1. § [A békés gyülekezés joga]
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen.
(2) Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.
2. § [A gyűlés fogalma]
(1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
(2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
3. § [A gyűlés szervezője]
(1) A gyűlés szervezője az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti (a továbbiakban együtt: felhívás), továbbá a gyűlést megszervezi, és azt vezeti. A felhívásban a szervező nevét fel kell tüntetni.
(2) Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását végrehajtható határozattal megtiltották.
(3) A gyűlés szervezője lehet
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy
d) olyan magyarországi jogi személy vagy egyéb szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel az a)–c) pontokban meghatározott feltételeknek.
(4) A gyűlést a szervező vezeti. Ha a gyűlést többen szervezik, közösen jelölik ki a gyűlés vezetőjét. Ha a gyűlés vezetője megváltozik, arról a szervezők haladéktalanul tájékoztatják a rendőrséget és a gyűlés résztvevőit.
(5) Ha a gyűlés szervezője vagy vezetője nem ismert, azt kell vezetőnek tekinteni, aki a napirendet meghatározza, akinek a gyűlés menetére befolyása van, illetve aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli.
(6) A szervező [vagy ha a szervező nem ismert, az (5) bekezdés szerinti vezető] a gyűlés befejezését követően haladéktalanul gondoskodik a gyűlés helyszínének, a gyűlést megelőző állapotba hozásáról, így különösen a gyűlésen felállított építmények és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról.
4. § [A gyűlés vezetője]
(1) A gyűlés vezetője meghatározza a gyűlés rendjét és lefolyását, ennek során dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról és szétszéleszti a résztvevőket. Megteszi a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket. Ezek eredménytelensége esetén a gyűlést feloszlatja.
(2) A gyűlés vezetője felel a gyűlés békés jellegének megőrzéséért és a 11. § szerinti határozatban előírtak betartásáért.
(3) A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. Akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. Ha a kizárt személy a helyszínt nem hagyja el, a gyűlés helyszínéről a vezető eltávolíttatja. Ha a kizárt személynek a gyűlésen való további jelenléte a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül veszélyezteti, illetve az mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését kérheti.
(4) Ha a gyűlés vezetőjének személyében változás áll be, az új vezető a rendőrséggel a gyűlés helyszínén haladéktalanul felveszi a kapcsolatot.
5. § [A gyűlés rendezői]
(1) A gyűlés szervezője, illetve vezetője a gyűlés békés lebonyolításához és a gyűlés rendjének fenntartásához kapcsolódó feladatai ellátásához megfelelő, a résztvevők várható létszámához igazodó számú, nagykorú rendező (a továbbiakban: rendező) segítségét veszi igénybe.
(2) A rendezők egységesen „rendező” feliratú karszalagot vagy mellényt viselnek, és a vezető utasításainak megfelelően járnak el.
(3) A gyűlés vezetője az alkalmazást megelőzően felhívja a rendezők figyelmét a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások megtartására, és arra, hogy azok megsértésével bűncselekményt valósíthatnak meg.
6. § [A résztvevők kötelezettségei]
(1) A gyűlés résztvevői kötelesek a gyűlés vezetőjének és az irányítása alatt álló rendezőknek a rend fenntartása és biztosítása érdekében tett utasításait követni.
(2) A gyűlést súlyosan megzavaró személynek a gyűlés helyszínét, a rendező távozásra való felhívását követően haladéktalanul el kell hagynia.
(3) A gyűlés résztvevője a gyűlés befejezésének időpontjában köteles annak helyszínét elhagyni.
7. § [A rendőrség feladata]
(1) A rendőrségnek – a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak mellett – feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását, és ennek keretében a megfelelő intézkedések foganatosításával biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg.
(2) Ha alapos okkal feltételezhető, hogy valaki a gyűlésen a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsértve jelenik meg, a rendőrség a résztvevők biztonsága és a gyűlés békés jellegének fenntartása érdekében a rendőrségről szóló törvény szerint fokozott ellenőrzést folytathat.
(3) Az ellenőrzési pontokat úgy kell kialakítani, hogy a gyűlés megtartását és a gyűlésre eljutást ne akadályozza, és az ellenőrzéseket gyorsan el lehessen végezni.
(4) A rendőrség ellenőrzés elrendeléséről a szervezőt, illetve vezetőt tájékoztatja, valamint azt közhírré teszi.
(5) A rendőrség képviselője a gyűlésen jelen lehet.
(6) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben – a rendőrség tevékenysége tekintetében – a rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. § [Együttműködési kötelezettség]
(1) A gyűlés szervezője, illetve vezetője és a rendőrség a gyűlés szervezése és megtartása során együttműködik.
(2) Az együttműködés keretében a gyűlés szervezője, illetve vezetője – a kockázatok jellegének és mértékének megjelölésével – folyamatosan tájékoztatja a rendőrséget a biztonsági helyzet tudomására jutott jelentős változásairól.
(3) A gyűlés szervezése és megtartása során jogait mindenki jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja.
9. § [A gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások]
(1) Tilos a gyűlésen – ideértve az oda eljutást, illetve az onnan távozást is –
a) lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket, a 67/548/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott veszélyes anyagot vagy ezek utánzatát magánál tartva,
b) az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, vagy
c) erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve
megjelenni.
(2) Ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők
a) nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot,
b) továbbá arcukat nem takarhatják el.
10. § [A közterületi gyűlés bejelentése]
(1) Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak – Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak – (a továbbiakban: gyülekezési hatóság).
(2) Egy gyűlést akkor is csak egyszer kell bejelenteni, ha azt többen szervezik. Ilyenkor a szervezők azt vagy közösen jelentik be, vagy a bejelentő a többi szervező képviseletében, meghatalmazottként jár el.
(3) A gyűlést írásban vagy személyesen lehet bejelenteni. A személyesen előterjesztett bejelentést a gyülekezési hatóság jegyzőkönyvbe foglalja.
(4) A bejelentésben meg kell jelölni
a) a szervező, több szervező esetén a vezető nevét, lakcímét, szervező szervezet esetén a képviseletre jogosult lakcímét, valamint azt az elérhetőségét, amelyen a rendőrséggel kapcsolatot tart,
b) a gyűlés
ba) helyszínét (útvonalát),
bb) kezdésének és befejezésének időpontját,
bc) célját,
bd) rendezőinek létszámát,
be) résztvevőinek várható létszámát,
bf) azt, ha a résztvevők a gyűlés napirendjével, illetve céljával összefüggésben a 9. § (2) bekezdésében meghatározott módon kívánnak megjelenni;
c) azt, ha a szervező vagy a vezető indokoltnak tartja, hogy a rendőri szerv képviselője a gyűlés helyszínén jelen legyen.
(5) Ha a gyűlés vezetője csak később kerül kijelölésre, vagy a gyűlés szervezőjének személyében változás áll be, annak nevét és címét a szervező a gyülekezési hatóságnak késedelem nélkül bejelenti.
(6) Ha a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a gyülekezési hatóságnál (sürgős gyűlés).
(7) Nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki (spontán gyűlés).
(8) E törvény alkalmazása során közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, és amelyet mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként vagy térként szolgáló részét is.
11. § [A bejelentést követő egyeztetés]
(1) A bejelentés elintézésére a közigazgatási eljárások általános szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bejelentés alapján – ha annak elbírálásához a szervező, a vezető vagy más személy meghallgatása szükséges – a gyülekezési hatóság a tárgyalás szabályai szerint egyeztetést tart, amelyre a szervezőt vagy vezetőt, az általa a bejelentésben megadott elérhetőségen, rövid úton idézi.
(3) Ha a gyülekezési hatóság az egyeztetés során észleli, hogy a gyűlés a bejelentett helyszínen és időpontban nem tartható meg, felhívja a szervező figyelmét arra, hogy más helyszíneken az megtartható.
(4) Ha a szervező, illetve képviselője az egyeztetésen nem jelent meg, továbbá ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, a gyülekezési hatóság a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében határozatot hoz.
(5) A határozatban rendelkezni kell különösen
a) a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges, a gyűlés megtartásához kapcsolódó biztonsági feltételekről,
b) a rendőrség és a gyűlés szervezője, illetve vezetője közötti kapcsolattartásról,
c) a rendezők számáról,
d) azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a résztvevők helyszíni tájékoztatását biztosítják, továbbá
e) – minősített adatot nem tartalmazó módon – a gyűlés biztonságos lebonyolítása érdekében szükséges biztonsági rendszabályokról.
12. § [Versengő rendezvények]
(1) Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása azok jellege vagy a helyszín sajátosságai miatt nem lehetséges, akkor az élvez elsőbbséget, amelyet a gyülekezési hatóságnak korábban jelentettek be.
(2) Ha a korábban bejelentett gyűlést a gyülekezési hatóság megtiltotta, a többi bejelentés elintézését a határozattal szembeni jogorvoslat elbírálásáig felfüggeszti.
(3) A versengő rendezvény szervezője a gyülekezési hatósággal történő – a 11. § szerinti – egyeztetésen kérheti az általa bejelentett rendezvény olyan időpontra vagy helyszínre történő áthelyezését, amely alkalmas a rendezvény céljának elérésére.
13. § [A gyűlés megtiltásának okai]
(1) A gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.
(2) A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg.
(3) A közrendet veszélyezteti az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés
a) a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza,
b) alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja, vagy
c) a közlekedés rendjének sérelmével jár.
(4) Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.
(5) Ha a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását nem tiltja meg, de a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges, a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit.
14. § [A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelme]
A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha
a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és
b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.
15. § [A gyülekezési hatóság határozatával szembeni jogorvoslat]
(1) A gyülekezési hatóság határozatát haladéktalanul írásban közli a szervezővel, és azt közhírré teszi. Kétség esetén a közlés időpontjának a közhírré tétel időpontját kell tekinteni.
(2) A gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja . A kérelemhez csatolni kell a gyülekezési hatóság határozatát. A kérelmet a gyülekezési hatóság három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) A (2) bekezdés szerinti perben érdekeltkénti perbelépésnek nincs helye.
(4) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, az 13. § (1) bekezdés és 14. § alapján hozott határozatot hatályon kívül helyezi, a 11. § (4) bekezdés és a 13. § (5) bekezdés alapján hozott határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(5) Ha a bíróság a gyülekezési hatóság határozatát a gyűlés bejelentésben megjelölt időpontját követően semmisíti meg, a gyűlés megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a gyülekezési hatóságot 24 órával a gyűlés megtartását megelőzően tájékoztatnia kell.
16. § [Engedélymentesség]
A közterületen szervezett gyűlés megtartásához nem szükséges a gyülekezési hatóság más engedélyét beszerezni.
17. § [A gyűlés vezető általi feloszlatása]
Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti – ideértve különösen a gyűlés békés jellegének elvesztését, a békés jellegét biztosító korlátozások megsértését, mások jogainak vagy szabadságának sérelmét is –, és a rend másként nem állítható helyre, a gyűlés vezetője a gyűlést feloszlatja.
18. § [A gyűlés rendőrség általi feloszlatása]
(1) A rendőrség a gyűlést feloszlatja, ha
a) azt megtiltó határozat ellenére tartják meg,
b) a vezető a 17. § szerinti kötelezettségének, a rendőrség képviselőjének felhívása ellenére nem tesz eleget – ideértve azt is, ha a rendőrség a felhívást a vezetővel személyesen, vagy a bejelentésben, illetve a 11. § (4) bekezdése szerinti határozatban megjelölt elérhetőségen nem tudta közölni,
c) azt a tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye, vagy
d) a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg.
(2) A feloszlatás okáról – ha foganatosítását nem veszélyezteti, annak megkezdése előtt – a rendőrség tájékoztatja a gyűlés szervezőjét, illetve vezetőjét.
(3) Ha a gyűlést a rendőrség feloszlatta, a gyűlés résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására.
19. § [A gyűlés feloszlatásának közös szabályai]
(1) A gyűlés feloszlatása során a 17. §-ban meghatározott esetben a gyűlés vezetője, a 18. §-ban meghatározott esetben a rendőrség utasítja a résztvevőket a gyűlés helyszínének elhagyására.
(2) Ha a gyűlést feloszlatták, a gyűlés véget ér, és a résztvevőknek a helyszínt haladéktalanul el kell hagyniuk, ott jogszerűen tovább nem tartózkodhatnak.
20. § [Kártérítési felelősség]
(1) A gyűlés résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező (ideértve a szervező szervet, annak törvényes képviselőjét és a vezetőt is) a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a gyűlés szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.
(3) Ha a szervező (ideértve a szervező szervet, annak törvényes képviselőjét és a vezetőt is) a 3. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, köteles
a) a közterületnek minősülő helyszín tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének,
b) a közterületnek nem minősülő helyszín tulajdonosának
a felmerülő költségeket megtéríteni.
21. § [Közigazgatási bírság]
(1) A 3. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettséget megsértő szervezővel (ideértve a szervező szervet, annak törvényes képviselőjét és a vezetőt is) szemben közigazgatási bírság szabható ki.
(2) A közigazgatási bírság kiszabására a gyűlés helyszíne szerint illetékes gyülekezési hatóság jogosult.
(3) A közigazgatási bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedhet.
(4) A közigazgatási bírság mértékét az eljáró gyülekezési hatóság korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti.
(5) A véglegessé vált és be nem fizetett közigazgatási bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
22. § [Hatálybalépés]
(1) Ez a törvény 2018. október 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény.
23. § [Átmeneti rendelkezések]
(1) Az e törvény hatálybalépésekor még el nem bírált bejelentésekre, meg nem tartott gyűlésekre, illetve folyamatban lévő eljárásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha az e törvény hatálybalépése előtt bejelentett gyűlés kezdő időpontja a hatálybalépést követő három hónapon túli időpontra esik, azt a szervezőnek újra be kell jelentenie.
24. § [Felhatalmazó rendelkezés]
A 21. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási bírság megállapításának és megfizetése módjának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
25. § [Módosító rendelkezések]
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 217. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése
217. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki valamely gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, vagy annak lebonyolítását egyébként meghiúsítja, illetve a gyűlést súlyosan megzavarja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése alcíme a következő 217/A. §-sal egészül ki:
„217/A. § Aki a gyűlésen a gyűlés szervezőjének, vezetőjének vagy a rendezőknek rendezői feladataik jogszerű teljesítése során erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenszegül, vagy őket rendezői feladataik ellátása alatt bántalmazza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(3) A Btk. a következő 217/B. §-sal egészül ki:
„217/B. § (1) Aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gyűlés vezetője, ha az általa alkalmazott rendező a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti és annak tudomására jutásától haladéktalanul nem intézkedik a rendező leváltásáról.”
(4) A Btk. a következő 217/C. §-sal egészül ki:
„217/C. § Aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint felhív, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(5) A Btk. 340. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást]
„e) a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásokat megsértve”
[követik el.]
(6) A Btk. 459. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 459. § (1) bekezdése a következő 24a. ponttal egészül ki:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„24. gyűlés: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés;
24a. nyilvános rendezvény: a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll;”
(7) A Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában
26. személy elleni erőszakos bűncselekmény:]
„f) a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)–(3) bekezdés], az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés];”
(8) A Btk.
a) 71. § (2) bekezdés c) pontjában a „nyilvános rendezvényeket,” szövegrész helyébe a „nyilvános rendezvényeket, valamint gyűléseket,” szöveg,
b) 339. § (2) bekezdés e) pontjában a „nyilvános rendezvényen” szövegrész helyébe a „nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen” szöveg,
c) 340. § (1) bekezdésében a „nyilvános rendezvény” szövegrész helyébe a „nyilvános rendezvény vagy gyűlés” szöveg
lép.
26. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és 29. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„e) gyűlés a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés,
f) nyilvános rendezvény a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”
(2) A Szabs. tv. 189. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Aki)
„d) közterületnek nem minősülő helyszínre, az ingatlan tulajdonosának vagy használójának hozzájárulása nélkül gyűlést szervez,”
(szabálysértést követ el.)
(3) A Szabs. tv. 189. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Aki
a) a gyülekezési hatóság által megtiltott gyűlésen megjelenik,
b) a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként megakadályozza a rendőrség képviselőjének a gyűlésen való jelenlétét,
c) a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként a gyűlés vezetője vagy a rendezők előtt magát újságíróként igazolt személyt a gyűlésről kizár,
d) a gyűlést szervezőként vagy vezetőként – a spontán gyűlés esetét kivéve – bejelentés nélkül tartja meg,
e) a gyűlés szervezőjeként a nyilvános felhívásban nevét nem tünteti fel
szabálysértést követ el.”
(4) A Szabs. tv.
a) 189. § (1) bekezdés a) pontjában a „gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt” szövegrész helyébe a „bejelentési kötelezettség alá eső gyűlést”,
b) 189. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint (4) bekezdésében a „rendőrség” szövegrész helyébe a „gyülekezési hatóság”,
c) 189. § (2) bekezdésében a „rendezvényt” szövegrész helyébe a „gyűlést”,
d) 189. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében a „rendezvény” szövegrész helyébe a „gyűlés”,
e) 189. § (6) bekezdésében az „(1)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)–(4) bekezdésben”,
f) 216. § (3) bekezdésében a „gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény” szövegrész helyébe a „gyűlés”
szöveg lép.
27. § Hatályát veszti a Szabs. tv.
a) 169. § (1) bekezdés c) pontjában az „a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy” szövegrész,
b) 189. § (1) bekezdés b) pontja,
c) 189. § (5) bekezdése,
d) 144. alcímében a „, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának” szövegrész,
e) 190. § (1) bekezdésében a „, valamint a választási gyűlésen való részvételében” szövegrész.
28. § [Jogharmonizációs záradék]
E törvény 3. § (3) bekezdésének b) pontja az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.
