A jogszabály mai napon ( 2019.06.27. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2018. évi CIII. törvény

a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról * 

Az Országgyűlés a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtési és lakhatási problémáinak hosszú távú megoldása érdekében, összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény alkalmazásában

a) fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő: az a természetes személy, akinek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 22. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján létrejött, határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonya áll fenn a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő);

b) ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan: olyan üres tartalék ingatlan, amely a NET tv. vagy az e törvény szerinti bérlő átmeneti elhelyezését biztosítja arra az időtartamra, amíg a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., e törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő lenne köteles;

c) lakóingatlan: NET tv. 1. § h) pontja szerinti olyan lakóingatlan, amely tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő és a NET tv. 1. § d) pontja szerinti hiteladóssal vagy a NET tv. 1. § m) pontja szerinti zálogkötelezettel a NET tv. szerint lakásbérleti szerződést kötött;

d) tartalék ingatlan: a NET tv. 1. § n) pont na) és nb) alpontja szerinti ingatlan.

II. FEJEZET

A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ FELADATAI A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ TERMÉSZETES SZEMÉLYEK OT THONTEREMTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN

1. A Nemzeti Eszközkezelő feladatai

2. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő

a) a lakóingatlan, a NET tv. szerinti lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan felett vagyonkezelői jogot gyakorol,

b) gondoskodik a lakóingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő e törvény szerinti tulajdonszerzéséhez szükséges feladatokról, ideértve különösen

ba) a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárást;

bb) az e törvény szerinti jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárást;

bc) a részletvételi jogviszonyból eredő teendőket;

bd) az 5. § (2) bekezdés szerint megszűnő visszavásárlási jog törlése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdeményezését;

c) a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján hasznosítja,

d) a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban képviseli az államot,

e) az állami feladatok ellátása során az állami vagyont használó természetes személyek részére az állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt,

f) gondoskodik a megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan tekintetében a VI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatásáról,

g) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan rendelkezésre állásáról, valamint szükség esetén a bérlő ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanban történő elhelyezéséről,

h) gondoskodik a VII. Fejezet szerinti ingatlanokat érintő tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedésekről.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant és a tartalék ingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam nevében eljárva e törvényben meghatározott személyek részére elidegenítheti.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőt tájékoztatja az e törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről. A Nemzeti Eszközkezelő a bérlőtársakat egy levélben tájékoztatja. A tájékoztató levél részletes tartalmát és kézbesítésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

3. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a 2. § (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a NET tv.-ben meghatározottak szerint közreműködőt vehet igénybe.

(2) A Lakástörvény 10. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Eszközkezelőt mint bérbeadót terhelő, e törvénnyel összefüggésben felmerült kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokra a NET tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A vagyonkezelésre vonatkozó egyéb szabályok

4. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a vagyonkezelése során az állami vagyont a lakóingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a IV. Fejezet és a NET tv. szerinti lakásbérleti szerződés alapján bérbeadással hasznosíthatja.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő a megüresedett lakóingatlant és tartalék ingatlant - ide nem értve az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlant - (e bekezdés tekintetében a továbbiakban: ingatlan) a vagyonkezelési szerződés módosítása mellett a VI. Fejezetben foglalt célok megvalósítása érdekében - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére átadja. Az ingatlan MNV Zrt.-nek történő átadása esetében a vagyonkezelési szerződés e bekezdés szerinti módosítása miatti részleges megszűnésével az ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelőt 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti törvényi kijelölés alapján megillető vagyonkezelői jog megszűnik.

III. FEJEZET

A FIZETÉSI KÖTELEZET TSÉGEINEK ELEGET TEVŐ BÉRLŐ OT THONTEREMTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

3. Általános szabályok

5. § (1) A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény és végrehajtási rendeletében foglalt rendelkezések alapján kamatmentesen megvásárolhatja. A vételárba a lakásbérleti jogviszony fennállása során - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott időpontig - megfizetett lakbér beszámításra kerül.

(2) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő e fejezet szabályai alapján a lakóingatlant vagy a tartalék ingatlant megvásárolja, a NET tv. 10. §-a szerinti visszavásárlási joga e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A lakóingatlan és a tartalék ingatlan (1) bekezdés szerinti adásvétele során természetbeni birtokba adásra nem kerül sor.

(4) A tulajdonjog keletkezését követően a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében az ingatlan állapotával összefüggésben a vevő sem az állammal, sem a Nemzeti Eszközkezelővel szemben semmilyen igényt nem jogosult támasztani.

(5) A tulajdonváltozás költségei a Nemzeti Eszközkezelőt terhelik.

4. A lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának feltételei

6. § (1) A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban e § tekintetében: Vevő) a 2. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy a bérlő által bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kiszámított vételáron, egy összegben megvásárolja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a Vevő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő és bérlőtársak közeli hozzátartozója kizárólag a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy bérlőtársak nyilatkozatával egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozata alapján élhet.

(4) A Vevő az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint további vételár-kedvezményt vehet igénybe.

(5) A Vevő a lakóingatlan vagy tartalék ingatlan e § szerinti megvásárlása érdekében adásvételi szerződést köt legkésőbb e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott időpontig a Nemzeti Eszközkezelővel.

(6) Ha a (2) vagy (3) bekezdés szerinti nyilatkozat nem terjed ki a tulajdonosok tulajdoni hányadának mértékére, a nyilatkozattételre jogosultak legkésőbb az (5) bekezdés szerinti adásvételi szerződés megkötéséig tájékoztatják a Nemzeti Eszközkezelőt a tulajdoni hányadok mértékéről.

(7) Az (5) bekezdés szerinti adásvételi szerződés megkötéséig, de legkésőbb a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő lakásbérleti szerződése változatlan feltételekkel fennmarad.

(8) Az adásvételi szerződés megkötésének bármely okból történő meghiúsulása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron a lakóingatlanon vagy a tartalék ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a Vevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg. A Vevő e bekezdés szerinti tulajdonszerzésére a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

5. A lakóingatlan és a tartalék ingatlan részletvétellel történő megvásárlásának feltételei

7. § (1) A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a 2. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy az általa bérelt lakóingatlant vagy tartalék ingatlant e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint részletvétellel megvásárolja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletvételre irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek (a 7. és a 13. § tekintetében a továbbiakban: Részletvevő) 2019. október 1-jén a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan tekintetében e törvény erejénél fogva e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint kiszámított vételáron tulajdonjoga keletkezik, amely vételárat a Részletvevő a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vásárlási lehetőséggel a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek.

(4) Ha a bérlőtársak részletvételre irányuló nyilatkozata nem terjed ki a tulajdonosok tulajdoni hányadának mértékére, akkor a tulajdonszerzés egyenlő arányban történik a bérlőtársak között.

(5) A vételárrészlet a részletvevő által fizetett lakbér mértékével megegyező összeg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt eltérésekkel.

(6) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonos ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes adatait, a tulajdoni hányadot és a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmet tartalmazó okirata alapján jegyzi be.

(7) A Nemzeti Eszközkezelő megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a (6) bekezdés szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.

(8) A részletvétel részletes szabályait az e törvény alapján kiadott végrehajtási rendelet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A FIZETÉSI KÖTELEZET TSÉGEINEK ELEGET TEVŐ BÉRLŐ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉSE

6. A lakásbérleti szerződés feltételei

8. § (1) A fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő (a 8-13. §, valamint a 19-20. § tekintetében a továbbiakban: bérlő) a 2. § (3) bekezdés szerinti tájékoztató levél kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozatával a NET tv. 22. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát e törvény és végrehajtási rendelete rendelkezései figyelembevételével fenntarthatja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lehetőséggel a fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőtársak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatukkal élhetnek. Ha a bérlőtársak közül csak egy bérlőtárs nyilatkozik a lakásbérlet fenntartására vonatkozóan, és a többi bérlőtárs nem nyilatkozik, abban az esetben a nyilatkozatot tevő bérlőtárs nyilatkozata az irányadó.

(3) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a 2. § (3) bekezdése szerinti tájékoztató levél alapján nem él nyilatkozattételi lehetőségével sem a tulajdonszerzésre, sem a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányulóan, akkor a meglévő lakásbérleti jogviszonya fennmarad, és a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak megfelelő, emelt lakásbérleti díj mértékét tartalmazó értesítés megküldéséről.

(4) A lakásbérleti jogviszony (1) bekezdés szerinti fenntartása és (3) bekezdés szerinti fennmaradása esetén a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jogát a NET tv. rendelkezései szerint gyakorolhatja.

(5) A lakbér mértékét és a lakásbérleti jogviszony részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

9. § A lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a megállapított lakbért a Nemzeti Eszközkezelő részére havi rendszerességgel megfizetni.

10. § A lakásbérleti szerződés létrejöttére, tartalmára és megszűnésére a Lakástörvény szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bérlő az ingatlanba a lakásbérleti szerződés e törvény szerinti módosítását követően csak a házastársát vagy élettársát, saját, illetve házastársa vagy élettársa nevelésében álló, családi pótlékra jogosító gyermeket, továbbá a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe vett gyermeket fogadhatja be, a Nemzeti Eszközkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával,

b) a lakóingatlanra és a tartalék ingatlanra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni nem lehet,

c) a lakásbérleti szerződés megszűnése után a volt bérlő és az ingatlanban visszamaradó más személyek elhelyezésre nem tarthatnak igényt,

d) a bérlő halála esetén a bérlővel annak életében együtt lakó házastársa vagy élettársa, a bérlő, illetve házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosító gyermeke, illetve a bérlővel még életében együtt lakó gyermeke a lakásbérleti jogot folytathatja,

e) a Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződésben kikötheti a bérlő ingatlanban történő életvitelszerű bentlakásának kötelezettségét,

f) a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal összefüggésben felmerülő, a Lakástörvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott költségek a bérlőt terhelik,

g) a bérlőt terhelik a lakóingatlan vagy a tartalék ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi költségek, valamint társasházi lakás esetében a közös költség fizetése,

h) a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződést felmondani, ha a bérlő felszólítás ellenére sem fizeti meg a lakbért, a lakóingatlannal és a tartalék ingatlannal kapcsolatos közüzemi díjakat vagy társasházi lakás esetében a közös költséget,

i) a bérbeadó a lakóingatlan és a tartalék ingatlan állapotát és rendeltetésszerű használatát évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, amit a bérlő tűrni köteles,

j) a lakásbérleti szerződésben a bérlő hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a közüzemi szolgáltatótól a bérlő közüzemi díjhátralékának mértékéről vagy annak hiányáról adatszolgáltatást kérjen,

k) bérlőtársi jogviszony esetén, ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést olyan okból mondja fel, amely felmondási ok valamennyi bérlőtárssal szemben fennáll, a felmondást elég, ha a bérbeadó az egyik bérlőtárssal közli.

11. § A Nemzeti Eszközkezelő kötelezheti a bérlőt a lakásbérleti szerződésben előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelésének kérelmezésére a közüzemi szolgáltatótól, abban az esetben, ha törvény alapján a bérlőt ezért külön díjfizetési kötelezettség nem terheli.

7. A lakásbérleti szerződés felmondása

12. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő vagy a háztartás más tagja a NET tv. szerinti, az állam tulajdonszerzésére irányuló adásvételi szerződés megkötése érdekében hamisított vagy valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal a Nemzeti Eszközkezelőt megtévesztette.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik, az üresen maradt lakóingatlanra és tartalék ingatlanra a VI. Fejezet szerinti eljárást kell alkalmazni.

V. FEJEZET

A HATÁROZOT T IDEJŰ LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ BÉRLŐK OT THONTEREMTÉSI ÉS LAKHATÁSI FELTÉTELEI

13. § (1) Annak a bérlőnek, akinek a NET tv. végrehajtási rendeletében és a lakásbérleti szerződésében foglaltak alapján 2019. január 1-jét követően a határozott idejű lakásbérleti szerződése határozatlan idejűvé alakul át, az átalakulás napját követő 90. napon, de legkorábban 2019. október 1-jén e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerinti kiszámított vételáron az általa bérelt ingatlanon tulajdonjoga keletkezik, ha a bérlő a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül részletvételre irányuló nyilatkozatot tesz. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.

(2) A vételárat a Részletvevő az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint megállapított időpontokban és több részletben fizeti meg.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti bérlőt a határozott idejű lakásbérleti szerződésnek határozatlan idejűvé történő átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatja a tulajdonszerzési lehetőségről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről. A Nemzeti Eszközkezelő a bérlőtársakat egy levélben tájékoztatja. A tájékoztató levél részletes tartalmát és kézbesítésének szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bérlő a (3) bekezdés szerinti tájékoztató levél kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában tett nyilatkozata alapján a NET tv. 22. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyát e törvény és végrehajtási rendelete rendelkezései figyelembevételével fenntarthatja. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a bérlő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.

(5) A (4) bekezdés szerinti lehetőséggel a bérlőtársak csak az egybehangzó vagy közös, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatuk alapján élhetnek.

(6) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a (3) bekezdés szerinti tájékoztató levél alapján nem él nyilatkozattételi lehetőségével sem a tulajdonszerzésre, sem a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányulóan, akkor a bérlő meglévő lakásbérleti jogviszonya fennmarad, és a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint módosított, emelt lakásbérleti díj mértékét tartalmazó lakásbérleti szerződés megküldéséről.

(7) Az (1) bekezdés szerinti bérlő e § szerinti tulajdonszerzésére a 7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A (4) bekezdés szerint fenntartott vagy fennmaradó lakásbérleti jogviszonyra a IV. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

A MEGÜRESEDET T LAKÓINGATLANRA ÉS TARTALÉK INGATLANRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

14. § A megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: megüresedett ingatlan) hasznosításáról, értékesítéséről, illetve az e fejezet szerinti tulajdonváltozáshoz kapcsolódó feladatokról az MNV Zrt. gondoskodik.

15. § Az MNV Zrt. a megüresedett ingatlant - elsősorban az egészségügyi ágazat szükségleteinek megoldása érdekében - szolgálati lakásként történő hasznosítás céljából az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy valamely, az egészségügyért felelős miniszter által felügyelt, illetve irányítása alatt álló költségvetési szerv vagyonkezelésébe adja.

16. § Ha a megüresedett ingatlan a 15. § szerinti cél megvalósítása érdekében nem szükséges, az MNV Zrt. a megüresedett ingatlant az állami vagyonról szóló törvény szerint versenyeztetés útján értékesíti.

17. § (1) Ha az MNV Zrt. megállapítja, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 47/M. § (3) és (4) bekezdése szerint az árverés eredménytelen, e törvény erejénél fogva az árverés eredménytelenségének MNV Zrt. általi megállapítása napján a megüresedett ingatlanon a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak ingyenesen tulajdonjoga keletkezik.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában az MNV Zrt.-nek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait, tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be.

(3) E § szerinti tulajdonváltozás esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) E § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az állam viseli.

18. § A megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

VII. FEJEZET

A SZOCIÁLIS CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉSI PROGRAM KERETÉBEN FELÉPÜLT LAKHATÁSI CÉLÚ INGATLANOK ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBA ADÁSA

19. § (1) E törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésének napján az Ócsán megvalósuló Szociális Családiház-építési Program keretében felépült, az 1. mellékletben felsorolt lakhatási célú ingatlanokon, valamint az ingatlanokon lévő víziközmű vagyonelemeken Ócsa Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten, a fennálló lakásbérleti jogviszonyokból eredő jogosultságok és kötelezettségek átszállásával ingyenesen tulajdonjoga keletkezik.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a bérlő számára a Nemzeti Eszközkezelő által kötött lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg.

(3) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait, tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be.

(4) Az e § szerinti tulajdonváltozás esetében az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdéseit nem kell alkalmazni.

(5) Az e § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az állam viseli.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Felhatalmazó rendelkezések

20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 2. § (3) bekezdés és a 13. § (3) bekezdés szerinti tájékoztató levél részletes tartalmát, megküldésének határidejét, valamint az érintettek tájékoztatásának egyéb módját; * 

b) a lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának alapját képező vételár meghatározásának módját és a vételár kedvezményeket, valamint azok mértékét, továbbá az egy összegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontját; * 

c) a részletvétel részletes szabályait, különösen a vételár meghatározásának módját, a részletek összege és megfizetési határideje meghatározásának módját, valamint a fizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit; * 

d) az e törvény szerinti lakásbérleti szerződés részletes feltételeit és szabályait, különösen a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat, valamint a 8. § (3) bekezdés és a 13. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában történő lakásbérleti jogviszony fennmaradásának feltételeit; * 

e) a Nemzeti Eszközkezelő és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben meghatározandó lakbér mértékét, * 

f) az MNV Zrt. vagyonkezelésében lévő megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait, g) a tartalék ingatlan ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanként történő felhasználásának szabályait. * 

9. Hatályba léptető rendelkezés

21. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

10. Átmeneti rendelkezések

22. § (1) A 2019. január 1-jét megelőzően, a Kormány rendeletében a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható lakóingatlanokra vonatkozóan benyújtott azon jogszabályi feltételeknek megfelelő szándéknyilatkozatok esetében, amelyek alapján 2019. január 1-ig a Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós vagy zálogkötelezett lakóingatlanára vonatkozóan adásvételi szerződést nem kötött, a Nemzeti Eszközkezelő e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja a hiteladóst vagy zálogkötelezettet, hogy e törvény alapján kizárólag egy összegben történő megvásárlás vagy részletvétel útján történő tulajdonszerzésre van lehetősége, új lakásbérleti jogviszony létesítésére nem kerülhet sor. Amennyiben a hiteladós vagy zálogkötelezett fenntartja a szándéknyilatkozatát a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő által megvásárlására vonatkozóan, abban az esetben a NET tv. 18/A. §-át nem kell alkalmazni, és az e törvény szerinti egy összegben történő megvásárlás vagy részletvétel szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A hiteladós vagy zálogkötelezett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napon belül a Nemzeti Eszközkezelő részére megküldött, teljes bizonyító erejű magánokirat formájában nyilatkozhat arról, hogy fenntartja-e a szándéknyilatkozatát a lakóingatlan Nemzeti Eszközkezelő által történő megvásárlására vonatkozóan. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a nyilatkozatot a nyilatkozatot tevő a határidő utolsó napján a Nemzeti Eszközkezelő székhelyén átadta vagy postára adta.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő 2019. augusztus 1-től 2019. október 1-ig terjedő időszakban a vagyonkezelésében lévő ingatlanokon fennálló lakásbérleti szerződések esetében nem él a 10. § h) pontja és a NET tv. 23. § h) pontja szerinti felmondás jogával.

11. Sarkalatossági záradék

23. § E törvény 17. § (3) bekezdése és 19. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

12-13. * 

24-30. § * 

1. melléklet a 2018. évi CIII. törvényhez

Az Ócsán megvalósuló Szociális Családiház-építési Program keretében felépült lakhatási célú ingatlanok és a rendeltetésszerű használatukhoz tartozó egyéb ingatlanok

Helyrajzi szám Cím
Ócsa belterület 4901 2364 Ócsa, Platánfa u.
Ócsa belterület 4902 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 2.
Ócsa belterület 4903 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 4.
Ócsa belterület 4904 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 2.
Ócsa belterület 4905 2364 Ócsa, Platánfa u. 1.
Ócsa belterület 4906 2364 Ócsa, Platánfa u. 3.
Ócsa belterület 4907 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 4.
Ócsa belterület 4908 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 6.
Ócsa belterület 4909 2364 Ócsa, Platánfa u. 5.
Ócsa belterület 4910 2364 Ócsa, Platánfa u. 7.
Ócsa belterület 4911 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 8.
Ócsa belterület 4912 2364 Ócsa, Kőrisfa u 10.
Ócsa belterület 4913 2364 Ócsa, Platánfa u. 9.
Ócsa belterület 4914 2364 Ócsa, Platánfa u. 11.
Ócsa belterület 4915 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 12.
Ócsa belterület 4916 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 14.
Ócsa belterület 4917 2364 Ócsa, Platánfa u. 13.
Ócsa belterület 4918 2364 Ócsa, Platánfa u. 15.
Ócsa belterület 4919 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 16.
Ócsa belterület 4920 2364 Ócsa, Jegenyefa u.
Ócsa belterület 4921 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 2.
Ócsa belterület 4922 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 4.
Ócsa belterület 4923 2364 Ócsa, Kőrisfa u.
Ócsa belterület 4924 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 17.
Ócsa belterület 4925 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 19
Ócsa belterület 4926 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 6.
Ócsa belterület 4927 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 8.
Ócsa belterület 4928 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 10.
Ócsa belterület 4929 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 12.
Ócsa belterület 4930 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 14.
Ócsa belterület 4931 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 16.
Ócsa belterület 4932 2364 Ócsa, Jegenyefa u.
Ócsa belterület 4933 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 9.
Ócsa belterület 4934 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 11.
Ócsa belterület 4935 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 13.
Ócsa belterület 4936 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 15
Ócsa belterület 4937 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 1.
Ócsa belterület 4938 2364 Ócsa, Hársfa u. 2.
Ócsa belterület 4939 2364 Ócsa, Hársfa u. 4.
Ócsa belterület 4940 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 3.
Ócsa belterület 4941 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 5.
Ócsa belterület 4942 2364 Ócsa, Hársfa u. 6.
Ócsa belterület 4943 2364 Ócsa, Hársfa u. 8.
Ócsa belterület 4944 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 7.
Ócsa belterület 4945 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 9.
Ócsa belterület 4946 2364 Ócsa, Hársfa u. 10.
Ócsa belterület 4947 2364 Ócsa, Hársfa u. 12.
Ócsa belterület 4948 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 11.
Ócsa belterület 4949 2364 Ócsa, Jegenyefa u. 13.
Ócsa belterület 4950 2364 Ócsa, Hársfa u. 14.
Ócsa belterület 4951 2364 Ócsa, Szilfa u. 10.
Ócsa belterület 4952 2364 Ócsa, Szilfa u. 12.
Ócsa belterület 4953 2364 Ócsa, Szilfa u. 14.
Ócsa belterület 4954 2364 Ócsa, Szilfa u. 16.
Ócsa belterület 4955 2364 Ócsa, Szilfa u.
Ócsa belterület 4956 2364 Ócsa, Szilfa u. 2.
Ócsa belterület 4957 2364 Ócsa, Szilfa u. 4
Ócsa belterület 4958 2364 Ócsa, Szilfa u. 6.
Ócsa belterület 4959 2364 Ócsa, Szilfa u. 8.
Ócsa belterület 4960 2364 Ócsa, Hársfa u. 13.
Ócsa belterület 4961 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 18.
Ócsa belterület 4962 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 16.
Ócsa belterület 4963 2364 Ócsa, Hársfa u. 11.
Ócsa belterület 4964 2364 Ócsa, Hársfa u. 9.
Ócsa belterület 4965 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 14.
Ócsa belterület 4966 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 12.
Ócsa belterület 4967 2364 Ócsa, Hársfa u. 7.
Ócsa belterület 4968 2364 Ócsa, Hársfa u. 5.
Ócsa belterület 4969 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 10.
Ócsa belterület 4970 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 8.
Ócsa belterület 4971 2364 Ócsa, Hársfa u. 3.
Ócsa belterület 4972 2364 Ócsa, Hársfa u. 1.
Ócsa belterület 4973 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 6.
Ócsa belterület 4974 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 1.
Ócsa belterület 4975 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 3.
Ócsa belterület 4976 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 5.
Ócsa belterület 4977 2364 Ócsa, Kőrisfa u. 7.
Ócsa belterület 4978 2364 Ócsa, Hársfa u.
Ócsa belterület 4979 2364 Ócsa, Tölgyfa u.
Ócsa belterület 4980 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 15.
Ócsa belterület 4981 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 13.
Ócsa belterület 4982 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 11.
Ócsa belterület 4983 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 9.
Ócsa belterület 4984 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 7.
Ócsa belterület 4985 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 5.
Ócsa belterület 4986 2364 Ócsa, Nyírfa u. 1.
Ócsa belterület 4987 2364 Ócsa, Nyírfa u. 3.
Ócsa belterület 4988 2364 Ócsa, Nyírfa u.
Ócsa belterület 4989 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 3.
Ócsa belterület 4990 2364 Ócsa, Tölgyfa u. 1.

  Vissza az oldal tetejére