

a) az ML1. Fejezetben meghatározott automata fegyverek, vagy az ML2., az ML4., az ML12. vagy az ML19. Fejezetben meghatározott fegyverek, vagy 12,7 mm vagy annál nagyobb kaliberű fegyverek „rögzítési” vagy felfüggesztési pontjai;

Műszaki megjegyzés:

A „rögzítés(i pontok)” a fegyverek rögzítésére szolgáló eszközökre, vagy a tartók rögzítéséhez szükséges szerkezeti megerősítésekre vonatkoznak.

b) az ML5. Fejezetben meghatározott tűzvezető rendszerek;

c) rendelkeznek a következők mindegyikével:

1. „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem”; és

2. semlegesítési célokra tervezett „előmosó vagy leöblítő rendszer”; vagy

Technikai megjegyzés:

1. A „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem” egy zárt rendszerű helyiség, amelyet túlnyomás, szigetelt szellőztetőrendszer, korlátozott számú, CBRN- szűrőkkel ellátott szellőzőnyílás és légzárókkal felszerelt, korlátozott személyzeti hozzáférési pont jellemez.

2. Az „előmosó vagy leöblítő rendszer” tengervizet permetező rendszer, amely képes a hajó külső felületének és fedélzetének egyidejű lemosására.

d) az ML4. Fejezet b) pontjában, az ML5. Fejezet c) pontjában vagy az ML11. Fejezet a) pontjában meghatározott, aktív, fegyver elleni eszközök, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek:

1. „CRBN-védelem”;

2. kifejezetten radar keresztmetszet csökkentésére tervezett hajótest és parancshídház;

3. hőkibocsátást csökkentő eszközök (pl. a kipufogó/füstgázok hűtőrendszere), kivéve a kifejezetten a hajtómű hatékonyságának általános növelésére vagy a környezeti hatások csökkentésére tervezett eszközöket; vagy

4. a vízi jármű egésze mágnesességének csökkentésére tervezett demagnetizáló rendszer;

b) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett motorok és hajtóműrendszerek, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei, a következők szerint:

1. kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett dízelmotorok:

2. kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:

a) több, mint 0,75 MW (1 000 LE) teljesítmény;

b) gyors tolatási képesség;

c) folyadékhűtés; és

d) teljesen zárt kivitel;

3. a következő jellemzők mindegyikével rendelkező antimágneses dízelmotorok:

a) 37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb teljesítmény; és

b) a teljes tömeg 75%-át meghaladó nem mágneses összetevők;

4. „levegőfüggetlen (AIP)”, kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett hajtóműrendszerek;

Műszaki megjegyzés:

„Levegőfüggetlen hajtóműrendszer” (Air Independent Propulsion, AIP) révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül hosszabb ideig képes hajtóműrendszerének működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Az ML9. Fejezet b) pont 4. alpontja alkalmazásában az AIP nem foglalja magában a nukleáris energiát.

c) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei;

d) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tengeralattjáró elleni és torpedó elfogó hálók;

e) 2003 óta nem használatos;

f) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységei;

Megjegyzés: Az ML9. Fejezet f) pontja magában foglalja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani 100 méternél nagyobb merülési mélységben a szükséges jellemzőket; továbbá a mélységtől függetlenül kifejezetten „lézernyaláb” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat. Az ML9. Fejezet f) pontja nem vonatkozik a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolóira.

g) alacsony zajszintű csapágyak a következő részegységek bármelyikével felszerelve, és azok a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések, amelyek ilyen csapágyakat foglalnak magukba:

1. gáz-, vagy mágneses felfüggesztés;

2. aktív jelelnyomás-vezérlés; vagy

3. vibráció elnyomás-vezérlés.

X. Fejezet

(ML10)

„Légi járművek”, „levegőnél könnyebb légi járművek”, „személyzet nélküli légi járművek”, légijármű-hajtóművek (motor) és „légijármű”-részegységek, illetve az azokhoz tartozó berendezések és részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át, a következők szerint:

NB. Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. Fejezetet.

a) „személyzet által vezetett „légi járművek” és „levegőnél könnyebb légi járművek” és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b) 2011 óta nem használatos;

c) személyzet nélküli „légi járművek” és „levegőnél könnyebb légi járművek”, valamint kapcsolódó berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1. „személyzet nélküli légi járművek” („UAV”), távirányítással vezetett légi járművek (RPV), autonóm programozható légi járművek és személyzet nélküli, „levegőnél könnyebb légi járművek”;

2. indító szerkezetek, mentő eszközök és földi kiszolgáló eszközök;

3. vezérlésre vagy irányításra tervezett berendezések;

d) légijármű-hajtóművek és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

e) a kifejezetten a következők bármelyikéhez való használatra tervezett vagy módosított légi üzemanyag utántöltési eszközök és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

1. az ML10. Fejezet a) pontjában meghatározott „légi jármű”; vagy

2. az ML10. Fejezet c) pontjában meghatározott, személyzet nélküli „légi jármű”;

f) „földi kiszolgáló eszközök”, amelyeket kifejezetten az ML10. Fejezet a) pontjában meghatározott „légi járműhöz” való használatra, vagy az ML10. Fejezet d) pontjában meghatározott légijármű-hajtóművekhez terveztek;

Műszaki megjegyzés:

A „földi kiszolgáló eszközök” magukban foglalják a nyomás alatti üzemanyag- utántöltő berendezéseket és a szűk területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezéseket.

g) az ML10. Fejezet a) pontjában meghatározott „légi járművön” való használatra tervezett, a személyzet rendelkezésére álló védőfelszerelések, a személyzet biztonságát szolgáló berendezések, valamint más olyan, a személyzet vészhelyzetben való kimenekítését szolgáló eszközök, amelyek nem szerepelnek az ML10. Fejezet a) pontjában;

Megjegyzés: Az ML10. Fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyzet általi használatra szolgáló olyan sisakokra, amelyek nem tartalmaznak az EU közös katonai listájában meghatározott berendezéseket, és amelyek nem alkalmasak ilyenek felszerelésére vagy elhelyezésére.

NB. A sisakokhoz kapcsolódóan lásd még az ML13. Fejezet c) pontját.

h) ejtőernyők, siklóernyők és kapcsolódó berendezések, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1. az EU közös katonai listájában máshol nem említett ejtőernyők;

2. siklóernyők;

3. kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);

i) ejtőernyővel ledobott terhekre tervezett késleltetett nyitású berendezések vagy automatikus irányítórendszerek.

1. megjegyzés: Az ML10. Fejezet a) pontja nem vonatkozik a kifejezetten katonai célra tervezett „légi járművekre” és „levegőnél könnyebb légi járművekre” vagy az említett „légi járművek” változataira, amennyiben megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a) nem harci „légi járművek”;

b) nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal; és

c) egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.

2. megjegyzés: Az ML10. Fejezet d) pontja nem vonatkozik az alábbiakra:

a) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított légijármű-hajtóművek, amelyek egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága által „polgári légi járműben” való használatra lajstromozásra kerültek, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b) dugattyús légijármű-motorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket „személyzet nélküli légi járművekhez” terveztek.

3. megjegyzés: Az ML10. Fejezet a) és d) pontja alkalmazásában a kifejezetten nem katonai „légi járművekhez” vagy légijármű-hajtóművekhez tervezett katonai jellegű részegységek és katonai jellegű kapcsolódó berendezések csak azokat a katonai jellegű részegységeket és katonai jellegű kapcsolódó berendezéseket jelentik, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.

4. megjegyzés: Az ML10. Fejezet a) pontja értelmében a katonai felhasználás a következőket jelenti: ütközet, katonai felderítés, roham, katonai kiképzés, logisztikai támogatás, valamint személyi állomány vagy katonai berendezés szállítása és légi deszantolása.

5. megjegyzés: Az ML10. Fejezet a) pontja nem vonatkozik azokra a „légi járművekre”, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a) először 1946 előtt gyártották;

b) nem rendelkeznek az EU közös katonai listáján meghatározott eszközökkel, kivéve ha ezek ahhoz szükségesek, hogy a „légi járművek” megfeleljenek egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága biztonsági vagy légialkalmassági előírásainak; és

c) nincsenek felszerelve az EU közös katonai listáján meghatározott fegyverrel, kivéve ha az működésképtelen és alkalmatlan arra, hogy újra üzembe helyezzék.

XI. Fejezet

(ML11)

Az EU közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, „űrhajók” és részegységeik, a következők szerint:

a) kifejezetten katonai célra tervezett elektronikai berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

Megjegyzés: Az ML11. Fejezet a) pontja magában foglalja a következőket:

a) elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;

b) széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

c) elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;

d) víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

e) adatfeldolgozó berendezés biztonsági eszköze, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

f) azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;

g) irányítási és navigációs berendezések;

h) digitális troposcatter-rádió kommunikációs adatátviteli berendezések;

i) kifejezetten az elektronikus jel-hírszerzés céljára kifejlesztett digitális demodulátorok;

j) „automata parancsnoki és vezetési rendszerek”.

NB. a katonai alkalmazású „szoftverrádióval” (SDR) kapcsolatos „szoftver”tekintetében lásd az ML21. Fejezetet.

b) a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései és a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

c) kifejezetten katonai használatra tervezett vagy átalakított „űrhajók” és az „űrhajók” kifejezetten katonai használatra tervezett részegységei.

XII. Fejezet

(ML12)

Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a) a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;

b) kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.

NB. Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1-ML4. Fejezetet.

1. megjegyzés: Az ML12. Fejezet magában foglalja az alábbiakat, amennyiben azokat kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték:

a) indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;

b) primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló berendezések (pl. nagy kapacitású energiatároló kondenzátorok), hőgazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;

NB. A nagy kapacitású energiatároló kondenzátorok tekintetében lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 3A001.e.2. ellenőrzési jegyzékszámát.

c) a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;

d) irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.

2. megjegyzés: Az ML12. Fejezet vonatkozik mindazon fegyverrendszerekre, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:

a) elektromágneses;

b) elektrotermikus;

c) plazma;

d) könnyűgáz (könnyűgáz löveghez); vagy

e) vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).

XIII. Fejezet

(ML13)

Páncélozott vagy védőberendezések, szerkezetek és részegységek az alábbiak szerint:

a) az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező fém vagy nem fém páncéllemezek:

1. katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy

2. katonai felhasználásra alkalmas;

NB. A testvédő páncéllemezek vonatkozásában lásd az ML13. Fejezet d) pont 2. alpontját.

b) kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

c) katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok, és kifejezetten azokhoz tervezett különleges kialakítású sisakborítások, bélések és komfort-töltések;

NB. A katonai sisakok egyéb részegységeivel, illetve tartozékaival kapcsolatban lásd az EU közös katonai listájának vonatkozó bejegyzését.

d) testvédő páncélzat vagy védőruházat és annak részegységei az alábbiak szerint:

1. lágy testvédő páncélzat vagy védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

Megjegyzés: Az ML13. Fejezet d) pont 1. alpontja értelmében a katonai követelmények vagy szabványok tartalmaznak legalább a repeszek elleni védelemre vonatkozó előírásokat.

2. kemény testvédő páncéllemezek, melyek a III. szint (lásd NIJ 0101.06, 2008. július, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosítanak.

1. megjegyzés: Az ML13. Fejezet b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.

2. megjegyzés: Az ML13. Fejezet c) pontja nem vonatkozik a hagyományos acélsisakra, kivéve ha az módosításra került vagy úgy tervezték, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő tartozékkal.

3. megjegyzés: Az ML13. Fejezet c) és d) pontja nem vonatkozik azon sisakokra, testvédő páncélzatokra és az azokhoz tartozó szerelvényekre, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál.

4. megjegyzés: Az ML13. Fejezetben meghatározottak körébe kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak.

NB. 1 Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. kategóriáját.

NB. 2 A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt „szálas és rostos anyagok” tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. kategóriáját.

XIV. Fejezet

(ML14)

„Kifejezetten katonai gyakorló” eszközök vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. Fejezetben vagy az ML2. Fejezetben meghatározott bármilyen tűzfegyver vagy fegyver használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és tartozékok.

Műszaki megjegyzés:

„Kifejezetten katonai gyakorló eszközök”: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátor cél gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a fegyver irányzó oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást gyakoroltató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) „légi járművek”, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli „légi jármű” gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.

1. megjegyzés: Az ML14. Fejezet magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra tervezték vagy alakították át.

2. megjegyzés: Az ML14. Fejezet nem vonatkozik a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezésekre.

XV. Fejezet

(ML15)

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és tartozékok az alábbiak szerint:

a) rögzítő és képfeldolgozó berendezések;

b) kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;

c) képerősítő berendezések;

d) infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;

e) képalkotó lokátorszenzor berendezések;

f) az ML15. Fejezet a)-e) pontokban meghatározott berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések.

Megjegyzés: Az ML15. Fejezet f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.

Megjegyzés: Az ML15. Fejezet nem vonatkozik az „első generációs képerősítő csövekre”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezésekre.

NB. Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó célzókészülékek besorolása tekintetében lásd az ML1. és ML2. Fejezetet, valamint az ML5. Fejezet a) pontját.

NB. Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. ellenőrzési jegyzékszámát.

XVI. Fejezet

(ML16)

Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyeket kifejezetten az ML1-ML4., ML6., ML9., ML10., ML12. vagy ML19. Fejezetben meghatározott eszközökhöz terveztek.

Megjegyzés: az ML16. Fejezet az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján azonosítható félkész gyártmányokra vonatkozik.

XVII. Fejezet

(ML17)

Különféle berendezések, anyagok és „könyvtárak”, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint:

a) kifejezetten katonai használatra tervezett vagy átalakított alámerülő és víz alatti úszó készülék, a következők szerint:

1. önálló, alámerülő, ismételt belégzésű készülék, zárt vagy félig zárt rendszerű;

2. kifejezetten az ML17. Fejezet a) 1. pontjában meghatározott alámerülő készülékkel együtt történő használatra tervezett víz alatti úszó készülék;

NB. Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 8A002.q. ellenőrzési jegyzékszámát.

b) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;

c) jel elfojtáshoz, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások;

d) kifejezetten a harci zónában történő használatra tervezett tábori műszaki eszközök;

e) „robotok”, „robot”-vezérlések és „végeffektorok”, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

1. kifejezetten katonai használatra tervezték;

2. magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték; vagy

3. kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;

Műszaki megjegyzés:

Az elektromágneses impulzus nem vonatkozik a közelben található berendezés (pl. gépek, készülékek vagy elektronikai berendezés) elektromágneses sugárzása vagy villámlás okozta szándékolatlan interferenciára.

f) kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott rendszerekkel, berendezésekkel vagy részegységekkel együtt történő, katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított „könyvtárak”;

g) nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukba foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított” részegységeket;

h) jel elfojtása érdekében, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel;

i) kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;

j) kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy „átalakított” mobil javító műhelyek;

k) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított” harctéri generátorok;

l) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított” intermodális ISO-konténerek vagy leszerelhető járműfelépítmények (cserefelépítmények);

m) komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;

n) kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. Fejezetben meghatározott termékek „fejlesztéséhez” tervezett kísérleti modellek;

o) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „lézer” védelmi berendezés (például szemvédelem vagy érzékelővédelem);

p) kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy „átalakított”, az EU közös katonai listájában máshol említettektől eltérő „üzemanyagcellák”.

Műszaki megjegyzés:

1. 2014 óta nem használatos.

2. Az ML17. Fejezet alkalmazásában „átalakított”: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.

XVIII. Fejezet

(ML18)

Az alábbi gyártóberendezések és azok részegységei:

a) kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek „gyártásához” tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b) kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.

Műszaki megjegyzés:

Az ML18. Fejezet alkalmazásában „gyártás”: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés.

Megjegyzés: Az ML18. Fejezet a) és b) pontja magában foglalja a következő berendezéseket:

a) folyamatos nitrálók;

b) centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:

1. egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);

2. hasznos terhelhetősége legalább 113 kg; vagy

3. legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;

c) dehidratáló prések;

d) kifejezetten katonai „robbanóanyagok” sajtolására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;

e) vágógépek az extrudált „hajtóanyagok” méretre vágásához;

f) legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;

g) szilárd „hajtóanyagok” folyamatos keverésének eszközei;

h) fluidhajtóanyag-őrlők katonai „robbanóanyagok” összetevőinek zúzására vagy őrlésére;

i) az ML8. Fejezet c) pont 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;

j) az ML8. Fejezet c) pont 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.

XIX. Fejezet

(ML19)

Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek:

a) a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett „lézer”-rendszerek;

b) a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;

c) a célpont megsemmisítésére vagy célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;

d) kifejezetten az ML19. Fejezet a)-c) pontjaiban meghatározott rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;

e) az ML19. Fejezetben meghatározott rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;

f) „lézer”-rendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv - azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem - maradandó vakságának előidézésére terveztek.

1. megjegyzés: Az ML19. Fejezetben meghatározott, irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ:

a) elégséges teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer pusztítási hatásához;

b) részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású energiával feltöltött vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;

c) nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.

2. megjegyzés: Az ML19. Fejezet szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:

a) primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;

b) célkereső vagy követő rendszerek;

c) a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a célpont támadási célja elérése megakadályozásának megtörténtét felmérő rendszerek;

d) sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;

e) gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;

f) adaptív optikák és fáziskonjugátorok;

g) áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;

h) „űrminősítésű” gyorsító részegységek;

i) negatívionsugár-összpontosító berendezés;

j) nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;

k) „űrminősítésű” fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.

XX. Fejezet

(ML20)

Kriogén és „szupravezető” berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és tartozékok az alábbiak szerint:

a) kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (- 170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani.

Megjegyzés: Az ML20. Fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból - például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok - előállított tartozékokból vagy részegységekből épülnek fel.

b) olyan „szupravezető” villamos berendezés (forgógépek vagy átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.

Megjegyzés: Az ML20. Fejezet b) pontja nem vonatkozik az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokra, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.

XXI. Fejezet

(ML21)

„Szoftver”, a következők szerint:

a) „szoftver”, amelyet kifejezetten az alábbiakban felsorolt valamely célra terveztek vagy alakítottak át:

1. az EU közös katonai listájában meghatározott berendezés „fejlesztése”, „gyártása”, üzemeltetése vagy karbantartása;

2. az EU közös katonai listájában meghatározott anyagok „fejlesztése” vagy „gyártása”; vagy

3. az EU közös katonai listájában meghatározott „szoftver „fejlesztése”, „gyártása”, üzemeltetése vagy karbantartása.

b) az ML21. Fejezet a) pontjában meghatározottaktól eltérő egyéb speciális „szoftver” az alábbiak szerint:

1. kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett „szoftver”;

2. kifejezetten katonai felhasználásra, katonai műveletek modellezése vagy szimulálása céljára tervezett „szoftver”;

3. hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek hatásának meghatározására szolgáló „szoftver”;

4. kifejezetten katonai felhasználásra tervezett és kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence - C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence -C4I) rendszer alkalmazások céljára kifejlesztett „szoftver”;

c) az ML21. Fejezet a) vagy b) pontjában nem meghatározott „szoftver”, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listájában nem szereplő berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listájában meghatározott berendezések katonai rendeltetésének betöltését.

XXII. Fejezet

(ML22)

„Technológia” a következők szerint:

a) „technológia”, amely az ML22. Fejezet b) pontjában meghatározottaktól eltér és az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához”, üzemeltetéséhez, üzembe helyezéséhez (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), folyamatos üzemben tartásához (ellenőrzéséhez), javításához, nagy-javításához vagy felújításához „szükséges”;

b) „Technológia” a következők szerint:

1. „technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához „szükséges” még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nincsenek meghatározva;

2. „technológia”, amely kézifegyverek „fejlesztéséhez” és „gyártásához” „szükséges” még akkor is, ha azt antik kézifegyverek másolatainak gyártására használják;

3. 2013 óta nem használatos;

NB. A „technológiának” korábban az ML22. Fejezet b) pont 3. alpontjában foglalt meghatározása tekintetében lásd az ML22. Fejezet a) pontját.

4. 2013 óta nem használatos;

NB. A „technológiának” korábban az ML22. Fejezet b) pont 4. alpontjában foglalt meghatározása tekintetében lásd az ML22. Fejezet a) pontját.

5. „technológia”, amely kizárólag az ML7. Fejezet i) pont 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátoroknak” a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez „szükséges”.

1. megjegyzés: Az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához”, üzemeltetéséhez, üzembe helyezéséhez (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), folyamatos üzemben tartásához (ellenőrzéséhez), javításához, nagyjavításához vagy felújításához „szükséges” „technológia” akkor is engedélyköteles marad, ha azt az EU közös katonai listáján nem szereplő termékekre kell alkalmazni.

2. megjegyzés: Az ML22. pont nem vonatkozik a következőkre:

a) azon „technológiák”, amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek, illetőleg az engedélyezett kivitelű tételek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, működtetés folyamatos fenntartásához (ellenőrzéséhez) vagy javításához;

b) azon „technológiák”, amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;

c) a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó „technológiák”.

XXIII. Fejezet

(HUML23)

Kifejezetten katonai célú felszerelések:

Kizárólag katonai előírások szerint kialakított alapanyagból, katonai szabvány, felsorolás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártott termékek:

a) jelen Jegyzékben másutt engedélyezés alá nem vont, katonai alkalmazásra kifejlesztett hadiruházati felszerelések, lábbelik, málhazsákok és hordeszközök;

Megjegyzés: a XXIII. Fejezet a) pontja nem vonatkozik a rendszerből kivont, jelzésektől megfosztott hadiruházati felszerelésekre, lábbelikre, málhazsákokra és hordeszközökre

b) katonai és a személyi álcázó felszerelések, takaróeszközök;

c) katonai alkalmazásra kifejlesztett túlélést biztosító eszközök, egyéni védőeszközök, védőfunkciójú eszközök és felszerelések.

XXIV. Fejezet

(HUML24)

Kifejezetten katonai célú szolgáltatások:

a) a katonai kontingensek és felszereléseik katonai feladat végrehajtására történő kitelepítése, váltása, át-, illetve hazatelepítése, utánpótlás és ellátás biztosítása érdekében katonai vagy polgári eszközökkel végzett szállítás-szolgáltatások;

b) kifejezetten katonai célokra tervezett és alkalmazott, a jelen jegyzék I-VII., IX-XXIII., valamint XXV-XXVI. Fejezetében felsorolt termékek rendszeresítésével, rendszerben tartásával (üzemeltetésével, üzemben tartásával), illetve rendszerből történő kivonásával és kezelésével közvetlenül összefüggő szolgáltatások;

c) kifejezetten veszélyes vagy speciális jellege miatt oda sorolandó eszközök és anyagok - beleértve az I-IV., VI-VIII., X-XIII., XV. és XIX. Fejezetekben szereplő termékeket - megsemmisítésére, hatástalanítására, illetve az ezzel összefüggő tevékenységre irányuló szolgáltatás.

XXV. Fejezet

(HUML25)

Kényszerítő és bűnfelderítő eszközök:

1. Kényszerítő eszközök:

a) rendőrbotok:

1. bevetési botok;

2. gumibotok;

3. teleszkópos ütőbotok;

4. tonfák;

b) elektromos sokkoló eszközök:

c) mozgásszabadságot korlátozó eszközök:

1. műanyagbilincsek;

2. patentbilincsek;

3. szorítóbilincsek;

4. testbilincsek;

5. menekülő jármű elfogó készlet;

6. személy ellen alkalmazható elfogó háló;

d) tömegoszlatásra alkalmas egyéb hordozható eszközök:

e) cselekvésképtelenséget előidéző, tömegoszlatásra alkalmas vegyi anyagok:

1. dibenz-(b,f)-1,4-oxazepint(CR),

2. klóracetofenont (CN),

3. ortoklor-benzalmalon-nitrilt (CS) tartalmazó könnygázfajták;

f) természetes és egyéb szintetikus, tömegoszlatásra alkalmas hatóanyagok.

Megjegyzés:

A XXV. Fejezet 1. pont f) alpontja szerinti termékkörbe tartozik a bors és paprika hatóanyagú spray.

Megjegyzés:

1. Tömegoszlató anyagokkal kapcsolatban lásd még a VII. Fejezet d) pontját.

2. Nem tartoznak engedélyezés alá a XXV. Fejezet 1. pont e) és f) alpontja szerinti 20 gramm vagy ennél kisebb egyedi kiszerelésű könnygázkészítmények abban az esetben, ha azok hatóanyagtartalma legfeljebb 1%.

2. Bűnfelderítő eszközök:

a) lézeres ujjlenyomat-azonosító berendezés;

b) számítógépes ujjlenyomat-azonosító berendezés;

c) hangelemző és -azonosító berendezések és alkatrészek;

d) mobil bűnügyi vizsgálati laboratóriumok, ezek berendezései és tartozékai;

e) speciális rendeltetésű biológiai, neurofizikai reakcióvizsgáló berendezések; illetve ezek alkatrészei és tartozékai:

1. 4 vagy több csatornaszámú poligráfok,

2. automata ujj- és tenyérnyomat azonosító rendszer (AFIS),

3. digitális ujjnyomat mintavételi eszközök

4. pszichológiai stresszelemző berendezések,

5. különleges rendeltetésű alkatrészek és tartozékok a 4. pontban szereplő berendezésekhez és rendszerekhez.

Megjegyzés: Nem tartoznak a XXV. Fejezet 2. pont e) alpontja alapján engedélyezés alá azon biomedikai készülékek, amelyeket kórházakban biológiai és neurofizikai reakciók vizsgálatára alkalmaznak.

XXVI. Fejezet

(HUML26)

Titkosszolgálati eszközök:

1. Akusztikus lehallgató eszközök:

Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban résztvevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:

a) lehallgatási célra tervezett, előállított vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;

b) lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;

c) rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő, vagy továbbító eszköz, azok tartozékai.

Megjegyzés: A XXVI. Fejezet 1. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1. polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszközök és azok tartozékai;

2. ipari vagy polgári felhasználásra tervezett jelzőrendszerek elemei;

3. diszpécserközpontok információrögzítő eszközei;

4. kulturális, sport- vagy egyéb tömegrendezvények hangosító eszközei;

5. polgári vagy rádióamatőr felhasználásra tervezett rádiófrekvenciás adó-vevő készülékek;

6. ipari, oktatási, tudományos, vagy hírközlés-technikai felhasználásra tervezett berendezések, mérőműszerek, azok tartozékai.

2. Titkos vizuális megfigyelő eszközök:

Titkos vizuális megfigyelő eszköznek minősül bármely olyan vizuális információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas optikai, elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amellyel az érintett személy tudta és beleegyezése nélkül annak tevékenységének titkos megfigyelése, rögzítése, vagy az így nyert információ továbbítása, feldolgozása megvalósítható, így különösen:

a) megtévesztésre alkalmas rejtő eszközbe szerelt videó kamera és fényképezőgép, valamint a rejtésre szolgáló tartozékai;

b) rejtésre szolgáló optika előtétekkel (például csavarfej, szegecsfej, gomb stb.) telepíthető kamera és tartozékai;

c) fedett videó jelátvitelt alkalmazó, azt lehetővé tevő eszközök;

d) videoszkópok, fiberszkópok, illetve egyéb, üvegszál optikát felhasználó, rejtett megfigyelést lehetővé tevő rendszerek és ezek fényképezőgéphez, vagy videokamerához való csatlakozását biztosító adapterek és tartozékok.

Megjegyzés: A XXVI. Fejezet 2. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1. ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett fotós, vagy videós szórakoztató, oktatási, tudományos, hírközlés-technikai eszközök és azok alkatrészei, tartozékai;

2. ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett, rejtetten nem telepíthető vagyonvédelmi, betörésjelző, vagy egyéb riasztórendszerek elemei;

3. ipari forgalom-megfigyelő, -számláló, sebességmérő, dokumentáló rendszerek elemei;

4. orvosi vagy ipari felhasználásra tervezett és gyártott endoszkópok, videoszkópok, fiberszkópok, boroszkópok, azok alkatrészei, tartozékai;

5. tömegrendezvényeken használt videó-dokumentáló rendszerek és azok elemei;

6. éjjellátó készülékek tekintetében lásd a XV. Fejezetet.

3. Számítástechnikai eszközök ellenőrzésének, illetve elektronikus hírközlő, és azt helyettesítő hálózaton folytatott kommunikáció ellenőrzésének eszközei:

Jelen pont engedélyezés alá vonja azokat az eszközöket vagy szoftvereket, amelyek alkalmasak az adatokat tároló és/vagy feldolgozó számítógépekből, számítástechnikai, vagy egyéb eszközökből, a hozzájuk használható adathordozókból a tárolt információ bármilyen módon történő titkos megszerzésére, továbbítására, rögzítésére, valamint a számítástechnikai eszközökön folytatott tevékenység valós idejű titkos megfigyelésére, rögzítésére, illetve az elektronikus hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció megszerzésére, így különösen:

a) belépési és hozzáférési kódok megszerzését lehetővé tevő, támogató eszközök, szoftverek;

b) hálózati védelmi rendszerek, illetve titkosításra épülő védelmek megkerülésére, feltörésére szolgáló eszközök, szoftverek;

c) a használt vizuális kijelző tartalmát rögzítő és/vagy továbbító eszközök, szoftverek;

d) olyan eszközök, szoftverek, amelyeket az adattovábbításra alkalmas hálózaton folytatott kommunikáció megszerzésére terveztek, állítottak elő, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható.

Megjegyzés: A XXVI. Fejezet 3. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1. ipari vagy polgári felhasználásra tervezett - a hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggésben használatos - mérőberendezések, hírközlés-technikai eszközök és azok alkatrészei, tartozékai;

2. ipari vagy polgári felhasználásra tervezett, és a felhasználó tudta és beleegyezése nélkül nem alkalmazható rendszerek és szoftverek eszközei, tartozékai.

4. Zavaró eszközök:

Jelen pont engedélyezés alá vonja mindazokat a termékeket, eszközöket, technológiákat, szoftvereket, ezek alkatrészeit, és tartozékait, amelyek a XXVI. Fejezet 1., 2. és 3. pontjában felsorolt eszközök zavarására, működésük felfüggesztésére, illetve lehetetlenné tételére terveztek, állítottak elő, így különösen:

a) rádiófrekvenciás zavaró adók;

b) vezetékes zavaró adók;

c) akusztikus zaj generátorok;

d) lézer- vagy infravörös sugárzással működő zavaró adók;

e) elektronikai eszközök tönkretételére tervezett, előállított berendezések;

f) informatikai eszközök zavarására tervezett, előállított eszközök, szoftverek;

g) biztonsági rendszerek zavarására tervezett, előállított eszközök.

5. Felderítő eszközök:

Jelen pont engedélyezés alá vonja az alábbiakat:

a) vezetéken megvalósított lehallgatást detektáló berendezések;

b) optikakereső berendezések;

c) rejtett rádiófrekvenciás adóberendezések felderítésére és helyének meghatározására szolgáló detektorok;

d) nem lineáris átmenet gerjesztésén alapuló detektáló eszközök passzív lehallgató és megfigyelő berendezések felfedésére.

6. Titkos behatolás eszközei:

Titkos behatoló eszköznek minősülnek azon mechanikai, elektronikai, optikai, vegyi vagy egyéb elven működő eszközök, vagy szoftverek, amelyek segítségével zárt objektumba (zárt földterület, épület, gépkocsi stb.) hajtható végre behatolás vagy tárgyakon található mechanikai, elektronikus védelmi rendszerek leküzdhetők oly módon, hogy a védelmi rendszerek a későbbiek folyamán is rendeltetésszerűen használhatók maradnak, így különösen:

a) mechanikus, elektromos, elektronikus vagy egyéb elven működő zárak, zárszerkezetek, lakatok, reteszek stb. rendeltetésszerű nyitóeszközeit helyettesítő roncsolásos vagy roncsolásmentes nyitására tervezett és előállított eszközök, technológiák és tartozékaik;

b) elektronikus biztonsági rendszerek rendeltetésszerű működését befolyásoló vagy működésképtelenségét kiváltó, speciálisan e célra készült eszközök, szoftverek és tartozékaik.

7. Rejtjelező és titkosító berendezések:

a) elektronikus hírközlő hálózaton, illetve informatikai rendszerekben használatos rejtjelező és titkosító eszközök, gépek, berendezések és speciálisan ezekhez tervezett szoftverek, valamint azok funkcionális részegységei, alkatrészei, továbbá kiegészítő egységei és tartozékai;

b) speciális rejtjelkulcsok előállítására, elosztására, szállítására tervezett, vagy használt eszközök, berendezések és speciálisan ezekhez tervezett szoftverek;

c) rejtjelkulcsok.

Megjegyzés:

A XXVI. Fejezet 7. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1. szerzői jogvédelem biztosítását célzó kódoló-dekódoló eszközök;

2. ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett biztonsági (vagy védelmi, személyazonosító, jogosultság-ellenőrzési célú) rendszerek kódoló-dekódoló eszközei.

8. Követő eszközök:

Követő eszköznek minősül bármely olyan eszköz vagy szoftver, illetve tartozékai, amelyet személy vagy tárgy - az adott személy, illetve a tárgy tulajdonosának tudta nélkül történő - irány- és helymeghatározására terveztek, állítottak elő.

Megjegyzés:

A XXVI. Fejezet 8. pontja nem vonja engedélyezés alá a nagyközönség számára árusított irány- és helymeghatározásra alkalmas vevőberendezéseket.

A LISTÁBAN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Az alábbiakban találhatóak - betűrendi sorrendben - az e listában használt kifejezések fogalmának meghatározása.

1. megjegyzés: A fogalommeghatározások a lista egészére vonatkoznak. A hivatkozások kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem érintik a definícióknak a lista egészében való általános alkalmazását.

2. megjegyzés: Az ebben „A listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című részben szereplő szavak és kifejezések kizárólag akkor értelmezendőek a definíciónak megfelelően, ha a megfelelő részhez fűzött műszaki megjegyzés nem határoz meg specifikus definíciót. Egyéb esetekben a szavak és kifejezések általánosan elfogadott (szótári) jelentésükben értelmezendők.

ML8. „Adalékanyagok”:

robbanóanyagokban, azok tulajdonságainak javítása céljából használt anyagok.

ML17. „Atomreaktor”:

a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó egységek, az a berendezés, amely az aktív zónában a teljesítményszintet szabályozza és azok a részegységek, amelyek általában az aktív zóna primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek vagy azt szabályozzák.

ML11. „Automatikus parancsnoki és vezetési rendszerek”:

olyan elektronikus rendszerek, amelyeken keresztül a vezetés alatt álló hadműveleti, harcászati kötelék, egység, hajó, alegység vagy fegyverek hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információt betáplálják, feldolgozzák és továbbítják. Ezt a katonai vezető szerv feladatainak támogatására tervezett számítógépes és egyéb speciális hardver felhasználásával végzik. Az automatikus parancsnoki és vezetési rendszerek fő funkciói a következők: az információk hatékony automatikus gyűjtése, tárolása és feldolgozása; mindazon körülmények és helyzet bemutatása, amelyek hatással lehetnek a harc előkészítésére és megvívására; a művelet céljának és pillanatnyi állásának megfelelően a harcászati és hadműveleti számvetések elvégzése az erőforrásoknak a harccsoportok vagy hadrendi elemek vagy a harctéren telepített erők közötti megosztása céljából; a művelet vagy harc időtartama alatt bármikor helyzetértékeléshez és döntéshozatalhoz szükséges adatok előkészítése; a műveletek számítógépes szimulációja.

ML7., 22. „Biokatalizátorok”:

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz, vagy egyéb biológiai vegyületekben használt ’enzimek’, amelyek a vegyi harcanyagokhoz (CW) kötődnek és lebontásukat gyorsítják.

Műszaki megjegyzés:

„Enzim”:

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt „biokatalizátor”.

ML7. „Biológiai anyagok”:

olyan patogének vagy toxinok, amelyeket úgy szelektáltak vagy úgy módosítottak (például a tisztaság, az eltarthatósági idő, a fertőzőképesség, a terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló képesség megváltoztatásával), hogy azok emberek vagy állatok halálát, illetve testi sérülését okozzák, vagy kárt tegyenek a berendezésekben, a termésben vagy a környezetben.

ML7. „Biopolimerek”:

az alábbiak szerinti biológiai makromolekulák:

a) egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt enzimek;

b) „nem idiotipikus”, „monoklonális” vagy „poliklonális ellenanyagok”;

c) különleges módon tervezett vagy feldolgozott receptorok;

Műszaki megjegyzések:

1. „Nem idiotipikus ellenanyagok”:

olyan ellenanyagok, amelyek más ellenanyagok konkrét ellenanyag-megkötő helyeihez kötődnek;

2. „Monoklonális ellenanyagok”:

olyan proteinek, amelyek egy ellenanyag-megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egy sejtklón állít elő;

3. „Poliklonális ellenanyagok”:

olyan proteinek keveréke, amelyek egy ellenanyag megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egynél több sejtklón állít elő;

4. „Receptorok”:

olyan biológiai makromolekuláris szerkezetek, amelyek képesek ligandok megkötésére, amelyek megkötése hatással van fiziológiai funkcióikra.

ML15. „Első generációs képerősítő csövek”:

elektrosztatikus fókuszú csövek, amelyekben a ki- és bemenetnél multialkáli fotókatódból (S-20 vagy S-25) készült optikai vagy üveglemez került felhasználásra, azonban mikrocsatornás lemezeket nem tartalmaznak.

ML8. „Energiahordozó anyagok”:

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a tervezett felhasználásukhoz szükséges energia kibocsátása céljából kémiai reakcióba lépnek. A „robbanóanyagok”, „pirotechnikai eszközök” és „hajtóanyagok” az energiahordozó anyagok alosztályait képezik.

ML7. „Expressziós vektorok”:

genetikai anyagnak a fogadósejtbe történő bejuttatására használt hordozók (például plazmid vagy vírus).

ML17., 21., 22. „Fejlesztés”:

kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi szakaszhoz, mint például: tervezés, tervezéskutatás, tervezéselemzések, tervezési koncepciók, a prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, a tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.

ML18., 21., 22. „Gyártás”:

valamennyi gyártási fázis vagyis: tervezés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.

ML8. „Hajtóanyag”:

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek kémiai reakcióba lépve - ellenőrzött ütemben - nagy mennyiségű forró gázt állítanak elő mechanikai munka végzése céljából.

ML1. „Hatástalanított tűzfegyver”:

olyan tűzfegyver, amelyet valamely uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam nemzeti hatósága által meghatározott eljárással lövedék kilövésére alkalmatlanná tettek. Az említett eljárások véglegesen megváltoztatják a tűzfegyver alapvető elemeit. A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban a tűzfegyver hatástalanítása az illetékes hatóság által kibocsátott tanúsítvánnyal igazolható és a tűzfegyver valamely lényeges elemén beütött próbajellel jelölhető.

ML17. „Könyvtár” (parametrikus műszaki adatbázis):

olyan műszaki információk gyűjteménye, amelyeknek a felhasználása növelheti a releváns rendszerek, berendezések vagy részegységek teljesítményét.

ML22. „Közhasznú”:

olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelyet a továbbterjesztésére vonatkozó korlátozás nélkül tettek közzé.

Megjegyzés: szerzői jogi korlátozások nem gátolják, hogy a „technológia” vagy „szoftver” a „közhasznú” tárgykörébe tartozzon.

ML10. „Léghajó”:

olyan, motorral hajtott légi jármű, amelyet a levegőnél könnyebb gáztest (általában hélium, korábban hidrogén) tart fenn.

ML8., 10., 14. „Légi jármű”:

merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.

ML10. „Levegőnél könnyebb légi járművek”:

hőlégballonok és „léghajók”, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat - például héliumot vagy hidrogént - használnak.

ML9., 19. „Lézer”:

fényforrás, amely sugárzás stimulált emissziója általi fényerősítés révén térben és időben koherens fényt hoz létre.

L21. „Mikroprogram”:

különleges tárolóban tárolt elemi utasítások sorozata, amelyek végrehajtását a referencia utasításainak utasításregiszterbe történő töltése indítja el.

ML4., 8. „Pirotechnikai eszközök”:

szilárd vagy folyékony üzemanyagok és oxidáló szerek keveréke, amely begyújtáskor egy energiát termelő kémiai folyamaton megy keresztül szabályozott arányok mellett azért, hogy megfelelő időkésedelmet hozzon létre, vagy hőmennyiséget, zajt, füstöt, látható fényt vagy infravörös kisugárzást gerjesszen. A piroforok a pirotechnikai eszközök egyik olyan alosztályát képezik, amelyek nem tartalmaznak oxidálószert, levegővel érintkezve azonban spontán gyulladnak.

ML7., 10. „Polgári légi jármű”:

egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári repülésügyi hatóságai által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „légi járművek”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári, magán- vagy üzleti célokra használhatók.

ML8. „Prekurzorok”:

robbanóanyagok gyártásához használt különleges vegyi anyagok.

ML21. „Program”:

egy folyamat végrehajtására adott utasítások sorozata az elektronikus számítógép által végrehajtható, vagy arra átalakítható formában.

ML8., 18. „Robbanóanyagok”:

olyan szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint rombolások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.

ML17. „Robot”

esetleg folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, amely szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a) többfunkciós;

b) képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;

c) három vagy több zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és

d) rendelkezik a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

„Felhasználó általi programozhatóság”: olyan lehetőség, amely a felhasználó számára biztosítja a „programok” bevitelét, módosítását vagy cseréjét, az alábbi módszerek kivételével:

a) a kábelezés vagy összekötés fizikai megváltoztatása; vagy

b) a funkcióvezérlés átállítása, a paraméterek betáplálását is beleértve.

Megjegyzés: A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

1. Olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani.

2. Állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető.

3. Mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorozata és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik;

4. Nem szervovezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább.

5. Descartes-féle koordináta-manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőlegesen elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.

ML13. „Szálas vagy rostos anyagok”:

többek között:

a) folytonos monofil szálak;

b) folytonos cérnák és előfonatok;

c) szalagok, szövetek, kusza fonatok és paszományok;

d) vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;

e) bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;

f) aromás poliamid pép.

ML10. „Személyzet nélküli légi jármű” („UAV”):

minden olyan „légi jármű”, amely a fedélzeten mindennemű emberi jelenlét nélkül képes a repülés megkezdésére, valamint az irányított repülés és navigálás fenntartására.

ML21. „Szoftver”:

bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.

ML20. „Szupravezető”:

olyan anyagok (fémek, ötvözetek vagy vegyületek), amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak Joule-hő keletkezése nélkül.

Egy „szupravezető” anyag „kritikus hőmérséklete” (más kifejezéssel: átmeneti hőmérséklete) az a hőmérséklet, amelyen az anyag az elektromos egyenárammal szemben minden ellenállását elveszíti.

Műszaki megjegyzés:

Az anyag kritikus „szupravezető” állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező - amely a hőmérséklet függvénye - és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.

ML22. „Szükséges”:

a „technológia” tekintetében a „technológiának” az ellenőrzés alá eső működési szint, jellemzők vagy funkciók eléréséért vagy meghaladásáért felelős része. Az ilyen „szükséges technológia” több termék részét is képezheti.

ML22. „Technológia”:

a termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy üzemeltetéséhez, üzembe helyezéséhez, folyamatos üzemben tartásához (ellenőrzéséhez), javításához, nagyjavításához vagy felújításához szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet „műszaki adat” vagy „műszaki támogatás”. Az EU közös katonai listája szerinti meghatározott „technológia” fogalommeghatározását az ML22. Fejezet tartalmazza.

Műszaki megjegyzés:

1. A „műszaki adat” lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más adathordozón, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.

2. A „műszaki támogatás” lehet útmutatások, készségek, képzés, a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás. A „műszaki támogatás” magában foglalhatja a „műszaki adatok” átadását is.

ML7. „Tömegoszlató harcanyagok”:

olyan anyagok, amelyek - a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználásuk során - rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozzák, amely hatások az anyagoknak való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek. (A könnygáz a „tömegoszlató harcanyagok” egyik fajtája.)

ML22. „Tudományos alapkutatás”:

kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése jelenségek vagy megfigyelhető tények alapelveiről, és elsődlegesen nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.

ML11. „Űrhajó”:

aktív és passzív műholdak és űrszondák.

ML19. „Űrminősítésű”:

olyan termék, amelyet úgy terveztek és gyártottak, hogy alkalmas legyen - illetve amelyet sikeres tesztelést követően olyannak minősítettek, mint amely alkalmas - a Föld felszíne felett 100 kilométernél nagyobb magasságon való működésre.

Megjegyzés: Az, hogy egy konkrét eszköz tesztelés révén űrminősítést kap, még nem jelenti azt, hogy az ugyanazon gyártási sorozatból vagy modellszériából származó más eszközök is „űrminősítésűek”, hacsak nem tesztelték külön azokat is.

ML17. „Üzemanyagcellák”:

olyan elektrokémiai eszköz, amely képes egy külső forrásból kapott üzemanyag kémiai energiáját közvetlenül egyenárammá átalakítani.

ML17. „Végeffektorok”:

fogószerszámok, aktív szerszámegységek és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robot” manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

Műszaki megjegyzés: „aktív szerszámegységek”:

valamely munkadarab hajtóerejét vagy munkaenergiáját biztosító, vagy azt érzékelő eszközök.

2. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A haditechnikai külkereskedelmi engedély iránti kérelmek elbírálásakor alkalmazandó egységes magatartási kritériumok

1. Első kritérium: a tagországok nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása.

A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha az engedély megadása összeegyeztethetetlen Magyarországnak:

a) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által hozott fegyverembargók végrehajtására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival;

b) az Atomsorompó-szerződésben (Nuclear Non-ProliferationTreaty, NPT), a Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezményben (Biological and Toxin WeaponsConvention, BTWC), valamint a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (ChemicalWeaponsConvention, CWC) vállalt nemzetközi kötelezettségeivel;

c) a gyalogsági aknák minden formájának kivitelét tiltó kötelezettségvállalásával;

d) az Ausztrália Csoport (Australia Group, AG), a Rakéta Technológiai Ellenőrzési Rendszer (MissileTechnologyControlRegime, MTCR), a Zangger-bizottság, a Nukleáris Szállítók Csoportja (NuclearSuppliers Group, NSG), a Wassenaar Megállapodás (WassenaarArrangement, WA) és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex keretén belül vállalt kötelezettségeivel.

2. Második kritérium: az emberi jogok tiszteletben tartása a fogadó (rendeltetési) országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása a fogadó ország által.

A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani - a fogadó országnak a nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított vonatkozó alapelvekhez, valamint a nemzetközi humanitárius jogi alapelvekhez való viszonyának mérlegelését követően -, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést

a) belső elnyomásra használhatják fel;

b) a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel.

A hatóság a katonai technológia vagy felszerelés jellegét is figyelembe véve, különös óvatossággal és éberséggel jár el az olyan országokba irányuló engedély iránti kérelmek elbírálásakor, amelyek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, az Európai Unió vagy az Európa Tanács az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg.

E kritérium alkalmazása során belső elnyomásra használható technológiának vagy felszerelésnek kell tekinteni különösen azt a technológiát vagy felszerelést, amelyet, vagy amelyhez hasonlót a megjelölt végfelhasználó bizonyítottan belső elnyomásra használ, vagy amely esetében okkal feltételezhető, hogy a technológiát vagy felszerelést nem a meghatározott célra, vagy nem a feltüntetett végfelhasználó által, hanem belső elnyomás eszközeként használják fel. A felszerelés jellegét, különösen a belbiztonsági alkalmazásra szánt eszközök esetében gondosan tanulmányozni kell. A belső elnyomás körébe tartozik, többek között, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, a gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzések, az eltűnések, az önkényes őrizetbe vétel és más, a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban, ideértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott, emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat súlyosan sértő cselekmények.

3. Harmadik kritérium: a fennálló feszültségekből vagy fegyveres konfliktusokból eredő belső helyzet a rendeltetési országban.

Az olyan katonai technológia vagy felszerelésre irányuló kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, amely a fogadó országban fegyveres konfliktus kitörését, vagy annak elhúzódását eredményezné, illetve a jelenlévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetne.

4. Negyedik kritérium: a regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzése.

A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a címzett az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést egy másik ország elleni agresszióra használná fel, vagy arra, hogy erőszakkal szerezzen érvényt területi követelésének.

E kockázatok mérlegelésekor különösen a következő körülményeket kell mérlegelni:

a) a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konfliktus fennállása, illetve annak valószínűsége;

b) a fogadó ország valamely szomszédjával szemben fennálló területi követelése, amelynek a múltban megpróbált erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetéssel érvényt szerezni;

c) annak valószínűsége, hogy katonai technológiát vagy felszerelést a fogadó ország nem jogos nemzeti biztonsági és védelmi célokra használja fel;

d) annak figyelembevétele, hogy a kivitel a regionális stabilitást ne befolyásolja jelentős mértékben.

5. Ötödik kritérium: a tagállamok és azon területek, melyeknek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, valamint a baráti és a szövetséges országok nemzetbiztonsága.

A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság köteles mérlegelni a következő körülményeket:

a) az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés lehetséges hatása saját, a más tagállamok, valamint a baráti és szövetséges államok védelmi és biztonsági érdekeire, egyúttal elismerve azt, hogy ez a tényező nem befolyásolhatja az emberi jogok, a regionális béke, a biztonság és a stabilitás tiszteletére vonatkozó kritériumok mérlegelését;

b) az érintett katonai technológiának vagy felszerelésnek a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és a szövetséges államok erői elleni felhasználásának kockázatát.

6. Hatodik kritérium: a vásárló országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság köteles mérlegelni a vásárló ország korábbi magatartását az alábbi területeken:

a) a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támogatása vagy ösztönzése;

b) nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása, különös tekintettel az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

c) a tömegpusztító fegyverek és ballisztikus rakétafegyverzet elterjedése elleni, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés más területeivel kapcsolatos kötelezettségvállalásaira, különös tekintettel az első kritérium b) pontjában említett fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások aláírására, megerősítésére és végrehajtására.

7. Hetedik kritérium: annak kockázata, hogy a katonai technológia vagy felszerelés a fogadó országon belül más végfelhasználóhoz jut, vagy nem kívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerül.

Annak értékelésekor, hogy az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés milyen hatást gyakorol a fogadó országra, valamint hogy mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos végfelhasználóhoz kerülhet, vagy nemkívánatos célra használják, a következőket kell mérlegelni:

a) a fogadó ország jogos védelmi és belbiztonsági érdekei, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más békefenntartó tevékenységben való bármilyen részvételt;

b) a fogadó ország műszaki felkészültsége ilyen jellegű technológia vagy felszerelés használatára;

c) a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkalmazására;

d) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos rendeltetési helyre újra kivitelre kerül, valamint a fogadó ország korábbi magatartása bármely, az exportáló tagállam által előírni célszerűnek ítélt újra kiviteli rendelkezés vagy újra kivitel előtti jóváhagyás tiszteletben tartására vonatkozóan;

e) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés terrorista szervezetekhez vagy személyekhez jut;

f) a műszaki visszafejtés vagy technológia nem szándékos átadásának a kockázata.

8. Nyolcadik kritérium: tekintettel az államoknak a jogos biztonsági és védelmi szükségleteire, valamint az emberi és gazdasági erőforrásokra, a katonai technológia vagy felszerelés kivitelének és a fogadó ország műszaki és gazdasági adottságainak összhangban kell lennie.

A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság figyelembe veszi - a megfelelő forrásokból, úgymint az ENSZ Fejlesztési Programjától (UNDP), a Világbanktól (World Bank), a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseiből származó információkra is figyelemmel - azt, hogy a tervezett export nem hátráltatná-e súlyosan a fenntartható fejlődést a fogadó országban. Ebben az összefüggésben mérlegeli a fogadó ország katonai és szociális kiadásainak relatív szintjét, figyelembe véve bármilyen európai uniós vagy kétoldalú támogatást is.

3. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A tevékenységi engedély iránti kérelem tartalma

I. A tevékenységi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, a tevékenység gyakorlásának pontos helye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmezett tevékenység(ek)a 10. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti megnevezése,

3. a kérelmezett tevékenységi engedély típusának 10. § (2) bekezdése szerinti megjelölése,

4. a kérelmező EORI / VPID száma,

5. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

6. gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszáma, egyéni vállalkozó és költségvetési szerv esetében azok nyilvántartási száma,

7. a természetes személy tulajdonosok, vezető tisztségviselők, valamint a haditechnikai tevékenységhez kapcsolódó munkakörben tevékenykedő alkalmazottak neve, születési helye és időpontja, anyja neve, lakcíme; gazdasági társaság tulajdonos esetén, a gazdasági társaság természetes személy tagjai, valamint vezető tisztségviselők neve, születési helye és időpontja, anyja neve, lakcíme;gazdasági társaság (nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével) kérelmező, valamint tulajdonos (nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével) esetén a társaság legfőbb szervében az egyes tagok által gyakorolható szavazati jog mértéke

8. a tevékenység céljának meghatározása, a kérelem pontos indoklása, a tervezett tevékenység leírása, továbbá a gyártásra vagy szolgáltatásra vonatkozó TESZOR kód, TEÁOR szám feltüntetése,

9. a haditechnikai eszköz kereskedelmi megnevezése, gyártási tevékenység esetén annak típusjele, egyértelmű azonosításához szükséges jellemző műszaki paraméterei,

10. a haditechnikai eszköz 1. melléklet szerinti besorolása, továbbá haditechnikai eszköz gyártása, haditechnikai szolgáltatás nyújtása iránti kérelem esetén még az alábbi adatok:

11. a tevékenység végzésére és a raktározásra szolgáló helyiségek műszaki-biztonsági szempontoknak megfelelő elválasztásának módja,

12. a telephely használatának jogcíme és annak igazolása,

13. a képződő hulladék kezelésének bemutatása, a környezetvédelemre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások betartásának módja,

14. amennyiben a tevékenység folytatásához vagy a titokvédelem érvényesítéséhez külön jogszabályban meghatározottak szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges, a lefolytatás időpontját, az ellenőrzést végző szerv megnevezése és az ellenőrzés eredménye.

II. A tevékenységi engedély iránti érelemhez csatolandó okiratok

1. Bármilyen jellegű haditechnikai tevékenység iránti kérelem esetén csatolandó:

1.1. az összes számlavezető pénzintézet által 60 napnál nem régebben kiállított nyilatkozat (bankinformáció),

1.2. *  a vállalkozás vezetőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya. Ha a vállalkozás cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a Hatóság az iratot, valamint a cég cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

1.3. amennyiben az ügyben nem a vállalkozás képviseletére jogosult jár el, az eljáró ügyintéző meghatalmazása,

1.4. *  ha a kérelmező nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolás arról, hogy a kérelmező - az engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerint köztartozásmentes adózónak minősül.

1.5. határon átnyúló szolgáltatás esetében a szolgáltató hitelt érdemlő igazolása, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

2. Kizárólag külkereskedelmi tevékenységre irányuló kérelem esetén csatolandó továbbá, kivéve ha a kérelem eseti tevékenységi engedély, kizárólag tranzit vagy kizárólag bróker tevékenyég végzésére irányul:

2.1. a vállalkozás Belső Megfelelési Programja

3. Haditechnikai eszköz gyártása, haditechnikai szolgáltatás nyújtása iránti kérelem esetén csatolandó okiratok továbbá:

3.1. a kérelmező által működtetett minőségbiztosítási rendszer okiratának másolata, vagy a kérelmező nyilatkozata arról, hogy nem működtet független szervezet által auditált minőségbiztosítási rendszert,

3.2. a kérelmező NATO beszállítói alkalmasságát igazoló okirat másolata, vagy a kérelmező nyilatkozata arról, hogy nem rendelkezik a beszállítói alkalmasságát igazoló okirattal,

3.3. a haditechnikai termék gyártását vagy a haditechnikai szolgáltatás nyújtását szakterületenként közvetlenül irányító felelős vezető 4. melléklet szerinti szakmai szakképzettségének és gyakorlati idejének igazolása, szakmai tevékenységének bemutatása,

3.4. a tevékenység végzéséhez szükséges, a kijelölt telephelyen elhelyezkedő épületek építési engedélyének azonosító adatai és az épületek méretarányos tervrajzai vagy az illetékes önkormányzat által kiadott azokat helyettesítő okiratok azonosító adatait,

3.5. a telephelyen működő, engedélyhez kötött technológiai berendezések felsorolása, üzembe helyezésük adatai,

3.6. az épületek, helyiségek és a haditechnikai termékek tároló helyének biztonsági berendezéseire vonatkozó adatok, műszaki leírásuk,

3.7. A kérelmező nyilatkozata arról, hogya gyártáshoz vagy a szolgáltatások nyújtásához szükséges tárgyi feltételekkel, valamint a biztonsági előírások betartásának feltételeivel rendelkezik.

4. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

Szakterületenként előírt szakképzettség és szakmai gyakorlati idő

Szakterület megnevezése Szakképzettség (1) Gyakorlati idő (2)
évben
Az 1. melléklet szerinti fejezetek száma (ML)
1.1. Fejlesztés, tervezés Szakirányú felsőfokú végzettség (3) 10 I., II., III., IV., V., VII. (5), VIII., XI., XII. (6), XIV. (6), XV., XVII., XVIII., XIX. (6), XX. (6), XXI., XXII., XXIV., XXV. (7), XXVI.,
1.2. 5 VI, IX, X. (6), XIII, XVI, XXIII.
2.1. Alapanyaggyártás Szakirányú felsőfokú végzettség 10 IV. (8), VII., VIII., XIII.,
2.2. 5 XVI., XXIII., XXV.
3.1. Szerszámgyártás Szakirányú felsőfokú végzettség 5 I., II., III., IV., V., VI., VII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX.,
3.2. Szakirányú középfokú végzettség (4) 10 XX., XXIII., XXV., XXVI.
4.1. Gyártás, alkatrészgyártás Szakirányú felsőfokú végzettség 5 I., II., III., IV., V., VI., VII. (9), VIII., IX., X., XI., XII., XIII. (10), XIV., XV., XVI.,
4.2. Szakirányú középfokú végzettség 10 XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII., XXIV, XXV, XXVI.
5.1. Szerelés Szakirányú felsőfokú végzettség 10 III., VIII., XII., XIX., XX., XXIV. (11)
5.2. 5 I., II., IV., V., VI., VII. (9), IX., X., XI., XIII., XIV., XV., XVII., XVIII., XXV. (7), XXVI.,
5.3. Szakirányú középfokú végzettség és speciális szakmai végzettség 5 I. (12), II. (12), XXIII., XXV. (13)
6.1. Minőségbiztosítás Szakirányú felsőfokú végzettség 10 I, II, III. (14), IV. (15), V, VIII, XII, XIX, XX., XXI., XXII., XXIV.,
6.2. 5 VI., VII. (9), IX., X., XI., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXIII., XXV., XXVI.
6.3. Szakirányú középfokú végzettség és speciális szakmai végzettség 10 I.(12), II. (12)
7.1. Javítás Szakirányú felsőfokú végzettség 10 I., II., III., IV., V., VIII., IX., X., XII., XIV., XV., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIV., XXV. (7), XXVI.,
7.2. 5 VI., VII., XI., XIII., XXIII., XXV. (13)
7.3. Szakirányú középfokú végzettség és speciális szakmai végzettség 10 I. (12), II. (12)
8.1. Hatástalanítás, megsemmisítés Szakirányú felsőfokú végzettség 10 I., II., III., IV., V., VII., VIII., IX., X., XII., XIV., XV., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIV., XXV. (7), XXVI.,
8.2. 5 VI., XI., XIII., XXII., XXIII., XXV. (13)
8.3. Szakirányú középfokú végzettség és speciális szakmai végzettség 10 I. (12), II. (12)
9.1. Felkutatás Szakirányú felsőfokú végzettség és speciális szakmai végzettség 5 III., IV. (16)
9.2. Szakirányú középfokú végzettség és speciális szakmai végzettség 8

Megjegyzések:

(1) A kérelmezett tevékenység irányítására kijelölt felelős vezető szakirányú szakmai végzettsége

(2) A kérelmezett tevékenység irányítására kijelölt felelős vezető szakterületen megszerzett gyakorlati ideje

(3) Szakirányú felsőfokú végzettség: bőripari, gépész-, informatikai, közlekedési, ruhaipari, textil-, vegyész- és villamos okleveles mérnök, mérnök. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. szerint az egyetemi végzettséggel rendelkező személyek az „okleveles mérnök”, a főiskolai végzettségűek a „mérnök” címet viselhetik

(4) Szakirányú középfokú végzettség: bőripari, cipőipari, gépipari, informatikai, közlekedési, ruhaipari, textilipari, vegyipari és villamos ipari technikus

(5) Elfogadott szakirányú felsőfokú végzettség: biológus, vegyész

(6) Elfogadott szakirányú felsőfokú végzettség: fizikus

(7) Bűnfelderítő eszközök esetén

(8) Elfogadott szakirányú felsőfokú végzettség: vegyész (9) Elfogadott szakirányú felsőfokú végzettség: biológus (10) Egyéb speciális szakismeret: ballisztika

(11) Haditechnikai termék hatástalanítása, megsemmisítése és az azzal összefüggő tevékenységek esetén

(12) Elfogadott speciális szakmai végzettség: puskaműves, fegyvermester, fegyver műszerész

(13) Kényszerítő eszközök esetén

(14) Kiegészítő szakmai végzettség: lőszergyártó

(15) Kiegészítő szakmai végzettség: robbantómester, pirotechnikus

(16) Speciális szakmai képzettség: lőszerfeltáró tanfolyam 2. szint és a Magyar Honvédségnél, vagy a BM tűzszerész szervezeténél szerzett tűzszerész vizsga és szakmai vezetői gyakorlat.

5. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A haditechnikai külkereskedelmi tárgyalási engedély iránti kérelem tartalma

A haditechnikai külkereskedelmi tárgyalási engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az ügylet jellegére történő utalás (kivitel, újra kivitel, szolgáltatás),

4. a haditechnikai eszköznek

4.1. az 1. melléklet szerinti besorolása,

4.2. a vámtarifaszáma,

4.3. a megnevezése,

4.4. a mennyisége,

4.5. a mértékegysége,

4.6. az euróban meghatározott értéke,

5. a külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

6. a végfelhasználó neve, címe, székhelye,

7. az áru tulajdonosának (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye.

6. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A haditechnikai termék kivitelére, újrakivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelem tartalma

I. A haditechnikai termék kivitelére, újrakivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az áru tulajdonosának (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. a külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

5. végfelhasználók neve, címe, székhelye,

6. a kiszállítani kívánt haditechnikai eszköz

6.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. megnevezése,

6.3. vámtarifaszáma,

6.4. mennyisége,

6.5. mértékegysége,

6.6. euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja.

II. Kérelemhez csatolandó okiratok

1. Végfelhasználói Nyilatkozatt vagy Nemzetközi Import Igazolás vagy a végfelhasználás igazolására szolgáló más dokumentum,

2. amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, az áru tulajdonosának meghatalmazása az áru értékesítésére.

7. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A behozatalra vagy beérkezésre és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelem tartalma

I. A behozatalra vagy beérkezésre és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. a belföldi szerződő partner (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. magyar végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye,

5. külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

6. a beszállítani kívánt haditechnikai eszköznek

6.1. az 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. a megnevezése,

6.3. a vámtarifaszáma,

6.4. a mennyisége,

6.5. a mértékegysége,

6.6. az euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja,

8. szükség esetén nemzetközi import igazolás kiadására irányuló kérelem,

9. szükség esetén államilag megerősített végfelhasználói nyilatkozat iránti kérelem.

II. Kérelemhez csatolandó okiratok

1. a belföldi címzett, valamint a végső felhasználó Végfelhasználói Nyilatkozata,

2. a Nemzetközi Import Igazolásra és a Végfelhasználói Nyilatkozatra, valamint a Szállítási Tanúsítványra vonatkozó kérelem, amennyiben azt a származási, illetve szerződő ország hatósága igényli.

8. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A kivitelre, újrakivitelére vagy kiszállításra és szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelem tartalma

I. A kivitelre, újrakivitelére vagy kiszállításra és szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelem kötelező tartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az áru tulajdonosának (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

5. a végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a külföldi szerződő partnerrel) neve, címe, székhelye,

6. a kiszállítani kívánt haditechnikai eszköz

6.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. megnevezése,

6.3. vámtarifaszáma,

6.4. mennyisége,

6.5. mértékegysége,

6.6. euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja,

8. az ügylet devizamentes vagy ideiglenes jellegére történő utalás.

II. Kérelemhez csatolandó okiratok

1. Végfelhasználói Nyilatkozatt vagy Nemzetközi Import Igazolás vagy a végfelhasználás igazolására szolgáló más dokumentum,

2. amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, az áru tulajdonosának meghatalmazása az áru értékesítésére.

9. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A behozatalra vagy beérkezésre és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelem tartalma

I. A behozatalra vagy beérkezésre és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. a belföldi szerződő partner (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. a magyar végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye,

5. a külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

6. a beszállítani kívánt haditechnikai eszköznek

6.1. az 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. a megnevezése,

6.3. a vámtarifaszáma,

6.4. a mennyisége,

6.5. a mértékegysége,

6.6. az euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja,

8. szükség esetén Nemzetközi Import Igazolás kiadására irányuló kérelem,

9. szükség esetén államilag megerősített végfelhasználói nyilatkozat iránti kérelem,

10. az ügylet devizamentes vagy ideiglenes jellegére történő utalás.

II. Csatolandó okiratok

1. a belföldi címzett, valamint a végső felhasználó Végfelhasználói Nyilatkozata,

2. a Nemzetközi Import Igazolásra és a Végfelhasználói Nyilatkozatra, valamint a Szállítási Tanúsítványra vonatkozó kérelem, amennyiben azt a származási, illetve szerződő ország hatósága igényli.

10. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

Bróker engedély iránti kérelem tartalma

I. Bróker engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. a haditechnikai eszköznek

3.1. az 1. melléklet szerinti besorolása,

3.2. a vámtarifaszáma,

3.3. a megnevezése,

3.4. a mennyisége,

3.5. a mértékegysége,

3.6. az euróban meghatározott értéke,

4. az eladó partner neve, címe, székhelye,

5. a vevő partner neve, címe, székhelye,

6. a végfelhasználó neve, címe, székhelye,

7. a végfelhasználás célja.

II. Kérelemhez csatolandó okiratok

1. Államilag megerősített Végfelhasználói Nyilatkozat vagy Nemzetközi Import Igazolás vagy a fogadó állam illetékes hatósága által kiállított beviteli engedély másolata

2. Az ügyletet alátámasztó szerződés másolata

11. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A tranzitengedély iránti kérelem tartalma

I. A tranzitengedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az eladó neve, címe,

4. a címzett neve, címe,

5. a vevő (amennyiben nem egyezik a címzettel) neve, címe,

6. a szállítmányozó neve, címe,

7. a feladás helye, időpontja,

8. a célállomás ország, város szerinti megnevezése,

9. magyar tranzit határállomások

9.1. belépő,

9.2. kilépő,

10. az indító ország exportengedélyének száma, érvényessége,

11. a címzett ország importengedélyének vagy nemzetközi import igazolásának vagy végfelhasználói nyilatkozatának száma, érvényessége,

12. a kilépési irányban lévő ország által adott tranzitengedély száma, érvényessége,

13. a szállító eszköz azonosítója,

14. csomagolási adatok (bruttó-, nettó tömeg, Colli szám)

15. a termék

15.1. megnevezése,

15.2. mennyisége,

15.3. mértékegysége,

15.4. vámtarifaszáma,

15.5. veszélyességi besorolása (RID/ADR/DGR/UN).

II. Kérelemhez csatolandó okiratok

1. a hivatalos csomagolási listát vagy az I. 14. pontban meghatározott csomagolási részleteket is tartalmazó kereskedelmi számla,

2. a szállítmányt indító ország kiviteli engedélye,

3. a rendeltetési ország Végfelhasználói Nyilatkozata, beviteli engedélye, vagy Nemzetközi Import Igazolása,

4. ha a rendeltetési hely nem szomszédos országban található, a tranzit kilépési irányba eső szomszédos ország tranzitengedélye.

12. melléklet a 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A 258/2012/EU rendelet szerinti kivitelre vonatkozó forgalmi engedély iránti kérelem tartalma

I. A 258/2012/EU rendelet szerinti kivitelre vonatkozó forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma, EORI száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye, EORI száma

4. a végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a külföldi szerződő partnerrel) neve, címe, székhelye, EORI száma

5. az ügynök, képviselő (amennyiben nem egyezik meg a kérelmezővel) adóazonosító száma, EORI száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma)

6. kivitel szerinti országok, és azok két karakteres ISO betűkódja

7. behozatal szerinti országok, és azok két karakteres ISO betűkódja

8. tranzit harmadik országok, és azok két karakteres ISO betűkódja

9. a tervezett kiviteli vámeljárás alá vonást végző EU tagállamok, és azok két karakteres ISO betűkódja

10. a kiszállítani kívánt haditechnikai eszköznek

10.1. az 1. melléklet szerinti besorolása,

10.2. a megnevezése,

10.3. a vámtarifaszáma,

10.4. a mennyisége,

10.5. a mértékegysége,

10.6. az euróban meghatározott értéke,

10.7. a jelölése,

11. a végső felhasználás célja,

12. az ügylet devizamentes vagy ideiglenes jellegére történő utalás.

II. *  Csatolandó okiratok:

1. az importőr harmadik ország beviteli engedélye, valamint

2. Végfelhasználói Nyilatkozat vagy Nemzetközi Import Igazolás vagy a végfelhasználás igazolására szolgáló más dokumentum,

3. amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, az áru tulajdonosának meghatalmazása az áru értékesítésére,

4. tranzit harmadik országok illetékes hatósága által kiadott tranzitengedély vagy a harmadik ország illetékes hatóságának nyilatkozata arról, hogy a tranzithoz hozzájárul, vagy a haditechnikai eszköz tranzitja nem engedélyköteles.


  Vissza az oldal tetejére