A jogszabály mai napon ( 2019.01.19. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.XII.31. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2018. évi L. törvény

Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2019. évi

a) bevételi főösszegét 19 580 364,6 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 20 578 798,5 millió forintban,

c) hiányát 998 433,9 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2019. évi

a) bevételi főösszegét 16 578 886,5 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 16 578 886,5 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2019. évi

a) bevételi főösszegét 1 642 151,3 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 044 252,9 millió forintban,

c) hiányát 402 101,6 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi

a) bevételi főösszegét 1 359 326,8 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 955 659,1 millió forintban,

c) hiányát 596 332,3 millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint.

(2) 2019. december 31-én az államadósság-mutató

a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti várható összege 30 890,9 milliárd forint,

b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti várható összege 43 934,5 milliárd forint.

(3) Az államadósság-mutatónak a (2) bekezdés alapján 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3%.

(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2018. év utolsó napján várható 72,9%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2019. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(2) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Különféle kifizetések jogcímen

a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,

b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire.

(3) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 3. Ágazati életpályák és bérintézkedések jogcímen - jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó - többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.

(4) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2019. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Központi tartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoporton a központi költségvetési források felhasználásával megvalósuló egyes beruházások előkészítési folyamata fedezetének biztosítására. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 5. Közszolgáltatások fejlesztése jogcímen az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatására.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2019. évben 25,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2019. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2019. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint

lehet.

(4) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2019. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2019. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2019. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(5) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítési bevétele jogcímcsoporton és 5. Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérleti díja jogcímcsoporton elszámolt bevételek a 2019. évben a Kormány jóváhagyásával felhasználhatók a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban meghatározott feladatellátásának finanszírozására. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatainak növelését.

(6) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2019. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2019. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(7) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok (6) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 5. alcím, 1. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2019. évben a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel a (6) bekezdésben meghatározott módon.

(8) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport, 3. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, amely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.

(9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2019. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2019. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.

(10) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2019. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. § (3) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2019. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 1,8%-át.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadások alcím és a 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások alcím kiadási előirányzatain belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 4000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 3. Egyéb bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2019. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében - a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével - a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31. § (2b) bekezdése alapján - az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2019. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2019. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(3) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát a fejezetet irányító miniszter - az Áht. 31. § (2b) bekezdése alapján - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával növelheti meg.

(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet hozhat létre.

(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott - az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2019. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű - kiadási előirányzatok terhére kell teljesíteni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 272,0 millió forintot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása 25 818,0 millió forintot köteles a 2019. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2019. évben befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2304,8 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2019. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 1017,2 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2019. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 111,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2019. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2019. december 27-éig kell teljesíteni.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2019. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2018. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2019. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai innováció támogatása cím terhére 2019. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2019. évben a központi költségvetés javára összesen 21 177,8 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2019. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 24 407,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

(5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap a központi költségvetésbe 70 000,0 millió forintot ad át az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségeihez és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátásához.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között és

b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1-3. jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1-19. jogcímek között, valamint az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás, a 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 4. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 3000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 150,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 2611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 10 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2200,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés - az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai közül a 3. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcím, a 4. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcím, 5. Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak jogcím, valamint a 6. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók - így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó - közötti, a 2. melléklet szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén - ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is - az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 2. Országvédelmi Alap jogcímcsoport előirányzatából legfeljebb 30 000,0 millió forint az EDP jelentés 2019. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 1,8%-át.

(3) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 2. Országvédelmi Alap jogcímcsoport előirányzatának a (2) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2019. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel a (4) bekezdés figyelembevételével, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 1,8%-át.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a Kormány számára

a) a 2019. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,

b) a 2019. évre várható EDP-hiány és

c) a 2019. évre várható államadósság

alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és ütemezésére.

(5) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 1. Rendkívüli kormányzati intézkedések jogcímcsoport előirányzatnak az Áht. 21. § (3) bekezdésében meghatározott, első félévben felhasználható részéből legalább 10 000,0 millió forint csak az EDP jelentés 2019. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 1,8%-át.

(6) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 1. Rendkívüli kormányzati intézkedések jogcímcsoport előirányzatnak az Áht. 21. § (3) bekezdése alapján adódó, második félévben felhasználható részéből legalább 20 000,0 millió forint csak az EDP jelentés 2019. szeptember 30-ig történő benyújtását követően használható fel, amennyiben a benyújtott EDP jelentésben szereplő EDP-hiány - a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 1,8%-át.

(7) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 12. § j) pontja alapján a LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 2. Szakképzési és felnőttképzési támogatások cím előirányzata terhére év közben befizetést teljesíthet a központi költségvetés javára.

(8) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetek közötti átcsoportosításról.

(9) A Kormány jogosult a 4. § (6) bekezdése szerinti előirányzatból a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetekbe történő átcsoportosításra.

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (3) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 5000,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 975,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően - az első negyedév tekintetében január hónapban - meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

21. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

22. § A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 2. alcím, 29. A közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatása jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium, valamint a XV. Pénzügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium, illetőleg a XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.

(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 46. Ludovika Campus jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem cím javára.

(5) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a XI. Miniszterelnökség fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(6) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(7) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, valamint a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(8) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(9) A XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezet, 19. cím, 1. alcím, 1. Felelős játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

24. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2019. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2019. évet terhelő kiadásait is.

25. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

26. § (1) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

(2) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 5. Pest megyei fejlesztések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

(3) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 10. Kincstár informatikai stratégiájának végrehajtása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.

(4) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 11. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 11. alcím, 2. Egyéb, EU által nem térített kiadások jogcímcsoport javára.

(5) A XV. Pénzügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 11. Végrehajtási ügyek ellátásához kapcsolódó fejlesztések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím javára.

(6) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 65. alcím, 1. Szakképzési Centrumok által ellátott felnőtt oktatási tevékenység finanszírozása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 8. Szakképzési Centrumok cím javára.

27. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzata tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2019. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a pénzforgalmilag teljesült bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(2) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.

28. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - ide értve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosíthat.

29. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozása jogcímcsoport, és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának átvállalásáról szóló - megállapodásának, illetve ellátási szerződésének változásaira tekintettel átcsoportosíthat.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység támogatása és 24. Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése alcímhez tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím, 26. Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2019. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(4) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

30. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2014-2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi fizetési kötelezettség.

31. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó - az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli -, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány által külön jogszabályban meghatározottak szerint, míg a (2) bekezdés esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

32. § A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3 intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 7. alcím, 3. A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet.

33. § Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék árfolyamkockázat esetén a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 11. alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 11. alcím, 2. Egyéb, EU által nem térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

34. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2019-ben megfizetett összegének 70,22%-a az Ny. Alapot, 27,31%-a az E. Alapot, 2,47%-a a Nemzeti Foglalkozatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Alapokat megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2019. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

35. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1-6. és 8-10. alpontja, a 11. alpont d)-e) pontja, a II-III. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.

36. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2018. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2018. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2019. évi címrendbe történő felvételéről és a 2018. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.

37. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és

b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

39. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

40. § (1) A 2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-6. alpontjai, IV. pontja, a 3. melléklet I. pont 11. alpont ce) pontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a 3. melléklet I. pont 11. alpont fa)-fb) pontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3. alpontjai, és a III. pont 3-6. alpontja szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet V. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcímen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2019. december 16-án bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

41. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és - a (3) bekezdés kivételével - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet I. pontjában meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére a 7. melléklet II. pontja szerint,

c) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére a 7. melléklet III. pontja szerint,

d) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan

da) tankönyvtámogatást és

db) átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház által az állam és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet IV. pontja szerint,

e) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet V. pontja szerint támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a 7. melléklet szerint jogosult

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra.

42. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet III. pont 3. alpont c)-m) pontjában, III. pont 5. alpont aa) pontjában és III. pont 6. alpont a) pontjában, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében a II. pont 4. alpontjában meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet I. és II. pont szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet IV-VI. pontja szerinti támogatásra jogosult.

(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában és a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke - a 2. melléklet III. pont 3. alpont l)-m) pontjai kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 76,2%-a.

(3) A 2. melléklet III. pont 3. alpont l)-m) pontjában meghatározott szolgáltatások után az egyházi jogi személyt kiegészítő támogatás illeti meg, amelynek mértéke az érintett szolgáltatások támogatására biztosított összeg 26%-a.

(4) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(5) Az egyházi jogi személy a (2) és (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2)-(3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(7) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a 2. melléklet III. pont 3. alpont j) pontja szerinti támogatás 50%-ának megfelelő, amennyiben a fenntartó költségvetési vagy köztestületi szerv a 2. melléklet III. pont 3. alpont j) pontjával azonos mértékű támogatás illeti meg.

(8) A nem állami szociális fenntartó részére a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum változásával összefüggésben felmerült, a szociális hozzájárulási adó mértéknek csökkenéséből származó megtakarítások figyelembe vételével meghatározott többletkiadásaihoz a Kormány rendeletben az (1)-(3) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

43. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások illetve a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 59. alcím, 12. Roma nemzetiség pályázatainak támogatása jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján döntenek.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 2 főt és

d) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 1 főt delegálnak.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat a saját pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

44. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

45. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2019. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2020. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím, 12. Tartalék alcím terhére - a 18. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően - a Momentum Mozgalom által létrehozásra kerülő pártalapítvány javára átcsoportosítást hajtson végre és ezzel összefüggésben az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása címet a létrehozásra kerülő pártalapítvány új alcímével egészítse ki.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

47. § (1) A Kormány a 2019. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

48. § (1) A 2019. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 900 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2019. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

49. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2019. évben 1 900 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2019. évben 800 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2019. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

50. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2019. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2019. évben 100 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2019. évben 900 000,0 millió forint.

51. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat, valamint

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2019. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 000,0 millió forintot.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

52. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 220 000,0 millió forintot.

53. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

54. § (1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya a 2019. év során nem haladhatja meg az 500,0 millió forintot.

(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya a 2019. év során nem haladhatja meg a 400,0 millió forintot.

55. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből - az 51. § és az 52. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

56. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 7. alcím, 3. A 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése jogcímcsoport előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím előirányzatát illeti.

57. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrását növeli.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

58. § A 2019 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,7%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

59. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2019. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

60. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2019. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2019. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2019. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja. tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2019. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2019. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2019. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

61. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2019. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2019. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2019. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

62. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

63. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2019. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 41. § (1) bekezdés c) és e) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

64. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2019. évben 453 330 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2019. évben 453 330 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2019. évben 5000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2019. évben 5000 forint.

65. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2019. évben 425 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300 000 forint, az óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés-alap 150 000 forint.

66. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2019. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2019. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2019. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2019. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2019. évben esetenként 23 000 forint,

b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2019. évben 32 600 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2019. évben született.

(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2019. évben 480 000 forint/fő/év.

67. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2019. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2019. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2019. március 1-jétől - 2019. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

68. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2019. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2019. évben 6000 forint.

69. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

70. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

71. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2019. évben magyar filmalkotás esetén 338,5 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 599,1 millió forint.

72. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 25,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

73. § (1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig

a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel, 144 000 euró,

b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel, 221 000 euró,

c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró.

(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig 5 548 000 euró.

(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig 5 548 000 euró.

(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.

74. § (1) A 73. § (1), (2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési értékhatár 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig

a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 443 000 euró,

b) építési beruházásra 5 548 000 euró,

c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000 euró.

(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig

a) 443 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,

b) 443 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint az 73. §-ban meghatározott uniós értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában így közzétett - az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált - összeget kell figyelembe venni.

75. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár 2019. január 1-től 2019. december 31-ig

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 443 000 euró,

b) építési beruházás esetén 5 548 000 euró.

20. Egyes koncessziós díjak

76. § Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2019. tárgyévre a következő:

a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 713,5 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 416,3 millió forint,

b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 594,7 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 59,6 millió forint.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait, * 

b) a 7. melléklet I. pont 4. alpont d) pont szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 42. § (8) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 4. § (5) bekezdésében meghatározott központi tartalék felhasználási szabályait. * 

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása alcím felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében az 5. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 9. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

22. Hatályba léptető rendelkezések

78. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2018. november 1-jén lép hatályba, és 2022. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-34. §, a 35. § (2) bekezdés, a 36-77. §, az 1. melléklet, a 3-9. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2018. évi L. törvényhez

I. ORSZÁGGYŰLÉS

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
I. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Országgyűlés Hivatala
1 Országgyűlés hivatali szervei 1 100,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 15 581,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 743,9
3 Dologi kiadások 5 196,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 79,9
5 Egyéb működési célú kiadások 40,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 3 518,7
7 Felújítások 905,7
2 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 5,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 546,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 113,1
3 Dologi kiadások 222,3
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 75,0
7 Felújítások 14,3
3 Országgyűlési Őrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 341,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 619,5
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai 73,0
4 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
2 Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása 80,0
8 Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
1 Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai 73,0
2 Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai 73,0
14 Steindl Imre program támogatása 1 248,9 5 591,1
5 Közbeszerzési Hatóság
1 Közbeszerzési Hatóság 2 672,9
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 237,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 235,1
3 Dologi kiadások 892,6
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 384,8
5. cím összesen: 2 365,1 2 672,9 384,8
8 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség 967,8
2 Magyar Szocialista Párt 305,5
3 Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt 510,3
4 Lehet Más a Politika 217,9
5 Kereszténydemokrata Néppárt 180,4
7 Demokratikus Koalíció 207,1
8 Párbeszéd Magyarországért Párt 91,0
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
1 Momentum Mozgalom 44,3
2 Magyar Kétfarkú Kutyapárt 24,6
9 Pártalapítványok támogatása
1 Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 1 468,9
2 Táncsics Mihály Alapítvány 359,3
3 Gyarapodó Magyarországért Alapítvány 702,4
4 Ökopolisz Alapítvány 212,6
5 Barankovics István Alapítvány 149,7
9 Megújuló Magyarországért Alapítvány 27,5
11 Új Köztársaságért Alapítvány 194,5
12 Tartalék 74,2
13 Savköpő Menyét Alapítvány 41,3
11 Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
1 Közszolgálati hozzájárulás 73 044,2
21 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 747,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 128,4
3 Dologi kiadások 255,9
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 25,0
21. cím összesen: 1 131,7 25,0
22 Egyenlő Bánásmód Hatóság
1 Egyenlő Bánásmód Hatóság 1,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 158,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 29,8
3 Dologi kiadások 151,6
5 Egyéb működési célú kiadások 0,3
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 3,4
22. cím összesen: 340,1 1,0 3,4
23 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
1 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 8 713,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 057,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 867,3
3 Dologi kiadások 1 057,0
5 Egyéb működési célú kiadások 2 316,2
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 395,5
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 20,0
23. cím összesen: 8 297,7 8 713,2 415,5
24 Nemzeti Választási Iroda
1 Nemzeti Választási Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 659,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 126,6
3 Dologi kiadások 376,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 50,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása 458,0
2 A választási rendszerek működtetése 1 200,0 300,0
4 2019. évi Európai Paralmenti képviselőválasztás és a Helyi Önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint nemzetiségi önkomrányzati képviselők választása 14 917,0 568,0
24. cím összesen: 17 737,7 918,0
25 Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1 Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 694,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 131,6
3 Dologi kiadások 311,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 21,0
25. cím összesen: 1 137,2 21,0
I. ORSZÁGGYŰLÉS Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 139 865,1 12 492,1 -127 373,0
Hazai felhalmozási költségvetés 11 872,5 0,0 -11 872,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
I. fejezet összesen 151 737,6 12 492,1 -139 245,5

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
II. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 841,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 164,1
3 Dologi kiadások 481,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 51,6
7 Felújítások 3,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 2,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 436,5
2 Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai 73,0
3 Államfői Protokoll kiadásai
1 Államfői Protokoll kiadásai 449,7
4 Fejezeti tartalék 26,3
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 2 472,5 0,0 -2 472,5
Hazai felhalmozási költségvetés 56,6 0,0 -56,6
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
II. fejezet összesen 2 529,1 0,0 -2 529,1

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
III. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Alkotmánybíróság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 190,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 256,3
3 Dologi kiadások 351,7
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 43,3
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 70,0
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 841,3 0,0 -1 841,3
Hazai felhalmozási költségvetés 70,0 0,0 -70,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
III. fejezet összesen 1 911,3 0,0 -1 911,3

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
IV. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 864,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 167,8
3 Dologi kiadások 251,8
5 Egyéb működési célú kiadások 4,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 31,7
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 1 287,6 0,0 -1 287,6
Hazai felhalmozási költségvetés 31,7 0,0 -31,7
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
IV. fejezet összesen 1 319,3 0,0 -1 319,3

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
V. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Állami Számvevőszék 17,0 3,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 965,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 531,9
3 Dologi kiadások 1 006,5
5 Egyéb működési célú kiadások 2,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 550,0
7 Felújítások 36,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 10 505,5 17,0 -10 488,5
Hazai felhalmozási költségvetés 586,0 3,0 -583,0
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
V. fejezet összesen 11 091,5 20,0 -11 071,5

VI. BÍRÓSÁGOK

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
VI. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Bíróságok 2 066,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 73 648,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 16 095,9
3 Dologi kiadások 18 767,2
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 15,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 7 627,3
7 Felújítások 266,0
2 Kúria 192,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 851,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 604,5
3 Dologi kiadások 289,7
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 25,0
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Beruházás
2 Igazságszolgáltatás beruházásai 5 583,0
3 Igazságszolgáltatás működtetése 1 561,9
VI. BÍRÓSÁGOK Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 113 834,4 2 258,1 -111 576,3
Hazai felhalmozási költségvetés 13 501,3 0,0 -13 501,3
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VI. fejezet összesen 127 335,7 2 258,1 -125 077,6

VIII. ÜGYÉSZSÉG

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
VIII. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Ügyészségek 37,0 65,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 36 022,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 6 935,6
3 Dologi kiadások 4 144,8
5 Egyéb működési célú kiadások 6,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 2 719,2
7 Felújítások 30,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 70,0
3 Fejezeti kezelésű előirányzatok
4 Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata 30,0
6 Fejezeti tartalék 196,1
VIII. ÜGYÉSZSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 47 336,2 37,0 -47 299,2
Hazai felhalmozási költségvetés 2 819,2 65,0 -2 754,2
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
VIII. fejezet összesen 50 155,4 102,0 -50 053,4

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
IX. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
1 A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 157 591,6
2 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 189 713,4
3 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 164 200,1
4 A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 78 974,0
5 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 38 482,6
2 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai 50 884,8
3 A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai 49 070,5
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 679 846,5 0,0 -679 846,5
Hazai felhalmozási költségvetés 49 070,5 0,0 -49 070,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
IX. fejezet összesen 728 917,0 0,0 -728 917,0

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
X. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 930,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 818,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 734,2
3 Dologi kiadások 1 724,6
5 Egyéb működési célú kiadások 10,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 53,9
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatása 423,4
2 A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása 500,0
4 Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabályelőkészítésben 149,5
10 Igazságügyi regionális együttműködés 20,0
17 A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 120,0
18 Jogi segítségnyújtás 249,0
19 Magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat, jogvédelem és jogérvényesítés 35,0
20 Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése 100,0
27 Nemzetközi kötelezettségek teljesítése 80,5
28 Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése 1 000,0
29 A közigazgatási bírósági szervezet létrehozásának és működésének előkészítésével kapcsolatos kiadások támogatása 1 648,0 4 000,0
25 Fejezeti általános tartalék 78,0
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 10 690,3 930,2 -9 760,1
Hazai felhalmozási költségvetés 4 053,9 0,0 -4 053,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
X. fejezet összesen 14 744,2 930,2 -13 814,0

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
XI. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Miniszterelnökség igazgatása 6 567,8 22,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 10 954,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 055,0
3 Dologi kiadások 12 025,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 40,6
5 Egyéb működési célú kiadások 36,9
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 438,1
7 Felújítások 221,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 16,0
3 Nemzetstratégiai Kutató Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 650,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 151,4
3 Dologi kiadások 352,1
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 40,0
5 Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 782,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 601,8
3 Dologi kiadások 1 062,9
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 67,5
7 Nemzeti Örökség Intézete 90,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 637,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 113,2
3 Dologi kiadások 824,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 46,5
7 Felújítások 1 100,0
10 Magyar Nyelvstratégiai Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 98,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 18,9
3 Dologi kiadások 26,9
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 20,0
12 Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok 41 519,2 8,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 156 260,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 30 790,0
3 Dologi kiadások 29 539,8
5 Egyéb működési célú kiadások 909,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 4 488,5
7 Felújítások 2 257,2
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 8,3
14 Nemzeti Közszolgálati Egyetem 3 006,1
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 899,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 810,0
3 Dologi kiadások 4 126,4
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 185,1
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 270,4
18 Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete 59,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 400,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 75,9
3 Dologi kiadások 194,8
30 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Célelőirányzatok
6 Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások 74,2
7 A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával kapcsolatos kiadások 580,0 20,0
8 Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány támogatása 840,0 10,0
9 „Az Élet Menete” Alapítvány támogatása 70,0
10 Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása 430,0 20,0
11 Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése
1 KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. szakmai feladatainak ellátása 1 941,0 90,0
2 Kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítése 7,2 2 049,8
3 Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése 3 438,8
4 Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása 2 046,1 88 712,1
5 Kemény Ferenc Program 33,5 9 566,5
6 Nemzeti Korcsolyázó Központ fejlesztése 900,0
8 A fővárosi kerületi belterületi szilárd burkolat nélküli utak szilárd burkolattal történő ellátásának támogatása 10 000,0
17 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás 58,0
18 Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 200,0 20,0
19 Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért 140,0 10,0
26 Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok 18,0
28 Üldözött keresztények segítésének feladatai
1 Ösztöndíjprogram támogatása 620,0
2 Intervenciós Támogatási Keret 224,0
29 Nemzeti Együttműködési Alap 5 927,7
30 Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
1 Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása 3 086,2
2 Hittanoktatás támogatása 3 600,0
3 Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése 10 500,0
4 Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék 18 770,0
5 Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak 2 600,0
6 Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi személye 420,0
7 Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások 1 450,0
8 Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása 380,0 27 5 06,1
9 Vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása 81,2 40,0
10 Határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása 300,0
11 Egyházak hitéleti támogatásának kiegészítése 1 720,0
12 Egyházi személyek eszközellátásának támogatása 200,0
13 Görögkatolikus Metropólia támogatása 300,0
15 Reformáció Park kialakítása II. ütem 395,0
16 Kórházakban és egészségügyi intézményekben lelkészi, illetve lelkigondozói szolgálatot végzők támogatása 800,0
17 A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása 500,0
31 Nemzetiségi célú költségvetési támogatások
1 Nemzetiségi támogatások 3 247,8 150,0
2 Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása 1 697,9
3 Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása 1 159,7
4 Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre 11,0 2 500,0
32 Bocuse d’Or versenyek támogatása 50,0
37 Országos Építésügyi és Területrendezési e-Nyilvántartás működtetése 297,3 56,0
38 Építésügyi, építészeti és településügyi feladatok 587,7 101,3
39 Dokumentációs Központ működtetése, fenntartása és fejlesztése 124,6 23,9
42 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány támogatása
1 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány működésének támogatása 320,0
2 Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány szakmai feladatainak támogatása 240,0
3 Kertész Imre Intézet működésével és feladatellátásával kapcsolatos kiadások 650,0
43 Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok 85,6 1 078,0
44 Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása 130,5 24,0
45 Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar működésének támogatása 79,8
46 Ludovika Campus 1 800,0
48 Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása 49,5
50 Határontúli műemlék-felújítási program 39,5 210,0
55 Területrendezési feladatok 49,5
57 Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére
1 Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatai ellátásának támogatása 246,3
2 Helikon Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása 356,6
3 Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása 524,0
4 Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása 481,4 194,7
5 Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása 18,9 1 030,0
6 Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatatok ellátásának támogatása 974,9 1 003,9
7 Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatai ellátásának támogatása 1 375,8 5 992,7
58 Örökségvédelmi civil szervezetek támogatása 3,7
60 Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok 740,0
63 Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása 200,0
66 Kormányablak program megvalósítása 1 385,9 1 000,0
68 Károlyi József Alapítvány támogatása 60,0
73 Nemzetközi kötelezettségek teljesítése 20,0
74 Egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása 50,0
75 Nemzeti Hauszmann Terv 10 628,0
76 AVICENNA Kutatási Nonprofit Kft. működésének támogatása 150,0
77 Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató NKft. működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás 50,0
78 Modern Városok Program 135 000,0
81 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatok 650,0 200,0
83 Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás 200,0
85 Az Óbudai-sziget állami tulajdonban lévő területeinek fejlesztése és hasznosítása 650,0
88 Nemzeti Kastélyprogram 3 359,1
90 Nemzeti Várprogram 435,0
92 Habsburg Ottó Alapítvány működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás 400,0
93 Településképi- és Okos Város feladatok 60,0
94 Közép-Duna menti térségfejlesztési feladatok 32 850,0
95 Magyarország Barátai Alapítvány támogatása 100,0
2 Fejezeti általános tartalék 2 105,0
3 Határon túli magyarok programjainak támogatása
1 Nemzetpolitikai tevékenység támogatása 6 686,4 200,0
5 Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei 10,0
7 Európai uniós fejlesztési programok
1 EU utazási költségtérítések 340,2 340,0
32 Központi kezelésű előirányzatok
5 A PTNM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése 106 123,0
6 Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2 145,3
XI. MINISZTERELNÖKSÉG Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 344 751,8 51 242,3 -293 509,5
Hazai felhalmozási költségvetés 457 965,9 30,8 -457 935,1
Európai uniós fejlesztési költségvetés 340,2 340,0 -0,2
XI. fejezet összesen 803 057,9 51 613,1 -751 444,8

XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
XII. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Agrárminisztérium igazgatása 129,0 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 949,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 998,5
3 Dologi kiadások 2 213,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 60,7
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 20,0
2 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 10 169,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 243,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 252,4
3 Dologi kiadások 7 116,4
5 Egyéb működési célú kiadások 70,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 1 057,5
7 Felújítások 250,0
4 Ménesgazdaságok 2 965,8 31,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 667,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 144,1
3 Dologi kiadások 2 773,2
5 Egyéb működési célú kiadások 0,3
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 242,2
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei 5 278,6 1,5
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 17 872,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 3 222,0
3 Dologi kiadások 4 435,4
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 185,4
5 Egyéb működési célú kiadások 1,4
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 1 561,3
7 Felújítások 23,4
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 0,6
7 Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 146,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 429,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 82,7
3 Dologi kiadások 148,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 0,5
8 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 1 799,9 6,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 611,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 506,6
3 Dologi kiadások 1 797,8
5 Egyéb működési célú kiadások 0,9
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 39,5
10 Génmegőrzési Intézmények 185,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 756,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 152,5
3 Dologi kiadások 594,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 240,0
12 Országos Meteorológiai Szolgálat 1 239,7 3,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 883,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 183,1
3 Dologi kiadások 588,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 644,4
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 3,0
14 Nemzeti park igazgatóságok 5 733,8 20,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 420,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 814,9
3 Dologi kiadások 4 202,8
5 Egyéb működési célú kiadások 76,1
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 388,9
7 Felújítások 17,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 6,7
17 Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 325,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 265,1
3 Dologi kiadások 625,2
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 130,4
19 Agrárgazdasági Kutató Intézet 256,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 574,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 123,9
3 Dologi kiadások 452,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 0,1
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Környezetvédelmi célelőirányzatok
1 Szigetközi ökológiai monitoring feladatok támogatása 54,5
2 Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szakmai feladatainak támogatása 453,9
3 Környezetvédelmi pályázatok támogatása 471,8
8 A védett természeti területek védettségi szintje helyreállításának költségei 570,8 25,0
9 Természetvédelmi kártalanítás 570,9 25,0
10 Természetvédelmi pályázatok támogatása 679,3 271,5
14 Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában 81,0
15 Környezeti elemek védelme 150,0
21 Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások 92,7 4,0
40 Bükki Csillagda megvalósítása 426,0
3 Agrár célelőirányzatok
2 Agrárkutatás támogatása 132,1
4 Határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatása 519,1
5 Tanyafejlesztési Program 47,8 1 172,3
6 Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatása 492,7
8 Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása 110,0
10 Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása 44,4
13 Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei 2 595,1
16 Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak támogatása 12,6
19 Állami génmegőrzési feladatok támogatása 901,0
20 Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 548,3 210,0
21 Pálinka Nemzeti Tanács 70,0
25 Nemzetközi szervezetek tagsági díjai 1 632,0
31 Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közfeladatainak támogatása 2 843,4
32 Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett vidéki hálózat átfogó fejlesztése 897,3
33 Lovas rendezvények és lovassport támogatása 185,0
34 Tokaji Borvidéken megvalósuló szakmai feladatok támogatása 688,0
35 Állatvédelem támogatása 70,0
36 Agrármarketing célelőirányzat 1 894,6
37 Herman Ottó Intézet által ellátott közfeladatok támogatása 584,4
39 Zártkerti Program támogatása 1 994,0
5 Nemzeti támogatások
3 Állattenyésztési feladatok 1 300,0
4 A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása 867,4 250,0
5 Vadgazdálkodás támogatása 370,1
6 Nemzeti Erdőstratégia
3 Erdőfelújítás, erdők a klímaváltozásban 128,3
4 Fenntartható erdőgazdálkodás, erdészeti környezeti nevelés 23,7 113,5
8 Nemzeti agrártámogatások 78 324,3
9 Állami halgazdálkodási feladatok támogatása 497,3
10 Nemzeti agrárkár-enyhítés 8 600,0 4 300,0
11 Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása 45,0
12 Sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való mentesítés támogatása 872,4
6 Állat, növény- és GMO-kártalanítás 1 200,0
8 Állami tulajdonú társaságok szakmai 161,0
1 Állami ménesbirtokok szakmai feladatainak támogatása feladatainak támogatása
2 Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása 500,0
13 Peres ügyek 96,9
14 Fejezeti általános tartalék 130,4
20 Európai uniós fejlesztési programok
1 Uniós programok kiegészítő támogatása
1 Méhészeti Nemzeti Program 788,0
2 Igyál tejet program 4 300,0
3 Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása 4 216,0
4 Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatása 630,0
5 Iskolagyümölcs program 2 287,0
21 Központi kezelésű előirányzatok
1 Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
1 Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése 550,0
XII. AGRÁRMINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 185 579,2 32 204,0 -153 375,2
Hazai felhalmozási költségvetés 8 421,5 83,0 -8 338,5
Európai uniós fejlesztési költségvetés 12 221,0 0,0 -12 221,0
XII. fejezet összesen 206 221,7 32 287,0 -173 934,7

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
XIII. FEJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 117,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 148,9
3 Dologi kiadások 526,7
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 26,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 20,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 1,0
2 Egyéb HM szervezetek 2 499,0 1 141,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 413,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 309,0
3 Dologi kiadások 89 107,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 346,2
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 6 146,3
7 Felújítások 7 358,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 1 141,0
2 Magyar Honvédség
1 Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei 5 078,8 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 48 209,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 8 787,1
3 Dologi kiadások 64 951,9
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 216,7
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 42 117,8
7 Felújítások 4 051,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 150,0
2 MH ÖHP és alárendelt szervezetei 383,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 84 083,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 15 341,7
3 Dologi kiadások 9 696,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 473,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 189,8
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 679,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 144,7
3 Dologi kiadások 6 972,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 38,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 1 932,0
6 MH Egészségügyi Központ 28 798,3
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 22 161,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 4 458,5
3 Dologi kiadások 11 496,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 116,1
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 319,0
7 Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 286,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 55,4
3 Dologi kiadások 2,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,2
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group, DCM és NFIU) 100,0
3 Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek és érdekképviseleti szervek támogatása
6 Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati támogatása 55,0
19 Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek és érdekképviseleti szervek támogatása 347,0
4 Hadisírgondozás támogatása
3 Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatása 12,0
5 Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása 1 511,0
6 Honvédelmi Sportszövetség támogatása
1 Honvédelmi Sportszövetség működésének támogatása 1 100,0
25 Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához 8 332,0
39 Alapítványok, közalapítványok támogatása
1 Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása 50,0
2 MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok támogatása 63,0
3 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 14 000,0
40 Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések
1 Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez 4 100,0
2 Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 580,0
43 Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások 14 000,0
45 Légierő fejlesztés 8 000,0
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Kiadás Bevétel Egyenleg
Hazai működési költségvetés 433 088,3 36 909,1 -396 179,2
Hazai felhalmozási költségvetés 79 757,9 1 291,0 -78 466,9
Európai uniós fejlesztési költségvetés 0,0 0,0 0,0
XIII. fejezet összesen 512 846,2 38 200,1 -474 646,1

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

millió forintban
Cím
szám
Al-
cím
szám
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
szám
Elő-
ir.
csop.
Kie-
melt
előir.
Cím
név
Al-
cím
név
Jog-
cím-
csop.
Jog-
cím
név
Elő-
ir.
csop.
XIV. FJEZET 2019. évi előirányzat
szám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Működési kiadás Működési bevétel Felhalmo-
zási kiadás
Felhalmo-
zási bevétel
1 Belügyminisztérium igazgatása 10 954,8
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 283,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 199,0
3 Dologi kiadások 2 275,5
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 4,0
5 Egyéb működési célú kiadások 10 599,7
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 7 084,7
2 Nemzeti Védelmi Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 548,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 842,0
3 Dologi kiadások 584,5
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 30,9
4 Terrorelhárítási Központ 150,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 618,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 578,7
3 Dologi kiadások 2 399,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 908,4
7 Felújítások 300,0
5 Büntetés-végrehajtás 2 715,6
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 39 812,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 7 378,9
3 Dologi kiadások 22 930,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7
5 Egyéb működési célú kiadások 747,6
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 2 601,5
7 Felújítások 157,7
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 113,0
7 Rendőrség 6 134,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 234 217,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 44 300,3
3 Dologi kiadások 44 691,3
5 Egyéb működési célú kiadások 826,6
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 6 998,5
7 Felújítások 459,7
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 105,0
8 Alkotmányvédelmi Hivatal 27,4 20,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 010,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1 551,9
3 Dologi kiadások 1 243,4
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 106,4
7 Felújítások 5 000,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 20,0
9 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 280,0 23,0
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 14 170,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 2 610,4
3 Dologi kiadások 4 479,5
5 Egyéb működési célú kiadások 0,4
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 2 705,0
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 43,9
10 Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 196,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 228,1
3 Dologi kiadások 1 076,8
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 79,6
12 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2 883,2
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 56 517,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 9 942,0
3 Dologi kiadások 9 682,0
5 Egyéb működési célú kiadások 18,4
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 3 706,5
7 Felújítások 606,7
8 Egyéb felhalmozási célú kiadások 18,0
13 Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 454,4
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 027,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 949,1
3 Dologi kiadások 3 432,7
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 20,0
5 Egyéb működési célú kiadások 189,6
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 217,1
17 Vízügyi Igazgatóságok 2 940,7
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 15 850,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 3 198,1
3 Dologi kiadások 11 926,0
2 Felhalmozási költségvetés
6 Beruházások 1 123,1
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Ágazati célfeladatok
1 Szigetközi vízpótló rendszer üzemeltetése 120,0
2 Energia-racionalizálás 100,3 100,3
50 Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás 1 200,0
55 A kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése és intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése című európai uniós projekt hazai kiegészítő támogatásának biztosítása 3 000,0
56 Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások 60 962,5 1 059,6
2 Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
2 Társadalmi önszerveződések támogatása
3 Országos Polgárőr Szövetség 1 050,0
5 Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása 700,0
11 Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása 175,0
12 Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara egyes feladatainak támogatása 20,0
8 Önkormányzati tűzoltóságok eszközfejlesztésének támogatása 225,0
9 Önkormányzati tűzoltóságok bérrendezésének támogatása 141,2
10 Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása 1 963,0
12 Hivatásos életpályával összefüggő kiadások 14 220,0
14 A Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedési program 400,0
15 Hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadások 2 786,1
17 Hivatásos állomány szolgálatteljesítéssel összefüggő egészségügyi alkalmatlanná válásával kapcsolatos életjáradéka 100,0
18 Magyar Rendvédelmi Kar 50,0
19 A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása 822,4
20 Hivatásos állomány lakhatási feltételeinek javítása 2 815,0
21 Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások 15 000,0
22 A terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások 25 100,0
25 Európai uniós fejlesztési programok
1 Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások 798,9 465,5 777,0
4 Belügyi Alapok
1 Belső Biztonsági Alap 2 064,7 12 935,3
2 Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 1 020,0 100,0
3 Belügyi Alapok technikai költségkerete 64,1 40,9
21 Központi kezelésű előirányzatok
1