A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/2018. (II. 12.) Korm. rendelet

az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervéről

A Kormány a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. kiemelkedő egyetemes érték: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete vonatkozásában az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán a 37 COM 8E számú döntéssel elfogadott meghatározása szerinti tartalom;

2. attribútum: világörökségi helyszínen kiemelkedő egyetemes értékét hordozó tényező, a kiemelkedő egyetemes értéket megtestesítő, kifejező, valamennyi dolog, anyagi és nem anyagi jelenség.

2. § A világörökségi kezelési terv hatálya kiterjed az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín 1. mellékletben meghatározott területére.

3. § Az 1. mellékletben meghatározott világörökségi terület világörökségi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 14/2018. (II. 12.) Korm. rendelethez

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín kijelölése EOV és WGS84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták alapján

A B C D E
1 EOV x EOV y WGS-84 x WGS-84 y
2 Északi sarokpont 246483,17 553447,27 47° 33’ 18,39’’ 17° 45’ 52,18’’
3 246478,28 553456,77 47° 33’ 18,24’’ 17° 45’ 52,64’’
4 246450,14 553487,49 47° 33’ 17,34’’ 17° 45’ 54,13’’
5 246290,42 553651,20 47° 33’ 12,26’’ 17° 46’ 2,08’’
6 246284,56 553659,40 47° 33’ 12,07’’ 17° 46’ 2,48’’
7 246285,57 553669,37 47° 33’ 12,11’’ 17° 46’ 2,95’’
8 246285,91 553670,77 47° 33’ 12,12’’ 17° 46’ 3,02’’
9 246291,66 553682,87 47° 33’ 12,32’’ 17° 46’ 3,6’’
10 246295,99 553691,80 47° 33’ 12,46’’ 17° 46’ 4,02’’
11 246315,59 553732,27 47° 33’ 13,12’’ 17° 46’ 5,94’’
12 246313,42 553738,93 47° 33’ 13,05’’ 17° 46’ 6,26’’
13 246296,69 553760,03 47° 33’ 12,52’’ 17° 46’ 7,28’’
14 246282,13 553780,12 47° 33’ 12,06’’ 17° 46’ 8,25’’
15 246272,29 553796,28 47° 33’ 11,75’’ 17° 46’ 9,03’’
16 246270,19 553797,61 47° 33’ 11,68’’ 17° 46’ 9,1’’
17 246252,34 553812,27 47° 33’ 11,11’’ 17° 46’ 9,82’’
18 246203,01 553845,49 47° 33’ 9,53’’ 17° 46’ 11,44’’
19 Keleti
sarokpont
246159,12 553873,81 47° 33’ 8,13’’ 17° 46’ 12,83’’
20 246133,77 553855,64 47° 33’ 7,3’’ 17° 46’ 11,98’’
21 246022,10 553775,60 47° 33’ 3,64’’ 17° 46’ 8,24’’
22 246024,13 553777,06 47° 33’ 3,71’’ 17° 46’ 8,31’’
23 246018,05 553772,81 47° 33’ 3,51’’ 17° 46’ 8,11’’
24 245892,53 553686,49 47° 32’ 59,4’’ 17° 46’ 4,08’’
25 245905,57 553655,89 47° 32’ 59,8’’ 17° 46’ 2,61’’
26 245930,44 553605,05 47° 33’ 0,58’’ 17° 46’ 0,16’’
27 245939,00 553587,21 47° 33’ 0,85’’ 17° 45’ 59,3’’
28 245930,91 553576,70 47° 33’ 0,58’’ 17° 45’ 58,8’’
29 245914,75 553555,44 47° 33’ 0,05’’ 17° 45’ 57,8’’
30 245868,18 553504,25 47° 32’ 58,51’’ 17° 45’ 55,39’’
31 245871,04 553502,19 47° 32’ 58,6’’ 17° 45’ 55,28’’
32 245864,58 553489,45 47° 32’ 58,39’’ 17° 45’ 54,68’’
33 245872,00 553481,08 47° 32’ 58,62’’ 17° 45’ 54,27’’
34 245869,43 553471,18 47° 32’ 58,53’’ 17° 45’ 53,8’’
35 245874,84 553460,44 47° 32’ 58,7’’ 17° 45’ 53,29’’
36 245872,99 553448,96 47° 32’ 58,64’’ 17° 45’ 52,74’’
37 245867,29 553433,39 47° 32’ 58,44’’ 17° 45’ 52’’
38 245864,60 553426,03 47° 32’ 58,35’’ 17° 45’ 51,65’’
39 245861,85 553408,94 47° 32’ 58,26’’ 17° 45’ 50,83’’
40 245855,41 553374,80 47° 32’ 58,03’’ 17° 45’ 49,21’’
41 245838,03 553379,09 47° 32’ 57,47’’ 17° 45’ 49,42’’
42 245834,27 553380,02 47° 32’ 57,35’’ 17° 45’ 49,47’’
43 245833,07 553380,08 47° 32’ 57,31’’ 17° 45’ 49,48’’
44 245785,66 553382,25 47° 32’ 55,77’’ 17° 45’ 49,62’’
45 245756,50 553375,88 47° 32’ 54,83’’ 17° 45’ 49,33’’
46 245736,48 553361,44 47° 32’ 54,17’’ 17° 45’ 48,66’’
47 245708,40 553384,33 47° 32’ 53,27’’ 17° 45’ 49,78’’
48 245674,35 553414,56 47° 32’ 52,19’’ 17° 45’ 51,25’’
49 245653,21 553433,32 47° 32’ 51,51’’ 17° 45’ 52,16’’
50 245650,63 553425,31 47° 32’ 51,43’’ 17° 45’ 51,78’’
51 245643,99 553404,64 47° 32’ 51,2’’ 17° 45’ 50,8’’
52 245641,12 553395,71 47° 32’ 51,1’’ 17° 45’ 50,37’’
53 245642,63 553386,87 47° 32’ 51,15’’ 17° 45’ 49,95’’
54 245649,39 553372,85 47° 32’ 51,36’’ 17° 45’ 49,27’’
55 245655,62 553359,58 47° 32’ 51,55’’ 17° 45’ 48,63’’
56 245624,07 553350,85 47° 32’ 50,53’’ 17° 45’ 48,24’’
57 245534,17 553300,37 47° 32’ 47,59’’ 17° 45’ 45,9’’
58 245504,21 553267,31 47° 32’ 46,6’’ 17° 45’ 44,34’’
59 Déli sarokpont 245503,44 553259,91 47° 32’ 46,57’’ 17° 45’ 43,99’’
60 245507,62 553244,61 47° 32’ 46,7’’ 17° 45’ 43,25’’
61 245521,92 553252,00 47° 32’ 47,17’’ 17° 45’ 43,6’’
62 245532,06 553245,79 47° 32’ 47,49’’ 17° 45’ 43,29’’
63 245547,60 553236,27 47° 32’ 47,99’’ 17° 45’ 42,82’’
64 245563,14 553226,75 47° 32’ 48,49’’ 17° 45’ 42,36’’
65 245578,67 553217,23 47° 32’ 48,99’’ 17° 45’ 41,89’’
66 245594,21 553207,71 47° 32’ 49,48’’ 17° 45’ 41,42’’
67 245601,90 553203,02 47° 32’ 49,73’’ 17° 45’ 41,19’’
68 245617,60 553224,57 47° 32’ 50,25’’ 17° 45’ 42,21’’
69 245637,70 553212,28 47° 32’ 50,89’’ 17° 45’ 41,6’’
70 245661,21 553192,98 47° 32’ 51,64’’ 17° 45’ 40,66’’
71 245654,19 553185,28 47° 32’ 51,41’’ 17° 45’ 40,3’’
72 245670,36 553164,68 47° 32’ 51,93’’ 17° 45’ 39,3’’
73 245687,12 553150,48 47° 32’ 52,46’’ 17° 45’ 38,61’’
74 245693,40 553155,58 47° 32’ 52,67’’ 17° 45’ 38,85’’
75 245713,75 553122,12 47° 32’ 53,31’’ 17° 45’ 37,23’’
76 245720,03 553132,46 47° 32’ 53,52’’ 17° 45’ 37,72’’
77 245747,59 553119,33 47° 32’ 54,4’’ 17° 45’ 37,07’’
78 245779,37 553119,65 47° 32’ 55,43’’ 17° 45’ 37,06’’
79 245782,23 553119,09 47° 32’ 55,52’’ 17° 45’ 37,03’’
80 245815,88 553087,69 47° 32’ 56,6’’ 17° 45’ 35,51’’
81 245841,31 553067,42 47° 32’ 57,41’’ 17° 45’ 34,52’’
82 245846,13 553064,64 47° 32’ 57,56’’ 17° 45’ 34,38’’
83 245866,60 553052,86 47° 32’ 58,22’’ 17° 45’ 33,8’’
84 245885,82 553072,01 47° 32’ 58,85’’ 17° 45’ 34,7’’
85 245898,49 553057,32 47° 32’ 59,25’’ 17° 45’ 33,99’’
86 245911,25 553043,35 47° 32’ 59,66’’ 17° 45’ 33,31’’
87 245927,85 553027,94 47° 33’ 0,19’’ 17° 45’ 32,56’’
88 245964,69 553008,14 47° 33’ 1,37’’ 17° 45’ 31,58’’
89 245976,34 553002,13 47° 33’ 1,75’’ 17° 45’ 31,29’’
90 245979,55 552984,02 47° 33’ 1,84’’ 17° 45’ 30,42’’
91 245989,17 552982,37 47° 33’ 2,15’’ 17° 45’ 30,33’’
92 245994,9 552981,5 47° 33’ 2,34’’ 17° 45’ 30,29’’
93 245993,84 552998,28 47° 33’ 2,31’’ 17° 45’ 31,09’’
94 246002,16 552993,01 47° 33’ 2,58’’ 17° 45’ 30,83’’
95 246000,13 552990,68 47° 33’ 2,51’’ 17° 45’ 30,72’’
96 246004,95 552986,21 47° 33’ 2,66’’ 17° 45’ 30,5’’
97 246009,37 552990,97 47° 33’ 2,81’’ 17° 45’ 30,73’’
98 246033,74 553011,00 47° 33’ 3,61’’ 17° 45’ 31,67’’
99 246043,41 553007,36 47° 33’ 3,92’’ 17° 45’ 31,49’’
100 246045,51 553010,72 47° 33’ 3,99’’ 17° 45’ 31,64’’
101 246051,46 553020,95 47° 33’ 4,19’’ 17° 45’ 32,13’’
102 246057,17 553036,12 47° 33’ 4,38’’ 17° 45’ 32,85’’
103 246054,70 553048,30 47° 33’ 4,31’’ 17° 45’ 33,43’’
104 246055,26 553047,31 47° 33’ 4,32’’ 17° 45’ 33,39’’
105 246085,15 553035,58 47° 33’ 5,29’’ 17° 45’ 32,8’’
106 246093,34 553035,58 47° 33’ 5,55’’ 17° 45’ 32,8’’
107 246103,73 553028,48 47° 33’ 5,88’’ 17° 45’ 32,45’’
108 246109,11 553023,26 47° 33’ 6,06’’ 17° 45’ 32,19’’
109 246127,89 553004,08 47° 33’ 6,65’’ 17° 45’ 31,26’’
110 246151,78 552988,99 47° 33’ 7,42’’ 17° 45’ 30,52’’
111 246164,24 552974,31 47° 33’ 7,81’’ 17° 45’ 29,81’’
112 246168,91 552967,89 47° 33’ 7,96’’ 17° 45’ 29,5’’
113 246171,62 552963,26 47° 33’ 8,05’’ 17° 45’ 29,28’’
114 246195,45 552925,50 47° 33’ 8,8’’ 17° 45’ 27,45’’
115 Nyugati sarokpont 246200,31 552923,57 47° 33’ 8,95’’ 17° 45’ 27,35’’
116 246208,50 552924,14 47° 33’ 9,22’’ 17° 45’ 27,38’’
117 246212,62 552925,09 47° 33’ 9,35’’ 17° 45’ 27,42’’
118 246249,29 552953,32 47° 33’ 10,56’’ 17° 45’ 28,74’’
119 246258,37 552961,50 47° 33’ 10,85’’ 17° 45’ 29,12’’
120 246262,06 552964,88 47° 33’ 10,98’’ 17° 45’ 29,28’’
121 246313,67 552992,48 47° 33’ 12,66’’ 17° 45’ 30,56’’
122 246329,73 552983,78 47° 33’ 13,18’’ 17° 45’ 30,13’’
123 246366,68 553016,51 47° 33’ 14,39’’ 17° 45’ 31,67’’
124 246383,43 553031,34 47° 33’ 14,94’’ 17° 45’ 32,36’’
125 246406,07 553060,27 47° 33’ 15,69’’ 17° 45’ 33,73’’
126 246417,19 553074,36 47° 33’ 16,06’’ 17° 45’ 34,39’’
127 246424,09 553090,38 47° 33’ 16,29’’ 17° 45’ 35,16’’
128 246424,98 553109,48 47° 33’ 16,33’’ 17° 45’ 36,07’’
129 246422,27 553127,14 47° 33’ 16,25’’ 17° 45’ 36,91’’
130 246428,37 553137,99 47° 33’ 16,45’’ 17° 45’ 37,43’’
131 246420,38 553144,93 47° 33’ 16,2’’ 17° 45’ 37,77’’
132 246408,21 553155,52 47° 33’ 15,81’’ 17° 45’ 38,28’’
133 246411,45 553164,66 47° 33’ 15,92’’ 17° 45’ 38,72’’
134 246414,33 553196,30 47° 33’ 16,03’’ 17° 45’ 40,23’’
135 246421,80 553224,58 47° 33’ 16,29’’ 17° 45’ 41,58’’
136 246426,96 553236,64 47° 33’ 16,46’’ 17° 45’ 42,15’’
137 246438,76 553257,18 47° 33’ 16,85’’ 17° 45’ 43,12’’
138 246447,92 553313,01 47° 33’ 17,18’’ 17° 45’ 45,78’’
139 246450,39 553329,41 47° 33’ 17,27’’ 17° 45’ 46,57’’
140 246451,92 553349,22 47° 33’ 17,33’’ 17° 45’ 47,51’’
141 246466,68 553398,10 47° 33’ 17,83’’ 17° 45’ 49,84’’
142 246482,09 553438,77 47° 33’ 18,35’’ 17° 45’ 51,77’’

2. melléklet a 14/2018. (II. 12.) Korm. rendelethez

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín világörökségi kezelési terve

1. Alapadatok

1.1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének kivonata

1.1.1. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét

a) a Pannonhalmi Főapátság és környezete, vagyis a bencés monostor jellegzetes elhelyezkedését, táji kapcsolatrendszerét, egyedi struktúráját, szervezeti kialakítását, ezeréves történeti múltra visszatekintő történeti fejlődését megjelenítő apátsági épületek, bazilika, oktatási épületek, Boldogasszony kápolna, Millenniumi kápolna, Apátsági arborétum, parkerdők és gyógynövénykert;

b) a kereszténység közép-európai elterjesztésének egyedi példáját jelentő bencés monostor elhelyezkedése és alapításának korai dátuma (996), az országok és népek közötti békéért ezer éve dolgozó bencés szerzetesek folyamatos jelenléte;

c) a mai napig működő szerzetesi élet minden színterét tartalmazó monostoregyüttes

jelenti az 1. mellékletben megállapított területen.

1.2. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok

1.2.1. Kontinuus módon fejlődő történeti épületegyüttes:

a) a régészeti emlékek és az építési korszakok egymásra rétegződő együttese, ennek látható, érzékelhető jelenléte, eredetisége, történeti értéke: a bazilika a kerengővel, a rendház, a könyvtár és a harangtorony, a gimnázium, az erődítmény falai;

b) a történeti épületegyüttes építőművészeti és képzőművészeti alkotásai, felszerelései, ezek művészeti értéke: a középkori, barokk és historizáló falfestések, szobrok, művészeti kivitelű épületrészek, bútorok és felszerelések;

c) az épületegyüttes harmonikus megjelenése, egységessége: tömegképzése, anyaghasználata, színezése, az együtteshez csatlakozó külső terek építészeti kialakítása;

d) az együttes megszakítatlan fejlődése: az ezeréves fejlődés emlékeinek színvonalához méltó kortárs építészeti-tájépítészeti alkotófolyamat fenntartása.

1.2.2. Kontinuus módon fejlődő történeti funkció:

a) hitélet, szerzetesség: az ima, a munka, a lectio divina hármasa, egyházi szolgálat;

b) tudományos-kulturális tevékenység, gyűjtemények fenntartása: részvétel a hazai és nemzetközi teológiai és tudományos szakmai közéletben, könyvkiadás;

c) oktatás: gimnázium és kollégium működtetése, felnőttoktatás, szakoktatási hálózat fenntartása;

d) gazdálkodás: vagyonkezelés, épületfenntartás, energiagazdálkodás, borászat, gyógynövénytermesztés, apátsági termékek forgalmazása;

e) egészségügyi és szociális tevékenység: idősgondozás;

f) vendégfogadás, turizmus: látogatóforgalom kiszolgálása, étterem és szálláshely szolgáltatások, rendezvényturizmus szolgáltatásai.

1.2.3. Történeti kertek, táji és természeti környezet:

a) a terület ember alakította táji környezete: a haszonkertek, a pihenőkertek, a parkerdők;

b) a gyűjtemény: az arborétum dendro-botanikai gyűjteménye.

1.2.4. Karakteres táji megjelenés:

a) a fő látványok megjelenése: zavartalan feltárulás az M1, a 81. számú és a 82. számú főútvonalakon elhaladó utazó vagy a településre érkezők számára;

b) a Pannon táj felett megjelenő épülettömeg látványa: méltóságteljes, szigetszerű megjelenés a környező elemek méltó távolságtartásával;

c) az Apátság épületeiből és környezetéből feltáruló panoráma: a hagyományos településkép zavartalansága, tetőnézetek harmóniája.

2. A kezelés céljai

2.1. A kezelés átfogó célja az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének és attribútumainak sértetlen és hiteles megőrzése, a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó attribútumokat sértő vagy veszélyeztető állapotok megelőzése, megszüntetése.

2.2. A kezelés specifikus céljai:

2.2.1. a világörökségi helyszínen az irányítási, működési, szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúrának a kiemelkedő egyetemes értékhez méltó, értékőrző és értékalkotó, fenntartható folyamatok tartós működtetését garantáló, partnerségi keretek között történő továbbépítése;

2.2.2. az attribútumok megőrzési állapotának javítása, állapotromlásuk megelőzése, megállítása;

2.2.3. az attribútumokkal leírható kiemelkedő egyetemes értékek megőrzését, érvényesülését és bemutatását hosszú távon biztosító kezelési módok meghatározása.

3. A kezelés stratégiái

3.1. Tematikus stratégiák

3.1.1. A kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos ismeretek megszerzésének és rendszerezésének fejlesztése

a) az épített örökség (fejlődéstörténet, régészet, épületkutatás);

b) a természeti örökség;

c) a táji adottságok;

d) a társadalmi-gazdaságtörténeti háttér

további kutatása által.

3.1.2. A megőrzési állapot javítása

a) az együttes épületeinek, természeti értékeinek és infrastruktúra-rendszerének a kiemelkedő egyetemes érték sértetlen és hiteles megőrzését biztosító módon történő kezelésével és fejlesztésével;

b) a fenntartó-karbantartó tevékenység megerősítése a rendszeres megelőző karbantartás munkafolyamataival.

3.1.3. A fenntarthatóság növelése

a) a sokrétű tevékenység diverzitásának fejlesztésével;

b) a jövedelemtermelő vállalkozások hasznának a fenntartásba való visszaforgatásával;

c) a kiemelkedő egyetemes érték bemutatása elsődleges eszközét jelentő turizmusnak a hálózatos együttműködésben rejlő lehetőségek azonosítását és kiaknázását biztosító, a helyszín teherbíró képességére figyelemmel történő fejlesztésével;

d) az energiagazdálkodás hatékonyságának javításával;

e) a környezetterhelés csökkentésével.

3.1.4. A megközelítés és a közlekedés lehetőségeinek javítása

a) az elérhetőség minőségének szinten tartásával;

b) a tájékoztatás javításával;

c) a parkolási infrastruktúra korlátozott, a kiemelkedő egyetemes érték sértetlen és hiteles fennmaradását biztosító fejlesztésével;

d) a helyszín tágabb környezetét kiszolgáló ingajáratok működtetésével.

3.2. Attribútumspecifikus stratégiák

3.2.1. A kontinuus módon fejlődő történeti együtteshez kapcsolódóan:

a) az együttes hosszú távú jó állagú megőrzése, fizikai romlásának megakadályozása, a szükséges beavatkozások magas építészeti minőségének biztosítása;

b) az együttes értékeinek megőrzése, a történeti fejlődés rétegzettségéből fakadó gazdagság értékeinek bemutatása;

c) az együttes fizikai állapot megőrzése színvonalának fokozása, a felújítások és fejlesztések mellett a karbantartás feladatait is beleértve, újabb funkciók korlátozott befogadása;

d) az együttes identitását hordozó építészeti kialakítás, az architektonikus elemek, homlokzatok, tetők karakterének, színvilágának megőrzése;

e) az összetett szerzetesi tevékenységhez szükséges, korlátozott mértékben befogadható új funkciók telepítése és a helyszín további rendezése során a kortárs beavatkozások magas építészeti, képzőművészeti és tájépítészeti színvonalának biztosítása.

3.2.2. A kontinuus módon fejlődő történeti funkcióhoz kapcsolódóan:

a) a területen zajló szerzetesi tevékenység sokrétű gazdagságának megőrzése, zavartalanságának biztosítása, a gazdálkodás jövedelemtermelő és értékteremtő formáinak kiegyensúlyozott erősítése;

b) a hitéleti és szerzetesi tevékenység zavartalanságának biztosítása;

c) a szerzetesi közösség tudományos-kulturális alkotótevékenységének biztosítása, a közgyűjtemények megőrzési és bemutatási feltételeinek javítása;

d) a helyszínen folyó oktatási tevékenység feltételeinek és zavartalanságának biztosítása, az oktatási intézmény magas színvonalú működtetése;

e) az idősgondozás feltételeinek méltó biztosítása;

f) a Főapátság vállalkozásainak eredményes működtetése a hatékonyság mellett a minőségi márkaépítés szempontjainak figyelembevételével;

g) a látogatóforgalom minőségi kiszolgálása, a turisztikai kínálat folyamatos fejlesztése révén az együttes értékeinek bemutatása - a turistaforgalom káros hatásainak elkerülése mellett.

3.2.3. A történeti kertek, táji és természeti környezethez kapcsolódóan:

a) a természeti környezet jó állagú megőrzése, az Arborétum és a haszonkertek fejlesztése sajátos, a hely szellemének megfelelő karakterrel;

b) a terület természeti környezetének és természeti értékeinek (beleértve a védett természeti értékeket is) megőrzése és tudatos szelekcióval történő fejlesztése;

c) az Arborétum gyűjteményének megőrzése és fenntartása.

3.2.4. A karakteres táji megjelenéshez kapcsolódóan:

a) szükséges a pannonhalmi apátsági együttes tájképi megjelenésének védelme, érvényre juttatása, vizuális integritásának megőrzése;

b) szükséges a tájidegen elemek távoltartása, a jellemző feltárulások látószögében - vagyis az M1 autópálya 81. sz. és 82. sz. főút közötti szakasza, a 81. sz. főút Töltéstava-Mezőörs közötti szakasza, a Mezőörs-Tát-Veszprémvarsány és a Pannonhalmi dombságnak a Pannonhalmi völgyet nyugat felől lezáró Csanaki-vonulatának gerince által határolt területen - a mezőgazdasági jellegű tájhasználat (szántó, gyümölcsös, szőlő, erdő) megőrzése, a terepmagaslatok beépítésének építésügyi és településrendezési korlátozása, a rálátási pontok megőrzése;

c) szükséges a Szent Márton-hegy környezete beépítésének kontrollja, az együttest körülvevő beépítetlen várköpeny megőrzése, a domboldalon felkúszó építés építésügyi és településrendezési korlátozása;

d) szükséges a Főapátság környezetében a rendezett településkép, a tetőnézetek harmóniájának megőrzése, a beépített területek terjeszkedésének kontrollja.

4. Védelmi célú és kezelést támogató szabályozások

4.1. A világörökségi kezelési módok

4.1.1. A kontinuus módon fejlődő történeti együttes

4.1.1.1. Az együttes minél teljesebb körű ismeretének biztosítása érdekében a világörökségi gondnokság vezetésével szükséges az épületegyüttesre vonatkozó kutatások és felmérések, a rendelkezésre álló információk folyamatos frissítése, kiegészítése, archiválása. Ennek keretében világörökségi gondnokságnak biztosítania kell:

a) a monostorban a jövőben végzendő bármiféle építőtevékenység kutatói megfigyelés melletti előkészítését, tervezését és megvalósítását;

b) a Hospodárkerttől a gazdasági udvaron át a Boldogasszony kápolnáig terjedő terület ütemezett régészeti feltárására, s a régészeti megfigyelésre vonatkozó intézkedési terv elkészítését, nem csupán a nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében, hanem a teljes világörökségi helyszínen és az annak szomszédságába eső egyedileg védett műemlék épületek esetében az érintett tulajdonosokkal való együttműködést;

c) az épületegyüttesen az elmúlt időszakban végzett beavatkozások hiteles dokumentálását biztosító, az épületmenedzsment feladatait is támogató műszaki tervtárak rendezését (katalogizálását, digitalizálását).

4.1.1.2. Átfogó inspekciós és tervezett karbantartási rendszer bevezetése érdekében a világörökségi gondnokság vezetésével szükséges az épületekre, valamint a külső terek műszaki létesítményeire vonatkozó szervizkönyv vezetése. Ennek keretében világörökségi gondnokságnak biztosítania kell:

a) a történeti épületegyüttesek, kertek állapotának évente ismétlődő, rendszeres szemrevételezésen alapuló - annak eredményét elektronikusan rögzített leírással és képanyaggal dokumentáló - ellenőrzését;

b) a történeti épületegyüttesek, kertek esetében az építőanyagok öregedése, valamint az időjárás és a használat miatti kopás hatásait felújítás helyett megelőzés révén mérséklő inspekciós és tervezett karbantartási rendszer kialakítását és a ritka nagyléptékű felújításhoz képest hosszú távon kisebb ráfordítást igénylő rendszeres kisléptékű karbantartás gyakorlatának bevezetését és alkalmazását;

c) az a) pontban foglalt ellenőrzés eredményeként feltárt hibák nagyobb károk bekövetkezését megelőző gyorsjavításának elvégzését;

d) a szervizkönyv adatainak alkalmazását a világörökség állapotáról tájékoztató monitoring rendszer működtetése során.

e) A világörökségi helyszín szervizkönyvének adatai kiterjednek:

ea) a főapátság főépületére (a bazilikára, a monostorszárnyakra, a könyvtári szárnyra, a gimnáziumra, valamint a várfalakra és külső sétányokra);

eb) a történeti épületekre (a barokk pavilonra, a Boldogasszony kápolnára, a Kálváriára és a Millenniumi emlékműre);

ec) a világörökségi helyszín egyéb épületeire (a tornacsarnokra, a gazdasági udvar épületeire, a borászatra és a mezőgazdasági géptárolóra, a gyógynövénykert gazdasági épületeire és a biomassza-üzemre), valamint az Arborétum, a Levendulás, a parkerdő és a Hospodárkert területén található műszaki létesítményekre.

f) A világörökségi helyszín épületei e) pontban felsorolt elemei tekintetében az a) pont szerinti évi rendszeres ellenőrzés, a történeti értékű műrészletek kiemelt vizsgálatával kiterjed:

fa) a tetőkre, tetőfedésekre;

fb) az épületen kívüli és belüli, illetve a talajban lévő csapadékvíz-elvezető rendszerekre;

fc) a tartószerkezetekre;

fd) a homlokzatok és belső terek nyílászáróira;

fe) a burkolatokra és padozatokra;

ff) a falakra, falfestésekre;

fg) az épülettartozékokra (beépített berendezésekre) és felszerelésekre;

fh) az épületgépészeti és elektromos rendszerekre és a villámvédelemre.

g) A világörökségi helyszín természeti környezete tekintetében az a) pont szerinti évi rendszeres ellenőrzés, a történeti értékű műrészletek kiemelt vizsgálatával kiterjed:

ga) a csapadékvíz-elvezető rendszerekre, vízgyűjtőkre;

gb) a támfalakra, rézsűkre, lépcsőkre és utakra;

gc) a berendezési tárgyakra.

4.1.1.3. Az együttes hitelességének és sértetlenségének biztosítása érdekében a világörökségi gondnokságnak

a) a szükséges felújítások során a lehetőségekhez mérten törekedni kell a történeti szerkezetek anyagukban való megőrzésére;

b) a tetők meglévő látványát, illetve a meglévő épülettömegeket és színhasználatot meg kell őriznie, ezek tekintetében a meglévőtől eltérő kialakítás csak a világörökségi helyszín történeti épületegyüttese látványának feltárulását biztosító fő irányokból nem látható - a feltárulást nem befolyásoló - helyen létesült épületek tekintetében megengedhető a tervezett beavatkozásnak a történeti épületegyüttes vizuális integritására (a feltárulást biztosító fő irányokból való megjelenésére) gyakorolt hatását bemutató látványterv alapján;

c) az épületállomány 4.1.1.1 és 4.1.1.2. bekezdés szerinti felmérése és értékelése alapján el kell készítenie a világörökségi helyszín épületeinek funkcionális értékelését (szükség szerint a funkciók átalakítására vonatkozó új működési javaslatát), valamint a funkciókhoz igazodó ütemezett építési, átalakítási és bontási programját.

4.1.1.4. Az együttes hitelességének és sértetlenségének biztosítása érdekében:

a) Tóthegy városrészben az oldalhatáron álló elszórt épületekkel beépített nagytelkes lakóterület településképének megőrzése érdekében kerülni kell a hagyományos harmonikus tájhasználatot megjelenítő szövet és telekszerkezet felaprózódását;

b) kerülni kell a Főapátság látképének feltárulását és tájképi megjelenését gátló fejlesztéseket, a területek erőteljes beépítését és besűrűsödését az érzékeny látképi fekvésű nagytelkes Sági dűlő és a Cseider horog, Cseidervölgy magasan fekvő dombos területein.

c) a várköpeny tövében, Lestár városrészben az épületek elhelyezésének részletesebb szabályozásával a városképet, a beépítés térbeli elrendeződését és annak megjelenését következetesen kell alakítani;

d) a vasút menti ipari területekre a településkép finomabb szabályozását kell elvégezni, az építménymagasság mellett a homlokzatmagasság, a visszafogott színezésre vonatkozó követelmények, a karakteres fásítási tengelyek, foltok, a tömbön belüli épülettömegek elhelyezkedését megadó építési helyek, be nem építhető teleksávok meghatározásával;

e) a város és a világörökségi együttes megőrzési állapotának fenntartása, javítása, a tájképi megjelenés kiemelkedő jelentősége és a klímavédelem érdekében végzett vizsgálatok alapján szükséges a kötelező fásítás és zöldfelületek növelése.

4.1.2. A kontinuus módon fejlődő történeti funkció

4.1.2.1. A szerzetesi közösség tudományos-kulturális alkotótevékenységének biztosítása, a közgyűjtemények megőrzési és bemutatási feltételeinek javítása érdekében a világörökségi gondnokság vezetésével szükséges a Főapátsági Gyűjtemények bemutatás-fejlesztési programjának elkészítése. Ennek keretében világörökségi gondnokságnak biztosítania kell:

a) a restaurálási, tisztítási és állagvédelmi feladatok ellátásához, a helyhiány mérsékléséhez, a széles körű és minőségi bemutatáshoz, megismertetéshez (egyebek között a válogatott művek - a Könyvtár részét képező, a nemzeti kulturális vagyonba tartozó kódex-, ősnyomtatvány-, antikva- és régi magyar könyvgyűjtemény - digitalizálásához, műtárgyak esetében a professzionális műtárgyfotózáshoz, a kapcsolódó könyvtár-, levéltár- és múzeumpedagógiai programok kidolgozásához, elindításához és fenntartható működtetéséhez);

b) az elektronikus katalogizáláshoz, digitalizáláshoz és informatikai fejlesztéshez, illetőleg az elavult (vagy elektronikusan még fel nem dolgozott) gyűjteményi anyagra vonatkozó nyilvántartások felülvizsgálatához;

c) a Fényképtár gyűjteményének teljes feltárásához

szükséges programelemek kidolgozását.

4.1.2.2. A 4.1.2.1. bekezdés szerinti program alapján tudományos igényű összefoglaló adatbázist és a folyamatos munkához szükséges, a gyűjtemények speciális igényeinek megfelelő informatikai infrastruktúrát kell létrehozni.

4.1.2.3. A Főapátsági Gyűjtemények bemutatás-fejlesztési programjának elkészítése során

a) a helyhiány mérsékléséhez szükséges, a 4.1.2.1. bekezdés a) pontja szerinti programelemeket a 4.1.1.3. bekezdés c) pontja szerinti funkcionális értékeléssel, ütemezett építési, átalakítási és bontási programmal összhangban kell kidolgozni arra törekedve, hogy a helyhiányt elsősorban a jelenleg rendelkezésre álló terek átszervezésével, a gyűjtemények közelében lévő egyes helyiségek funkcióváltásával, a jelenlegi raktárterek elavult berendezéseinek hatékonyabb helykihasználást biztosító korszerű könyvtári és levéltári anyagmozgató és tárolórendszerekre történő cseréjével szüntessék meg;

b) az a) pont szerinti átszervezésre, funkcióváltásra és eszközcserére vonatkozó javaslatokat a rendelkezésre álló terek építészeti-statikai felmérésére is tekintettel lévő részletes állapot- és igényfelmérés alapján, annak bemutatásával, ütemezetten kell elkészíteni;

c) a 6. fejezetben azonosított közcélú finanszírozási forrásoknak a helyhiány mérséklését célzó felhasználására vonatkozó, az a) pontban foglaltaktól eltérő egyéb intézkedési javaslatot csak az a) pont szerinti átszervezés és funkcióváltás lehetőségeinek a 4.1.1.3. bekezdés c) pontja szerinti funkcionális értékelési, ütemezett építési, átalakítási és bontási programban történt hitelt érdemlő kimutatása után, a program egyidejű bemutatásával lehet előterjeszteni;

d) a helyhiány mérséklését, megszüntetését célzó átalakítások tervezésével és kivitelezésével összefüggésben érvényesíteni kell a preventív állományvédelem szempontjait.

4.1.2.4. A Főapátsági Gyűjtemények széles körű és minőségi bemutatása, megismertetése keretében:

a) a 4.1.2.1. bekezdés a) pontja szerinti könyvtár-, levéltár- és múzeumpedagógiai programok kidolgozása és megvalósítása során az érdeklődő látogatók fogadása és a szakemberképzés céljainak érvényesülését együttesen kell biztosítani;

b) szükséges állandó, időszakos és vándorkiállítások szervezése és a kiállításokhoz kapcsolódó katalógusok, valamint egyéb nyomtatott és elektronikus kiadványok, forráskiadások készítése;

c) a gondnokság a Pannonhalmához kiemelten kötődő műtárgyak, könyvek, oklevelek, illetve a Főapátság sajátos gazdálkodási tevékenységéhez szorosan kötőtő - koruk vagy használatuk folytán muzeális értéket képviselő - tárgyak beszerzésére a Főapátság vállalkozásainak eredményes működtetése révén biztosított erőforrásokból állománygyarapítási alapot képez.

4.1.2.5. A 4.1.2.4. bekezdés c) pontja szerinti állománygyarapítást az állam a Főapátság kérelmére az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölésével támogatja a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzéséről, valamint a kijelölési eljárásról szóló szabályok szerint. Az állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének kijelölése iránti kérelmet a Főapátsági Gyűjtemények bemutatás-fejlesztési programjával összhangban akkor lehet előterjeszteni, ha a kérelem a Főapátsági Gyűjtemények meglévő állománya bemutatási problémáinak fennmaradása nélkül teljesíthető.

4.1.2.6. A világörökségi helyszínen

a) a Főapátság gazdálkodási tevékenysége körében előállított, magas hozzáadott-értékű, prémium kategóriás, eredet-megjelöléssel ellátott egyedi termékek körének folyamatos korszerűsítése;

b) az éttermi és szálláshelykínálat bővítése, illetve a közlekedési rendszer (gépjárműparkolók, tömegközlekedés, gyalogos és kerékpáros közlekedés útvonalainak) fejlesztése érdekében szükséges kapacitásbővítés és építés;

c) a fenntarthatóságot javító energetikai (energiaracionalizálási) programok tervezése és megvalósítása (különösen a hőszigetelések, a fűtési rendszer, a nyílászárók és napkollektorok tekintetében)

során az épített örökség sajátos kötöttségeire tekintettel és az értékvédelem szempontjainak érvényesítése érdekében - a 4.1.1. alfejezetben írtakat következetesen érvényesíteni kell.

4.1.2.7. A Főapátság turisztikai program- és szolgáltatáskínálatának fejlesztése során a gondnokságnak

a) a Pannonhalma Város Önkormányzatával;

b) a hazai és a külföldi világörökségi helyszínekkel (a kolostorokat is beleértve);

c) az egyéb turisztikai partnerekkel

való hálózatos együttműködésben rejlő előnyök kiaknázását biztosító tervezésre és megvalósításra kell törekednie.

4.1.3. A történeti kertek, táji és természeti környezet

4.1.3.1. A világörökség hiteles és sértetlen fennmaradása érdekében a gondnokságnak a 4.1.1.2. bekezdés szerinti átfogó inspekciós és tervezett karbantartási rendszert és szervizkönyvet a külső terek, kültéri műszaki rendszerek (vízelvezetés, támfalak, lépcsők) tekintetében is megfelelően alkalmazni kell, beleértve

a) az utak, sétányok, gyalogutak és lépcsők hálózatának rendszeres állapotvizsgálatát, időközönkénti felújítását, a talajmozgások hatásainak a kezelését;

b) a külső területek alatt húzódó közművek (energetikai vezetékek és kábelek, közvilágítási rendszerek) állagvédelmét, szükség szerinti fejlesztését.

4.1.3.2. A klimatikus változásokkal összefüggésben hirtelen lezúduló csapadék, az épületek csapadékelvezető rendszerei és a burkolt felületek felől koncentráltan érkező vizek kezelése kiemelkedő jelentőségű a talajerózióból és a talajmozgásokból fakadó veszélyeztető körülmények megelőzése szempontjából. Erre tekintettel szükséges

a) az eróziót fékező műszaki rendszerek átfogó kutatással és rendezési koncepció kidolgozásával egybekötött módszeres felmérése és átgondolt felújítása a világörökségi helyszínen a talajmechanikai jellegű állékonysági veszélyhelyzetek megelőzésére;

b) az a) pont szerinti koncepció kidolgozása során a meglévő állapot értékelése, az akut veszélyhelyzetek feltárása és rangsorolása, valamint a helyzetet megnyugtatóan rendező hosszú távú intézkedések ütemezése és monitoring rendszer kidolgozása.

4.1.3.3. A világörökségi helyszín természeti örökségét a gondnokság a terület természeti értékeinek szisztematikus feltárásán és az azt érintő változások összegzésén alapuló átfogó kataszter folyamatos elkészítésével rendszerezi.

a) A kataszter kiterjed:

aa) az Apátsági Arborétum;

ab) az Apátsági Gyógynövénykert;

ac) a Várdomb délnyugati oldalán található erdő;

ad) a Hospodárkert;

ae) a Boldogasszony kápolna körüli erdő;

af) a belső udvarok és kertek

területére.

b) A kataszter adatfelvétele kiterjed:

ba) az éghajlati, meteorológiai;

bb) a talajtani;

bc) botanikai;

bd) zoológiai;

kutatásokra és monitoringra, valamint a világörökségi helyszín természeti értékeire ható egyéb (társadalmi, gazdasági) befolyásoló tényezők, továbbá a tájképi változások, területhasználati rendszerek vizsgálatára.

c) A kataszter elkészítése során törekedni kell a botanikai, zoológiai, talajtani adatok (így különösen fajlisták, állapotrajzok, térképek) térinformatikai feldolgozására.

d) A világörökség helyszín értékeiről készült diplomadolgozatok és PhD kutatások eredményét integrálni kell a kataszterbe.

4.1.3.4. A természeti területeket érintő természeti, turisztikai, egyéb fejlesztések, beruházások előkészítése, tervezése és megvalósítása során a 4.1.3.1. bekezdés szerinti átfogó inspekciós és tervezett karbantartási rendszert és szervizkönyvet, a 4.1.3.2. bekezdés szerinti rendezési koncepciót, valamint a 4.1.3.3. bekezdés szerinti katasztert együttesen kell alkalmazni.

4.1.3.5. A természeti örökséggel kapcsolatos monitoring tevékenység tervezése és végrehajtása során a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer révén gyűjtött adatokat figyelembe kell venni.

a) A monitoring során vizsgálni kell:

aa) az élőhelytípusok és a védett, illetve lokálisan értékes fajok állapotát és állományát,

ab) a természetvédelmi helyzetüket meghatározó élő és élettelen környezeti tényezőket,

ac) a kezelési beavatkozások hatását és hatékonyságát.

b) A monitoring programok pontos módszerét, a mérhető és jelentőséggel bíró adatok körét a vizsgált területek fenntartásában és kezelésében érintett szervezetekkel, valamint a tevékenység elvégzésére alkalmas kutatócsoportokkal (így különösen akadémiai kutatóintézetekkel, egyetemekkel, civil szervezetekkel), és a területen érintett természetvédelmi szervezetekkel közösen kell meghatározni.

4.1.3.6. A világörökségi helyszínen a tájképvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű

a) a várköpeny és a Boldogasszony kápolna körüli erdők spontán erdősülésének fenntartása, a tájidegen fajok és özönnövények rendszeres eltávolítása, helyükre őshonos, a termőhelynek megfelelő fafajok telepítése, a kisebb csoportokban jelenlévő inváziós fajok egyedeinek eltávolítása;

b) gyepterületeken a művelési ágnak megfelelő használat biztosítása, a cserjésedő, illetve beerdősülő gyepterületeken a gyep helyreállítása, a kevésbé intenzíven hasznosított gyepterületeken az adventív lágyszárúak terjedése elleni védekezést biztosító virágzás előtti kaszálás, az egyedek eltávolítása;

c) a terület ősi, illetve hagyományos gyümölcsfajtáinak feltérképezése, bemutatása, génkészletük hosszú távú megőrzése.

4.1.3.7. A természeti és védett természeti területek kezelése körében biztosítani kell a turizmus káros hatásainak megelőzését a természeti és a védett természeti területeken.

a) Ennek érdekében szükséges:

aa) a természeti területek bemutatásának, a látogatás rendjének megőrzési, védelmi szempontú újraszabályozása;

ab) a mezőgazdasági terület átjárhatóságát a kisebb állatok és növények számára biztosító, fasorokból, mezsgyékből, erdőfoltokból és a természetvédelmi szempontoknak megfelelően kaszált rétekből álló ökofolyosó-hálózat kiépítése.

b) A világörökségi helyszín értékei széles körű és minőségi bemutatásának az épített és kulturális örökség elemei mellett a természeti örökség elemeire is ki kell terjednie. Ennek kertében szükséges:

ba) az Arborétumban és a Gyógynövénykertben tartott szakmai vezetések és tematikus rendezvények gyakorlatának fenntartása;

bb) a védett természeti területekre kiterjedő oktatási és népszerűsítő tevékenység, interaktív természetismereti foglalkozás lehetőségének biztosítása;

bc) növényjelző és az élőhelyeket bemutató - egységes megjelenésű és a vagyonbiztonsági szempontoknak is megfelelő - táblák készítésének és kihelyezésének vizsgálata.

4.1.3.8. A szellemi világörökség integráns részét képező, a Szent Márton-hegyen folytatott egykori szőlőművelés, szőlő- és borkultúra felidézése körében az esetleges későbbi szőlőtelepítés lehetőségének vizsgálatára - a hatályos jogszabályokkal összhangban - csak a következő szempontokra tekintettel kerülhet sor:

a) Régi térképek és adatok felhasználásával meg kell határozni a korábban szőlőműveléssel hasznosított, be nem épített, szőlőművelésre alkalmassá tehető területeket.

b) A potenciálisan alkalmas területeket részletesen elemezni kell a természetes szukcesszió során kialakult élőhelyek természeti értékei alapján. A természetvédelmi szempontból jelentős értékkel rendelkező területeket ki kell vonni a szőlőművelésre számba vehető terület közül.

c) A b) pontra tekintettel megmaradt területeken talajvizsgálatot követően elemezni kell a szőlőművelés adottságait és feltételeit (gazdaságosság, termésminőség, termésmennyiség, látogatóknak való bemutatás feltételei, speciális gépesítési igény), amennyiben az elemzés területnagyság és gazdaságosság szempontjából elfogadható eredményre vezet, akkor meg kell vizsgálni a területek jogi helyzetét (védett természeti terület, erdő művelési ág, szőlőkataszterbe való besorolás), és a szőlőtelepítés engedélyezésének feltételeit.

d) Az Apátságot egykor körülölelő Szent Márton-hegyi szőlők részleges visszatelepítésének előkészítése során ezen túlmenően meg kell határozni a telepítés és a fenntartás financiális hátterét, s azt, hogy az új terület hogyan illeszkedik a borgazdaság választékába.

4.1.3.9. A védett természeti területekre vonatkozó kezelési tevékenység során egyebekben a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tatalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben foglalt szabályok szerint kell eljárni. A rendelet hatálybalépése előtt létesített védett természeti területen lévő erdő esetében, a terület első természetvédelmi kezelési tervének hatálybalépésekor érvényes körzeti erdőtervben foglaltak az erdőterv érvényességének végéig természetvédelmi kezelési tervnek tekintendők. A természetvédelmi kezelési tervben foglaltakat a rendelet hatálybalépése előtt létesített védett természeti területen lévő erdőre vonatkozó, a terület első természetvédelmi kezelési tervének kihirdetésekor hatályos, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt körzeti erdőtervezési alapelveket és erdőgazdálkodási egyedi szabályokat figyelembe véve kell alkalmazni.

4.1.4. A karakteres táji megjelenés

4.1.4.1. A világörökségi helyszín értékeit komplexen kell kezelni, bemutatásukat és az örökségturizmusban képviselt potenciális célpont szerepüket nem csak önmagukban, hanem más értékekkel együtt indokolt fejleszteni.

4.1.4.2. A jellemző feltárulások látószögében - vagyis az M1 autópálya 81. sz. és 82. sz. főút közötti szakasza, a 81. sz. főút Töltéstava-Mezőörs közötti szakasza, a Mezőörs-Tát-Veszprémvarsány és a Pannonhalmi-dombságnak a Pannonhalmi-völgyet Nyugat felől lezáró csanaki vonulatának gerince által határolt területen - megvalósuló tervezés résztvevői számára a világörökségi gondnokság és az örökségvédelmi ügyekben eljáró járási hivatalok, kormányhivatalok közvetítik a helyi építési szabályzatok, szabályozási tervek, szerkezeti tervek, az országos és a megyei területrendezési tervek készítése, illetve felülvizsgálata során

a) a hagyományos tájkarakter védelmére, a táj jellegének megőrzésére;

b) az építmények táji adottságokhoz igazodó elhelyezésére (területi koncentrációjára) és kialakítására, a táji természeti értékekkel való összhang biztosítására;

c) a természeti értékek, egyedi tájértékek, jellegzetes tájelemek feltárására, megóvására, az építmények, műtárgyak tájba illesztésére;

d) a tájképet, látványt zavaró létesítmények elhelyezésének megakadályozására;

e) a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének részét képező látványt romboló agglomerációs folyamatok, szuburbanizáció, extenzív, területbővítő fejlesztés megakadályozására

vonatkozó, a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének sértetlen és hiteles fennmaradását biztosító szempontokat.

4.1.4.3. A 4.1.4.2. bekezdésben foglalt feladatai teljesítése körében a világörökségi gondnokság köteles:

a) az apátsághoz csatlakozó gazdasági udvar, gyógynövénykert és Apátsági Major fejlesztési területein az építési helyek települési helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben történő kijelölését kezdeményezni és ahhoz adatot szolgáltatni;

b) Pannonhalma településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát kezdeményezni és ahhoz adatot szolgáltatni:

ba) a hatályos területfelhasználás és az építési övezetek előírásainak finomítása,

bb) a szabályozási előírások pontosítása érdekében;

c) az országos és a megyei területrendezési tervek módosítása és kiegészítése során a kezelési tervben foglalt előírások érvényesítését kezdeményezni.

4.2. Világörökségi korlátozások

4.2.1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vizuális integritásának védelme és megőrzése érdekében az örökségvédelmi ügyekben eljáró kormányhivatalok az eljárásaik során, illetve a 4.1.4.2. és 4.1.4.3. bekezdés szerinti feladatok teljesítése körében a következő szempontokat érvényesítik:

a) a 4.1.4.2. bekezdés szerinti területen a mezőgazdasági jellegű tájhasználat (szántó, gyümölcsös, szőlő, erdő) és a rálátási pontok megőrzése érdekében

aa) a közlekedési folyosók menti területek beépítésének,

ab) a Győrújbarát, Töltéstava, Nyúl, Győrság, Pér, Écs, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tarjánpuszta, Nyalka, Győrasszonyfa, Mezőőrs, Táp, Tápszentmiklós, Lázi, Veszprémvarsány települések fő kilátópontjairól Pannonhalma felé irányuló látványtengelyekben történő beépítéseknek, illetve a települések teljes területén a 15 méternél magasabb építmények, szerkezetek, épületek elhelyezésének,

ac) a Szent Márton-hegyről látható szomszédos dombvonulatok gerincén és a domboldalak Pannonhalma felé eső felső harmadán mesterséges elemek létesítésének

engedélyezése során a miniszter véleményében foglaltak szerint kell eljárni.

4.3. Világörökségi tilalmak

4.3.1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vizuális integritásának védelme és megőrzése érdekében az örökségvédelmi ügyekben eljáró kormányhivatalok az eljárásaik során, illetve a 4.1.4.2. és 4.1.4.3. bekezdés szerinti feladatok teljesítése körében a következő szempontokat érvényesítik:

a) a 4.2.1. bekezdés ab) alpontjában felsorolt települések területén átvezető közlekedési útvonalak mentén a hosszirányú beépítésre szánt területek növekedését - a települések összenövését - el kell kerülni. A tájhasználat során a települések területén - az M1-es autópálya nyomvonaláig - törekedni kell a táj fő jellemzőinek megőrzésére, és a tájképet megváltoztató, a 4.2.1. bekezdésben felsorolt nagyobb léptékű beavatkozások, építkezések elkerülésére;

b) annak érdekében, hogy a Főapátság látványa, látképe táji léptékben a világörökség kiemelkedő egyetemes értékének sértetlen, hiteles fennmaradását biztosító mértékben meghatározó maradjon, a 4.1.4.2. bekezdésben meghatározott területen nem helyezhető el újabb nagyfeszültségű távvezeték, 15 méternél magasabb szélkerék, szélerőmű, 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató vagy ipari létesítmény, külszíni művelésű bányaterület.

5. Társadalmi-szakmai részvétel a kezelési terv alkalmazása során

5.1. Kötelezően bevonandó érdekeltek és érintettek

5.1.1. A kezelési terv alkalmazása során érintett szereplők:

a) a Pannonhalmi Bencés Főapátság,

b) Pannonhalma Város Önkormányzata,

c) érintett erdőgazdálkodó,

d) a tágabb környék településeinek önkormányzatai és közösségei,

e) az illetékes állami kormányzati szervek,

f) a megyei önkormányzat szervezeti egységei,

g) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság.

5.2. A társadalmi és szakmai részvételt szolgáló eszközök és mechanizmusok

5.2.1. A kezelési tervben foglaltak végrehajtását támogató, a területen érintett országos szervek, megyei szervezetek és intézmények, illetve a helyi érdekeltek közötti kommunikáció, érdekegyeztetés és konszenzusteremtés lehetőségét az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakbizottság biztosítja.

5.2.2. A Pannonhalmi Bencés Főapátság műemléki környezetének bővítéséről szóló 3/1995. (IV. 13.) KTM-MKM együttes rendeletben meghatározott területen belül történő beavatkozások minőségi kontrollja érdekében világörökségi tervtanács működtetése szükséges a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével összhangban.

5.2.3. A konfliktusok megelőzésének elsődleges feladata az ismeretterjesztés, a folyamatos kétirányú párbeszéd az ingatlantulajdonosok és a védettségért felelős hatóságok között.

5.2.4. Szükséges a Főapátság és Pannonhalma Város Önkormányzata által közösen kidolgozott turisztikai koncepció felülvizsgálata egyebek között a látogatóforgalom kedvezőtlen következményeinek ellensúlyozása érdekében.

5.2.5. A világörökségi gondnokság feladata:

a) a szakmai továbbképzések szervezése;

b) szellemi központ, innovációs motor, kutató-fejlesztő bázis szerep betöltése az épített és természeti örökség fenntartásának, a világörökségi helyszín turisztikai bemutatásának érdekében;

c) Főapátsági Gyűjtemények fejlesztése és kezelése.

5.2.6. A világörökségi gondnokságnak

a) gondoskodnia kell arról, hogy a világörökségi helyszín eseményei, programjai, fejlesztései, kiemelkedő ünnepei rendszeresen megjelenjenek a médiában és a világhálón;

b) biztosítania kell, hogy a világörökségi helyszín értékeinek hagyományos bemutatását szolgáló eszközök és apátsági termékek folyamatos elérhetőségét.

5.2.7. A világörökségi gondnokságnak kommunikációs programot kell kidolgoznia a helyszín értékeinek felmutatása, ismertségének növelése és népszerűsítése érdekében.

6. Finanszírozás

6.1. A világörökségi helyszín megőrzése - a Főapátság vállalkozásainak eredményes működtetése révén biztosított erőforrások bevonásával - elsősorban a Főapátság feladata, amelybe a saját forrásokon túl közcélú forrásokat és magántőkét is bevonhat.

6.2. A feladatok finanszírozásában a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 12. §-a alapján, redisztribúciós rendszer révén a központi költségvetésből is forrást kell biztosítani.

6.3. A finanszírozás során a közcélú forrásokat a kiemelkedő egyetemes értéket megtestesítő attribútumok megőrzésére és bemutatására kell fordítani.

6.4. A kezelési tervben foglalt egyes feladatok végrehajtásának finanszírozása a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a gondnokságokkal kötött támogatási szerződés útján történik.

7. A monitoring rendszer

7.1. A világörökségi terület egységes monitoring tervét a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendelet szerinti kezelési kézikönyv tartalmazza.

7.2. A világörökségi helyszín monitorozásának célja:

a) a kiemelkedő egyetemes értékeit hordozó attribútumok állapotának rögzítése, folyamatos megfigyelése;

b) a helyszínen zajló tevékenység általános mutatóinak összegyűjtése, rendszeres egybevetése, az érdekeltek körében nyilvánossá tétele.

7.3. A monitoring tevékenységet szolgálja:

a) a 4.1.1.2. bekezdés szerinti átfogó inspekciós és tervezett karbantartási rendszer és szervizkönyv;

b) a természeti és táji környezet 4.1.3.5. bekezdés szerinti monitoringja;

c) a világörökségi helyszínen folyó tevékenység jellemző indikátorait bemutató Pannonhalmi Világörökségi Évkönyv, amely

ca) az általános térségi népességi adatokat,

cb) a Főapátság oktatási tevékenységére vonatkozó adatokat,

cc) a Főapátság gyűjtemény tevékenységére vonatkozó adatokat,

cd) a Főapátság gazdasági vállalkozásaira vonatkozó adatokat,

ce) a térség turizmusára vonatkozó adatokat

tartalmaz.

7.4. A környezeti tényezők követése érdekében a világörökségi gondnokság részéről szükséges

a) a csúszásveszélyes és potenciálisan csúszásveszélyes területek fokozott ellenőrzése;

b) a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő időjárási és mikroklimatikus feltételek változásának követése;

c) a vízháztartással, szélsőséges terheléssel kapcsolatos változások követése.

7.5. A világörökségi gondnokságnak a világörökségi helyszín területére a haváriák kezelését szolgáló intézkedési tervet kell kidolgoznia.


  Vissza az oldal tetejére