A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

213/2018. (XI. 22.) Korm. rendelet

az ágazati készségtanácsokról

A Kormány a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az ágazati készségtanács (a továbbiakban: készségtanács) az 1. mellékletben meghatározott számban, a feladatkörébe tartozó ágazatokban működik.

2. § (1) A készségtanács évente legalább öt alkalommal ülésezik.

(2) A készségtanács ülését a készségtanács elnöke (a továbbiakban: elnök) hívja össze és vezeti le. A készségtanács ülése akkor határozatképes, ha azon a készségtanács tagjainak (a továbbiakban: tag) több mint fele jelen van. Amennyiben a készségtanács nem határozatképes, az ülés fél óra elteltével az eredeti napirendi pontokkal, az eredeti helyszínen ismételten összehívható. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.

(3) A készségtanács javaslatait egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A készségtanács ügyrendjének módosítása a tagok legalább egyharmadának kezdeményezésével lehetséges.

(5) A készségtanács ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a szakképzésért és felnőttképzésért, valamint az adott ágazatba tartozó szakképesítésért felelős miniszter delegáltja.

(6) A készségtanács üléseiről írásos emlékeztető készül, amely tartalmazza az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott hozzászólások lényegi tartalmát, valamint a készségtanács javaslatát annak megjelölésével, hogy azt a megjelent tagok milyen arányban szavazták meg.

3. § (1) Az elnök és a tag mandátuma megszűnik, ha egy naptári évben három alkalommal nem vesz részt a készségtanács ülésén. A mandátum megszűnésének időpontja a harmadik távolmaradással érintett készségtanácsi ülés napját követő munkanap.

(2) Az elnök és a tag mandátuma megszűnik - az (1) bekezdésben meghatározott eseten túl - az elnök és a tag

a) lemondása,

b) mandátumának lejárta vagy

c) halála napján.

(3) Az elnök és a tag mandátumának az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnése esetén, a mandátum időtartamából hátralévő időszakra az új elnök és tag ügyrend szerinti jelölését és megválasztását tizenöt napon belül kell lebonyolítani.

(4) Az elnök és a tag mandátumának a (2) bekezdés b) pontja szerinti megszűnése esetén az elnök és a tagok ügyrend szerinti jelölését és megválasztását a készségtanácsi tagságra vonatkozó mandátum lejártát megelőző hatvan napon belül kell lebonyolítani.

4. § A készségtanácsot az elnök képviseli. Az elnök a tagot felhatalmazhatja tartós vagy eseti kapcsolattartásra, képviseletre.

5. § (1) A készségtanács a tárgyévre vonatkozó munkájáról a tárgyévet követő év február 15-ig éves beszámolót készít, amelyet az elnök az országos kereskedelmi és iparkamara (a továbbiakban: Kamara) útján a tárgyévet követő év február utolsó munkanapjáig megküld a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek.

(2) A készségtanács elnökét és tagjait tiszteletdíj nem illeti meg. A készségtanács elnöke és tagjai utazási költségtérítésben részesülhetnek.

6. § A készségtanács működése során időszakonként áttekinti

a) az ágazatába tartozó szakképesítések rendszerét,

b) a szakképesítések szakmai követelményeinek és tananyagtartalmának gazdasági elvárásokkal való összhangját,

c) az ágazata vonatkozásában a szakképzés rendszerébe történő belépés követelményeit,

d) az egyes szakképesítések szakmai tartalmának más szakképesítésekbe történő beszámíthatóságának lehetőségét,

e) az adott ágazatban dolgozó középfokú szakképzettséggel rendelkező szakemberektől elvárt szakmai és személyes készségek és kompetenciák halmazát,

f) az adott ágazatban a duális képzés erősítésének, továbbá a szakképző iskolák és a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit,

g) az ágazata vonatkozásában a szakképző iskolákban végzettek szakmai és személyes készségeinek és kompetenciáinak kimeneti követelményeit, valamint

h) a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát előrejelző rendszer adatainak értékelését.

7. § A Kamara a készségtanács működésének koordinálásával összefüggő feladatai körében különösen

a) felhívja a munkavállalói érdekképviseleteket a készségtanács, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 80. § (4) bekezdése szerinti tagjának delegálására,

b) honlapján nyilvánosságra hozza a készségtanács 5. § (1) bekezdése szerinti éves beszámolóját,

c) több készségtanács több ágazatot érintő javaslata vagy véleménye esetén elősegíti az egységes javaslat kialakítását, valamint

d) elvégzi a tagok utazási költségtérítésének elszámolásával kapcsolatos pénzügyi és adminisztrációs feladatokat.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. § A készségtanács az ügyrendjét a megalakulását követő hatvan napon belül, a Kamara útján terjeszti fel a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek.

1. melléklet a 213/2018. (XI. 22.) Korm. rendelethez

Az ágazati készségtanácsok jegyzéke

A B
1. A készségtanács megnevezése A készségtanács feladatkörébe tartozó
OKJ ágazat, illetve ágazatok
2. Bányászati és Kohászati Készségtanács VII. Bányászat
X. Kohászat
3. Egészségügyi Technika Készségtanács II. Egészségügyi technika
4. Elektronikai és Elektrotechnikai Készségtanács XI. Villamosipar és elektronika
5. Élelmiszeripari Készségtanács XXXVI. Élelmiszeripar
6. Építőipari Készségtanács XVI. Építőipar
XXXV. Földmérés
7. Épületgépészeti Készségtanács VIII. Épületgépészet
8. Gépészeti Készségtanács IX. Gépészet
XXII. Közlekedésgépész
XXXI. Agrár gépész
9. Informatikai Készségtanács XII. Távközlés
XIII. Informatika
10. Kereskedelmi Készségtanács XXVI. Kereskedelem
11. Közgazdasági és Ügyviteli Készségtanács XXIV. Közgazdaság
XXV. Ügyvitel
12. Közlekedési és Szállítmányozási Készségtanács XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika
13. Kreatív Iparágak Készségtanács XVII. Könnyűipar
XVIII. Faipar
XIX. Nyomdaipar
14. Mezőgazdasági Készségtanács XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás
XXXIII. Mezőgazdaság
XXXIV. Kertészet és parképítés
15. Specializált Gép- és Járműgyártás Készségtanács IX. Gépészet
XXII. Közlekedésgépész
16. Humán Szolgáltatások Készségtanács XXIX. Optika
XXX. Szépészet
17. Ingatlanügyekkel Kapcsolatos Szolgáltatások Készségtanács XVI. Építőipar
18. Turizmus-vendéglátás Készségtanács XXVII. Vendéglátóipar
XXVIII. Turisztika
19. Vegyipari Készségtanács XIV. Vegyipar
XV. Vegyész
20. Környezet- és Természetvédelem, Fenntarthatóság Készségtanács XXIII. Környezetvédelem

  Vissza az oldal tetejére