A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 1., 2., 3., 10., 12., 15., 19., 21., 23., 26., 30. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 7. pontjában, valamint a 86. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet alkalmazásában:
1. aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, a különböző emelő-, dobó- vagy egyéb hálókat is beleértve, ahol a hal megfogásához az eszköz mozgatása és folyamatos felügyelete szükséges;
2. bemutatási célú halászat: a hagyományos halászati eszközök és módszerek gyakorlati bemutatását szolgáló, hagyományőrző halászati rendezvényhez, bemutatóhelyhez kapcsolódó halászati tevékenység;
3. bemutatási célú horgászat: a horgászszervezet által végzett oktatási tevékenység (így például: szakkör, tábor, egyéb rendezvény) keretében - a hal kifogása (elvitele) nélkül - a gyermek horgászok számára a horgászatot megismertető, népszerűsítő, a jogszerűen használható horgászati eszközök bemutatása és azok állandó felügyelet mellett történő gyakorlati használata;
4. fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság;
5. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező személy;
6. halgazdálkodásra jogosult: az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására - a Hhvtv.-ben meghatározott módon - jogosult természetes vagy jogi személy;
7. ifjúsági horgász: a 10. életévét betöltött 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő; nappali tagozatos közép- vagy felsőfokú felsőoktatási tanulmányokat folytató személy esetében 22 év alatti, valamint az adott naptári évben 22. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő, állami horgászvizsgával rendelkező, horgászegyesületi tagsággal rendelkező személy;
8. nyilvántartott horgász: a horgász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami horgászjegy kiváltására jogosult gyermek horgász, ifjúsági horgász, felnőtt horgász, valamint a turista állami horgászjegyet kiváltó horgász;
9. nyilvántartott rekreációs halász: a rekreációs halász regisztráció alapján a horgászszövetség által nyilvántartott, az állami halászjegy kiváltására jogosult rekreációs halász;
10. ökológiai célú, szelektív halászat: az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy inváziós idegenhonos halfajok állományának felmérése és gyérítése, továbbá őshonos halfajok ökológiai szempontból indokolt faj-, illetve méretszelektív halászata;
11. passzív halászeszköz: olyan állított, hagyományos, nem tiltott, nem mozgó halászeszköz, amelynek fogási elve a hal csapdába ejtésén alapul, és emberi beavatkozást csak a rendszeres ellenőrzéskor igényel.”
2. § (1) A Vhr. 3. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a határozatot a következők figyelembevételével kell meghozni:]
„d) mérlegelni kell az őshonos halállományok mentése során a mentés szükségességét alátámasztó közérdeket és a mentés költséghatékonyságát, azt, hogy a menthető őshonos halállomány halgazdálkodási, illetve természetvédelmi értékét a mentés költségei aránytalanul meghaladják-e.”
(2) A Vhr. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti halmentést végző halgazdálkodásra jogosult vagy horgászszervezet a mentett őshonos halat a haszonbérletében, illetve halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre a víztest ökológiai állapotát és őshonos halfauna összetételét figyelembe véve helyezheti ki.”
(3) A Vhr. 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A horgászszövetség az általa haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek vonatkozásában a halmentést a (4) bekezdéstől eltérően elvégezheti.”
(4) A Vhr. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentés elektronikus úton is teljesíthető.”
(5) A Vhr. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5) bekezdés szerint bejelentett halmentést a halgazdálkodási hatóság megtilthatja, illetve a megkezdett tevékenység leállítását elrendelheti.”
3. § (1) A Vhr. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulást tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény hét napon belül legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza.”
(2) A Vhr. 8. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett halgazdálkodási vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, vagy a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a halállomány vagy élőhelyének védelme érdekében a Hhvtv. 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti élőhely- és állományvédelmi intézkedést kell elrendelni. Az intézkedés elrendelése során a halgazdálkodási hatóság bármely halgazdálkodásra jogosultat kijelölheti a haltetemek összegyűjtésére és elszállíttatására, valamint a megsemmisítés megrendelésére. A kijelölt halgazdálkodásra jogosult igazolt költségeit a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogosultja, halgazdálkodásra jogosult hiányában a halgazdálkodási hatóság az elszámolás elfogadását követő 30. napig téríti meg a Hhvtv. 63. § (3) bekezdése szerinti bevételeinek felhasználásával.”
4. § (1) A Vhr. 10. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére időszakos felmentést adhat. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentési kérelem céljának megjelölésével adható ki. A felmentést a halgazdálkodási hatóság akkor adhatja meg, ha)
„c) a horgászszövetség az alhaszonbérbe adott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan vagy a halgazdálkodásra jogosult mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogását kívánja elvégezni.”
(2) A Vhr. 10. § (7a) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól a visszatelepítéshez szükséges telepítőanyag előállítását célzó mesterséges szaporításhoz nélkülözhetetlen anyahalak begyűjtésére a (6) és a (7) bekezdés alkalmazása nélkül időszakos, az anyahalak begyűjtésének idejére vonatkozó felmentés adható. A felmentés feltétele, hogy a visszatelepítés a Hhvtv. 63. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja, illetve a 63. § (5) bekezdés a) pont aa) vagy ac) pontja szerinti támogatásban részesüljön.”
5. § (1) A Vhr. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hhvtv. 18. § (3) bekezdése szerinti vízélettani laboratórium feladatait a halgazdálkodási hatóság vízélettani laboratóriuma, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szarvasi telephelyének laboratóriuma látja el.”
(2) A Vhr. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állategészségügyi hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben a vízből, a haltetemből és szükség szerint a takarmányból vett minták laboratóriumi vizsgálatát a halgazdálkodási hatóság állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma végzi.”
6. § A Vhr. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A halgazdálkodási jog alcímhez
12/A. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján horgászállás, egyéb horgászati célú létesítmény, vízilétesítmény - a létesítéshez szükséges hatósági, vagyonkezelői engedélyeken túl - csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulásával létesíthető.”
7. § A Vhr. a következő 4/B. alcímmel egészül ki:
„4/B. A halgazdálkodási jog átengedése alcímhez
12/B. § A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át, ugyanakkor a horgászszövetséggel, a horgászszövetség tagjával vagy tagszervezete tagjával a horgászat lehetőségének biztosítására megállapodást köthet.”
8. § A Vhr. 5. alcím címe helyébe a következő cím lép:
„5. A halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása alcímhez”
9. § A Vhr. 5. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságának megállapítását - és szükség szerint annak felülvizsgálatát - folyóvizek és mesterséges létesítmények esetén a vízügyi hatóság által megállapított középvízszinten vagy nyári üzemvízszinten mért területadatok alapján végzi. Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, melyeknél a vízügyi hatóság nem állapított meg középvízszintet vagy nyári üzemvízszintet, a halgazdálkodási hatóság vízterület nagyságának megállapítását - és szükség szerint annak felülvizsgálatát - a MEPAR-ban lévő adatok felhasználásával végzi el.
(2) Azon egybefüggő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek, amelyeken a halgazdálkodásra jogosult azonos, a nyilvántartásban egy víztérkódon szerepelnek. Amennyiben az így kialakult vízterület több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a nyilvántartásba vételnél az az irányadó, ahol az (1) bekezdés szerint meghatározott vízterület nagyobb része található.
(3) A víztározóként létesített és halastóként nyilvántartott, valamint halastóként nyilvántartott és horgászattal hasznosított vízterületek esetén a halgazdálkodási hatóság elsődlegesen a létesítési besorolás figyelembevételével ítéli meg az adott vízterület státuszát, és ez alapján veszi nyilvántartásba.”
10. § (1) A Vhr. 17. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A bemutatási célú halászat esetében halászatra csak a rendezvény időtartama alatt van lehetőség. A bemutatási célú halászat időtartama - beleértve a passzív halászeszközök alkalmazását is - nem haladhatja meg a 3 naptári napot.
(11) A bemutatási célú halászat esetében passzív halászeszközt is csak a halászati tevékenységet végző állandó felügyelete mellett és a passzív halászeszköz megjelölésével lehet alkalmazni. A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie a halászatot végző azonosítására.”
(2) A Vhr. 17. §-a a következő (11b)-(11d) bekezdéssel egészül ki:
„(11b) A bemutatási célú halászati engedélyben meg kell határozni:
a) a hal megfogására vagy kifogására vonatkozó hozzájárulást,
b) a halászati tevékenységhez használható halászeszközök méretét és darabszámát, amelynek során legfeljebb annyi halászeszköz használata engedélyezhető, amennyi elengedhetetlenül szükséges a bemutatás céljának eléréséhez.
(11c) A bemutatási célú halászati engedélyben kizárólag akkora mennyiségű őshonos és nem őshonos hal kifogása határozható meg, ami a halászati rendezvény helyén és időszakában nyújtott étkezési szolgáltatás - ideértve a helyszínen történő hal-előfeldolgozást is - biztosítása céljából szükséges.
(11d) A hal kifogását engedélyező bemutatási célú halászati engedély adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre egy naptári évben legfeljebb 3 alkalomra adható.”
(3) A Vhr. 17. § (15a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15a) Az ökológiai célú, szelektív halászati engedély jogosultja a halászati tevékenységhez használt passzív halászeszközt úgy köteles megjelölni, hogy abból a halászati engedélyes személye egyértelműen azonosítható legyen.”
(4) A Vhr. 17. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Ha a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület két vagy több halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el, a halászati engedélyt kiadó halgazdálkodási hatóság a halászati engedélyt, valamint az annak visszavonásáról szóló határozatot, továbbá a kiadott fogási napló és fogási tanúsítvány egyedi azonosító adatait megküldi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett többi halgazdálkodási hatóságnak.”
11. § A Vhr. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami halászjegy 1 db, legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 3 db, az engedélyes azonosítására alkalmas - vízfelszín felett, szabad szemmel is jól látható, a halgazdálkodási hatóság részére bejelentett - jelöléssel ellátott, legfeljebb 2 méter karika-átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy kell alkalmazni, hogy az eszközök között mért távolság sehol nem lehet kevesebb az alkalmazott varsa és terelő elemei teljes hosszának tízszeresénél, de legalább 50 méternél.”
12. § A Vhr. 19. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A halgazdálkodásra jogosult, illetve horgászatra hasznosított haltermelési létesítményen az üzemeltető a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi horgászrendben engedélyezheti legfeljebb három - egyenként egy darab egyágú horoggal felszerelt - horgászkészség használatát.
(2b) A horgászszövetség haszonbérletében lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a (2a) bekezdés szerinti engedély csak a horgászszövetség jóváhagyása esetén adható ki azzal, hogy az engedély megadása esetén az őshonos halfaj egyede nem fogható ki, azok minden esetben visszahelyezendők.”
13. § (1) A Vhr. 19/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Horgász fogási napló elektronikus formában is igényelhető. Elektronikus horgász fogási napló igénylése esetén - annak érvényességi idejére - papíralapú horgász fogási napló nem állítható ki.”
(2) A Vhr. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 12. mellékletben foglalt táblázat 5. és 6. sorában meghatározott díjat a 13. melléklet 2. pontjában meghatározott, a halgazdálkodási hatóság illetékességi területe szerinti megyei kormányhivatal számlájára kell befizetni.”
(3) A Vhr. 19/A. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló díját a horgászszövetség részére kell befizetni.
(5) A turista állami horgászjegy díját a horgászszövetség részére kell befizetni.
(6) A 12. mellékletben foglalt táblázat 6. sora szerinti díjat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig át kell utalni a 13. melléklet 1. pontjában meghatározott számlára.”
14. § A Vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A horgászszövetség a honlapján az állami horgászjegy forgalmazási pontok címeit és elérhetőségi adatait, valamint azok nyitvatartási idejét köteles közzétenni.
(2) A forgalmazással megbízott horgászszervezet a Hhvtv. 42. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségének teljesítése érdekében, az állami horgászjegy kiadását megelőzően a Hhvtv. 42. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat a megbízási szerződésben foglaltak szerint, haladéktalanul rögzíti a horgászszövetség a nyilvántartásában. Kivételt képeznek az előre nem látott és a forgalmazással megbízott horgászszervezetnek fel nem róható helyzetek, amelyekről a horgászszövetséget haladéktalanul értesítenie kell.
(3) A horgászszövetség, illetve forgalmazási pontja köteles az általa kiadott vagy az állami horgászjegy váltásakor hozzá leadott fogási naplók gyűjtéséről és adatfeldolgozásáról gondoskodni, az előző évi fogási naplók leadásának tényét nyilvántartani, továbbá az előző évi fogási naplók összesített fogási adatait az informatikai rendszerében rögzíteni minden év május 1-jéig nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként faj szerinti bontásban.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti forgalmazói feladat végrehajtása nem történik meg, akkor a horgászszövetség 30 napon belül köteles a fogási naplók adatainak feldolgozására, és jogosult a feldolgozás megbízási szerződésben meghatározott költségeinek megtéríttetésére.
(5) Azzal a horgászszervezettel, amely az állami horgászjegy, fogási napló forgalmazásával e rendeletben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával összefüggésben a horgászszövetség további forgalmazási szerződést a tárgyévet követő 3 évig nem köthet.
(6) A forgalmazással megbízott horgászszervezet az általa gyűjtött és feldolgozott fogási naplókat köteles az adatfeldolgozást követő év utolsó napjáig megőrizni és azokba a halgazdálkodási hatóság, illetve a horgászszövetség számára betekintést biztosítani.
(7) Az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy elektronikus formában is kiadható.
(8) Állami horgászjegy forgalmazására csak a 22. § (1) bekezdés szerinti regisztrációt is biztosítani tudó horgászszervezetek jogosultak.”
15. § A Vhr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Állami horgászvizsgát a horgászszövetség, illetve az általa a vizsgáztatásba bevont horgászszervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni. E vizsgával egyenértékűnek minősül az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(2) A horgászszövetség kizárólag olyan horgászszervezetet vonhat be a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely
a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,
b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,
c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettség vagy halőri vizsga igazolja.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat a horgászszövetséghez kell benyújtani.
(4) A horgászszövetség a horgászszervezettel köteles írásbeli megállapodást kötni a horgászvizsgáztatásban történő közreműködésre. A megállapodást a horgászszövetség évente felülvizsgálja.
(5) A vizsgáztatásba bevont horgászszervezet az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni, illetve az időpontokról értesíteni a horgászszövetséget és a halgazdálkodási hatóságot.
(6) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a horgászszövetség gondoskodik. A horgászvizsga felkészítő anyagát, elektronikus támogatású vizsga esetén a vizsgaszoftverben szereplő vizsgakérdéseket, illetve a kérdésekre adott válaszok pontozását, valamint a sikeres vizsgához szükséges minimális pontszámot a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.
(7) A vizsgalapot a horgászszövetség 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon vagy iratbetekintés keretében tekinthető meg.
(8) Az állami horgászvizsga követelményrendszerét a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.
(9) A sikeres állami horgászvizsgát követően a horgászszövetség által vizsgáztatásba bevont horgászszervezet a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
(10) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a horgászszövetség a halgazdálkodási hatóság által meghatározott forma szerint számítógépes rendszerében rögzíti.
(11) A horgászszövetség az elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítványt - nyilvántartása adatai alapján - megismételt vizsgakötelezettség nélkül, díjmentesen pótolja.
(12) A horgászvizsga alóli mentességet az állami horgászvizsga bizottság számára hitelt érdemlően, a mentesség alapját igazoló igazolás benyújtásával kell igazolni.”
16. § A Vhr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A horgászok és a rekreációs halászok nyilvántartásának vezetését, valamint a nyilvántartást biztosító regisztrációt a horgászszövetség végzi.
(2) A horgászszövetség a regisztrációval kapcsolatos feladatokat az állami horgászjegy forgalmazással megbízott horgászszervezeteken keresztül biztosítja.
(3) A regisztrációt és a nyilvántartást támogató informatikai rendszer fenntartása és üzemeltetése - az online regisztráció lehetőségének biztosítása mellett - a horgászszövetség feladata.
(4) A nyilvántartásba vétel az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, valamint az állami halászjegy kiadásának feltétele.
(5) A nyilvántartásba vétel során a Hhvtv. szerinti kötelező horgászszervezeti tagság is rögzítésre kerül.
(6) A regisztrációt követően kerül sor a nyilvántartásba vételre és a Magyar Horgászkártya kiadására.
(7) A Magyar Horgászkártya kötelező adattartalmát és díját a horgászszövetség honlapján teszi közzé.
(8) A Magyar Horgászkártya érvényességi ideje öt év, az érvényességi időn belül - a nyilvántartott személynek felróható okok miatt - történő csere díjköteles.”
17. § A Vhr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A turista állami horgászjegy adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.
(2) A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy - legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt - horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.
(3) A turista állami horgászjegy kizárólag az alapvető szabály- és fajismeret igazolását is lehetővé tévő online horgászszövetségi értékesítési rendszerben értékesíthető.
(4) A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes. A turista állami horgászjegy és a hozzá tartozó fogási napló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az érvényességi időtartamán belül érvényes területi jeggyel együtt jogosít horgászatra.
(5) Ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a turista állami horgászjegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek, akkor turista állami horgászjegyét annak érvénytelenítése mellett díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a horgászszövetség bármely forgalmazási pontján. A halfogásra jogosító okmány cseréje nem érinti a 35. § (7) bekezdés szerinti kötelezettséget.”
18. § A Vhr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A Hhvtv. 41. § (2) bekezdés c), d) vagy e) pontja szerinti személy az állami horgászjegy díjának megfizetése alóli mentességét (a továbbiakban: mentesség) az állami horgászjegy váltásakor az állami horgászjegy forgalmazását végző horgászszervezet számára a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolás benyújtásával igazolja. A mentesség jogosulatlan igénybevétele esetén az állami horgászjegy jogosultja a díj pótlólagos befizetésére köteles.”
19. § A Vhr. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A horgászszövetség az állami halászjegy vagy a halász fogási napló elvesztése vagy megsemmisülése esetén a 12. melléklet szerinti díj megfizetése ellenében intézkedik az okmány pótlásáról. A Hhvtv. 41. § (3) bekezdése alapján díjmentes állami halászjegyre jogosult esetében az okmány pótlása is díjmentes.
(2) A megsemmisült vagy elveszett állami horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a horgászszövetség forgalmazási pontja a 12. mellékletben szereplő díj megfizetése ellenében pótolja. A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése alapján díjmentes állami horgászjegyre jogosult részére az okmány pótlása is díjmentes. A díjfizetésre a 19/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótláskor, az új állami horgászjegy vagy horgász fogási napló kiadásával - a halgazdálkodási jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában - az adott nyilvántartott halgazdálkodási területre kiadott éves területi jegy helyi horgászrendben megállapított engedélyezett éves kifogási (elviteli) mennyiségei időarányosan értelmezendők.”
20. § (1) A Vhr. 27. § (1) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni)
„e) azt, hogy a területi jegy kizárólag csak horgászatra vagy csak rekreációs célú halászatra jogosít, horgászat esetében az engedélyezett készségek számát és a csalihalfogó emelőháló használatára vonatkozó rendelkezést, rekreációs célú halászat esetében az e rendelet szerint alkalmazható halászeszköz vagy eszközök megnevezését, használható darabszámát és méretét,
f) a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrendben megállapított, jogszabályoktól eltérő bármilyen, szigorításra irányuló fogási korlátozást,
g) az egyes halfajok kifogható mérettartományától, illetve fajlagos tilalmi idejétől való kedvezményi, illetve mentesítési eltéréseket, melyeket a halgazdálkodási hatóság állapított meg,”
(2) A Vhr. 27. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni)
„k) a területi jegy érvényességével érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület (vagy vízterületek) víztérkódja (vagy víztérkódjai) megyekódot jelentő első két számjegyét, és a kötőjelet követő 0 elhagyásával a következő három számjegyet, valamint”
(3) A Vhr. 27. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosult köteles feltüntetni)
„m) azt, hogy a nyilvántartott horgász a horgászati tevékenység megkezdésével elismeri, hogy a horgászat megkezdése előtt az adott vízterületre vonatkozó helyi horgászrendet megismerte, és azt maradéktalanul betartja.”
(4) A Vhr. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kizárólagosan papír alapon előállított területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében megszakítás nélkül sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.”
(5) A Vhr. 27. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az elektronikusan előállított területi jegynek megszakítás nélkül sorszámozottnak és megegyező másolati mentésűnek kell lennie, a nyomon követhetőséget és a visszamenőleges változtatások megakadályozását a területi jegyet előállító informatikai programnak teljeskörűen biztosítania kell.
(2b) A horgászszövetségnek kell biztosítani a horgászszervezetek részére a területi jegyet előállító informatikai programot.”
(6) A Vhr. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés f), g) és h) pontja szerinti adatok a területi jegy helyett az azzal együttesen, annak mellékleteként - elektronikus vagy nyomtatott formában - kiadott tájékoztatóban is feltüntethetőek.”
(7) A Vhr. 27. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Elektronikus tájékoztató kiadása esetén a területi jegyen az erre történő hivatkozást és a távoli elérést biztosító QR kódot is fel kell tüntetni.”
(8) A Vhr. 27. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Összevont területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjai közösen adnak ki.
(6) Összevont országos területi jegynek minősül azon területi jegy, melyet az érintett vízterületek halgazdálkodásra jogosultjainak felhatalmazása alapján a horgászszövetség ad ki.
(7) Nem minősül területi jegynek azon okmány, amely nem teljesíti az (1)-(6) bekezdésben foglalt követelményeket, illetve azon okmány, amely olyan természetes személy vagy jogi személy által került kiadásra, aki vagy amely nem minősül az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjának.
(8) Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen - ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását - egy darab éves területi jegy adható ki.”
21. § A Vhr. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által kiadható területi jegyek személyi jogosultságra, valamint az engedélyezett horgászmódszerre és a horgászkészségek számára vonatkozó típusait a horgászszövetség határozza meg és tartja nyilván. A területi jegyek típusait a horgászszövetség a honlapján köteles közzétenni.
(2) A horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek területi jegyet a horgászszövetség jóváhagyásával elektronikus formában is kiadhatnak.”
22. § (1) A Vhr. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások miatt - beleértve a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományt is - nem megtartható halat vagy más hasznos víziállatot - a halászeszközből kíméletesen eltávolítva vagy a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva, a halászháló szemét átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.”
(2) A Vhr. 28. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) Állami halászjeggyel, állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 3 kg-ot foghat ki.
(12) A Hhvtv. 40. § (3) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot, ezen belül a menyhalból, sügérből és domolykóból 2 kg-ot foghat ki.”
(3) A Vhr. 28. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Az őshonos halállomány védelme érdekében máshonnan származó idegenhonos halakat a vízbe engedni, valamint az inváziós idegenhonos halakat - a (15) bekezdés szerinti kívülről akadást és a 30. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve, a környezetvédelmi és állatvédelmi jogszabályok figyelembevételével - visszaengedni tilos. Idegenhonos élő csalihallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet, ahol az idegenhonos hal kifogásra került.”
(4) A Vhr. 28. § (19) és (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(19) A vermelő halállományok védelme érdekében a halgazdálkodásra jogosult köteles vizsgálni a szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a halgazdálkodási jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a naptári évre vagy annak részidőszakára vonatkozóan. A szonár halfogási tevékenységhez történő használatának megtiltását a helyi horgászrendben rögzíteni kell.
(20) A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban. Vízi járműből történő horgászat esetén a vízi jármű indulása minősül a horgászat megkezdésének.”
(5) A Vhr. 28. §-a a következő (20a) bekezdéssel egészül ki:
„(20a) Ha a horgász elektronikus fogási naplót használ, a horgászati tevékenység megkezdésének napját abban köteles rögzíteni.”
(6) A Vhr. 28. §-a a következő (23)-(25) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A horgászati tevékenységet folytató személy egyidejűleg legfeljebb a területi jegy szerint 2 napi darabszám- és mennyiségi korlátozásnak megfelelő mennyiségű, a (14) bekezdésben foglaltaknak megfelelően élve tartott vagy a (16) bekezdés szerint elpusztított halat kizárólag a horgászatához használt vízi járművön vagy horgászhelyén és legfeljebb 48 órán át tárolhat addig, amíg maga is a helyszínen tartózkodik. Egy horgászhelyen több horgász esetén minden horgász saját zsákmányát a többi horgász zsákmányától csak elkülönítetten tárolhatja. Ha a horgász a horgászhelyét vagy a vízpartot elhagyja, köteles a saját zsákmányát magával vinni.
(24) Tilos a vízminőséget rontó minőségű vagy a halak és más hasznos víziállatok számára egészségügyi kockázatot, vagy a kifogott és elfogyasztott hal útján humán-egészségügyi kockázatot jelentő etetőanyagot és csalit használni. Ezen előírások betartásával a vízminőséget nem befolyásoló horgászati tevékenység nem minősül vízhasználatnak.
(25) A halgazdálkodásra jogosult a (24) bekezdésben foglaltak közé nem sorolható, de vízminőségvédelmi, vagy halegészségügyi kockázatot jelentő egyes csalik vagy etetőanyagok használatát a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.”
23. § A Vhr. 28/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A horgász a halfogásra jogosító okmányokat köteles horgászat közben a horgászhelyén magánál tartani.”
24. § A Vhr. a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § (1) A haltermelési létesítményben a horgászatra vonatkozó részletes szabályok és a kifogható halakra vonatkozó korlátozások kialakításáért és betartatásáért a haltermelési létesítmény üzemeltetője felelős.
(2) A (1) bekezdés szerinti szabályoknak tartalmaznia kell a Hhvtv. 46. § (4) bekezdésében, valamint az e rendelet 28. § (1), (14), (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.
(3) A haltermelési létesítményben kifogott halat a fogási naplóban nem kell rögzíteni.”
25. § A Vhr. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság által a Hhvtv.-ben, valamint e rendeletben foglalt szabályozáshoz képest szigorúbb követelmények meghatározott időre, de legfeljebb ötéves időtartamra szóló megállapítását a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási tervében és az adott évi területi jegyen vagy az annak mellékleteként kiadott tájékoztatóban is fel kell tüntetnie.”
26. § A Vhr. a következő 30/A. és 30/B. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A horgászszövetség a különféle horgászmódszerekhez igazodó országos versenyszabályzatait a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalommal alakítja ki.
(2) A halgazdálkodási hatóság az országos versenyszabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az országos versenyszabályzatban foglalt előírások alapján megállapítható, hogy az annak alapján tartandó rendezvények előreláthatólag nem veszélyeztetik a hal élőhelyét és az őshonos halállományt.
(3) A jóváhagyott országos versenyszabályzat alapján megtartani kívánt sporteseményt írásban vagy elektronikus úton kell a halgazdálkodási hatóság részére bejelenteni a horgászverseny kezdő időpontját megelőzően legalább 8 nappal. A bejelentést a horgászszövetség a vele alhaszonbérleti jogviszonyban álló tagszervezetei nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeire vonatkozóan meghatalmazás csatolása nélkül is megteheti.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a hivatkozott, jóváhagyott országos versenyszabályzat megnevezését, annak jóváhagyási időpontját,
b) az országos versenyszabályzat alapján megtartandó horgászverseny megnevezését,
c) a horgászversenynek helyet adó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését és víztérkódját,
d) a horgászverseny pontos helyét, kezdő és befejező időpontját.
(5) A horgászszövetség a 30/A. § szerinti versenyszabályzatok szerinti horgászversenyekről nyilvántartást vezet.
30/B. § A bemutatási célú horgászati tevékenységet a horgászszövetség részére elektronikus úton a tevékenység megkezdését 8 nappal megelőzően be kell jelenteni.”
27. § A Vhr. 31. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Halgazdálkodási tevékenységet - az engedélyezett halmentés eseteinek, valamint a halőrzés biztosításának kivételével - kizárólag a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján a halgazdálkodásra jogosult, vagy a Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pontja szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén a horgászszövetség végezhet vagy végeztethet.
(7) A Hhvtv. 22. § (3) bekezdés e) pont szerinti alhaszonbérleti jogosultság esetén az ökológiai célú, szelektív halászatok országos koordinációja és monitorozása a horgászszövetség feladata.”
28. § A Vhr. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tervezett és megvalósult haltelepítés pontos helyszínét, időpontját és egyéb adatait, valamint a tervezett haltelepítés bármilyen okból bekövetkező elmaradását, meghiúsulását a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül a Hhvtv. 52. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni. A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség részére az informatikai programba érkezett bejelentésekről valós időben adatot szolgáltat.”
29. § (1) A Vhr. 35. § (4a) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben az állami horgászjegy díja a Hhvtv. szerinti díjmentességben nem részesülő személyek esetén a mindenkori díj kétszerese, díjmentességben részesülő személyek esetén - a gyermek horgászok kivételével - az állami horgászjegy díjának megfelelő összeg. A horgászszervezet a (4) bekezdés szerinti jegyváltás tényéről köteles feljegyzést készíteni, és elszámolásában tájékoztatni a horgászszövetséget.
(5) Az engedélyes a kifogott (megtartani kívánt), darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után, rekreációs célú halászat esetén a halászeszközből történő kivétel után horgászhelyén vagy halászhelyén azonnal köteles a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt - a fogást vagy a 30/A. § szerinti horgászverseny mérlegelését követően -, haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.”
(2) A Vhr. 35. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy a rekreációs célú halászat befejezését követően, a horgászhely vagy a halászhely elhagyása előtt kell a papíralapú fogási naplóba tollal, kitörölhetetlen módon bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.
(5b) Ha a 30/A. § szerint bejelentett horgászversenyen az idegenhonos inváziós halfajok a rendező horgászszervezet által elszállításra kerülnek, akkor e fogásra a fogási napló vezetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az elszállított inváziós halfajok mennyiségi adatairól a rendező horgászszervezet jelentést küld a horgászszövetség részére, amely a fogási naplókban rögzített halfogási adatokat kiegészíti a jelentésben szereplő adatokkal.
(5c) A bejegyzést naponta minden alkalommal el kell végezni, ha a horgász vagy a rekreációs halász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, majd a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre visszatérve ugyanazon a napon horgászva vagy halászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.
(5d) Elektronikus horgász fogási napló használata esetén az (5) és (5a) bekezdésben említett esetek szerinti rögzítést az elektronikus horgász fogási naplóban kell elvégezni.”
(3) A Vhr. 35. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A halászati engedélyesnek a halászat befejezése után, a fogás kirakodása előtt, halászatonként kell a kifogott mennyiségeket a fogási naplóban rögzíteni. A bejegyzést naponta többször is meg kell tennie, ha a halászhelyet bármely időpontban elhagyja, majd ugyanazon a napon ismét halászik és halat fog ki.
(7) A turista állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót a turista állami horgászjegy érvényességének lejártát követő 30 napon belül kell megküldeni a horgászszövetségnek. A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy e kötelezettségét a horgászszövetségi online értékesítési rendszeren keresztül is teljesítheti. Ha fogási napló leadási kötelezettségét nem teljesíti, akkor a következő évben nem válthat turista állami horgászjegyet.”
30. § (1) A Vhr. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Adattárat a halgazdálkodási hatóság- a miniszter szakmai iránymutatásai alapján - működteti.”
(2) A Vhr. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A területi halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti, illetékességi területén lévő halgazdálkodásra jogosultaktól kapott jelentéseket, valamint az azokból készített összesített megyei jelentését évente május 31-ig megküldi az Adattárat működtető, országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére.”
(3) A Vhr. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Adattárat működtető halgazdálkodási hatóság az (5) bekezdés szerinti megyei jelentések alapján összesített országos jelentését június 30-ig megküldi a minisztérium részére.”
31. § A Vhr. 11. alcím címe, valamint a 39-43. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11. A halőrzés alcímhez
39. § (1) Halőrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi jeggyel rendelkezik, illetve az, akivel szemben három éven belüli halvédelmi bírságot szabtak ki.
(2) Ha a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a halgazdálkodási hatóság előtt tett halőri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halőr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.
(3) A halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök számára tanfolyamot és a Hhvtv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott halőri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú vizsgabizonyítványt állít ki.
(4) A hivatásos halőr kétévente köteles, a társadalmi halőr jogosult a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni. A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgát követően a halgazdálkodási hatóság a honlapján közzétett adattartamú vizsgabizonyítványt állít ki.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium halgazdálkodási hatóság bevonásával gondoskodik.
(6) A (4) bekezdésben foglalt vizsgabizonyítvány a kiállítást követő két évig érvényes.
(7) Halőrként csak érvényes, a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri vizsgabizonyítvánnyal, illetve hivatásos halőrként a halőri vizsgabizonyítvány kiállítását követő két évvel később csak érvényes, halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú halőri továbbképzési vizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy alkalmazható.
40. § (1) A vizsgát tett halőr jelölt foglalkoztatását és a társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles esküt tenni. A halőri eskü szövegének adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé.
(2) A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló esküokmányt a halgazdálkodási hatóság őrzi.
41. § (1) A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.
(2) Az esküt tett hivatásos halőr és társadalmi halőr részére a halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási hatóság honlapján közzétett adattartalmú szolgálati naplót ad ki.
(3) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény alapján az esküt tett hivatásos halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a szolgálati naplóban rögzített, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultja, mint munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti törvény alapján esküt tett állami halőr részére a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendvédelmi hatóság a (11) bekezdésben meghatározott munkáltató, illetve megbízó kezdeményezésére állítja ki.
(5) A halőr szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény leírását a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé. A halgazdálkodási hatóság az esküt tett halőr részére - a halgazdálkodásra jogosult tájékoztatásával egyidejűleg - átadja a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt. A tájékoztatás tartalmazza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát és az átadás-átvétel időpontját.
(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti okmányok és szolgálati jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak és a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a rendvédelmi hatóságnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény körözését.
(7) A halőr a megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt a halgazdálkodásra jogosultnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki, és a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény számát, valamint az átadás-átvétel időpontját illetően tájékoztatja a halgazdálkodási hatóságot.
(8) A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén, illetve a (10) bekezdésben meghatározott esetekben 5 napon belül köteles a társadalmi halőri igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni.
(9) A halgazdálkodásra jogosult a szolgálati naplót a kiadásától számított öt évig köteles megőrizni.
(10) Ha megállapítást nyer, hogy a halőr vagy a társadalmi halőr nem a vonatkozó jogszabályok szerint látja el feladatát, akkor a hivatásos halőr szolgálati igazolványa, szolgálati jelvénye visszavonható.
(11) A halgazdálkodási hatóság foglalkoztatásában, illetve megbízásában álló állami halőr és állami halőr jelölt tekintetében a 39. § (3)-(4) bekezdése szerinti halőri tanfolyam, vizsga, továbbképzés és továbbképzési vizsga szervezésével, a vizsgabizonyítvány kiállításával kapcsolatos, a 40. § (1)-(2) bekezdése szerinti eskütétellel, esküokmány kiadással, esküokmány őrzéssel kapcsolatos, valamint a (2)-(6), (8) és (9) bekezdése szerinti szolgálati naplóval, szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kapcsolatos feladatokat a halgazdálkodási hatóság látja el.
(12) A halgazdálkodási hatóság állományában álló ugyanazon személy egyidejűleg állami halőri és halgazdálkodási hatósági feladatokat is elláthat.
42. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti halőrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.
(2) Minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb egybefüggő vízfelületű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr alkalmazásával vagy megbízásával eleget tenni a Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.
(3) Ha az ugyanazon halgazdálkodásra jogosult által hasznosított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek együttes mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult az alábbiak szerint köteles hivatásos halőr alkalmazására vagy megbízására:
a) 50-100 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 2 fő,
b) 100-2000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 4 fő,
c) 2000-4000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 6 fő,
d) 4000-6000 hektár területű halgazdálkodási vízterületen legalább 8 fő,
e) minden 6000 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen legalább 10 fő.
(4) A (3) bekezdés szerinti hivatásos halőri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető, de hivatásos halőr több jogosult általi közös foglalkoztatása, illetve megbízása a halgazdálkodási hatóság engedélyével lehetséges.
43. § A Hhvtv.-ben és e rendeletben szereplő nyomtatványok beszerzéséről az adott nyomtatványok kiadásával kapcsolatos feladatot ellátó halgazdálkodási hatóság vagy közfeladat-ellátása keretében a horgászszövetség gondoskodik.”
32. § A Vhr. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § A Hhvtv. 70. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti határidő maximum 8 nap lehet.”
33. § (1) A Vhr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Vhr. 8. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A Vhr. 9. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) A Vhr. 12. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
34. § A Vhr.
a) 5. § (3) bekezdésében a „tájidegen, invazív” szövegrész helyébe a „tájidegen, vagy inváziós idegenhonos”,
b) 2. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 17. § (12) és (14) bekezdésében a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a „bemutatási”,
c) 3. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe az „A halgazdálkodási hatóság azokon a halgazdálkodási vízterületeken, ahol nincs halgazdálkodásra jogosult, a Hhvtv. 8. § (2) bekezdése szerinti őshonos halállomány mentését a horgászszövetséggel, illetve bármely halgazdálkodásra jogosulttal elvégeztetheti. A halmentésre történő kijelölésnél a következőket kell figyelembe venni:”,
d) 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „halászati őrök” szövegrész helyébe a „hivatásos halőrök”,
e) 10. § (6) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe az „A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, nem fogható halfajok fogási tilalma alól időszakos felmentés adható. A felmentés csak a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adható, ha:”
f) 10. § (9) bekezdésében a „halgazdálkodási tervében” szövegrész helyébe a „helyi horgászrendjében”,
g) 16. § (2) bekezdés c) pontjában az „az e törvény” szövegrész helyébe az „a Hhvtv.”,
h) 18. § (1) bekezdésében a „halgazdálkodási hatóság” szövegrész helyébe a „horgászszövetség”.
i) 18. § (2) bekezdésében az „adattartalmát” szövegrész helyébe a „kötelező adattartalmát”,
j) 18. § (5) bekezdés h) pontjában a „halászati őrzés” szövegrész helyébe a „halőrzés”,
k) 18. § (6) bekezdésében a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „halgazdálkodási hatóság”,
l) 18. § (2) és (7) bekezdésében a „3. melléklet tartalmazza” szövegrész helyébe a „halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé”,
m) 19. § (1) bekezdésében az „adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza” szövegrész helyébe a „kötelező adattartalmát a halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé”,
n) 24. § (1) bekezdésében a „Hhvtv. 40. § (3) és (5)” szövegrész helyébe a „Hhvtv. 40. § (3)”,
o) 27. § (1) bekezdés b) pontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „családi és utónevét”,
p) 28. § (10) bekezdésében az „állami horgászjeggyel” szövegrész helyébe az „állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel”,
q) 30. § (1) bekezdés c) pontjában az „a halállományt” szövegrész helyébe az „az őshonos halállományt”,
r) 35. § (1) bekezdésében a „10. melléklet tartalmazza” szövegrész helyébe a „halgazdálkodási hatóság honlapján teszi közzé”,
s) 35. § (2) bekezdés első mondatában a „szervezet” szövegrész helyébe a „horgászszervezet”,
t) 35. § (3) és (4) bekezdésében a „Megbízott” szövegrész helyébe a „horgászszervezet”,
u) 36. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe az „A halgazdálkodásra jogosult évente, május 1-ig köteles jelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, a horgászszövetség tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a halgazdálkodási hatóságnak és a horgászszövetségnek az előző évre vonatkozóan”,
v) 36. § (1) bekezdés c) pontjában a „kereskedelmi illetve ökológiai célú” szövegrész helyébe a „bemutatási, valamint az ökológiai célú, szelektív”
szöveg lép.
35. § Hatályát veszti a Vhr.
a) 17. § (1) bekezdés a) pontja és (18)-(20) bekezdése,
b) 19/A. § (3) bekezdése,
c) 44. §-a,
d) 47. § (3)-(5) bekezdése,
e) 3-7. és 10-11. melléklete.
36. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2018. december 31-én lép hatályba.
(2) A 20. § (3) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 22. §-ban és e rendelet 8. mellékletében a sügér és domolykó halfajokra vonatkozó fogási korlátozások 2020. január 1-jén lépnek hatályba.
„1. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
A nyilvántartott és a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken élő őshonos halfajok halgazdálkodási értéke, valamint a kiszámítás módja
Kistermetű fajok
| Fajnév | Tudományos név | 100 gramm egyedsúly alatt Ft/db | 100 gramm egyedsúly felett Ft/kg* | |
| bodorka | Rutilus rutilus | 20 | 1000 | |
| vörösszárnyú keszeg | Scardinius erythrophthalmus | 20 | 1000 | |
| domolykó | Leuciscus cephalus | 20 | 2000 | |
| jászkeszeg | Leuciscus idus | 20 | 1000 | |
| szélhajtó küsz | Alburnus alburnus | 10 | 1000 | |
| karikakeszeg | Blicca bjoerkna | 10 | 1000 | |
| dévérkeszeg | Abramis brama | 10 | 1000 | |
| laposkeszeg | Abramis ballerus | 10 | 1000 | |
| bagolykeszeg | Abramis sapa | 10 | 1000 | |
| szilvaorrú keszeg | Vimba vimba | 20 | 1000 | |
| paduc | Chondrostoma nasus | 100 | 1000 | |
| garda | Pelecus cultratus | 100 | 2000 | |
| compó | Tinca tinca | 200 | 3000 | |
| széles kárász | Carassius carassius | 200 | 3000 | |
| sebes pisztráng | Salmo trutta | 200 | 3000 | |
| menyhal | Lota lota | 200 | 3000 | |
| sügér | Perca fluviatilis | 50 | 2000 | |
| vágó durbincs | Gymnocephalus cernuus | 50 | 1000 | |
| kősüllő | Sander volgensis | 100 | 3000 |
Nagyobb termetű fajok
| Fajnév | Tudományos név | 100 gramm alatt Ft/db | 100 gramm egyedsúly felett Ft/kg* | |
| kecsege | Acipenser ruthenus | 500 | 4000 | |
| angolna | Anguilla anguilla | - | 3000 | |
| balin | Aspius aspius | 100 | 2000 | |
| márna | Barbus barbus | 100 | 2000 | |
| ponty | Cyprinus carpio | 100 | 1000 | |
| harcsa | Silurus glanis | 100 | 2000 | |
| csuka | Esox lucius | 200 | 3000 | |
| fogassüllő | Sander lucioperca | 200 | 3000 |
* Megjegyzés: A méret- vagy darabszám-korlátozással, vagy fajlagos tilalmi időszakkal védett halfajok méreten aluli vagy kifogható darabszámot meghaladó, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul kifogott, illetve a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse, ponty esetében tizenötszöröse.”
„8. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
I. rész
Őshonos halfajok
| magyar név | tudományos név | fogható | nem fogható | közösségi jelentőségű faj | veszélyez- tetett faj | |
| kecsege | Acipenser ruthenus | X | X | X | ||
| angolna | Anguilla anguilla | X | ||||
| bodorka | Rutilus rutilus | X | ||||
| vörösszárnyú keszeg | Scardinius erythrophthalmus | X | ||||
| domolykó | Leuciscus cephalus | X | ||||
| jászkeszeg | Leuciscus idus | X | ||||
| balin | Aspius aspius | X | X | |||
| szélhajtó küsz | Alburnus alburnus | X | ||||
| karikakeszeg | Blicca bjoerkna | X | ||||
| dévérkeszeg | Abramis brama | X | ||||
| laposkeszeg | Abramis ballerus | X | ||||
| bagolykeszeg | Abramis sapa | X | ||||
| szilvaorrú keszeg | Vimba vimba | X | ||||
| garda | Pelecus cultratus | X | X | |||
| paduc | Chondrostoma nasus | X | ||||
| compó | Tinca tinca | X | X | |||
| márna | Barbus barbus | X | X | |||
| széles kárász | Carassius carassius | X | X | |||
| ponty | Cyprinus carpio | X | ||||
| harcsa | Silurus glanis | X | ||||
| csuka | Esox lucius | X | ||||
| sebes pisztráng | Salmo trutta | X | ||||
| menyhal | Lota lota | X | ||||
| sügér | Perca fluviatilis | X | ||||
| vágó durbincs | Gymnocephalus cernua | X | ||||
| fogassüllő | Sander lucioperca | X | ||||
| kősüllő | Sander volgensis | X | X | |||
| ” | ||||||
„9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi és éves kifogható darabszáma
| magyar név | fajlagos tilalmi időszak | kifogható halak mérettartománya | naponta kifogható darabszám | |
| csuka | 02. 01 - 03. 31. | legalább 40 cm | 3 db | |
| balin | 03. 01 - 04. 30. | legalább 40 cm | 3 db | |
| sügér | 03. 01 - 04. 30. | legalább 15 cm | * | |
| fogassüllő | 03. 01 - 04. 30. | legalább 30 cm | 3 db | |
| kősüllő | 03. 01 - 06. 30. | legalább 25 cm | 3 db | |
| garda | 04. 15 - 05. 31. | legalább 20 cm | ||
| domolykó | 04. 15 - 05. 31. | legalább 25 cm | * | |
| jászkeszeg | 04. 15 - 05. 31. | legalább 20 cm | ||
| szilvaorrú keszeg | 04. 15 - 05. 31. | legalább 20 cm | ||
| paduc | 04. 15 - 05. 31. | legalább 20 cm | ||
| márna | 04. 15 - 05. 31. | legalább 40 cm | 3 db | |
| ponty | 05. 02 - 05. 31. | legalább 30 cm | 3 db | |
| compó | 05. 02 - 06. 15. | legalább 25 cm | 3 db | |
| harcsa | 05. 02 - 06. 15. | legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm | 3 db | |
| sebes pisztráng | 10. 01 - 03. 31. | legalább 22 cm | 3 db | |
| menyhal | - | legalább 25 cm | * |
A naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból éves területi engedéllyel évente összesen legfeljebb 100 db fogható ki.
* Menyhal, sügér és domolykó esetében a naponta kifogható mennyiség darabszámtól függetlenül 3 kg.”
„12. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Horgászati, halászati tevékenységekhez kapcsolódó díjak
| 1. Állami halászjegy díja | 2000 Ft | |
| 2. Állami horgászjegy díja | 2000 Ft | |
| 3. Turista állami horgászjegy díja | 2000 Ft | |
| 4. Állami halász és állami horgász fogási napló díja | 200 Ft | |
| 5. Állami halászvizsga díja | 7000 Ft | |
| 6. Fogási tanúsítvány (nyomtatvány tömb) kiadásának díja | 2000 Ft” |
