A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § * A SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság „felszámolás alatt”, valamint a Biztonsági Üzem Korlátolt Felelősségű Társaság „f.a.” és a Marosdömper Korlátolt Felelősségű Társaság „f.a.” mint a SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság „felszámolás alatt” 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalatok (a továbbiakban együtt: SZEVIÉP Zrt.) fizetésképtelensége miatt kárt szenvedett természetes, valamint jogi személyeket megillető ellenszolgáltatás rendkívüli és méltányosságon alapuló, mielőbbi megtérítése érdekében a magyar állam rendkívüli állami kárrendezést (a továbbiakban: állami kárrendezés) nyújt az e rendeletben foglaltak szerint.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) egy és ugyanazon vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás,
b) csekély összegű támogatás: az Atr. 2. § 1. pont a), c) és d) pontja szerinti csekély összegű támogatás,
c) támogatás: az Atr. 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
d) támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti összeg.
3. § (1) * Állami kárrendezés keretében támogatásra jogosult az a természetes személy vagy jogi személy (a továbbiakban együtt: károsult), aki vagy amely
a) a SZEVIÉP Zrt.-vel a felszámolási eljárás megindulását megelőzően kötelmi jogviszonyban állt, és
b) az a) pontban meghatározott jogviszonyából fakadóan a részére ki nem fizetett ellenszolgáltatást illetően e rendelet hatálybalépése napján a SZEVIÉP Zrt.-vel szemben
ba) a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelése van,
bb) olyan elismert követelése áll fenn, amelynek behajthatatlanságáról a felszámoló e rendelet hatálybalépését megelőzően igazolást adott ki,
bc) a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igénye van, vagy
bd) olyan követelése áll fenn, amelynek érvényesítése iránt polgári eljárás van folyamatban
(a továbbiakban együtt: követelés).
(1a) * Kárrendezésre jogosult az a természetes személy vagy jogi személy is, aki vagy amely
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás megindulását megelőzően a károsulttal kötelmi jogviszonyban állt, és
b) a károsult SZEVIÉP Zrt.-vel szembeni követeléséhez engedményezés útján jutott, valamint
c) a követelést az (1) bekezdés b) pont ba)-bd) alpontjában meghatározott módok valamelyikének igénybevételével e rendelet hatálybalépése előtt megkísérelte érvényesíteni.
(2) Nem jogosult állami kárrendezés keretében támogatásra
a) a SZEVIÉP Zrt.-nek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
b) * a hitelintézet,
c) * a pénzforgalmi szolgáltató és
d) * a SZEVIÉP Zrt. - felszámolás kezdő időpontjában -
da) vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, a Polgári Törvénykönyv szerinti legalább többségi befolyással rendelkező részvényese,
db) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti vezető állású munkavállalója, valamint
dc) a da) és db) alpontban felsorolt személyeknek a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.
(3) * Amennyiben a támogatásra jogosult
a) természetes személy elhunyt, annak örökösét,
b) jogi személy megszűnt, annak jogutódját
illeti meg a támogatásra jogosult jogállása.
4. § *
5. § (1) Az 1. § szerinti állami kárrendezés az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül.
(2) Az egy és ugyanazon vállalkozás részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 7. § (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozat szerinti támogatást, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(3) A támogatás mértékének megállapítása során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év (a továbbiakban: pénzügyi időszak) alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(4) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
6. § (1) * Az állami kárrendezés iránti igény a károsult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) jelenthető be 2018. szeptember 30-ig. A határidő jogvesztő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül az állami kárrendezés iránti igény bármely kormányablaknál is előterjeszthető.
7. § (1) Az állami kárrendezés iránti igénybejelentéshez a károsult csatolja a rendelkezésére álló, a követelését alátámasztó dokumentumokat, különösen
a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonya fennállására,
b) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonya alapján a SZEVIÉP Zrt. részére teljesített, a Polgári Törvénykönyv szerinti szolgáltatásra,
c) a követelése felszámolási eljárásban, büntetőeljárásban vagy polgári eljárásban történő érvényesítésére és
d) - amennyiben a követelés engedményezésére sor került - a követelés engedményezésére
vonatkozó dokumentumokat.
(2) A károsult az igénybejelentéssel egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában tett teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy
a) a szerződésben foglalt kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítette, illetve részleges teljesítés esetén mekkora a teljesítés aránya,
b) a SZEVIÉP Zrt. a szerződésben foglalt ellenszolgáltatást nem teljesítette, illetve részleges teljesítés esetén mennyi a teljesített ellenszolgáltatás összege,
c) hozzájárul ahhoz, hogy a személyes adatait a kormányhivatal, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) és az állami adóhatóság a jelen rendeletben meghatározott feladatai ellátása érdekében kezelje,
d) hozzájárul ahhoz, hogy a kormányhivatal, a kincstár és az állami adóhatóság az igénybejelentésben foglaltakat vizsgálja,
e) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - az igénybejelentés évében és az azt megelőző két pénzügyi évben részére nyújtott csekély összegű támogatásoknak mekkora a támogatás tartalma,
f) hozzájárul ahhoz, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelt összege vele szemben - önkéntes teljesítés hiányában - végrehajtásra kerüljön,
g) sor került-e a követelés engedményezésére, engedményezés esetén mekkora a követelés engedményezéséért kapott összeg,
h) *
i) megfelel az e Korm. rendeletben foglalt egyéb jogosultsági feltételeknek.
(3) A károsult az igénybejelentésben az állami kárrendezés kifizetése érdekében adatot szolgáltat a pénzforgalmi fizetési számlájáról.
8. § (1) Az igénybejelentést a károsult székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el. A kormányhivatal a hiányos igénybejelentés kiegészítésére, az egyes adatok és nyilatkozatok közötti ellentmondások tisztázására, és további adatok szolgáltatására vagy nyilatkozattételre hívhatja fel a károsultat.
(2) A 7. §-nak megfelelő, hiánytalan igénybejelentés benyújtásától vagy a kormányhivatal felhívása esetén annak hiánytalan teljesítésétől számított 8 napon belül a kormányhivatal az állami kárrendezésről támogatási okiratot bocsát ki. A támogatási okirat tartalmazza a károsult adatait és az állami kárrendezés összegét. A támogatási okiratot a kormányhivatal megküldi kifizetés céljából a kincstár, az ellenőrzés érdekében az állami adóhatóság, továbbá - a 7. § (1) bekezdésében megjelölt, a károsult által a kormányhivatalnak benyújtott iratokkal együtt - az állami vagyonért felelős miniszter részére.
(3) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a károsult nem jogosult kárrendezésre, vagy az igénybejelentés a felhívás ellenére nem felel meg a 7. §-ban foglaltaknak, erről tájékoztatja az igénylőt.
(4) A kincstár a támogatási okirat kézhezvételét követően haladéktalanul gondoskodik a kárrendezés károsult részére átutalással történő kifizetéséről.
(5) A károsultat megillető követelés a támogatási okiratban meghatározott kárrendezési összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a magyar államra száll át.
(6) A kincstár a károsult feltüntetésével a kifizetés megtörténtét igazoló iratokat az állami vagyonért felelős miniszter részére haladéktalanul megküldi.
(7) Az állami vagyonért felelős miniszter felel a károsulttól a magyar államra szállt követelések és azok járulékai SZEVIÉP Zrt.-vel szemben történő érvényesítésért, valamint gyakorolja a károsultat az átszállást megelőzően megillető követelések érvényesítéséhez szükséges jogokat.
(8) A kormányhivatal, az állami adóhatóság vagy a kincstár megkeresésére a SZEVIÉP Zrt. felszámolója köteles az állami kárrendezés megállapításával, kifizetésével kapcsolatban, illetve a kárrendezésre történő jogosultság hatósági ellenőrzéséhez a megkeresés beérkezésétől számított 8 napon belül adatot szolgáltatni vagy nyilatkozatot tenni.
9. § (1) Az állami adóhatóság az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát valamennyi támogatottnál, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(2) Ha az állami adóhatóság a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy
a) a magyar állam által kifizetett állami kárrendezés összege arra jogosulatlan részére került kifizetésre, vagy
b) a magyar állam által a jogosult részére kifizetett állami kárrendezés összege magasabb, mint amekkora összeg a követelése alapján megillette volna,
az állami kárrendezésben részesült az állami adóhatóság felszólítására köteles a jogosulatlanul igénybe vett állami kárrendezést a magyar állam részére visszatéríteni.
(3) A visszatérítést az állami adóhatóság felszólításában megjelölt kincstári számlára átutalással kell teljesíteni. A visszatérítés mértéke
a) jogosulatlan részére történt kifizetés esetén az állami kárrendezés késedelmi kamattal növelt összege, vagy
b) a követelés alapján a jogosultat megilletőnél magasabb összegű kifizetés esetén a jogosultat jogszerűen megillető és az igénybe vett állami kárrendezés különbözetének késedelmi kamattal növelt összege.
(4) Önkéntes teljesítés hiányában az állami adóhatóság gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett állami kárrendezés késedelmi kamattal növelt összegének érvényesítéséről.
10. § A kincstár az állami kárrendezés összegének euróra történő átváltásánál e kormányrendelet kihirdetését megelőző hónap utolsó napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett, két tizedesjegy pontossággal meghatározott forint/euró devizaárfolyamot alkalmazza.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
12. § E rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.), hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz.
13. § * E rendeletnek a felszámolás alatt álló SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről szóló 32/2018. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 128/2018. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított rendelkezéseit a MódR. hatálybalépése előtt megtett igénybejelentésekre is alkalmazni kell.
