A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

488/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről

A Kormány legkiszolgáltatottabbak közé tartozó fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelme, a bűncselekményekből eredő károk enyhítése, a Czeglédy-ügy egyedi esetétől eltekintve példaértékűen működő iskolaszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállítása, továbbá a fiatalok munkaalapú társadalomba történő integrálódásának elősegítése érdekében

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § A Human Operator Munkaügyi és Személyzeti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, annak tulajdonosa, vezető tisztségviselője közvetlen vagy közvetett közreműködésével szervezett munkavégzés és feladatteljesítés (a továbbiakban: feladatteljesítés) során a ki nem fizetett ellenszolgáltatással megkárosítottak rendkívüli és méltányosságon alapuló, a lehető leggyorsabb megsegítése érdekében az állam pénzbeli segítséget (a továbbiakban: állami kárrendezés) nyújt az e rendeletben foglaltak szerint.

2. § (1) Állami kárrendezésre az jogosult, aki megfelel a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek (a továbbiakban együttesen: jogosult).

(2) Állami kárrendezésre jogosult az a természetes személy, aki

a) 2017. május 1. és 2017. június 30. közötti időszakban az 1. § szerinti feladatteljesítésben vett részt, és

b) az a) pontban meghatározott jogviszonyából fakadóan a részére ki nem fizetett ellenszolgáltatást illetően e rendelet hatálybalépése napján követelése (a továbbiakban: követelése) áll fenn, továbbá

c) a b) pontban szereplő követelése érvényesítése iránt

ca) nem indított polgári eljárást, vagy

cb) büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt, vagy

cc) az e rendelet hatálybalépését megelőzően indított polgári eljárást megindító kérelemtől eláll, vagy a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényét visszavonja a kérelem benyújtásáig.

(3) A (2) bekezdésben foglalt jogosultakon túl állami kárrendezésre jogosultnak kell tekinteni azt a természetes személyt is, akinek a követelése alapjául szolgáló feladatteljesítésre irányuló jogviszonya az 1. § szerinti gazdálkodó szervezettel érvényesen nem jött létre, azonban tényleges feladatteljesítés igazolhatóan történt.

3. § (1) *  Az állami kárrendezés iránti kérelem személyesen a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) nyújtható be 2018. június 30-ig. A határidő jogvesztő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül állami kárrendezés iránti kérelem bármely integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablakban) is előterjeszthető.

4. § (1) Az állami kárrendezés iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamennyi, a rendelkezésére álló, a jogosultságát alátámasztó írásbeli dokumentumot, különösen a feladatteljesítésére irányuló jogviszonya fennállására, annak jellegére, időtartamára és a feladatteljesítés helyére, valamint a követelésére vonatkozó dokumentumokat.

(2) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kifizetés módjáról arra az esetre, amennyiben kárrendezésben részesül.

5. § (1) Amennyiben a kérelmező a 4. § (1) bekezdés szerinti jogosultságot alátámasztó írásbeli dokumentummal nem rendelkezik, a hiányzó dokumentumokat a kérelmező egyoldalú nyilatkozata pótolja. A nyilatkozatnak ki kell terjednie a 4. § (1) bekezdés szerinti körülményekre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat írásban vagy szóban a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál, vagy bármely kormányablakban megtehető. A szóban előadott nyilatkozatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

6. § (1) A kérelem benyújtásakor, illetve a nyilatkozat megtételekor a kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglalt esetekben bűncselekménynek minősül az állami kárrendezés jogosulatlan igénylése, a jogosultság feltételeinek megállapítása tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, továbbá a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okirat felhasználása abban az esetben is, ha ezzel a költségvetésnek nem okoz kárt.

(2) A kérelem benyújtásakor, illetve a nyilatkozat megtételekor a kérelmezőt tájékoztatni kell továbbá arról, hogy

a) az állami kárrendezésre való jogosultsága megállapítása esetén a fennálló követelése és annak járulékai e rendelet alapján a magyar államra szállnak át, továbbá

b) a jogosulatlanul igénybe vett állami kárrendezés összegét a magyar állam visszaköveteli.

(3) A kérelemnek, illetve a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kérelmező írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező a kérelmét, illetve nyilatkozatát büntetőjogi felelőssége tudatában terjesztette elő, illetve tette meg.

7. § (1) Amennyiben a sommás eljárás feltételei fennállnak, úgy a kormányhivatal sommás eljárást köteles alkalmazni.

(2) Ha az állami kárrendezés iránti jogosultság, így különösen annak összege a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján nem állapítható meg, a kormányhivatal a feladatteljesítéssel érintett gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatás kérése céljából megkeresi, amely köteles a kormányhivatallal együttműködni.

(3) Amennyiben a kormányhivatal megállapítja a kérelmező jogosultságát az állami kárrendezésre, úgy döntésében

a) rendelkezik az állami kárrendezés összegéről, valamint

b) tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a döntés véglegessé válásával egyidejűleg a kérelmező követelése ezen összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a magyar államra száll át.

(4) A (3) bekezdés szerinti, véglegessé vált döntést a kormányhivatal megküldi kifizetés céljából a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére.

(5) A kormányhivatal a (3) bekezdés szerinti véglegessé vált döntést, valamint az eljárás alapjául szolgáló dokumentumokat tájékoztatás céljából megküldi az állami vagyonért felelős miniszter részére.

8. § (1) A Kincstár a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik az állami kárrendezésnek a jogosult részére történő kifizetéséről, a jogosult 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának megfelelően.

(2) A Kincstár a jogosult feltüntetésével a kifizetés megtörténtét igazoló iratokat az állami vagyonért felelős miniszter részére megküldi, aki jogosult és köteles az állami kárrendezésre jogosultról a 9. § alapján államra szállt követelések és annak járulékai érvényesítésére, és az állami kárrendezésre jogosultat az átszállást megelőzően megillető követelések érvényesítéséhez szükséges jogok gyakorlására is.

9. § A jogosultat az 1. § szerinti kötelezettel szemben megillető, a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés a 7. § szerinti véglegessé vált döntésben meghatározott összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a döntés véglegessé válásával egyidejűleg a magyar államra száll át.

10. § (1) Amennyiben a 8. § szerinti kifizetést követően megállapítást nyer, hogy

a) a magyar állam által kifizetett állami kárrendezés összege a hatóság félrevezetésével került megállapításra, úgy az állami kárrendezésben részesült köteles a jogosulatlanul kifizetett állami kárrendezés és annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríteni;

b) a magyar állam által a jogosult részére kifizetett állami kárrendezés összege magasabb, mint amekkora összeg a követelése alapján megillette volna, úgy az ebből eredő különbözetet a jogosult köteles a magyar állam részére a Kincstár útján visszatéríteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámoláskor a perköltség összegét figyelmen kívül kell hagyni.

11. § Ez a rendelet 2018. január 15-én lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére