A Kormány
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. és a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím és a 2-5. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím és a 6. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím és a 7. melléklet tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdés b) és h) pontjában, valamint (15) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím, valamint a 8. és 9. melléklet tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés a)-g) pontjában és (3) bekezdés a) pont aa)-ak) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 12. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. § b) pontjában és 247. § (1) bekezdés u) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. alcím és a 10. melléklet tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. alcím és a 11-18. melléklet tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. és a 22. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 17. alcím és a 19. melléklet tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés f) pontjában és g) pont gi) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. és a 20. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 21. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont ma) és mf) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1-2. § *
3. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (10a) bekezdése az „A védőnői szolgáltató havonta 33 000 Ft” szövegrész helyett az „Az (1) vagy (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó védőnői szolgáltató havonta védőnői szolgálatonként 33 000 Ft” szöveggel, az „a védőnőt” szövegrész helyett az „a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt” szöveggel lép hatályba.
4-6. § *
7. § (1) *
(2) A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok vizsgálati száma a 2. számú melléklet B) rész 3.3. pontjában megadott értékek 10%-a, azonban a 2. számú melléklet B) rész 2. pont 2.6. alpontja szerinti, B csoportba tartozó paraméterekre az 1000 m3/nap (a továbbiakban: m3/d) mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél évente legalább egyszer, a 10 000 m3/d mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél legalább évente kétszer kell vizsgálni.”
8. § A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott ivóvízbiztonsági terveknek megfelelően üzemelő ivóvízellátó rendszerek listáját az illetékes népegészségügyi szerv a honlapján közzéteszi.”
9. § (1) A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (13e) bekezdéssel egészül ki:
„(13e) A 2. számú melléklet B) rész 2.5., 2.7. és 2.9. pontjában foglaltakat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.”
(2) *
(3) A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 10. § (16) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
„c) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról szóló, 2015. október 6-i (EU) 2015/1787 tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
10. § A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
a) *
b) 2. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép,
c) *
d) 6. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
11. § A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „2. számú melléklet C) részében” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet B) rész 3.4. pontjában” szöveg,
b) 4. § (1a) bekezdésében az „Azon paraméterek” szövegrész helyébe az „Azon, a 2. számú melléklet B) rész 3.2. pontjában felsorolt paraméterek” szöveg,
c)-f) *
g) 5. § (8) bekezdésében a „2. melléklet B) részében foglalt” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet B) rész 3.3. pontjában foglalt” szöveg,
h) 5/C. § (1) bekezdésében a „2. számú melléklet A) rész 3. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 5. pontjában” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet B) rész 3.1. pontjában és a 3. számú melléklet 4. pontjában” szöveg,
i) 5/C. § (2) bekezdésében a „2. számú melléklet A) rész 3. pontjában és a 3. számú melléklet 5. pontjában” szövegrész helyébe a „2. számú melléklet B) rész 3.1. pontjában és a 3. számú melléklet 4. pontjában” szöveg,
j)-l) *
lép.
12. § *
13-31. § *
32-33. § *
34. § *
35-53. § *
54-55. § *
56-71. § *
72. § *
73. § *
74. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 7. § (2) bekezdése, a 8. §, a 9. § (1) és (3) bekezdése, a 10. § b) és d) pontja, a 11. § a), b) és g)-i) pontja, valamint a 3. melléklet és az 5. melléklet 2017. október 27-én lép hatályba.
(3) A 4-6. § 2017. november 1-jén lép hatályba.
(4) A 7. § (1) bekezdése, a 34. § és a 72. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 32. § és a 33. § 2018. február 1-jén lép hatályba.
(6) Az 54. §, az 55. § és a 75. § (2) bekezdése 2019. február 9-én lép hatályba.
75. § (1) Ez a rendelet
a) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek, valamint
b) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról szóló, 2015. október 6-i (EU) 2015/1787 tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) *
„2. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez
Vízminőség-ellenőrzési követelmények
A) RÉSZ
Általános célkitűzések és az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programok
1. A programoknak biztosítaniuk kell, hogy
1.1. az emberi egészségre jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló intézkedések a vízellátási lánc teljes egészében - a vízgyűjtő területtől vízkivételen, vízkezelésen, víztároláson és vízelosztáson keresztül a fogyasztás helyéig - hatékonyak legyenek, és hogy a víz a megfelelési helyen egészséges és jó minőségű legyen;
1.2. rendelkezésre álljanak az emberi fogyasztás céljára szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos azon információk, amelyek bizonyítják, hogy a 4. és 5. §-ban megállapított kötelezettségek és az 1. számú mellékletben megállapított határértékek teljesülnek;
1.3. meghatározzák az emberi egészségre jelentett kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb eszközeit.
2. Az ellenőrző programok a következőkből állnak:
2.1. vízminták vétele, vizsgálata és a vizsgálati eredmények rögzítése az 5. § szerint, az illetékes hatóságokkal elfogadtatott vizsgálati program alapján, valamint
2.2. a folyamatos ellenőrzés során rögzített mérések.
3. Ivóvízbiztonsági tervben szereplő kockázatértékelés és meghatározott felügyeleti rendszer alapján ellenőrző programok további elemei lehetnek
3.1. a vízkivételi és vízkezelési technológiai berendezések működési és karbantartási állapotával kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése, és
3.2. a vízgyűjtő terület, a vízkivétel, a vízkezelés, a víztárolás és a vízelosztás infrastruktúrájának ellenőrzése.
4. Az üzemeltetők az ivóvízbiztonsági terveket és ezzel együtt az ellenőrző programokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálják, és legalább évente frissítik vagy újra megerősítik.
B) RÉSZ
Paraméterek és gyakoriság
1. Általános elvárások
Az ellenőrzés céljára megfelelő paraméterek kiválasztásakor minden vízelosztó rendszer esetében figyelembe kell venni a helyi körülményeket.
2. Paraméterek jegyzéke
2.1. Az A csoportba tartozó, ellenőrző paraméterek
Az A csoportba tartozó, ellenőrző paraméterek vizsgálatának célja az, hogy rendszeresen tájékoztasson az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról, a vízkezelés hatékonyságáról (különösen a fertőtlenítéséről) annak érdekében, hogy ahol ilyen kezelést végeznek, megállapítható legyen, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az e rendeletben előírt határértékeknek és parametrikus értékeknek. A következő A csoportba tartozó, ellenőrző paramétereket a 3.3. pontban foglalt táblázatban meghatározott gyakorisággal kell vizsgálni:
a) Escherichia coli (E. coli), Enterococcusok, coliform baktériumok, telepszám 22 °C-on, szín, zavarosság, íz, szag, pH, vezetőképesség, hőmérséklet, ammónium, nitrit, permanganát index (KOIps) vagy TOC,
b) az ivóvízbiztonsági tervben szereplő kockázatértékelés, valamint az ez alapján összeállított vizsgálati programban meghatározott egyéb paraméterek.
2.2. A következő körülmények fennállása esetén a következő paramétereket is az A csoportba kell sorolni:
a) alumínium, ha a vízkezelő szerként használják,
b) vas, mangán, ha a nyersvízben a paraméter értéke eléri a parametrikus érték felét, vagy a vízkezelésben vas- vagy mangán-vegyület adagolása történik,
c) szabad és kötött aktív klór, ha folyamatosan vagy a mintavétel időpontjában klórozzák a vizet,
d) összes trihalometánok abban az esetben, ha folyamatosan vagy a mintavétel időpontjában klórozzák a vizet,
e) klorit, ahol klór-dioxidos fertőtlenítés történik,
f) bromát, ahol ózonos vízkezelés történik,
g) arzén, ahol az ivóvíz előállításra használt nyersvízben - a korábbi vizsgálatok szerint - a határértéket meghaladó érték előfordult, vagy mentesítő technológia működik,
h) bór, ahol az ivóvíz előállításra használt nyersvízben - a korábbi vizsgálatok szerint - a határértéket meghaladó érték előfordult, vagy mentesítő technológia működik,
i) fluorid, ahol az ivóvíz előállításra használt nyersvízben - a korábbi vizsgálatok szerint - a határértéket meghaladó érték előfordult, vagy mentesítő működik,
j) pseudomonas aeruginosa, ha a hálózatba táplált víz hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja, vagy az előző évben
a hálózaton kimutatható volt.
2.3. A mikroszkópos biológiai ellenőrző paraméterek az A csoportra meghatározott vizsgálati szám 10%-ára csökkentett gyakorisággal, de évente legalább egyszer, 5 000 m3/d-nál több ivóvizet szolgáltató vízműveknél évente kétszer vizsgálandók. Az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett veszélyelemzés és kockázatértékelés alapján az illetékes hatóság magasabb vizsgálati számot is előírhat.
2.4. Az A csoporton túl vizsgálandó paraméterek, ha akut mikrobiológiai szennyezésre van gyanú, vagy a bakteriológiai vízminőségi jellemzők megelőző vizsgálati eredményei erre utalnak, biológiai szennyezésre utaló panasz jelentkezik (íz, szag, szín, zavarosság):
a) Clostridium perfringens (spórákkal),
b) mikroszkópos biológiai ellenőrző vizsgálatok.
2.5. Az A csoportba tartozó paramétereket a 3.3. pontban foglalt táblázatban meghatározott gyakorisággal kell mérni, kivéve, ha az illetékes népegészségügyi szerv, illetve - azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják - a NÉBIH az országos tisztifőorvossal egyeztetve az üzemeltető kérésére meghatározott időre a vizsgálati szám csökkentését a vizsgálati program elfogadásával engedélyezi. A minimális vizsgálati szám akkor csökkenthető egy vízminőségi jellemző esetében, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyen vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 60%-a, és ha az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett, a vízbázis ellenőrzésére is kiterjedő veszélyelemzés és kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan ésszerűen várható tényező, amely az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná, vagy az emberi egészséget veszélyeztetné. A minimális vizsgálati szám legfeljebb a 3.3. pontban foglalt táblázatban meghatározott gyakoriság 25%-ára csökkenthető. A vizsgálati szám nem csökkenthető a 2.1. pont a) alpontjában és a 2.2. pont a)-c) alpontjában felsorolt paraméterekre vonatkozóan.
2.6. A B csoportba tartozó, részletes paraméterek
Valamennyi határértéknek való megfelelés megállapítása érdekében minden, az A csoportban nem vizsgált paramétert legalább a 3.3. pontban foglalt táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni. A B csoportba tartozó paraméterek vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek.
2.7. A B csoportba tartozó, részletes paramétereket a 3.3. pontban foglalt táblázatban meghatározott gyakorisággal kell mérni, kivéve, ha az illetékes népegészségügyi szerv, illetve - azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják - a NÉBIH az országos tisztifőorvossal egyeztetve az üzemeltető kérésére meghatározott időre a vizsgálati szám csökkentését a vizsgálati program elfogadásával engedélyezi. A minimális vizsgálati szám akkor csökkenthető egy vízminőségi jellemző esetében, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyen vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 60%-a, és ha az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett, a vízbázis ellenőrzésére is kiterjedő veszélyelemzés és kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan ésszerűen várható tényező, amely az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná, vagy az emberi egészséget veszélyeztetné. A minimális vizsgálati szám legfeljebb a 3.3 pontban foglalt táblázatban meghatározott gyakoriság 25%-ára csökkenthető. A radioaktivitásra vonatkozó parametrikus értékekre az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázatot követő „Megjegyzések” rész 12. és 13. pontja az irányadó.
2.8. A vizsgálati szám nem csökkenthető olyan paraméterek vizsgálatára vonatkozóan, melyek ivóvízben történő megjelenésére az elosztó hálózatból vagy a fogyasztó belső hálózatából történő kioldódás következtében is számítani lehet, valamint értéke a hálózatban különböző biológiai és biokémiai folyamatok következtében változhat (azaz ólom, nikkel, réz, kadmium, antimon és mikrobiológiai paraméterek).
2.9. Nem sérülékeny felszín alatti vízbázisok vize esetében az alumínium, az arzén, a benzol, a benz(a)pirén, a bór, a cianid, a cisz-1,2-diklór-etilén, az 1,2-diklór-etán, a fluorid, a peszticidek, a tetraklór-etilén, a triklór-etilén, a trihalometánok, a policiklusos aromás szénhidrogének, a higany, a szelén paraméterekre a vizsgálati szám vízellátó rendszerenként az országos tisztifőorvos engedélyével, illetve - azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják - az országos tisztifőorvos bevonásával a NÉBIH által kiadott engedély alapján háromévente egy vizsgálatra csökkenthető a következő feltételek együttes teljesülése esetén: nem voltak kimutathatók az alsó méréshatárt vagy a határérték 30%-át meghaladó koncentrációban legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyen vett mintából, és ha az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett, a vízbázis ellenőrzésére is kiterjedő veszélyelemzés és kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan ésszerűen várható tényező, amely az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná vagy az emberi egészséget veszélyeztetné. Az országos tisztifőorvos az engedélyezést az OKI bevonásával végzi. Az engedélyezési eljárásban a hatályos ivóvízbiztonsági tervet, a vízbázis védettségét igazoló dokumentumokat, az utolsó három év vizsgálati eredményeit és tríciummérési eredményt kell benyújtani.
3. Mintavételek gyakorisága
3.1. Az előírt mintázási gyakoriság radioaktív anyagok vizsgálata esetén
3.1.1. Elosztóhálózatról szolgáltatott víz esetén az üzemeltető az illetékes népegészségügyi szervnek, valamint az élelmiszeripari vállalkozás az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a 3.3. pontban foglalt táblázatban szereplő részletes vizsgálati gyakorisággal elvégzett trícium, radon, valamint indikatív dózis vizsgálati eredményeinek legalább 3 éves reprezentatív adatsorát megküldi.
A mintavételezést a fogyasztói csapon kell végezni a 3.2. pontban foglaltak alkalmazásával. A tríciumvizsgálat esetén a fogyasztói csapon vett minták helyett a kútból származó vízminták is figyelembe vehetőek.
3.1.2. Tartályban, ballonban és palackban forgalomba hozott víz esetén az élelmiszeripari vállalkozás az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a 3.4. pontban foglalt táblázatban szereplő részletes vizsgálati gyakorisággal elvégzett trícium, radon, valamint indikatív dózis vizsgálati eredményeinek legalább 3 éves reprezentatív adatsorát megküldi.
3.1.3. Ha egy adott mintában valamelyik érték túllépése tapasztalható, az illetékes népegészségügyi szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv meghatározza, hogy milyen mértékben szükséges a mintavételt megismételni annak biztosításához, hogy a mért értékek az egész évi átlagos aktivitási koncentráció szempontjából reprezentatívak legyenek.
3.2. Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság vízellátó hálózat vagy élelmiszer előállításra használt ivóvíz esetében
A víznyerő helyek, a vízkezelési technológia mintázására a kapcsolódó jogszabályok előírásai vonatkoznak, valamint az ellenőrzésük az A) rész 2. és 3. pontja szerinti ellenőrző program alapján is célszerű, azonban az itt vett minták a következő követelmény teljesítése szempontjából nem vehetők figyelembe.
A vízellátó rendszerbe betáplálási ponton vett minták a vizsgálati követelmény teljesítésébe a következő paraméterekre vonatkozóan vehetők figyelembe: alumínium, benzol, benz(a)pirén, bór, cianid, cisz-1,2-diklór-etilén, 1,2-diklór-etán, fluorid, higany, keménység, klorid, nátrium, peszticidek, policiklusos aromás szénhidrogének, szelén, tetraklór-etilén, triklór-etilén, radioaktív anyagok.
3.3. Az üzemeltető és az élelmiszeripari vállalkozás által végzett vagy végeztetett vizsgálatok minimális mintaszáma
| A | B | C | ||
| 1. | Naponta termelt (szolgáltatott) ivóvíz mennyisége egy körzeten belül (1. és 2. megjegyzés) m3 | A csoportba tartozó (ellenőrző) paraméterek minimális éves vizsgálati száma (3., 4., 5., 7. és 8. megjegyzés) | B csoportba tartozó (részletes) paraméterek minimális éves vizsgálati száma (3., 5. és 8. megjegyzés) | |
| 2. | <10 | (6. megjegyzés) | (6. megjegyzés) | |
| 3. | ≥10 és <100 | 4 minta | ||
| 4. | ≥100 és <1000 | 4 minta | 1 minta | |
| 5. | ≥1000 és <10 000 | 4 + 3 minta minden megkezdett 1 000 m3/d mennyiségre | 1 minta + 1 minta minden megkezdett 4 500 m3/d mennyiségre | |
| 6. | ≥10 000 és <100 000 | 3 minta + 1 minta minden megkezdett 10 000 m3/d mennyiségre | ||
| 7. | ≥100 000 | 12 minta + 1 minta minden megkezdett 25 000 m3/d mennyiségre | ||
| Megjegyzések: | ||||
| 1. Az ellátási körzet olyan földrajzilag meghatározott terület, amelyen belül az ivóvíz egy vagy több forrásból származik, és a vízminőség hozzávetőlegesen azonosnak tekinthető. 2. A vízmennyiséget a naptári év átlagában kell számolni. A minimális gyakoriság víztérfogat helyett az ellátási zónába eső lakosságszám segítségével is meghatározható, 200 l/nap/fő vízfogyasztást feltételezve. 3. A feltüntetett gyakoriság kiszámítása a következő módon történik: például 4 300 m3/d = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/d mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/d mennyiségre). 4. Az Escherichia coli (E.coli) és a telepszám 22 °C-on vízminőségi jellemzők vizsgálati száma a 3.3. pontban foglalt táblázatban szereplő értékek kétszerese. 5. A mintavételeket időben és térben lehetőleg egyenletesen kell elosztani. 6. A gyakoriságot, illetve a mintaszámot az illetékes hatóság határozza meg. 7. A hatósági vizsgálati mintaszámot a kerekítés szabályait figyelmen kívül hagyva, minden esetben felfelé kell kerekíteni. 8. Az elosztó hálózatban történő mintavételt - a fogyasztói csapoknál történő mintavétel kivételével - az ISO 5667-5 szabvány szerint kell végezni. A mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára az elosztó hálózatban a mintavételt és minta kezelését az EN ISO 19458 szabvány a) rész mintavételi célja szerint kell végezni. | ||||
3.4. Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság tartályban, ballonban és palackban forgalomba hozott vízre
| A | B | C | ||
| 1. | Tartályba töltött vízmennyiség naponta1 m3 | A csoportba tartozó (ellenőrző) paraméterek minimális éves vizsgálati száma2 | B csoportba tartozó (részletes) paraméterek minimális éves vizsgálati száma | |
| 2. | <10 | 3 | 1 | |
| 3. | 10-60 | 24 | 2 | |
| 4. | >60 | 2 (minden megkezdett 5 m3-re) | 2 (minden megkezdett 100 m3-re) | |
| Megjegyzések: | ||||
| 1 A térfogatot a naptári év átlagaként kell kiszámítani. 2 A vízkémiai vizsgálatok mintaszáma. A csoportba tartozó (ellenőrző) vízbakteriológiai vizsgálat esetén háromszor ennyi mintát kell venni. A vizsgálatot a gyártónak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie. | ||||
4. A saját célú ivóvízművek esetén vizsgálandó vízminőségi paraméterek
4.1. Organoleptikus paraméterek: szín, szag, íz, zavarosság
4.2. Hőmérséklet
4.3. Escherichia coli
4.4. Coliform baktériumok
4.5. Telepszám 22 °C
4.6. Enterococcusok
4.7. pH
4.8. Vezetőképesség
4.9. Ammónium
4.10. Nitrit
4.11. Nitrát
4.12. Keménység
4.13. Klorid
4.14. Permanganát index (KOIps)
4.15. Vas
4.16. Mangán
4.17. Lúgosság
4.18. Fertőtlenítéssel összefüggő paraméterek”
„6. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez
Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei és a szakvéleményezéshez benyújtandó dokumentumok
A vízellátórendszer főbb elemein végigvezetve kell a szükséges adatokat, a lehetséges veszélyeket, a kockázatértékelés módját, a beavatkozási lehetőségeket és az ellenőrző rendszert az ivóvízbiztonsági tervben rögzíteni.
I. Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei
1. Víznyerő hely, nyersvíz-források védelme
1.1. Rendszer leírása, nyersvíz minősége
1.2. Veszélyek azonosítása
1.3. Kockázatértékelés
1.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok
1.5. Értékelés, ellenőrző mérések
2. Vízkezelés
2.1. Rendszer leírása
2.2. Veszélyek azonosítása
2.3. Kockázat értékelése
2.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása
2.5. Értékelés, ellenőrző mérések
3. Elosztóhálózat
3.1. Rendszer leírása
3.2. Veszélyek azonosítása
3.3. Kockázatértékelés
3.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása
3.5. Értékelés, ellenőrző mérések
4. Fogyasztói pontok
4.1. A vízellátó rendszer leírása a felhasználási pontokon a fogyasztói csapig
4.2. Veszélyek azonosítása
4.3. Kockázatértékelés
4.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása
4.5. Értékelés, ellenőrző mérések
5. Vízellátás lépéseit és a beavatkozási pontokat tartalmazó folyamatábra
6. Kockázatértékelés módszertana
A kockázatértékelés elvégzése során az MSZ EN 15975-2 szabványban, vagy azzal egyenértékű nemzetközi vagy hazai ajánlásokban meghatározott általános kockázatértékelési elveket kell figyelembe venni. A módszertan alkalmasságát az OKI szakvéleményezési eljárás során értékeli.
II. Az OKI szakvélemény kérelemhez benyújtandó dokumentumok
1. Hatályos ivóvízbiztonsági terv
2. A fogyasztásra szánt ivóvíz egészségre és fogyaszthatóságra vonatkozó veszélyeinek kezelésére, kockázatuk csökkentésére beállított egyedi szabályzó dokumentumok és munkautasítások
3. Illetékes népegészségügyi szerv által elfogadott vizsgálati program
4. Vízjogi üzemeltetési engedély
5. Az OKI a közegészségügyi szempontú értékeléshez további dokumentumok benyújtását kérheti.”
