A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1/2018. (II. 6.) NGM rendelet

a szakképzési centrumok felnőttoktatási tevékenységének normatív támogatásáról

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 89. § k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti szakképzési centrum (a továbbiakban: kedvezményezett) által ellátott felnőttoktatási tevékenységnek a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alá tartozó Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) terhére történő normatív támogatásának mértékére, feltételeire, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére terjed ki.

2. § Az előirányzat terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat a fejezetet irányító szervvel megkötött lebonyolítói megállapodás alapján a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: támogató) látja el.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. elméleti normatíva: a normatíva alapból számított, képzés típusonként, szakképesítésenként és munkarendenként differenciált, egy tanulóra, támogatási időszakonként számított támogatási összegnek az elméleti képzés kiadásait fedező része;

2. elméleti óraszám: az adott szakképesítés szakképzési kerettantervében évfolyamonként meghatározott szakmai elméleti oktatás időkerete;

3. felnőttoktatás: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 60. § (1) bekezdésében meghatározott iskolai oktatás;

4. gyakorlati normatíva: a normatíva alapból számított, képzés típusonként, szakképesítésenként és munkarendenként differenciált, egy tanulóra, támogatási időszakonként számított támogatási összegnek a gyakorlati képzés kiadásait fedező része;

5. gyakorlati óraszám: az adott szakképesítés szakképzési kerettantervében évfolyamonként meghatározott szakmai gyakorlati oktatás időkerete;

6. korrekciós szorzó: az esti munkarend szerinti felnőttoktatás esetén az Nkt. szerinti minimális óraszám és az Szt. szerinti, gyakorlatra vonatkozó minimális óraszám különbözetének és az Szt. szerinti, elméletre vonatkozó minimális óraszámának hányadosa;

7. külső gyakorlati képzés: tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató szakképzési hozzájárulásra kötelezett által biztosított gyakorlati képzés;

8. lemorzsolódás: tanulmányi tevékenység tanuló általi megszakítása komplex szakmai vizsga teljesítése nélkül, amely a tanulói jogviszony megszűnését eredményezi;

9. minimális óraszám: az Nkt. 60. § (8) bekezdése alapján, továbbá az Szt. 33. § (5) bekezdése alapján a felnőttoktatás keretében kötelezően előírt minimális jelenléti óraszám;

10. súlyszorzó: a gyakorlati képzés kiadásainak a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott, szakképesítésekhez rendelt érték.

2. A támogatásra való jogosultság feltételei, a támogatás felhasználási céljai

4. § (1) Az előirányzat terhére e rendelet szabályai szerint vissza nem térítendő, normatív támogatás nyújtható a kedvezményezett részére.

(2) A támogatás a következő köznevelési feladatok felnőttoktatás keretében folyó ellátására vehető igénybe:

a) szakközépiskolai képzés

aa) szakképzési évfolyamai,

ab) érettségi vizsgára felkészítő évfolyamai,

b) szakgimnáziumi képzés szakképzési évfolyamai,

c) általános iskolai oktatás

ca) 1-4. évfolyama,

cb) 5-8. évfolyama és

d) négy évfolyamos gimnáziumi oktatás.

(3) A kedvezményezett támogatásra jogosult az általa végzett felnőttoktatási tevékenységgel összefüggésben felmerülő, az 5. §-ban meghatározott kiadások e rendelet szerinti finanszírozása érdekében.

(4) Támogatás olyan tanuló után vehető igénybe,

a) aki szerepel a beírási naplóban,

b) akiről kiállították a törzslapot,

c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyilvántartást vezetnek, és

d) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.

(5) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett

a) alapító okiratában szerepeljen az igényjogosultságot megalapozó alapfeladat, és

b) ne lépje túl az alapító okiratában feladatellátási helyenként meghatározott maximális tanulólétszámot és az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendeletben meghatározott keretszámot.

5. § A támogatás a felnőttoktatási tevékenységhez kapcsolódó − a 6. § (2) bekezdésében meghatározott időszakban felmerülő − következő kiadásokra használható fel:

a) oktatók, pedagógusok, adminisztratív feladatokat ellátó személyek személyi juttatásai,

b) személyi juttatásokat terhelő munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,

c) szakmai anyagok és üzemeltetési anyagok kiadásai,

d) reklámkiadások,

e) az a)-d) pontban fel nem sorolt működési kiadások:

ea) közüzemi díjak,

eb) elektronikus kommunikációs szolgáltatások kiadásai,

ec) karbantartási és kisjavítási szolgáltatások kiadásai,

ed) az ea)-ec) alpontban fel nem sorolt egyéb szolgáltatások kiadásai,

ee) szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kiadásai,

ef) oktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó bérleti díjak,

f) a képzési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök, ingóságok beszerzésének kiadásai,

g) szakmai vizsgabizottság elnökének, tagjainak, a vizsga jegyzőjének díja,

h) szakmai vizsgabizottság munkáját segítő szakértők díja,

i) egyéb, a szakmai vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos díjak, kiadások és

j) a szakmai vizsga időtartama alatt keletkező, az e) pontban meghatározott működési kiadások.

3. A támogatás igénylése, jogosultság megállapítása

6. § (1) A támogatást az új beiskolázott tanulók után a kedvezményezett a (2) bekezdésben meghatározott támogatási időszakokra vonatkozóan a támogató által meghatározott tartalmú kérelem alapján igényelheti. A kérelem formanyomtatványának a kedvezményezettek számára történő rendelkezésére bocsátásáról a támogató köteles gondoskodni legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott igénylési határidőket megelőző 30 nappal.

(2) A támogatási kérelmet a kedvezményezett

a) a szeptember 1-jétől január 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: első támogatási időszak) - az október 1-jei tanulólétszám alapján - október 15-ig,

b) a február 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: második támogatási időszak) - a március 1-jei tanulólétszám alapján - március 15-ig

nyújthatja be.

(3) A támogató a kérelmek alapján

a) az első támogatási időszakra november 15-ig,

b) a második támogatási időszakra április 15-ig állapítja meg a jogosultságot és a támogatási összeget.

(4) A jogosultságot és a támogatás összegét az egynél több támogatási időszakot érintő továbbfutó képzések esetében a támogató a képzéssel érintett előző támogatási időszak utolsó havi jelentése és záró adatszolgáltatása alapján

a) az első támogatási időszakra október 15-ig,

b) a második támogatási időszakra március 15-ig állapítja meg.

4. A támogatás mértéke és folyósításának módja

7. § Az adott képzés normatívájának mértéke egy támogatási időszakra vonatkozóan 300 000 forint/fő összegben meghatározott normatíva alap figyelembevételével a 8. §-ban meghatározottak szerint számított összeg.

8. § (1) A normatívát ezer forintra kerekítve kell a gyakorlati és elméleti normatíva összegeként meghatározni.

(2) Esti munkarend szerinti szakképzési évfolyamon folyó képzés normatívája:

a) a gyakorlati normatíva a normatíva alap, a szakmai és vizsgakövetelmény szerinti gyakorlati arány, az Szt. 33. § (5) bekezdése szerint minimálisan megtartandó és finanszírozott gyakorlati óraszámarány és a súlyszorzó szorzata,

b) az elméleti normatíva a normatíva alap, a szakmai és vizsgakövetelmény szerinti elméleti óraszámarány, az Szt. 33. § (5) bekezdése szerint minimálisan megtartandó és finanszírozott elméleti óraszámarány és a korrekciós szorzó szorzata.

(3) A levelező munkarend szerinti szakképzési évfolyamon folyó képzések normatíváját a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell számítani a következő eltérésekkel:

a) az elméleti normatíva esetén nincs korrekciós szorzó, és

b) a minimálisan finanszírozott elméleti óraszámarány mértéke 10%.

(4) A két évfolyamos, érettségire felkészítő képzés és a felnőttoktatás 9-12. évfolyam keretében a gimnázium négy évfolyamos érettségi vizsgára felkészítő szakaszának normatívája:

a) nappali munkarend esetén a normatíva alap 80%-a,

b) esti munkarend esetén a normatíva alap 40%-a,

c) levelező munkarend esetén a normatíva alap 8%-a.

(5) A felnőttoktatás általános iskola 1-4. évfolyam és a felnőttoktatás általános iskola 5-8. évfolyam normatívája:

a) nappali munkarend esetén a normatíva alap 65%-a,

b) esti munkarend esetén a normatíva alap 32,5%-a,

c) levelező munkarend esetén a normatíva alap 6,5%-a.

(6) A (2) bekezdés szerinti normatívában a korrekciós szorzót akkor kell alkalmazni, ha az Szt. szerint meghatározott gyakorlati és elméleti minimális óraszám számtani összege nem éri el az Nkt. szerint meghatározott minimális óraszámot.

(7) Ha a szakképesítés gyakorlati oktatása kizárólag tanulószerződés keretében valósulhat meg, a kedvezményezett részére gyakorlati normatíva nem kerül biztosításra.

(8) A támogatás összege az Szt. szerinti szakmai képzésben való ingyenes részvételre jogosult tanulói létszám és az adott képzéshez tartozó normatíva szorzatainak összege, a képzés Szt. 33. § (7) bekezdése szerinti intenzitásának figyelembevételével.

(9) A külső gyakorlati képzés esetén a kedvezményezett a támogatási időszak zárásakor tanulói jogviszonnyal és tanulószerződéssel rendelkező tanuló után 25 000 forint/fő összegű támogatásra jogosult.

(10) A támogatási időszak megkezdését követően új tanulói jogviszonyt létesítő - a 4. § (5) bekezdés b) pontjában és a (11) bekezdésben foglaltak szerint figyelembe vehető - tanulók létszáma után a képzésbe bekapcsolódás hónapjától az elméleti normatíva tekintetében havi bontásban időarányosan, a gyakorlati normatíva tekintetében óraszámarányos módon számított támogatással számolva kerül a támogatási összeg meghatározásra.

(11) Az adott hónapon belül a lemorzsolódott és az új tanulói jogviszonyt létesítő tanulók létszámának összevetésével kell meghatározni a figyelembe vehető tanulók létszámát.

9. § A 6. § (4) bekezdése szerinti jogosultság megállapításakor a támogató támogatói okiratot ad ki. A 6. § (3) bekezdése szerinti jogosultság megállapításakor a támogató az adott támogatási időszakra vonatkozóan kiadott támogatói okiratot módosítja.

10. § (1) A támogató

a) az első támogatási időszakra az új beiskolázott tanulók után és a továbbfutó képzésekre külön megállapított támogatás 4/5 részét,

b) a második támogatási időszakra az új beiskolázott tanulók után és a továbbfutó képzésekre külön megállapított támogatás 4/7 részét

előlegként nyújtja.

(2) A támogató a támogatási összegeket a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül folyósítja.

(3) A kedvezményezett a támogatási időszak 12. § (3) bekezdés c) pontja szerinti elszámolása alapján kiegészítő támogatásra jogosult, ha a támogatási időszak elszámolása alapján megállapított jogosultság szerinti támogatási összeg meghaladja a támogatói okiratban meghatározott támogatás összegét. A kiegészítő támogatásra való jogosultság megállapításakor a támogató az adott támogatási időszakra vonatkozóan kiadott támogatói okiratot módosítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás mértékét kedvezményezettenként ezer forintra kerekítve kell meghatározni. A támogató az így megállapított támogatásokat egy összegben folyósítja.

5. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályok

11. § (1) Ha egy adott képzéssel kapcsolatos tényleges kiadások összege nem éri el az adott képzéshez nyújtott normatív támogatási összeget, a támogatás így fennmaradó része felhasználható a kedvezményezett által megvalósított, e rendelet szerint támogatott más képzéssel összefüggő kiadások finanszírozására.

(2) A (3)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel, a lemorzsolódást követő hónaptól az elméleti normatíva tekintetében havi bontásban időarányosan, a gyakorlati normatíva tekintetében óraszámarányos módon számított támogatás 50%-a használható fel a lemorzsolódás miatt a 8. § (11) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vehető tanulólétszám után.

(3) Ha kedvezményezett tagintézményében az adott típusú és munkarendű képzésben részt vevő összes tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, a lemorzsolódást követő hónaptól nem használható fel támogatás.

(4) Nem használható fel óraszámarányosan a gyakorlati normatíva arra az időszakra, amikor a tanuló

a) tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodás alapján olyan gyakorlati képzésen vesz részt, amelynek kiadásai a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján elszámolásra kerültek, valamint

b) az Szt. 22. § (1) bekezdése vagy az Szt. 27. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti beszámítás miatt nem vesz részt a képzés gyakorlati óráinak legalább 50%-án.

(5) Ha az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a szakképzési évfolyamok Országos Képzési Jegyzékben meghatározott száma a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott beszámítással a felére csökken, a (4) bekezdésben foglaltakat a csökkentett gyakorlati óraszámhoz képest kell vizsgálni és alkalmazni.

6. A támogatás elszámolása

12. § (1) A kedvezményezettet elszámolási kötelezettség terheli a támogatási időszakra kapott támogatás felhasználásáról.

(2) Kedvezményezett elszámolási kötelezettségének

a) havi bontású, rendszeres, a kedvezményezett által a támogató részére elektronikus úton benyújtott, a támogató által meghatározott tartalmú, létszám- és óraszámadatokra vonatkozó strukturált adatszolgáltatás (a továbbiakban: havi jelentés),

b) támogatási időszakonként a kedvezményezett által a támogató részére elektronikus úton benyújtott, a támogató által meghatározott tartalmú, létszámadatokra vonatkozó strukturált adatszolgáltatás (a továbbiakban: záró adatszolgáltatás), valamint

c) szakmai és pénzügyi beszámoló

benyújtásával tesz eleget.

(3) A kedvezményezett elszámolási kötelezettségét

a) a havi jelentések tekintetében a tárgyhót követő hónap 10-éig, azzal az eltéréssel, hogy a támogatási időszak első három hónapjának adatait a harmadik hónaphoz megállapított határidőig,

b) a záró adatszolgáltatás tekintetében a támogatási időszak utolsó havi jelentésével egyidejűleg,

c) a szakmai és pénzügyi beszámoló tekintetében

ca) az első támogatási időszakról február 20-ig,

cb) a második támogatási időszakról október 20-ig

kell teljesítenie.

(4) A havi jelentések, valamint a záró adatszolgáltatás adatait a támogató ellenőrzi, és szükség szerint hiánypótlási felhívást küld a kedvezményezett részére.

(5) A szakmai beszámolóban létszámadatokkal kell alátámasztani a támogatott által megvalósított képzéseket és azok eredményét, továbbá be kell mutatni a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait. A teljességi nyilatkozattal ellátott pénzügyi beszámolóban a támogatás - havi jelentéseken alapuló - létszám- és óraszámadatok alapján kimutatott felhasználási adatait kell bemutatni.

(6) A kedvezményezettnek a támogatási időszak elszámolása alapján visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a 10. § (1) bekezdése szerinti támogatási előleg összege meghaladja a támogatási időszak elszámolása alapján megállapított jogosultság szerinti támogatási összeget.

(7) A visszafizetési kötelezettség mértékét kedvezményezettenként ezer forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) Új feladatellátási hely alapítása vagy átvétele és megszűnése, megszüntetése esetén a létszámváltozás hatását a 8. § (10)-(11) bekezdése és a 11. § (3) bekezdése szerint kell kezelni.

7. Ellenőrzés

13. § (1) A támogatás igénylésének és felhasználásának jogszerűségét, valamint a kérelemben, a havi jelentésekben és a záró adatszolgáltatásban közölt adatok megalapozottságát a támogató ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés kiterjed a támogatások igénylésének alapjául szolgáló nyilvántartások vezetésének, a tanügyigazgatási dokumentumoknak, a képzések óraszámának, és ezek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságának vizsgálatára.

(3) A támogató a tárgyévben az elszámolt és lezárt utolsó két támogatási időszak támogatásait köteles ellenőrizni, a támogatásban részesült kedvezményezettek legalább 25%-át érintően.

(4) Az ellenőrzés a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra kiterjeszthető.

(5) A tárgyévben tervezett ellenőrzésekről a támogató ellenőrzési tervet készít, és tárgyév február 28-ig jóváhagyás céljából megküldi a miniszter részére.

(6) A tárgyévi ellenőrzésekről, a foganatosított intézkedésekről és azok eredményéről a támogató köteles a minisztert legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-ig írásban tájékoztatni.

8. Egyéb rendelkezések

14. § Az e rendelet szerint nyújtott támogatásokra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályait és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 65/B. §-át, 65/C. §-át, 68-74. §-át, 76. § (2) bekezdését, 81-82. §-át, 84-91/A. §-át, 94-99. §-át, 100. § (1)-(2) bekezdését, 101. §-át és 102/A-102/C. §-át megfelelően alkalmazni kell.

9. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második napon lép hatályba.

16. § E rendelet elszámolásra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a kihirdetését megelőzően a kedvezményezettel az előirányzat terhére felnőttoktatási tevékenység támogatására kötött, a támogató által az Ávr. 102/B. § (2) bekezdése szerint lezárásra nem került támogatási szerződésekre is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére