A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

17/2018. (II. 14.) Korm. rendelet

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi kezelési tervéről

A Kormány a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. kiemelkedő egyetemes érték: Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője vonatkozásában az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán a 37 COM 8E számú döntéssel elfogadott meghatározása szerinti tartalom;

2. attribútum: világörökségi helyszínen kiemelkedő egyetemes értéket hordozó tényező, a kiemelkedő egyetemes értéket megtestesítő, kifejező fizikai elem, anyagi és nem anyagi jelenség vagy folyamat.

2. § A világörökségi kezelési terv hatálya kiterjed Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi terület 1. mellékletben meghatározott területére.

3. § Az 1. mellékletben meghatározott világörökségi terület világörökségi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 17/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi helyszín és védőövezete területi lehatárolása és elhelyezkedése

A világörökségi terület határolópontjai

A B C D
EOV x EOV y WGS 84-84 x WGS 84-84 y
1 81976 586384 46° 04’ 45,79” 18° 13’ 30,52”
2 81639 586162 46° 04’ 34,80” 18° 13’ 20,35”
Középpont 81789 586325 46° 04’ 39,72” 18° 13’ 27,87”

2. melléklet a 17/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi terület világörökségi kezelési terve

1. Alapadatok

1.1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének kivonata

1.1.1. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét

a) a Római Birodalom Pannónia provinciájának városa, az egykori Sopianae - a mai Pécs - ókori temetője területén feltárt sírépítmények (festett sírkamrák, kápolnák és mauzóleum) föld alatt fennmaradt romjainak a hosszú távon hatással bíró római kultúra és civilizáció emlékét őrző együttese;

b) a különböző formájú és típusú, egymás fölött több szinten elhelyezett sírkamráknak és mauzóleumoknak az északi és nyugati római provinciák strukturális típusú temetkezési műemlékei leggazdagabb gyűjteményét képviselő építészeti változatossága;

c) a falakat gazdagon díszítő, keresztény témájú, kiemelkedő minőségű festmények művészeti változatossága

jelenti az 1. mellékletben megállapított területen.

1.2. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok

1.2.1. Vallástörténeti értékek

1.2.1.1. Ókeresztény szimbólumok:

a) bibliai témájú falképek;

b) a cella trichora és a septichora építészeti kialakítása;

c) kétszintes sírkamrák.

1.2.1.2. Kiemelkedő késő római vallástörténeti forrás Pannóniában:

a) az ókeresztény sírok nagy száma;

b) a temető komplexitása;

c) az ókeresztény kultúrához köthető leletek jelenléte;

d) az ókeresztény kultúrához köthető építészeti formák jelenléte;

e) a keresztény és a pogány temetkezés azonos területen való jelenléte.

1.2.1.3. A terület szellemiségének továbbélése:

a) ókeresztény temető helyén keresztény püspökség;

b) vallási kontinuitás;

c) az ókeresztény építmények használatának folytonossága;

d) népvándorláskori lakóhely a temetői építményekben.

1.2.2. Kultúrtörténeti értékek

1.2.2.1. Építészettörténeti értékek:

a) a sírépítményeknek a szintvonalakra merőleges (É-D-i) telepítése;

b) kétszintes sírépítmények nagy száma;

c) a 16. számú sírkamra szokatlanul nagy mérete;

d) a befejezetlen 11. számú hétkaréjos cella septichora unikális alaprajzi kialakítása és kelet-nyugati tájolása;

e) az 5. számú sírkamra ötszög alaprajzú építészeti formálása;

f) a 10. sírkamra 12. századi kifestése;

g) a kétszintes 13. számú sírkamra földfelszín feletti terében megmaradt berendezés a kétszintes 22. számú cella trichora hypogaeumának síkmennyezete.

1.2.2.2. Műemléki értékek:

a római építési kultúra földfelszín alatti emlékeinek sértetlen bizonyítékai;

1.2.2.3. Képzőművészeti értékek:

a) al secco és al fresco technikával készült falképek;

b) egységes ókeresztény tematikával készült falképek;

c) ikonográfiai sokrétűség;

d) kiemelkedő képzőművészeti érték.

1.2.2.4. Kultúrák találkozásából adódó egyedi érték:

a) a középkor biblia pictáját megelőző alkotások megjelenése Pannóniában;

b) a Római Birodalomban megjelenő ábrázolásokkal tematikájukban, technikai kivitelükben és esztétikai minőségükben rokon alkotások;

c) pogány és keresztény motívumok egyidejű megjelenése a falképeken.

1.2.3. Táji sajátosságok

1.2.3.1. A legnagyobb ismert ókeresztény temető:

a) a sírkamrák koncentrált megjelenése;

b) összefüggő, nagy méretű temetőrészlet;

c) a birodalomban legnagyobb számban egy helyütt előforduló kétszintes sírépítmények;

d) bibliai jelenetekkel díszített 4. századi sírkamrák legészakibb megjelenése.

1.2.3.2. Táj és építészet:

a) kétszintes sírkamrák kialakítása;

b) természetes táji adottságok kihasználása;

c) sírkamrák többszöri használata.

1.2.4. Nyilvánosság számára hozzáférhető egyedülálló értékek

1.2.4.1. In situ megtekinthető sírkamrák:

a) tizenkét látogatható sírkamra;

b) részben eredeti állapotban és eredeti helyzetben látható építmények.

2. A kezelés céljai

2.1. A kezelés átfogó célja a Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének és attribútumainak sértetlen és hiteles megőrzése, a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó attribútumokat sértő vagy veszélyeztető állapotok megelőzése, megszüntetése, továbbá

a) a világörökségi helyszínen az irányítási, működési, szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúrának a világörökségi helyszínhez méltó, értékőrző és értékalkotó, fenntartó folyamatok tartós működtetését garantáló, partnerségi keretek között történő továbbépítése;

b) az értékhordozók világörökségi cím odaítélésekor rögzített megőrzési állapotának megtartása, pusztulásuk megelőzése, tudományos feldolgozásuk, és a feldolgozás eredményei közzétételének, valamint a további kutatás lehetőségének biztosítása;

c) az értékhordozók fenntartása érdekében a folyamatos, szakszerű karbantartás és a megfelelő klimatikus környezet biztosítása, a világörökségi terület minőségének javítása;

d) az emlékek hiteles, nyilvános, az attribútumokra alapozott, az építészeti megóvással és értelmezéssel egységes szemléletű kiállítási fejlesztési terv szerinti bemutatásának garantálása, a működtetésben érdekeltek és érintettek közös marketingstratégiájának kidolgozása és kommunikációjának megszervezése.

2.2. A kezelés specifikus céljai

2.2.1. Az épületszerkezetek javítása:

a) a világörökségi helyszínen létesített, a bemutatást biztosító infrastruktúrára vonatkozó geodéziai felmérésen alapuló geometriai állapotrögzítés elvégzése;

b) a Cella Septichora Látogatóközpont műszaki állapotában az átadás óta bekövetkezett, halaszthatatlan beavatkozást igénylő változások kezelése, az emlékek fennmaradását biztosító - konstans hőmérsékletet és páratartalmat (a festett felületű vakolatok megrepedésének és leesésének megelőzését) biztosító - belső klíma javítása;

c) a vasbeton szerkezetek beázás elleni védelmét megalapozó részletes, komplex épületdiagnosztikai vizsgálatsorozat és a vízzáróságot biztosító beavatkozások elvégzése a be nem mutatott - visszatemetett - régészeti emlékek sérelme nélkül;

d) a cella septichorát lefedő üvegszerkezet beázás elleni védelmének biztosítása, a teljes felületre kiterjedő háromévenkénti rendszeres ellenőrzés és a tervszerű megelőző karbantartás gyakorlatának kialakítása.

2.2.2. Az infrastruktúra bővítése:

a) a multifunkciós együttesként tervezett Cella Septichora Látogatóközpontban a látogatószámnak megfelelően növelni kell a közönségforgalmi vizesblokkok számát (beleértve a mozgáskorlátozottak által igénybe vehető vizes helyiségeket is);

b) a cella septichora galériaszintjének közönségforgalmi célú - a látogatókat kiszolgáló - hasznosítása.

2.2.3. A bemutatás hitelességének fokozása:

Az építmények ókori környezetben történt elhelyezését a látogatók számára egyértelműen jelző - a régészetileg igazolt eredeti terepviszonyokat érzékeltető, az elvi rekonstrukció készítésének menete és a római kori építéstechnika megértését a közönség számára biztosító - bemutatási mód kidolgozása és megvalósítása a cella septichora és az 5-ös sírépítmény tekintetében.

2.2.4. A világörökségi terület széles körű megismertetése

a világörökségi terület fenntartásában illetékes szervezetekkel, továbbá a múzeumok utcájával, a Zsolnay Negyeddel, a Kodály Központtal és a püspökséggel együttműködésben összehangolt, a gyógy-idegenforgalom, a borászat, az örökségturizmus programkínálatára alapozott intenzív, az imázskommunikációra és a turizmusmarketingre fókuszáló marketingtevékenység Magyarországon, Európában, az amerikai kontinensen és a Távol-Keleten.

3. A kezelés stratégiái

3.1. A világörökség fókuszba állítása, a világörökségi területen meglévő és tervezett intézményrendszer hálózatba szervezése, szervezeti-működési mechanizmusainak összehangolása és stabil működési feltételeinek biztosítása.

3.2. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzéséhez szükséges szabályozás, beleértve a fejlesztési és rendezési típusú tervezést és a települési tervek felülvizsgálatát, új tervek készítését.

3.3. A világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékének hosszú távú megőrzéséhez, fenntarthatóságának és a bemutatás feltételeinek javításához szükséges legsürgetőbb intézkedések és beavatkozások végrehajtása.

3.4. A hosszú távon fenntartható örökséggazdálkodáshoz szükséges pénzügyi helyzet kialakítása és konszolidálása.

3.5. Átfogó jellegű, komplex stratégiák

3.5.1. A világörökségi gondnokságnak törekednie kell az összehangolt szervezeti-intézményi, működtetési háttér és partnerség kialakítására a világörökségi helyszín fenntarthatóságában érintett intézményekkel és szervezetekkel.

3.5.2. A világörökségi gondnokságnak fejlesztenie kell a társadalmi részvétel és kommunikáció fórumait

a) a nagyközönségnek szóló programok;

b) a turisztikai szakmával kialakított partnerség;

c) szakmai-tudományos együttműködések;

d) a pécsi, baranyai művészek bevonásával megvalósuló arculatformáló programok;

e) a cégek, vállalatok, vállalkozók bevonásával megvalósuló ötletgenerálás, szponzorációra ösztönzés;

f) az iskolák, tanárok, diákok bevonásával megvalósuló folyamatos együttműködés kialakítása

révén.

3.5.3. A világörökségi címmel járó előnyök megosztása a világörökségi helyszín és környezete ismertségének és látogatottságának növelése, az idegenforgalmi marketingtevékenység hatékonyságának növelése érdekében.

3.6. Attribútumspecifikus kezelési stratégiák:

3.6.1. Ókeresztény szimbólumokhoz kapcsolódóan szükséges a rendszeres restaurátori szemrevételezés és műszeres pigmentanalízis végrehajtása.

3.6.2. A Pannóniában kiemelkedő késő római vallástörténeti forráshoz kapcsolódóan szükséges a sírépítmények anyagának szemrevételezés és épületdiagnosztikai eszközök útján történő rendszeres ellenőrzése, különös tekintettel a vakolt felületek habarcsának tapadási állapotára.

3.6.3. A terület szellemiségének továbbélésével kapcsolatban szükséges, hogy a világörökségi gondnokság kezdeményezze a püspökség, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kara, valamint Műszaki, Művészeti és Informatikai Kara együttműködését a Sopianae ókeresztény kultúrájának megismerését célzó kutatások feltételeinek a megteremtése érdekében.

3.6.4. Építészettörténeti értékekhez kapcsolódóan az építmények anyagainak és szerkezeteinek minél teljesebb megismerését követően szükséges a megismert fizikai és kémiai tulajdonságokon alapuló program kidolgozása a fenntarthatóságot biztosító munkafolyamatok megtervezése érdekében.

3.6.5. Műemléki értékekhez kapcsolódóan az értékek anyagainak és szerkezeteinek minél teljesebb megismerését követően szükséges a megismert fizikai és kémiai tulajdonságokon alapuló program kidolgozása a fenntarthatóságot biztosító munkafolyamatok megtervezése érdekében.

3.6.6. Képzőművészeti értékekhez kapcsolódóan rendszeres monitoring alapján szükséges a szakrestaurátori karbantartással biztosítható fenntarthatóságot garantáló munkafolyamatokat összefoglaló program kidolgozása.

3.6.7. Az ókeresztény temetőben a kultúrák találkozásából adódó egyedi értékhez kapcsolódóan az emlékek fizikai állapotának megőrzésén túl folyamatos és rendszeres kutatás szükséges a kultúrák találkozásának minél teljesebb megismerése és bemutatása érdekében.

3.6.8. A régészeti adatok feldolgozása és az újonnan kezdeményezett ásatásoknál az ókori terepviszonyok nyomainak a minél teljesebb megismerése mellett szükséges az egyetemes ókeresztény kultúra temetkezési szokásainak és technológiájának megismerése és összevetése a pécsi tapasztalatokkal.

3.6.9. Az in situ megtekinthető sírkamrákhoz kapcsolódóan szükséges a területen a folyamatos feltárás, a megújításához kapcsolódó előzetes régészeti kutatás a temető bemutatásának teljessé tétele érdekében.

4. Védelmi célú és kezelést támogató szabályozások

4.1. Világörökségi kezelési módok

4.1.1. Az ókeresztény szimbólumokhoz, a Pannóniában kiemelkedő késő római vallástörténeti forráshoz, az építészettörténeti, műemléki, képzőművészeti értékekhez, valamint a kultúrák találkozásából adódó egyedi értékhez és a legnagyobb ismert ókeresztény temetőhöz kapcsolódóan:

4.1.1.1. A síremlékegyüttes minél teljesebb körű ismeretének biztosítása érdekében a világörökségi gondnokság vezetésével szükséges a kutatások és felmérések, a rendelkezésre álló információk folyamatos frissítése, kiegészítése, archiválása. Ennek keretében a világörökségi gondnokságnak biztosítania kell

a) a világörökségi területen a jövőben végzendő bármiféle építőtevékenység kutatói megfigyelés melletti előkészítését, tervezését és megvalósítását;

b) a Szent István tér feltárásához kapcsolódóan a tér ütemezett régészeti feltárására s a régészeti megfigyelésre vonatkozó intézkedési terv elkészítését, nem csupán a nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében, hanem a teljes világörökségi helyszínen és - az érintett tulajdonosokkal együttműködve - az annak szomszédságába eső épületek esetében is;

c) a világörökségi területen az elmúlt időszakban végzett beavatkozások hiteles dokumentálását biztosító, az épületmenedzsment feladatait is támogató műszaki tervtárak elkészítését, rendezését, katalogizálását, digitalizálását.

4.1.1.2. Átfogó inspekciós és tervezett karbantartási rendszer bevezetése érdekében a világörökségi gondnokság vezetésével szükséges az épületekre, valamint a külső és belső terek műszaki létesítményeire vonatkozó szervizkönyv vezetése. Ennek keretében a világörökségi gondnokságnak biztosítania kell

a) a sírépítmények, védőépületek, látogatófogadó objektumok állapotának évente ismétlődő, rendszeres szemrevételezésen alapuló - annak eredményét elektronikusan rögzített leírással és képanyaggal dokumentáló - ellenőrzését;

b) az építőanyagok öregedése, valamint az időjárás és a használat miatti kopás hatásait felújítás helyett megelőzés révén mérséklő inspekciós és tervezett karbantartási rendszer kialakítását és az eseti átfogó felújítások költségéhez képest hosszú távon kisebb ráfordítást igénylő rendszeres karbantartás gyakorlatának bevezetését és alkalmazását;

c) az a) pontban meghatározott ellenőrzés eredményeként feltárt hibák nagyobb károk bekövetkezését megelőző gyorsjavításának elvégzését;

d) a szervizkönyv adatainak alkalmazását a világörökségi terület állapotáról tájékoztató monitoringrendszer működtetése során.

4.1.1.3. A világörökségi terület szervizkönyvének adatai kiterjednek

a) a sírépítmények területére;

b) a világörökségi helyszín egyéb, a sírépítményekkel összefüggésben álló épületeire, a székesegyházra, a püspöki palotára, a plébánia épületére, a volt megyei könyvtárra, a Szent István térre.

4.1.1.4. A világörökségi helyszín épületei 4.1.1.3. pontban felsorolt elemei tekintetében a 4.1.1.2. pont szerinti évi rendszeres ellenőrzés, a történeti értékű műrészletek kiemelt vizsgálatával kiterjed

a) a tetőkre, tetőfedésekre;

b) az épületeken kívüli és belüli, illetve a talajban lévő felszíni és felszín alatti vízelvezető rendszerekre;

c) a tartószerkezetekre;

d) a nyílászárókra;

e) a burkolatokra és padozatokra;

f) a falakra, falfestésekre, az ókeresztény szimbólumokhoz kapcsolódó rendszeres restaurátori szemrevételezésre és műszeres pigmentanalízisre, a Pannóniában kiemelkedő késő római vallástörténeti forráshoz kapcsolódóan a sírépítmények anyagának szemrevételezésére és épületdiagnosztikai eszközök útján történő rendszeres ellenőrzésére, különös tekintettel a vakolt felületek habarcsának tapadási állapotára és felületi sótartalmára;

g) az épülettartozékokra, beépített berendezésekre és felszerelésekre;

h) az épületgépészeti és elektromos rendszerekre és a villámvédelemre;

i) a sírkamrák és a cella septichora terének, légállapotának, a hőmérsékletnek és a páratartalomnak a folyamatos figyelésére;

j) az egyes sírkamrák és a cella septichora falazata és padozata nedvességtartalmának folyamatos mérésére.

4.1.1.5. Az épületállomány 4.1.1.1. és 4.1.1.2. pont szerinti felmérése és értékelése alapján el kell készítenie a világörökségi helyszín épületeinek funkcionális értékelését, szükség szerint a funkciók átalakítására vonatkozó új működési javaslatát, valamint a funkciókhoz igazodó ütemezett építési, átalakítási és bontási programját, különös tekintettel az esetlegesen tapasztalt állagromlás megállítására szolgáló azonnali intézkedésekre, beletérve a felszíni és felszín alatti vizek hatékony elvezetésére, a biológiai károkozók elleni hatékony biológiai védelemre szolgáló intézkedéseket is.

4.1.1.6. A világörökség kiemelkedő egyetemes értékét hordozó attribútumok sértetlen, hiteles fennmaradása szempontjából fontos a műemléki jelentőségű területtel egybeeső világörökségi területen álló védett ingatlanok jó karban tartása. Ennek megvalósítása érdekében a gondnokság köteles kezdeményezni

a) a védett ingatlanok jó karban tartásához az ingatlantulajdonosok által igénybe vehető támogatást (pl. helyi adókedvezményt vagy közvetlen pályázati támogatást) biztosító városi szabályozási rendszer kialakítását;

b) a helyi építési szabályzat keretében a világörökségi területen álló védett épületek homlokzatának kutatásán alapuló, az örökségvédelmi hatósággal egyeztetett egységes arculati terv elkészítését és az ingatlantulajdonosok részére történő díjtalan rendelkezésre bocsátását;

c) az Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Kulturális Stratégia és a Turisztikai Stratégia felülvizsgálatát a kulturális örökség elemeinek a helyi identitás erősítésében és a városmarketingben történő markánsabb megjelenítése érekében.

4.1.2. A terület szellemiségének továbbélésével kapcsolatban:

4.1.2.1. A Sopianae ókeresztény kultúrájának, valamint az ókeresztény temető pontos kiterjedésének megismerését célzó, a 3.6.3. pont szerinti további kutatások tervezése és megvalósítása során a gondnokságnak törekednie kell arra, hogy

a) a Pécsi Tudományegyetem egyes karai a római korhoz, illetve a kiemelkedő egyetemes érték attribútumaihoz kapcsolódó oktatási tevékenységeikkel vegyenek részt a kutatási együttműködésben;

b) az általa megvalósított kutatási együttműködés olyan konkrét projektekre vezessen, amelyek a Pécsi Tudományegyetem egyes karainak speciális képzési sajátosságaihoz is illeszkednek;

c) a világörökségi terület - az a)-b) pontban foglaltakkal összhangban - oktatási és kutatási gyakorlótérré váljon.

4.1.2.2. A gondnokság az ókeresztény kultúra megismertetése érdekében végzett tevékenység kiteljesítése érdekében együttműködik a Pécsi Egyházmegye szervezetében működő Keresztény Örökség Kutatóintézettel.

4.1.3. A tájjal és építészettel kapcsolatban: A világörökségi gondnokság

a) a világörökségi területen az épületek udvaraiban, kertjeiben honos flóra összetételének, az itt élő esetleges raritások fajtáinak megismerése érdekében előkészíti a terület ökológiai feltárását és védelmi tervét, valamint kidolgozza fenntartható fejlesztésének feltételrendszerét;

b) a gyalogos és kerékpáros megközelíthetőség fejlesztése érdekében kezdeményezi a szükséges útjelző rendszer kialakítását, gépjárművel történő megközelíthetőség biztosítása érdekében pedig az Aradi vértanúk útja felől a székesegyház és a világörökségi helyszín irányába mutató útirányjelző táblák kihelyezését;

c) kezdeményezi a világörökségi terület autóbuszos és társas gépkocsikkal történő megközelítésének fejlesztésére irányuló tervek kidolgozását és ennek során a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeit hordozó attribútumok sérelmét megelőző megoldások alkalmazását, a közösségi közlekedés világörökségi helyszínt érintő járatain és megállóiban a világörökségre utaló jelzések elhelyezését;

d) kezdeményezi olyan városi közlekedési stratégia kialakítását, amelynek keretében a Pécsre bevezető főutaktól, illetve a jelentős turisztikai célpontoktól kiindulva útirányjelzőket helyeznek el elsősorban gépkocsival közlekedők számára annak érdekében, hogy egyértelműen jelzésre kerüljön a világörökségi terület megközelítésének iránya, valamint azok a parkolóhelyek, ahol a gépkocsikat hátrahagyva a turisták gyalogosan megközelíthetik a Szent István tér környékét.

4.1.4. Az in situ megtekinthető sírkamrákhoz kapcsolódóan:

A 4.1.1.5. pont szerinti ütemezett építési, átalakítási és bontási program keretében az együttes hitelességének és sértetlenségének biztosítása érdekében a világörökségi gondnokság köteles gondoskodni a következő beavatkozások megvalósítását szolgáló munkarészek kidolgozásáról:

a) Az I. számú (Péter-Pál) sírkamrában:

aa) a kripta alapozásának síkját és az aláfalazás mértékét az eredeti szintviszonyokat - a kripta előkamrájának (exonarthex) eredeti padlószintje régészetileg ismert magasságát - érzékeltető módon történő kijavítása, a lejtakna oldalfala aljának kőlapokkal történő rekonstrukciója;

ab) a hypogaeum vakolatára, illetve falképeire eső, a műemléki és képzőművészeti értékek fenntarthatóságát veszélyeztető közvetlen megvilágítás okozta problémák megelőzése, a fenestella szerepére és a falképek ikonográfiájára vonatkozó magyarázó szövegek elhelyezése.

b) A II. számú (Korsós) sírkamrában:

ba) a kripta eredeti „bejárati” nyílásába helyezett, a hypogaeumot lezáró szárazon rakott kőfal s az előtér modern fölfalazása és ennek téglaburkolata által okozott értelmezési problémák kijavítása, a lejárati akna eredetileg burkolat nélküli padozatának a kriptahasználat értelmezhetőségét segítő, hiteles bemutatási módjának biztosítása;

bb) a sírkamra publikált rajzán a sírkamrába vezető nyílás régészetileg nem igazolt megjelenítésének, a nyílás bal oldala falsíkból történő kis mértékű kiemelkedésének korrekciója;

bc) az alépítmény, kripta, hypogaeum keleti és nyugati falára részlegesen ráült, az alépítményhez képest hosszméretében nagyobb felépítmény, cella memoriae alapfalát a kripta előterében jelző modern felfalazás kijavítása a kriptába vezető akna régészetileg igazolt indítási helyének legalább jelzésértékű bemutatásával.

c) A III. számú festetlen sírkamrában a hypogaeum boltozatának - vázzal vagy más, a hitelességet nem befolyásoló didaktikai célú struktúrával történő - érzékeltetése, a lejárati akna megvilágítással történő kiemelése a római járószintnek, a sírkamra külvilággal való kapcsolatának és a holttest lejuttatásának bemutatására.

d) A IV. számú festetlen sírkamrában a 2002-es bemutatás érdekében elbontott korábbi megerősítés maradványainak értelmezhetővé tétele, a sírkamra közelében jelzett feltételezett római kori és a jelenlegi járószint közötti eltérés okának ellentmondásmentes bemutatása.

e) Az V. számú sírkamrában:

ea) a különleges oktogonális alaprajzú építmény maradványai felett vezetett gyalogos híd által eltakart bejárati részek bemutatásának javítása;

eb) az építmény boltozatára vonatkozó közlésekben annak egyértelmű jelzése, hogy a boltozat elméleti rekonstrukciója feltételezésen alapul, az egyéb lehetséges alternatívák egyidejű bemutatásával.

f) A VI. számú sírkamra - a székesegyház délnyugati tornyának déli előterében található emlék - bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata, a Szent István tér tervezett feltárásához kapcsolódóan.

g) A VII. számú sírkamra bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata, a Szent István tér tervezett feltárásához kapcsolódóan.

h) A VIII. számú sírkamra bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata, a Szent István tér tervezett feltárásához kapcsolódóan.

i) A IX. számú sírkamra bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata, a Szent István tér tervezett feltárásához kapcsolódóan.

j) A XXXI. számú (cella trichora) sírkamra korlátozott bemutathatóságának bővítése és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata előzetes részletes dokumentáció alapján, a Szent István tér tervezett feltárásához kapcsolódóan.

k) A XXXII. számú (cella septichora) sírkamrában:

ka) a déli fal hiteles bemutatásának biztosítása;

kb) a sértetlenséget veszélyeztető - egyebek között a moha és a penész megjelenését eredményező - beázások okainak teljes körű és hatásos megszüntetése.

l) A XXXIII. számú (ókeresztény mauzóleum) sírépítményben:

la) a felszíni felépítmény bemutatott maradványainak újrafalazása - az alsó téglasorok és a koronát lezáró kőfalazat - hitelességének javítása;

lb) a hypogaeumban és a szarkofággal összefüggésben alkalmazott restaurátori kiegészítés minőségének javítása a hitelesség fokozása érdekében;

lc) a lejárati akna jelzésszerű felszíni érzékeltetése a sírkamra külvilággal való kapcsolatának és a holttest lejuttatásának bemutatására;

ld) a hypogaeumot magába foglaló vasbeton szerkezetnek az épületgépészetet és a római kori maradványokat veszélyeztető átázása okainak teljes körű és hatásos megszüntetése.

m) A XXVII. számú (festetlen) - nem látogatható (feltárás után visszatemetett) - sírkamra publikációkban történő bemutatása és a lelőhely megjelölése a nagyközönség számára.

n) A XVI. számú sírépítmény bemutathatóságának vizsgálata a megyei könyvtár épületének új funkciója meghatározásától függően.

o) A XXII. számú sírépítmény bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata előzetes részletes dokumentáció alapján, a Szent István tér tervezett feltárásához és a világörökségi előterjesztésben nevesített emlékek körének kiegészítéséhez kapcsolódóan.

p) A XXIII. számú sírépítmény bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata előzetes részletes dokumentáció alapján, a Szent István tér tervezett feltárásához és a világörökségi előterjesztésben nevesített emlékek körének kiegészítéséhez kapcsolódóan.

q) A XIX. számú sírépítményben:

qa) a nem megfelelő klimatizáció pusztító hatásának megelőzése;

qb) a felépítmény (cella memoriae) tömegének és szerkezetének érzékeltetése

a világörökségi előterjesztésben nevesített emlékek körének kiegészítéséhez kapcsolódóan.

r) A XX. számú sírépítményben:

ra) a földfelületen megtelepedett biológiai szennyező anyagok emlékeket károsító hatásának megelőzése;

rb) a bejárat előtti lejtakna szerepének és használatának érthetővé tétele

a világörökségi előterjesztésben nevesített emlékek körének kiegészítéséről szóló döntéstől függően.

s) A XXI. számú sírépítmény bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata előzetes részletes dokumentáció alapján, a Szent István tér tervezett feltárásához kapcsolódóan.

t) A XXIV. számú sírépítmény bemutathatóságának és a Cella Septichora Látogatóközponttal való összekapcsolhatóságának vizsgálata előzetes részletes dokumentáció alapján, a Szent István tér tervezett feltárásához és a világörökségi előterjesztésben nevesített emlékek körének kiegészítéséhez kapcsolódóan.

u) A XXXVI. számú (cella trichora) sírépítményben:

ua) ismételt és részben hitelesítő feltárás;

ub) a bemutatás megtervezése

a világörökségi terület bővítéséhez kapcsolódóan.

4.2. Világörökségi korlátozások

4.2.1. A világörökségi területen valamennyi tevékenység - különösen a területfejlesztési, területrendezési, szabályozási, marketing-, építési és egyéb beruházási tevékenység, a közlekedési infrastruktúra- és a települési közműfejlesztés - csak olyan módon végezhető, hogy az a 2. pontban meghatározott célkitűzések megvalósulását ne veszélyeztesse.

4.2.2. Szükséges az 1.2. pont szerinti attribútumokat veszélyeztető beépített vagy beépítésre szánt területek fejlesztésének a 4.2.1. pontban foglaltakra tekintettel történő felülvizsgálata, korlátozása.

4.2.3. A világörökségi területen autóbusz-parkoló fejlesztését csak a várható személy- és autóbusz-forgalmat előre jelző statisztikai adatok alapján lehet tervezni.

4.2.4. A világörökségi területhez tartozó Szent István téren fejlesztés tervezése és végrehajtása csak a régészeti feltárásra és a környezet rendezésére vonatkozó - a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok sértetlen és hiteles fennmaradását garantáló - tervek alapján végezhető. Olyan terv nem készíthető, amely a világörökségi helyszínnek a tér régészeti feltárása során azonosítható régészeti emlékekkel történő esetleges bővítése kérdésében nem foglal állást. A terveket az 5.1. pont szerinti testületnek előzetesen be kell mutatni.

4.2.5. A világörökségi helyszín bővítése - a világörökség kiemelkedő egyetemes értékének sértetlen és hiteles érvényesülésének folyamatos biztosítása érdekében - kizárólag az 5.1. pont szerinti testület által előzetesen véleményezett tervek alapján kezdeményezhető.

4.3. Világörökségi tilalmak

4.3.1. Tűzesetből származó vészhelyzetek kezelésére szolgáló rendszerek tervezése és kiépítése során a vízzel oltó rendszerek használata tilos, csak habbal oltó rendszerek használata lehetséges.

4.3.2. A Cella Septichora Látogatóközpont védőépületének üvegteteje környezetében a gépjármű-közlekedést úgy kell korlátozni, hogy az üvegtetőre se motorkerékpárral, se személygépkocsival ne lehessen ráhajtani.

4.3.3. A világörökségi területen található, a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok megjelenését, feltárulását, érvényesülését befolyásoló garázs, parkoló nem létesíthető, mélygarázs pedig csak a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok sérelme nélkül létesíthető.

5. Társadalmi-szakmai részvétel a kezelési terv alkalmazása során

5.1. A kezelési tervben foglaltak végrehajtását támogató, a területen érintett országos szervek, megyei szervezetek és intézmények, illetve a helyi érdekeltek közötti kommunikáció, érdekegyeztetés és konszenzusteremtés lehetőségét az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról szóló 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakbizottság biztosítja.

5.2. A kezelési terv végrehajtásában érintett helyi érdekeltek az 1. mellékletben meghatározott terület ingatlantulajdonosai, a területen illetékes hatóságok és államigazgatási szervek, a települési önkormányzat, a Pécsi Egyházmegye, valamint a területen tevékenységet folytató, a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez kapcsolódó célra alakult civil szervezetek, vállalkozók, illetve gazdálkodó szervek közül a világörökségi gondnokság által meghatározott érintettek.

5.3. A kezelési terv alkalmazása során a társadalmi és szakmai részvételt szolgálja

a) a világörökségi terület hasznosításával kapcsolatos, az 5.2. pontban meghatározott helyi érdekelteket érintő, rendszeres kérdőíves felmérés, előadások, valamint szakmai és térségi egyeztetés;

b) a világörökségi gondnokság által az azt kérelmezők részére nyújtott szakmai támogatás, amelyet turisztikai szakértő segít;

c) mediációs módszerek és független szakértők alkalmazása, felvilágosítás, szükség esetén egyeztetés a választott tisztségviselőkkel, döntéshozókkal.

6. Finanszírozás

A kezelési tervben foglaltak végrehajtásának finanszírozásához a világörökségről szóló törvényben a központi költségvetésből előírt támogatás, a kezelésben érintett szervezetek, tulajdonosok, vagyonkezelők saját forrásai, a világörökségi gondnokságról szóló miniszteri rendelet alapján a világörökségi gondnokságnak a hazai költségvetés terhére évente biztosított támogatás, továbbá a kapcsolódó pályázati lehetőségek járulhatnak hozzá. A finanszírozás során a közcélú forrásokat a kiemelkedő egyetemes értéket megtestesítő attribútumok megőrzésére és bemutatására kell fordítani.

7. Monitoringrendszer

7.1. A világörökségi terület egységes monitoringtervét a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendelet szerinti kezelési kézikönyv tartalmazza.

7.2. A világörökségi területen a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumcsoportok komplex rendszerének állapotfigyelése a világörökségi gondnokság koordinációja mellett

a) a településhez köthető épített és kulturális értékek tekintetében érintett múzeum;

b) a régészeti értékek tekintetében érintett múzeum;

c) a település és térsége turisztikaidesztináció-menedzsmentjében érintett szervezet

együttműködésében történik a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott keretek között.

7.3. A 7.2. pont szerinti szervezetek az 1.2. pont szerinti attribútumok részletes kifejtésére alapozott éves állapotjelentést készítenek, amely alapján a világörökségi gondnokság éves jelentést tesz a miniszternek. A stratégiai és a horizontális célok megvalósulásának vizsgálata, az indikátorok mérése, az adatsorok elemzése, nyilvánossá tétele a világörökségi gondnokság feladata.

7.3.1. A világörökségi gondnokság az 1.2. pont szerinti attribútumok részletes kifejtésére alapozott éves állapotjelentést készít az éves jelentéstételi kötelezettségének teljesítéséhez.

7.3.2. Amennyiben a világörökségi gondnokság a stratégiai vagy a horizontális célok elérését figyelő monitoringrendszerben az értékek tendenciózus vagy hirtelen jelentős romlását észleli, azonnal cselekvési tervet kell készítenie a káros folyamatok megállítása érdekében.


  Vissza az oldal tetejére