A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

9/2018. (X. 19.) PM rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 14. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános rendelkezések

1. § *  E rendelet hatálya

a) a központi költségvetésről szóló törvénynek a XV. Pénzügyminisztérium fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra,

b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra

[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. § *  (1) *  Az előirányzatoknak az Áht. 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A 3. melléklet tartalmazza a „Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok” fejezeti kezelésű előirányzatból ár- és belvíz kártalanításra jogosult személyek fizetendő éves díját.

3. § *  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében

1. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora, 8. sora, F:5 mezője és F:9 mező 3. és 4. pontja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

2. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora, 8. sora és F:5 mező 1. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

3. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 16. cikke szerinti regionális városfejlesztési támogatás,

4. az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás,

5. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

6. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikke szerinti kockázatfinanszírozási támogatás,

7. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,

8. az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sora és F:5 mező 2. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

9. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

10. az 1. mellékletben foglalt táblázat F:6 mező 3. és 4. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,

11. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora és F:5 mező 3. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás,

12. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 39. cikke szerinti épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás,

13. az 1. mellékletben foglalt táblázat F:5 mező 4. pontja alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás,

14. az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,

15. *  az 1. mellékletben foglalt táblázat 3–12. sora alapján az SA.103089 (2022/N) számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i 2023/C 101/03 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás

nyújtható.

4. § * 

2. Értelmező rendelkezések

5. § (1) A II. fejezet alkalmazásában:

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar;

2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka;

3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;

5. áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

6. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;

7. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség;

8. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag;

8a. *  digitalizáció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103c. pontja szerinti fejlesztés;

9. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

10. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja, a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás;

11. élelmiszeralapú-bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag;

12. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet;

13. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés;

14. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;

15. energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség;

16. energiahatékonysági alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 105. pontja szerinti alap;

17. energiahatékonysági alap kezelője: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 106. pontja szerinti személy;

18. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;

19. feldolgozás és forgalmazás: a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 1. pont (1) bekezdés c) pontja szerinti művelet;

20. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag;

21. fizikai átengedés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 136. pontja szerinti függetlenítés;

22. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés;

23. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;

24. független magánbefektető: olyan magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát;

25. halászati és akvakultúra ágazatok: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) 5. cikk d) pontja szerinti ágazatok;

26. halászati és akvakultúra-termékek: a 717/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 1. pont b) alpontja szerinti termékek;

27. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló;

28. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható;

29. hivatásos csapat: olyan sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz;

30. hivatásos sportoló: olyan sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet, amely során a sportoló részére nyújtott juttatás – a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek kivételével – meghaladja a részvételi költségeket, és az a sportoló jövedelmének legalább 50%-át teszi ki, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e egymással munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést;

31. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak;

32. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás;

33. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés;

34. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás;

35. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát is magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három üzleti év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatásfejlesztési költségek teszik ki;

35a. *  integrált településfejlesztési stratégia: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 12. pontja szerinti stratégia;

36. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat;

37. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;

38. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték;

39. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés;

40. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés;

41. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás;

42. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;

42a. *  kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103e. pontja szerinti vállalkozás;

43. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;

44. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke;

45. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja;

45a. *  koronavírus-járvány szempontjából releváns termék: a koronavírussal fertőzöttek kezeléséhez szükséges gyógyszerek, a megelőzéshez szükséges eszközök és oltóanyagok, beleértve az ezek előállításához szükséges hatóanyagokat, alapanyagokat és közbenső termékeket; a koronavírussal fertőzöttek kezeléséhez szükséges diagnosztikai, kórházi és orvostechnikai eszközök, beleértve az ezek előállításához szükséges alapanyagokat; a koronavírus-járvány terjedésének megelőzéséhez szükséges fertőtlenítőszerek, beleértve az ezek előállításához szükséges vegyi anyagokat; a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása érdekében felhasználható adatgyűjtési és -feldolgozási eszközök;

46. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely;

47. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet;

48. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

49. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke;

49a. *  lakóépület: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti épület;

50. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő- vagy szolgáltatóegység;

51. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél;

52. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő;

53. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;

54. megújuló energiaforrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 110. pontja szerinti energiaforrás;

55. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló;

56. mezőgazdasági ágazat: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;

57. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti termék;

58. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység;

59. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;

60. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény;

61. működési eredmény: a beruházásnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla;

62. *  nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

63. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;

64. *  nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti vállalkozás;

64a. *  okosfunkció-fogadási alkalmasság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103d. pontja szerinti jellemző;

65. *  összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;

66. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;

67. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás;

68. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartozó európai uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás;

69. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló;

70. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;

71. *  szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

72. szennyezett terület: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 121. pontja szerinti terület;

73. szennyezés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 123. pontja szerinti tevékenység vagy mulasztás;

74. szennyező: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 125. pontja szerinti személy;

75. szennyező fizet elve: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 122. pontja szerinti elv;

76. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;

77. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar;

77a. *  szociális szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103b. pontja szerinti szolgáltatás;

78. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel;

79. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;

80. támogatási program: az Atr. 2. § 16. pontja szerinti program;

81. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom;

82. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;

83. tőkebefektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti juttatás;

84. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;

85. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás;

86. * 

86a. *  városfejlesztési alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 57. pontja szerinti alap;

86b. *  városfejlesztésialap-kezelő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 58. pontja szerinti alapkezelő;

86c. *  városfejlesztési projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 59. pontja szerinti beruházási projekt;

87. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) még egyetlen piacon sem működik,

b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy

c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel.

(2) *  Az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. sora alkalmazásában:

1. az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;

2. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

3. nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

4. mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

6. § (1) *  A 651/2014/EU bizottsági rendelet és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(3) *  Nem ítélhető meg támogatás

a) – a 4. alcím szerinti támogatás kivételével – azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b) a 10. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a 4., a 11. és a 20. alcím szerinti támogatás kivételével – nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. december 31. között nehéz helyzetbe került.

(4) Nem ítélhető meg

a) *  az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 4., a 7–9., a 12–13., a 17–20. és a 23. alcím szerinti támogatás,

b) *  elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 4., 7., 8., 11. és a 23. alcím szerinti támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére a 4. alcím szerinti támogatás, ha * 

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatás, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) import áru helyett hazai áru használatától függővé tett támogatás,

f) olyan feltétellel nyújtott támogatás, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

g) *  a 7–20. alcím és a 23. alcím szerinti támogatás a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére.

(5) *  A 8–10. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás vagy a támogatást kis- és középvállalkozásnak továbbadó vállalkozás részére nyújtható.

(6) *  A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – a 10. és a 11. alcím szerinti támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(7) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(8) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással.

(9) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(10) *  A 4., a 10. és a 11. alcím szerinti azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(11) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(12) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(13) Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(14) * 

7. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat;

2. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

3. kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

4. kockázatfinanszírozási támogatás esetén végső kedvezményezettenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 29–32. §-ban meghatározott mértéket;

6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják, amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni, továbbá, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre;

7. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

8. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

9. * 

10. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

11. * 

12. energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás és megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

13. épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás esetén meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a 40. § (4) bekezdése szerint;

14–15. * 

16. helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében meghaladja az egyazon infrastruktúra esetében 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget;

17. * 

(2) *  A regionális városfejlesztési támogatás esetén előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a városfejlesztési projektnek biztosított teljes beruházás meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, amelyet az Európai Bizottság elektronikus bejelentőrendszerén keresztül kell megtenni.

8. § (1) *  A támogató köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 7–19. és a 23. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás esetén a 30 000 eurónak, elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 60 000 eurónak, egyéb esetben pedig az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.

(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, illetve a közzétételnek a módját az Atr. 18/A–18/D. §-ai szabályozzák.

9. § E fejezet alapján

a) *  a 7. alcím szerinti regionális beruházási támogatás esetén 2023. december 31-ig,

b) *  az a) pont kivételével az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2024. június 30-ig,

c) *  csekély összegű támogatások esetén 2024. június 30-ig,

d) *  mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig,

e) *  a 20. alcím szerinti támogatás esetén 2023. december 31-ig

lehet támogatási döntést hozni.

4. Csekély összegű támogatás

10. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(9) *  A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló vagy ezen idő alatt létrejött támogatási jogviszonyokban különös méltánylást érdemlő esetben és a kedvezményezett indokolt kérelmére a támogató a kedvezményezett létszámvállalási, létszámtartási kötelezettségének teljesítésétől eltekinthet.

5. * 

11. § * 

6. * 

12. § * 

7. A regionális beruházási támogatás

13. § (1) *  A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.

(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltoztatását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

14. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(5) A kedvezményezett – a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg – a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(6) *  A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnt munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett, az (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.

15. § Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz.

16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) *  Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

17. § (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) tárgyi eszköz esetén az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) azok az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esnek,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

f) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett vagy harmadik személy által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(8a) *  Nem minősül a (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti fenntartási kötelezettség megsértésének, ha a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket 2020. január 1. és 2021. június 30. között szüntette meg.

(9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(10) *  A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló vagy ezen idő alatt létrejött támogatási jogviszonyokban különös méltánylást érdemlő esetben és a kedvezményezett indokolt kérelmére a támogató a kedvezményezett létszámvállalási, létszámtartási kötelezettségének teljesítésétől eltekinthet.

18. § A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első, jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)–c) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

19. § Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon biztosítják.

20. § (1) A támogatás szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra, úgymint szélessávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat, és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(2) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetés-mentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű, aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához.

(3) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani.

(4) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetés-mentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni.

7/A. *  A regionális városfejlesztési támogatás

20/A. § *  (1) A regionális városfejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan, az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeket érintő városfejlesztési projektek esetén nyújtható, amelyek a város integrált településfejlesztési stratégiájának végrehajtását szolgálják.

(2) A városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kölcsön vagy kezességvállalás esetén a beruházási összeg megállapításánál a kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

(3) A városfejlesztési alap által a támogatható városfejlesztési projektekhez nyújtott támogatás tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek kombinációja formájában nyújtható.

(4) A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők pénzbeni, természetbeni hozzájárulást vagy ezek kombinációját nyújthatják azzal, hogy a természetbeni hozzájárulást piaci értéken kell figyelembe venni, amelyet független szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv tanúsít.

(5) A városfejlesztési projektet városfejlesztési alapon keresztül kell végrehajtani.

(6) A városfejlesztésialap-kezelőt és a független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az állami és magánbefektető közötti aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása.

(7) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.

(8) A magánbefektetőnek nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(9) A befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így különösen a felügyelőbizottságában vagy a tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

(10) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás esetén a támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további magánbefektetői forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30%-át.

(11) Az elszámolható költség a városfejlesztési projekt teljes költsége, ha az összhangban áll az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. és 65. cikkének rendelkezéseivel.

20/B. § *  (1) A városfejlesztésialap-kezelő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A városfejlesztésialap-kezelővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A regionális városfejlesztési célú intézkedés megbízott szervezet bevonásával is végrehajtható.

(3) A városfejlesztési alapot üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelő

a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, a városfejlesztésialap-kezelőt objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárás útján választják ki,

c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,

d) a befektetési stratégiáját, a befektetés kritériumait és annak tervezett ütemezését előre meghatározza, és

e) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát dolgoz ki.

8. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás

21. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(3) A támogatás keretében

a) a tárgyi eszközre és immateriális javakra irányuló beruházási költsége,

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,

c) – ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor – az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja

számolható el.

(4) A támogatás a 17. § (2), (3) és (5) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, (7) bekezdés a)–d) pontja, (8) bekezdés a)–c) pontja, valamint (9) bekezdése szerinti feltételekkel nyújtható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.

(6) A beruházás megkezdésének napja a 18. § szerint kerül meghatározásra.

9. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

22. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, így különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

10. A kockázatfinanszírozási támogatás

23. § (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló támogatás formái:

a) tőkebefektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) tőkejuttatás,

d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel vagy

e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(3) A független magánbefektető részére támogatás a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható.

(4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:

a) sajáttőke-befektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) hitel,

d) kezességvállalás vagy

e) az a)–d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.

24. § (1) A 23. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A támogatás a következő feltételek együttes fennállása esetén irányulhat – akár az 5. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is – a végső kedvezményezett részére történő kiegészítő befektetésre:

a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget,

b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá – ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását –, vagy ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

(3) Végső kedvezményezett részére történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.

25. § (1) A 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkebefektetés és a 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kvázisajáttőke-befektetés esetén a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásának és jegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(2) A végső kedvezményezett részére támogatás nyújtása esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés

a) 10%-át az 5. § (1) bekezdés 87. pont a) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén, amely egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését,

b) 40%-át az 5. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén,

c) 60%-át az 5. § (1) bekezdés 87. pont c) alpontja szerinti végső kedvezményezettnél és az 5. § (1) bekezdés 87. pont b) alpontja szerinti időszak eltelte után történő kiegészítő befektetés esetén.

(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul – és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg –, a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát.

26. § (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy a pénzügyi közvetítő mely tagállamban van letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott, és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A tagállam a kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtását megbízott szervezetre bízhatja.

(3) A pénzügyi közvetítő irányítása üzleti alapon történik. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően –

a) annak kezelője jogszabály vagy szerződés alapján professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) annak kezelője általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,

c) annak kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy annak kezelőjét tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritiériumon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) annak kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,

e) annak kezelőjének befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.

(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében, így különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.

27. § (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,

b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt, az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,

c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus,

d) a 23. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet.

(3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást, hitelt vagy adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,

b) hitel és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés esetén a 24. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni,

c) kezességvállalás esetén a 24. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható.

(4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:

a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,

b) a tagállam vagy a megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából – a hatékonyság elérése,

c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan megalapozott üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi megalapozottságát,

d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan megalapozott kilépési stratégia kerül kidolgozásra.

11. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

28. § Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

29. § (1) *  Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az 1 millió eurót vagy

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

30. § (1) *  Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,5 millió eurót vagy

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurót.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

31. § *  Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurót vagy

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót.

32. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 29–31. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 29–31. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

12. A kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

33. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

(4) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használat mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(6) A (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

34. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

13. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

35. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) Az (1)–(4) bekezdést csak a gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén lehet alkalmazni. Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(6) A támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni.

14. * 

36. § * 

15. A képzési támogatás

37. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,

c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amelyen az oktatók részt vesznek,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, így különösen útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, így különösen adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen,

e) az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó szállásköltsége.

(5) Nem nyújtható támogatás a vállalkozások részére a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

16. * 

38. § * 

17. Az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás

39. § (1) A vállalkozások energiamegtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos európai uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal,

b) *  – az a) pontban meghatározott mértéken túl – az Atr. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal

növelhető.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó többletköltségként elszámolható

a) ha az energiahatékonysági beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége,

b) ha az elszámolható költség az a) bekezdés alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé energiahatékony beruházás költségének a különbsége.

39/A. § *  (1) A 39. § (4) bekezdésétől eltérően a nagyobb energiahatékonyság eléréséhez szükséges teljes beruházási költség elszámolható költség, ha a beruházás

a) lakóépületben valósul meg,

b) oktatási vagy szociális szolgáltatásnyújtásra szolgáló épületben valósul meg,

c) a közigazgatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz, a rendvédelemhez vagy a tűzoltási tevékenységekre vagy ezen tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekre használt épületben valósul meg, vagy

d) olyan épületben valósul meg, amelyben az a)–c) pontban meghatározott tevékenységektől eltérő tevékenységek a belső alapterület kevesebb, mint 35%-át foglalják el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az energiahatékonysági célú beruházás a beruházás előtti primerenergia-igény legalább 20%-os csökkenését eredményezze, új épület esetén pedig a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan, az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) szerint meghatározott küszöbértékhez képest legalább 10% primerenergia-megtakarítást biztosítson.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épületekben végrehajtott, a (2) és (3) bekezdés feltételeinek megfelelő energiahatékonysági célú beruházás elszámolható költsége növelhető

a) megújuló energiaforrásból villamos energiát vagy hőt termelő integrált helyszíni létesítmények beruházási költségeivel,

b) az épületet használók elektromos gépjárműveinek feltöltésére szolgáló, az épületbe beépített berendezések és a kapcsolódó infrastruktúra beruházási költségeivel,

c) az épület digitalizációját – elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését – célzó beruházások költségeivel, így különösen adathálózatok esetén az épületen vagy az épülethez tartozó telken belül a passzív hálózat vagy a strukturált kábelezés költségeivel.

39/B. § *  A 39. § és 39/A. § szerinti támogatási feltételektől függetlenül, energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez is nyújtható kölcsön vagy kezesség formájában állami támogatás, ha * 

a) a támogatás kedvezményezettje energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó, kis- és középvállalkozásnak vagy kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalat vállalatnak minősülő szolgáltató,

b) az e szakasz szerinti teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és

c) az e szakasz szerinti állami támogatást a 39/A. § (1) bekezdése szerinti épületek energiahatékonyságát javító, az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 2. cikk 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötéséhez nyújtják.

18. Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás

40. § (1) Az épület-energiahatékonysági projektre irányuló beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az épület- vagy lakástulajdonosok, továbbá a bérlők (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kedvezményezett) épület-energiahatékonysági projektjeire kölcsön vagy kezességvállalás formájában nyújtható.

(2) *  A támogatás energiahatékonysági alapon vagy más pénzügyi közvetítőn keresztül nyújtható, amely köteles azt továbbadni a kedvezményezetteknek nagyobb finanszírozási volumen, enyhébb biztosítéki követelmények, alacsonyabb kezességi díjak vagy alacsonyabb kamat formájában.

(3) A támogatás keretében az épület-energiahatékonysági projekt teljes költsége elszámolható.

(3a) *  A 39/A. § (1) bekezdése szerinti épületeket érintő épület-energiahatékonysági projekt megvalósulása esetén az elszámolható költségek a 39/A. § (4) bekezdése szerinti beruházások költségével növelhetők.

(4) *  A kedvezményezett szintjén a kölcsön névértéke vagy a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg projektenként

a) a (3) bekezdés szerinti esetben a 15 millió eurónak,

b) a (3a) bekezdés szerinti esetben a 30 millió eurónak

megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

(5) A kedvezményezett által az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő számára visszafizetendő összeg nem lehet alacsonyabb a kölcsön névértékénél.

(6) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos európai uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

41. § (1) A támogatásnak az energiahatékonysági alap vagy más pénzügyi közvetítő részére juttatás, tőke, kezességvállalás vagy kölcsön formájában biztosított forrásból kell állnia.

(2) A támogatásnak további magánbefektetői forrásokat kell bevonnia, hogy ezáltal az épület-energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30%-a magánforrásból kerüljön finanszírozásra.

(3) Ha a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a 30%-os magánbefektetői forrás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap, illetve az épület-energiahatékonysági projekt szintjén is.

42. § (1) A pénzügyi közvetítő kezelőjét, valamint az energiahatékonysági alap kezelőjét az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani. A kiválasztás során nem tehető különbség a székhely vagy bejegyzés szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítővel és az energiahatékonysági alap kezelőjével szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

(2) A független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az európai uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetés esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása. Ha a magánbefektetőt nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőnek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

(3) Ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni.

(4) Kezességvállalás esetén a kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, az adott tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat köteles fizetni.

(5) A befektető képviseltetheti magát az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő alap irányító testületében, így különösen felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban.

(6) Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni.

(7) Annak érdekében, hogy a támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, átvilágítási folyamatot kell létrehozni.

43. § (1) A pénzügyi közvetítőt és az energiahatékonysági alap kezelőjét üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő és az energiahatékonysági alap

a) kezelője jogszabály vagy szerződés alapján a legnagyobb gondossággal, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) kezelője az alapkezelést a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett végzi,

c) kezelőjének a javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az energiahatékonysági alap kezelőjét és a pénzügyi közvetítőt tapasztalaton, szakértelmen, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) kezelője teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével.

(2) Az épület-energiahatékonysági projekt keretében folytatandó beruházás beruházási stratégiáját, kritériumait és a tervezett ütemezést előre meg kell határozni, valamint előzetesen ki kell mutatni pénzügyi megalapozottságát és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását.

(3) Az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásra vonatkozóan megalapozott kilépési stratégiát kell készíteni, lehetővé téve, hogy az épület-energiahatékonysági projektet a piac finanszírozza, ha az erre készen áll.

19. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás

44. § (1) A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

(2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

45. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 47. § (2) és (3) bekezdése esetén,

b) 30%-át a 47. § (4) bekezdése esetén.

(2) A támogatási intenzitás a 39. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint növelhető.

(3) Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(4) Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

46. § (1) Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

(2) Nem ítélhető meg támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően, és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(3) Nem ítélhető meg támogatás működési célra.

47. § (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(4) Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a (3) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

20. *  Válságtámogatás

48. § *  (1) *  A válságtámogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023/C 101/03 számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, a jelen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozni köteles.

(2) *  A támogatás vissza nem térítendő támogatás, valamint hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 48/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.

(3) *  A hitel formájában nyújtott támogatás tőke formájában nyújtott támogatássá alakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 48/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek ezen alcím egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.

48/A. § *  (1) *  Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.

(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

(4) *  Nem nyújtható támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a támogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(5) *  Nem nyújtható támogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé tartozik.

48/B. § *  (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban folytatott tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

48/C. § *  (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 48/B. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra, vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

48/D. § *  (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) *  Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 48/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 48/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

48/E. § *  (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4) *  A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

20/A–22. * 

48/F–56. § * 

23. Helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás

57. § (1) Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikkei alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott ár a szokásos piaci ár.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

58. § (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

60. § *  (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat

a) 6. sora, 8. sora és F:9 mező 3. és 4. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

b) 6. sora és 8. sora a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelettel módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 16–18., 21., 22., 25., 26., 31., 38., 39. és 56. cikke,

c) *  3–12. sora az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i 2023/C 101/03 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat

a) F:5 mezője az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

b) F:5 mezője a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelettel módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 25., 38., 41. cikke,

c) * 

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

61. § *  E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2018. (X. 19.) PM rendeletnek a támogatási célok és uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok miatti módosításáról szóló 19/2021. (XII. 28.) PM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 48/A. § (4) és (5) bekezdését, 48/C. § (1)–(3) bekezdését, 48/E. §-át, 48/G. § (4) bekezdését és 48/M. § (4) bekezdését a Módr.

a) hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra, valamint

b) hatálybalépése napján megkezdett és folyamatban levő eljárásokban

is alkalmazni kell.

1. melléklet a 9/2018. (X. 19.) PM rendelethez * 

XV. Pénzügyminisztérium fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási szabályai

A B C D E F G H I J K L M N O
1. Áht. Azonosító Címnév Alcím-
név
Jogcím-
csoport
név
Jogcímnév Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre Támogatás biztosításának módja Támogatási előleg Rendelkezésre
bocsátás módja
Vissza-
fizetés határideje
Biztosíték Kezelő szerv Lebonyolító szerv Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete
2. Fejezeti kezelésű előirányzatok
3. 31468 Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok Az előirányzat 1. a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendelet, a gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékokról szóló 12/1998. (III. 27.) PM rendelet és az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló 33/2010. (VI. 11.) OGY határozat alapján fedezetet nyújt:
a) a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségekre;
b) a gépjárműszavatossági károk alapján az 1971. január 1. napja előtti rendszer alapján kifizetett kártérítésekre;
c) azon személyek kártérítési igényének megtérítésére, akiknek a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben alkotmányos alapjoga vagy személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett;
d) Magyarország területén ideiglenesen tartózkodott szovjet katonák által szolgálati kötelességük teljesítése közben okozott károk megtérítésére.
1. Az F:3 mező 1. pontja tekintetében természetes személy.
2. Az F:3 mező 2. pontja tekintetében a Magyarországon hullámtérben, nyílt ártérben, az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett területen vagy mentesített ártérben lakóingatlan tulajdonnal rendelkező azon természetes személy,
a) aki 2016. december 31-ig a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjével szerződést kötött,
b) aki az a) pont szerinti szerződés alapján befizetést teljesít,
c) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kára keletkezett,
d) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt,
e) aki a káresemény bekövetkezését megelőzően 6 hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést a kártalanítás 50%-ára jogosult,
egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan Magyar Állam-
kincstár
2. a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 2016. évi megszüntetésével az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönöz, amelybe a Magyarországon hullámtérben, nyílt ártérben, az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett területen vagy mentesített ártérben lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az előirányzat terhére az ár- és belvízzel kapcsolatos kártalanítás mértéke legfeljebb 15 millió forint lehet. A kezelő szerv a bejelentést követő 30 napon belül felméri az ár- és belvízi károkat, és további 15 napon belül a megállapított kártalanítási összeget ezen előirányzatról teljesíti. Amennyiben az ár- és belvíz kárkifizetés megalapozásához a szokásos és általánosan alkalmazott eljáráshoz képest további eljárás és ezzel járó dokumentáció szükséges, úgy a kártalanítási összeg megállapítása és ennek kifizetése az utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül történik az előirányzat terhére. f) aki a káreseményt – illetve vészhelyzettel egyidejűleg bekövetkező káresemény esetén a vészhelyzet elmúltát – követő 15 napon belül a káreseményt írásban bejelenti. (Vészhelyzet esetén a bejelentési határidő azon a napon kezdődik, amikor a káresemény helyszíne biztonságosan és hatóságilag engedélyezett módon megközelíthetővé vált.)
3. Nem jogosult a 2. pontban foglalt személy a kártalanításra,
a) ha a szerződése megszűnik, mert
aa) a szerződést 30 napos felmondási idővel, a szerződést írásban felmondja,
ab) a befizetés esedékességétől számított 60. napig a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást nem kapott,
ac) súlyosan szerződésszegő magatartást tanúsít,
b) ha késedelmes kárbejelentés esetén az időmúlás következtében nem igazolható a kára.
4. 397462 Egészségügyi és egyéb kormányzati infrastruktúra fejlesztési program Az előirányzat fedezetet nyújt:
1. vissza nem térítendő támogatásként a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok feladatellátásának, működési költségeinek és egyes szakmai feladatainak finanszírozására,
2. vissza nem térítendő támogatásként egyéb kormányzati- infrastruktúra-fejlesztési programok működéséhez és a feladatainak elvégzéséhez szükséges támogatásokhoz.
gazdasági társaság, nonprofit szervezet 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal.
3. Kifizetés visszterhes polgári jogi szerződés alapján.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) zálogjog,
c) garancia,
d) kezesség,
e) óvadék.
Közbeszer-
zési és Ellátási Főigazga-
tóság
igénybe vehető
5. 349562 Nagyvállalati beruházási támogatások Az előirányzat célja a nagyvállalkozások, a középvállalkozások minimum 100 millió forint elszámolható összköltségű
1. induló beruházásainak támogatása,
2. kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatása,
3. az 1. ponthoz kapcsolódó energiahatékonysági beruházásainak támogatása,
4. az 1. ponthoz kapcsolódó megújuló energia használatát célzó beruházásainak a támogatása,
5. bővítő vagy pótló beruházásainak támogatása.
Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.
1. A támogatás nagyvállalkozások és azon Magyarországon legalább
150 főt foglalkoztató (a foglalkoztatási adatok meghatározásánál a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. mellékletében rögzített módszertan szerint a kapcsolt és partnervállalkozások adatait, továbbá kizárólag a támogatást igénylő esetében
a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát is figyelembe kell venni) középvállalkozások számára nyújtható, amelyek kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma legkésőbb a támogatott projekt fizikai befejezését követő második üzleti évben eléri a 250 főt, amennyiben
a) a fejlesztendő tevékenység a támogatást igénylő technológiai korszerűsítését célozza, és a Központi Statisztikai Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendszere elnevezésű nomenklatúra (a továbbiakban: TEÁOR ’08) szerint a feldolgozóipari ág (TEÁOR ’08 10–33), építőipari ág (TEÁOR ’08 41–43) körébe sorolt ágazatok valamelyikébe vagy a
1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) bankgarancia, c) biztosítók által vállalt garancia vagy készfizető kezesség,
d) kedvezmé-
nyezett tulajdonosa (így különösen anyavállalat, természetes személy) által vállalt készfizető kezesség.
igénybe vehető
raktározás, tárolás alágazatba (TEÁOR ’08 52.1) esik, vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatok (TEÁOR ’08 46–47) esetén a fejlesztés élőmunka kiváltását eredményező, saját használatra történő raktárkapacitás bővítésére, automatizálására irányul,
b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
c) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele,
d) a támogatást igénylőnek vagy a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási igény benyújtását megelőző – közgyűlés, taggyűlés vagy a tulajdonosok által jóváhagyott –, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele meghaladja a projekt elszámolható összköltségét,
e) a támogatást igénylőnek vagy a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási igény benyújtását megelőző – közgyűlés, taggyűlés vagy a tulajdonosok által jóváhagyott –, legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét,
f) a beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest,
g) a támogatást igénylő vállalja az átlagos statisztikai állományi létszám megtartását és a bérköltségként nyilvántartott kifizetéseinek növelését,
h) a támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, és a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja,
i) a támogatást igénylő nagyvállalkozás vállalja, hogy a nagyvállalati méretkategóriát legalább a fenntartási időszak végéig megőrzi,
j) amennyiben a fejlesztendő
tevékenység a raktározás, tárolás alágazatban (TEÁOR ’08 52.1) vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatokban (TEÁOR ’08 46–47) valósul meg, a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházásban érintett székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy kapcsolt vállalkozásánál legalább 50 új munkahelyet létesít, legkésőbb a támogatott projekt fizikai befejezését követő 60 napon belül.
2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény
a) benyújtójának lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) a d) alpont hatálya alá tartozó vállalkozások kivételével, benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri a 13 ezer főt,
c) benyújtója a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti vagy a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, vagy a befektető nem vállalja, hogy bérleti vagy a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja,
d) benyújtójában a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen egy vagy több állami szerv irányítja, kivéve az alábbi szak- és alágazati kódú fejlesztendő tevékenységek esetén:
da) 10.11 Húsfeldolgozás,
-tartósítás,
db) 10.13 Hús-, baromfihús- készítmény gyártása,
dc) 10.89 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása,
dd) 15.11 Bőr, szőrme kikészítése,
de) 16.21 Falemezgyártás,
df) 16.22 Parkettagyártás,
dg) 16.23 Épületasztalos-ipari
termék gyártása,
dh) 18.1 Nyomdai tevékenység,
di) 19.20 Kőolaj-feldolgozás,
dj) 20.1 Vegyi alapanyag gyártása,
dk) 23.6 Beton-, gipsz-,
cementtermék gyártása,
dl) 25.11 Fémszerkezet gyártása,
dm) 29.10 Közúti gépjárműgyártása,
dn) 29.31 Járművillamossági,
-elektronikai készülékek gyártása,
do) 29.32 Közúti jármű
alkatrészeinek gyártása.
6. 367162 Egyes korábban kihelyezett támogatások visszatérülése Az előirányzat fedezetet nyújt:
1. a Kecskemét Fejlődéséért Alap előkészítési feladatairól szóló 1154/2016. (III. 25.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtására,
2. a 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközei terhére hozott kormánydöntések végrehajtására,
3. a hazai kis- és középvállalkozási szektor – elsősorban középvállalkozások – pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelésére, környezettudatos szemléletének növelésére, tőzsdei és nemzetközi piacokon történő jelenlétének erősítésére, valamint nemzetközi hálózatosodásuk elősegítésére, az ún. ELITE program hazai implementálásával és felhasználásával,
4. a kis- és középvállalkozások tőzsdei bevezetésének vissza nem térítendő támogatására,
5. az 1–4. pontba nem tartozó egyéb városfejlesztést, kis- és középvállalkozás- fejlesztést szolgáló célok finanszírozására,
6. a gazdasági stratégia megvalósítását segítő gazdaságfejlesztési célú támogatásokra
7. az 1–6. pontban foglaltak végrehajtásához és a fennálló vagy keletkező követelések kezeléséhez kapcsolódó működési és működtetési költségekre.
helyi önkormányzat, alapkezelő, gazdasági társaság, nonprofit szervezet, kamara, egyetem, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói
okirattal.
4. Kifizetés visszterhes polgári jogi szerződés alapján is lehetséges.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan a támo-
gatási szerző- désben meghatá-
rozott határidőig
Biztosíték lehet:
a) a kedvezményezett valamennyi
– jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) zálogjog,
c) garancia,
d) kezesség,
e) óvadék.
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszünte-
tésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatáro-
zott feladatkörei ellátásával összefüggés-
ben az MFB Magyar Fejlesztési Bank
igénybe vehető
7. 348239 NER300 projekt megvalósítása Az előirányzat az Európai Bizottság NER300 programjaiban közvetlenül támogatást nyert hazai projekthez kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.
8. 388417 Egészségipari vállalatok versenyképességének javítása Az előirányzat célja a hazai kis-, közép- és nagyvállalkozások minimum 400 millió forint elszámolható összköltségű koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából releváns termék kifejlesztésére vagy előállítására irányuló beruházásainak, továbbá a hazai egészségügyi gyártás megerősítésének támogatása annak érdekében, hogy járványhelyzetben a globális ellátási láncok megszakadása esetén is biztosítható legyen az egészségügyi ellátás.
Az előirányzat keretében a fenti célt szolgáló beruházás vagy kísérleti- fejlesztési tevékenység részesülhet támogatásban. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.
1. A támogatás azon vállalkozások számára nyújtható, amelyek esetében
a) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
b) a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, melybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele,
c) a beruházás a támogatást
igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi
1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül, kérelem útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel – időarányosan vagy teljesítésarányosan Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) biztosítói vagy
igénybe vehető
a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest,
d) a támogatást igénylő vállalja, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő, vagy ha az magasabb, a támogatást igénylő más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásban szereplő foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát a támogatott tevékenység lezárásáig fenntartja,
e) a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházást annak befejezését követő legalább 3 éven keresztül, vagy ha a támogatás biztosítása szerinti egyes állami támogatási kategóriák vonatkozásában e rendelet II. fejezetében ennél hosszabb határidő kerül megállapításra, akkor ezen időtartamig fenntartja,
f) a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított éves átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 10 főt, és a támogatott tevékenység lezárásáig sem csökken 10 fő alá.
2. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény
a) benyújtójának lejárt
esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság a számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
b) benyújtója a beruházást vagy a kísérleti fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti vagy a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a
3. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal. bankgarancia,
c) készfizető kezesség,
d) zálogjog.
támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a támogatott tevékenység lezárásáig, vagy a támogatást igénylő nem vállalja, hogy a bérleti vagy a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja,
c) benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri az 5 ezer főt,
d) vállalkozásban történő részesedés szerzésére irányul.
9. 386273 Nemzetközi és egyéb kötelezettségek Az előirányzat célja:
1. a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer működtetése érdekében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara támogatása,
2. a miniszter és az irányítása alá tartozó intézmények nemzetközi szervezetekben betöltött tagságához kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségeinek finanszírozása,
3. a miniszter felelősségi körébe tartozó feladatellátásainak, szakmai programjainak támogatása,
4. az év közben előre nem látható kiadások fedezete. Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó költségeket is.
1. Az F:9 mező 1. pontja tekintetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.
2. Az F:9 mező 2. pontja tekintetében nemzetközi szervezet.
3. Az F:9 mező 3. pontja tekintetében természetes személy, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet, közhasznú szervezet, szakszervezet, helyi önkormányzat, köztestület, költségvetési szerv.
4. Az F:9 mező 4. pontja tekintetében fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv.
1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Egyedi döntés alapján, pályázat útján – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
3. Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat- átcsoportosítással – időarányosan vagy teljesítésarányosan A kedvezmé-
nyezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata.
igénybe vehető
10. 390040 Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány pénzbeli vagyoni juttatása Az előirányzat célja a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány részére – a feladatainak ellátása érdekében -
a) a közfeladatot ellátó
közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja és 19. §-a szerinti külön törvény szerinti támogatásnak nem minősülő pénzbeli vagyoni juttatás,
b) tőkeminimum biztosítása.
Az előirányzat tartalmazza a kezelésével és működtetésével járó kiadásokat, bankköltségeket is.
Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány Az F:10 mező a) és b) pontja esetén megálla-
podással, szerződéssel.
egyösszegű kifizetéssel
11. 359495 Szentháromság téri ingatlanberuházással összefüggő működési kiadások Az előirányzat fedezetet biztosít
1. a Pénzügyminisztérium
budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásaira,
2. a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezéséhez szükséges további intézkedésekről szóló 1097/2017. (III. 2.) Korm. határozat 1. pont b) alpontja szerinti nonprofit korlátolt felelősségű társaság működéséhez, feladatellátásához.
gazdasági társaság, költségvetési szerv 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat- átcsoportosítással – időarányosan vagy teljesítésarányosan Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) zálogjog,
c) garancia,
d) kezesség,
e) óvadék.
12. 401551 Adó digitalizációs projektekhez kapcsolódó feladatok Az előirányzat fedezetet biztosít
1. az esemény alapú adatszolgáltatási platform (EMAP) projekt,
2. az eNyugta projekt,
3. az eÁFA projekt
4. egyéb, adózói adminisztrációs terhek csökkentését célzó digitalizációs projekt megvalósításával összefüggő feladatellátáshoz.
költségvetési szerv, gazdasági társaság, közhasznú szervezet, nonprofit szervezet 1. Egyedi döntés vagy jogszabály alapján, pályázati rendszeren kívül – támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal.
2. Az Ávr. 101/A. §-a alapján támogatói okirattal.
3. Kifizetés visszterhes polgári jogi szerződés alapján.
előleg biztosítható egyösszegű kifizetéssel, részletekben történő kifizetéssel, előirányzat- átcsoportosítással – időarányosan vagy teljesítésarányosan Biztosíték lehet:
a) a kedvezmé-
nyezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,
b) zálogjog,
c) garancia,
d) kezesség,
e) óvadék.
igénybe vehető

2. melléklet a 9/2018. (X. 19.) PM rendelethez * 

3. melléklet a 9/2018. (X. 19.) PM rendelethez * 

A Kárrendezési célelőirányzat és egyéb kártalanítási feladatok előirányzatból ár- és belvíz kártalanításra jogosult személyek fizetendő éves díja

A lakóingatlan (lakás céljára szolgáló felépítmény) szerződésben meghatározott A lakóingatlan helye szerinti település veszélyeztetettségi besorolása és a fizetendő éves díj (Ft)
értéke (Ft) „A” kategória „B” kategória „C” kategória
0 – 1 000 000 5 000 4 000 3 000
1 000 001 – 2 000 000 6 500 5 200 3 900
2 000 001 – 3 000 000 8 000 6 400 4 800
3 000 001 – 4 000 000 9 500 7 600 5 700
4 000 001 – 5 000 000 11 000 8 800 6 600
5 000 001 – 6 000 000 12 500 10 000 7 500
6 000 001 – 7 000 000 14 000 11 200 8 400
7 000 001 – 8 000 000 15 500 12 400 9 300
8 000 001 – 9 000 000 17 000 13 600 10 200
9 000 001 – 10 000 000 18 500 14 800 11 100
10 000 001 – 11 000 000 20 000 16 000 12 000
11 000 001 – 12 000 000 21 500 17 200 12 900
12 000 001 – 13 000 000 23 000 18 400 13 800
13 000 001 – 14 000 000 24 500 19 600 14 700
14 000 001 – 15 000 000 26 000 20 800 15 600