A jogszabály mai napon ( 2019.10.16. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet

a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról

A Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 20. § a)-g) pontjában,

a IV., VI., VII. és IX. fejezet tekintetében a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. CLXX. törvény 25. § a)-g) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. adósságkezelési program: a Segítő Szervezet által szervezett vagy koordinált olyan program, ami a bérlő és az együttköltöző háztartás tagjainak adósságkezelési és pénzügyi gazdálkodási problémáira igyekszik megoldást nyújtani;

2. adósságkezelési és együttműködési megállapodás: a bérbeadó és a bérlő közötti olyan megállapodás, amely szabályozza különösen a tartozás megfizetésének ütemezését, a fizetési késedelemből származó jogkövetkezményeket, a bérbeadóval, illetve a Segítő Szervezettel való együttműködés formáját és az együttműködési kötelezettség megsértéséből eredő jogkövetkezményeket;

3. bérbeadó: a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő);

4. bérlő: a hiteladós, a zálogkötelezett vagy az a természetes személy, akivel a bérbeadó e rendelet alapján lakásbérleti szerződést köt;

5. lakásbérleti szerződés: a bérbeadó és a bérlő között a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozatlan idejű vagy határozott idejű lakásbérleti szerződés;

6. lakbér: a bérlő által a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan vagy a tartalék ingatlan használatáért, valamint a lakásbérleti szerződésben rögzített egyéb - a bérbeadó által biztosított - szolgáltatásért a bérbeadónak havi rendszerességgel fizetendő díj;

7. Segítő Szervezet: a bérbeadó és a bérlő között létrejövő adósságkezelési és együttműködési megállapodás teljesítése, valamint a bérlő anyagi helyzetének rendezése érdekében szükséges mentorálási feladatok ellátására e rendeletben kijelölt szervezet.

II. FEJEZET

A LAKÓINGATLAN ÉS A TARTALÉK INGATLAN EGYÖSSZEGBEN TÖRTÉNŐ MEGVÁSÁRLÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI

1. A vételár meghatározásának módja és az egyösszegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja

2. § (1) A lakóingatlan és a tartalék ingatlan (e fejezet tekintetében a továbbiakban együtt: ingatlan) egyösszegben történő megvásárlása esetén az ingatlan vételára a Nemzeti Eszközkezelő által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) alapján meghatározott, az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg, csökkentve a bérlő által 2018. december 31-ig megfizetett lakbér összegével.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 6. §-a szerinti Vevő a lakóingatlan vagy tartalék ingatlan egyösszegben történő megvásárlása érdekében legkésőbb 2019. december 1-ig köti meg az adásvételi szerződést a Nemzeti Eszközkezelővel.

2. Vételárkedvezmények

3. § A Nemzeti Eszközkezelő a 2. § (1) bekezdése szerinti vételár meghatározásakor kamatot nem számít fel.

4. § (1) Vételárkedvezménynek minősül a vételárnak a 2. § (1) bekezdésében jelölt időpontig megfizetett lakbér összegével történő csökkentése.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő az ingatlan egyösszegű megvásárlására jogosult kérelmére kedvezményt biztosít a 2. § (1) bekezdése szerinti vételár összegéből, amelynek mértéke, ha az ingatlan

a) Budapest vagy megyei jogú város területén helyezkedik el, tizenöt százalék;

b) Budapest agglomerációs területén helyezkedik el, tizenöt százalék;

c) vidéki város területén helyezkedik el, huszonöt százalék;

d) egyéb település területén helyezkedik el, harmincöt százalék.

3. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom

5. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény igénybevételével az egyösszegben vásárolt ingatlanra a kedvezmény igénybevételéről is szóló adásvételi szerződés megkötését követő 5 évig terjedő időszakra a kedvezmény mértékének megfelelő összeg erejéig az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog ranghelyét kizárólag a kedvezménnyel érintett ingatlan vásárlása érdekében felvett lakáscélú hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt, illetve a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerint a Magyar Állam által biztosított családi otthonteremtési kedvezményt biztosító jelzálogjog előzheti meg.

(3) Ha a vevő a 4. § (2) bekezdése szerinti kedvezménynek megfelelő összeget az állam javára megfizeti, a kedvezményt biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséről a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik.

III. FEJEZET

A RÉSZLET VÉTEL RÉSZLETES SZABÁLYAI

4. A vételár meghatározásának módja és a vételárkedvezmény

6. § (1) A lakóingatlanra és a tartalék ingatlanra vonatkozó (e fejezet tekintetében a továbbiakban együtt: ingatlan), a Törvény 7. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozás esetén az ingatlan vételára a Nemzeti Eszközkezelő által a NET tv. alapján meghatározott, az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg csökkentve a bérlő által 2018. december 31-ig megfizetett lakbér összegével.

(2) *  Az (1) bekezdéstől eltérően az ingatlanra vonatkozó, a Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozás esetén az ingatlan vételára a Nemzeti Eszközkezelő által a NET tv. alapján meghatározott, az ingatlanért fizetett vételárnak megfelelő összeg, csökkentve a bérlő által a Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti átalakulás napját megelőző év utolsó napjáig megfizetett lakbér összegével.

(3) *  A Nemzeti Eszközkezelő az (1) és (2) bekezdés szerinti vételár meghatározásakor kamatot nem számít fel.

5. A részletek összegének és megfizetési határidejének meghatározása, valamint a nemteljesítés esete

7. § (1) A 6. § szerinti vételárat a részletvevő a Nemzeti Eszközkezelő által meghatározott összegű részletekben és havonta fizeti meg a Nemzeti Eszközkezelő részére.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti részlet összegét a részletvevő által fizetett lakbérnek megfelelő összeg alapulvételével határozza meg azzal, hogy a részletek megfizetésének határideje nem haladhatja meg a 360 hónapot.

8. § (1) A Törvény 7. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozás esetén az ingatlanra a 6. § szerinti vételár teljes összegének megfizetéséig a vételár teljes összege erejéig az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

(2) Ha a részletvevő a vételár hátralévő összegét az állam javára megfizeti, a vételárat biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséről a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik.

9. § Ha a részletvevő a részletfizetés során hathavi késedelembe esik, a vételár hátralévő részének megfizetése egyösszegben esedékessé válik, amelynek megfizetése érdekében a Nemzeti Eszközkezelő intézkedik.

IV. FEJEZET

A NET TV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY ÉS A TÖRVÉNY 8. § (1) BEKEZDÉSE ÉS 13. § (4) BEKEZDÉSE SZERINTI NYILATKOZATOT TEVŐ BÉRLŐ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYÁNAK SZABÁLYAI

6. A bérlő által fizetendő lakbér mértéke

10. § (1) A lakóingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a lakásbérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része.

(2) A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke

a) azon tartalék ingatlan esetében, amely a lakóingatlanra vonatkozó lakásbérleti jogviszony megszűnésével vált tartalék ingatlanná, a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napján érvényes lakbér mértéke;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó tartalék ingatlan esetében az 1. melléklet alapján meghatározott összeg, amelyen felül a lakbér részét képezi a bérbeadó által meghatározott üzemeltetési költség is, ha a tartalék ingatlan önállóan bérbe adható lakrészekből és közös használatú helyiségekből áll.

(3) A bérbeadó a lakásbérleti szerződésben a lakbér (1) és (2) bekezdés szerinti összegét

a) a lakásbérleti szerződés megkötését követő év március 1. napjától,

b) a 11. § (1) bekezdése szerinti lakásbérleti szerződés esetén - ha azt a tárgyév március 1. napja előtt kötötték - a tárgyév március 1. napjától

évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli.

(4) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-ig írásban közli a bérlővel.

7. * 

11-13. § * 

8. * 

14. § * 

V. FEJEZET

A TÖRVÉNY 8. § (3) BEKEZDÉSE ÉS A 13. § (6) BEKEZDÉSE SZERINTI NYILATKOZAT TÉTEL HIÁNYÁBAN FENNMARADÓ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY SZABÁLYAI

15. § *  (1) A Törvény 8. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában a lakóingatlan és a tartalék ingatlan esetén a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke 2020. január 1-től a 2018. december 1-jén hatályos lakásbérleti szerződés alapján fizetendő lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa.

(2) A Törvény 13. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában a lakóingatlan és a tartalék ingatlan esetén a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a Törvény 13. § (1) bekezdése szerinti átalakulás napját követő harmadik hónap első napjától, de legkorábban 2020. január 1-től az átalakulás napján hatályos lakásbérleti szerződés alapján fizetendő lakbérnek megfelelő összeg háromszorosa.

16. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződésben a lakbér (1) bekezdés szerinti összegét 2020. március 1-től évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli.

(2) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-ig írásban közli a bérlővel.

VI. FEJEZET

A IV. ÉS V. FEJEZET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY KÖZÖS SZABÁLYAI

9. A lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó rendelkezések

17. § A bérbeadó a lakásbérleti szerződést a NET tv.-ben és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) meghatározott felmondásra okot adó körülmények közül a lakbérfizetési kötelezettség 18. § szerinti vagy a közösköltség-fizetési kötelezettség 19. § szerinti elmulasztása esetén írásban felmondja.

18. § (1) Ha a bérlő a lakbérfizetésre megállapított határidőig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó a bérlőt - a következményekre történő figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítja és az elmaradt lakbér megfizetésére határidőt szab.

(2) Ha a bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak összege a hathavi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól.

19. § (1) Ha a bérlő a társasházi lakás esetén nem fizeti meg a társasházi közös költséget, a bérbeadó azzal a határidővel szólítja fel a bérlőt a közösköltség-hátralék megfizetésére, amely határidővel a társasházi határozat, a társasházi közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a bérbeadót a hátralék megfizetésére felszólította.

(2) A bérlő a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással köteles igazolni a bérbeadó számára, hogy elmaradt fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

(3) Ha a bérlő hathavi mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. A felmondás a közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól.

20. § A lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén, ha a bérlő a felmondásban meghatározott időben nem üríti ki a lakóingatlant vagy a lakhatási célú ingatlant, a bérbeadó annak kiürítése iránt, valamint a bérlő által felhalmozott és meg nem fizetett tartozások végrehajtása iránt intézkedik.

10. A bérlő helyett elvégzett műszaki hibaelhárítás

21. § (1) A bérbeadó a NET tv. 23. § f) pontja vagy a Törvény 10. § f) pontja alapján, valamint a lakásbérleti szerződés alapján a bérlő felelősségi körébe tartozó hibaelhárítási munkákat a bérlő költségére elvégezheti, ha a bérlő a bérbeadó által tűzött határidőig a hibaelhárítási munkát nem végzi el és

a) az ingatlan műszaki állapota élet- és balesetveszélyes,

b) az ingatlan a műszaki hiba miatt lakhatásra alkalmatlanná vált,

c) a javítási munkák elvégzése nélkül az ingatlanban jelentős vagyonvesztés következik be.

(2) A bérlő költségére az (1) bekezdés alapján elvégzett javítási munka ellenértékének megtérítésére - határidő tűzésével - a bérbeadó a bérlőt írásban felszólítja.

(3) A fizetési határidő eredménytelen eltelte esetén a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a fizetési határidő leteltét követő hónap végére felmondja.

11. A Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátására kizárólagos jog alapján történő kijelölés

22. § (1) A Nemzeti Eszközkezelőnek a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait kizárólagos jog alapján - a 26. §-ban meghatározott kivétellel - a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el.

(2) A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok körét a 3. melléklet határozza meg.

(3) A Kijelölt Szolgáltató feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei és a szolgáltatás ellenértéke.

(4) A Kijelölt Szolgáltató a feladatot közszolgáltatás keretében látja el.

12. A NET tv.-ből és a Törvényből eredő követelések számlázásával kapcsolatos feladatok ellátása

23. § (1) A NET tv.-ből és a Törvényből eredő követelések számlázásával és az érintettek tömeges értesítésével kapcsolatos feladatokat kizárólagos jog alapján a Díjbeszedő Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Díjbeszedő Holding Zrt.) látja el.

(2) A Díjbeszedő Holding Zrt. által ellátandó feladatok körét a 4. melléklet határozza meg.

(3) A Díjbeszedő Holding Zrt. feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok ellátásának részletei és a szolgáltatás ellenértéke.

VII. FEJEZET

MEGÜRESEDET T INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

13. A megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részére történő átadása

24. § A megüresedett lakóingatlan és tartalék ingatlan (e fejezet tekintetében a továbbiakban együtt: megüresedett ingatlan) Nemzeti Eszközkezelő részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére történő átadása során az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (14) bekezdés c) pontja nem alkalmazható.

14. A megüresedett ingatlanra vonatkozó eljárásrend részletszabályai

25. § Az MNV Zrt. a Nemzeti Eszközkezelőtől átvett megüresedett ingatlanokról az átvételtől számított 30 napon belül tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert, aki a Törvény 15. §-ában foglalt célok figyelembevételével a tájékoztatás kézhezvételétől számított 90 napon belül jelzi az MNV Zrt. részére, hogy mely megüresedett ingatlan vagyonkezelői jogának átadását kéri az általa vezetett minisztérium vagy az általa felügyelt, illetve irányítása alatt álló költségvetési szerv részére.

VIII. FEJEZET

A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ MŰKÖDÉSÉVEL, FELADATAIVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

15. A tájékoztató levél tartalma és kézbesítésének szabályai, valamint a tájékoztatás egyéb módja

26. § (1) A Törvény 2. § (3) bekezdése szerinti tájékoztató levél tartalmazza

a) a tulajdonszerzési lehetőségeket, ideértve

aa) az egyösszegű vásárlás szabályait, az annak során igénybevehető kedvezményeket és azok feltételeit,

ab) a részletvétel szabályait;

b) a lakásbérleti jogviszony fenntartásának feltételeit;

c) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben a bérlő nem él nyilatkozattételi jogával, akkor a bérleti jogviszonya milyen feltételek mellett marad fenn;

d) a bérlő által bérelt lakóingatlan vagy tartalék ingatlan vonatkozásában e rendelet alapján kiszámított vételár, részlet és bérleti díj összegeket;

e) a nyilatkozattételi határidőre szóló felhívást;

f) a nyilatkozattétel formai követelményeit.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés szerinti tartalmú tájékoztató levelet 2019. március 31-ig küldi meg a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlőnek.

27. § A Törvény 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató levél tartalmazza

a) a részletvétel szabályait;

b) a lakásbérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeit;

c) a bérlő által bérelt lakóingatlan vagy tartalék ingatlan vonatkozásában e rendelet alapján kiszámított vételár, részlet és bérleti díj összegeket;

d) a nyilatkozattételi határidőre szóló felhívást;

e) a nyilatkozattétel formai követelményeit.

28. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a tájékoztató levelet a Törvényben foglalt határidőig postai úton, a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályok szerint megküldi a bérlő által bérelt lakóingatlan vagy tartalék ingatlan címére.

(2) A tájékoztató levél akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesítik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített tájékoztató levél, ha

a) a címzett vagy a meghatalmazott a küldemény átvételét megtagadja,

b) „elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „nem kereste” vagy „kézbesítés akadályozott” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz,

azon a napon tekintendő kézbesítettnek, amelyen a postai bélyegző alapján a szolgáltató a küldeményt a feladónak visszaküldte.

29. § A Nemzeti Eszközkezelő a Törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről, valamint a lakásbérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről általános tájékoztatót készít, amelyet közzétesz a honlapján.

15/A. *  A Nemzeti Eszközkezelő tájékoztatója a részletvétel egyéb szabályairól

29/A. § *  (1) A Nemzeti Eszközkezelő a részletvételi jogviszony keretében meghatározza

a) a havonta fizetendő részletek esedékességének napját,

b) a havi részletek teljesítésének feltételeit, elszámolásának rendjét,

c) a vételár előteljesítésének feltételeit, elszámolásának rendjét,

d) a 9. § szerinti egyösszegű esedékesség beállta esetén a részletvevőnek szóló fizetési felszólítás megküldésének rendjét,

e) a részletvevő és a Nemzeti Eszközkezelő közötti kapcsolattartás formáját és rendjét.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő az (1) bekezdés a)-e) pontja tekintetében a részletvevőknek szóló tájékoztatót (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: tájékoztató) küld az ingatlan címére, valamint a tájékoztatót közzéteszi a honlapján.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő a tájékoztató tartalmát a részletvevők érdekeinek figyelembevételével állítja össze. A Nemzeti Eszközkezelő jogosult a tájékoztató egyoldalú, a részletvevők érdekeit figyelembe vevő módosítására.

16. Bérlő ideiglenes elhelyezése

30. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik megyénként legfeljebb három darab ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan rendelkezésre állásáról.

(2) Ha a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő köteles lenne, a bérbeadó az (1) bekezdés szerint rendelkezésére álló ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat a bérlő számára. Ebben az esetben az addig lakott ingatlanra vonatkozó lakásbérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó és a bérlő az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra a műszaki hiba elhárításának időpontjáig szóló lakásbérleti szerződést köt. A bérlő köteles a Nemzeti Eszközkezelőnek a hiba elhárításáról szóló értesítésétől számított 15 napon belül az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanból a korábban használt ingatlanba visszaköltözni.

(3) Ha a bérlő ideiglenes elhelyezésére a határozott idejű lakásbérleti szerződés hatálya alatt kerül sor, akkor a határozott idő lejártával mind a korábban lakott, mind az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kötött lakásbérleti szerződés megszűnik, kivéve, ha a határozott idejű lakásbérleti szerződés a 13. § (1) bekezdése alapján határozatlan idejűvé alakul át. Ebben az esetben az (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.

(4) Az ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanra kötött lakásbérleti szerződésnek a bérlő szerződésszegő magatartása miatt történő felmondása a műszaki hibával érintett ingatlanra kötött lakásbérleti szerződést is megszünteti.

(5) *  Ha a műszaki hibával érintett ingatlan a Lakástörvény szerint megsemmisült, a bérbeadó az eset körülményeinek függvényében dönthet úgy, hogy a bérlő részére beköltözhető és megfelelő tartalék ingatlant ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A tartalék ingatlanra kötött bérleti szerződés időtartama a megsemmisült ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés időtartamához igazodik. Ha a megszűnt bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó a tartalék ingatlanra kötött bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja az új bérleti szerződést megkötni, azt a bérbeadó a többi bérlőtárssal köti meg. A nem szerződő bérlőtárs a szerződés megszűnését követően elhelyezési igénnyel nem léphet fel a bérbeadóval szemben.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezés

31. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 34. § (2) bekezdése 2019. október 1-jén lép hatályba.

18. Átmeneti rendelkezések

32. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján a lakbér összegét 2019. október 1-ig nem növeli.

(2) A IV. fejezet rendelkezéseit

a) 2019. október 1-jét követően

aa) a Törvény 8. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőre;

ab) az egyösszegű vásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötéséig, de legkésőbb 2019. december 31-ig terjedő időszakban kizárólag az egyösszegű vásárlásra irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő azon bérlőre, akivel 2019. október 1-ig egyösszegű vásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésére nem került sor;

ac) kizárólag a 2020. január 1-jén határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőre vonatkozóan

b) 2020. január 1-jét követően

ba) a Törvény 8. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint a lakásbérleti jogviszony fenntartására irányuló nyilatkozatot tevő fizetési kötelezettségeiknek eleget tevő bérlőre;

bb) a 2020. január 1-jén határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőre vonatkozóan

kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő 2019. szeptember 30-ig köthet e rendelet 7. és 8. alcíme szerinti határozott idejű lakásbérleti szerződést, amely szerződéses jogviszonyra a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a 7., a 8. alcím és a 2. melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. § E rendelet 22. és 23. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezés

34. § (1) * 

(2) * 

1. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tartalék ingatlan esetében fizetendő lakbér nettó mértéke:

Lakóház:

A B C D
1 főváros és megyeszékhely város község
2 Összkomfortos 112 Ft/m2 78 Ft/m2 71 Ft/m2
3 Komfortos 112 Ft/m2 78 Ft/m2 66 Ft/m2
4 Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli) 104 Ft/m2 75 Ft/m2 61 Ft/m2

Lakás:

A B C D
1 főváros és megyeszékhely város község
2 Összkomfortos 165 Ft/m2 123 Ft/m2 98 Ft/m2
3 Komfortos 145 Ft/m2 111 Ft/m2 73 Ft/m2
4 Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli) 125 Ft/m2 105 Ft/m2 68 Ft/m2

2. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok

A Kijelölt Szolgáltató által a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott kereteken belül ellátandó feladatok:

1. A Nemzeti Eszközkezelő által az állam javára megvásárlásra kerülő lakóingatlanok műszaki állapotának részletes felmérése.

2. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal és tartalék ingatlanokkal összefüggő műszaki hibabejelentések fogadására alkalmas telefonos ügyfélszolgálat működtetése.

3. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal és tartalék ingatlanokkal összefüggésben bejelentett műszaki hibák rövid, ütemezett határidőn belüli - rendkívüli sürgősség esetén haladéktalan - elhárítása, javítása.

4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó, felújítási munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.

5. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok használatának, illetve műszaki állapotának időszakos helyszíni ellenőrzése.

6. Eseti megbízás alapján a Nemzeti Eszközkezelő képviselete társasházi közgyűléseken.

7. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlanokra és tartalék ingatlanokra vonatkozó adatoknak a Kijelölt Szolgáltató által üzemeltetett ingatlankezelést és üzemeltetést támogató számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.

8. Természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta, a lakosságot vagy a környezetet veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztekor közreműködés a kiköltöztetendő lakók és vagyontárgyaik elszállításában és ideiglenes elhelyezésében.

9. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok a lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres lakóingatlanok és tartalék ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.

4. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A Díjbeszedő Holding Zrt. által ellátandó feladatok

A Díjbeszedő Holding Zrt. által ellátandó feladatok:

1. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanokra és azok használóira (bérlők, jogcím nélküli lakáshasználók) vonatkozó adatoknak a követelések nyilvántartására alkalmas számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.

2. A Nemzeti Eszközkezelővel lakásbérleti jogviszonyban állókkal, illetve a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanokat jogcím nélkül használókkal szembeni követelésekre vonatkozó számlák, csekkes számlalevelek, valamint egyéb megszemélyesített iratok, értesítők, felszólító levelek, bizonylatok, egyenlegközlő levelek előállítása.

3. Az elkészített értesítők, számlák, csekkes számlalevelek, felszólító levelek, bizonylatok, egyenlegközlő levelek, egyéb megszemélyesített iratok borítékolása, valamint a postai előírásoknak megfelelően előkészített küldemények postai feladása.

4. A Nemzeti Eszközkezelő számláján jóváírt befizetések (postai csekken történő befizetések, banki átutalással teljesített befizetések, belföldi postautalványon érkező befizetések, egyéb számviteli bizonylatok fogadása) beazonosítása, a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanhoz rendelése, az előírásokkal történő összevetése, a befizetéseknek a Nemzeti Eszközkezelő által meghatározott elszámolási sorrend szerinti elszámolása, késedelmes befizetés esetén késedelmi kamat számítása. A Nemzeti Eszközkezelő által a NET tv. 21. § (3) bekezdése alapján nyilvántartott óvadék terhére történő követelés elszámolás végrehajtása.

5. A 10. § (3) bekezdése, 11. § (4) bekezdése és 16. § (1) bekezdése szerinti lakbér indexálás elvégzése, valamint a bérlők értesítése a lakbér indexálásáról.

6. Az elkészített számlák, illetve a beérkezett és feldolgozásra került befizetések adatainak átadása a Nemzeti Eszközkezelőnek, illetve a részére számviteli szolgáltatást nyújtó szervezet részére.

7. A Nemzeti Eszközkezelő részére információ szolgáltatása a követelésekről, a Nemzeti Eszközkezelő által meghatározott paraméterek szerinti riportok, jelentések elkészítése.


  Vissza az oldal tetejére