A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2018. évi XXVIII. törvény

az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália közötti Keretmegállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália közötti Keretmegállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„KERETMEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Ausztrália között

Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unió tagállamai, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

AUSZTRÁLIA,

másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE közös értékeiket és szoros történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékeiket;

ÜDVÖZÖLVE, hogy az Európai Unió és Ausztrália közötti kapcsolatokról szóló, 1997. június 26-i együttes nyilatkozat elfogadásának, valamint a 2003. évi együttműködési menetrend végbehajtásának köszönhetően tovább fejlődtek a hosszú ideje tartó és kölcsönösen előnyös kapcsolatok;

FELISMERVE, hogy a 2008. október 29-én elfogadott Ausztrália–EU partnerségi keret kialakítását követően megélénkültek a kapcsolatok és az együttműködés Ausztrália és az Unió között;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának (a továbbiakban: az ENSZ Alapokmánya) céljai és elvei, valamint az Egyesült Nemzetek (a továbbiakban: ENSZ) szerepének megerősítése mellett;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben megállapított demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei mellett;

HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az ezen kapcsolatuk fejlesztését előmozdító következetes keret meghatározásának jelentőségét;

KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék;

MEGERŐSÍTVE a politikai párbeszédük és együttműködésük intenzívebbé tételére és fejlesztésére irányuló szándékukat;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a közös érdekű területeken megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és globális szinten, a kölcsönös előnyök biztosítása céljából;

KIFEJEZVE elkötelezettségüket a fokozottabb kétoldalú kereskedelem és beruházások számára kedvező környezet megteremtése mellett;

MEGERŐSÍTVE a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatandó megerősített együttműködésre irányuló szándékukat;

FELISMERVE az oktatás, a kultúra, valamit a kutatás és innováció terén folytatott fokozott együttműködés kölcsönös előnyeit;

ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;

ALAPOZVA az Unió és Ausztrália között létrejött megállapodásokra, különösen a tudománnyal, a légi szolgáltatásokkal, a borral, a minősített adatok biztonságával, az ipari termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokkal, valamint a légi utasokra vonatkozó adatcserével kapcsolatban;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenek, hogy e megállapodás keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében olyan külön megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címe alapján kell megkötnie az Uniónak, e jövőbeli megállapodások rendelkezései az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Ausztráliát, hogy ezek a megállapodások az Egyesült Királyságot és Írországot az Unió részeként kötelezik az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. A fentihez hasonlóan, az e megállapodás végrehajtása céljából, a fenti V. cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a 21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában vagy alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni megállapodások vagy az ilyen későbbi uniós belső intézkedések a fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

A MEGÁLLAPODÁS CÉLJA ÉS ALAPJA

1. cikk

A megállapodás célja

1. E megállapodás célja, hogy:

(a) megerősített partnerséget hozzon létre a Felek között;

(b) keretet biztosítson az együttműködés megkönnyítéséhez és előmozdításához a közös érdeklődésre számot tartó területek széles körében; valamint

(c) fokozza az együttműködést a regionális és globális kihívásokra irányuló megoldások kialakítása érdekében.

2. Ezzel összefüggésben a Felek megerősítik elkötelezettségüket a magas szintű politikai párbeszéd intenzívebbé tétele mellett, és újólag megerősítik a kétoldalú kapcsolataikat meghatározó és együttműködésük alapját biztosító közös értékeiket és közös elveiket.

2. cikk

Az együttműködés alapja

1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik stratégiai kapcsolatukat és intenzívebbé teszik együttműködésüket kétoldalú, regionális és globális szinten, közös értékeik és közös érdekeik alapján.

2. A Felek megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság iránti elkötelezettségüket. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megállapított, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és olyan más nemzetközi emberi jogi eszközökben kifejezett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak, valamint a jogállamiság alapelvének tiszteletben tartása, és ez a megállapodás lényeges elemét képezi.

3. A Felek megerősítik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és az abban kifejezett közös értékek iránti erőteljes támogatásukat.

4. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előmozdítása, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások – többek között az éghajlatváltozás – kezelését célzó együttműködés iránt.

5. A Felek hangsúlyozzák közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e tekintetben az általános koherencia e megállapodáson alapuló fenntartása iránt.

6. E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEKBEN

3. cikk

Politikai párbeszéd

1. A Felek megállapodnak abban, hogy továbbfejlesztik rendszeres politikai párbeszédüket.

2. A politikai párbeszéd a következőkre irányul:

(a) a kétoldalú kapcsolat fejlődésének előmozdítása; valamint

(b) a Felek közös megközelítéseinek megerősítése, valamint a regionális és globális kihívásokra és problémákra irányuló együttműködés lehetőségeinek meghatározása.

3. A Felek közötti párbeszéd különösképpen az alábbiak révén valósul meg:

(a) konzultációk, találkozók és látogatások vezetői szinten, valahányszor a Felek szükségesnek tartják;

(b) konzultációk, találkozók és látogatások miniszteri szinten, ideértve a külügyminiszteri szinten folytatott konzultációkat, a kereskedelmi és egyéb, a Felek által meghatározott kérdésekre vonatkozó miniszteri találkozók, a Felek által meghatározott időben és helyszínen;

(c) rendszeres vezető tisztviselői szintű találkozók, szükség szerint kétoldalú kérdésekről, külpolitikáról, nemzetközi biztonságról, a terrorizmus elleni küzdelemről, kereskedelemről, fejlesztési együttműködésről, éghajlatváltozásról és a Felek által meghatározott egyéb kérdésekről;

(d) ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről; valamint

(e) delegációcserék és egyéb kapcsolattartás Ausztrália parlamentje és az Európai Parlament között.

4. cikk

A demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elkötelezettség

A Felek megállapodnak a következőkben:

(a) a demokratikus értékekkel, az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos alapelvek előmozdítása, többek között a multilaterális fórumokon;

(b) együttműködés és egyeztetés – adott esetben harmadik országok bevonásával – is a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság gyakorlati előmozdítása terén;

(c) egymásnak a demokrácia előmozdítására irányuló erőfeszítéseiben való részvétel ösztönzése, többek között a választási megfigyelő missziókban való részvételt megkönnyítő megállapodások kialakítása révén.

5. cikk

Válságkezelés

1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi béke és stabilitás előmozdításában való együttműködés mellett.

2. E cél érdekében feltárják a válságkezeléssel kapcsolatok tevékenységek összehangolásának lehetőségeit, ideértve a válságkezelési műveletekben való lehetséges együttműködést is.

3. A Felek erőfeszítéseket tesznek az Európai Unió és Ausztrália közötti, Ausztráliának az európai válságkezelési műveletekben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló megállapodás végrehajtására.

6. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

1. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez annak révén, hogy teljes mértékben végrehajtják azon kötelezettségeiket, amelyek a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások, valamint azon egyéb vonatkozó megállapodások alapján állnak fel, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényegi elemét képezi.

3. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:

(a) minden szükséges lépést megtesznek minden vonatkozó nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra – az esettől függően, valamint ezen jogi eszközök előmozdítására;

(b) hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amelynek révén ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint amelynek keretében hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;

(c) előmozdítják ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi vonatkozó határozatának végrehajtását;

(d) együttműködnek a multilaterális fórumok és exportellenőrzési rendszerek keretében a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében;

(e) együttműködnek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonságra és védelemre, a nonproliferációra és a szankciókra vonatkozó tájékoztatási tevékenységekben és koordinálják ezeket; valamint

(f) adott esetben és hatásköreiktől függően megosztják az e cikk alapján tett intézkedésekre vonatkozó releváns információkat.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet tartanak fenn, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja.

7. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, átadása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

2. A Felek megállapodnak, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos mindazon kötelezettségeiket, amelyek azon létező nemzetközi megállapodások értelmében hárulnak rájuk, amelyeket Ausztrália és vagy az Unió és/vagy a tagállamok megerősítettek vagy amelyekhez csatlakoztak, hatásköreiktől függően és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban.

3. A Felek elismerik azoknak a nemzeti ellenőrzőrendszereknek a jelentőségét, amelyek a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának az ellenőrzésére irányulnak. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, és azt is, hogy ezek az ellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott célokra történő felhasználásának a megakadályozásához.

4. A Felek e tekintetben vállalják, hogy igyekeznek maradéktalanul végrehajtani a Fegyverkereskedelmi Szerződést és együttműködnek egymással a Szerződés keretében, többek között a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének az előmozdításában és annak elősegítésében is, hogy a Szerződést az összes ENSZ-tagállam teljes körűen végrehajtsa.

5. A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai szerinti fegyverembargók hatékony végrehajtása érdekében és az ENSZ Alapokmányával összhangban.

8. cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények és a Nemzetközi Büntetőbíróság

1. A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, hatékony üldözésüket nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül is.

2. A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a Római Statútum céljainak és célkitűzéseinek előmozdítása érdekében, és ezért megállapodnak, hogy:

(a) további lépéseket tesznek a Római Statútum végrehajtása érdekében, és mérlegelik a kapcsolódó eszközök (például a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás) megerősítését és végrehajtását;

(b) folytatják a Római Statútumhoz való általános csatlakozás ösztönzését, többek között azáltal, hogy megosztják a Római Statútum megerősítéséhez és végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kapcsolatos tapasztalatokat más államokkal; valamint

(c) alapelveinek védelme révén megőrzik a Római Statútum integritását, többek között azáltal, hogy nem kötnek harmadik államokkal a kiadatás tiltásáról szóló kétoldalú megállapodásokat (más néven a 98. cikk szerinti megállapodásokat), és másokat is az ettől való tartózkodásra ösztönöznek.

9. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus megelőzésének és a terrorizmus elleni küzdelemnek a jelentőségét, a jogállamiság és az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett, az alkalmazandó nemzetközi joggal, köztük az ENSZ Alapokmányával, a terrorizmus elleni nemzetközi egyezményekkel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, a menekültjoggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy – e kereten belül és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus elleni globális stratégiát, valamint annak végrehajtási felülvizsgálatait – együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, különösen az alábbiak révén:

(a) a terrorcsoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

(b) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos vélemények cseréje, beleértve a technikai területeket, a képzést és a terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcserét;

(c) a jövőbeli együttműködés területeinek meghatározása, többek között a toborzás és a radikalizálódás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében, valamint harmadik országokkal való partnerségek révén;

(d) adott esetben, ha ez megvalósítható és szükséges, a terrorizmus elleni küzdelem terén való bűnüldözési együttműködésre irányuló, az emberi jogok és a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartásán alapuló regionális kezdeményezések támogatása;

(e) a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és az erre irányuló normatív keret elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint erőfeszítések a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás megvalósítására;

(f) az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése; valamint

(g) a bevált gyakorlatok cseréje a terrorizmus elleni küzdelem terén az emberi jogok védelme tekintetében.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket arra vonatkozóan, hogy együttműködnek adott esetben olyan harmadik országoknak nyújtandó terrorellenes kapacitásépítési támogatás biztosítása érdekében, amelyeknek forrásokra és szakértelemre van szükségük a terrorista tevékenységek megelőzéséhez és az azokkal szembeni fellépéshez.

4. A Felek megállapodnak, hogy szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és annak munkacsoportjai keretében.

5. A Felek megállapodnak, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak tisztviselői szinten a terrorizmus elleni küzdelemről.

10. cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

A Felek vállalják, hogy eszmecsere folytatásával és adott esetben álláspontjaik egyeztetésével együttműködnek egymással a nemzetközi és regionális szervezetekben és fórumokon, így az Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak szakosított intézményeiben, a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), a G20-csoportban, a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban (FSB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), a Világbank-csoportban és a regionális fejlesztési bankokban, az Ázsia–Európa találkozón (ASEM), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ), az ASEAN regionális fórumon (ARF), a Csendes-óceáni Szigetek Fórumán (PIF), valamint a Csendes-óceáni Közösség Titkárságában.

11. cikk

Nemzetközi biztonság és kibertér

A Felek elismerik a nemzetközi biztonság és kibertér terén folytatott együttműködés és eszmecsere jelentőségét, többek között a kibertérre vonatkozó viselkedési normák és a nemzetközi jog kibertérre való alkalmazása, a bizalomépítő intézkedések kidolgozása és a kapacitásépítés tekintetében.

III. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉS ÉS A HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS TEKINTETÉBEN

12. cikk

Fejlesztés

1. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható gazdasági növekedéshez és a szegénység csökkentéséhez való hozzájárulás, a nemzetközi fejlesztésben való együttműködés megerősítése, valamint a segélyezés és fejlesztés hatékonyságának előmozdítása mellett, különös hangsúlyt fektetve az országszintű végrehajtásra.

2. A Felek elismerik az együttes munka értékét a fejlesztési tevékenységek nagyobb hatásának, hatósugarának és befolyásának biztosításában.

3. Ennek érdekében a Felek megállapodnak, hogy:

(a) rendszeres szakpolitikai párbeszédet folytatnak a fejlesztési együttműködésről;

(b) eszmecserét folytatnak és adott esetben egyeztetik álláspontjaikat a fejlesztési kérdésekről a regionális és nemzetközi fórumokon a humán fejlődést szolgáló inkluzív és fenntartható növekedés előmozdítása érdekében;

(c) információcserét folytatnak fejlesztési programjaikról és adott esetben összehangolják helyszíni szerepvállalásaikat, hogy jelentősebben járuljanak hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és a szegénység csökkentéséhez a programjaik közti szinergia erősítésével, a munkamegosztás javításával és a helyszíni fellépések hatékonyságának fokozásával; valamint

(d) adott esetben felhatalmazásos segélyezési együttműködést vállalnak egymás nevében, a Felek által kölcsönösen meghatározott feltételek alapján.

13. cikk

Humanitárius segélynyújtás

A Felek újból megerősítik közös elkötelezettségüket a humanitárius segélynyújtás mellett, és szükség szerint összehangolt válaszlépésekre törekednek.

IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KÉRDÉSEKBEN

14. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

A Felek megállapodnak, hogy fenntartják a hatóságaik közötti párbeszédet és ösztönzik a makrogazdasági szakpolitikákkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását, ideértve a gazdasági szakpolitikáknak a regionális gazdasági együttműködés és integráció kontextusában történő koordinálására vonatkozó információcserét is.

15. cikk

Kereskedelmi és beruházási párbeszéd és együttműködés

1. A Felek vállalják, hogy biztosítják a közöttük fennálló fokozott kereskedelem és beruházások feltételeit, valamint ösztönzik ezek növekedését.

2. A Felek elkötelezik magukat a magas szintű párbeszéd és együttműködés mellett a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, a kétoldalú kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése érdekében, a kereskedelem és a beruházások nem vámjellegű akadályainak megelőzése és felszámolása, az átláthatóság javítása, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése érdekében.

3. A kereskedelmi és beruházási kérdésekről szóló párbeszéd részét képezik az alábbiak:

(a) éves kereskedelmi szakpolitikai párbeszéd vezető tisztviselői szinten, melyet kereskedelmi témájú miniszteri találkozók egészítenek ki, amennyiben a Felek így határozzák meg;

(b) párbeszéd a mezőgazdasági kereskedelemről és piaci értékesítésről, állat- és növény-egészségügyi kérdésekről; valamint

(c) egyéb ágazati eszmecserék, amennyiben a Felek így határozzák meg.

4. A Felek tájékoztatják egymást és eszmecserét folytatnak egymással a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelem, a beruházások, valamint az egyéb szakpolitikák kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos vonatkozásainak alakulásáról, ideértve azokat a szabályozási kérdéseket is, amelyek esetleg hatással lehetnek a kétoldalú kereskedelemre és beruházásokra.

5. A Felek információcserét folytatnak a szabadkereskedelmi megállapodásokra és az ezekkel kapcsolatos menetrendekre vonatkozó szakpolitikai megközelítéseikről. E megállapodás nem írja elő és nem is zárja ki azt, hogy e megállapodás gazdasági rendelkezéseinek kiegészítése és kibővítése érdekében a Felek között a jövőben szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalására és megkötésére kerüljön sor.

6. Felismerve a kereskedelmi liberalizáció értékét a globális gazdasági növekedés előmozdításában és annak jelentőségét, hogy erre egy szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer keretében törekedjenek, a Felek megerősítik elkötelezettségüket a WTO-n belül a további kereskedelmi liberalizáció megvalósítása érdekében folytatott együttműködésük mellett.

16. cikk

Beruházás

A Felek párbeszéd útján ösztönzik a kétoldalú beruházások vonzó és stabil környezetének kialakítását, mely párbeszéd az alábbiakra irányul:

(a) a Felek közti kölcsönös megértés és együttműködés fokozása a beruházással kapcsolatos kérdésekben;

(b) a beruházások áramlását elősegítő mechanizmusok feltárása; valamint

(c) stabil, átlátható, megkülönböztetésmentes és nyílt szabályok kialakítása a beruházók számára, a Felek preferenciális kereskedelmi megállapodások és egyéb nemzetközi kötelezettségek értelmében fennálló kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül.

17. cikk

Közbeszerzés

1. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nyílt és átlátható közbeszerzési keretek mellett, melyek összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeikkel, előmozdítják a jó ár-érték arányt, a versengő piacokat és a megkülönböztetésmentes beszerzési gyakorlatokat, erősítve ezáltal a Felek közötti kereskedelmet.

2. A Felek megállapodnak, hogy tovább erősítik a közöttük folyó konzultációt, együttműködést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztását a közbeszerzés terén a közös érdekű kérdésekben, saját szabályozási keretüket is ideértve.

3. A Felek megállapodnak, hogy feltárják annak lehetőségeit, hogy tovább ösztönözzék az egymás közbeszerzési piacához való hozzáférést, és megosztják nézeteiket a köztük folyó beszerzési kereskedelmet esetleg hátrányosan érintő intézkedésekről és gyakorlatokról.

18. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

1. A Felek egyetértenek abban, hogy a szabványok, a műszaki előírások és a megfelelőségértékelési eljárások jobb összeegyeztethetősége kulcsfontosságú a kereskedelem megkönnyítéséhez.

2. A Felek felismerik, hogy közös érdekük a kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, és e célból megállapodnak, hogy a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében, valamint az Európai Közösség és Ausztrália közötti, a megfelelőségértékeléssel, tanúsítással és jelölésekkel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló egyezmény révén együttműködnek.

19. cikk

Állat- és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti kérdések

1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az állat- és növény-egészségügyi (a továbbiakban: SPS) kérdésekben való együttműködést az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében a Felek területén, figyelemmel a Feleknek az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás) szerinti jogaira és kötelezettségeire.

2. A Felek az SPS-megállapodás és a Codex Alimentarius vonatkozó nemzetközi élelmiszerügyi szabványai, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) és az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) keretében információkat osztanak meg egymás növény-egészségügyi intézkedései kölcsönös megértésének elősegítése és a Felek közötti kereskedelem fejlesztése érdekében, az alábbiak révén:

(a) rendszeres találkozók megfelelő, a Felek által meghatározott fórumokon az SPS-hez és az állatjóléthez kapcsolódó jogszabályokról, végrehajtásról, ellenőrzési és tanúsítási rendszerekről, valamint felügyeleti eljárásokról való véleménycsere és az SPS-intézkedések alkalmazása kapcsán felmerülő kérdések kezelése érdekében;

(b) törekvés arra, hogy az exportáló Fél egész területén alkalmazzák a behozatali előírásokat, ideértve a regionalizáció elveinek alkalmazását is;

(c) az SPS-megállapodással összhangban:

(i) a károsítómentes és betegségtől mentes területek, valamint a károsítók vagy betegségek elterjedtségének alacsony szintjét felmutató területek elismerése;

(ii) az exportáló Felek hatóságai ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek egészére vagy egy részére kiterjedő vizsgálat elvégzése;

(d) információcsere a Felek közötti kereskedelmet érintő vagy potenciálisan érintő SPS- és állatjóléti kérdésekről, így a sürgősségi intézkedésekről, az újonnan megjelenő betegségekről és károsítókról, valamint a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokról.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést és információcserét folytatnak állatjóléti kérdésekben.

4. A Felek az SPS- és állatjóléti kérdésekben a vonatkozó multilaterális keretek – ezen belül a WTO, a CODEX Alimentarius Bizottság, az IPPC és az OIE – révén is együttműködnek.

20. cikk

Vámok

A Felek – saját jogszabályaikra figyelemmel – két- és többoldalú szinten együttműködnek a vámügy területén. E célból megállapodnak abban, hogy mindenekelőtt megosztják tapasztalataikat és feltárják annak lehetőségeit, hogy egyszerűsítsék a vámeljárásokat, biztosítsák az átláthatóságot, és javítsák az együttműködést olyan területeken, mint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nemzetközi kereskedelem biztonsága és védelme, valamint a vámügyi csalás elleni küzdelem.

21. cikk

Szellemi tulajdon

1. A Felek újból megerősítik a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik jelentőségét, ideértve a szerzői jogot és a szerzői joggal szomszédos jogokat, védjegyeket, földrajzi jelzéseket, formatervezési mintákat, növényfajta-oltalmakat és szabadalmakat, valamint ezek érvényesítését is, a Felek által elfogadott, legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összhangban.

2. A Felek megállapodnak, hogy információt és tapasztalatot cserélnek a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, a szellemitulajdon-jogok megfelelő együttműködési formákat követő nyilvántartása, védelme és érvényesítése tekintetében.

22. cikk

Versenypolitika

A Felek versenyjoguk és versenyszabályaik teljes körű érvényesítése révén előmozdítják a tisztességes versenyt a gazdasági tevékenységek terén. A Felek megállapodnak abban, hogy információt cserélnek a versenypolitikáról és az ahhoz kapcsolódó kérdésekről, valamint javítják a versenyhatóságaik közötti együttműködést.

23. cikk

Szolgáltatások

A Felek érdemi párbeszédet alakítanak ki a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének ösztönzése, valamint a saját szabályozási környezetüket érintő információk megosztása céljából.

24. cikk

Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a Felek megállapodnak arról, hogy felügyeleti és szabályozási környezetükről információ- és tapasztalatcserét tartanak fenn, valamint megerősítik az együttműködést a banki, a biztosítási ágazat és a pénzügyi ágazat egyéb területei számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából.

25. cikk

Adóügy

1. A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve egy megfelelő szabályozási keret szükségességét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – ideértve az átláthatóságot, az információcserét, valamint a káros adóintézkedések elkerülését – és elkötelezik magukat ezek megvalósítása mellett.

2. Hatásköreiktől függően a Felek együttműködnek – többek között a megfelelő nemzetközi fórumok keretében – a nemzetközi adóügyi együttműködés javítása, valamint a jogszerű adóbevételek beszedésének megkönnyítése érdekében, a jó adóügyi kormányzás (1) bekezdésben említett elveinek tiszteletben tartása mellett.

26. cikk

Átláthatóság

A Felek elismerik az átláthatóság és a tisztességes eljárás fontosságát a kereskedelemmel kapcsolatos törvényeik és egyéb jogszabályaik érvényre juttatásában, amint ezt az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) X. cikke, és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) III. cikke meghatározza, és ennek érdekében megállapodnak a szabályozás minőségének és teljesítményének, valamint a helyes hivatali magatartás elveinek előmozdítását célzó együttműködés és információcsere fokozásában.

27. cikk

Nyersanyagok

1. A Felek elismerik, hogy átlátható, piaci alapú megközelítéssel lehet a legmegfelelőbb módon kedvező környezetet teremteni a nyersanyag-előállításra és -kereskedelemre irányuló beruházások számára, és ösztönözni a nyersanyagok hatékony elosztását és felhasználását.

2. A Felek – figyelembe véve gazdasági szakpolitikáikat és céljaikat, valamint a kereskedelem ösztönzését szem előtt tartva – megállapodnak a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben való együttműködés megerősítésében, annak érdekében, hogy megerősítsék a nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretét és ösztönözzék az átláthatóságot a nyersanyagok globális piacán.

3. Az együttműködés többek között a következő témákra terjedhet ki:

(a) a kereslettel és kínálattal kapcsolatos kérdések, kétoldalú kereskedelmi és beruházási kérdések, valamint a nemzetközi kereskedelemből fakadó, érdeklődésre számot tartó kérdések;

(b) a Felek szabályozási keretei; valamint

(c) bevált gyakorlatok a bányászati ágazatok fenntartható fejlődésével kapcsolatban, ideértve az ásványianyag-politikát, a földhasználat tervezését és az engedélyezési eljárásokat.

4. A Felek együttműködnek kétoldalú párbeszéd révén, illetve a vonatkozó plurilaterális kereteken vagy nemzetközi intézményeken belül.

28. cikk

Kereskedelem és fenntartható fejlődés

1. A Felek újból megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy a nemzetközi kereskedelmet és beruházást olyan módon fejlesszék, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez, valamint törekednek arra, hogy ez a célkitűzés gazdasági kapcsolataik valamennyi területén érvényesüljön.

2. A Felek elismerik az egyes Felek jogát a hazai környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok és szakpolitikák kiigazítására vagy módosítására, a nemzetközileg elismert normák és megállapodások iránti elkötelezettségükkel összhangban.

3. A Felek elismerik, hogy kívánatos kerülniük a kereskedelemnek vagy a beruházásnak a hazai környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szint csökkentésével vagy az ennek csökkentésére vonatkozó ajánlatokkal való ösztönzését.

4. A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a kereskedelmi, szociális és környezetvédelmi célkitűzések közötti koherencia és kölcsönösen egymást támogató jelleg előmozdítása céljából tett fellépéseikről, beleértve a VIII. címben foglalt vonatkozásokat is, valamint megerősítik a kereskedelmi kapcsolataik összefüggésében esetlegesen felmerülő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések terén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket.

29. cikk

Üzleti együttműködés

1. A Felek a vállalkozások bevonásával, többek között az ASEM kontextusában folytatott kétirányú látogatások és tevékenységek révén ösztönzik a vállalkozások közötti kapcsolatokat és erősítik a kormányzat és az üzleti világ közötti kapcsolatokat.

2. Ez az együttműködés különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítását célozza. Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:

(a) a technológiák átadásának ösztönzése;

(b) a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje;

(c) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság előmozdítása; valamint

(d) a szabványokkal és megfelelőségértékeléssel kapcsolatos meglévő együttműködés továbbfejlesztése.

3. A Felek megállapodnak, hogy megkönnyítik és továbbfejlesztik az illetékes kereskedelem- és befektetés-ösztönzési szerveik közötti együttműködést.

30. cikk

Civil társadalom

A Felek ösztönzik a párbeszédet a kormányzati és nem kormányzati szervezetek – így a szakszervezetek, munkaadók, vállalkozói szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák – közötti párbeszédet, hogy elősegítsék a kereskedelmet és a beruházást a közös érdekű területeken.

31. cikk

Turizmus

Felismerve a turizmus értékét az Unió és Ausztrália népei közötti kölcsönös megértés és nagyrabecsülés elmélyítésében, valamint a turizmus fokozódásából származó gazdasági előnyöket, a Felek megállapodnak, hogy együttműködnek az Unió és Ausztrália közötti kétoldalú turizmus erősítése érdekében.

V. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÜLETÉN

32. cikk

Jogi együttműködés

1. A Felek elismerik a nemzetközi magánjog, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jelentőségét a nemzetközi kereskedelmet és beruházást, valamint a személyek mobilitását elősegítő környezet támogatásában. A Felek megállapodnak, hogy megerősítik együttműködésüket, többek között a nemzetközi megállapodások – különösen a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében elfogadott megállapodások – tárgyalása, megerősítése és végrehajtása révén.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy – adott esetben – megkönnyítik és ösztönzik a polgári és magánfelek közötti kereskedelmi jogviták választottbírósági úton történő megoldását, az alkalmazandó nemzetközi jogi eszközöknek megfelelően.

3. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök alapján. Ez adott esetben magába foglalná a vonatkozó ENSZ-eszközökhöz való csatlakozást és azok végrehajtását. Adott esetben magába foglalhatja az Európa Tanács vonatkozó eszközeinek támogatását, valamint az illetékes ausztrál hatóságok és az Eurojust közötti együttműködést is.

33. cikk

Bűnüldözési együttműködés

A Felek megállapodnak a bűnüldözői hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti együttműködésről, valamint a mindkét Félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények felgöngyölítéséhez és felszámolásához való hozzájárulásról. Ez az együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és képzése, továbbá a Felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység és segítségnyújtás.

34. cikk

A terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, a 9. cikkben foglaltak szerint.

2. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket aziránt, hogy együttműködést folytatnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális pénzügyi műveletek megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelem terén azáltal, hogy maradéktalanul betartják az e területen fennálló kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében.

3. A terrorista bűncselekmények és a súlyos nemzetközi bűncselekmények megelőzésével, felderítésével, kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával összefüggésben a Felek elismerik az Európai Unió és Ausztrália közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Ausztrál Vámügyi és Határvédelmi Szolgálatnak való továbbításáról szóló megállapodás jelentőségét.

4. A Felek előmozdítják a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek végrehajtását, ideértve a szigorú és hatékony felülvizsgálati mechanizmusok támogatását is.

5. A Felek adott esetben az ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtását is előmozdítják, szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetését is beleértve, az átláthatóság elvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett.

35. cikk

Tiltott kábítószerek elleni küzdelem

1. Illetékességük és hatáskörük keretén belül a Felek együttműködnek egy olyan kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában, amelynek célja a tiltott kábítószerek egyénekre, családokra és közösségekre gyakorolt káros hatásának minimalizálása. A kábítószerekkel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése, a függőségből való felépülés elősegítése, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékony megakadályozásában való további együttműködés.

2. A Felek együttműködnek a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó transznacionális bűnszövetkezetek felszámolása érdekében, többek között információk és bűnüldözési operatív információk cseréjével, képzés révén vagy a bevált gyakorlatok – ezen belül a különleges nyomozási technikák – megosztásával. Különös erőfeszítést kell tenni a bűnözők legális gazdaságba való bejutásának megakadályozása érdekében.

3. A Felek együttműködnek az új pszichoaktív anyagok problémájának kezelésében, többek között – adott esetben – az információk és bűnüldözési operatív információk cseréje révén.

36. cikk

A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem

1. A Felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az együttműködést a csúcstechnológiás, számítástechnikai és elektronikus bűncselekményeknek, valamint az illegális tartalmak – ezen belül a terrorizmussal kapcsolatos tartalmak – interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaikkal és a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban és hatáskörükön belül.

2. A Felek információt cserélnek a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és képzése, a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és a digitális igazságügyi tudomány terén.

3. A Felek minden megfelelő szinten támogatják a számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezményt, mint a számítástechnikai bűnözés elleni globális normát.

37. cikk

Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen

1. A Felek újból megerősítik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bármiféle bűncselekményekből – többek között a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására felhasználni, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.

2. A Felek saját jogszabályaik keretein belül kicserélik a vonatkozó információkat, valamint megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, az e területen tevékenykedő nemzetközi testületek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal összhangban.

38. cikk

Migráció és menekültügy

1. A Felek megállapodnak, hogy intenzívebbé teszik a párbeszédet és az együttműködést a migrációval, a menekültüggyel, a részvétellel és a sokszínűséggel kapcsolatos kérdésekben.

2. Az együttműködés magába foglalhatja a következő kérdések megközelítéseivel kapcsolatos információcserét: illegális bevándorlás, embercsempészet, emberkereskedelem, menekültügy, a migránsok társadalmi és gazdasági részvétele, határigazgatás, vízumok, biometria és okmánybiztonság.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:

(a) Ausztrália visszafogadja a tagállamok valamelyikének területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, az érintett tagállam kérésére és indokolatlan késedelmet okozó szükségtelen formalitások nélkül;

(b) mindegyik tagállam visszafogadja az Ausztrália területén illegálisan tartózkodó állampolgárait, Ausztrália kérésére és indokolatlan késedelmet okozó szükségtelen formalitások nélkül; valamint

(c) a tagállamok és Ausztrália az ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmánnyal látják el állampolgáraikat.

4. A Felek – bármelyik Fél kérésére – feltárják annak lehetőségét, hogy Ausztrália és az Európai Unió között visszafogadási megállapodás megkötésére kerüljön sor. Ennek keretében mérlegelik a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok visszafogadására vonatkozó megfelelő rendelkezések elfogadását is.

39. cikk

Konzuli védelem

1. Ausztrália beleegyezik abba, hogy a területén képviselettel rendelkező tagállamok bármelyikének diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet *  nyújtsanak olyan más tagállamok nevében, amelyek nem rendelkeznek elérhető állandó képviselettel Ausztráliában.

2. Az Unió és a tagállamok beleegyeznek abba, hogy Ausztrália diplomáciai és konzuli hatóságai konzuli védelmet nyújtsanak olyan harmadik ország nevében, illetve harmadik országok konzuli védelmet nyújtsanak Ausztrália nevében az Unión belül olyan helyeken, ahol Ausztrália vagy az érintett harmadik ország nem rendelkezik elérhető állandó képviselettel.

3. Az (1) és (2) bekezdés célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettségeket, amelyek egyébként alkalmazandók lennének.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy megkönnyítik illetékes hatóságaik között a konzuli ügyekről folytatott párbeszédet.

40. cikk

A személyes adatok védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok védelmének szintje megfeleljen a vonatkozó nemzetközi normáknak, ideértve a magánélet védelméről és a személyes adatok határokon átívelő áramlásáról szóló OECD-iránymutatást is.

2. A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ és a szakmai ismeretek cseréjét. Kiterjedhet továbbá az olyan testületekben szerepet vállaló szabályozói képviselőik közötti együttműködésre, mint az információszabadsággal és a magánélet védelmével foglalkozó OECD-munkacsoport és a Global Privacy Enforcement Network.

VI. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS, AZ INNOVÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÉN

41. cikk

Tudomány, kutatás és innováció

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket a tudomány, a kutatás és az innováció terén, az Európai Közösség és Ausztrália között létrejött, a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodást támogatva, illetve azt kiegészítve.

2. A fokozott együttműködés többek között az alábbiakra irányul:

(a) Ausztrália és az Unió legfontosabb közös társadalmi kihívásainak kezelése, az Európai Közösség és Ausztrália között létrejött, a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás 5. cikke értelmében létrehozott tudományos és technológiai együttműködési vegyes bizottság felülvizsgálatával és egyetértésével;

(b) a köz- és magánszektorban az innováció területén működő szereplők széles körének bevonása – a kkv-kra is kiterjedően – a kutatási együttműködés eredményei kiaknázásának lehetővé tétele, valamint a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és/vagy tágabb társadalmi eredmények megvalósítása érdekében;

(c) az ausztrál és az uniós kutatók számára a Felek kutatási és innovációs programjai által kínált lehetőségek még szélesebb körű kihasználásának lehetővé tétele, többek között az alábbiak révén:

(i) átfogó tájékoztatás a programokról és a részvételi lehetőségekről;

(ii) kellő időben adott tájékoztatás az új stratégiai prioritásokról;

(iii) további lehetőségek feltárása az együttműködési mechanizmusok – pl. az ikerintézményi együttműködés, a közös pályázatok és az összehangolt pályázatok – alkalmazásának és megerősítésének terén; valamint

(d) annak feltárása, hogy milyen lehetőségek vannak Ausztrália és az Unió együttműködésére a szélesebb körű regionális és nemzetközi kutatási és innovációs együttműködésre irányuló kezdeményezések és szerepvállalás tekintetében.

3. A Felek – törvényeikkel és egyéb jogszabályaikkal összhangban – ösztönzik a magán- és állami szektor és a civil társadalom részvételét saját területükön belül az együttműködést fokozó tevékenységekben.

4. A fokozott együttműködés a polgári kutatás és innováció valamennyi területét felöleli, és kiterjed, ám nem korlátozódik az alábbiakra:

(a) a közös érdekű területeket érintő társadalmi kihívások kezelése, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztése, beleértve az űrtudományt is;

(b) kutatási infrastruktúra, beleértve az e-infrastruktúrát is, valamint információcsere olyan kérdésekben, mint a kutatási infrastruktúrához való hozzáférés, annak kezelése, finanszírozása, valamint prioritásainak megállapítása; valamint

(c) az Ausztrália és az Unió közötti kutatói mobilitás erősítése.

42. cikk

Információs társadalom

1. Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcsfontosságú elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a Felek megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról.

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat:

(a) véleménycsere az információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről, az e-kormányzatról és a nyílt kormányzatról, az internetbiztonságból, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról;

(b) a kutatási hálózatok, a számítástechnikai és tudományos adatinfrastruktúrák és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális szinten is;

(c) az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása, tanúsítása és terjesztése;

(d) az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások biztonsággal, bizalommal és a magánélet védelmével kapcsolatos vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint az információtechnológiával és az elektronikus média, illetve az információmegosztás valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet; valamint

(e) véleménycsere a nemzetközi barangolási díjak kérdésének kezelésére irányuló intézkedésekről, többek között a kérdés „határok mögötti” kereskedelmi akadályként való kezelésével.

VII. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA TERÉN

43. cikk

Oktatás, képzés és ifjúság

1. A Felek elismerik az oktatás és a képzés kulcsfontosságú hozzájárulását a minőségi munkahelyek létrehozásához és a fenntartható növekedéshez a tudásalapú gazdaságokban, és felismerik, hogy közös érdekük az oktatási, képzési és az ezekhez kapcsolódó ifjúsági kérdésekben való együttműködés.

2. Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a Felek vállalják, hogy folytatják az EU–Ausztrália párbeszédet az oktatási és képzési szakpolitikákról, és támogatják a megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás, a képzés és az ifjúság tekintetében. Ez az együttműködés az oktatás valamennyi ágazatára kiterjed, és többek között az alábbi formákban valósulhat meg:

(a) a személyek mobilitása a diákok, a felsőfokú oktatásban dolgozó tudományos és adminisztratív alkalmazottak, a tanárok és az ifjúságsegítők cseréjének ösztönzésével és megkönnyítésével;

(b) az Unióban és Ausztráliában működő oktatási és képzési intézmények közötti közös együttműködési projektek a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és képesítések, valamint az oktatói és hallgatói mobilitás előmozdításának céljával;

(c) intézményi együttműködés, kapcsolatok és partnerségek a tapasztalat és a szaktudás megosztása ösztönzésének céljából, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti hatékony kapcsolatok; valamint

(d) a szakpolitikai reform támogatása párbeszéd, tanulmányok, konferenciák, szemináriumok, munkacsoportok, teljesítmény-összehasonlítás, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztása révén, különös tekintettel a bolognai és a koppenhágai folyamatra és az uniós átláthatósági eszközökre.

44. cikk

Kulturális, audiovizuális és médiaegyüttműködés

1. A Felek megállapodnak, hogy előmozdítják az együttműködést a kulturális és kreatív ágazatokban, hogy elősegítsék – többek között – kultúráik kölcsönös megértését és megismertetését.

2. A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, a meglévő együttműködési eszközök és keretek alkalmazásával.

3. A Felek törekednek a kulturális szakemberek és a műalkotások mobilitásának előmozdítására Ausztrália, valamint az Unió és tagállamai között.

4. A Felek ösztönzik országaik között a civil társadalmi szervezetek és az egyének közötti interkulturális párbeszédet.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek – különösen szakpolitikai párbeszéd révén – a megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében, hogy megvalósítsák közös célkitűzéseiket és ösztönözzék a kulturális sokszínűséget, többek között a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény végrehajtásával.

6. A Felek ösztönzik, támogatják és elősegítik az intézményeik és szakembereik közötti cseréket, együttműködést és párbeszédet az audiovizuális ágazat és a média terén.

7. A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a kulturális együttműködést az ASEM keretében, különösen az Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) tevékenységei révén.

VIII. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, AZ ENERGIAÜGY ÉS A KÖZLEKEDÉS TERÉN

45. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség védelmének, megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami a jelen és a jövő generációi fejlődésének alapját jelenti.

2. A Felek megerősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén, valamint a környezetvédelmi szempontoknak az együttműködés valamennyi ágazatában való érvényesítésével kapcsolatban, beleértve a nemzetközi és regionális kontextust is, különösen az alábbiak tekintetében:

(a) környezetvédelmi kérdésekről folytatott magas szintű párbeszéd fenntartása;

(b) többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétel és ezek végrehajtása, valamint adott esetben közös álláspontok kialakítása a Felek között, beleértve a többoldalú fórumokon való szerepvállalást is;

(c) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és azok fenntartható felhasználásának előmozdítása és ösztönzése, a nemzeti jogszabályokkal, valamint azon, e területre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban, amelyeket a Felek megerősítettek vagy amelyekhez a Felek csatlakoztak; valamint

(d) az információ, a műszaki szakértelem és a környezetvédelmi gyakorlatok megosztásának ösztönzése olyan területeken, mint:

(i) a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása és érvényesítése;

(ii) erőforrás-hatékonyság, fenntartható fogyasztás és termelés;

(iii) a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata;

(iv) vegyianyag-kezelés és hulladékgazdálkodás;

(v) vízpolitika; valamint

(vi) a partvidék és a tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése.

46. cikk

Éghajlatváltozás

1. A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás közös globális fenyegetést jelent és a kibocsátáscsökkentés céljából valamennyi országnak intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A Felek – hatásköreiken belül, valamint a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében folytatott megbeszélések sérelme nélkül – fokozzák az együttműködést e téren. Ez az együttműködés az alábbi célokra irányul, ám nem korlátozódik ezekre:

(a) az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának stabilizálását tűzve ki átfogó célul, figyelembe véve a legkorszerűbb tudományos információkat és az alacsony kibocsátású gazdaságra való áttérés szükségességét, a fenntartható gazdasági növekedés megfelelő nemzeti mérséklési és alkalmazkodási intézkedések révén történő fenntartása mellett;

(b) szakmai ismeretek és információk cseréje a hazai mérséklési szakpolitikák és megközelítések kialakítása, végrehajtása és fejlesztése tekintetében, adott esetben a piaci alapú mechanizmusokra is kiterjedően;

(c) szakmai ismeretek és információk cseréje a köz- és a magánszektor éghajlat-politikát szolgáló finanszírozási eszközeiről;

(d) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében az alacsony kibocsátású technológiák kutatására, fejlesztésére, terjesztésére, telepítésére és átadására vonatkozó együttműködés, valamint az erőforrások hatékony felhasználásának ösztönzése, a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan;

(e) adott esetben tapasztalatok, szakmai ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje, az üvegházhatást okozó gázok hatásainak nyomon követése és elemzése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással foglalkozó programok és az alacsony kibocsátásra irányuló stratégiák kidolgozása terén;

(f) adott esetben fejlődő országok mérsékléssel és alkalmazkodással kapcsolatos fellépéseinek támogatása;

(g) együttműködés egy minden országra érvényes, erőteljes és jogilag kötelező erejű nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás elérése érdekében.

2. E célok érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet és együttműködést tartanak fenn politikai, szakpolitikai és technikai szinten, mind kétoldalú módon, mind pedig a vonatkozó plurilaterális és multilaterális fórumok keretében.

47. cikk

Polgári védelem

A Felek felismerik, hogy minimalizálni kell a természeti és ember okozta katasztrófák hatásait. A Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzést, enyhítést, a felkészültséget és az elhárítást célzó intézkedések előmozdítása mellett, a társadalom és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében, valamint a kétoldalú és multilaterális politikai szinten való megfelelő, e célok megvalósítását szolgáló együttműködés mellett.

48. cikk

Energiaügy

A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét és a jól működő energiapiac szerepét a fenntartható fejlődésben és a gazdasági növekedésben, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti és éghajlati kihívások kezelését célzó együttműködés mellett, és hatásköreiken belül törekednek az e területen való együttműködést fokozni az alábbi célok érdekében:

(a) az energiabiztonságot erősítő szakpolitikák kialakítása;

(b) a globális energiakereskedelem és az energiaágazatba irányuló beruházások ösztönzése;

(c) a versenyképesség növelése;

(d) a globális energiapiacok működésének javítása;

(e) az információk és szakpolitikai tapasztalatok megosztása a meglévő multilaterális fórumok keretében;

(f) a tiszta, sokrétű, költséghatékony és fenntartható energiatechnológiák fejlesztésének és elterjedésének ösztönzése, ideértve a megújulóenergia-technológiákat és az alacsony kibocsátású energiatechnológiákat is;

(g) az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában; valamint

(h) a bevált gyakorlatok megosztása az energiafeltárás és -termelés terén.

49. cikk

Közlekedés

1. A Felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén – így az integrált közlekedéspolitika terén is – együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légi közlekedés biztonságát és védelmét, valamint a környezet védelmét, továbbá fokozzák közlekedési rendszereik hatékonyságát.

2. E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:

(a) információcsere a közlekedési szakpolitikáikról és gyakorlataikról, beleértve a szabályozási rendszerek közlekedési ágazataikat érintő javasolt változásaival kapcsolatos, kellő időben nyújtott tanácsot;

(b) az Ausztrália és az Unió közötti légi közlekedési kapcsolatok erősítése, a piacra jutás és a beruházási lehetőségek javítása, valamint a szabályozói együttműködés szélesítése és elmélyítése a légi közlekedés biztonsága és védelme, valamint a légi közlekedési ágazat gazdasági szabályozása tekintetében, azzal a céllal, hogy támogassák a szabályozás egységességét és a vállalkozások előtt álló akadályok megszüntetését, valamint a légiforgalom-irányítási együttműködést;

(c) párbeszéd és együttműködés a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés céljának megvalósítása érdekében;

(d) párbeszéd és együttműködés a környezetvédelemhez kapcsolódó közlekedési kérdésekben;

(e) párbeszéd és együttműködés a vezetői engedélyek kölcsönös elismerésének elérésére; valamint

(f) együttműködés a nemzetközi közlekedési fórumokon.

50. cikk

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési együttműködést.

2. A mérlegelhető együttműködési tevékenységek magukban foglalják következőket, de nem csak ezekre korlátozódnak: mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika, földrajzi jelzések, a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és szerkezetátalakítása, valamint a fenntartható mezőgazdaság.

51. cikk

Fenntartható erdőgazdálkodás

A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik az együttműködést nemzeti és nemzetközi szinten a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és szabályozások tekintetében, beleértve az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseket és a megfelelő erdészeti irányítás előmozdítását is.

52. cikk

Tengerügyek és halászat

1. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést a közös érdekű kérdések tekintetében a halászat és a tengerügyek terén. A Felek törekednek az élő tengeri erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható kezelésére, információt cserélnek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és megállapodások, valamint olyan multilaterális fórumok keretében, mint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (a továbbiakban: FAO), ösztönzik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló erőfeszítéseket, ökoszisztéma-alapú irányítást valósítanak meg, valamint ösztönzik a tengerügyek és a halászat fenntarthatóságát érintő kutatási együttműködést.

2. A Felek együttműködnek a következők érdekében:

(a) a halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható kezelésének biztosítására irányuló hatékony intézkedések kialakításának, végrehajtásának és betartásának ösztönzése a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatáskörén belül vagy olyan megállapodások alapján, amelyeknek részes felei közé tartoznak;

(b) az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezeten belül a multilaterális irányítás biztosítása a hosszú távon vándorló halállományok teljes előfordulási területére vonatkozóan;

(c) a tengerügyek integrált megközelítésének szorgalmazása nemzetközi szinten; valamint

(d) a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben való tagság elősegítése minden lehetséges módon azokban az esetekben, amikor az egyik Fél tag, a másik pedig együttműködő fél.

3. A Felek más vezető tisztviselői szintű megbeszélésekkel egyidejűleg rendszeres időközönként párbeszédet folytatnak annak érdekében, hogy megerősítsék a halászati politika és a tengerügyek terén a párbeszédet és az együttműködést, valamint az információ- és tapasztalatcserét.

53. cikk

Foglalkoztatási és szociális ügyek

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és a szociális kérdések terén, a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az együttműködés területei közé tartozhatnak a következőket érintő konzultációk: foglalkoztatáspolitika, társadalmi integráció, regionális és szociális kohézió, társadalmi integráció, társadalombiztosítási rendszerek, munkaügyi kapcsolatok, az egész életen át tartó készségfejlesztés, ifjúsági foglalkoztatás, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, megkülönböztetésmentesség és egyenlőség, a nemek közötti egyenlőséget is beleértve, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a tisztességes munka.

2. A Felek megerősítik, hogy elő kell mozdítani a teljes körű és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, mivel ezeknek kulcsfontosságú szerepe van a fenntartható fejlődésben és a szegénység csökkentésében. Ezzel kapcsolatban a Felek emlékeztetnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló nyilatkozatára.

3. A Felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban foglaltak szerint.

4. Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat, projekteket és kezdeményezéseket, kölcsönös megállapodás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos két- vagy többoldalú párbeszédet.

54. cikk

Egészségügy

A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a kölcsönös együttműködést, információcserét és a szakpolitikai tapasztalatok megosztását az egészségügy és a határokon átnyúló egészségügyi problémák hatékony kezelése terén.

IX. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

55. cikk

Egyéb megállapodások és rendelkezések

1. A Felek kiegészíthetik e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó külön megállapodások megkötésével vagy egyéb rendelkezések elfogadásával. Az ilyen külön megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik.

2. Ez a megállapodás nem érinti vagy nem sérti a Felek közötti egyéb megállapodások értelmezését, működését vagy alkalmazását. Különösen e megállapodás vitarendezési rendelkezései nem lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások vitarendezési rendelkezéseinek helyébe, és semmilyen módon nem befolyásolják azokat.

3. A Felek elismerik, hogy az 57. cikk (7) bekezdésében meghatározott különlegesen sürgős eset alapot adhat arra is, hogy a Felek közötti egyéb megállapodásokat felfüggesszék vagy megszüntessék. E körülmények fennállása esetén a Felek az érintett egyéb megállapodások vitarendezésről, felfüggesztésről és megszüntetésről szóló rendelkezéseihez folyamodnak az ilyen esetleges viták rendezése céljából.

56. cikk

Vegyes bizottság

1. A Felek létrehozzák a Felek képviselőiből álló vegyes bizottságot.

2. A vegyes bizottságban konzultációkat kell folytatni annak érdekében, hogy elősegítsék e megállapodás végrehajtását és általános céljainak előmozdítását, valamint hogy fenntartsák az EU–Ausztrália kapcsolatok átfogó egységességét.

3. A vegyes bizottság:

(a) előmozdítja e megállapodás hatékony végrehajtását;

(b) figyelemmel kíséri a Felek közötti átfogó kétoldalú kapcsolat, ezen belül a megállapodások alakulását;

(c) adott esetben tájékoztatás kér a Felek közötti egyéb megállapodások alapján létrehozott bizottságoktól és egyéb testületektől, és mérlegeli az általuk benyújtott esetleges jelentéseket;

(d) véleményt cserél és javaslatot tesz bármely közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat is;

(e) prioritásokat állapít meg és adott esetben meghatározza a következő lépéseket vagy cselekvési terveket a megállapodás céljával kapcsolatban;

(f) megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megelőzésére;

(g) az 57. cikknek megfelelően törekszik rendezni az e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése során felmerülő vitákat;

(h) az 57. cikknek megfelelően megvizsgálja az adott Fél által benyújtott információkat; valamint

(i) adott esetben határozatokat fogad el a megállapodás egyes vonatkozásainak érvényesítése érdekében.

4. A vegyes bizottság konszenzus alapján működik. Elfogadja az eljárási szabályzatát. Konkrét kérdések kezelése érdekében albizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre.

5. A vegyes bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik, felváltva az Unióban és Ausztráliában. A vegyes bizottság bármelyik Fél kérésére külön ülést tart. A vegyes bizottság elnöki feladatait a két Fél közösen látja el. A vegyes bizottság általában vezető tisztviselői szinten ülésezik, azonban miniszteri szintű találkozóra is van lehetőség. A vegyes bizottság video- vagy telefonos kapcsolat alkalmazásával is működhet és e-mail útján is folytathat információcserét.

57. cikk

A végrehajtás módjai és a vitarendezés

1. A megállapodás által megtestesített kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében a Felek megteszik azokat az általános vagy különleges intézkedéseket, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás végrehajtása kapcsán esetlegesen felmerülő vitás kérdésekben bármely Fél kérésére a lehető leggyorsabban konzultációt kezdenek. Amennyiben e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése tekintetében véleménykülönbség áll fenn, a kérdést bármely Fél a vegyes bizottság elé utalhatja. A nézeteltérések időben és baráti légkörben való rendezése érdekében a Felek a kérdés alapos megvizsgálásához szükséges valamennyi információt benyújtják a vegyes bizottságnak.

3. Különlegesen sürgős esetben a Felek bármelyike azonnal a vegyes bizottság elé terjeszti a kérdést, és a helyzet alapos megvizsgálásához szükséges valamennyi információt benyújtja, a gyors és kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében. Amennyiben a vegyes bizottság vezető tisztviselői szinten esetleg nem képes megoldani a helyzetet a konzultációk megkezdésétől számított 15 napon belül, és a kérdésnek a vegyes bizottsághoz való utalásától számított legfeljebb 30 napon belül, a kérdést további 15 napos határidő meghatározásával a miniszterek elé terjesztik sürgős mérlegelés céljából.

4. Abban a valószínűtlen és váratlan esetben, ha a miniszteri szintű konzultációk megkezdésétől számított 15 nap elteltével és a kérdésnek a vegyes bizottsághoz való utalásától számított legfeljebb 45 napon belül nem találnak kölcsönösen elfogadható megoldást, bármelyik Fél dönthet úgy, hogy a megállapodással kapcsolatban megteszi a megfelelő lépéseket, beleértve a megállapodás rendelkezéseinek felfüggesztését vagy a megállapodás megszüntetését is. A Felek elismerik, hogy különlegesen sürgős esetek a megállapodás körén kívüli megfelelő intézkedések megtételére is alapot adhatnak, a Felek közötti egyéb megállapodásokban meghatározott vagy az általános nemzetközi jog alapján fennálló jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban. Az Unió esetében a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Ausztráliában a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Ausztrália kormánya hozza saját törvényeinek és egyéb jogszabályainak megfelelően.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy a (4) bekezdés szerinti megfelelő lépések tételére vonatkozó határozatot megfelelően indokolni kell. A határozatról haladéktalanul, írásban értesíteni kell a másik Felet. A Felek megállapodnak abban, hogy az ilyen intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, valamint összhangban kell állniuk az 55. cikk (2) bekezdésével és a nemzetközi jog alapelveivel.

6. A (4) bekezdés alapján tett esetleges intézkedéseket haladéktalanul vissza kell vonni, amint az elfogadásukra okot adó körülmények megszűnnek. A (4) bekezdés alkalmazását igénylő Fél állandó megfigyelés alatt tartja annak a helyzetnek az alakulását, amely a határozat kiváltó oka volt, és amint az indokolttá válik, visszavonja a hozott intézkedéseket.

7. A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében a „különlegesen sürgős eset” kifejezés a megállapodás 2. cikke (2) bekezdésében és 6. cikke (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek olyan különösen súlyos és jelentős megsértését jelenti a Felek valamelyike részéről, amely a másik Fél azonnali reagálását szükségessé tevő helyzethez vezet. A Felek figyelembe veszik, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének vagy a 6. cikk (2) bekezdésének különösen súlyos és jelentős megsértése olyan kivételes jellegű eset lehet csak, amely a nemzetközi békét és a biztonságot veszélyezteti.

8. Amennyiben egy harmadik országban alakul ki a különlegesen sürgős esettel egyenértékűnek minősíthető súlyosságú és jellegű helyzet, a Felek bármely Fél kérésére törekednek sürgős konzultációt tartani a helyzettel kapcsolatos álláspontok megvitatása és a lehetséges reagálás mérlegelése érdekében.

X. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai, és másrészről Ausztrália.

59. cikk

Pénzügyi együttműködés

1. A fejlesztési együttműködési szakpolitikáik alá tartozó segélyprogramok végrehajtása során a Felek együttműködnek a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció és minden egyéb, a Felek pénzügyi érdekeit károsító jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából.

2. E célból az Unió és Ausztrália illetékes hatóságai jogszabályaikkal összhangban információkat – ezen belül személyes adatokat – osztanak meg, és bármely Fél kérésére konzultációkat folytatnak.

3. Az Európai Csalás Elleni Hivatal és az illetékes ausztrál hatóságok további együttműködésről állapodhatnak meg a csalás elleni küzdelem terén, beleértve operatív megállapodások megkötését is.

60. cikk

Az információk közzététele

1. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak a megállapodás alapján megosztott információknak, az információhoz való hozzáféréshez fűződő közérdekkel összhangban.

2. E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Feleket olyan információk megosztására kötelezi, vagy olyan megosztott információkhoz tesz lehetővé hozzáférést, amelyek

(a) hátrányosak lehetnek a következőkre:

(i) közbiztonság;

(ii) hírszerzés, védelem és katonai ügyek;

(iii) nemzetközi kapcsolatok;

(iv) pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politika;

(v) a magánélet védelme vagy

(vi) jogos üzleti érdekek vagy üzleti ügyek; vagy

(b) más módon ellentétesek a közérdekkel.

3. Amennyiben az ezen cikkben említett jellegű információk kerülnek megosztásra, az azokat megkapó Fél az ilyen információkat csak a másik Fél hozzájárulásával adhatja tovább vagy teheti közzé, vagy pedig azokat akkor adhatja tovább vagy teheti közzé, ha ez jogi kötelezettségeinek betartása miatt szükséges.

4. E megállapodás egy rendelkezésének sem célja a Felek kétoldalú megállapodásokban vagy egyéb rendelkezésekben rögzített jogaitól, kötelezettségeitől vagy kötelezettségvállalásaitól való eltérés a minősített adatok Felek közötti cseréje tekintetében.

61. cikk

Hatálybalépés, ideiglenes alkalmazás, időtartam és megszűnés

1. E megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.

2. Az (1) bekezdés ellenére, az Unió és Ausztrália a megállapodás hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazhatja a megállapodás kölcsönösen meghatározott rendelkezéseit. Az ideiglenes alkalmazás 30 nappal azután veszi kezdetét, hogy Ausztrália és az Unió értesítették egymást az ilyen ideiglenes alkalmazáshoz szükséges belső jogi eljárásaik befejezéséről.

3. Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.

62. cikk

Értesítések

A 61. cikkel összhangban tett értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Ausztrália Külügyi és Kereskedelmi Minisztériumának, vagy azok utódszervezeteinek kell megküldeni.

63. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Ausztrália területén.

64. cikk

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Kelt Manilában, a kétezer-tizenhetedik év augusztus havának hetedik napján.”

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 61. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. * 

5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.