A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

10/2018. (VII. 3.) AM rendelet

a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pont 4. alpontjában, valamint c) pont 2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 12. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A 401. számú Mezőföldi, a 402. számú Külső-somogyi, a 403. számú Kapos-tolnai, a 404. számú Zselic-közép-somogyi, a 405. számú Belső-somogyi, a 406. számú Mecseki, a 407. számú Dél-baranyai ártéri, a 408. számú Tolnai-hegyháti, a 409. számú Gemenci, valamint a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegység (a továbbiakban együtt: Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj) tájegységi vadgazdálkodási terve

a) vad élőhelyének általános jellemzését az 1. melléklet,

b) egyes vadfajok állományának leírását a 2. melléklet,

c) vadállomány-szabályozásának irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot a 3. melléklet,

d) vadgazdálkodási tájegységi trófeabírálat irányelveit a 4. melléklet,

e) természet- és tájvédelmi előírásait védett természeti területen az 5. melléklet,

f) hosszú távú természetvédelmi céljait a 6. melléklet

tartalmazza.

2. § A vadgazdálkodásért felelős miniszter az 1-6. melléklet, továbbá az azok tervezéséhez felhasznált vadgazdálkodási alapadatok, az azokat bemutató grafikonok és térképek, valamint azok szöveges értékelésének egységes szerkezetben történő megjelenését a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül az Országos Vadgazdálkodási Adattár honlapján biztosítja.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

1. melléklet a 10/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A vad élőhelyének általános jellemzése

1. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 93%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területén meghatározóak a szántó- és gyepterületek (82,4%), az erdő aránya 6,8%.

2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 94%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy felét (53,9%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 23,8%.

3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 96%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területén meghatározóak a szántó- és gyepterületek (80,0%), az erdő aránya 13,2%.

4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegység területének közel 95%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy kétharmadát (65,5%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 27,2%.

5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 97%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének közel felét (48,1%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 47,2%.

6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 95%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy felét (52,8%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 40,3%.

7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 96%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy kétharmadát (71,3%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 19,9%.

8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 97%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének közel kétharmadát (62,6%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 29,7%.

9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 95%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének közel kétharmadát (69,4%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 19,2%.

10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 95%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy felét (52,6%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 28,7%.

2. melléklet a 10/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

Az egyes vadfajok állományának leírása

1. Gímszarvas

1.1. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvas létszámát tekintve kis jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a középső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban jó.

1.2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét tekintve nagy jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

1.3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét tekintve jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban gyenge-közepes.

1.4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét tekintve jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

1.5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvas mennyiségét tekintve nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

1.6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvas létszámát tekintve nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

1.7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét tekintve nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján a felső negyedben, a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

1.8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvas létszámát tekintve nagy jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

1.9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvas mennyiségét tekintve kis jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el.

1.10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvas mennyiségét tekintve nagy jelentőségű, a vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban kiemelkedő.

2. Dámszarvas

2.1. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a létszám alapján az alsó negyedbe, a teríték alapján az átlag alatti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén nincs jelentősége.

2.2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvasállomány a létszám és a teríték alapján is a felső negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó félbe tartozik. Országos viszonylatban jó minőségű állomány.

2.3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas állománya a létszám alapján a felső negyedbe, a teríték alapján a felső negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Az állomány minősége kiemelkedő, a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a felső félbe tartozik.

2.4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas állománya a létszám alapján az átlag feletti negyedbe, a teríték alapján a felső negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó félbe tartozik. Országos viszonylatban az állomány minősége közepes.

2.5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvasállomány a létszám és a teríték alapján is a felső negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Mennyiségi mutatóit tekintve országos első az állomány. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó félbe tartozik. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén kiemelkedő jelentősége van. Országos viszonylatban az állomány minősége jó.

2.6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a létszám alapján az átlag feletti negyedbe, a teríték alapján az átlag feletti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A trófeák minősége az alacsony trófeaszám miatt nem értékelhető. A dámszarvas a vadgazdálkodási tájegység területén jelentős nagyvad.

2.7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a létszám alapján az átlag alatti negyedbe, a teríték alapján az átlag alatti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvas a vadgazdálkodási tájegység területén kis jelentőségű nagyvad. Országos viszonylatban közepes minőségű állomány.

2.8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a létszám és a teríték alapján a felső negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A mennyiségi mutatókat tekintve országosan a 2. legnagyobb szabad területi állomány. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek felső fél csoportjába tartozik. A dámszarvas a vadgazdálkodási tájegység területén kiemelkedő jelentőségű nagyvad. Országos viszonylatban kiemelkedő minőségű állomány.

2.9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a létszám és a teríték alapján az alsó negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A trófeák tájegységi rangsorolása szerint nem értékelhető. A dámszarvas a vadgazdálkodási tájegység területén kis jelentőségű nagyvad, országos viszonylatban gyenge minőségű.

2.10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a létszám és a teríték alapján az átlag feletti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Az állomány minősége nem értékelhető. Országos viszonylatban közepes minőségű állomány.

3. Őz

3.1. Az őz a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve jelentős nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedben található. Az őzagancsok minősége a Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag feletti negyedben helyezkedik el.

3.2. Az őz a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedben található. Az őzagancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

3.3. Az őz a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján a felső negyedben, a terítéket tekintve az átlag alatti negyedben található. Az őzagancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag alatti negyedben helyezkedik el.

3.4. Az őz a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján a felső negyedben, a terítéket tekintve az átlag alatti negyedben található. Az őzagancsok minősége gyenge. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

3.5. Az őz a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve kis jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, a terítéket tekintve az átlag feletti negyedben található. Az őzagancsok minősége a Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben gyenge. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

3.6. Az őz a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, a terítéket tekintve az átlag feletti negyedben található. Az őzagancsok minősége gyenge. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

3.7. Az őz a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag feletti negyedben, a terítéket tekintve az alsó negyedben található. Az agancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag feletti negyedben helyezkedik el.

3.8. Az őz a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján és a terítéket tekintve is az átlag feletti negyedben található. Az agancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

3.9. Az őz a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján a felső negyedben, a terítéket tekintve az átlag feletti negyedben található. Az őzagancsok minősége a Gemenci vadgazdálkodási tájegységben közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag alatti negyedben található.

3.10. Az őz a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedben található. Az őzagancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

4. Muflon

4.1. A 401. számú Mezőföldi tájegységben a muflon szabad területen nem fordul elő. Vadgazdálkodási és vadászati jelentősége nincs.

4.2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező tájegységek alsó felébe tartozik. Vadgazdálkodási jelentősége nincs. Az állomány minősége nem értékelhető.

4.3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben a muflon nem fordul elő. Az állomány minősége nem értékelhető.

4.4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező tájegységek alsó felébe tartozik. Vadgazdálkodási jelentősége nincs. Az állomány minősége gyenge.

4.5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a muflon 2011-ig szabad területen nem fordult elő.

4.6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben a hasznosítási adatok biológiai és vadgazdálkodási szempontból is értékelhetetlenek. Az állomány minősége nem értékelhető.

4.7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegység területén a muflon szabad területen nem fordul elő. Vadgazdálkodási és vadászati jelentősége nincs.

4.8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegység területén a muflon szabad területen nem fordul elő. Vadgazdálkodási és vadászati jelentősége nincs.

4.9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben területén a muflon szabad területen nem fordul elő. Vadgazdálkodási és vadászati jelentősége nincs.

4.10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben területén a muflon szabad területen nem fordul elő. Vadgazdálkodási és vadászati jelentősége nincs.

5. Vaddisznó

5.1. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó közepes jelentőségű vad.

A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben van. Az erősen agrár térségben, a vadgazdálkodási tájegység apróvadas jellegével a vaddisznó megjelenése és gyors terjedése nem összeegyeztethető.

5.2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó nagyon jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben van.

5.3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag feletti és a teríték alapján is az átlag feletti negyedben van.

5.4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedben van.

5.5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó nagyon jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben van.

5.6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó nagyon jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben van.

5.7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedben van.

5.8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján a felső, a teríték alapján az átlag feletti negyedben van.

5.9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag feletti, a teríték alapján az átlag alatti negyedben van.

5.10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó nagyon jelentős vad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján a felső negyedben van, a teríték alapján az átlag feletti negyedben van.

6. Mezei nyúl

6.1. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl közepes jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Nem meghatározó jelentőségű faj.

6.10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7. Fácán

7.1. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben a fácán nagy jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag feletti negyedben, a teríték szerint a felső negyedben helyezkedik el. Gazdálkodási szempontból a fácán szerepe nagy.

7.2. A 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.3. A 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag feletti negyedben, a teríték szerint az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Nem meghatározó jelentőségű faj.

7.4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az alsó negyedben, a teríték szerint az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.5. A 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.6. A 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.7. A 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, a teríték szerint az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.8. A 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, a teríték szerint az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.9. A 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Nem meghatározó jelentőségű faj.

7.10. A 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Nem meghatározó jelentőségű faj.

3. melléklet a 10/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A vadállomány-szabályozás irányelvei, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszám (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám

1. A gímszarvasállomány szabályozási irányelvei

1.1. A 401. számú Mezőföldi, a 402. számú Külső-somogyi, a 403. számú Kapos-tolnai, a 404. számú Zselic-közép-somogyi, a 405. számú Belső-somogyi, a 406. számú Mecseki, a 407. számú Dél-baranyai ártéri, a 408. számú Tolnai-hegyháti, a 409. számú Gemenci és a 410. számú Dél-balatoni tájegységekben állománycsökkentő, az elmúlt évek növekedését kizáró gazdálkodást kell folytatni.

1.2. A vadgazdálkodási tájegység adatai alapján a vadászati nyomást fokozatosan kell emelni olyan szintre, hogy 10 éven belül a tájegység becsült gímállománya a fenntartandó legkisebb gímlétszám és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi gímlétszám közé csökkenjen. A hasznosítás összetételének biztosítania kell az állomány csökkentésére irányuló cél megvalósítását. A kitűzött állománylétszám elérését követően a hasznosítás mennyiségének és összetételének a fenntartandó legkisebb gímlétszám és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi gímlétszám közötti állomány fenntartását kell biztosítania.

1.3. Az éves tervben meghatározott elejtési számokat mind ivarra, mind korcsoportra való tekintettel teljesíteni kell.

1.4. A fenntartandó legkisebb szabadterületi gímlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 200 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 2600 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 1600 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 2500 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 1400 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 600 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 1100 egyed

1.5. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi gímlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 2600 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 1400 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 4900 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 3600 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 3800 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 2700 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 2000 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 2700 egyed

2. A dámállomány szabályozási irányelvei

2.1. A 401. számú Mezőföldi, a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységek területén a dámszarvas szabad területi terjeszkedése és megtelepedése nem kívánatos, a további növekedést és terjeszkedést meg kell gátolni, és az állomány felszámolására irányuló gazdálkodást kell folytatni.

2.2. A 402. számú Külső-somogyi, a 403. számú Kapos-tolnai, a 404. számú Zselic-közép-somogyi, a 405. számú Belső-somogyi, a 406. számú Mecseki, a 407. számú Dél-baranyai ártéri, a 408. számú Tolnai-hegyháti és a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységek területén állománycsökkentő, a további növekedést és terjeszkedést meggátló gazdálkodást kell folytatni. 7 éven belül a tájegység becsült dámállományát a fenntartandó legkisebb dámlétszám és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi dámlétszám közé kell csökkenteni.

2.3. Az éves tervben meghatározott elejtési számokat mind ivarra, mind korcsoportra való tekintettel teljesíteni kell.

2.4. A fenntartandó legkisebb dámlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 250 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 450 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 50 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 2000 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 250 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 50 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 100 egyed

2.5. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi dámlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 200 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 3300 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 400 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 300 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 1400 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 300 egyed

3. Az őzállomány szabályozási irányelvei

3.1. A cél a pontos létszám megállapítása helyett az állomány változásának (trend) és állapotának nyomon követése. Az őzgazdálkodás céljait a vadászatra jogosultak által módszertanilag következetesen végzett felmérések alapján a vadgazdálkodási egységek szintjén kell meghatározni. A vadászatra jogosult által végzett monitoring hiányában a vadászati hatóság határozza meg a vadászterületeken az őzgazdálkodás céljait.

3.2. A vadgazdálkodási tájegység adatai alapján a terítéket fokozatosan növelni kell addig az egyensúlyi állapotig (≈30%-35%-ig), amikor az őzállomány hasznosításának mértéke és a hasznosítás összetétele is biztosítja a vadgazdálkodási egység területén célként meghatározott létszám/teríték fenntartását.

3.3. A teríték bak:suta:gida összetétele 1:1:1 arányú legyen.

3.4. A szabályos korösszetételű (élő) állomány eloszlását figyelembe véve a bakteríték javasolt összetétele 45±10% fiatal, 40±5% középkorú és 15±5% öreg bak.

3.5. Az éves tervben meghatározott elejtési számokat mind ivarra, mind korcsoportra való tekintettel teljesíteni kell, a biológiailag megalapozott és fenntartható arányokat is betartva, továbbá azok teljesítését az ellenőrző hatóságnak meg kell követelnie.

3.6. A fenntartandó legkisebb őzlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 5600 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 2200 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 3900 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 3200 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 4000 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 4400 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 6800 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 3700 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 4700 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 2700 egyed

3.7. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi őzlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 12 000 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 3900 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 5800 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 4600 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 4900 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 8200 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 7600 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 5500 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 7200 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 3500 egyed

4. A vadgazdálkodási tájegység muflonállomány-szabályozási irányelvei, a fenntartandó legkisebb vadlétszám, valamint az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám

4.1. A 401. számú Mezőföldi, a 403. számú Kapos-tolnai, a 407. számú Dél-baranyai ártéri, a 408. számú Tolnai-hegyháti, a 409. számú Gemenci és a 410. számú Dél-balatoni tájegységek területén a muflon megtelepedését meg kell akadályozni, az esetlegesen megjelenő állományt fel kell számolni.

4.2. A 405. számú Belső-somogyi és a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységek területén a szabad területi muflonállomány kialakítása nem támogatható, a meglévő állomány felszámolására irányuló gazdálkodást kell folytatni.

4.3. 402. számú Külső-somogyi és a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységek területén a szabad területi létszámot 3 éven belül, az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi muflonlétszám szintjére kell csökkenteni.

4.4. A fenntartandó legkisebb muflonlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

4.5. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi muflonlétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 50 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 50 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

5. A vadgazdálkodási tájegység vaddisznóállomány-szabályozási irányelvei, a fenntartandó legkisebb vadlétszám, valamint az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám

5.1. A Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj területén a vaddisznó szabad területi létszámát a következő 10 évben a 2017-ben becsült létszámnak legalább a felére (40-60%-kal) kell csökkenteni, a 401. számú vadgazdálkodási tájegységben a szabadterületi vaddisznóállomány felszámolására irányuló hasznosítási tervszámokat kell előírni.

5.2. Az éves tervben a meghatározott vadgazdálkodási tervszámokat teljesíteni kell.

5.3. 2017-től a következő 3-5 évben 150%-nál magasabb hasznosítási arányt szükséges fenntartani.

5.4. A teríték összetételét az állomány csökkentése érdekében úgy kell meghatározni, hogy a kifejlett kocák hasznosítása másfél-kétszer nagyobb legyen a kanokénál és az összes hasznosításból a malac és a süldő aránya legalább 75% legyen. A malac- és a süldőhasznosításból a malacaránynak legalább 25%-nak kell lennie.

5.5. A fenntartandó legkisebb vaddisznólétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 600 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 300 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 1300 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 1000 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 900 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

5.6. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi vaddisznólétszám:

a 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben 1100 egyed

a 402. számú Külső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 1500 egyed

a 403. számú Kapos-tolnai vadgazdálkodási tájegységben 600 egyed

a 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 1400 egyed

a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységben 3100 egyed

a 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységben 2700 egyed

a 407. számú Dél-baranyai ártéri vadgazdálkodási tájegységben 2400 egyed

a 408. számú Tolnai-hegyháti vadgazdálkodási tájegységben 1500 egyed

a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben 2000 egyed

a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben 1400 egyed

6. A vadgazdálkodási tájegység mezeinyúl-gazdálkodási irányelvei

6.1. A vadászati hatóság által meghatározott, magasabb populációsűrűségű vadgazdálkodási egységek területén kötelező egy elfogadott létszámbecslési módszer (éjszakai reflektoros létszámbecslés) használata tavasszal és ősszel, a vadászatok megkezdése előtt. Ezek alapján meg lehet tervezni a hasznosítandó mennyiséget a Kovács-Heltay modell vagy az SZIE VMI modell segítségével.

6.2. A hasznosításra tervezett mennyiség 65-75%-át október-november hónapokban kell elejteni.

6.3. A törzsállomány védelmének érdekében a vadászati hatóság a hasznosítást, különösen a december 15. után tervezett befogásokat megtilthatja.

7. A vadgazdálkodási tájegység fácángazdálkodási irányelvei

7.1. A fácán végleges hasznosítási tervszáma a vadgazdálkodók őszi állománybecslései és annak hatósági ellenőrzései alapján kerüljön meghatározásra. A szabadterületi vadállományra gyakorolt vadászati nyomás maradjon 25-40% alatt.

7.2. A 401. számú Mezőföldi vadgazdálkodási tájegységben a szabadterületi fácán hasznosítása helyileg indokolt esetben csak meghatározott küszöb felett (jelenleg: 4 egyed/km2) engedélyezhető.

7.3. A kibocsátott egyedek lábgyűrűvel vagy szárnyjelölővel történő megjelölését a vadászati hatóság előírhatja.

7.4. A hasznosítási tervet a felnevelt szaporulatra (szabadterületi állomány) és a kibocsátott fácánok várható megtérülése (korábbi évek adatai) alapján elkülönítve célszerű megtervezni.

7.5. Kibocsátások esetén a vadászati hatóság fácántyúk elejtésére adott külön engedélyében a tyúkok hasznosítási mértéke a 40%-ot nem haladhatja meg. A természetes tyúkállomány védelme érdekében a tojók lövése nem támogatott.

8. A vadgazdálkodási tájegység ragadozógazdálkodási irányelvei

8.1. Elsődleges cél a vadászható ragadozó fajok állományának visszaszorítása.

8.2. A róka tavaszi becsült törzsállományának másfélszeresét kell eltávolítani a területről. A tervezett gyérítés 60%-át az év első felében kell teljesíteni.

8.3. A borz állománya esetében a további növekedés megakadályozása a cél, ezért a 0,5-0,7-es gyérítési rátát kell alkalmazni.

8.4. A tájegységben a nyestkutya és a mosómedve megjelenő egyedeit el kell eltávolítani.

8.5. Az aranysakál megtelepedésének a megakadályozása, illetve az állományának csökkentése a cél, ezért legalább 2-es gyérítési ráta előírása szükséges.

8.6. Csaliállatos élvefogó csapdák alkalmazása csak napi ellenőrzés mellett lehetséges, a csaliállat rendszeres takarmány- és frissvíz-ellátása, valamint 2-3 naponkénti cseréje mellett, úttól, lakott területtől távol.

4. melléklet a 10/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A vadgazdálkodási tájegység trófeabírálati irányelvei

Az elejtés szakszerűtlenségének minősítése során a táblázatokban részletezett hibapont megítélését a megadott trófeajellegek együttes értékelésével kell végezni, a hibapont-besoroláshoz minden paraméternek teljesülnie kell!

I. A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei

A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 402. számú Külső-somogyi, 403. számú Kapos-tolnai, 404. számú Zselic-közép-somogyi, 405. számú Belső-Somogyi, 407. számú Dél-baranyai ártéri, 408. számú Tolnai-hegyháti, 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Trófea tömege legalább (kg) Szárhossz legalább (cm) Főág hossza legalább (cm) Jellege
1 1. (2.) 1,5 30 - szabályos
2. (3.) 3,0 60 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,5 70 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,0 85 25 szabályos, min. 3-as koronák, koronákban min. 2 db 10 cm-es ággal, esetleg egyik oldalon villával, villában min. 20 cm-es ágakkal
6-7. (7-8.) 7,2 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 9,0 100 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
2 1. (2.) 2,0 45 - szabályos, egyéb ág
2. (3.) 3,5 65 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 4,0 75 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,5 90 25 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 7,8 100 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 10,0 105 35 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
3 1. (2.) 2,5 50 - szabályos, egyéb ág vagy korona
2. (3.) 4,0 70 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 4,6 80 20 szabályos, min. 20 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 6,0 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 8,5 105 35 szabályos, minimum 3-as koronák, min. 15 cm-es koronaágakkal
8-9. (9-10.) 10,5 110 40 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 409. számú Gemenci vadgazdálkodási tájegységben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Trófea tömege legalább (kg) Szárhossz legalább (cm) Főág hossza legalább (cm) Jellege
1 1. (2.) 1,5 30 - szabályos
2. (3.) 3,0 60 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,5 65 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,0 85 25 szabályos, min. 3-as koronák, koronákban min. 2 db 15 cm-es ággal, esetleg egyik oldalon villával, villában min. 20 cm-es ágakkal
6-7. (7-8.) 7,2 100 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 9,0 105 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
2 1. (2.) 2,0 45 - szabályos, egyéb ág
2. (3.) 3,5 65 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 4,0 70 20 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,2 90 25 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 7,5 105 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 9,5 110 35 szabályos, minimum 4-es koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
3 1. (2.) 2,5 50 - szabályos, egyéb ág vagy korona
2. (3.) 4,0 70 20 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 4,5 75 20 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,5 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 8,0 110 35 szabályos, minimum 3-as koronák, min. 20 cm-es koronaágakkal
8-9. (9-10.) 10,0 112 40 szabályos, minimum 4-es koronák, koronákban min. 3 db 25 cm-es ággal
A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 401. számú Mezőföldi, 406. számú Mecseki vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Trófea tömege legalább (kg) Szárhossz legalább (cm) Főág hossza legalább (cm) Jellege
1 1. (2.) 1,3 25 - szabályos
2. (3.) 2,8 50 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,0 60 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 4,5 75 20 szabályos, min. 3-as koronák, koronákban min. 2 db 10 cm-es ággal, esetleg egyik oldalon villával, villában min. 20 cm-es ágakkal
6-7. (7-8) 6,2 85 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 8,0 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
2 1. (2.) 1,7 35 - szabályos, egyéb ág
2. (3.) 3,2 55 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,6 65 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 4,8 80 20 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 6,8 90 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 9,2 100 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
3 1. (2.) 2,2 45 - szabályos, egyéb ág vagy korona
2. (3.) 3,6 60 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 4,0 70 20 szabályos, min. 20 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,2 80 25 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 7,2 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, min. 15 cm-es koronaágakkal
8-9. (9-10.) 9,5 100 35 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal

II. A dámszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei

A dámszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 402. számú Külső-somogyi, 403. számú Kapos-tolnai, 404. számú Zselic-közép-somogyi, 406. számú Mecseki, 407. számú Dél-baranyai ártéri, 408. számú Tolnai-hegyháti, 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Szemág
(jelleg, hossz)
Lapát hossz/szélesség Tömeg/pont Lapát jellege
(cm) (kg)/IP
1 1. (2.) - - - - szabályos,
min. 15 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,8 szabályos, elágazó, ellaposodó, pudvás
4-5. (5-6.) van 30 15 3 szabályos, zárt, csipkézett lapát
6-8. (7-9.) van 35 15 3,5 szabályos, zárt, jól csipkézett lapát
2 1. (2.) - - - szabályos,
min. 20 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 2 szabályos, min. 30 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) 20 cm 35 15 3,3 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 40 20 4 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
3 1. (2.) - - - szabályos,
min. 25 cm-es csapos
2-3. (3-4.) 15 cm - - 2,2 szabályos, min. 45 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) 20 cm 38 17 3,5 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 40 23 4,5 szabályos, zárt, erősen csipkézett lapát
A dámszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Szemág
(jelleg, hossz)
Lapát hossz/szélesség Tömeg/pont Lapát jellege
(cm) (kg)/IP
1 1. (2.) - - - szabályos,
min. 12 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,3 szabályos, elágazó, ellaposodó, pudvás
4-5. (5-6.) van 30 13 2,5 szabályos, zárt, csipkézett lapát
6-8. (7-9.) van 30 14 3 szabályos, zárt, jól csipkézett lapát
2 1. (2.) - - - - szabályos,
min. 15 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,5 szabályos, min. 30 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) van 30 14 3 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 35 15 3,5 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
3 1. (2.) - - - szabályos,
min. 20 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,7 szabályos, min. 45 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) 20 cm 35 16 3,5 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 40 17 4 szabályos, zárt, erősen csipkézett lapát

III. Az őzbakok szakszerűtlen elejtésének határértékei

Az őzbakok szakszerűtlen elejtésének határértékei a 401. számú Mezőföldi, 402. számú Külső-somogyi, 403. számú Kapos-tolnai, 404. számú Zselic-közép-somogyi, 405. számú Belső-somogyi, 406. számú Mecseki, 407. számú Dél-baranyai ártéri, 408. számú Tolnai-hegyháti, 409. számú Gemenci, valamint a 410. számú Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bak kora)
Trófea tömege legalább
(g)
Ágak hossza legalább
(cm)
Általános jelleg
1 1. (1.) 150 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es nyársas, tompa ágvég vagy villás
2. (2.) 200 2 szabályos hatos
3. (3.) 270 3 szabályos hatos
4. (4.) 320 4 szabályos hatos
5. (5.) 360 5 szabályos hatos
2 1. (1.) 200 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es, villás, tompa ágvég
2. (2.) 270 2 szabályos hatos
3. (3.) 330 3 szabályos hatos
4. (4.) 380 4 szabályos hatos
5. (5.) 430 5 szabályos hatos
3 1. (1.) 250 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es hatos, tompa ágvég
2. (2.) 300 3 szabályos hatos
3. (3.) 380 4 szabályos hatos
4. (4.) 430 5 szabályos hatos
5. (5.) 480 5 szabályos hatos

IV. Muflonkosok szakszerűtlen elejtésének határértékei

A muflonkosok szakszerűtlen elejtésének határértékei a 402. számú Külső-somogyi, 404. számú Zselic-közép-somogyi, 405. számú Belső-somogyi vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Kos kora
(év)
Csiga hossza legalább
(cm)
Trófea összértéke
(IP pont)
1 2. 43 szabályos
3. 53 szabályos
4. 63 szabályos és min. 185 IP pont
5. 65
2 2. 45 szabályos
3. 57 szabályos
4. 65 szabályos és min. 190 IP pont
5. 68
3 2. 50 szabályos
3. 60 szabályos
4. 70 szabályos és min. 195 IP pont
5. 75

A Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeiben érett

a) az a szarvasbika, amely elérte a 11 éves életkort, agancsa szabályos főágakkal (szemág, középág) és a minimum 3-as koronákban összesen legalább 5 db hosszú (15 cm-t meghaladó) ággal vagy kehelykoronával rendelkezik, az agancs tömege meghaladja a 8,50 kg-ot,

b) az a legalább 10 éves dámbika, amelynek agancsa közel szimmetrikus, legalább 30 cm hosszú és 14 cm széles, zárt lapáttal rendelkezik, amelynek tömege eléri a 3 kg-ot.

5. melléklet a 10/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A védett természeti területek természet- és tájvédelmi előírásai

A védett természeti területek természet- és tájvédelmi előírásait a természetvédelmi kezelési tervek tartalmazzák. Az alábbi természet- és tájvédelmi előírásokat kell figyelembe venni, amennyiben a vadgazdálkodási tájegységben található védett természeti terület vonatkozásában nincsen kihirdetett kezelési terv vagy annak vadgazdálkodásra vonatkozó előírásai nem rendelkeznek eltérően.

1. Vadászati és vadgazdálkodási tevékenység (beleértve a területen történő közlekedést is) nem járhat a védett természeti értékek és területek jelentős zavarásával, veszélyeztetésével, vagy károsításával.

2. Fokozottan védett madárfaj szaporodó-, költő-, táplálkozó-, telelőterületén vadgazdálkodási tevékenység csak úgy folytatható, hogy az ne zavarja jelentős mértékben annak élettevékenységét.

Nagyvad

3. A nagyvadállomány csökkentése során kiemelt figyelmet kell fordítani a nőivarú nagyvadegyedek, különösen a muflon- és dámszarvas-, valamint a vaddisznóállomány fokozott hasznosítására.

4. A nagyvadfajok takarmányozása, etetése - a vaddisznó intenzív vadászatát biztosító szórók üzemeltetésének kivételével - a vadászterület belül az 1000 ha kiterjedést el nem érő védett természeti területeken tilos. A vadászterületen belül az 1000 ha kiterjedést elérő védett természeti területeken takarmányozás csak abban az esetben végezhető, ha a vadlétszám az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám alá csökken.

Vadgazdálkodási tevékenység

5. A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

6. A vadászat, vadgazdálkodás során keletkező hulladékokat a vadászatra jogosultnak a vadászterületről haladéktalanul el kell távolítani.

7. Februári hajtó- és terelővadászatok helyét és időpontját a természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetni kell.

8. Hattyúnyakkal való csapdázási tevékenység csak a természetvédelmi kezelővel egyeztetve kezdhető meg.

Vadgazdálkodási létesítmények, vadföld

9. A 402 sz. Külső-somogyi, a 410. sz. Dél-balatoni vadgazdálkodási tájegységben a vadászati és vadgazdálkodási berendezések számát, helyét és funkcióját 2018. december 31-ig felül kell vizsgálni. A meglévő és tervezett berendezéseket a természetvédelmi kezelővel egyeztetni szükséges.

10. Fokozottan védett természeti területen kizárólag hordozható les, szóró, épített vadbefogó, vadmentő domb létesíthető. Erdőrezervátum magterületén - a Duna hullámterében elhelyezkedő erdőrezervátum területek kivételével - semmilyen vadgazdálkodási létesítmény nem létesíthető, kivéve hordozható (mobil) magaslesek, amik csak augusztus 15. - február 28. között használhatók.

11. A természet védelméről szóló törvényben meghatározott lápok és források mint minden esetben országosan védett természeti területek vonatkozásában az alábbi előírás érvényesítendő: a lápok területén és a források 100 méteres környezetében szóró, vadetető, sózó nem létesíthető.

12. Állandó gyepterületeken (művelési ágtól függetlenül) vadászati, vadgazdálkodási létesítmények közül dagonya, takarmánytároló, vaditató, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény nem létesíthető.

13. Szórón kombájntiszta szemes takarmány, csöves kukorica, valamint répafélék és almatörköly használhatók.

14. Vadetetést, takarmányozást csak mesterségesen létesített vadetetőből lehet végezni. Lédús és erjesztett takarmányt csak tálcáról lehet etetni.

15. A szórók környezetében az esetlegesen megjelenő gyomnövényeket (parlagfű stb.) rendszeres kaszálással vagy nyűvéssel még magérlelés előtt el kell távolítani.

16. Sózók csak tuskósózó, sózóláda, oszlopsózó vagy sózóvályú formájában üzemeltethetők. A talajra sót szétszórni tilos.

17. A használaton kívüli, leromlott állapotú vadgazdálkodási-vadászati létesítmények elbontásáról és elszállításáról a vadászatra jogosult köteles folyamatosan gondoskodni a vegetációs időn kívül.

18. A téli etetési időszak után a nagyvadetetők környékén szétszórt szénát össze kell gyűjteni, illetve év közben legalább egy alkalommal az etetőhely körül felverődő gyomokat magérlelés előtt le kell kaszálni.

19. Fokozottan védett területen új vadföld nem létesíthető.

20. Művelt vadföldeken a művelés során fokozott figyelmet kell fordítani a gyom- és inváziós növények terjedésének megelőzésére.

Zárt téri vadtartás, -kibocsátás, -telepítés

21. Kizárólag őshonos fajok repatriációs célú kibocsátása lehetséges. Egyéb vadfajok, illetve nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre történő kibocsátása tilos.

22. Idegenhonos fajok betelepítése tilos. A spontán betelepülő idegenhonos fajok (mosómedve, nyestkutya) állományának felszámolására kell törekedni.

Apróvad

23. Azonos területrészen évente legfeljebb két alkalommal kerülhet sor apróvad-hajtóvadászatra.

Vízivadvadászat

24. Tómederben, holtágban, vízállásban, kubikgödörben lőállás nem létesíthető.

25. Vizes élőhelyeken a vadászható ragadozó fajok gyérítése március 15. és július 1. között elsősorban territóriumalapú módszerek alkalmazásával (pl. kotorékozással, csapdázással) történjen.

6. melléklet a 10/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

Hosszú távú természetvédelmi célok

1. A természetvédelem hosszú távú, a vadgazdálkodást is érintő célja az ország teljes területén a biológiai sokféleség, valamint a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerek megőrzése, a veszélyeztetett fajok és élőhelytípusok, életközösségek természetvédelmi helyzetének javítása, az élőhelyvesztésből, az élőhelyek minőségének romlásából, illetve a fajok túlhasznosításából származó veszélyek csökkentése. Ennek érdekében a vadállomány igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.

2. A vadgazdálkodás, vadászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. Az őshonos vadfajok vadászata csak olyan mértékű lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti.

3. A védett természeti, illetve a Natura 2000 területek általános és egységes természetvédelmi célkitűzése az azokon található védett, fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve amennyiben a természeti értéket az extenzív területhasználat tartja fenn, az azt fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

4. Kiemelt természetvédelmi cél azon vadászható fajok állományszabályozása, melyek élettevékenységeik (táplálkozás, élőhely-átalakítás) folytán a biológiai sokféleségre, a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerekre, a védett, illetve veszélyeztetett fajokra és élőhelytípusokra, életközösségekre túlzott terhelést jelentenek.

5. A vadászattal összefüggő jogellenes természetkárosító cselekmények megelőzése, felszámolása. A védett és fokozottan védett fajok egyedei elejtésének megakadályozása.

6. A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a nagyvad populációsűrűségének szabályozására. Akkora létszámú nagyvad fenntartása a cél, amely

6.1. nem veszélyezteti a taposásra, bolygatásra érzékeny természetes és természetszerű élőhelyeket, különös tekintettel a forrásokra, patakvölgyekre, lápokra, magassásosokra, mocsárrétekre, zsombékosokra, erdőssztyepprétekre, a domb- és hegyvidéki sziklagyepekre, valamint karsztbokorerdőkre,

6.2. lehetővé teszi a védett és fokozottan védett, illetve veszélyeztetett fajok hosszú távú fennmaradását,

6.3. nem veszélyezteti élőhelyének természetes folyamatait és biológiai sokféleségét,

6.4. mellett az erdőgazdálkodás során a folyamatos erdőborítást megteremtő gazdálkodási módszerek hatékonyan alkalmazhatóak.

7. Olyan nagyvadgazdálkodást kell folytatni, amely elsősorban az őshonos, magas genetikai értékű állományok (gímszarvas, őz) minőségi és nem mennyiségi megőrzését tűzi ki célul.

8. Nagyvadgazdálkodási célú berendezés csak a nagyvadállomány sűrűsége megfelelő szinten tartásának elérése érdekében létesüljön, minimalizálva a zavarást, a berendezés környezetének degradálódását és a tájesztétikai problémákat.

9. Törekedni kell az ólomsörét használatának teljes körű kiváltására más, nem környezetszennyező technológiákkal.

10. Törekedni kell a nagyvad intenzív takarmányozásának megszüntetésére. Hosszú távon jelentősen csökkenteni kell a kijuttatott takarmány mennyiségét. Az ökológiai vadeltartó képességnél magasabb nagyvadlétszám intenzív takarmányozással való mesterséges fenntartását mindenhol meg kell szüntetni.

11. A 406. számú Mecseki, a 407. számú Dél-Baranyai ártéri, a 409. számú Gemenci tájegységben kívánatos a nagyragadozók (farkas, hiúz, barna medve) állandó jelenléte, ezért a vadgazdálkodási tevékenység során figyelmet kell fordítani a megőrzésükre. Azon területeken, ahol e fajok tartós jelenlétére lehet számítani, a vadászatokat úgy kell tervezni, hogy az ne zavarja indokolatlan mértékben e fokozottan védett ragadozókat. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy e fajok egyedeit sem szándékosan, sem véletlenül ne ejtsék el.

12. Javítani kell az őshonos, veszélyeztetett apróvadfajok, így különösen a mezei nyúl és a fogoly életfeltételein. A vadgazdálkodás során előtérbe kell helyezni az e fajoknak kedvező élőhelyfejlesztéseket és az e fajok számára kedvező vadföldgazdálkodást. Mindenképpen kerülni kell a túlhasznosítást. A szárnyasvadfajok esetében is a védelmet döntően a természetes állomány védelmével, és nem pedig tenyésztett madarak kibocsátásával kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány számára, illetve a kibocsátás technológiája ne okozza a ragadozók adott területen való túlzott csoportosulását.

13. A vízivad hasznosítása olyan mértékű legyen, amely minimalizálja a védett és fokozottan védett fajok egyedeinek akár szándékos, akár véletlenül történő elejtését, illetve kellő nyugalmat biztosít mind a vadászható, mind a védett, fokozottan védett vízimadárfajok állományainak. A vadászat szabályozásának biztosítania kell a kései, elnyúló költési időszakkal rendelkező fajok költésének biztonságát, a vízivad költése és vonulása szempontjából fontos vizes élőhelyek nyugalmát (különös tekintettel a globálisan veszélyeztetett fajok előfordulási helyeire), valamint a zord időjárású téli időszakban szükséges zavartalanságot. El kell érni, hogy valamennyi vizes élőhelyen már rövid távon is megszűnjön az ólomsörét használata.

14. Hazánkban az elmúlt évszázadokban már meghonosodott, azonban nem őshonos vadfajok állományait csak olyan területeken indokolt fenntartani, ahol azok nem jelentenek veszélyt a biológiai sokféleségre, a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerek megőrzésére, a veszélyeztetett fajokra és élőhelytípusokra, életközösségekre. Azon vadászható, nem őshonos fajok állományait, melyek élettevékenységeik (táplálkozás, élőhely-átalakítás) folytán túlzott terhelést jelentenek az adott természetes és természetszerű élőhelyekre, ki kell szorítani ezekről a területekről. Különösen igaz ez az olyan sérülékeny élőhelyekre, mint a domb- és hegyvidéki sziklagyepek, ahol el kell érni a muflonállomány nagymértékű csökkenését, illetve teljes kiszorítását. Az elmúlt években újonnan megtelepedett fajok, így különösen a nyestkutya és a mosómedve esetében törekedni kell az állományok teljes felszámolására. Vadászati célból új faj szaporodásra képes, vadon élő állományának kialakítása nem engedhető meg, az újonnan megjelenő inváziós fajok egyedeit, amennyiben azok eltávolítása vadászati eszközzel oldható meg, el kell távolítani.

15. A ragadozógazdálkodást úgy kell folytatni, hogy az segítse a biológiai sokféleség megőrzését, a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerek zavartalanságát, a veszélyeztetett fajok és élőhelytípusok, életközösségek természetvédelmi helyzetének javítását, így különösen:

15.1. A földön fészkelő védett, fokozottan védett madárfajok, valamint a fogoly és a hazánkban költő erdei szalonkák és vízivad védelme érdekében szükséges egyes túlszaporodott, generalista ragadozófajok fokozott gyérítése, állományának tartósan alacsony szinten tartása. E munka során különös figyelmet kell országos szinten fordítani a vaddisznó, a róka és a dolmányos varjú állományának visszaszorítására.

15.2. Egyes fokozottan védett madárfajok, így különösen a túzok, a haris, a császármadár, a nádasokban költő íbisz- és gémfélék, valamint a partimadarak, sirályok, csérek, szerkők fészkelésére szolgáló területeken indokolt a vadászható ragadozófajok, különösen az emlősök állományának a legalacsonyabb szinten történő tartása.

15.3. Egyes fokozottan védett hüllő- és kétéltűfajok élőhelyein, így különösen a rákosi vipera élőhelyein a vaddisznóállományt fel kell számolni.

15.4. A vadászható varjúfélék gyérítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy kellő mennyiségű fészkelőhely legyen a varjúfélék fészkeit használó fajoknak (pl. erdei fülesbagoly, kabasólyom, vércsék).

15.5. A ragadozók gyérítése során, különösen csapdák használatakor, az állatvédelmi szempontokat a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.


  Vissza az oldal tetejére