A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/2018. (VII. 3.) AM rendelet

az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pont 4. alpontjában, valamint c) pont 2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 12. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A 201. számú Börzsöny-gödöllői, a 202. számú Nógrád-cserháti, a 203. számú Bükki, a 204. számú Cserehát-aggteleki, a 205. számú Bükkalja-taktaközi, valamint a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegység (a továbbiakban együtt: Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj) tájegységi vadgazdálkodási terve

a) vad élőhelyének általános jellemzését az 1. melléklet,

b) egyes vadfajok állományának leírását a 2. melléklet,

c) vadállomány-szabályozásának irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot a 3. melléklet,

d) vadgazdálkodási tájegységi trófeabírálat irányelveit a 4. melléklet,

e) természet- és tájvédelmi előírásait védett természeti területen az 5. melléklet,

f) hosszú távú természetvédelmi céljait a 6. melléklet

tartalmazza.

2. § A vadgazdálkodásért felelős miniszter az 1-6. melléklet, továbbá az azok tervezéséhez felhasznált vadgazdálkodási alapadatok, az azokat bemutató grafikonok és térképek, valamint azok szöveges értékelésének egységes szerkezetben történő megjelenését a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül az Országos Vadgazdálkodási Adattár honlapján biztosítja.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

1. melléklet a 14/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A vad élőhelyének általános jellemzése

1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 91%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy felét (51,2%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 36,3%.

2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 94%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének közel felét (48,3%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 44,9%.

3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 93%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének közel felét (48,0%) borítja erdő, a szántó- és gyepterületek aránya 38,9%, melyeken felül 5,1% a szőlők aránya.

4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegység területének közel 96%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének mintegy felét (53,6%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 40,9%.

5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 92%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területén a szántó- és gyepterületek aránya 81,2%, az erdő aránya 6,3%.

6. A 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegység területének mintegy 96%-a alkalmas vadgazdálkodásra. A vadgazdálkodási tájegység területének felét (50,1%) borítják szántó- és gyepterületek, az erdő aránya 38,8%.

2. melléklet a 14/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

Az egyes vadfajok állományának leírása

1. Gímszarvas

1.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mind mennyiségét, mind pedig gazdasági vonatkozásait tekintve jelentős. A jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban gyenge.

1.2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mind mennyiségét, mind pedig gazdasági vonatkozásait tekintve jelentős. A jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban közepes.

1.3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mind mennyiségét, mind pedig gazdasági vonatkozásait tekintve jelentős. A jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban gyenge.

1.4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét és gazdasági vonatkozásait is tekintve jelentős. A jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között a középső harmadban helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban közepes.

1.5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét tekintve kis jelentőségű. A jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadban helyezkedik el. Országos viszonylatban az állomány minősége gyenge.

1.6. A 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben a gímszarvasállomány mennyiségét és gazdasági vonatkozásait tekintve jelentős. A jelentett létszámok alapján az átlag feletti negyedben, a teríték alapján pedig az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Az állomány minősége országos viszonylatban közepes.

2. Dámszarvas

2.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a jelentett létszámok és a teríték alapján az átlag alatti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén kis jelentősége van. Az érmes trófeák zömében a kerti állományokból kerülnek ki. Az érmes arány és az érmesek összetétele sem mutat értékelhető trendet.

2.2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó harmadba tartozik. Az állomány minősége közepes.

2.3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén kis jelentősége van. A trófeák száma nem elég az értékeléshez.

2.4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén kis jelentősége van.

2.5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegység területén a dámszarvas a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén kis jelentősége van.

2.6. A dámszarvas a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegység területén a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedbe tartozik a tájegységek rangsorában. A dámszarvasnak a vadgazdálkodási tájegység területén nincs jelentősége.

3. Őz

3.1. Az őz a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve kis jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az alsó negyedben, a terítéket tekintve az átlag alatti negyedben található. Az agancsok minősége gyenge. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag alatti negyedben helyezkedik el.

3.2. Az őz a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve kis jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben található. Az őzagancsok minősége gyenge. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag alatti negyedben helyezkedik el.

3.3. Az őz a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve kis jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az alsó negyedben, a terítéket tekintve az alsó negyedben található. Az őzagancsok minősége gyenge. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az alsó negyedben helyezkedik el.

3.4. Az őz a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben található. Az őzagancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag feletti negyedben helyezkedik el.

3.5. Az őz a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve jelentős nagyvad. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben található. Az őzagancsok minősége közepes, az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag feletti negyedben helyezkedik el.

3.6. Az őz a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben a mennyiségi viszonyokat nézve közepes jelentőségű nagyvad. Az őz a vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben található. Az őzagancsok minősége közepes. Az állomány minősége a trófeabírálati adatok alapján a vadgazdálkodási tájegységek között az átlag alatti negyedben helyezkedik el.

4. Muflon

4.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői tájegységben a muflon közepes jelentőségű vad. Az állomány minősége gyenge.

4.2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező vadgazdálkodási tájegységek felső felébe tartozik, ennek megfelelően jelentősége nagyobb. Az állomány minősége gyenge.

4.3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező tájegységek felső felébe tartozik. Az állomány minősége gyenge.

4.4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező tájegységek alsó felébe tartozik. A muflon kis jelentőségű a vadgazdálkodási tájegységben. Az állomány minősége gyenge.

4.5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a muflon nem fordul elő.

4.6. A 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a muflonnal rendelkező tájegységek felső felébe tartozik. Az állomány minősége közepes.

5. Vaddisznó

5.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó szerepe nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben helyezkedik el.

5.2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó szerepe nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben helyezkedik el.

5.3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó szerepe nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben helyezkedik el.

5.4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó szerepe nagyon jelentős. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is a felső negyedben helyezkedik el.

5.5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó közepes jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el.

5.6. A 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben a vaddisznó közepes jelentőségű. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag feletti negyedben helyezkedik el.

6. Mezei nyúl

6.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, míg a teríték alapján az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

6.5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl közepes jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok alapján az átlag alatti negyedben, míg a teríték alapján az átlag feletti negyedben helyezkedik el.

6.6. A 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben a mezei nyúl kis jelentőségű vadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7. Fácán

7.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok szerint az alsó negyedben, a teríték alapján az átlag alatti negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.2. A 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok szerint az alsó negyedben, a teríték alapján a felső negyedben helyezkedik el.

7.3. A 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el.

7.4. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben a fácán kis jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az alsó negyedben helyezkedik el, nincs vadászati jelentősége.

7.5. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Nem meghatározó jelentőségű faj.

7.6. A 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben a fácán közepes jelentőségű apróvadfaj. A vadgazdálkodási tájegység a jelentett létszámok és a teríték alapján is az átlag alatti negyedben helyezkedik el. Nem meghatározó jelentőségű faj.

3. melléklet a 14/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A vadállomány-szabályozás irányelvei, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszám (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám

1. A gímszarvasállomány szabályozási irányelvei

1.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői, a 202. számú Nógrád-cserháti, a 203. számú Bükki és a 204. számú Cserehát-aggteleki, valamint a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységek területén:

1.1.1. Állománycsökkentő, a további növekedést kizáró vadgazdálkodást kell folytatni. A vadgazdálkodási tájegység adatai alapján a vadászati nyomást fokozatosan kell emelni, amíg a tájegység becsült gímállománya a fenntartandó legkisebb gímlétszám és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi gímlétszám közé csökken. A hasznosítás összetételének biztosítania kell az állomány csökkentésére irányuló cél megvalósítását. A kitűzött állománylétszám elérését követően a hasznosítás mennyiségének és összetételének a fenntartandó legkisebb gímlétszám és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi gímlétszám közötti állomány fenntartását kell biztosítania.

1.1.2. Az éves tervben meghatározott elejtési számokat mind ivarra, mind korcsoportra való tekintettel teljesíteni kell.

1.2. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben a gímállomány megerősödését és terjeszkedését meg kell akadályozni.

1.3. A fenntartandó legkisebb szabadterületi gímlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 1600 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 2500 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 600 egyed

1.4. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi gímlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 2900 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 2000 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 4800 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 1600 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 1400 egyed

2. A dámállomány szabályozási irányelvei

2.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői, a 202. számú Nógrád-cserháti, a 203. számú Bükki, a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységek területén az állomány kezelési cél a dámszarvas tartós megtelepedésének következetes akadályozása, 7 éven belül a tájegység becsült dámállományát a fenntartandó legkisebb dámlétszám és az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi dámlétszám közé kell csökkenteni.

2.2. A 204. számú Cserehát-aggteleki és a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységek területén a dámszarvas megtelepedését meg kell akadályozni, az esetlegesen megjelenő egyedeket fel kell számolni.

2.3. Az éves tervben meghatározott elejtési számokat mind ivarra, mind korcsoportra való tekintettel teljesíteni kell, a biológiailag indokolt arányokat is betartva.

2.4. A fenntartandó legkisebb dámlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 100 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 200 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

2.5. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi dámlétszám: a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 200 egyed a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 300 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 300 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 100 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

3. Az őzállomány szabályozási irányelvei

3.1. A cél a pontos létszám megállapítása helyett az állomány változásának (trend) és állapotának nyomon követése. Az őzgazdálkodás céljait a vadászatra jogosultak által módszertanilag következetesen végzett felmérések alapján a vadgazdálkodási egységek szintjén kell meghatározni. A vadászatra jogosult által végzett monitoring hiányában a vadászati hatóság határozza meg a vadászterületeken az őzgazdálkodás céljait.

3.2. A vadgazdálkodási tájegység adatai alapján a terítéket fokozatosan növelni kell addig az egyensúlyi állapotig (≈30%-35%-ig), amikor az őzállomány hasznosításának mértéke és a hasznosítás összetétele is biztosítja a vadgazdálkodási egység területén célként meghatározott létszám/teríték fenntartását.

3.3. A teríték bak:suta:gida összetétele 1:1:1 arányú legyen.

3.4. A szabályos korösszetételű (élő) állomány eloszlását figyelembe véve a bakteríték javasolt összetétele 45±10% fiatal, 40±5% középkorú és 15±5% öreg bak.

3.5. Az éves tervben meghatározott elejtési számokat mind ivarra, mind korcsoportra való tekintettel teljesíteni kell, a biológiailag megalapozott és fenntartható arányokat is betartva, továbbá azok teljesítését az ellenőrző hatóságnak meg kell követelnie.

3.6. A fenntartandó legkisebb őzlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 3600 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 1700 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 6200 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 2500 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 3200 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 2800 egyed

3.7. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi őzlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 5800 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 3100 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 10 500 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 5100 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 7000 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 5500 egyed

4. A vadgazdálkodási tájegység muflonállomány-szabályozási irányelvei, a fenntartandó legkisebb vadlétszám, valamint az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám

4.1. A 201. számú Börzsöny-gödöllői, a 202. számú Nógrád-cserháti, a 203. számú Bükki és a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységek területén:

4.1.1. Az állomány kezelésének megalapozásához az állomány változását és a vadászati beavatkozásokat megbízhatóan tükröző monitoringrendszer kialakítása indokolt (pl. szinkronszámlálási rendszer).

4.1.2. Az állományban dokumentáltan nyomon kell követni a felnevelt szaporulat arányát, illetve a szaporodásban részt vevő nőivarú egyedek arányát.

4.1.3. A muflon szabad területi hasznosítását - összhangban más gazdálkodási tevékenységek szempontjaival - az állománynak az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi muflonlétszám szintje eléréséig növelni kell.

4.1.4. A kosok aránya terítékben kevesebb mint 30% legyen.

4.2. A 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegység területén a szabad területi létszám fenntartása, növelése nem indokolt, a meglévő állomány felszámolására irányuló gazdálkodást kell folytatni.

4.3. A 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegység területén a muflon esetleges természetes megtelepedése vagy szándékos betelepítése sem támogatható. Az esetlegesen megjelenő egyedeket el kell távolítani.

4.4. A fenntartandó legkisebb muflonlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 150 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 200 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 1000 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 250 egyed

4.5. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi muflonlétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 400 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 450 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 2000 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

5. A vadgazdálkodási tájegység vaddisznóállomány-szabályozási irányelvei, a fenntartandó legkisebb vadlétszám, valamint az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám

5.1. Az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj területén a vaddisznó szabad területi létszámát a következő 10 évben a 2017-ben becsült létszámnak legalább felére (40-60%-kal) kell csökkenteni.

5.2. Az éves tervben a meghatározott vadgazdálkodási tervszámokat teljesíteni kell.

5.3. 2017-től a következő 3-5 évben 150%-nál magasabb hasznosítási arányt szükséges fenntartani.

5.4. A teríték összetételét az állomány csökkentése érdekében úgy kell meghatározni, hogy a kifejlett kocák hasznosítása másfél- kétszer nagyobb legyen a kanokénál és az összes hasznosításból a malac és a süldő aránya legalább 75% legyen. A malac- és a süldőhasznosításból, a malacaránynak legalább 25%-nak kell lennie.

5.5. A fenntartandó legkisebb vaddisznólétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 1000 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 700 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 1900 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 800 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 0 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 500 egyed

5.6. Az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi vaddisznólétszám:

a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben 3400 egyed

a 202. számú Nógrád-cserháti vadgazdálkodási tájegységben 2500 egyed

a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben 4400 egyed

a 204. számú Cserehát-aggteleki vadgazdálkodási tájegységben 2500 egyed

a 205. számú Bükkalja-taktaközi vadgazdálkodási tájegységben 400 egyed

a 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységben 1600 egyed

6. A vadgazdálkodási tájegység mezeinyúl-gazdálkodási irányelvei

6.1. A vadászati hatóság által meghatározott, magasabb populációsűrűségű vadgazdálkodási egységek területén kötelező egy elfogadott létszámbecslési módszer (éjszakai reflektoros létszámbecslés) használata tavasszal és ősszel, a vadászatok megkezdése előtt. Ezek alapján meg lehet tervezni a hasznosítandó mennyiséget a Kovács-Heltay modell vagy az SZIE VMI modell segítségével.

6.2. A hasznosításra tervezett mennyiség 65-75%-át október-november hónapokban kell elejteni.

6.3. A törzsállomány védelmének érdekében a vadászati hatóság a december 15. után tervezett befogásokat megtilthatja.

6.4. A tartós túlhasznosítás megelőzése és az állomány felépülése érdekében a vadászati hatóság által meghatározott vadgazdálkodási egységek területén elő kell írni, hogy évente nem vadászott, pihentetett területeket jelöljön ki a vadászatra jogosult a vadgazdálkodási egységek 15-30%-án (mozaikszerű hasznosítás).

7. A vadgazdálkodási tájegység fácángazdálkodási irányelvei

7.1. A fácán végleges hasznosítási tervszáma a vadgazdálkodók őszi állománybecslései és annak hatósági ellenőrzései alapján kerüljön meghatározásra. Szabadterületi fácán hasznosítása helyileg indokolt esetben csak meghatározott küszöb felett (jelenleg: 4 egyed/km2) engedélyezhető. A szabadterületi vadállományra gyakorolt vadászati nyomás maradjon 25-40% alatt.

7.2. A kibocsátott egyedek lábgyűrűvel vagy szárnyjelölővel történő megjelölését a vadászati hatóság előírhatja.

7.3. A hasznosítási tervet a felnevelt szaporulatra (szabadterületi állomány) és a kibocsátott fácánok várható megtérülése (korábbi évek adatai) alapján elkülönítve kell megtervezni.

7.4. Kibocsátások esetén a vadászati hatóság fácántyúk elejtésére adott külön engedélyében a tyúkok hasznosítási mértéke a 40%-ot nem haladhatja meg. A természetes tyúkállomány védelme érdekében a tojók lövése nem támogatott.

8. A vadgazdálkodási tájegység ragadozógazdálkodási irányelvei

8.1. Elsőrendű cél a vadászható ragadozó fajok állományának visszaszorítása.

8.2. A róka tavaszi becsült törzsállományának másfélszeresét kell eltávolítani a területről. A tervezett gyérítés 60%-át az év első felében kell teljesíteni.

8.3. A borz állománya esetében a további növekedés megakadályozása a cél, ezért a 0,5-0,7-es gyérítési rátát kell alkalmazni.

8.4. A tájegységben a nyestkutya és a mosómedve megjelenő egyedeit el kell eltávolítani.

8.5. Az aranysakál megtelepedésének a megakadályozása, illetve az állományának csökkentése a cél, ezért legalább 2-es gyérítési ráta előírása szükséges.

8.6. Csaliállatos élvefogó csapdák alkalmazása csak napi ellenőrzés mellett lehetséges, a csaliállat rendszeres takarmány- és frissvíz-ellátása, valamint 2-3 naponkénti cseréje mellett, úttól, lakott területtől távol.

4. melléklet a 14/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A vadgazdálkodási tájegység trófeabírálati irányelvei

Az elejtés szakszerűtlenségének minősítése során a táblázatokban részletezett hibapont megítélését a megadott trófeajellegek együttes értékelésével kell végezni, a hibapont-besoroláshoz minden paraméternek teljesülnie kell!

I. A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei

A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 201. számú Börzsöny-gödöllői, 202. számú Nógrád-cserháti, 204. számú Cserehát-aggteleki, 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Trófea tömege legalább
(kg)
Szárhossz legalább
(cm)
Főág hossza legalább
(cm)
Jellege
1 1. (2.) 1,3 25 - szabályos
2. (3.) 2,8 50 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,0 60 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 4,5 75 20 szabályos, min. 3-as koronák, koronákban min. 2 db 10 cm-es ággal, esetleg egyik oldalon villával, villában min. 20 cm-es ágakkal
6-7. (7-8.) 6,2 85 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 8,0 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
2 1. (2.) 1,7 35 - szabályos, egyéb ág
2. (3.) 3,2 55 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,6 65 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 4,8 80 20 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 6,8 90 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 9,2 100 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
3 1. (2.) 2,2 45 - szabályos, egyéb ág vagy korona
2. (3.) 3,6 60 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 4,0 70 20 szabályos, min. 20 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 5,2 80 25 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 7,2 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, min. 15 cm-es koronaágakkal
8-9. (9-10.) 9,5 100 35 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
A gímszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Trófea tömege legalább
(kg)
Szárhossz legalább
(cm)
Főág hossza legalább
(cm)
Jellege
1 1. (2.) 1,1 25 - szabályos
2. (3.) 2,6 45 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 2,8 50 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 3,8 60 20 szabályos, min. 3-as koronák, esetleg egyik oldalon villával, villában min. 20 cm-es ágakkal
6-7. (7-8.) 5,5 80 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 7,5 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
2 1. (2.) 1,5 30 - szabályos, egyéb ág
2. (3.) 3,0 50 15 szabályos, min. 10 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,3 55 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 4,0 65 20 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 10 cm-es ággal
6-7. (7-8.) 5,8 85 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
8-9. (9-10.) 8 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal
3 1. (2.) 1,9 45 - Szabályos, egyéb ág vagy korona
2. (3.) 3,2 55 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
3. (4.) 3,8 60 15 szabályos, min. 15 cm-es ágakkal villás vagy koronás
4-5. (5-6.) 4,5 70 20 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 15 cm-es ággal
6-7. (7-8) 6,0 85 30 szabályos, minimum 3-as koronák, min. 15 cm-es koronaágakkal
8-9. (9-10.) 8,5 95 30 szabályos, minimum 3-as koronák, koronákban min. 3 db 20 cm-es ággal

II. A dámszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei

A dámszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 201. számú Börzsöny-gödöllői vadgazdálkodási tájegységben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Szemág (jelleg, hossz) Lapát hossz/
szélesség
Tömeg/
pont
Lapát jellege
(cm) (kg)/IP
1 1. (2.) - - - szabályos, min. 12 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,3 szabályos, elágazó, ellaposodó, pudvás
4-5. (5-6.) van 30 13 2,5 szabályos, zárt, csipkézett lapát
6-8. (7-9.) van 30 14 3 szabályos, zárt, jól csipkézett lapát
2 1. (2.) - - - - szabályos, min. 15 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,5 szabályos, min. 30 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) van 30 14 3 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 35 15 3,5 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
3 1. (2.) - - - szabályos, min. 20 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - 1,7 szabályos, min. 45 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) 20 cm 35 16 3,5 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 40 17 4 szabályos, zárt, erősen csipkézett lapát
A dámszarvasbikák szakszerűtlen elejtésének határértékei a 202. számú Nógrád-cserháti, a 203. számú Bükki-mátrai és a 205. számú Bükkaljai vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bika kora, év)
Szemág (jelleg, hossz) Lapát hossz/
szélesség
Tömeg/
pont
Lapát jellege
(cm) (kg)/IP
1 1. (2.) - - - - - szabályos, min. 10 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - - - szabályos, elágazó, ellaposodó, pudvás
4-5. (5-6.) van 25 12 - - szabályos, zárt, csipkézett lapát
6-8. (7-9.) van 25 13 - szabályos, zárt, jól csipkézett lapát
2 1. (2.) - - - - - szabályos, min. 15 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - - - szabályos, min. 30 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) van 30 14 - - szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 35 15 3 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
3 1. (2.) - - - - - szabályos, min. 20 cm-es csapos
2-3. (3-4.) van - - - - szabályos, min. 45 cm-es szár, kanalas, elágazó, pudvás
4-5. (5-6.) 20 cm 35 15 2,5 szabályos, zárt, egyenletesen csipkézett lapát
6-8. (7-9.) 20 cm 35 15 3,5 szabályos, zárt, erősen csipkézett lapát

III. Az őzbakok szakszerűtlen elejtésének határértékei

Az őzbakok szakszerűtlen elejtésének határértékei a 204. számú Cserehát-aggteleki, 205. számú Bükkalja-taktaközi, 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bak kora)
Trófea tömege legalább
(g)
Ágak hossza legalább
(cm)
Általános jelleg
1 1. (1.) 150 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es nyársas, tompa ágvég vagy villás
2. (2.) 200 2 szabályos hatos
3. (3.) 270 3 szabályos hatos
4. (4.) 320 4 szabályos hatos
5. (5.) 360 5 szabályos hatos
2 1. (1.) 200 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es, villás, tompa ágvég
2. (2.) 270 2 szabályos hatos
3. (3.) 330 3 szabályos hatos
4. (4.) 380 4 szabályos hatos
5. (5.) 430 5 szabályos hatos
3 1. (1.) 250 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es hatos, tompa ágvég
2. (2.) 300 3 szabályos hatos
3. (3.) 380 4 szabályos hatos
4. (4.) 430 5 szabályos hatos
5. (5.) 480 5 szabályos hatos
Az őzbakok szakszerűtlen elejtésének határértékei a 201. számú Börzsöny-gödöllői, 202. számú Nógrád-cserháti, 203. számú Bükki vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Felrakás
(bak kora)
Trófea tömege
(g)
Ágak hossza
(cm)
Általános jelleg
1 1. (1.) 120 tömegre való kritérium nélkül, ha 13 cm-es nyársas, tompa ágvég vagy villás
2. (2.) 180 2 szabályos hatos
3. (3.) 250 3 szabályos hatos
4. (4.) 300 4 szabályos hatos
5. (5.)
2 1. (1.) 150 tömegre való kritérium nélkül, ha 14 cm-es nyársas, tompa ágvég vagy villás
2. (2.) 220 2 szabályos hatos
3. (3.) 270 3 szabályos hatos
4. (4.) 330 4 szabályos hatos
5. (5.)
3 1. (1.) 200 tömegre való kritérium nélkül, ha 15 cm-es nyársas, tompa ágvég vagy villás
2. (2.) 250 3 szabályos hatos
3. (3.) 300 4 szabályos hatos
4. (4.) 350 5 szabályos hatos
5. (5.)

IV. Muflonkosok szakszerűtlen elejtésének határértékei

A muflonkosok szakszerűtlen elejtésének határértékei a 201. számú Börzsöny-gödöllői, 202. számú Nógrád-cserháti, 203. számú Bükki, 206. számú Zemplén-bodrogközi vadgazdálkodási tájegységekben
Hibapont Kos kora
(év)
Csiga hossza legalább
(cm)
Trófea összértéke
(IP pont)
1 2. 43 szabályos
3. 53 szabályos
4. 63 szabályos és min. 185 IP pont
5. 65
2 2. 45 szabályos
3. 57 szabályos
4. 65 szabályos és min. 190 IP pont
5. 68
3 2. 50 szabályos
3. 60 szabályos
4. 70 szabályos és min. 195 IP pont
5. 75

Az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeiben érett

a) az a szarvasbika, amely elérte a 11 éves életkort, agancsa szabályos főágakkal (szemág, középág) és a minimum 3-as koronákban összesen legalább 5 db hosszú (15 cm-t meghaladó) ággal vagy kehelykoronával rendelkezik, az agancs tömege meghaladja a 8,50 kg-ot,

b) az a legalább 10 éves dámbika, amelynek agancsa közel szimmetrikus, legalább 30 cm hosszú és 14 cm széles, zárt lapáttal rendelkezik, amelynek tömege eléri a 3 kg-ot.

5. melléklet a 14/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

A védett természeti területek természet- és tájvédelmi előírásai

A védett természeti területek természet- és tájvédelmi előírásait a természetvédelmi kezelési tervek tartalmazzák. Ha a vadgazdálkodási tájegységben található védett természeti terület vonatkozásában nincsen kihirdetett kezelési terv, vagy annak vadgazdálkodásra vonatkozó előírásai nem rendelkeznek eltérően, akkor a következő természet- és tájvédelmi előírásokat kell figyelembe venni.

1. Vadászati és vadgazdálkodási tevékenység (beleértve a területen történő közlekedést is) nem járhat a védett természeti értékek és területek jelentős zavarásával, veszélyeztetésével vagy károsításával.

2. Fokozottan védett madárfaj szaporodó-, költő-, táplálkozó-, telelőterületén vadgazdálkodási tevékenység csak úgy folytatható, hogy az ne zavarja jelentős mértékben annak élettevékenységét.

Nagyvad

3. A nagyvadállomány csökkentése során kiemelt figyelmet kell fordítani a nőivarú nagyvadegyedek, különösen a muflon- és dámszarvas-, valamint a vaddisznóállomány fokozott hasznosítására.

4. A nagyvadfajok takarmányozása, etetése - a vaddisznó intenzív vadászatát biztosító szórók üzemeltetésének kivételével - a vadászterületen belül az 1000 ha kiterjedést el nem érő védett természeti területeken tilos. A vadászterületen belül az 1000 ha kiterjedést elérő védett természeti területeken takarmányozás csak abban az esetben végezhető, ha a vadlétszám az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszám alá csökken.

Vadgazdálkodási tevékenység

5. A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

6. A vadászat, vadgazdálkodás során keletkező hulladékokat a vadászatra jogosultnak a vadászterületről haladéktalanul el kell távolítani.

7. Januári és februári hajtó- és terelővadászatok helyét és időpontját a természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetni kell.

8. A 204-es és a 206-os vadgazdálkodási tájegységekben, az adott vadászati évben, februárban hajtó- és terelővadászatok nem végezhetőek.

9. Hattyúnyakkal való csapdázási tevékenység csak a természetvédelmi kezelővel egyeztetve kezdhető meg. Nagyragadozó (barna medve, farkas, hiúz) jelenlétének észlelése esetén a vadgazdálkodó tájékoztatja a tájegységi fővadászt, valamint a természetvédelmi kezelőt.

Vadgazdálkodási létesítmények, vadföld

10. Fokozottan védett természeti területen kizárólag hordozható les, szóró, épített vadbefogó létesíthető.

11. Erdőrezervátum és bioszféra-rezervátum magterületén semmilyen vadgazdálkodási létesítmény nem létesíthető, kivéve hordozható (mobil) magaslesek, amik csak augusztus 15. - február 28. között használhatók.

12. A természet védelméről szóló törvényben meghatározott lápok és források mint minden esetben országosan védett természeti területek vonatkozásában az alábbi előírás érvényesítendő: a lápok területén és a források 100 méteres környezetében szóró, vadetető, sózó nem létesíthető.

13. Állandó gyepterületeken (művelési ágtól függetlenül) vadászati, vadgazdálkodási létesítmények közül dagonya, vaditató, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény nem létesíthető. Állandó gyepterületen takarmány nem tárolható.

14. Szórón kombájntiszta szemes takarmány, csöves kukorica, valamint répafélék és almatörköly használhatók.

15. Vadetetést, takarmányozást csak mesterségesen létesített vadetetőből lehet végezni. Lédús és erjesztett takarmányt csak tálcáról lehet etetni.

16. A szórók környezetében az esetlegesen megjelenő gyomnövényeket (parlagfű stb.) rendszeres kaszálással vagy nyűvéssel még magérlelés előtt el kell távolítani.

17. Sózók csak tuskósózó, sózóláda, oszlopsózó vagy sózóvályú formájában üzemeltethetők. A talajra sót szétszórni tilos.

18. A használaton kívüli, leromlott állapotú vadgazdálkodási-vadászati létesítmények elbontásáról és elszállításáról a vadászatra jogosult köteles folyamatosan gondoskodni a vegetációs időn kívül.

19. A téli etetési időszak után a nagyvadetetők környékén szétszórt szénát össze kell gyűjteni, illetve év közben legalább egy alkalommal az etetőhely körül felverődő gyomokat magérlelés előtt le kell kaszálni.

20. Fokozottan védett területen új vadföld nem létesíthető.

21. Művelt vadföldeken csak gabonafélék, legelő fűkeverékek és pillangósok termeszthetők. A művelt vadföldeken a művelés során fokozott figyelmet kell fordítani a gyom- és inváziós növények terjedésének megelőzésére.

Zárt téri vadtartás, -kibocsátás, -telepítés

22. Kizárólag őshonos fajok repatriációs célú kibocsátása lehetséges. Egyéb vadfajok, illetve nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre történő kibocsátása tilos.

23. Idegenhonos fajok betelepítése tilos. A spontán betelepülő idegenhonos fajok (mosómedve, nyestkutya) állományának felszámolására kell törekedni.

Apróvad

24. Azonos területrészen évente legfeljebb két alkalommal kerülhet sor apróvad-hajtóvadászatra.

Vízivadvadászat

25. Tómederben lőállás nem létesíthető.

26. Vizes élőhelyeken a vadászható ragadozó fajok gyérítése március 15. és július 1. között elsősorban territóriumalapú módszerek alkalmazásával (pl. kotorékozással, csapdázással) történjen.

Túzokvédelem

27. Túzok dürgő- és költőhelyen vadgazdálkodási és vadászati tevékenység (beleértve az őzbak vadászatát és a megelőző felméréseket is) csak a természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetett módon történhet március 15. és július 1. között.

28. Túzok dürgő- és költőhelyen szükséges a vadászható ragadozó fajok állományának visszaszorítása.

29. Túzok dürgő- és költőhelyen a vadászható ragadozó fajok gyérítésére vonatkozó előírások:

- A gyérítés március 15. és július 1. között elsősorban territóriumalapú módszerek alkalmazásával

(pl. kotorékozással, csapdázással) történhet.

- A gyérítést nyílt területen (pl. gyepeken, szántókon stb.) április 15-ig kell elvégezni, ezt követően vonalas létesítmények (utak, csatornák stb.) mentén, nádasok, erdők, facsoportok stb. környezetében, a nyílt területrészek kíméletével történhet.

30. Túzok dürgő- és költőhelyen a vaddisznó tartós megtelepedését meg kell akadályozni.

31. Túzokok tartózkodási helyén végzett éjszakai vadállománybecslést és reflektoros vadászatot a természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetni kell.

32. Téli időszakban vadászati- és vadgazdálkodási tevékenység (beleértve a területen történő közlekedést, társas vadászatokat stb.) a túzokok tartózkodási helyeinek figyelembevételével történhet, különös tekintettel a ködös időszakokban.

33. Túzokok tartózkodási helyét érintő társas vadászatok helyszíneit az idény megkezdése előtt a természetvédelmi kezelővel előzetesen egyeztetni kell.

34. Túzoktelelőhelyeken tarvadvadászat a természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon történhet. Az adott évi telelőhelyek pontosítását minden évben a tájegységi fővadász bevonásával egyeztetni kell a természetvédelmi kezelővel, melyet jegyzőkönyvben rögzítenek legkésőbb december 1-ig.

6. melléklet a 14/2018. (VII. 3.) AM rendelethez

Hosszú távú természetvédelmi célok

1. A természetvédelem hosszú távú, a vadgazdálkodást is érintő célja az ország teljes területén a biológiai sokféleség, valamint a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerek megőrzése, a veszélyeztetett fajok és élőhelytípusok, életközösségek természetvédelmi helyzetének javítása, az élőhelyvesztésből, az élőhelyek minőségének romlásából, illetve a fajok túlhasznosításából származó veszélyek csökkentése. Ennek érdekében a vadállomány igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.

2. A vadgazdálkodás, vadászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. Az őshonos vadfajok vadászata csak olyan mértékű lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti.

3. A védett természeti, illetve a Natura 2000 területek általános és egységes természetvédelmi célkitűzése az azokon található védett, fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve amennyiben a természeti értéket az extenzív területhasználat tartja fenn, az azt fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

4. Kiemelt természetvédelmi cél azon vadászható fajok állományszabályozása, melyek élettevékenységeik (táplálkozás, élőhely-átalakítás) folytán a biológiai sokféleségre, a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerekre, a védett, illetve veszélyeztetett fajokra és élőhelytípusokra, életközösségekre túlzott terhelést jelentenek.

5. A vadászattal összefüggő jogellenes természetkárosító cselekmények megelőzése, felszámolása. A védett és fokozottan védett fajok egyedei elejtésének megakadályozása. A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a nagyvad populációsűrűségének szabályozására. Akkora létszámú nagyvad fenntartása a cél, amely

5.1. nem veszélyezteti a taposásra, bolygatásra érzékeny természetes és természetszerű élőhelyeket, különös tekintettel a forrásokra, patakvölgyekre, lápokra, magassásosokra, mocsárrétekre, zsombékosokra, hegyi rétekre, erdőssztyepprétekre, a domb- és hegyvidéki sziklagyepekre, valamint karsztbokorerdőkre,

5.2. lehetővé teszi a védett és fokozottan védett, illetve veszélyeztetett fajok hosszú távú fennmaradását,

5.3. nem veszélyezteti élőhelyének természetes folyamatait és biológiai sokféleségét,

5.4. mellett az erdőgazdálkodás során a folyamatos erdőborítást megteremtő gazdálkodási módszerek hatékonyan alkalmazhatóak.

6. Olyan nagyvadgazdálkodást kell folytatni, amely elsősorban az őshonos, magas genetikai értékű állományok (gímszarvas, őz) minőségi és nem mennyiségi megőrzését tűzi ki célul.

7. Nagyvadgazdálkodási célú berendezés csak a nagyvadállomány sűrűsége megfelelő szinten tartásának elérése érdekében létesüljön, minimalizálva a zavarást, a berendezés környezetének degradálódását és a tájesztétikai problémákat.

8. Törekedni kell az ólomsörét használatának teljes körű kiváltására más, nem környezetszennyező technológiákkal.

9. Törekedni kell a nagyvad intenzív takarmányozásának megszüntetésére. Hosszú távon jelentősen csökkenteni kell a kijuttatott takarmány mennyiségét. Az ökológiai vadeltartó képességnél magasabb nagyvadlétszám intenzív takarmányozással való mesterséges fenntartását mindenhol meg kell szüntetni.

10. Kívánatos a nagyragadozók (farkas, hiúz, barna medve) állandó jelenléte, ezért a vadgazdálkodási tevékenység során figyelmet kell fordítani a megőrzésükre. Azon területeken, ahol e fajok tartós jelenlétére lehet számítani, a vadászatokat úgy kell tervezni, hogy az ne zavarja indokolatlan mértékben e fokozottan védett ragadozókat. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy e fajok egyedeit sem szándékosan, sem véletlenül ne ejtsék el.

11. Javítani kell az őshonos, veszélyeztetett apróvadfajok, így különösen a mezei nyúl és a fogoly életfeltételein. A vadgazdálkodás során előtérbe kell helyezni az e fajoknak kedvező élőhelyfejlesztéseket és az e fajok számára kedvező vadföldgazdálkodást. Mindenképpen kerülni kell a túlhasznosítást. A szárnyasvadfajok esetében is a védelmet döntően a természetes állomány védelmével, nem pedig tenyésztett madarak kibocsátásával kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány számára, illetve a kibocsátás technológiája ne okozza a ragadozók adott területen való túlzott csoportosulását.

12. A vízivad hasznosítása olyan mértékű legyen, amely minimalizálja a védett és fokozottan védett fajok egyedeinek akár szándékos, akár véletlenül történő elejtését, illetve kellő nyugalmat biztosít mind a vadászható, mind a védett, fokozottan védett vízimadárfajok állományainak. A vadászat szabályozásának biztosítania kell a kései, elnyúló költési időszakkal rendelkező fajok költésének biztonságát, a vízivad költése és vonulása szempontjából fontos vizes élőhelyek nyugalmát (különös tekintettel a globálisan veszélyeztetett fajok előfordulási helyeire), valamint a zord időjárású téli időszakban szükséges zavartalanságot. El kell érni, hogy valamennyi vizes élőhelyen már rövid távon is megszűnjön az ólomsörét használata.

13. Hazánkban az elmúlt évszázadokban már meghonosodott, azonban nem őshonos vadfajok állományait csak olyan területeken indokolt fenntartani, ahol azok nem jelentenek veszélyt a biológiai sokféleségre, a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerek megőrzésére, a veszélyeztetett fajokra és élőhelytípusokra, életközösségekre. Azon vadászható, nem őshonos fajok állományait, melyek élettevékenységeik (táplálkozás, élőhely-átalakítás) folytán túlzott terhelést jelentenek az adott természetes és természetszerű élőhelyekre, ki kell szorítani ezekről a területekről. Különösen igaz ez az olyan sérülékeny élőhelyekre, mint a domb- és hegyvidéki sziklagyepek, ahol el kell érni a muflonállomány nagymértékű csökkenését, illetve teljes kiszorítását. Az elmúlt években újonnan megtelepedett fajok, így különösen a nyestkutya és a mosómedve esetében törekedni kell az állományok teljes felszámolására. Vadászati célból új faj szaporodásra képes, vadon élő állományának kialakítása nem engedhető meg, az újonnan megjelenő inváziós fajok egyedeit, amennyiben azok eltávolítása vadászati eszközzel oldható meg, el kell távolítani.

14. A ragadozógazdálkodást úgy kell folytatni, hogy az segítse a biológiai sokféleség megőrzését, a fajok közötti természetes kapcsolatrendszerek zavartalanságát, a veszélyeztetett fajok és élőhelytípusok, életközösségek természetvédelmi helyzetének javítását, így különösen:

14.1. A földön fészkelő védett, fokozottan védett madárfajok, valamint a fogoly és a hazánkban költő erdei szalonkák és vízivad védelme érdekében szükséges egyes túlszaporodott, generalista ragadozófajok fokozott gyérítése, állományának tartósan alacsony szinten tartása. E munka során különös figyelmet kell országos szinten fordítani a vaddisznó, a róka és a dolmányos varjú állományának visszaszorítására.

14.2. Egyes fokozottan védett madárfajok, így különösen a túzok, a haris, a császármadár, a nádasokban költő íbisz- és gémfélék, valamint a partimadarak, sirályok, csérek, szerkők fészkelésére szolgáló területeken indokolt a vadászható ragadozófajok, különösen az emlősök állományának a legalacsonyabb szinten történő tartása.

14.3. Egyes fokozottan védett hüllő- és kétéltűfajok élőhelyein, így különösen a rákosi vipera élőhelyein a vaddisznóállományt fel kell számolni.

14.4. A vadászható varjúfélék gyérítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy kellő mennyiségű fészkelőhely legyen a varjúfélék fészkeit használó fajoknak (pl. erdei fülesbagoly, kabasólyom, vércsék).

14.5. A ragadozók gyérítése során, különösen csapdák használatakor, az állatvédelmi szempontokat a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.


  Vissza az oldal tetejére