A jogszabály mai napon ( 2022.08.13. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásával kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok

1. § (1) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthat be, ha a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.

(2) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) Függelékeiben meghatározott EK típusjóváhagyás szerint kiadott típusbizonyítvány az azt kérelmező gyártó (a továbbiakban: a típusbizonyítvány jogosítottja) részére a típusbizonyítványban meghatározott járműtípus, típusváltozat, kivitel tekintetében - a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) meghatározott követelmények teljesítéséig - általános forgalomba helyezési engedélynek minősül.

(2a) *  Az Általános Forgalombahelyezési Engedély (a továbbiakban: ÁFE) iránti kérelmet a 16/L. § szerinti engedéllyel rendelkező járműforgalmazó nyújthatja be az általa forgalmazott járművek tekintetében.

(3) A közlekedési hatóság vizsgálja az (1) bekezdésben foglalt feltétel meglétét. Ha a vizsgálat során hiányosságot állapít meg, a korábban kiadott általános forgalomba helyezési engedély időbeli hatályát a közlekedési hatóság a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti.

(4) Járműsorozat forgalomba helyezésének engedélyezésére irányuló kérelemre a közlekedési hatóság - a járművek alvázszámait is tartalmazó - sorozat forgalomba helyezési engedélyt ad ki.

2. § (1) A járműhonosítási eljárás alkalmazásának feltétele, hogy a belföldi üzemeltetés céljából behozott közösségi jármű tulajdonjogát megszerző ügyfél a kérelem benyújtása során igazolja

a) a származási ország hatósága által kiadott nem harmonizált adattartalmú forgalmi engedélyben szereplő adatokat vagy harmonizált adattartalmú forgalmi engedély I. és II. részében meghatározott adatokat, feltéve, hogy a jármű származási tagállamában ez utóbbi kiállításra került, továbbá

b) a forgalomban való részvétel jogosultságát, ideértve a származási országban alkalmazott közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi ellenőrzési rendszernek való megfelelőséget.

(1a) *  A járműhonosítási eljárás alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a jármű - a külföldi hatóság által kiállított forgalmi engedély alapján - az ER. 2. § (9) bekezdésében, a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. február 5-i 167/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben, vagy a két- vagy háromkerekű járművek, vagy a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott járműkategóriák - ideértve a G betűjelzéssel kiegészített alkategóriákat is - egyikébe tartozik,

b) a jármű megfelel - az Európai Unió területén történő első forgalomba helyezés időpontjában hatályos - adott járműkategóriára vonatkozó forgalomba helyezési követelmények és

c) az 1999. december 31. után nyilvántartásba vett M1 és N1 járműkategóriába tartozó járművek esetében a jármű rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal (COC okmánnyal) vagy a járműgyártó által a járművön elhelyezett adattáblával, amely igazolja a járműgyártó teljes járműre vonatkozó EK típus jóváhagyási eljárásának való megfelelőséget.

(2) *  A járműhonosítási eljárás során vizsgálni kell, a jármű azonosító adatait, valamint az (1) bekezdés a) pontjában említett okmányait, továbbá meg kell állapítani és elektronikusan rögzíteni a jármű nyilvántartásba vételéhez szükséges - az ER. 1. számú melléklet II. részében foglalt „Műszaki adatlap”-on meghatározott - adatokat. A „Műszaki adatlap”-on fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett, a járműhonosítási eljárás alapjául szolgáló okmányok azonosítóit, valamint - gépjárművek esetén - a „Műszaki adatlapon” fel kell tüntetni a kilométer számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is. Amennyiben a jármű által futott kilométerek száma meghaladja a 160 000 km-t, a gyártási évétől számított életkora meghaladja a 6 évet vagy szemmel láthatóan füstöl, a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott emissziómérés alapján ellenőrizni kell, hogy a jármű megfelel-e a gyári előírásoknak.

(3) *  Ha megállapításra kerül, hogy a jármű nem üzemképes, vagy az ER. 5. számú mellékletében meghatározott veszélyes hiba található rajta, valamint az emissziómérés során a járműgyártó által meghatározott határértékeket túllépi, vagy az Euro VI és Euro 6 (15-ös, 16-os környezetvédelmi osztályú, vagy magasabb benzin vagy dízel üzemű) vagy jobb besorolású motorral felszerelt gépkocsi esetén az OBD kiolvasás eredménye a jármű környezetterhelésére nézve a gyártó ajánlása alapján nem megfelelő, és a környezetet szennyezi, a közlekedési hatóság a „Műszaki adatlap” időbeli hatályaként a „Műszaki adatlap” kiadásának napját tünteti fel.

3. § (1) A közlekedési hatóság kérelemre a típusbizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbítja, ha a járműtípusnak a típusbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőit a gyártó a típusbizonyítvány kiadása óta nem változtatta meg, és a járműtípus továbbra is megfelel az MR.-ben meghatározott előírásoknak. A típusbizonyítvány érvényességi idejének meghosszabbításakor az engedélyezésre irányadó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, továbbá az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

(3) A típusbizonyítványt a közlekedési hatóság típusjóváhagyási eljárás keretében, adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. A típusbizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásra - az ER. 4. § (5)-(7) bekezdésében, valamint a 4/A-8. §-ában foglalt eltérésekkel - az ER. Függelékeinek rendelkezései az irányadók.

(4) A típusbizonyítvány kiadása iránti kérelmet a jármű gyártója nyújthatja be, ha a típus tekintetében teljesíti a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben a gyártó számára meghatározott kötelezettségeket.

(5) A típusjóváhagyási eljárás részét képezi a típusvizsgálat, kivéve, ha az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága valamely járműtípusra „EK típusjóváhagyó okmányt” adott ki.

(6) Az M1, valamint az N1 kategóriába tartozó gépkocsitípushoz kiadott típusbizonyítványban és az új gépkocsi forgalomba helyezési engedélyében meg kell határozni a CO2-kibocsátás értékét.

(7) A típusvizsgálatot a közlekedési hatóság, illetve - külön jogszabályban meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát meghatározó külön kormányrendeletben meghatározott tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) végzi.

(8) A típusbizonyítvány kérelmezője köteles egy - a járműtípushoz tartozó, vizsgálatra alkalmas állapotú - járművet díjmentesen

a) a típusvizsgálat elvégzéséhez a típusvizsgáló rendelkezésére bocsátani, valamint

b) a járműtípus konstrukciós jellemzőinek részletes megismerése céljából a közlekedési hatóságnak bemutatni.

(9) Típusvizsgáló tevékenységet az a tanúsító szervezet végezhet, amely megfelel a tevékenység végzésére vonatkozó feltételeket meghatározó külön jogszabályban foglaltaknak, valamint

a) a vizsgálni kívánt járműkategória, alkatrész, tartozék, önálló műszaki egység, illetve járműtulajdonság tekintetében az ER. Függelékeiben meghatározottaknak, és

b) rendelkezik az MR.-ben meghatározott követelményeknek való megfelelőség vizsgálatához szükséges

ba) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,

bb) vizsgáló berendezésekkel, és

bc) vizsgálati előírásokkal (pl. az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának jóváhagyási előírásai, európai uniós normák, vonatkozó szabványok).

4. § A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedély kiadása a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozik. A kérelem benyújtása során igazolni kell

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer MR.-ben foglaltaknak való megfelelőségét, továbbá

b) a beépítéshez szükséges feltételek és technológia rendelkezésre állását.

5. § (1) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmet a közlekedési hatóság vagy a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet által üzemeltetett vizsgáló állomáson (a továbbiakban: vizsgáló állomás) lehet benyújtani.

(2) A gyártó, a forgalmazó, a javító vagy az üzemeltető kérelmére a közlekedési hatóság - a vizsgálati feltételek megléte esetében - a forgalomba helyezés előtti vizsgálatot a kérelmező telephelyén is elvégezheti.

(3) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat során a hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomás tanúsító szervezetként jár el.

(4) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat alapján a közúti forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített M1 és N1 kategóriába tartozó gépkocsi, valamint L kategóriába tartozó motorkerékpár és segédmotoros kerékpár esetében meg kell állapítani és a „Műszaki adatlap”-on rögzíteni kell, hogy a jármű a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény szerinti személygépkocsi vagy motorkerékpár.

(5) Ha a forgalomba helyezés előtti vizsgálat eredménye szerint a jármű a közúti forgalomban való részvételre műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból alkalmasnak minősül, illetve az ER. 10. § (4) bekezdésben meghatározott esetben ki kell adni a megfelelt minősítésű „Műszaki adatlap”-ot, amely tartalmazza

a) a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges műszaki és környezetvédelmi adatokat,

b) a jármű közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének igazolását, valamint

c) a forgalmi engedély időbeli hatályaként a következő időszakos vizsgálat határidejét, valamint - gépjárművek esetén - a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket és a rögzítés időpontját (dátumát) is.

(6) A közlekedési hatóság az időszakos vizsgálatot a vizsgáló állomáson, vagy az üzemeltető kérelmére - a vizsgálathoz szükséges tárgyi feltételek megléte esetén - a kérelmező telephelyén végzi.

(7) A trolibusz forgalomba helyezése engedélyezésének feltétele, hogy a trolibusztípus elektromos- és biztosító berendezései az energiaellátó rendszerrel kompatibilisek legyenek.

6. § (1) Az autóbuszok emelt sebességgel történő közlekedésre jogosító engedélyt a közlekedési hatóság az autóbusz üzemeltetőjének, gyártójának, forgalmazójának a kérelmére adja ki vagy hosszabbítja meg annak időbeli hatályát.

(2) Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az autóbusz megfelel az MR.-ben az emelt sebességgel közlekedéshez meghatározott műszaki feltételeknek.

7. § (1) A már forgalomba helyezett gépjármű, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija átalakításához szükséges előzetes engedélyt a közlekedési hatóságtól kell a jármű tulajdonosának kérnie. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki dokumentációt.

(2) Az engedélyben a közlekedési hatóság feltételeket határozhat meg. Az előírt feltételek teljesítését - az engedélyben meghatározott esetekben - az előzetes engedélyt kiadó szerv az engedély záradékolásával igazolja.

7/A. § *  (1) Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a tanúsító vizsgálóállomás vizsgabiztosa) végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Az engedély határozatlan időre szól.

(2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki

a) autószerelői szakiránynak megfelelő középfokú vagy az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal,

b) a tanúsított járműkategóriák vezetésére érvényes vezetői engedéllyel,

c) számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, és

d) e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.

(3) A vizsgabiztosi tevékenység folytatása 5 évig nem engedélyezhető olyan személy részére, akivel szemben a hatóság a (7) bekezdés f) és g) pontjában szereplő okból a közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartásból (a továbbiakban: Nyilvántartás) való törlést alkalmazta. Az engedély csak az ismételten elvégzett vizsgabiztosi alaptanfolyam és az azt követő eredményes vizsgát követően adható ki.

(4) Az engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) lakcímét,

ae) állampolgárságát,

af) jelenlegi beosztását (munkakörét),

ag) munkáltatójának megnevezését és címét,

b) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve a megszerzett számítógépes alapismeret megnevezését,

c) a vezetői engedély számát,

d) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategóriák megjelölését.

(5) A Nyilvántartás tartalmazza:

a) a vizsgabiztos

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja nevét,

ad) állampolgárságát,

ae) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail-cím),

af) munkahelyének megnevezését és címét,

b) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,

c) a legutóbbi továbbképzés időpontját,

d) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, keltét, a felfüggesztés időtartamát.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(7) A közlekedési hatóság visszavonja - az f) és g) pontok esetén közigazgatási szankcióként - az engedélyt, és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

a) azt a vizsgabiztos kéri,

b) a vizsgabiztos elhalálozott,

c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) az engedély kiadása iránti kérelmében vagy annak mellékletében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,

e) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy ha azt a közlekedési hatóság elutasította,

f) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeit - az első megszegéstől számított - 2 éven belül legalább további négy esetben megszegte vagy súlyosan megszegte,

g) a vizsgálat során a mérőműszereket illetéktelenül befolyásolta, vagy szándékosan valótlan adatot rögzített.

(8) A közlekedési hatóság eltiltja a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől, ha

a) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásokat megszegte,

b) a (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.

(9) Az eltiltás időtartama a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eltiltást megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

7/B. § *  (1) A környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás során vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel az ER.-ben meghatározott követelményeknek.

(2) A vizsgabiztosi engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező

a) nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) anyja nevét,

d) lakcímét,

e) állampolgárságát,

f) felső- vagy középfokú iskolai végzettségét, szakképzettségét,

g) vezetői engedélyének számát,

h) a vezetői engedélyébe bejegyzett járműkategóriák megjelölését,

i) munkáltatójának megnevezését és címét.

(3) A vizsgabiztosi engedély kiadása iránti kérelmet a közlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell az ER.-ben előírt okiratokat és igazolásokat.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(6) A közlekedési hatóság visszavonja - az f) pont esetében közigazgatási szankcióként - az engedélyt, és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha

a) azt a vizsgabiztos kéri,

b) a vizsgabiztos elhalálozott,

c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) az engedély kiadása iránti kérelmében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,

e) az ER.-ben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy azt a közlekedési hatóság elutasította, vagy

f) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte.

(7) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos környezetvédelmi felülvizsgáló tevékenységét, ha

a) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásokat megszegte, vagy

b) az (5) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.

(8) A felfüggesztés a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.

(9) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait az ER. tartalmazza.

7/C. § *  Ha a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt rendelkezések megszegését megállapítja, megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását az arra való jogosultság igazolásáig.

2. A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzése engedélyezésével kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok

8. § (1) A közlekedési hatóság a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt az üzemben tartó kérelmére

a) elvégzett minősítő vizsgálat alapján alkalmasnak minősített járműhöz, vagy

b) pótkocsi esetén jármű műszaki érvényességi idején belül, szemle alapján

adja ki, vagy a korábban kiadott Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány időbeli hatályát meghosszabbítja.

(2) A Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány érvényességi idejét a forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kell megállapítani.

8/A. § *  A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti felhatalmazott autóbusz-fenntartó tevékenységét a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a vizsgálat elvégzésekor a jogszabályban előírt feltételeket a felhatalmazott autóbusz-fenntartó megsértette, a felhatalmazást a feltételek teljesítésig felfüggeszti vagy visszavonja.

3. A menetíró szerelőműhelyek és a menetíró szerelői tevékenység engedélyezése, a menetíró készülék szerelésének hatósági ellenőrzése, valamint a tachográf-kártyák kiadásával kapcsolatos kiegészítő eljárási szabályok

9. § (1) A műhelyengedély iránti kérelem a menetíró készülékről szóló 75/2016. (XII. 29.) NFM rendeletben [a továbbiakban: 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet] meghatározott adatok megadásán túl tartalmazza a menetíró szerelőműhelyként üzemeltetni kívánt telephely címét és az alkalmazni kívánt menetíró szerelő nevét.

(2) A műhelyengedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy

a) a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, ha a kérelmező nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban,

b) a képviseletre jogosult személy vonatkozásában nem áll fenn a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet 14. §-a szerinti összeférhetetlenség.

(3) A műhelyengedélyben szereplő adatok változása esetén a menetíró szerelőműhely képviselője 8 napon belül köteles a változást bejelenteni és a műhelyengedély módosítását kérni.

(4) A műhelyengedély jogosultja helyébe annak polgári jogi jogutódja léphet, ha a jogutódlást követő 30 napon belül a jogutódlás megállapítása iránt kérelmet terjeszt elő, és a műhelyengedélyre irányadó jogszabályi követelményeknek megfelel.

(5) Ha a menetíró szerelőműhely az engedélyezés alapjául szolgáló feltételeket nem tudja biztosítani, a tevékenységét meg kell szüntetnie vagy szüneteltetnie kell. A megszüntetést és a szüneteltetést a menetíró szerelőműhely vezetője köteles a közlekedési hatóságnak 8 napon belül - a szüneteltetés várható időtartamának megjelölésével - írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(6) A menetíró szerelőműhely a tevékenységét a műhelyengedélyben foglaltaknak megfelelően végezheti.

10. § (1) A menetíró szerelői tevékenység engedélyezés iránti kérelemben meg kell adni a kérelmezőnek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27/B. § (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatait.

(2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) az előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzését,

b) a kérelmező vonatkozásában a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet szerinti összeférhetetlenségi követelmény teljesülését,

c) a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendeletben előírt szaktanfolyam elvégzését.

(3) A szerelői engedély tartalmazza a Kkt. 27/B. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat.

(4) A közlekedési hatóság a Kkt. 27/B. § (2) bekezdése szerinti Szerelői névjegyzékbe a menetíró szerelőt az engedély jogerőre emelkedését követően, hivatalból veszi fel.

(5) A szerelői engedélyben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a menetíró szerelő a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

11. § (1) A kártyakiadási kérelem benyújtásakor a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott természetes személyazonosító adatokat, továbbá az üzembentartóra vagy a menetíró szerelőműhelyre vonatkozó adatokat a közlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megadni, valamint ezek hitelességét igazolni kell.

(2) A kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártya kiadására irányuló kérelem átvételével egyidejűleg a járművezetői kártya, az ellenőrzőkártya, valamint a műhelykártya esetén a kérelmező személy képmását és névaláírását elektronikus úton rögzíti.

(3) A kártya kiadása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező

a) a kártya kiadásához tartozó természetes személyazonosító adatainak, névaláírás mintájának vagy képmásának a kártyakibocsátó hatóság, valamint a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó által történő kezeléséhez nem adja írásbeli hozzájárulását,

b) már rendelkezik - a kérelmezettel megegyező típusú - hatályos tachográf-kártyával, vagy c) nem rendelkezik a kártya kiadáshoz szükséges feltételekkel.

(4) A kártyakiadási eljárás során a kártyakibocsátó hatóság, továbbá - megbízása alapján - a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó a részére átadott személyazonosító adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben, a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Kkt.-ben meghatározott módon kezeli.

12. § A kártyakiadási eljárás megkezdésekor a kártyakibocsátó hatóság a bemutatott okmányok, a Kkt. 44/A. §-a szerint nyilvántartás (a továbbiakban: kártyanyilvántartás), valamint az EGT tagállamok közti elektronikus kapcsolat útján ellenőrzi, hogy a kérelmező rendelkezik-e érvényes tachográf-kártyával.

13. § (1) A megszemélyesített kártyák adatairól, valamint a kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokról a kártyakibocsátó hatóság vezeti a kártyanyilvántartást. A kártyanyilvántartásban a kiadott tachográf-kártyán rögzített adatokat kártyatípusonként külön adatállományban kell rögzíteni.

(2) A kártyanyilvántartásból adatszolgáltatás csak a hatósági feladatának ellátásához szükséges adatokra kiterjedően jogszabályban erre felhatalmazott szervezet számára teljesíthető.

14. § (1) A megszemélyesített, előállított és járműnyilvántartásba vett járművezetői és vállalkozáskártya - a kérelmező választása szerint - személyesen a kérelem benyújtásának helyén vehető át vagy postai úton továbbítható.

(2) A műhelykártyát a menetíró szerelőműhely, az ellenőrzőkártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellenőrzésre jogosult szervezet részére kell postai úton továbbítani.

(3) A műhelykártyához tartozó személyes azonosító kód kizárólag a kártyatulajdonos részére adható át, illetve postázható.

(4) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a tachográf-kártya tulajdonosának a bejelentése alapján a kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártyát hatálytalanítja és annak tényét a kártyanyilvántartásba bejegyzi.

(5) A kártyanyilvántartásból megállapítható kártyatulajdonos kérelme alapján a kártyakibocsátó hatóság a kártyanyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott tachográf-kártya helyett új, azzal azonos időbeli hatályú tachográf-kártyát ad ki, ha

a) az elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült,

b) az valamely okból működésképtelenné vált,

c) annak időbeli hatálya lejárt,

d) a kártyatulajdonos szokásos tartózkodási helye Magyarország lett.

(6) Az (5) bekezdés b) és c) pontja esetén a kártyacsere iránti kérelemhez csatolni kell a korábban kiadott tachográf-kártyát, amelyet a kártyakibocsátó hatóság visszavon.

(7) Az (5) bekezdés d) pontja alapján indult eljárás során az új tachográf-kártya átvételekor a külföldi hatóság által kibocsátott tachográf-kártyát be kell vonni, amelyet a bevonás okának megjelölésével további intézkedés céljából meg kell küldeni a kibocsátó hatósághoz.

15. § A közlekedési hatóság

a) előzetes tájékoztatás nélküli ellenőrzés formájában,

b) eseti célellenőrzés formájában, vagy

c) a rendelkezésre álló elektronikus adatok elemzésével

rendszeresen ellenőrzi a menetíró készülékek szerelését, amely során kiemelten vizsgálja a menetíró szerelőműhely tevékenységét, a jogszabályi előírásoknak, illetve a műhelyengedélyben foglaltaknak való megfelelést, valamint a műhelykártya jogszerű használatát.

15/A. § *  A közlekedési hatóság a műhelyengedélyt visszavonja - az f) pont szerinti esetben közigazgatási szankcióként -, ha

a) a műhelyengedély jogosultja az engedélyben szereplő összes telephelye tekintetében a műhelyengedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be,

b) a műhelyengedély jogosultja jogutód nélkül megszűnik,

c) a műhelyengedély jogosultja vagy annak jogutódja a műhelyengedélyben foglalt feltételeknek nem felel meg,

d) a műhelyengedély jogosultja nem rendelkezik érvényes és névre szóló tanúsítvánnyal,

e) a menetíró szerelőműhely a tevékenységét 6 hónapot meghaladóan szünetelteti, vagy

f) a menetíró szerelőműhely második eltiltást követően a 15/B. § (3) bekezdése szerinti valamely jogsértést ismételten elköveti.

15/B. § *  (1) A közlekedési hatóság a műhelykártya jogosulatlan vagy szabálytalan használata, vagy a műhelykártya meghamisításának alapos gyanúja esetén - ismétlődő, vagy a menetíró szerelőműhely vezetőjének felróható esetben - a menetíró szerelőműhelyt a tevékenységétől legfeljebb 365 napra eltilthatja. Az eltiltás időtartamát napokban kell meghatározni.

(2) A meghamisított műhelykártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a helyszínen elveszi, és a műhelykártya bevonását kezdeményezve azt a kártyakibocsátó hatósághoz továbbítja.

(3) Ha a menetíró szerelőműhelyben a menetíró szerelő, a menetíró szerelőműhely vezetője, vagy a menetíró szerelőműhely más alkalmazottja

a) akadályozza a hatósági ellenőrzést,

b) az információs rendszerekben rögzítendő adatokban bekövetkezett változást nem vagy nem határidőben jelenti be,

c) a tevékenységét nem a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és az auditálási tanúsítvány szerinti technológiai leírásoknak megfelelően végzi,

d) az engedélyben szereplőtől eltérő működési elvű menetíró készüléket szerel,

e) a hitelesítésre kötelezett műszerek időszakos vizsgálatát elmulasztja,

f) a műhelykártyát jogosulatlanul használja,

g) a műhelykártyát meghamisítja, vagy

h) az adatletöltési, adattovábbítási vagy adatmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

a közlekedési hatóság a műhelyt a tevékenység végzésétől első alkalommal történő elkövetés esetén 30 napig, második alkalommal történő elkövetés esetén 90 napig eltiltja.

(4) Ha a műhelyengedélyt a közlekedési hatóság a 15/A. § f) pontja szerint visszavonja, a menetíró szerelőműhely részére újabb műhelyengedély legkorábban a visszavonásról szóló határozat véglegessé válásának napját követő egy év elteltével adható.

15/C. § *  (1) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a tachográf-kártyát a helyszínen elveszi, ha az ellenőrzés során annak gyanúja merül fel, hogy

a) a tachográf-kártyát meghamisították,

b) a tachográf-kártyát nem az a személy használja, aki számára azt kiadták,

c) a kártya tulajdonosa a tachográf-kártyát a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat vagy hamisított okmányok alapján kapta.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hamisításra utal, ha

a) a tachográf-kártyán vagy annak elektronikus tárolóegységén javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek,

b) a tachográf-kártya anyaga, kivitele a valóditól eltér, vagy

c) a nyilvántartás szerint a tachográf-kártya kiadására nem került sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a tachográf-kártya elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját és a tachográf-kártya azonosító adatait.

(4) A helyszínen elvett tachográf-kártyát, valamint az intézkedésről készült jegyzőkönyv egy példányát az (1) bekezdésben meghatározott szervezet három napon belül a kártyakibocsátó hatóságnak, külföldi hatóság által kibocsátott kártya esetén a közlekedési hatóságnak megküldi.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tachográf-kártyát akkor kell elvenni, ha a tachográf-kártya jogosítottja nincs a helyszínen. Az elvett tachográf-kártya csak a kártyatulajdonosnak adható vissza.

(6) A visszavont tachográf-kártyát a kártyakibocsátó hatóság egy naptári évvel a leadást követően selejtezi.

15/D. § *  (1) A közlekedési hatóság - az e) és f) pont esetében közigazgatási szankcióként - visszavonja a személyre szóló műhelykártyát, ha

a) azt a menetíró szerelő kéri,

b) a menetíró szerelő elhalálozott,

c) a műhelykártya kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) a közlekedési hatóság visszavonja a menetíró szerelő szerelői engedélyét, és törli őt a névjegyzékből a Kkt. 27/B. § (6) bekezdése szerint,

e) a műhelykártya kérelmezése során a menetíró szerelő valótlan adatokat adott meg,

f) a menetíró szerelő az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit - az első megszegést megállapító határozat véglegessé válásától számított - 2 éven belül legalább további három esetben megszegte,

g) a menetíró szerelő az e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy benyújtott, de azt a közlekedési hatóság elutasította.

(2) A Kkt. 27/B. § (6) bekezdés d) pontja szerint súlyosan szegi meg kötelezettségeit az a menetíró szerelő, aki

a) a vizsgálat során a mérőműszerek mérési eredményét befolyásolja,

b) a menetíró készülék működésének befolyásolására alkalmas eszközt épít be, vagy ilyen beépített eszköz használatát nem kifogásolja,

c) a menetíró készüléket úgy kalibrálja, hogy az a rögzített adatok befolyásolására, megváltoztatására alkalmas, vagy d) valótlan adatot rögzít.

15/E. § *  (1) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg - járműtulajdonság esetében - a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.

(2) Az előírt minősítéssel vagy műbizonylattal nem rendelkező pótalkatrész és tartozék gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság - a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig, illetve a megfelelő műbizonylat kiállításáig megtiltja, a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a jóváhagyási jelet a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, a jóváhagyási jelre vonatkozó engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja.

4. A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vétele

16. § (1) *  A hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kérelmére a közlekedési hatóság felveszi a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe.

(2) A névjegyzéket a közlekedési hatóság az internetes honlapján naprakészen hozzáférhetővé teszi.

(3) *  Azt a tanácsadót, akinek a bizonyítványa hatályát vesztette, a közlekedési hatóság hivatalból törli a névjegyzékből.

(4) A tanácsadót kérelmére és halála esetén a névjegyzékből törölni kell.

16/A. § *  Ha a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR Szabályzat) szerinti oktató a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal nem rendelkezik, illetve ha a közlekedési hatóság által meghirdetett továbbképzésen nem vett részt vagy - ha a már elismert oktató - a továbbképzést követő ismeretfelújító vizsgát nem teljesítette, továbbá ha a szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a foglalkozásvezető szakmai tevékenységének színvonala nem kielégítő, a közlekedési hatóság az oktatót a tevékenység gyakorlásától a hiányosság megszüntetéséig eltiltja.

4/A. *  Muzeális jellegű járművek minősítési eljárása

16/B. § *  E rendelet alkalmazásában

a) eredeti állapot: a járműegyed műszaki felépítésére vonatkozó összes jellemző, amely megegyezik a jármű egyedgyártási időszakára jellemző állapottal,

b) gyártási év: a vizsgált járműegyed gyártó általi gyártásbefejezésének naptári éve,

c) módosítás: minden olyan beavatkozás, amelynek eredményeként a vizsgált jármű állapota eltér az eredeti állapotától,

d) muzeális jármű-igazolás: a muzeális minősítő szervezet által kiállított hiteles dokumentum, amely tartalmazza az eljárás eredményét,

e) muzeális járműszakértő: olyan személy, aki a 16/K. § (2) bekezdése alapján muzeális járműszakértői tevékenységet folytathat,

f) muzeális jellegű jármű gyártója: olyan szervezet vagy személy, aki a vizsgált járművet eredeti állapotában elkészítette,

g) típusleírás: a járműegyed típus eredeti állapotára vonatkozó teljes műszaki leírás,

h) muzeális jellegű jármű: az a jármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak vagy legalább 360 hónapja gyártottak, amennyiben igazolható a gyártási év hónapja, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították.

16/C. § *  (1) A jármű muzeális jellegének megállapítását, kategóriába sorolását, a muzeális járműszakértők képzését és vizsgáztatását, a muzeális minősítéssel összefüggő nyilvántartásokat az e fejezetben meghatározott módon és eltéréssel kell végezni.

(2) A muzeális jellegű járművet a gyártás során felhasznált anyagok és a gyártás során alkalmazott gyártástechnológiák ismerete alapján az alábbi kategóriák egyikébe kell besorolni:

a) eredeti: az olyan jármű, amelyet eredeti állapotának megfelelően őriztek meg,

b) felújított: az olyan jármű, amelyet az eredeti állapot helyreállítása érdekében, a gyártás során felhasznált anyagoknak megfelelő anyagtípusok felhasználásával és a gyártás során alkalmazott gyártástechnológiák által biztosított eredménnyel egyező módon javítottak vagy restauráltak.

(3) A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgált jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben

a) gyártási éve a minősítés évét legalább 30 naptári évvel megelőzi vagy a minősítés évének hónapját legalább 360 hónappal megelőzi, amennyiben igazolható a gyártási év hónapja, és valamely kategóriába sorolható,

b) eredeti állapotát nem változtatták meg a (4) bekezdés előírásaiba ütköző módon, továbbá

c) műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.

(4) A muzeális minősítő vizsgálat keretében nem minősíthető muzeális jellegűnek a jármű, amennyiben lényegesen módosításra került, azaz a jármű fő egységei - beleértve a hajtómotort, alvázat (motorkerékpár vázat, önhordó karosszériát), nyomatékváltót, kormányberendezést, első felfüggesztést, hátsó felfüggesztést, karosszériát - úgy kerültek megváltoztatásra, hogy a javítás során nem követték a járműegyed eredeti állapotával megegyező méreteket és anyagtípusokat.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a járműre pótlólag felszerelt vagy kiegészítő világító- és fényjelző berendezéseket, valamint a mozgássérültek általi vezethetőséget biztosító, előzetes átalakítási engedélyezési eljárás lefolytatását nem igénylő módosításokat.

16/D. § *  (1) A muzeális minősítő szervezet a járművek muzeális minősítését a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI Nonprofit Kft.) által - a Magyar Autóklub mint muzeális minősítő szervezet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Veteránjárművesek Szövetsége bevonásával - kidolgozott és a közlekedési hatóság által jóváhagyott, a muzeális minősítés részletes szabályait meghatározó szabályzat (a továbbiakban: muzeális minősítő szabályzat) alapján végzi.

(2) A muzeális minősítő szabályzat tartalmazza:

a) a muzeális minősítő vizsgálat részletes vizsgálati - beleértve a kategóriákba sorolás feltételeit is - és a minősítés technológiai rendjét,

b) a muzeális minősítő vizsgálat eljárási és adminisztratív szabályait, ügyvitelét, módszereit, továbbá az eljárás során alkalmazandó formanyomtatványokat,

c) a muzeális minősítő vizsgálat során figyelembe vett típusleírások kiadásának rendjét,

d) a muzeális minősítés kérelmezője által fizetendő minősítési díjat,

e) a muzeális járműszakértők képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint

f) a minősítés visszavonásának rendjét.

(3) A muzeális minősítés kérelmezője által fizetendő minősítési díjat a tevékenységgel összefüggő, a muzeális szervezet, valamint az eljárásban közreműködő szervezetek részéről felmerülő közvetlen, valamint közvetett költségek alapján kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés tekintetében közvetlen költségnek minősülnek a tevékenységgel kapcsolatos személyi - e körben csak a muzeális minősítő szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek költségei, vehetők figyelembe - és dologi költségek - ideértve például a műszaki vizsgálóállomás üzemeltetési költségeit, értékcsökkenését, egyéb kapcsolódó dologi kiadást -, a tárgyévet megelőző év tényleges költségei, kiadásai alapján, úgy, hogy a költségeket az egy minősítő vizsgálatra fordított idő és az éves működési idő arányában kell felosztani.

(5) A (3) bekezdés szerinti közvetett költséget a muzeális minősítős szervezet számviteli politikája szerint kell meghatározni. Amennyiben a számviteli politika erre nem tartalmaz adatot, úgy a költségek felosztása a funkcionális (nem alap feladatot ellátó) létszám és a teljes létszám arányában történhet.

(6) A muzeális minősítés során közreműködő szervezetek részéről felmerült költségeket a (4)-(5) bekezdés szerint kell meghatározni.

(7) A muzeális minősítő szabályzat - a közlekedési hatóság általi - jóváhagyását megelőzően az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteket véleményezési jog illeti meg.

(8) A közlekedési hatóság a muzeális minősítés kérelmezője által fizetendő minősítési díj tekintetében ellenőrzi, hogy annak képzése, kialakítása megfelel-e a (3)-(6) bekezdésben foglaltaknak.

(9) A muzeális minősítő szervezet a (2) bekezdés szerinti muzeális minősítő szabályzatban megállapított díjakat a honlapján közzéteszi.

(10) Muzeális minősítés esetén - a 16/J. § (3) bekezdése szerinti forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatért járó díj kivételével - a Magyar Autóklub a minősítés díjának 30%-ára, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a minősítési díj 25%-ára, a Magyar Veteránjárművesek Szövetsége a minősítési díj 25%-ára, a KTI Nonprofit Kft. a minősítési díj 20%-ára jogosult. A 16/J. § (3) bekezdése szerinti forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatért járó díj - a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a Magyar Autóklubot illeti.

(11) A kérelmező által a muzeális minősítő szervezet részére befizetett minősítési díj (10) bekezdés szerint megosztott részét a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig átutalja az érintett szervezetek részére.

(12) A KTI Nonprofit Kft. a muzeális minősítési díjból számára átutalt összeget a muzeális minősítő rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos költségek fedezetére, ezen belül különösen a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott állami feladatai költségfedezetére fordítja.

16/E. § *  (1) A muzeális minősítő vizsgálatot kezdeményező kérelmezőnek a bemutatott jármű tulajdonjogát igazolnia kell.

(2) A minősítés a kérelmező kérelmében meghatározott kategóriájú minősítésre történik. A kérelemben nyilatkozni kell a jármű forgalomba helyezésére irányuló szándékról is.

(3) A minősítő vizsgálatért vizsgálati díjat kell fizetni.

(4) A minősítő vizsgálatot a muzeális minősítő szervezet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Veteránjárművesek Szövetsége közreműködésével - a muzeális szabályzatban foglaltak szerint - végzi.

(5) A muzeális minősítő vizsgálat során a muzeális járműszakértő

a) nem vehet részt olyan jármű muzeális minősítő vizsgálatában, amely saját vagy közvetlen hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában, muzeális minősítő vizsgálatra történő felkészítésében közreműködött, továbbá

b) díjazása nem kapcsolódhat az adott muzeális minősítő vizsgálat eredményéhez.

(6) A muzeális minősítő szervezet a jármű minősítését a muzeális minősítő szervezet által a hivatalos honlapján előzetesen közzétett típusleírások, valamint a muzeális minősítő szabályzatban foglaltak alapján végzi. Ha a minősíteni kért jármű típusáról nem tettek közzé muzeális típusleírást, az ilyen járműtípusba tartozó jármű muzeális eredetiséget alátámasztó, a járműre, a jármű egyedi azonosítóira (ideértve alvázszámot, motorszámot), a járműbe beépített alkatrészekre, gyártási anyagokra és az alkalmazott technológiára vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumokat (a továbbiakban: hiteles gyártói igazolások) a kérelemhez elektronikus formában mellékelni kell és a jármű minősítésénél be kell mutatni.

(7) A Történelmi Járművek Nemzetközi Szövetsége (a továbbiakban: F.I.V.A.) külföldi nemzeti képviselő szervezete által kiállított minősítéssel rendelkező jármű tulajdonosa a nevére kiállított eredeti igazolás, okmányok (a továbbiakban: külföldi F.I.V.A. igazolás) birtokában a kérelmező kérheti, hogy a muzeális minősítő vizsgálat során a F.I.V.A. igazolás is kerüljön figyelembevételre és a muzeális minősítő szervezet tekintsen el a hiteles gyártói igazolások mellékelésétől. A kérelemhez mellékelni kell a F.I.V.A. igazolást és a hiteles fordítását.

(8) A F.I.V.A. hazai nemzeti képviselő szervezete által kiállított minősítéssel rendelkező jármű tulajdonosa a nevére kiállított eredeti igazolás, okmányok (a továbbiakban: hazai F.I.V.A. igazolás) birtokában kérheti, hogy a muzeális minősítő vizsgálat során a hazai F.I.V.A. igazolás is kerüljön figyelembevételre a F.I.V.A. hazai nemzeti képviselő szervezete által biztosított hiteles gyártói igazolások, dokumentumok mellékelésével.

16/F. § *  (1) Ha a muzeális minősítő vizsgálaton a jármű megfelel a 16/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában megfogalmazott követelményeknek, a vizsgálat sikeres. Sikeres vizsgálat esetén a muzeális minősítő szervezet muzeális jármű-igazolást állít ki.

(2) A muzeális jellegűnek minősített járművet a muzeális minősítő szervezet regisztrációs táblával látja el, továbbá intézkedik a jármű KTI Nonprofit Kft. által vezetett nyilvántartásba vétele iránt.

(3) Ha a muzeális minősítő vizsgálaton a jármű nem felel meg a 16/C. § (3) bekezdés a)-c) pontjában megfogalmazott követelményeknek, a vizsgálat eredménye sikertelen.

(4) Ha a muzeális minősítő szervezet utólag megállapítja, hogy nem álltak fenn a muzeális minősítés feltételei, haladéktalanul intézkedik a muzeális jármű-igazolás visszavonása iránt, erről a visszavonást követően 8 napon belül értesíti a forgalomból kivonásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közlekedési igazgatási hatóságot.

16/G. § *  (1) A közlekedési hatóság felügyeleti jogkörében - a KTI Nonprofit Kft. közreműködésével - ellenőrzi, hogy a muzeális minősítő szervezet a tevékenységét a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben, valamint a muzeális minősítő szabályzatban foglaltak szerint végzi-e.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a muzeális minősítő szervezet tevékenységét nem a jogszabályi, illetve a muzeális minősítő szabályzatban foglaltaknak megfelelően végzi, a közlekedési hatóság írásban határidő tűzésével felszólítja a muzeális minősítő szervezetet a megállapított hiányosságok megszüntetésére, a muzeális járműszakértői tevékenységtől az érintett személyt maximum két évre eltilthatja.

16/H. § *  (1) A közlekedési hatóság felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a KTI Nonprofit Kft. tevékenysége megfelel-e a jogszabályi rendelkezésekben, valamint a muzeális minősítő szabályzatban foglaltaknak.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a KTI Nonprofit Kft. tevékenységét nem megfelelően végzi, a közlekedési hatóság írásban határidő tűzésével felszólítja a megállapított hiányosságok megszüntetésére.

16/I. § *  (1) A KTI Nonprofit Kft. - a muzeális minősítő szervezet által átadott adatok alapján - muzeális járművekről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a vizsgálatra jelentkezett, de sikertelen vizsgát tett járművek esetén:

aa) a minősíteni kért járműazonosító és műszaki adatait,

ab) a kérelemben megjelölt kategóriát,

ac) a muzeális minősítő vizsgálat időpontját és az azt lefolytató minősítő állomást,

ad) a vizsgálat eredményét,

b) a vizsgálatra jelentkezett, sikeres vizsgát tett járművek esetén:

ba) az a) pont szerinti adatokat,

bb) a muzeális jármű-igazolás számát, időbeli hatályának lejártát,

bc) tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját,

c) muzeális jármű-igazolás visszavonása esetén:

ca) az a) pont és a b) pont bb) alpontja szerinti adatokat,

cb) a muzeális jármű-igazolás visszavonásának időpontját,

d) számviteli bizonylatok adatait, valamint

e) a jármű egyértelmű beazonosíthatóságát és állapotának megítélhetőségét biztosító digitális fényképfelvételeket,

f) a kérelmező által csatolt dokumentumok (ideértve a gyártói igazolások, F.I.V.A. igazolás) elektronikus másolatát.

(2) A jármű tulajdonjogában beálló változást a muzeális jármű új tulajdonosa a változás időpontját követő tizenöt napon belül bejelenti a muzeális minősítő szervezetnek, egyúttal nyilatkozik a jármű használati jellegéről, céljáról.

(3) A muzeális minősítő szervezet a KTI Nonprofit Kft.-nek az (1) bekezdésben felsorolt adatokat - azok sérülésmentes továbbítását biztosító közvetlen adattovábbítást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolaton keresztül - a vizsgálatot követő 3 napon belül megküldi.

(4) A KTI Nonprofit Kft. által vezetett nyilvántartásból a közlekedési hatóság a feladatai ellátáshoz szükséges adatokat közvetlen adathozzáféréssel átveheti.

16/J. § *  (1) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése - a műszaki konstrukciós jellemzői által indokolt korlátozások előírása mellett - abban az esetben is engedélyezhető, amennyiben a jármű az eredeti, gyári műszaki jellemzői miatt nem felel meg az MR.-ben a jármű fajtához tartozóan meghatározott műszaki feltételeknek.

(2) A muzeális jellegű jármű összeépítési- és egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárása, továbbá forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű gyártási időpontja alapján meghatározott műszaki követelményeket kell alkalmazni.

(3) A muzeális jellegű jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata a közlekedési hatósági eljárásban közreműködő muzeális minősítő szervezet vizsgálóállomásán végezhető el.

(4) A muzeális jármű-igazolás valamint a muzeális jellegű járműhöz kiadott - az (1) bekezdés szerinti esetleges korlátozásokat is tartalmazó - „Műszaki Adatlap” alapján a közlekedési igazgatási hatóság a járművet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti hatósági engedéllyel és jelzéssel látja el.

(5) A muzeális jellegű jármű műszaki alkalmasságának időbeli hatályát a muzeális minősítő vizsgálat során a forgalomban való részvétel feltételeként meghatározott korlátozások és a jármű fajtához e rendeletben meghatározottak alapulvételével kell megállapítani, de nem haladhatja meg az 5 évet.

16/K. § *  (1) Muzeális járműszakértői tevékenységet a 16/E. § (4) bekezdése szerinti szervezet által delegált és jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) Muzeális járműszakértői tevékenységet olyan személy folytathat, aki

a) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, és

b) az e rendelet szerinti képzési, továbbképzési követelményeket teljesítette és sikeres vizsgát tett.

(3) A muzeális járműszakértők képzése alaptanfolyamon, továbbképzése továbbképző tanfolyamon (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanfolyam) történik. A tanfolyamok szervezéséért, valamint a képzés és vizsgáztatás feltételeinek biztosításáért a KTI Nonprofit Kft. felelős. A képzéshez az oktatási anyagot és a felkészüléshez szükséges jegyzeteket a KTI Nonprofit Kft. biztosítja. A képzési programot és a vizsgatételeket a KTI Nonprofit Kft. állítja össze. A képzés szakmai és vizsgakövetelményeit a KTI Nonprofit Kft. által kidolgozott oktatási dokumentáció tartalmazza.

(4) Az alaptanfolyamra és az azt követő vizsgára jelentkezés a KTI Nonprofit Kft.-hez benyújtott kérelemmel történik. A tanfolyami képzés és az alaptanfolyamot követő vizsga díjköteles, a díjak megfizetése a kérelem benyújtásával egyidejűleg történik. A KTI Nonprofit Kft. a képzés és a vizsga időpontjáról a jelentkezőt tájékoztatja.

(5) A jelentkezési laphoz csatolni kell az e rendelet szerinti feltételek teljesítését igazoló okiratok hiteles másolatát.

(6) Az alaptanfolyamon részt vevő az ott elsajátított ismeretekből írásbeli vizsgát tesz. A muzeális járműszakértői alaptanfolyamot végzett és eredményes vizsgát tett személy részére a vizsgát követő 15 napon belül a KTI Nonprofit Kft. tanúsítványt állít ki.

(7) A muzeális járműszakértői vizsgával rendelkező kétévente legalább egy alkalommal továbbképző tanfolyamon vesz részt. A továbbképző tanfolyamra a KTI Nonprofit Kft.-nél kell jelentkezni. A továbbképzésre e rendelet alaptanfolyamra vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a továbbképzés nem vizsgaköteles.

4/B. *  Járműforgalmazók engedélyezése

16/L. § *  (1) Az ÁFE kiadásában történő járműforgalmazói közreműködést a közlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: járműforgalmazó) engedélyezi, amely

a) rendelkezik - az adott gyártmányra vonatkozó - a járműgyártóval vagy felhatalmazott képviselőjével kötött, Magyarország egész területére hatályos kizárólagos forgalmazási engedéllyel,

b) teljesíti a közlekedési hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerhez való csatlakozás következő feltételeit:

ba) rendelkezik a közlekedési hatóság által üzemeltetett informatikai rendszer futtatására alkalmas számítógéppel;

bb) rendelkezik fix publikus IP címmel.

(2) A járműforgalmazó részére kiadott engedély (a továbbiakban: járműforgalmazói engedély) határozatlan ideig hatályos.

(3) A járműforgalmazó minden, a járműforgalmazói engedély szempontjából jelentős adatváltozást nyolc napon belül bejelent a közlekedési hatóságnak.

(4) A közlekedési hatóság a járműforgalmazói engedélyt legfeljebb 30 napra felfüggeszti és a járműforgalmazó közlekedési hatóság által üzemeltetett informatikai rendszerhez történő hozzáférését korlátozza, ha

a) a járműforgalmazó a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,

b) a járműforgalmazó téves adatot közölt, vagy

c) a járműforgalmazó az ÁFE engedélyezési eljárás érdemére kiható, valótlan adatot közöl.

(5) A közlekedési hatóság a járműforgalmazói engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy

b) a járműforgalmazó ezt kéri.

(7) Ha a közlekedési hatóság az (5) és (6) bekezdés alapján a járműforgalmazói engedélyt visszavonta, a döntés véglegessé válásától számított 3 éven belül a járműforgalmazó részére új engedély nem adható.

(8) Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a járműforgalmazó az adatok javítását a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti díj megfizetését követően kezdeményezheti.

16/C. § *  (1) A járműforgalmazó a közlekedési hatóság által biztosított informatikai rendszerben rögzíti az adott járműtípusra vonatkozó ÁFE kiadásához szükséges adatokat, amellyel tanúsítja azok megfelelőségét, és amely alapján a közlekedési hatóság az általa biztosított informatikai rendszerben kiadja az ÁFE-t.

(2) Az ÁFE alapján a jármű forgalomba helyezéséhez szükséges adatlap kiállítására forgalomba helyezés előtti vizsgálat nélkül kerül sor.

5. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

18. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

19. § *  E rendeletnek a muzeális jellegű járművek minősítési rendszerének átalakításával kapcsolatban szükséges egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 524/2021. (IX. 8.) Korm. rendelettel megállapított 16/K. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat 2022. június 30. napját követően kell teljesíteni.


  Vissza az oldal tetejére